A mozik vége?

A mozik már bő száz éve részei a szórakoztatóiparnak, a maga idejében a mozi volt az, ami a perifériára szorította az addig egyeduralkodó színházakat.

A technikai fejlődés úgy látszik a mozikat is utoléri. 2019-ben az amerikaiak csak átlag három és félszer mentek el moziba, ez a legalacsonyabb érték 92 év alatt.

Amikor a 65 colos 4K-s tévék induló árai már bőven 200 ezer forint alá estek és a különböző streaming szolgáltatók havi néhány ezer forintért kínálnak akár 4K-s filmeket nagy választékban, az online tékákban pedig a mozipremier után néhány hónappal már egy mozis popcorn áráért ki lehet bérelni a mozifilmeket, egyre kevesebb okot találnak az emberek arra, hogy elmenjenek moziba. (Az, hogy a filmgyártók évek óta csak folytatásokat és remake-eket készítenek, szintén nem késztet sok embert arra, hogy moziba menjen.)

A mostani járvány miatti bezárás legnagyobb tragédiája nem az a mozik számára, hogy nincs bevétel, hanem az, hogy mind az emberek, mind a filmforgalmazók fejében esetleg megfordul, hogy mi szükség is van még a mozikra.

Sok stúdió inkább elhalasztja a filmjei bemutatását, csak hogy moziban mutathassák azt be, azonban van, aki online elérhetővé teszi a filmjeit.

Így tett az Universal is, online mutatta be a Trollok a világturné című filmjét, két napra 20 dollárért lehetett kibérelni a még moziban sem bemutatott filmet.

A bevétel minden várakozásukat felülmúlta, rövid időn belül 200 millió dolláros bevételük lett. Mivel ezen az összegen nem kell osztozni a mozikkal, anyagilag nagyon sikeres lett a próba, valószínűleg többet hozott a stúdiónak az online premier, mint amit a moziktól kapott volna. (Persze ehhez az is kellett, hogy az emberek kényszerből otthon vannak és sokat néznek filmeket.)

Összehasonlításul a Trollok első része mindössze 153 milliót hozott az amerikai mozikban, az egyik legnagyobb kasszasiker, a Zootropolis összesen 341 millió dollárt termelt az amerikai mozikban, a Verdák első része pedig 244 milliót termelt ugyanitt, de ezeket az összegeket meg kellett osztani a mozikkal.

Így aztán további filmeket is kijelöltek online premierre, mint a Staten Island királyai-t vagy a High Note című filmet. (A látványra épülő legújabb Fast and Furious filmet azért moziban akarják bemutatni.)

Más stúdiók is rákaptak a lehetőségre, az Outpost című filmet is úgy reklámozzák, hogy júliustól a mozikban ÉS on demand videóként megtekinthető.

Ennek persze nem mindenki örül felhőtlenül, a legnagyobb amerikai mozihálózat, a 11 ezer vászonnal rendelkező AMC bejelentette, hogy soha többé nem fog Universal filmeket forgalmazni. Persze kérdés, egy hitelekkel terhelt, a túlélésért küzdő hálózat megteheti-e, hogy az egyik legnagyobb stúdió filmjeit nem tűzi majd műsorra.

Így az idei év legnagyobb csapása a mozik számára valószínűleg nem az, hogy néhány hónapig be kellett zárniuk, hanem az, hogy nem csak a nézők, de a filmgyártók is elgondolkodtak azon, szükségük van-e még a mozis premierre egyáltalán. Úgy tűnik, már senkinek nincs égető szüksége a mozihálózatokra, a stúdiók közvetlenül is elérik az embereket és ők pedig boldogan fizetnek negyedárat azért, hogy az egész család a mozi helyett a nappaliban mozizhasson együtt. A mozik vége nem mostanában fog eljönni, hiszen színházba is járnak még az emberek szórakozás miatt, de könnyen lehet, hogy elkezdődött valami az online premierekkel.

Abból a néhány filmből évente, amit az emberek moziban, nagy vásznon akarnak mindenképp megnézni, nem fognak tudni megélni a mozik.

 

Share

143 hozzászólás

  • Kiszamolo
    Szabi, mindig lesz mozi, ahogy van színház is, meg rádió, meg hanglemez, meg CD.

    Csak éppen marginális lesz, ahogy a bakelit lemez is az.

  • Giorgo
    Egy újabb terület, ahol megszünik a munkahely a technologia fejlődés miatt.

    “A kultúra csak addig kell, amíg olcsó?”. Igen. Sajnos ez van. Kérdés, hogy van e értékmegőrzési szerepe az államnak? Ami megáll a saját lábán, az képviselhet e csak értéket?

  • Kiszamolo
    Grand, ki mondta, hogy kapjon? Régen ezek a színházak és egyéb művészek mecénásokat kerestek, nem az állam csecsén akartak lógni.

    Keressenek most is támogatókat. Ha kell, amit csinálnak, lesz támogató. Ha nem lesz, akkor lehet, hogy csak a mamutot mesterségesen tartjuk életben, nehogy kihaljon.

  • Grand
    Mo-n a színházak minden este tele vannak (voltak). Sok előadásra hónapokkal későbbre nem lehetett jegyet venni. Több ezer ember/este. Millió feletti látogatás/év. Nem nevezném marginálisnak.
  • Kiszamolo
    Giorgo, magyar berögződés, hogy mindent az államnak kell eltartania és életben tartania. Miért is?

    Ha megváltozott az emberek gondolkodása és a környezet és az emberek nem járnak például helytörténeti múzeumokba, mert már a kutyát nem érdekli a kiállított százéves tárgyak, akkor meddig tartsuk még életben ezeket a múzeumokat, ahová havonta 10 ember téved be?

    Még kétszáz évig, csak mert 1870-ben még sokan jártak múzeumba, lévén nem volt semmi más program?

    Amíg nem volt mozi, tévé és streaming, az emberek színházba jártak szórakozni, mert nem volt más. S nem a kultúráért mentek, hanem azért, amiért ma moziba járnak: kikapcsolódni és szórakozni. Semmi másért.

    Ha már nem járnak színházba, meddig támogassuk még?

    Ha majd moziba sem járnak majd, a mozikat is meddig fogjuk támogatni?

  • csgary
    A “kultúra” támogatása arról szól hogy az adófizetők pénzét a haverok zsebébe hogy lehet átjátszani. Az ehhez kapcsolódó struktúrák (kritikusok, díszletesek, sminkesek, büfés nénik stb.) is egy hatalmas élősködőtábor. Az állami apanázs fejében természetesen nyomni kell a propagandát is, néha feltűnően, néha kevésbé. Ha nem lenne állami támogatás, akkor a művészeti élet valódi piaccá alakulna, és nem felülről kéne megmondani hogy mi értékes, hanem egyértelműen kiderülne: aki nem megy csődbe, az értéket állít elő, mindenki más meg hulladékot.
  • Grand
    A kultúra nem tudja önmagát eltartani. Ezért voltak régen mecénások (sokkal kisebb és nyomorúságos körülmények között), most az állam. Szerintem az állam se akarja, hogy a kultúra megszűnjön. Ha nem támogatná, megszűnne.

    Én nem használom a BKV-t. Az én adómból ne támogassa az állam. Akinek szüksége van rá, az fizesse meg az ötszörös-tízszeres jegy- és bérletárban. Majd akkor kiderülne, hogy valóban mekkora rá az érdeklődés. (Egyébként tudjuk, hogy nem ezt mutatná meg, hanem azt, hogy hány embernek nem lenne rá pénze.)

  • Karcsika
    Szerintem korai a mozit temetni.

    Nekünk például az utóbbi idök legnagyobb csalódása volt a Netflix. A marketing és a sokk cikk miatt elhittük, hogy ez milyen jó dolog. Anyósoméknál töltöttünk pár napot még ünnepekkor és mivel ő kipróbálta az ingyenes hónapot, így nekünk is lehetőségünk nyílt rá, hogy megnézzük mit is nyújt.

    Első pillanatokban nem kapsz levegőt, olyan érzésed van, mint gyereknek a cukorkaboltban; úúúú, itt minden vaaaaan. Na jó, akkor nézzünk is meg párat. 4 nap alatt végeztünk az egésszel és nem is toltuk brutál módban, mert ugye a családdal is lenni kellett. Tényleg. Ha elkezd az ember böngészni, akkor kiderül, hogy az egész csak egy -majdnem- tartalom nélküli eye-candy. Szinte nincsenek is új filmek, csak régiek. Amik érdekeltek, azokat megnézted a moziban, amikor vetítették. Gagyit meg nem fogok nézni, csak azért mert „ingyen van”.

    folyt.

  • Karcsika
    folyt.

    Ennyi erővel bambulhatod a TVt is. Adott több részes filmből csak egy-egy van meg, nem tudod megnézni a teljes sorozatot (ez amúgy nagyon gáz szerintem).

    De legalább kiderült, hogy erre nem kell költenünk és a próbahónap is értelmetlen. Anyósom még fizette egy-két hónapig, aztán lemondta ő is (pedig ő aztán nem optimalizál költségekre, fogadni mertem volna, hogy az ingyen hónappal úgy beetették, hogy élete végéig fizetni fogja 🙂 ).

    Csillagászati pénzekért lehet otthonra mozit csinálni, ami felveszi a versenyt képben és hangban, csak az igen durva pénzpazarlás. Annyiból hét életen át is el tudsz járni moziba.

  • Nacionalista

    Nem hiszem, hogy ezekhez a szent tehenekhez bárki valaha hozzá mer majd nyúlni.

    A múzeumosdihoz annyit hozzátennék, hogy annak azért van sokszor oktatási jellege is. Az én szememben a történészet az alapkutatás: nincs közvetlen haszna, viszont közvetett módon ezek az ismeretek segítenek a jobb döntéshozatalban, a világ megismerésében.

    Hogy erre a helytörténeti múzeum-e a legjobb megoldás aminek az egyetlen látogatói az általános iskolás csoportok, az persze egy vitatható kérdés. De a múltunk megőrzése, annak az ismerete hogy mi hogyan működött régebben szerintem elemi érdek. És nem csak országos szinten (mi volt 1848-ban), hanem lokálisan is: hogyan nézett ki a saját falum/városom 100 éve.

  • Zylver

    Abszolut nem ertem a kirohanasodat a szinhazak, a mozi es a kultura ellen magyar viszonylatban… Lölö barat es a többi oligarcha slepp joval tobbet szakit le az allamrol es az unios tamogatasokbol mint ezek a kulturanak szant gombokkal. Azert ne toljuk mar tul ezt a neolib vonalat, ezt a mostani vezetes is eleg maximalis fordulatszamon pörgeti!

    Mas: ha a szinhazak megakarnak oldani a finanszirozasukat, akkor meg fogjak oldani. Csak egy pelda a közelmultbol: a brit Nemzeti Szinhaz elkezdete nehany korabbi eloadasank felveteleit közze tenni a YouTube-on. A vetites ingyenes volt, de volt adakozas opcio: valami 800k nezö latta az elöadast a “premier” napjan es valami 80k dollart kalapoztak össze vele. Tudom, csepp a tengerben, de ugy latszik igen is van IGENY a jo szindarabokra, a szinhazak is lehetnek innovativak es ha szepen kerik, az emberek is fizetni fognak erte.

  • Kukás
    Én továbbra is szivesen járok moziba.
    Moziba járás egy külön program, a hatalmas vászon nem megvalósítható, a csipszes zacskó csörgése, a közönség nevetése, az IMAX is más dimenzió, mint az otthoni 3D tévék, amik ki is koptak ismét.
    Idén a Haláso Iramban 9, James Bond, az összes MARVEL, mint idén a Fekete Özvegy, na és még volt valami ami nem jut eszembe, hirtelen mi volt terv…
    Na meg persze moziban látom legkorábban, mire felkerül streamingre az több hónap.
    A Bosszúállók – Végjáték tavaly az egyik legnagyobb mozis élményem volt eddig ~2 ezerért.
    Ezt otthon az ágyból nézve este, nem tudja visszaadni egy bazi nagy tv sem, esetleg több száz ezer vagy milliós tétel kiépíteni egy szettet.

    Kiszámoló nagyon feketén látod a világot, nem értem, hogy lehet ilyen pesszimistán élni, folyamatosan így cikkezel. Van benne racionalitás, de a komor mondandód mögött sokszot naposabbnak látom a világot

  • Kiszamolo
    Kukás, semmi komorat nem mondtam. Az emberek egyre kevesebbet járnak moziba és a filmforgalmazók is egyre inkább megvannak mozik nélkül. Pont. Ennyit mondtam csak.
  • Kiszamolo
    Zyler, ha Lölö is lop, akkor minden rendben mindennel?
  • Kiszamolo
    Grand, remek, ha ennyire megy a színház, akkor gondolom a saját lábukon is megélnek.
  • Giorgo
    Sok igazságod van, de egy mozit nem tudok egy lapon említeni egy színházzal vagy egy komolyzenei társulattal. Akkor bontsák le a színházakat, koncert termeket, múzeumokat, templomokat és legyen helyettük pláza meg élménypark meg wellness? Viszont kérdés, hogy lesz a valaha is igény arra, ami megszünt, ha már a lehetőség sincs meg, hogy kiprobálják.
  • attila
    Egy nagyon fontos dolgot elfelejtesz! A netflixen nincs egy deka reklám sem, a tv-n meg rohadásnyi!
    Amúgy ízlések és pofonok. Számomra és a gyerekeim számára rengeteg olyan saját gyártású film van ami teljesen jó és a lényeg hogy nem kell közben reklámot bámulni! Ezért szívesen fizetnék még akár többet is 😀
  • yutte hermsgervørdenbrøtbørda

    Én nem használom az utakat, otthon ülök egész nap.
    Az én adómból ne építsen ilyen felesleges dolgokat az állam a gazdag autósoknak. Akinek szüksége van rá, az építsen magának. Dobjatok össze rá. Majd akkor kiderülne, hogy valóban mekkora rá az érdeklődés.

  • Nacionalista

    A BKV azért más téma, mert bár te lehet hogy konkrétan nem használod, de lehet hogy emiatt van egyáltalán munkahelyed (ha bp-i vagy). A cégeknél amikor helyszínt választanak egy irodához/gyárhoz akkor szempont az, hogy jó legyen a közlekedés. Ebben benne van a BKV, mert ha az nem létezne akkor az átlagos ingázási idő kb. az 5x-re nőne, úgy meg sokkal nehezebb lenne munkaerőt taláni. Ez kb. olyan alapszolgáltatás mint a víz, villany, fűtés.

  • LSV
    Évente 3-4 alkalommal megyünk moziba leginkább a gyerekek miatt. Ők élvezik a látványt, a popcornt, hogy együtt vagyunk. Nincs ösztönzés arra, hogy siessünk a “premierre”, nincs jelentősége mikor nézzük meg az adott filmet. Van hogy egy hónap után esik le, hogy van ilyen film, de már nem vetítik. Ekkor jön a letöltés, megnézés, letörlés.
    Most a járvány idején vettem néhány ismerősnek vip családi jegyet, ezzel is támogatva a mozi megmaradását.
  • Zabalint

    Azokat a mecénásokat, akik régen a kultúrát fenntartották, az állam kocentrációs táborokba küldte, kitelepítette vagy “csak” elvette a vagyonukat. Aztán átvette a szerepüket a kultúra támogatásában. Ezért van máig így, és igazad van, hogy ezen változtatni kellene, csak ez nem megy az egyik pillanatról a másikra. Amíg az állam magánegyetemekety civil szervezeteket lehetetlenít el, miközben a saját politikai holdudvarát állami pénzből gazdagítja, ki lenne az, aki sajat zsebéből lenne hajlandó támogatni a kultúrát, amely adott esetben rá is mutatna a politikai, társadalmi problémákra?
  • Zabalint

    Ja, és ami Lölö lopását illeti, amíg hazai viszonylatban a sikeres vállalkozás feltétele az, hogy jó kapcsolatokat ápolj a vezetőséggel, addig honnan szerzel államtól független mecénásokat?
  • Helmholcz
    “szólni kell, telefonoznak, szólni kell, beszélgetnek, szólni kell.” Bocs, de ha te folyamatosan pedellust játszol és rászólogatsz az emberekre, akkor van egy rossz hírem: te egy szintén baromi idegesítő mozilátogató-kategóriába tartozol. 😀
  • usespanner
    Miklós, köszi az őszinteséged!

    Valójában pont ez lenne a cél, hogy mindenki azért fizessen, amit fogyaszt.

    Nincs kedvezményes ÁFA a sertéshúsra, mert akkor a vegák rosszul járnak, sem kedvezményes ÁFA a napilapokra (sír az erdő), a nyugdíjas se ingyen békávézzon a boltba és Jóska bácsi kukoricáját se vegye át Brüsszel.

    És én se ingyen tanuljak az egyetemen, főleg ne kétszeri bukás után. Erre van a diákhitel és diákmunka.

    A legnagyobb sikersztorink a MALÉV lecserélése a Wizzair-re volt. Eggyel kevesebb Szent Tehén.
    A következő lehetne az OFFI, a monopóliummal rendelkező állami fordítóiroda felszámolása.

  • Kovácsné
    @Kiszámoló, azért némileg árnyalnám a véleményed a kultúra árazásáról. Ha piaci áron kezdjük adni a kulturális szolgáltatásokat általában, akkor a hozzáférés demokratikus jellege elvész, a diákok, a nyugdíjasok, a munkásosztály, a kisebb keresetűek egyáltalán nem, vagy csak sokkal kevesebb alkalommal férnek majd hozzá. Márpedig a kulturális szolgáltatások a (halálig tartó) oktatás szerves részét képzik, ismeretszerző kikapcsolódást nyújtanak, fejlesztik az önismeretet, támogatják a mentális egészséget, identitást adnak (ld. a mi legyen a NAT-ban vitát). Ezen belül pedig mégsem lehet általánosságban beszélni: teljesen más Pintér Béla és a Nemzeti Színház helyzete és szerepe, a felső tízezer kiöltözős Operaházé és a zeneszeretők Erkel Színházáé, vagy a múzeumok gyűjteményi vagy kiállításokkal kapcsolatos finanszírozása.
  • Kiszamolo
    Zabalint, ugyanaz a kérdés: és akkor ez örökre maradjon így? Mert egyszer el lett rontva? Ne nyúljunk a Szent Tehénhez még 300 évig?
  • Ronin
    Tehát e logika alapján az adónkból ne építsenek kerékpárutat. Aki hasznalni akarja az fizesse meg a kerékpár út építésének a költségét.
    Majd ha nem ingyen lehet hasznalni az adónkból épített kerékpárutakat (es így spórolni) akkor majd meg fogjuk látni, hogy mekkora is rá a valós társadalmi igény (vagy nem:).
    Aztán majd lehet hasznalni helyette a Bkv-t, természetesen csak akkor ha megfizeti a teljes költségét. Meg lehet nézni néhány országban milyen “jól működik” költségvetési pénz nélkül.
    Pedig igény azert lenne rá ott is.
  • Kiszamolo
    Giorgo, mert ez a két véglet van?

    Vagy az állam csecsén lógunk, vagy beszántunk mindent?

    Meg se fordul a fejünkben, hogy az állami csecsen kívül is lehet élet?

    Ha tényleg annyira tele vannak a színházak, hogy fél évre nem kapsz jegyet, akkor nem lehetne emelni a jegyárakat?

    Ha X szinház helyett csak X/2 színház él meg piaci alapon, vagy közel piaci alapon, akkor már meg is állt az élet?

  • Kiszamolo
    Mert moziba is legalább annyira érdemes mostanában elmenni, mint a Netflixet nézni. 🙂

    12 egy tucat képregény film huszonhetedik része a blockbuster már tíz éve. Néha mellé egy 30 éves Disney mese filmváltozata. Vagy a Fast and Furious kilencedik(!) része, esetleg ugyanez Star Warsban.

    Mikor volt a mozikban egy eredeti, ötletes és látványos film, ami nem folytatás, remake vagy CGI orgia képregény-film bárgyú történettel?

    Amire azt mondtad, ezt moziban volt érdemes megnézni és megérte azt a tizest, amit egy család ott hagy a mozikban egy-egy alkalommal.

  • Kiszamolo
    yutte, a benzin 60%-a adó.

    Több pénz jön be jövedéki adóból, mint amit az utakra költenek.

    Vagyis te jössz még az autósoknak némi apróval. 🙂

  • Kiszamolo
    Kovácsné, igazad van és el lehet dönteni, mennyit ér a kultúra támogatása és egyáltalán mi az, hogy kultúra.

    Csak éppen soha nem kerül szóba, mire is költi az állam az adófizetők pénzét.

    Ha a tömeg döntene úgy, hogy a pénzét a színházak támogatására költi inkább, rendben is lenne.

    Beszéltem valakivel, aki egy olyan intézmény pénzügyi vezetője, mint az Operaház. Ő mondta, hogy szerinte is túlzás, hogy mennyi pénzt kapnak, pedig maga ellen beszélt.

  • RosszÉlmény
    A Star Wars Solo filmet moziban néztem. Nem szokott előfordulni velem, de akkor valahogy úgy alakult, hogy a film vége felé a hólyagom már kb 140%-on tele volt. Akkor mindent megadtam volna egy távirányítóért, amin van egy pause gomb.
    Azt sem tudtam, hogy mennyi van még hátra a filmből, ezért nem akartam kimenni, inkább valahogy végig szenvedtem. Persze a filmre már nem tudtam nagyon figyelni, helyette olyan gondolataim voltak, hogy mire tudnám használni a kiürült kolás poharat.
    Én becsületesen a film kiírt kezdése előtt 10 percel érkeztem. Talán ha nincs 25 perc reklám az elején, akkor nem is lett volna gond.
  • Kiszamolo
    Ronin, a BKV-t azért kell támogatni, mert a város nem bírja el az autók tömegét. Kerékpárút dettó.

    Azért támogatják a tömegközlekedést, hogy a tömeg ne autóba üljön, mert az ahhoz szükséges infrastruktúra sokkal többe kerül és hely sincsen rá.

    A kiöltözős, puccos operaházi magamutogatás miért ér meg évi tizenmilliárdot az államnak?

    Mit nyer rajta a sok adófizető, akiknek a pénzét költi erre az állam?

    Miért ne fizethetne az operaházba vágyó 50 ezret egy előadásra?

    A közlekedés, a munkábajárás létszükséglet az egyénnek és a gazdaságnak is.

    Az operaházi szórakozás nem az.

  • Zylver

    Hat pont ez az hogy se neki, se senki masnak nem lenne szabad lopnia a közösböl. Itt nem (csak) ez lett volna a lenyeg, hanem ket oriasi problema van a magyar allamhaztartassal: egetveröen sok penzt szed be ado formajaban (2008ban a költsegvetes valami 8-9k milliard forint volt, 2018ban ez mar 20-21k milliardra duzzadt 10 ev alatt!!!) es ebböl fakadoan aranytalanul rosszul költi el az adofizetök penzet. Az adozas merteke vetekszik a skandinav orszagokeval, de a tarsadalom es a gazdasag szinvonala meg valahol a beka s*gge alatt van 2 meterrel lentebb. Es gondolom nem kell ecsetelni hogy a ket terület amelyikröl az utobbi idöben rengeteg forrast vontak ki az pont az oktatas es az egeszsegügy volt. Es mindezt miert? Mert valami sertett köpcös komcsi protege kitalalta hogy kell nemzeti nagytökesosztaly… es ez megy 10 ev ota.
    Bocsi a sok politizalasert, de ez kikerülhetetlen…
  • Zoltán Török
    Mondjuk én még színházba is járok, szóval kellően maradi, puritán ember vagyok. Szerintem egyre több embernek hiányzik a mozi, ha lehetne menni, és ma megnéznék valamilyen normális filmet egy moziban. Az viszont tény, hogy jó filmből nem készül túlzottan sok mostanában. A remake és a Marvel pedig abszolút érdektelen számomra.
  • Zylver

    Visszaterve a temahoz, hogy valami hasznos alternativat is fel tudjak mutatni:
    Van ez a Patreon nevü oldal, ahol többsegeben rajz- es festömüveszek (en innen ismerem az oldalt), de mas szorakoztato iparkent funkcionalo maganszemelyek szamara müködik ugy mint egy mecenas oldal. Lenyegeben csak csinalsz egy profilt, definialsz par tiert (1-5-10-20-akarhany dollaros teteleket) es gyartod a contentet.
    Több mint egy evtizede követek egy amerikai online kepregeny rajzolojat es irojat, es a rajongotabora mar többször is nyaggatta hogy csinaljon egy Patreon profilt hogy tudjak öt anyagilag tamogatni. Par eve beadta a derekat es csinalt egy profilt ahol mar 1 dollarert is tamogathatod öt… azota valami 8k dollart kap az ipse havonta es naponta gyartja a vazlatokat a rajongoknak.
    Es ö csak egy a sok közül! Nah ilyen rendszerben en is szivesen adoznek/adomanyoznek az arra erdemeseknek!
  • yutte hermsgervørdenbrøtbørda

    az agyatlan kocsikázásnak van még igen sok olyan következménye amit nem a gazdag autósok fizetnek meg. Az útépítés és karbantartás ennek csak egy része. Az a kis adó, amit mindig emlegetnek hogy milyen szar nekik, az kb semmire se elég.

    A közvélekedéssel ellentétben a benzin jövedéki adójából nem utakat építenek, és tartanak karban, hanem megy szépen a nagy közösbe. Mennyit fizet egy átlagautós havonta benzinadóra? 10 ezret? 15-öt? már megbocsáss de ez nevetséges összeg ha az autózás összes társadalmi költségét nézzük. Ideértve az infrastruktúrát, egészségügyi pluszkapacitást, légszennyezést, ésatöbbi, ésatöbbi.

    És akkor arról még nem is értekeztünk hogy közlekedési balesetben ÉVENTE halnak meg annyian kis hazánkban, mit eddig összesen attól a vírustól ami miatt az egész világ leállt.

  • yutte hermsgervørdenbrøtbørda

    ” a tömeg ne autóba üljön, mert az annak szükséges infrastruktúra sokkal többe kerül ”

    nadehát 60% az adó a benzinen…

  • Giorgo
    Szerintem vidéken lenulláznánk a szofisztikáltabb kúlturát. Bár igazad van. BP-n még maradna valami magja az ilyes fajta szórakozásnak és ismeret terjesztésnek.

    Nem is tudom miért probálom meg védeni ezeket, hiszen nem is járok semmi ilyen helyre. Kocsma legyen a többi mehet a levesbe. 😀

  • Zoarden
    Ha több hullám lesz vírusokkal, esetleg újra feltalálják az autósmozit.Hm?
  • Laci
    Megdöbbenéssel olvasom ezt az általános kultúra és örökségellenes hozzáállásaidat – amúgy tiszlelt – Miklós. Sok mindenről gondolom, hogy nem kellene állami pénz bele, de ez pont nem az a terület. Még akkor sem, ha regnáló hatalom hajlamos véleményes döntéseket hozni a területen (most próbáltam nagyon diplomatikus maradni). Én sem járok operába és még sok helyre, de ha a fennmaradásuk miatt kell mondjuk 0,5 %-kal több áfát fizetnem, örömmel teszem, mert a kultúránk, a múltunk stb. tesz minket azzá, akik most vagyunk. Nem lehet mindent excelben, szigorúan megtérülés alapon számolni.
  • valaki I.
    Kiszamolo
    2020-05-12 at 12:40

    “12 egy tucat képregény film huszonhetedik része a blockbuster már tíz éve.” -No offenz- Szerintem ne feszegesd, mert ebből látszik, hogy nem tudod mi volt a filmekben és miről szóltak. Mert igazából ha tudod nem teszed fel ezt a kérdést: “Mikor volt a mozikban egy eredeti, ötletes és látványos film, ami nem folytatás, remake vagy CGI orgia képregény-film bárgyú történettel?”

    A képregényfilmek amikre utalsz valójában 1 történetre lettek felvázolva ami egy egésszé teszi, a végén elég komolyan elgondolkoztat a ma problémákról is. Ha szeretnéd tudni néz utána miért megosztó Tanos tette, sokan egyetértenek motivációjával sokan nem. Vagy résztörténetekben ottvan a Kapitány vs Vasember sztori ami véleményem szerint nem nagyon lehet sokmindent felmutatni ami felér a hűségesek maradunk a gyerekkori haverhoz és elfordulunk az igaznak hitt rendszertől sztorihoz.

  • VGY
    Néhány budapesti mozi (Puskin, Tabán, Művész, Toldi, Kino, Corvin) elindított egy távmozi szolgáltatást:
    film.artmozi.hu .
    Otthon nézhetsz filmeket mintha moziba járnál 990 forintért.
    Mi a feleségemmel rákaptunk erre, szeretjük a komolyabb filmeket, eddig sem a látvány miatt mentünk moziba. Vidéken lakunk, ezek a filmek többnyire el sem jutnának ide. Szerintem nagyon jó kezdeményezés. Ezek persze artmozik, ide máskor sem tolonganak az emberek, de kíváncsi lennék milyen sikerrel megy?
    Nekünk nem hiányzik a popcornos mozi, itthon nem zavarnak a csörgéssel, dumálással.
    Hasonló kezdeményezés a cirkofilm.hu jóvoltából egy napig letölthetők a filmek.
  • Zabalint

    “Zabalint, ugyanaz a kérdés: és akkor ez örökre maradjon így? Mert egyszer el lett rontva? Ne nyúljunk a Szent Tehénhez még 300 évig?”

    Nem. De ahhoz, hogy a kultúra piaci alapon működjön, előbb a gazdaságnak kellene piaci alapon működnie, mert a 2010 óta tartó kommunista restauráció óta csak részben az, ehhez viszont újra rendszert kellene váltani…

  • Zabalint

    Pont ezért van az, hogy csak elsőre hangzik jól, ha sört lehet kapni egy moziban 🙂
  • expect
    “A kultúra nem tudja önmagát eltartani. Ezért voltak régen mecénások”
    Ez így sztem nem igaz. Egyrészt a kultúrát nem eltartjuk, hanem formáljuk, közösen mint társadalom. Szóval nem, a kultúrát nem kellett soha eltartani, az alkotókat kellett. Na de miért is kellett korábban? Azért mert az alkotásaikra nem volt kereslet? Nem egészen. Sokkal inkább azért, mert az alkotásaik eljuttatása a közönséghez túlságosan költséges volt, miközben a potenciális fogyasztók közül csak egy szűk réteg tudott egyáltalán pénzt áldozni az adott dologra. Ma egyik tényező sem áll már fenn. Gyakorlatilag minden alkotás egységre vetítve gombokért eljuttatható a fogyasztóhoz, a fogyasztók köre pedig a társadalmi státuszok halványodásával, a technológiai fejlődéssel és az általános és drasztikus életszínvonal emelkedéssel extrém mód kiszélesedett. Ma azokat kell eltartani, akik alkotása nem a kultúra részét képezi.
  • én
    Örülök, hogy megszüntetnéd a “kultúra” állami “támogatását” azaz az állam lenyúlását! Vérlázító milyen pénzeket visznek haza ezek a színházi “celebek”, ez persze igaz a sport TAO támogatásokra is.
    Valakinek persze erről is a Lölőzés jut az eszébe… a ballib oligarchák pénzlenyúlása az rendben van…
  • Kovácsné
    Fogadnék, hogy egy Operaházas és egy Erkeles Traviáta ktgvetése elég messze áll egymástól. Biztos lehet optimalizálni. Ugyanakkor azt sem felejthetjük el, hogy vannak nemzeti csúcsintézményei a sportnak és a kultúrának (Opera, Puskás Stadion) mindenütt, s bár garantálom, hogy utóbbiban sose fogok megfordulni, de elfogadom, hogy valakinek a magyar válogatott győzelme identitásformáló élmény. Ettől még nem ártana tudni, hogy mennyiért is épült valójában, ahogy azt is sejthetjük, hogy az Operaház felújítása is hozzá fog járulni a “nemzeti tőkésosztály” feltollasításához. De ez már nem (úgy)kultúrafinanszírozási kérdés. Viszont ahhoz, hogy a gyerekeink tudják, hogy mi a rendi és osztálytársadalom meg a népdal és a szimfonikus zene közi különbség, hogy hogy élt a zsellér dédanyja, s hogy mért nem példaképünk se Horthy, se Rákosi, hasznos pl. a Nemzeti Színház Egyszer élünkje és a helyi múzeum
  • csgary
    “Mo-n a színházak minden este tele vannak (voltak). Sok előadásra hónapokkal későbbre nem lehetett jegyet venni. Több ezer ember/este. Millió feletti látogatás/év. Nem nevezném marginálisnak.””A kultúra nem tudja önmagát eltartani. Ezért voltak régen mecénások (sokkal kisebb és nyomorúságos körülmények között), most az állam. Szerintem az állam se akarja, hogy a kultúra megszűnjön. Ha nem támogatná, megszűnne.”

    Van itt némi ellentmondás, nem? Nem marginális, mert milliárdokat lőnek el rá mindenki pénzéből? Hát ez k.jó business! A mecénások helyét állam bácsi vette át, nem látom a nagy változást. Milyen alapon képzeli valaki hogy egy mecénásnak jobb az ízlése mint az államnak, vagy x-y-z polgárnak? Itt arról van szó hogy egy képzelt elit kitalálja neked hogy mi a szép meg a jó, magyarul a saját pénzedből még van pofájuk kioktatni. “Vidéken megszűnne a kultúra”???

  • Csak kérdezem
    Kovácsné, igazad van és el lehet dönteni, mennyit ér a kultúra támogatása és egyáltalán mi az, hogy kultúra.

    É mi lesz így a művész filmekkel ? 😮