Állampapír fontos változás!!!

Úgy tűnik, az állampapír plusz felé terelnék a tömegeket az inflációkövető állampapír helyett. Többen jeleztétek, hogy tegnap óta már 2% lett az új prémium állampapír visszaváltási díja, a régi papírok visszaváltása maradt 1%, de ott ugye még van kamatadó.

Az Államkincstárat felhívtam ebben az ügyben, a hölgynek újat mondtam, az ígérte, hogy utánanéz és visszahív. Eddig ez nem történt meg, amint hív, frissítem a cikket.

Ha lesz kedvem (vagy valaki másnak, srácok… 🙂 ), ennek fényében csinálni kellene egy táblázatot, hogy futamidő előtti visszaváltásnál melyik éri meg jobban vagy milyen inflációs ráta alatt lesz jobb az állampapír plusz az olcsóbb visszaváltás miatt.

Köszönjük Ákosnak és Zolinak a hírt. Zolinak üzenjük, ideje feltöltenie a telefonját és valaki várja a válaszát a Viberen. 🙂

Share

120 hozzászólás

  • zozoka
    ha holnap feltarnak egy aranybanyat, ahonnan a jelenleg ismert leggazdasagosabban banyaszhato aranybanyajanal mondjuk 100x hatekonyabban lehet kitermelni aranyat, akkor szerinted tartani fogja az arany az arat? Vagy ha odaig jutnak a magfuzios kutatasok, hogy gazdasagosan, mondjuk 10000 Ft/kg aron eloallithato arany mas elemekbol, akkor sem fog elinflalodni a fizikai arany erteke?
  • Laci bácsi
    Kedves Kalv!
    Azt hiszem, most lettem igazán meggyőzve. Tényleg, minek az arany, ha van sokkal jobb befektetés. Pl. Magyar Állampapír.
    Azért egy dolog nem fér a fejembe. Bocs, kettő: 1.: a világtörténelem során aranyat még sosem söpörtek, pardon, lapátoltak az utcán. Pénzt, értékpapírt annál többször. 2.: a világtörténelem során aranyat még sosem osztottak a pórnépnek, ellemben földet, ingyen pénzt annál többször. Persze, lehet, hogy tévedek. Legyetek szívesek kijavítani.
    Figyelem! Mint legelső hozzászólásomban is írtam, a tévedés jogát szeretném fenntartani magamnak. Ki tudja, lehet, hogy nem is a távoli jövőben lapátolni fogjuk az aranyat, vagy a családtámogatási juttatásokat aranyban kapják az arra érdemesek.
  • googyi

    Melyik részét?

    Portfóliókban azért tartják, mert semmivel sem korrelál (illetve valamelyest negatívan a dollárral) és egyfajta menekülőeszközként funkcionál, mikor minden összedől. Nagyon hosszú távon relatíve jól tartja az értékét, de hozamban ugyanilyen távon nem versenyképes kötvényekkel, részvényekkel.

    Inflálódni meg bármilyen pénz jellegű dolog tud.

  • Meister
    : jövőre 2.8%-kal tervez a kormány. Semmi jele nincs annak, hogy ki akarnának szúrni a magyar emberekkel. Hiába ez a téma évről-évre, de nem.
  • Átlagmagyar
    Miklós, Laci bácsi, Unemployed bárki..
    Kérlek mondjátok meg, hogy 1 kg. arannyal hány db. VW golfot lehetett venni 10 éve, 20 éve, és most..?

    Szerintem ebből le lehetne szűrni, hogy valóban jó-e az arany, de burgerben is jó a matek 🙂

  • rahan
    A PMÁPot is kamatos kamattal számoltam az egyszerűség kedvéért. Tehát helyesbítve, nem magasabb árfolyamon, de magasabb hozammal tudnál kiszállni belőle.
  • Unemployed
    Az aranyról nekem egy idézet jut eszembe, talán Nyilasi Attila blogjáról (kiválóan felismerte a válságot, de aztán a tőzsdei bull-t csúnyán benézte): Az arany semmit sem ér, mert semmire se jó.
    Gyakorlatilag ez a helyzet. Minimális az esztétikán kívüli valós használhatósága és pont akkor nem kell senkinek, amikor épp Te is likvidálnád, mert válság van.
    Ráadásként épp most találtak egy szín arany bolygót, amit pár száz év múlva akár ki is lehet termelni.
    A VW Golf amúgy talán nem is olyan jó példa, mert reálértékben az is egyre olcsóbb.

    De nehéz lenne az aranynál rosszabbul teljesítő instrumentumot találni a Bretton Woods-i pénzrendszer összeomlása óta. Aki nem tanulta: ott dőlt be a piramisjáték és szűnt meg a pénzek aranyfedezete 1971-ben.
    hu.wikipedia.org/wiki/Bretton_Woods-i_rendszer

  • Gabor
    Amennyiben beigazolodik h vban el akarjak engedni az inflaciot idehaza(en is ezt gyanitom).
    Akkor mar csak az kerdes marad,h ilyenkor mibe a legcelszerubb befektetni?
    Ingatlan(ekkora brutalis emelkedes utan meg tovabb szaguldana)?
    Tozsde?
    Nyersanyag?
  • Zsé
    @googyi

    Köszönöm!

  • Szerintem az arany jó, és kell. Pl ha egy országnak van 100 tonna aranya annak olcsóbban adnak hitelt, mert ott a fedezet, az árfolyam kevésbé fontos. Ezért jó. De hogy a Mari néninek miért kellene, azt nem tudom elképzelni.

    Én évente veszek PMÁP-ot, s ha az öt befektetés meglesz, minden évbe lejár majd, így nem sokat számít hogy öt éves, vagy hogy mennyi az idő előtti visszaváltás. A fél-egy éves vésztartalék meg megy pmáp+ba, arra pedig most az a tökéletes eszköz szerintem.

  • Budai
    Laci bácsinak van igaza, bár az ebgoldtl warrant még jobb.
  • combo
    @mgpx: Az elmélet jó, de egy portfolios cikkben azt olvastam, hogy a MÁK-nak opciós joga (vagy mi) van visszavenni a bankoktól a hozzájuk került lakossági állampapírokat (gondolom a hátralévő elveszett kamatok kompenzálása nélkül).

    Illetve az sem teljesen áll, hogy a bankok követik a Kincstár visszaváltási politikáját. Az OTP-nél pl. 100% az 1MÁP visszaváltási árfolyama már régóta.

  • naa
    Pár gondolat:
    – Nem különösebben érdekel, mennyi a visszaváltás, azért veszem, hogy lejáratig tartsam, ha meg nagyon nagy a gáz és kell az a pénz, nem a 2% fog visszatartani.
    – Az arany tartásának értelmét nem az mutatja, mennyit hozott az elmúlt 10 évben. Ha egyszer a dollár és a többi jegybanki pénz bajba kerül, mert mégis igaza lesz azoknak, akik szerint a jegybankok és a Fed elcs*szték, vagy ráteszi valaki a mancsát a bankban levő pénzekre, esetleg hirtelen kell zsebrevágni a vagyonból, ami mozdítható, és futni, akkor azért némi arany jól jöhet. Sose kelljen… Ennek ellenére én is csak “papír” aranyra tudtam eddig rávenni magam, ami ugye nem igazi arany…
    – “2021-2023 között el fog jutni 10%-ig az éves” – szerintem is, de nem a hivatalosan kimutatott, azt le lehet hazudni…
  • Kalv
    abban igazad van, hogy az aranynak (várhatóan) mindig lesz nem elhanyagolható értéke, ezért biztonsági tartalékként jól funkcionál. Itt viszont most befektetésről van szó, abból is a legkockázatmentesebből. Tudom, hogy sokaknak ezt nehéz felfogni, de ha valaki Magyarországon él, forintban kapja a fizetését és a költései túlnyomó hányada is forintban történik, akkor neki nem nagyon érhető el kockázatmentesebb befektetés az állampapírnál. Az arany ezzel szemben az egyik legspekulatívabb befektetési eszköz, ez már sokszor ki lett itt tárgyalva.
    (csak, hogy értsük: alakulhat úgy a jövő, hogy egy marék euro apróval vagy néhány arany darabbal jobban jársz, de ennek az esélye minimális, erre fogadni már spekuláció)
  • Kisbankar
    A MAP+ kivalo alternativaja a penzpiaci alapoknak. Rovid tavu befektetesre, parkoltatasra jo, 1 ho utan mar nullszaldos. Hosszu tavra PMAP. De inkabb nem forintban tartani a vagyont, az MNB intez 2,5-3% leertekelest evente.
    Osztalekfizeto USA reszvenyek vagy REIT portfolio nagy esellyel megveri a PMAP-ot.
    Persze kicsit utana kell a temanak olvasni.
  • Nicolas
    @Átlagmagyar
    Zsiday már elmélkedett erről, ő a fizetéseket, illetve a házárakat nézte meg aranyban az elmúlt 100 évben.
    zsiday.hu/blog/mennyit-%C3%A9r-fizet%C3%A9s%C3%BCnk-aranyban
    Az látszik, hogy a fizetések aranyban számolva nem igazán nőttek, sőt inkább csökkentek. Ergo, az arany jó értékőrző hosszú távon.
    A vagyonom 100%át én sem tartanám benne, de egy kiegyensúlyozott portfólióban igenis van helye, mondjuk 10-20% súllyal.
  • Ádám
    @Ernő
    MÁP+ esetén a pénzszámlán íródik jóvá az app szerint, és én is így olvastam. Automatán nem forgatódik vissza.
  • k.
    20 éve az arany árfolyama kb 260 dollár/uncia volt
    10 éve kb. 950
    Napjainkban kb. 1400
  • Blend Ahmed
    “jövőre 2.8%-kal tervez a kormány”

    Kormány tervez, Isten végez 🙂 Másrészt, egy tervezett alacsony infláció a költségvetés kiadási oldalra hat, a magas valós infláció pedig a bevételire. Tehát a kormány sajnálkozva széttárhatja a karját, mondván, hogy mi mást terveztünk, de azért titokban örülnének neki.

  • Blend Ahmed
    Az arany árfolyama forintban 1995-től:
    stooq.com/q/?s=xauhuf&c=mx&t=l&a=lg&b=1

    XAU/USD: a ’80-as és ’90-es évek azért nem voltak éppen egy fáklyásmenet. Majdnem 30 évet kellett várni arra, hogy legalább nominálisan visszamásszon az ár:
    stooq.com/q/?s=xauusd&c=50y&t=l&a=lg&b=1

  • Andras

    “Mate, ne akarj venni új prémium állampapírt, mert azt drága visszaváltani, vegyél inkább pluszt, mert azt ingyen vagy maximum 0,25%-ért váltod vissza.
    Így már érted?”

    Mit gondolsz ezekutan is megeri-e meg a babavaro hitelt PMAK-ba tenni? (es ha igen, akkor 3 vagy 5 ev)? Vagy jobb otlet diverzifikalni a PMAK es a MAP+ kozott (milyen aranyban)?

  • L70

    Ugye jól értem, hogy nincs fizikai befektetési aranyad jelenleg? Miért nem vettél? Hiszel benne, szeretnéd is, akkor vegyél nyugodtan. Szerintem ne zavarjon, hogyha itt bárki nem vesz belőle, a te életed, a te döntésed.
    Néhány kattintás, és 4132 USD/100 gr áron vehetsz, küldik neked ingyen szállítással. Ha esetleg ugyanott most eladnád, akkor 3.955 USD-t kapsz érte (2% a visszaváltás díja). Tekintsünk el attól, hogy ha eladnád, a posta és biztosítási költséget neked kell fizetni.

    A mi PMÁP-unk visszaváltásának díja is pont 2% lett.

  • Kiszamolo
    Ha jön a következő válság (s miért ne jönne, túl régen volt már), ha kellően nagyot szól, akkor akár defláció is lehet a vége.

    Mert a válság mindig a fogyasztás visszaesésével jár (azért válság), ami pedig az infláció ellen hat.

  • Kiszamolo
    k, soha nem lett annyi még az arany reálértéken, mint volt 1980-ban. Utána 21 év zuhanás, aztán emelkedés 2011-ig, 1900 dollárra, azóta megint vagy esik, vagy oldalazik. 7 éve 1100-1400 dollár (de inkább 1200-1300 dollár) között bénázik. Még az inflációt sem hozza.
  • Gary
    @Miklós:
    Szerintem itt nincs az a válság, ami megállítaná az inflációt, mert “támogatás” címén rengeteg gazdasági szereplőhöz vágnak most több pénzt nagy hirtelen, mint amennyit valaha is látott egyben. Ezt a gazdaság idővel be fogja árazni. Persze tévedhetek én is, kristálygömböm nekem sincs.


    Ha arra játszol, hogy a magas inflációt kevés bukóval megúszd, és nem meggazdagodni akarsz a folyamaton, ajánlom az EUR/USD/CHF szentháromságot bankbetét formájában, megfelelően biztonságos helyen. (Hogy mi számít annak, az más kérdés.)

  • Blend Ahmed
    “akkor akár defláció is lehet a vége”

    1929-ben tényleg így történt, de 2008-ban Helikopter Ben megmutatta, hogy mit kell csinálni. Ha meg már a quantitative easing sem fog segíteni, akkor meg jöhet az alapjövedelem.

  • mgpx

    Nem egyszerű az ÁKK adataiból kihámozni, kinél vannak a lakossági állampapírok, teszek egy próbát.

    Jelenleg 2019. áprilisból állnak rendelkezésre a legfrissebb másodpiaci forgalmi adatok, amikor a háztartások kötvényforgalma 22.5 Mrd Ft volt. Ebben nem csak eladások, és nem csak a lakossági állampapírok vannak benne, de talán durva becslésként elfogadható a lakossági államkötvények másodpiaci eladásának volumenére.

    Ugyanebben az időszakban, a még le nem járt lakossági állampapír sorozatok (FMÁP, 1MÁP, 2MÁP, PMÁP, BMÁP) állományának csökkenése 3.3 Mrd Ft. (KTJ nélkül).

    Ha jól okoskodom, a másodpiacon megjelent, és az állam által visszavásárolt kötvényeknek el kellene tűnniük az állományból. De akkor kinél van a maradék ?

    Kíváncsian várjuk a májusi adatokat, mekkora másodpiaci forgalmat generált a MÁP+ megjelenése.

  • mgpx

    A másodpiaci forgalmazók többsége nem büszkélkedik el a a másodpiaci árfolyamokkal a publikus weblapjukon , így nehéz átlátni a piacot. Pár hete olvastam egy összehasonlítást a forgalmazók PMÁP vételi árfolyamairól, ott azt találták, hogy a MÁK árfolyam mínusz 0-1% tartományban mozgott.

    A bankoknak egyébként megérné akár még 100% feletti árfolyamon is megvenni a lakossági állampapírokat (plusz felhalmozott kamat), de valószínűsíthetően ezt tiltja a forgalmazói szerződésük. Vélhetőleg így is elég jól fognak járni a MÁP+ visszaváltásokkal.

  • Kiszamolo
    Blend, hát éppen ez az. Csak azt tudta megmutatni, hogy hiába a 0%-os sőt negatív kamat, csak nem akar beindulni a gazdaság. Az USÁ-ban még csak-csak, de Európában semmi. Döglött lóra hiába szereltek nyerget.

    S amikor jön a következő válság, már nem maradt semmi fegyver a tarsolyban, mert mindet elhasználták a mostani válság során.

    A pénznyomtatás meg könnyen olyan mértékű inflációt okoz, amit nem akarnak.

  • Second Wave

    fura, hogy az aranyfedezeti renszer megszűnését tartod a piramisjáték bedőlésének.

    Nem úgy akartad, hogy onnantól indult a piramisjáték? 🙂

  • Nicolas

    “soha nem lett annyi még az arany reálértéken, mint volt 1980-ban”
    2-3 éve meg lehetett volna írni, hogy soha nem volt még a magyar ingatlan reálértékben annyi, mint 1990-ben, aztán azóta de. A párhuzam olyan szempontból is helytálló, hogy ingatlanvásárlásról is évek óta inkább lebeszéled az embereket. Pl: kiszamolo.hu/budapesti-ingatlanarak/ vagy ez: kiszamolo.hu/ingatlanberles-vagy-vasarlas/
    Közben aki az elmúlt években budapesti ingatlant vett, nem járt olyan rosszul…
  • zec
    Az én portfolióm: 25% euro , 75% svájci frank párnacihába.
  • Spurdisznó
    Szerintem tévedés, ha valaki likvid befektetésnek gondolja ezeket az állampapírokat, amiből bármikor “jóáron” ki lehet ugrani.
    Amúgy nálunk fejlettebb gazdaságokban tipikusan a másodlagos piac dönti el az árfolyamot, nem pedig az állam. És nem véletlenül vannak kötvényalapok, esetleg “kötvény létrák”, nekem sosem tűnt szimpatikusnak így egyesével vásárolgatni az állampapírokat. (Diverzifikáció alapok.)
    Valamennyire meglepett, hogy ennyire ráugrottak az állampapírokra az emberek az utóbbi időben.
  • Unemployed
    Nem, mert a reálgazdaság pénzigényének növekedése nem függhet egy nyersanyag kínálatának alakulásától.
    Mivel a globális kapitalizmus hatalmas pénztöbblet-igényt generált, az aranykészlet ezzel nem tudott lépést tartani. A rögzített átváltási árfolyam egy voluntarizmus volt, amin végül az USA szakított hatalmasat.
  • Gábor
    Szerintetek a régebben vásárolt kamatadós PMÁP- t érdemes újra váltani az éves kamatfizetés után?
  • Laci bácsi
    Kicsit restellem magam,- és kicsit büszke is vagyok – hogy ekkora vihart kavartam abban a bizonyos virtuális biliben. Nem volt szándékom. Nyilván, majdnem mindenkinek van véleménye az arany-befektetésről, mint ahogyan egy amerikai pénzembernek is. A nevére már nem emlékszem, de mindegy is. Ő arra a kérdésre, hogy mibe fektessük a pénzünket, azt válaszolta: „Aranyba, nagyon sok aranyba, és vegyenek hozzá egy ágyút is, hogy ha jönnek az aranyért, legyen mivel megvédeni”.
  • naa
    “7 éve 1100-1400 dollár (de inkább 1200-1300 dollár) között bénázik. Még az inflációt sem hozza.”

    Sávkereskedni / stagnálásra/lassú emelkedésre játszani azért lehet arannyal is. Ha nem csinálok semmi mást, csak put opciókat írok ki arra az árra, ahol akár vennék is belőle, aztán amikor lejár, újra kiírom, azzal pl. lesz hozamom… Ha pedig beesik a céláram alá, akkor persze kénytelen vagyok megvenni, de nem pont ezt akartam, hogy legyen némi aranyam is a portfólióban, ráadásul kb. azon az áron? 🙂
    Ez persze nem fizikai arany lesz, viszont bármikor átváltható fizikaivá – persze, ha nagyon gyorsan jön valami nagy gebasz, akkor lehet, hogy nem tudom időben átváltani/realizálni, de a plusz hozamért ezt vállalom.
    Stagnáló, sávban szédelgő árfolyamnál a buy and hold nem hoz semmit, de a sávkereskedés igen.

    Egyszerű dolog ez, mégis nagyon kevesen csinálják, de jól is van ez így.

  • Kiszamolo
    Nicolas, hogy jól járt-e a végen, majd pár év múlva fogjuk megtudni. Most csak azt tudjuk, ha pár éve vett és most eladja, akkor nyert rajta. Kevesebbet, mintha például OTP részvényt vett volna 2014-ben, és most eladná, de ez egy másik kérdés.

    Ja, és még mindig nincs ott az index, mint 1990-ben (igaz, országos adat, a budapestit külön nem írja.)

    mnb.hu/letoltes/mnb-lakasarindex-hu.pdf

  • Sopánka
    Csináltam egy táblázatot, PMÁP-nál nem számoltam kamatos kamattal. 1-2 százalékkal nagyobb inflációnál még mindig előnyösebbnek tűnik a MÁP+.
    i.ibb.co/L6gFkN0/mapplusz-visszavaltas.jpg
    Játszhat vele tovább, aki szeretne: gofile.io/?c=Olalkc
    Én nem igazán értem, miért spekulálunk annyit ezen, hogy mi lesz az inflációval.
    Jelen helyzetben ha ennyire előnyössé teszik a MÁP+-t, akkor csak az első 1-2 évben a kisebb kamat miatt bukunk, de ott sem életveszélyesen sokat. Bármikor olcsón visszaválthatom, és áttehetem PMÁP-ba (vagy másba), ha elkezd az infláció meglódulni. Kicsi a valószínűsége annak, hogy ez hirtelen és viharosan gyorsul föl.
    Ha meg nagyobb befektetnivalóm van (mondjuk 10-20M forint fölött), és sokat számít az az 1-2 százalékpont különbség, akkor úgyis diverzifikálok, és teszem egyéb eszközökbe, részvényekbe, egyébbe, nem?
  • combo
    Én csak annyit mondtam, h van más lehetősége is az államnak csökkenteni a bankoknál lévő lakossági állampapír állományt, ezért nem hiszem, hogy ez volt az oka a PMÁP-visszaváltás variálásának. Hogy ezzel mennyire élnek/éltek, azt nem tudom.

    Megkerestem az általam hivatkozott cikket, és ott azt írják, hogy 2000 md ft lakossági papír van a bankoknál: portfolio.hu/deviza-kotveny/allampapir/nagyon-raharaptak-a-magyarok-a-szuperallampapirra-vissza-kell-fogni-a-rohamot.329355.html

  • Nicolas

    Az index talán nincs, de a kiadási hozamot hozzászámolva bőven jó már. Tehát ha lenne ingatlan performance-index, az már bőven felette van reálban is a 90-es értéknek. De Budapestet véve teljesen biztos, hogy önmagában az árindex is, még ha nincs is külön grafikon róla. De nem is ez a lényeg. Az ingatlan meg az arany meg minden eszköz olyan, hogy egy ideig jól teljesít, aztán meg rosszul, aztán megint jól stb.
    Aki megvette az általad emlegetett otp-t 2007-ben 11ezerért, az is masszív bukó azóta is reálértékben. “soha nem lett annyi még az otp reálértéken, mint volt 2007-ben”.
    Diverzifikálni kell: kell a portfólióba részvény is, ingatlan is, arany is. Az arányokon lehet vitatkozni, de teljesen elutasítani egy eszközt, mint te az aranyat vagy az ingatlant, nem célravezető.
  • TSubi
    Azért ez így nemigazán fair összehasonlítás. PMÁP esetén a kamatot nem fektetted be újra, csak gyűjtögetted.
  • Lémanbratyó
    Szerettem az államkincstárt, nagyon jó, ügyfélbarát intézmény lett, a webes felület is nagyon jól használható.
    De kivettem minden pénzt és vettem belőle megyeszékhelyen egy klassz lakást.
    Mert amit az állampapírok fizettek, az nekem kevés. A tőke értékét is csak belemagyarázósan őrizgette.
    Lerágott csont, de akkor sem értek egyet azzal az érvvel, hogy a lakhatás egy életben csak egyszer költség. Egyrészt mert ez az “egyszeri” költség egy egész élet munkája, másrészt akinek már van, az a gyerekeknek/unokáknak gyűjt lakásra. (Aki pedig egyik sem, annak meg a lehetőség, hogy bármikor vehet a pénzéből lakóingatlant (is), ha már a pénz mindennek a csereszköze, logikus elvárás, hogy minden legyen benne a kosárban.)
    Évek óta én is azt mondom magamnak, jön a válság és majd bevásárolok. De nem jön. És nem is fog, amíg nem emelnek kamatot. Márpedig nagyon nem akarnak. Vagy nektek úgy tűnik?
    foly
  • Lémanbratyó
    folyt:
    Azt gondolom, ha csak elméleti szinten is, de érdemes gondolkodni azon, vajon műkodni fognak-e a jövőben is, a múltból megismert gazdasági ciklusokkal kapcsolatos igazságok. Nem tudom, fogalmam sincs.
    Nagyon szívesen visszatérnék bármikor a magyar állampapír piacra, ha:
    – az ingatlanárak az inflációs kosárban megfelelő súlyozással szerepelnének
    – ha az inflációt 3 hónapos kamatperiódusban követné. (Ha már a hiteleknél ez megoldható.)

    Valamelyik nap láttam a híradóban az utca emberét kérdezték a lakásárakkal kapcsolatban. Azt mondta most túl drága, 1-2 éven belül recessziót vár, ő majd akkor vásárol. Tudjátok, ha már a villamoson is arról beszélnek…
    Minden tévedés jogát fenntartom, illetve megfizetem az árát ha nem lesz igazam.
    Minden tiszteletem ezé az oldalé, nagyon sokat tanultam itt.
    Hozzászólásomat a jóhiszeműség vezérelte, nem az okoskodás, trollkodás, kötekedés.

  • Stanlee
    A legtobben akik drasztikus ingatlan ar csokkenesre varnak, azok a kb. 5 evvel ezelotti szinteket varjak. Velemenyem szerint ez azert nem fog bekovetkezni, mert az emberek tobbsege a fizetesenek egy bizonyos reszet adja ki lakhatasra. Tehat ha az atlagfizetes novekedett, akkor a lakhatasra kiadhato penzmennyiseg is novekedett, ha valsag is lesz, akkor a tobbsegnek nem fog felere visszaesni a fizetese csalad szinten, ha igen, akkor meg ugyis a lakas lesz az elso, amit ki akarnak fizetni, es a tobbi fogyasztasukat vagjak vissza drasztikusan. Aki meg arra szamit, hogy ot nem eri el a valasag, az most sem biztos, hogy megengedheti maganak az ingatlant, akkor meg ot is gyengiti a valsag es nem fog gyorsan venni, mert nem kap hitelt.

    En valamennyi penzt tartogatok arra az esetre, ha jonak tunik egy vetel, fuggetlenul attol, hogy draga vagy olcso az ingatlanpiac.

  • naa
    “utca emberét kérdezték a lakásárakkal kapcsolatban. Azt mondta most túl drága, 1-2 éven belül recessziót vár, ő majd akkor vásárol”

    Szentiment alapon általános esetben (pl. részvényekre) ez pont azt jelentené, hogy még tovább emelkedni fog… Akkor van a csúcs, amikor az utca embere lelkesen vásárolni akar, mert ezen csak nyerni lehet, az ingatlan csak emelkedni fog… 🙂
    Amit írsz, az a “wall of worry” – az esés az optimista lelkesedés tetőfokán jönne, amikor a kis csökkenést se hiszik el, jó beszállónak gondolja a kisember…
    Persze esélyes, hogy az ingatlanra ez nem pont így érvényes…
    Egyébként szerintem sem emelkedhet már nagyon, mert egyszerűen elérték a fizetőképes kereslet határát az ingatlanárak. Százmilliós tételeket kevesen tudnak letenni, még hitellel is, és a bérleti díjnak is határa a bérlők fizetőképessége.

  • hoyle
    Történelmi hozamok, arany témához…

    lustaport.wordpress.com/2014/04/03/egy-grafikon-a-nehez-napokra/

  • Ultras1899
    Pemap-ról mit gondoltok? Érdemes vele foglalkozni? Most hogy Revolut-tal jó áron könnyen lehet váltani, viszonylag jó befektetésnek tűnik, főleg hogy én a euro drágulására számítok.
  • kincs
    LSV
    Prémium papirok esetén a kamatot a pénzforgalmi számlára írják, szabadon rendelkezhet a lekötésról webkincstáron
    máp+ kamatot beforgatják a vásárolt sorozat névértékébe – kamatos kamat, nem kell vele foglalkozni.
    Idő előtti visszaváltásnál a vételi árfolyamot kell figyelni, de webkincstáron lehet látni, milyen áron veszi vissza aznap a kincstár.
  • mgpx

    Köszi a linket. Az állítólagos vásárlási opcióról az állampapírok ismertetője nem szól, így nem tudhatjuk, hogy valóban létezik-e, és ha igen, milyen kondíciók mellett.

    Ha “piaci” árfolyamon vásárolja vissza az ÁKK a kötvényeket, akkor lényegében a vásárláskor egyösszegben kifizeti a hátralevő futamidő kamatának a piaci kamatszinthez képesti prémiumát (jelenértékét). Ergo akkor csúnyán veszít a visszaváltásokon. Amit tőlünk visszavesz a MÁK 98%-on, az a papír a piacon akár 102-108%-ot is érhetne (plusz felhalmozott kamat), ha nem korlátoznák a másodpiacot.

    De lehetnek olyan nem nyilvános szabályzók, ami miatt az állam ennél kedvezőbb árfolyamon is visszavásárolhat, ki tudja.