Az adóamnesztiáról
Mint már írtam róla, június 30-ig újabb adóamnesztia van érvényben. A Crystal Worldwide írt most a témában egy bővebb cikket a blogra, következzen az ő írásuk az érdeklődők kedvéért:
Tények és tévhitek az adóamnesztiáról 1.
Január közepétől a Stabilitási Megtakarítási Számla helyét átvette egy újabb adóamnesztia. Az adóamnesztia egyfelől a külföldi pénzeket igyekszik hazacsábítani, másfelől pedig a külföldi tulajdonban lévő hazai cégek üzletrészeit kívánja „magyarizálni”. Jelen részben a két variáció közül a hazautalást vesszük górcső alá.
A külföldön parkoló pénzek kedvezőbb adózású hazahozatala csak azon jövedelmekre vonatkozik, amelyeket az érintett magánszemélyek legkésőbb 2016. június 30-ig megszereztek. Felmerülhet rögtön a kérdés, hogy ezt ki és hogyan fogja ellenőrizni?
A válasz az, hogy erről az adózónak nyilatkoznia kell a folyamat során, jóllehet dokumentummal nem kell alátámasztania állításait. Fontos, hogy ez nem vonatkozik bármilyen jövedelemre, ugyanis csak a máshová nem sorolható egyéb jövedelmekre és a tőkejövedelmekre (pl. osztalék, árfolyamnyereség) terjed ki.
A jogszabály igaz diszkréten, de kizárja a magyar jövedelmeket is az adóamnesztia köréből, ugyanis nem vehet részt a programban a kifizetőtől származó jövedelem sem.
Kifizetőnek minősül minden belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat. Fentiek alapján összefoglalható, hogy ha például valaki a tavaly augusztusban megszerzett adózatlan hazai munkabérét szeretné így legalizálni, akkor nem sok eséllyel indul neki az adóamnesztiának.
Amennyiben a fenti feltételek teljesülnek, akkor először el kell juttatnunk a kijelölt banknak egy formalizált nyilatkozatot a fentiekről. A nyilatkozat átvételét követően a bank 3 napon belül megnyitja a bankszámlát. A részletszabályokat egy külön miniszteri rendelet tartalmazza, amely szerint a nyilatkozatot egy olyan banknak kell átadni, amely sikeresen pályázott a NAV-nál erre a feladatra. Belföldi székhelyű, valamint EGT tagállami bank magyarországi fióktelepe vehet rész a programban. A részvételi kérelmet az előbbieknek január végéig, az utóbbiaknak pedig február végéig kell beadniuk. A NAV honlapján folyamatosan frissítik majd a nyertes bankok listáját.
A számlanyitás során azonosítják az ügyfelet, majd ha megérkezett a pénz, akkor 10% adót és önellenőrzési pótlékot vonnak le. Ez utóbbi megegyezik a jegybanki alapkamattal és a jövedelem megszerzésének időpontjától kerül felszámításra. Lehet devizában is utalni, ha az adott bank erre lehetőséget ad. Ha a jóváírás nem forintban történt, akkor a terheket a bank a pénzösszeg bankszámlán történő jóváírása napján érvényes hivatalos MNB-árfolyamán számolja át és vonja le. Nagyon fontos, hogy a külföldi jövedelmet úgy kell elutalni, hogy azt legkésőbb 2017 június 30-ig (!) jóváírják a magyar bankszámlán.
Ha mindezzel megvagyunk, akkor a bank kiállít egy igazolást és átutalja az összeget egy ügyfélszámlára. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az adott bankból még el kell utalnunk a pénzt egy másik bankszámlára, tehát kizárólag utalással juthat célba a már leadózott jövedelem.
A bank bevallja és megfizeti az adót az ügyfél helyett, azonban adatszolgáltatást nem teljesít a NAV részére. Az anonimitást viszont némiképp gyengíti, hogy a nyilatkozat tekintetében bizonylatmegőrzési kötelezettség terheli a bankot 5 évig.
Az igazolás birtokában tudja az ügyfél később igazolni, hogy jogszerűen eleget tett adófizetési kötelezettségének a szóban forgó jövedelemmel kapcsolatban.
2010-ben született már egy nagyon hasonló természetű adóamnesztia, ami lényegesen „megértőbb” volt az érintettekkel, ugyanis abban még szerepelt az is, hogy a külföldi jövedelem keletkezésével összefüggő adókötelezettség elmulasztása miatt a büntetőjogi felelősség nem állapítható meg sem az adózónál, sem pedig közeli hozzátartozójánál. A jelenlegi szabályozásban ez egyelőre nem szerepel.
Kidobott pénz a 10%.
sőt, gratis befektetési ötleteket* is kaphat ajándékba.
a telefonszám 0690555****
* 100M alatt ne keressetek
(x)
Veled ellentétben én néhány tucat vagyonosodási vizsgálatot tényleg végigcsináltam.
Most egy sincs, és nemcsak nálam, hanem egyáltalán nincs egy darab sem. Mindenki eldöntheti megéri-e a 10+x %.
Miklós azért “mondta” amit mondott, mert önbevalláson alapul a történet, ami egyébként is ellenőrizhetetlen.
ado.hu/rovatok/ado/a-nyeremenyjatekok-szemelyi-jovedelemadoja
Ez komoly? Akkor miért nem mindenki ezt csinálja? Bár valami nem kerek, mert a kaszinó nyilván nem fizet 16%-ot egy zsetonbeváltás után. Meg ugye kérdés lehet, kaszinó meg szerintem simán kiadja, hogy mennyi pénzzel sétáltál be.
nagyjából tisztában vagyok vele, hogy most mennyi vagyonosodási vizsgálat van, mert nekem meg a másik oldalon vannak kapcsolataim.
Szerintem egyszeru:
kimesz Ausztriaba
nyitsz egy szamlat egy tetszoleges bankban
beteszed a penzt
itthon elkezded a folyamatot
amikor kesz a bank, hazautalod magadnak a penzt
kifizeted a 10%-os sa’pot
Kiveszed a penzt.
Megszunteted az osztrak szamlat.
Mondjuk, ez nem tunik tul egyszerunek, mert ennel tenyleg jobb elmenni egy Budapesti kaszinoba, es megcsinalni a fentebb leirtakat.
Vagy venni egy nyertes lottoszelvenyt.
Nem tudom, mekkora osszeget lehet befizetni kerdes nelkul, nekem egyszer 2500 EUR-t kerdes nelkul sikerult a szamlamra befizetni… Igaz az Nemetorszagban volt es nem Ausztriaban. Ezen tul pedig nyilvan van megoldas ra, hogy az ember megkerulje ezt is…
Azert azt erdemes figyelembe venni, hogy nehany ezer EUR csak Magyarorszagon egy vagyon. Nyugat Europaban szerintem 10k EUR-ig nem igazan szamit nagy osszegnek.
Csak egy kaucio egy nagyobb hazhoz siman 5-6000EUR.
folyószámlát nem tudsz nyitni, ahhoz kinti munkaviszony kell. betétszámlát tudsz nyitni bármelyik bankban kint.
Nyilván ez már egyedi egyezség közted és a kaszinó tulajdonosa között, hogy hány százalékot kell “elvesztened”, 20%-ot kis összegnél, 18% pár milliárdnál. Azért szerintem a 20% adó se rossz hogy teljesen legálissá váljon a pénz.