Állampapír visszaváltás

Nagyot futott a neten egy cikk, ami arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakossági állampapírokat bár az Államkincstár visszaváltja jelenleg 1%-os költség mellett (júniustól az újakat várhatóan 0,25%-os költség mellett), de ez igazából nincs sehol kőbe vésve, sőt az állam személyenként csak napi 30 millió forintig vállalja ezt.

Az erről szóló cikket és az erre reagáló cikkeket már többször megkaptam, így a legegyszerűbb inkább írni róla egy rövidet.

A fenti cikk kiemeli, hogy az Államkincstár bármikor meggondolhatja magát, emelheti a visszaváltás költségét, vagy akár fel is függesztheti azt.

Erre annyian megrémültek, hogy kérdezték, ilyenkor mi van.

A dologban a vicces az, hogy a fentebb leírtak minden értékpapírra igazak. Minden értékpapírt a napi piaci áron tudsz eladni, de csak akkor, ha van rá kereslet, legyen az részvény, kötvény, ETF, befektetési alap (ami ezeknek a papíroknak csak a kombinációja és az alapkezelő szintén csak a piacon tudja visszaváltani a befektetési jegyeket az aktuális piaci árakon).

Ha jön egy vihar, minden értékpapírral előfordulhat, hogy akár csak átmenetileg, akár hosszabb távra elveszti a likviditását. Másik eset, hogy bár a likviditása megmarad, de csak a remélt ár töredékéért tudod eladni.

Mert vevő mindig van, más kérdés, tetszik-e az az ár, amit ő kínál. Még a teljes csődben lévő görög vagy ukrán állampapírokra is volt mindig vevő, igaz olyan áron, ami nem volt egy jó ajánlat annak, aki névértéken szállt be ezekbe a papírokba. De ez már az árfolyamkockázat, ami szintén minden értékpapírnál jelen van.

Tehát felesleges megrémülni, hogy az Államkincstár bármikor meggondolhatja magát a visszaváltással kapcsolatban. Mert ez a visszaváltási lehetőség csak egy plusz ajánlat, ami a többi típusú értékpapírnál eleve meg sincs. Ha nem ott akarod eladni, bármikor eladhatod a lakossági állampapírodat a bankokon keresztül is. Mert fontos tudni, hogy nem csak az Államkincstárnál lehet eladni ezeket az államkötvényeket.

Ennek ellenére igaz az, hogy az Államkincstár (is) bármikor emelheti a visszaváltás költségét, s az is igaz, hogy soha nem tesszük az összes tojásunkat egy kosárba, ahogy azt az angol mondás tartja.

Az állampapír egy nagyon jó, költség- és kockázatmentes befektetési lehetőség, ennek ellenére egy bizonyos összeg felett másban is tartjuk a pénzünket, nem csak abban.

Mert bármikor bármi megtörténhet. Tönkre mehet az állam is, ahogy egy ingatlanalap, egy kötvényeket vagy részvényeket kibocsátó cég vagy bármi más is.

De hát ez a befektetések alapja: mindig diverzifikálunk, vagyis mindig több lábon állunk. Többféle értékpapírt tartok, lehetőleg eleve több devizában. Ha átmenetileg nem tudom jó áron eladni az állampapírjaimat, visszaváltom például az eurós kötvény ETF-eim egy részét és kész. De ettől még tarthatom a pénzem állampapírban is.

Az, hogy a magyar állam nem tudna visszafizetni forintban kibocsátott állampapírokat, elég valószínűtlen, hiszen a legrosszabb esetben nyomtat forintot. Az, hogy pont a lakossági papírokat nem akarná visszafizetni, amikor a lakosság bármikor az utcára vonulhat és lángba boríthatja azt, megint csak nem annyira valószínű. Hamarabb nem fizet külföldi nyugdíjalapoknak. Ennek ellenére diverzifikálunk, mert bármi bármikor megtörténhet.

De mi van akkor, ha zárolja az állam az államkincstári számlákat, szokták sokan kérdezni. Miért, az összes többi számlát nem tudja bármikor zárolni, ahogy ezt tették Görögországban az összes számlával a válság mélypontján? Ebből a szempontból semmi különbség nincs egy bankbetét, egy befektetési alap vagy az állampapírok között.

Honnan tudom előre, mikor lesz államcsőd? Itt erről a régi cikk, hol tudod ellenőrizni, lesz-e államcsőd a következő fél évben:

Honnan fogod felismerni az államcsődöt?

Share

127 hozzászólás

  • naa
    Malkiel könyvét én is ajánlom, olvasmányos és érdekes (én a strandon olvastam anno…), rengeteg dologról ír a befektetésekkel, kereskedéssel kapcsolatban.
    Egyébként megjelent egy 2018-ban aktualizált kiadása is (ill. a 2007-es kiadás óta, amit én olvastam, többször is aktualizálta), és ahogy nézem a tartalomjegyzéket, belekerült pár nekem újnak tűnő dolog, mint bitcoin :), smart beta portfóliók stb. – lehet megveszem átlapozni megint a strandon – no nem pont ezek miatt 🙂

    Egyébként én úgy gondolom, mindenki spekulál, az is, aki kizárólag államkötvényt tart egyetlen devizában, csak nem tud róla. A spekuláns nem jobb és nem rosszabb, mint a “befektető” – mindkettő hozamot, pénzt akar a tőkéje után, mindkettőre szükség van a piacon. És magánvélemény, de szerintem legjobb, ha valaki mindkét stratégiát csinálja – nagyobb részben befektető, kisebb részben spekuláns… 🙂

  • headset
    Felmerülhet, hogy ha emelkedik az infláció és a kormány az újonan kibocsájtott kötvényekre kénytelen magasabb kamatot fizetni, akkor korlátozni kell majd a visszaválthatóságot, hogy a pénz ne áramoljon át az új kötvényekbe.

    De a növekvő kamatlábas konstrukció ez ellen egy bizonyos fokig védelmet nyújt. Ugyanis az idő múlásával a kötvény egyre rövidebb lejáratúvá és egyre magasabb kamatozásúvá változik.

    Most az induló kamat 3,5%. Ha egy év múlva 4,5-os, két év múlva 5,5%-os induló kamatú, félévente 0,5%-os emelkedésű kötvényeket kell majd kibocsájtani, azokba nem lesz érdemes átmenni.

    Látszik, hogy ebben van tartalék arra, hogy a kormány meg tudja tartani az eredeti igéretét, beleértve a visszaválthatóságot is.

    És ha meg tudja tartani, meg is fogja, mert a kölcsönvevő alapvető gazdasági érdeke, hogy megbízható adós maradjon.

  • AKK
    Régebben valahol olvastam, hogy az 1%-os visszaváltási díjnál kedvezőbben lehet visszaváltani az állampapírt, ha nem az Államkincstárnál váltjuk vissza, hanem áttranszferáljuk egy bankhoz ahol kedvezőbben váltják vissza. Ha jól emlékszem az OTP volt a példa. Tudja valaki, hogy pontosan hol lehet megnézni, hogy hivatalosan milyen %-al váltják vissza a bankok(vagy egy konkrét bank) a Prémium Állampapírokat?
  • András György
    Szerintem ez más állatfaj mint az eddigi államkötvények. Egy prémium állampapír visszavásárlásakor a vevő fut max 1 éves inflációs kockázatot, mert utána beállítódik kamat. Ráadásul a visszavásárlók gyakran nem is juthatnának ilyen kötvényhez alanyi jogon, ezért kimondottan jó bolt nekik a vásárlás, ami támasztja az árat. A Nemzeti kötvény esetben azonban lehet olyan infláció, ami nem teszi túl vonzóvá ezeket a kötvényeket több éves időtávon. Az eladói oldalon meg ott lesz majd néhány száz milliárd forint, aki azt hitte valami jól kamatozó pénzpiaci alapot vásárolt. Nem túl biztató elegy. Ne legyen igazam, de nekem ez nagyon hasonlít az ingatlanalapos sztorira.
  • Lala
    mgpx: “Ezért fontos hangsúlyozni, hogy csak annyi pénzt fektessenek 5 éves kötvénybe, amennyit 5 évig mindenképpen nélkülözni is tudnak.”

    Ez nem életszerű egyáltalán. Kevés ember áll annyira jól anyagilag, hogy biztosan tudjon nélkülözni bármennyi pénzt is 5 évig. Az óriási nagy többség meg inkább reménykedik.
    Nyilván, hogy itt volt már visszamenőleges beszántás és rapid törvényhozások sem szokatlan dolgok mostanában, de azért a visszafizetés teljes leállítása nagyon durva hullámokat gerjesztene. Ennek az esélye nulla közeli. Az viszont lehetséges valóban, hogy a költséget esetleg megemelik, 0,25%-1%-ról magasabbra, akár egyik napról a másikra, de ennek is komoly következményei lesznek, ha ilyent meglépnek. Értsd elapad a forrás pillanatok alatt és a bizalmat szinte lehetetlen utána visszaszerezni. Szerintem nem kockáztatnak ekkorát, bár ha választást vesztenek majd, ki tudja mi lesz?

  • Roland

    Miklós! Az “ennek ellenére” helyett írj “mindezek mellett”-et, így nincs “hiteltelenítés” és ellentmondás keltés a tagmondatok között 🙂
  • Kiszamolo
    Roland, éppen az ellentét volt a lényeg, felhívva a fontosságot a diverzifikációra.
  • Kiszamolo
    András György, a nemzeti kötvényt én sem javaslom, de nem is arról volt szó.
  • Kopter Géza
    @pék
    Hogy veszik el a Bitcoint?
    Ha már tudomásuk van róla, hogy van, és fizikailag el tudnak érni, akkor az ún. rubber hose password cracking technika továbbfejkesztett változatával.
    Ehhez két gumucső szükséges, olyan, amivel a benzint szívják le, meg egy szék. Az egyikkel a székhez kötnek, a másikkal meg addig vernek, míg el nem árulod, hogy hol található a walleted és mi a jelszavad.
    xkcd.com/538/
  • S1M0N
    Azért azt ne felejtsétek el, hogy az új Nemzeti Kötvény lépcsős kamatozású lesz. Ha 2-3 év múlva beszakad a talaj és durván emelkednek a kamatok, akkor rövidtávú(!!!) 5+% kamatra kell rálicitálni az új kötvénnyel, hogy megérje átugrani bele (ezen csak tovább ront a visszaváltás költsége).

    Ha pedig valamiért ezt mindenáron meg akarja gátolni az aktuális vezetés, akkor a kibocsátás előtt be kell fagyasztani már a visszaváltás lehetőségét. Na most egy ilyen húzás után mekkora kockázati felárnak kell lennie MÉG az új kötvényben ahhoz, hogy megvegyék a (magán)befektetők? Nehezen látom, hogyan érhetné ez meg összességében.

    Az sokkal reálisabb kockázat, hogy magas inflációval számol az MNB, az új PMÁP pedig érezhetően kisebb bónusszal indul. De ettől még a Nemzeti Kötvény igen jó konstrukció marad, ha az “olcsó” visszaválthatóságra szükség van.

  • Pietari
    “Az, hogy pont a lakossági papírokat nem akarná visszafizetni, amikor a lakosság bármikor az utcára vonulhat és lángba boríthatja azt, megint csak nem annyira valószínű.”

    Én ezt úgy képzelem el, hogy először a családi és szűkebb baráti kört csendben kifizetnék, aztán felhergelnék az emberek 80%-át – akinek semmilyen megtakarítása nincs – a burzsoázia ellen, akiknek még van. Ezek után nem lenne sokkal nagyobb balhé, mint a MNYP vagyon megszerzése esetében volt. A legelszántabb pár ezer ember utcára vonulna, végül megunnák, és hazamennének.

  • könyvmoly
    Kedves Kiszámoló,

    Milyen diverzifikálási megoldást javasolnál abban az esetben, ha a következő 2-3 éven belül szeretnék lakást vásárolni, de még nem tudom, hogy mikor? Ha holnap találok egy jót akkor holnap, ha 2 év múlva akkor 2 év múlva.
    Jelenleg amit lakásra teszek félre azt az államkincstárnál gyűjtöm, szerencsére már meghaladja azt az összeget amit diverzifikálni kellene, de 2-3 évre nem tudom mi lenne jó megoldás az állampapír mellett.
    Van erre valami jó ötleted?

  • Hufeisen
    Most kapsz 5év fix HUF alapú lakáshitelt 3,4% THM-re.
    Miért kérne a bank csak 3% körüli kamatot, ha reális veszély, hogy rommáinflálják a forintot ennyi időn belül?
    Akkor a lakáshitel is egy befektetés lenne?
  • Kiszamolo
    Hufeisen, a bankok ravaszak ám, eladnak ötéves jelzálogleveleket 1,5-2%-os kamaton és azt adják oda a lakáshitelt igénylőknek. Ha elszalad az infláció, az a jelzáloglevél vásárlójának fog fájni, nem a bankoknak.
  • Ildikó70
    Tudom, hogy off, de megjelent a falusi CSOK rendelet. Miklós írnál róla? Pl. van-e életkor megkötés a felvételhez, ill. a felsőoktatásban tanulók gyereknek számítanak-e itt is?
  • feriba
    -rel: “Szóval ja, rettegni mindentől lehet, csak akkor ésszel, és akkor semmi tulajdona/értéke/megtakarítása ne legyen itthon a fidesztől rettegőknek, hiszen _technikailag_ mindent el tud venni tőle az állam.” ez a top komment itt egyértelmüen, teljesen egyetértek. Semmilyen értéket nem szabad tartani ebben az országban.
  • mgpx

    “visszafizetés teljes leállítása nagyon durva hullámokat gerjesztene. Ennek az esélye nulla közeli. ”

    Ha helyzet lenne, és hirtelen stabilizálni kellene az államháztartást, a kormányzat csak fájdalmas lépések közül választhatna: adóemelés, szociális kiadások lefaragása, külső finanszírozó behívása…. Életszerűtlen, hogy ilyen körülmények között a kormányzat olyan idő előtti kifizetéseket is teljesítene, amelyekre semmilyen kötelezettsége sincs. Ha önként nem állítja le a kormányzat, majd az IMF/EU rakja be a mentőhitel feltételei közé.

    Ez nem bizalmi kockázat, és remekül kommunikálható is: “bajban igenis álljon helyt a kötelezettségeiért az, aki ezért korábban megkapta a prémium kamatokat”. Az emberek nem emiatt fognak utcára vonulni, szorult helyzetben lesz rá ezer más okuk.

  • Panther

    2019-05-13 at 20:22
    Panther, az állam saját devizájában kibocsátott kötvénye maga a kockázatmentes befektetés a definíció szerint, ehhez képest definiálnak minden mást hozam és kockázat szerint a pénzügyben. Csak hogy tudd.
    Az ennek ellenére pedig semmit nem hiteltelenít, csak bevezeti az összetett mondat másik felét.

    Jó szándékból írom:

    1, “Ennek ellenére” – összetett mondatban, ellentétes mellérendelés. Vagy rosszul használtad, vagy más gondolsz amit írsz. Ennyi. Velem lehet vitatkozni, de a nyelvtannal nem.

    2, egy államcsőd esetén nem sokat fog érni egy definíció, ” állam saját devizájában kibocsátott kötvénye maga a kockázatmentes befektetés a definíció szerint”, sokkal hasznosabb az empirikus megfigyelés, hogy nincs kockázatmentes befektetés. Naiv dolog azt gondolni, hogy nem történhet meg. Bár kétségtelen nagyon, nagyon alacsony a valószínűsége, de nem nulla.

  • porthosz
    A diverzifikáció kapcsán egy fontos dolog ami ritkábban van hangsúlyozva (csak mert itt felmerült már sokszor hogy mi van ha hamarabb kell a pénz mint hogy lejárna az állampapír):

    nem csak termékben, de időben is ajánlott diverzifikálni főleg ha annak hozzáférése limitált/időhöz kötött.
    Ha például valaki folyamatosan vesz állampapírokat (mondjuk 3 és/vagy 5 éves pmákot, legyen az átlag 4 év), akkor az azt jelenti hogy évente fixen hozzájut a pénze 25%-hoz biztosan mert minden évben lejár az egyik pakk, függetlenül attól hogy épp hogy és miként alakulnak a futamidő előtti visszaváltások.

    Ha valaki igy tesz, akkor sokkal kevésbé kell azon agyalnia hogy úristen mi lesz ha holnaptól nem -1%-on hanem -10%-on váltják vissza az állampapír és kéne egy kis pénzmag nem kell kivárnia a 3 v. 5 évet.

  • Szorgoshangya
    Lejárt egy nagyobb összegem az egykori PNB bankban.. Gondolkodom betoljam-e inflakövető PMÁK-ba..
    Igazából a Cetelem betét is azért volt, h. diverzifikáljam a pénzeket, ha esetleg beütne valami.. Az a kérdésem, hogyha úgymond jönne valami, akkor kb. mindegy hogy 70% állampapír 30% cetelelem? Vajon felelőtlenség lenne most 90-100%-ot betolni PMÁK-ba? Nagyjából egy minigarzonlakásnyi összegről lenne szó.. Lakást most nem vennék semmiképp, hisz brutális szinten vannak.. Légyszi segítsetek a döntésben. Ti mit tennétek a helyemben?
  • Tamás
    “Az sokkal reálisabb kockázat, hogy magas inflációval számol az MNB, az új PMÁP pedig érezhetően kisebb bónusszal indul. De ettől még a Nemzeti Kötvény igen jó konstrukció marad, ha az “olcsó” visszaválthatóságra szükség van.”

    Szvsz a lehazudott inflával óvatosan (!) megpróbálja az államadósságot elinflálni a kormány. Emellett szólhat az is, hogy devizában nincs nagyon (hivatalos) kibocsátás, hacsak Paks2-t, vagy a belgrádi vasútra felvett kölcsönt nem számítjuk annak.

  • Tamás
    “Az, hogy a magyar állam nem tudna visszafizetni forintban kibocsátott állampapírokat, elég valószínűtlen, hiszen a legrosszabb esetben nyomtat forintot. Az, hogy pont a lakossági papírokat nem akarná visszafizetni, amikor a lakosság bármikor az utcára vonulhat és lángba boríthatja azt, megint csak nem annyira valószínű.”

    Ha jól rémlik vagy olvastam, akkor a kádár rendszer alatt a 70-s években II vh-s állampapírokat szépen (ki)fizették a külföldieknek, a belföldi meg kapott egy nagy adag azt.
    Szerintem simán megjátszanának hasonlót (kifizetés húzás, halasztás) és nem is történne semmi lángbaborulás jó ideig.
    A sok köztörvényes dolog miatt – legutolsó pl jegybankelnök fiainak számlamozgatása a bedőlés előtti bankból nem sokkal – igazából nincs is veszíteni valójuk, ami visszatartaná őket.

  • Dani
    Nekem azon jár a fejem, hogy vajon az hogyan fogja azokat az embereket az állam a Nemzeti Kötvény felé terelni, ha a pénzügyileg tudatos vásárlók látják, hogy az infláció növekedése miatt a PMÁK sokkal jobb befektetésnek tűnik?
    Logikusan ha a kötvény a cél ( annak érdekében,h ne legyen túl sok PMÁP, mert elszaladó infla esetén az állam tartozása is nagyon emelkedik ), akkor a PMÁP prémiumát kell csökkentenie nem is kicsit. Gyakorlatilag zsákutca, marad a kötvény.

    Valakinek más ötlet esetleg javaslat?
    Én PMÁP-ba mennék mindentől függetlenül, kivéve akkor ha a prémiumját letolják a pincébe ( akkor meg fákjú magyar állam ).

  • egyszervolt
    Nem akarok senkit megbántani és Miklós sem fizet sajnos a kommentemért, de a cikkíró részben pénzügyi tanácsadásból él, így szerintem a “mibe tegyem a pénzem” “mennyi az az összeg” “mikor lenne érdemes” és társait egy személyes tanácsadáson illene feltenni.
  • Geo

    Azt leírnád, technikailag hogy oldottad meg? Külföldi bankszámla, vagy valami brókercég?
  • L70

    Javaslatom (abszolút szubjektív): Idén még májusban 50% PMÁK, 50% cetelem. Jövőre meg majd meglátod, hogyan érdemes, az akkori feltételekkel.

    Pont az időbeni diverzifikációt csináljuk mi is. Mivel már évek óta van PMÁK-unk, a lejárata 2020-2024 között megoszlik, és van legalább egyéves tartalékunk betétben is. A prémium is 1,4-3,5% közötti rajta. Most mindössze annyi történt, hogy amit idén év vége környékén tettem volna be ide, azt előrehoztam májusra, mert fogalmam sincs, mi lesz a feltétel június 1-től, de az idei KSH infla adatok alapján nem hiszem, hogy emelnének az 1,7%-os prémiumon.

  • mgpx
    @tamas
    A hozzászólásokban keveredik két külön fogalom: a kötvény “visszaváltása” és a “visszafizetése”.

    A kötvény kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy a futamidő alatt fizeti a kamatokat, és a kötvény lejáratakor visszafizeti a tőkét (=visszafizetés). A visszaváltás pedig azt a lehetőséget jelenti, hogy ha a kibocsátó a tőkét a kötvény lejárata _előtt_ téríti vissza.

    PMÁK-nál az államnak a lejáratkor történő visszafizetésre vállal kötelezettséget, a lejárat előtti visszaváltásra nem. PMÁK 2024/I esetén azt garantálja, hogy 2024. február 21-én visszafizeti a tőkédet, de nem előbb.

    A kötvényes likviditási kockázata azt jelenti, hogy ha az állam élne a szerződéses jogával, és lejárat előtt nem adná vissza a befizetett tőkét, akkor a kötvényes a futamidő alatt csak nehézségek árán és esetleg csak veszteséggel tudná a kötvényét pénzzé tenni.

  • mgpx

    Szerintem nem a PMÁK kiváltása a cél, hanem az átlagos futamidő meghosszabbítása és új pénzek bevonása.
    A lakossági állampapírállomány kb. 50%-a max egyéves futamidejű papírokból áll, ezek szeretné az állam kiváltani olyan kötvénnyel, amely kamatstruktúrája hosszabb tartásra ösztönöz.

    Ráadásul csomó pénz parlagon hever, mert az 1MÁP kamatáért sokan már nem bajlódnak az állampapír vásárlással, hosszabb futamidőre viszont nem merik odaadni a pénzüket. A konstrukció ezeket a pénzeket célozza meg egyszerre a magasabb kamat és a lejárat előtti visszaválthatóság igéretével.

  • Gary

    EUR, CHF, USD számlát Mo-n is tudsz nyitni (én megtettem), több banknál van, és rögtön nem fájna (annyira), ha esetleg a HUF nagy mértékben, gyorsan és követhetetlenül elértéktelenedne.
    A befektetési alapok között is érdemes szétnézni (ezt is megtettem), bőven vannak eurós alapok.
    A külföld nem bonyolult, kilátogatsz Esztergomba, átmész a Duna-hídon és kérdezősködsz. Lesznek helyek, ahonnan elhajtanak, máshol tárt karokkal várnak. Elég egy magyar személyi és egy magyar adókártya; kinti lakcím/munkahely/vállalkozás nem kell. Az ügyintézők tudnak magyarul és angol nyelvű papírokat nyomtatnak neked. Annyi még, hogy azt hiszem ha egy hónapban 10K Eur felett jön be a számládra, jelenteniük kell nemtudomhova, de engem ez nagyon nem érint.
    A számlavezetés nem olcsó (a magyarhoz képest), de az, hogy ezt a pénzt a szeretett vezérünk nem tudná megvédeni ha nagyon akarná se, ér ennyit.

  • Szorgoshangya
    Köszi, de ugye tudod, hogy valójában a Cetelem is állampapírban tartja, és tulajdonképp azért fizet kevesebb kamatot, mert leszedi a hasznát. Ezért kérdezem, hogy iilyen szempontból nem teljesen mindegy hogy a megtakarításaim 100%-a állampapír? Mert, ha jön valami baj, akkor úgyis mindkettő bedől.. Kérdés az, hogy akkor vajon jobban ki tudom-e szedni a pénzeimet, ha 2 helyen tartom..(?)

    Miklós?

    Többiek?

  • Vakmajom
    Fentebb írta valaki, hogy 16 misije van, és ugye ebből nem érdemes ingatlant venni.. Hát most már tényleg nem, v. mégis..? Idén Q1-ben 20%-ot mentek ismét az ingatlanok és a vásárlási kedv még mindig növekvő tendenciát mutat. Az árak pedig azóta is nőnek a végtelenbe és tovább. A vicc, hogy a pesszimisták pár hónapja azt írták, hogy simán benne van az ingatlanokban 30%-os zakó.. De kérdem én nem mindegy már? Ha 30%-ot esnének holnaptól, akkor még mindig csak a 2018-as Q3 szintjén lennénk amit akkor is a csúcsok csúcsának tekintettünk, és az is horrornak tűnt. Most meg már mindenki hozzászokik szép lassan a 1-1.5 mill/m2-es árakhoz. Bp-en már simán bécsi árak vannak, hisz az életszinvonal is hasonló, sőt Bp. sokkal ideálisabb/vonzóbb több tekintetben. “Teccettek volna” jövőbelátónak lenni 😛
  • Blend Ahmed
    Off: most már hivatalosan is kijelentették az ingatlanalapokról, hogy nem likvid termék:
    portfolio.hu/befektetes/befektetesi-alapok/matol-el-az-uj-szabaly-fel-evet-varhatsz-a-penzedre-ha-uj-ingatlanalapot-veszel.3.324223.html
  • Malom
    Szerinted a Duna északi partján biztonságosabb magyar személyazonossággal pénzt elhelyezni? Ott is voltak ám durva dolgok néhány évtizede, ugyanúgy zárolhatják a vagyonkádat. Még lehet előbb megtenné a pozsonyi vezetés és nagyobb örömmel – csak miattad -, mint a pesti. Himnusztörvény, magyar feliratok kérdései nem éppen a számodra biztonságos befektetői környezetet festik le.
  • Kiszamolo
    Szorgos, a Cetelem kiadja 10%-os személyi kölcsönre, esze ágában sincs állampapírt venni belőle.
  • Hufeisen
    azért Bécsben a legalja, ami Pesten a teteje
    derstandard.at/Immopreise/Wien/Wohnung/Eigentum
    Tényleg érdekel, melyik szempontok szerint vonzóbb BP, mint lakhely?
  • gaborr
    30% zakó mindig benne van, csak mindig az a kérdés, hogy honnan? 🙂
    Nekem ez már durva:
    ingatlan.com/24491453
    Ráadásul tök zajos út mellett van.
    Egy korábbi postomban írtam, hogy már 2% alatti kamattal van 1 éves, 3% körül már van nem csokos lakáshitel 5 éves hitel.
    Mit jelent a 3%? 40millió kölcsönnek a havi kamattörlesztője 100.000ft.
    Ez szerintem további rakétát jelent. Most már az is lakást vesz, aki nem akart.
  • Gary
    :
    Egyrészt közel se a 100%-ot vittem át, sőt. Csak országkockázatot diverzifikálok.

    Másrészt igen, sokkal.
    A magyarországi magyar épp olyan úniós állampolgár, mint az ausztriai osztrák vagy a német német, személyre szabottan nagyon nehéz vele bármit is csinálni.
    Amíg ott tisztul a közélet és sorra veti ki magából a megkérdőjelezhető alakokat, addig itt egy korrupcióbűzös mocsárrá züllik minden.
    Ott a hatalom látja, hogy a döntéseiknek következményei vannak; itt olyanok kapták meg a következményeknélküliség üzenetét (3. 2/3), akik nem érdemelték meg.
    Ott az EKB szabályoz, a maga kompetenciájával és függetlenségével, itt a botrányokat halmozó MNB.
    Amellett szerintem Magyarország nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló, mert a kormány kizsarolta a nyugdíjmegtakarításomat, aztán még a képembe is röhögött, mert “megvédte”. És nem bukott bele. Ehhez képest Zimbawe se olyan rossz.

  • Vakmajom
    attól függ hol nézed, nagyon nem kell sok idő, h. pariban legyenek.. Most őszintén. Éltél már Bécsben?
    Ok, ez némiképp szubjektív, de Bp. szerintem szebb és nem annyira zavaróan multikulti mint Bécs. Teljesen más, ha itt, és ha ott szállsz fel a metróra. Nem vagyok rasszista és beszari sem, de párszor már szálltam le (és vártam egy következőt) Bécsben tömegközlekedési eszközről, ha épp egy olyan csapat szállt fel.. Pesten sosem tettem ilyet. Bécs nekem lapos és snassz.
    Árak/életszínvonal.. 1000-1200 netto eurót keresnek a képesítést nem igényló munkakörökben.. EZT MÁR BŐVEN PESTEN IS MEGKAPOD. Ha pedig szakács/pincér/villanyszerelő/kőműves vagy akkor kb. bankot robbantottál, nem kell menned sehová 5-600e Ft.nettot megkapod Bp-en és arányaiban olcsóbban élsz! (Orvos, étel, mozi, sport stb.)Ezért gondolom, h. sajnos bőven van még szufla az ingatlanokban és beérjük őket ebbenis.
  • jurta

    “@Gary Szerinted a Duna északi partján biztonságosabb magyar személyazonossággal pénzt elhelyezni? […] Himnusztörvény, magyar feliratok kérdései nem éppen a számodra biztonságos befektetői környezetet festik le.”

    Említett erőfitogtatások a *helyi* kisebbségeknek címzettek (melyek közül legnagyobb valóban a magyar). A mindennapok egyébként sem erről szólnak, csak a magyarországi médiába ez jut át jól. Magyarországi magyarként te Szlovákiában egy külföldi vagy, és ennek mindenben megfelelő bánásmódban lesz részed. (Ha kapcsolattartód emellett még magyarul is tud, azt magáncégnél egy extrának fogja érezni, amit nyújthat neked.) Akiket “pozsonyi vezetésnek” neveztél, azok sem hülyék, hogy nemzetközi botrányt akarjanak külföldi számlatulajdonosok meglopásával, amíg nem lesz mondjuk háború a két ország között, de legyünk már észnél, két NATO-tagállamról van szó.

  • L70

    Mennyire likvid egy ingatlan? Eladás 3 hónap?
    Mennyibe kerül kiszállni belőle? 4-5%?
    Ha csak a pénz harmada kellene, eladod a konyhát meg az erkélyt?

    Almát ne hasonlitsunk már körtével.

  • Tamás #2
    Ajánlom az 1-es vagy a 24-es villamos vonalát este vagy hajnalban. Minden országban vannak biztonságosabb és kevésbé biztonságos helyek. Ausztria jelenleg biztonságosabbnak számít mint Magyarországon és ami a blog szempontjából fontosabb kiszámíthatóbbnak is. Egyébként, hogy a témánál is maradjunk, igen diverzifikálni kell szolgáltató, ország és deviza szintjén is. De azért vannak szintek. 10m-ig országon belül, szolgáltatók szintjén, 10+ felett lehet beszélni más országról. De ez is egyéni tűréshatár válogatja. Az egyes országok előző 50 éves története azért elég jó támpontot ad ehhez. A MÁK/állampapír kockázatai eddig is világosak voltak.
  • Blend Ahmed
    “nem lesz mondjuk háború a két ország között, de legyünk már észnél, két NATO-tagállamról van szó.”
    Ezért ez sem tutit garancia, már előfordult, hogy görögök és a törökök lőttek egymásra, pedig mindketten NATO-tagok voltak..

    “Most már az is lakást vesz, aki nem akart.”
    Bár az MNB egy nemrégi kiadványában a fejét csóválta az ingatlanárak emelkedése miatt, de szerintem titkokban nagyon örülnek neki. Magyarországon elhanyagolható arányban tart részvényt a lakosság, így a vagyonhatást kizárólag az ingatlanárak felpumpálása révén lehet kiváltani.

  • Matetoth

    Akkor szivesen ajanlom Zimbabwet.


    Ugye most viccelsz? Azt vagod, h a magyar mindennapok sem a kormanyrol szolnak? Marminty ha a tieid igen, akkor lehet, h erdemes lenne kezdened valami hasznosat az eleteddel.

    Az meg plane vicc, h 2 db kulfoldi miatt haborurol gondolkozol. Miert lennel mas, mint a sajat honpolgarai?

  • Hufeisen
    hát nekem most se jönnek ki a számok. 1000 eurot legálisan nem keresel Bécsben, heti 30(!) óra után jár havi netto 1070. 14-szer. Ez 405.000 forintos fizunak felel meg. Heti 30 óráért egy Tesco árufeltöltőnek.
    Valamiért még az építőiparban is (gasztronómiáról ne is beszéljünk) elég sok a magyar, ők lehet nem tudják, h otthon van az Isten lába.
    8. éve élek Bécsben, nekem a tömegközlekedésen sose volt nagyobb gondom, ha valahol mégis kellemetlenül (nem veszélyben) éreztem magam, álltalában kiderült, h a hangoskodó magyarul beszél. Meg a kutyás koldusok is, stb. Orvos ugyanúgy biztis, max fényékekkel jobb minőségben és nincs hálapénz. A multikulti viszont egy létező probléma, ahhoz nagyon mélyre kell dugni a fejünket a homokba, h tagadjuk, de sok baj a jugókkal, magyarokkal, románokkal is van (Praterstern, Mahü, Favoriten)
  • István
    Miklós, Pár nap van még, mit javasolnál, megvárnád az új állampapírokat vagy most pmák?
    Köszi
    István
  • Kiszamolo
    István, nem tudom, milyen lesz az új Pmák. Ha mákunk van, lesz egy egynapos ablak, amikor már lehet tudni, milyen lesz az új, de még kapható a régi.
  • Istvan
    a jelenlegi pmak-ra gondoltam szemben az uj kamatadomentes savos termekre
  • Kiszamolo
    IStván, az biztos, hogy a fix kamatozású nem lesz jó, mert elszállhat az infláció.
  • S1M0N

    “De kérdem én nem mindegy már? Ha 30%-ot esnének holnaptól, akkor még mindig csak a 2018-as Q3 szintjén lennénk”

    Az a 20% az évesített emelkedés. Természetesen nem mentek negyedév alatt 20%-al az árak, akkor évente duplázódnának.

    Kamatos kamatot meg nem tudsz számolni. 30% bukta nem 30% emelkedést “nulláz”, hanem 42%-nyit. Az kb. az elmúlt másfél-két év rallyja. Lefelé nagyon nem ugyan olyan, mint felfelé.

    alapblog.hu/wp-content/uploads/2019/05/Capturead.png

    Reálértékben most vagyunk kb. 2008 dupláján. Érdemes megnézni honnan indul a rally: pontosan a CSOK bejelentésétől. Lehet tippelni, mi lesz, amikor már minden jogosult lakást vett vele, válság miatt besózzák a helyét is, az első hitelek meg kezdenek bedőlni…

  • gaborr
    hasonlítottam én bármit bármihez? szerintem valamit belegondolsz a kommentembe ami nincs ott. amúgy nem a kiszállás a drága, hanem a beszállás 🙁 (ingatlan szerzési illeték, ügyvédi díj, felújítás/átalakítás, stb…)

    pont ahogy írod. 🙂 úgy látom van mozgolódás az Impact Ingatlanalap környékén is… tegnap indítottak egy “B” sorozatot az ingaltanalapjukból, majd fel is függesztették ma 3 napra. de úgy látom a bamosz oldalán, hogy elég nagy forgalom volt az utóbbi napokban, csak az a fura, hogy nem kifelé áramlott az alapból a pénz, hanem befele. valakik beraktak 451millió forintot (az “A” sorozatba).

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.