Kíváncsi voltam, hogyan alakul az ingatlan-hitelkihelyezés ezekben a hónapokban, ezért megnyitottam az MNB pénzügyi stabilitási jelentés legújabb, novemberi kiadását.
Azonban ebben a jelentésben sok minden másról is van szó, így arra gondoltam, írok róla egy kis kedvcsinálót, hátha többen elkezdik olvasni ezt a jelentést. Nem túl populáris a nyelvezete, de nem is szakbarbár, szerintem különösebb pénzügyi szaktudás nélkül is érthető.
Úgyhogy kiemeltem belőle néhány információt, minden különösebb kommentár nélkül, csak hogy lássátok, mennyi hasznos infó van benne.
Sokat szoktunk azon szörnyülködni (egyébként teljesen joggal), hogy mennyire elszállt a FED mérlege, amikor szinte kontrollálatlanul önti a piacra a jegybanki pénzt. Mint már írtam is róla, a FED kispályás a többiekhez képest, akár a japán (BoJ), akár az európai vagy az angol jegybankhoz viszonyítjuk a nyomtatott pénzt a GDP arányában:
A járvány miatti válság nagy rést ütött az államok költségvetésén, így a GDP arányos államadósság minden országban nőtt. A növekmény két részből áll: a GDP csökkenése miatti százalékos változás, illetve a valódi, összegszerű további eladósodás. Érdekes módon minél nagyobb volt a már meglévő államadósság, jellemzően annál jobban nőttek az államadósságok is. Szintén érdemes észrevenni, hogy egyes államokban mekkorát zuhant a GDP, például Görögországban is.
Megtudjuk azt is a jelentésből, hogy a válság felerősíti az európai bankok strukturális problémáit, nagyot esett az egyébként is szerény jövedelmezőségük.
A hazai ingatlanpiac már 2019 végén belassult, országos átlagban 8,3%-kal csökkentek a tranzakciószámok (Budapesten 16%-kal). Budapesten 2019 végén volt egy kisebb árkorrekció, a második negyedévben egy komoly esés volt Budapesten (5,6%), utána stagnáltak az árak, vidéken kismértékben, de még emelkedtek az ingatlanok árai.
Az új lakások építésében nagyon le van maradva az ország, 2019-ben csak 21 ezer lakás épült, vagyis 0,47%-a a lakásállománynak. Ausztriában, Lengyelországban 1,4% ugyanez az érték.
A lakossági hitelek kihelyezése némileg visszaesett, de azért még így is elég magas az értéke az új hiteleknek. A babaváró hitel hatalmas siker lett, az adófizetők nagy bánatára. A folyamatos hitelbővülés ellenére az alacsony kamatok és a magasabb fizetések miatt kisebb a törlesztési teher a lakosságon, mint az elmúlt 15 évben bármikor.
A megtakarításban nem áll túl acélosan a magyar lakosság (kivéve azokat, akik felvették a babavárót, ugye), a lakosság durván negyedének van legalább háromhavi megtakarítása, míg a lakosság 45%-ának egy hónapra elegendő megtakarítása sincs egy másik felmérés szerint.
S végül egy utolsó ábra arról, mennyire lecsökkent a kgfb szerződések újrakötésének aránya:
Ennyit izelítőül. A jelentés közel 80 oldalas, úgyhogy lehet olvasgatni egy ideig, ha érdekel a gazdaság és ezen belül különösen a magyar gazdaság legfőbb pénzügyi mutatói.
