Amikor az oktatás csúfos véget ér

Ma az Auchanban voltunk, a gyerekek megtalálták a plüss állatokkal kitömött lehúzó gépet, amibe kétszáz forintokat bedobálva halászhatunk plüss állatot. Mármint elméletben, mert annyira gyenge a kiemelő kar, hogy mindig minden kiesik belőle, hiába voltál milliméterre pontos a célzással.

Erről a gépről van szó, gondolom sokan ismerik:

Természetesen akartak 200 forintért egy plüsst, ezért rágták a fülemet, hogy játszunk. Mivel hiába akartam volna elmagyarázni, hogy átverés az egész és annyi esélyük sincs, mint háromlábú sünnek az autópályán, gondoltam megér egyszer hatszáz forintot, hogy egyszer és mindenkorra mindhárman rájöjjenek, hogy ebből a gépből nem vesznek ki ajándékot. (Ahogy valaki fogalmazott: ebből az automatából pénzért csak szomorúságot és csalódottságot lehet kivenni, más semmit.)

Úgyhogy befizettem mindhárom gyereket egy-egy körre az oktatás nevében.

Az első két gyerek látta is, hogy hiába ragadják meg a plüsst, az kicsúszik a fogóból és nem nyernek semmit.

Bezzeg a fiam kivett egy nyavalyás plüsst a gépből. Ő lett a nyerő kétszázadik.

Erre a másik kettő is akart nyerni. Mivel nem akartam sok ezret bedobálni a gépbe, megbeszéltük, hogy inkább az áruházban veszünk nekik egy-egy plüsst.

Így aztán a hatszáz forintos oktatásom további két plüss vásárlásába került, de ami még rosszabb, mostantól mindegyik gyerek meg van róla győződve, hogy ezzel a géppel csak nyerni lehet, ami pont ellentétes azzal, amit megtanítani akartam nekik. Innentől nincs az az okos érvelés, amitől elhiszik, hogy nem éri meg a pénzbedobás a gépbe.

A nyeremény plüss a két vásárolt között:

Van, hogy homokszem kerül a gépezetbe és nem úgy sülnek el a dolgok, ahogy azokat elterveztük. 🙂

Share

61 hozzászólás

  • Csaknéztem
    Gyerekkoromban volt egy olyan játék, hogy felül pénzt kellett beledobni, ez egy kisebb mozgó szintre esett, alatta volt egy nagyobb álló szint. Az álló szint végén kilógtak az érmék. Egymást tartották, mindig úgy nézett ki, hogy ha beledobsz a megfelelő helyre még egy érmét, akkor meglöki, és az egész lehullik neked. Persze hiába dobálták be a pénzt, valahogy sose hullott le. 😀
    Ezt a játékot hogy hívják? Van valakinek linkje róla, youtube videóról, vagy hogy ebben mi a trükk?
  • Zabalint
    Apám egyik sztorija, hogy gyerekkorában a falusi búcsúban a légpuska félrelőtt kicsit, ők viszont kitapasztalták, hogy pontosan merre, így elkezdtek közel 100%-os találati aránnyal lövöldözni, amíg el nem lettek zavarva.
  • AntiWaberers
    Waberersről topicokban utánaolvasva nem sok jót írtak. Állítólag az egyik befektetési tanácsadó (Erste) nyomta csak nagyon az ajánlást, komoly belső gondok vannak. A korábbi árfolyamot tartják irreálisnak. Jah, és a cég veszteséges. Persze lehet, hogy épp most történik egy varázsütés, és virágzó cég lesz, de én egy fillért nem tennék bele.
    Általában véve nem igyekeznék befektetni, ha nagyon nem bírnék magammal, a stabil, leárazott cégek körül néznék körbe, pl. AT&T 7%-os osztalék hozammal már egész korrektnek tűnik. 🙂
  • Györgyi
    Hát mit mondjak, valószínűleg te jobban értesz a pénzügyekhez, akik viszont ezeket a gépeket tervezik, jobban értenek a (gyermek)pszichológiához.
    Nem teljesen idetartozik, de például állatok trenírozásánál is még célravezetőbb is az alkalmankénti, kiszámíthatatlan jutalmazás, mint az állandó. Azaz az ösztönökre, érzelmekre erősebben hat.
    Arra meg semmilyen módszerrel rá nem veszel egy kisgyereket, hogy ilyenkor józan ésszel kalkuláljon.
  • Apapók
    Az egyik nagy bevásárlóközpontban is van/volt a cikkben szereplőhöz nagyon hasonló aprócucc kihalászó gép. 8 éves fiam megörült neki és próbált rávenni, hogy adjak neki 100 forintot hogy játsszon és nyerjen. Elmondtam neki a lényeget: a markoló karok szándékosan gyengék és nem tudják megfogni a dolgokat és amúgy se kell nekünk semmi olyan ami a gépben van. Abban pont nem plüssök vannak/voltak, hanem műszaki cuccok. Fülhallgató, pendrive, meg még pár filléres dolog. Ja és 3 tollat is ad annak, aki nem tud kihalászni semmit. Tollunk is van épp elég. Megértette, de azért még két három alkalommal bepróbálkozott amikor újra arra jártunk, hogy ő azért szívesen kipróbálná. Mindannyiszor lebeszéltem róla és egyszer se adtam rá pénzt neki.
    Nem kellett példával bizonyítanom az igazam. Így van jól, ahogy mondom és fogadja el.
  • közgazdász
    😀
  • Andrew-andrew
    Sajat sztori, gyerekként szintén faluba engem is elzavartak a céllövöldéből, amikor beállitottam a puskát mert félrehordott. 🙂
  • Konkrét
    Csaknéztem: emlékszem rá, jó régen volt. Youtube-on keress rá, coin pusher, valami ilyesmi volt.
  • Fox

    Én még kibocsátáskor szálltam be a Waberer’s-be, és bukóval szálltam ki belőle. Akkor azt gondoltam, majd visszaveszem, ami nekem jár (LOL). De azóta én is olvastam sokmindent róla, és elkönyveltem, hogy az a hajó elment.
    Nem állítom, hogy soha nem lesz belőle semmi, de én mostanában nem piszkálnék hozzá.
  • KKrisztián
    Ez ilyen – mi egyetlen egyszer vettünk kaparós sorjegyet a lányaimnak, ugyanilyen céllal hogy “ez csak pénzkidobás, nem lehet vele nyerni csak veszíteni”. Kettőt vettünk, mindkettő nyert 😀
  • Körtefa
    Amúgy az a felirat nem hazugság, hogy “Mindig kapsz ajándékot”? Már szerintem ezért megérne egy büntit a dolog.