A kisbefektetők kiábrándulva a banki kamatokból, rohannak befektetési alapba tenni a pénzüket.

A sok kockázat, mint részvények, kötvények kockázata mellett gyakran teljesen elfeledkeznek a devizakockázatról.

Márpedig ha te nem kizárólag magyar államkötvénybe vagy magyar részvénybe fektető alapokba teszed a pénzed, igen komoly devizakockázatnak is ki vagy téve.

Az ne tévesszen meg, hogy te forintot fizettél be és azt is fogsz visszakapni. Ha a pénzedet amerikai részvényekbe, vagy kötvényekbe fekteted, akkor neked dollárért vett értékpapírjaid vannak, ha indiai részvényekbe, akkor pedig rúpiáért vett részvényeid. 

(Ezért is butaság például az eurós unit linked biztosítás: mindegy, hogy miben, forintban vagy euróban fizeted a havidíjat, az ázsiai részvényeket úgyis dollárért, vagy a helyi devizáért kell megvenniük. Hogy aztán a végén forintra, vagy euróra váltják vissza a pénzed, annyira tökmindegy, ugye.)

Márpedig ha például amerikai, ázsiai vagy bármilyen egyéb külföldi részvényekbe fektetsz, nagyon komoly árfolyamkockázatot futsz, ami gond nélkül felemésztheti a teljes nyereséged, sőt még annál is többet.

Például az amerikai dollár árfolyamának az elmúlt 13 éve:

Amint láthatjuk, hogy aki 2001-ben dollárba fektette a pénzét, 2008 nyarán kevesebbet, mint a felét kapta vissza forintban. De még a 2002-es befektető is mínuszban van a mai napig az árfolyamokat nézve.

Hogyan járt az a befektető, aki az amerikai részvényekbe fektette a forintját?

A kék vonal az amerikai tőzsdeindex, a S&P 500, a piros vonal az amerikai dollár-forint árfolyama. Azt látjuk, hogy gyakorlatilag a legtöbb emelkedést kioltott a dollár gyengülése a forinthoz képest (és szerencsére fordítva is), vagyis hiába emelkedett a tőzsdeindex, te forintban ebből szinte semmit nem éreztél. (Természetesen a tőzsde és a dollár árfolyamának fordított korrelációja nem véletlen. A dollár mindig is "biztos menedék" volt, tőzsdei esésekkor oda menekültek a befektetők, tőzsdei emelkedéskor pedig eladták és visszatértek a tőzsdékre.)

Ha valaki 2001 júniusában 10 millió forintot fektetett a S&P amerikai tőzsdeindexbe, 2008 júniusában majdnem pont a felét kapta vissza a pénzének.

Ha várt volna 2008 októberéig, akkor a dollár árfolyama erősödött mintegy 20%-ot, viszont a S&P index addigra zuhant közel 30%-ot, így még kevesebb pénze lett volna.

Ha egész a mai napig megtartja a befektetését, akkor pont a pénzénél lenne, "csak" 12 év hozamát bukta el.

(Csak a példa kedvéért: ha ugyanezt a 10 milliót 2001 júniusában magyar részvényekbe fektette volna, 2008 júniusában 32,7 millió forintja lett volna. Ha a mai napig megtartja a magyar részvényeit, akkor is 28,6 milliója lenne. Persze ehhez az eredményhez kellett egy uniós csatlakozás miatt eufória a részvénypiacon, de azért látszik, mekkora a különbség.)

A japán piacon befektetőt sem egy kiszámítható árfolyam várja:

Itt is volt minden az 1,36-os keresztárfolyamtól a 3,23-ig. 2012 januárja óta 30%-ot gyengült a jen a forinthoz képest, így ugyanott áll, mint kettő, vagy négy éve. Egy picit volatilis deviza ez is...

Mivel rengeteg deviza, mint az indiai rúpia és más feltörekvő országok devizái kimondva, vagy kimondatlanul az amerikai dollárhoz vannak kötve, amikor ilyen országokba fektető alapokba teszed a pénzed, ugyanezt a kockázatot futod.

A dollár és a japán jen árfolyama eddig is kiszámíthatatlan volt, a jelenlegi gazdasági helyzetben ez még inkább így lesz. A főbb devizák között leértékelési verseny alakult ki, így akarva versenyképessé tenni a gazdaságukat. Mind a FED, mind a japán jegybank nagyarányú pénznyomtatásba kezdett, így ha eddig kiszámíthatatlan volt a dollár, vagy a jen árfolyama, ezután még inkább az lesz.

Mivel a magyar gazdaság az uniós gazdaságba van ágyazódva, az euro-forint árfolyam nem annyira volatilis, mint az egyéb devizák árfolyama:

Amint látjuk, még a legvadabb időszakban sem tért el +20% és -12%-nál jobban az árfolyam a sokéves átlagtól. A piros vonal a dollár-forint árfolyama az összehasonlítás végett.

Röviden összefoglalva: a nem magyar értékpapírokba való befektetés devizakockázata legalább akkora, ha néha nem nagyobb, mint maga a részvény, vagy kötvénypiac saját kockázata. (Ez ellen lehet védekezni (bár ennek mindig van ára), de ez már legyen egy másik cikk témája.)

Ezért a devizakockázatra is legyél tekintettel, amikor amerikai, ázsiai, vagy egyéb részvényekbe, kötvényekbe, vagy befektetési alapokba teszed a pénzed.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? Gyere el az Akadémiára, még van hely a júniusi turnusra.  Részletek itt.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en