Közkívánatra most a T-napról írok, amivel sokat találkozhattok, ha értékpapírt, vagy befektetési alapot vesztek vagy éppen eladtok.
A T-nap a tranzakció napját jelenti, amikor egy értékpapír adásvétele létrejön. (Transaction date vagy T-date angolul.)
A tranzakció létrejön, de maga az elszámolás csak 2 vagy 3 nap múlva történik meg, amikor megkapom és kifizetem a megvásárolt kötvényt, vagy részvényt, vagy ha eladó voltam, akkor az ellenértékét a papírjaimnak, amit ekkora kell leszállítanom.
A kötvények jellemzően T+2 napos elszámolásúak, a részvények T+2 vagy T+3 naposak.
Fontos, hogy tőzsdei munkanapról beszélünk, vagyis a csütörtökön eladott részvényeim árát csak kedden fogom megkapni.
Azonban semmi nem gátol meg, hogy ha eladtam az OTP részvényeimet, ne vegyek azonnal MOL részvényeket, hiszen nekem is csak 3 nap múlva kell kifizetnem a papírokat, amit megtehetek majd az aznap befolyó bevételemből.
A befektetési alapok is jellemzően követik ezt az elszámolási metódust, vagyis ne akarjak a hétvégén elmenni abból a pénzből, amit a részvényeket tartalmazó befektetési alapom szerdai visszaváltásából remélek megkapni, mert az bizony csak hétfőn lesz a számlámon. (Van, ahol az alapkezelő a saját szakállára ad előleget a visszaváltásra, mondjuk a várható pénz 80%-át, de ez már egy másik történet.)
A nagy kérdés csak az, miért van erre szükség, amikor a mai világban akár egytized másodperc alatt létrejöhetne az adásvétel?
Nos, nem is olyan régen (15-20 éve) még a legtöbb részvény és kötvény bizony csak papíralapon létezett, vagyis fizikailag le is kellett szállítani mondjuk Békéscsabáról Budapestre, hogy ténylegesen át is tudjam adni a vevőnek az értékpapírokat és ez bizony időbe került. (Hogy London-Budapest távolságról ne is beszéljünk.)
A világ azóta hatalmasat változott (idehaza szinte már nincs is papír alapú értékpapír, csak elektronikusan nyilvántartott), a szabályozás maradt a régi.
Amit fontos megérteni, hogy ez csak az elszámolást érinti, a kialkudott árat nem. Vagyis ha most, 14:25-kor adom el az OTP részvényeimet 5.350 Ft-ért, akkor ennyiért kell elszámolni, nem pedig a három nap múlva akkor aktuális áron, vagy akár a fél órával későbbi tőzsdei árfolyamon.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, ahol megtanulsz mindent, amit a pénzről tudni kell 6 alkalom alatt, 25 ezer forintért, vagy kérj valódi pénzügyi tanácsadást.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló cikket is a blogon. Csatlakozz hozzánk a Facebookon:. target="_blank"> http://.
Kedves Miklós!
Szeretném megismerni a véleményét a ki tudja mikor bekövetkező FED kamat-emelelésének következményeiről. Mire érdemes készülni? Hogyan reagálhat rá az MNB, a forint, az alapkamat, a kötvényalapok (pl OTP Maxima)?
UI: UniCreditben van 3 hónapra 4% betétakció. Jobb, mint a Cetelem.
Sajnos ez a banki tranzakciós ügyleteknél (egészen pontosan a bankkártyás fizetésnél) nem így van. Az azonnal teljesített, de csak X nap múlva lekönyvelt, devizakonverziót is tartalmazó tranzakciót a könyvelés napján érvényes árfolyamon számolják el, terhelik be a számlára. Múltkor így jártam: Egy brókerhez fizettem be MC-dal. Az aznapi árfolyamon meg is történt a konverzió, a terhelés meg is jelent a számlámon. Majd több nap múlva, amikorra az EUR éppen feljebb ment, és a kártyatársaság "jelentkezett" a pénzért a bankomnál, akkor az árfolyam különbözetet is levonták a számlámról. Remélem érthetően írtam!
Laya, az teljesen más, az a zárolás-könyvelés különbsége a bankkártyás vásárlásoknál. Arról is lesz szó az Akadémián. 🙂
Az nem transaction day, hanem transaction date vagy trade date. A transaction day az Hunglish, magyarul azért T nap, mert az hülyén hangzana, hogy T dátum, szerintem ez a T day egy visszatükörfordítás eredménye lehet, ha ráguglizol, mindenütt a trade date vagy transaction date kifejezéseket használják. A tényleges elszámolás napja (T + 2, 3, stb.) pedig settlement date.
Jogos, túl gyorsan írtam 🙂
bét részvényszekció is már elég régóta t+2.
A lényegen nem változtat, de a részvények elszámolása a legtöbb európai piacon (így a BÉT-en is) már szintén T+2-es. Másrészt mi nagyon hamar (pont az említett kb. 20 éve) megugrottuk azt, hogy a fizikai papírokat sem kellett a papírokat elvinni az eladótól a vevőig (Békéscsaba - Budapest, pláne London - Budapest), a papírok bent csücsültek az elszámolóházban (KELER) és ugyanúgy csak a számlák terhelése és jóváírása történt meg, mint most. Persze, ha akarta a vevő, akkor jó plusz pénzért kézhez kaphatta a papírt is, de ez az elszámoláson túli történet volt.
Ezalatt a 15-20 év alatt sok minden változott, de Miklósnak abban igaza van, hogy Békéscsabáról most is ugyanannyi idő elvinni a pakkot Pestre, mint régen.
Annyit tennék hozzá, hogy befjegyek esetén van olyan, hogy az árfolyam is T+x-es, azaz amikor megadjuk a megbízást akkor még nem tudjuk, hogy pontosan milyen árfolyamon fog teljesülni.
Stiletto, igen befjegynél mindig az előző napi árfolyamot látod, de erről is van szó az Akadémián. 🙂
Ahogy írod, ez történelmileg alakult így, ma már nem lenne szükséges. Ehhez képest az Államkincstár tavaly vagy az idén vezette be a T+2 napot, eddig azonnali volt a tranzakció. És ha jól tudom, addig nem tudod a pénzt beforgatni másik kötvénybe.
Van olyan is befektetési jegy árfolyamoknál, hogy két nappal korábbi értékek alapján határozzák meg az értékeket. Pl. a Concorde, Aegon alapok estében mindig csak a két nappal korábbi árfolyamok ismertek adott napon. (de ez valószínűleg a tényleges napra vonatkozó értékelés).
Máshol pedig 1-2 nappal korábbra számított eszközérték alapján lehet kereskedni, és azt adják meg adott napi értékeknek.
"hiszen nekem is csak 3 nap múlva kell kifizetnem a papírokat, amit megtehetek majd az aznap befolyó bevételemből." - ezt kipróbáltam CIB értékpapirszámlával, úgy elutasított fedezethiánnyal, mint a sicc.
Én úgy elmennék az Akadémiára Szegeden:-)
Benjamin szeretné megismerni a véleményét a ki tudja mikor bekövetkező FED kamat-emelelésének következményeiről.
Lehet komolyabb bajt okoz a deutche bank problemaja.Milyen karokat okozna europanak ha holnap csodot jelentene?
Kedves Miklós!
Az első hozzászólás (Benjamin) kérdéseinek válaszát én is szívesen várnám Öntől!
Már többször írtam róla, hogy a FED kamatemelése ki fogja kényszeríteni a forint kamatemelkedését is, mert ki lesz az a bolond, aki megveszi a forintos állampapírt a magyar államtól 2% kamatra, ha az amerikai államtól dollárban kap 3%-ot.
A kötvényalapok természetesen bukni fognak a kamatemelésen, a részvényalapok pedig talán bukni fognak, kérdés, mennyire árazódott már ez be a piaci árukba.
Erről a témáról tervezel egy postot is írni? Légyszi-légyszi 🙂 Már nagyon viszket az ujjam a "buy" gombon, de nem merek semmit sem venni 😀
Egy kérdésem lenne, hátha tudjátok: Külföldi értékpapír külföldi értékpapírszámláról eladásra kerül, T+3 napos. Az árfolyamnyereség utáni adó megállapításához melyik napot kell figyelembe venni, trade date (T) v settlement date (T+3)? Azaz melyik napi MNB árfolyammal kell számolni? Mi a jövedelem megszerzésének időpontja?