Orbán Viktor a héten újra megerősítette, hogy szerinte Magyarországnak olimpiát kell rendeznie. (Ha eddig nem értetted, miért kellett egy külön 250 milliárdos stadiont építeni egy kilenc napig tartó atlétikai világbajnokság miatt vagy miért vállaltunk el egy úszóvilágbajnokságot 172 milliárdos költség mellett, amikor alapvető dolgokra sincs már pénz, miért kellett külön egy hatalmas kézilabda stadion húszezres lelátóval évi néhány alkalom miatt, akkor talán most sejted a választ.)

Vajon mennyibe került egy-egy olimpia megrendezése és a szervező ország hogyan jött ki belőle anyagilag?

Az olimpia szervezése a televíziózás elterjedése előtt egyértelműen veszteséges vállalkozás volt, de a költség nagy részét nem a szervező városnak egyedül kellett állnia. S mivel minden olimpiát fejlett országban tartottak, a költségek ezért sem verték földhöz a rendezőket. A szükséges infrastruktúra nagyrésze már rendelkezésre állt, így a költségek oroszlánrésze fel sem merült.

A televíziózás elterjedésével, a hetvenes években az olimpiai játékok egyre nagyobbá váltak, kétszer annyi részvevővel és harmadával több versenyszámmal. Ekkor kezdtek elszállni a költségek is.

Azóta egyetlen olimpiát (se télit, se nyárit) nem sikerült megszervezni úgy, hogy a tervezett költségek ne szálljanak el. Az átlagos többletköltség inflációval korrigáltan 172% volt, (a medián 118%) vagyis a legvégén majdnem a háromszorosába került egy-egy olimpia, mint a tervezett költsége. Ha csak a nyári olimpiákat nézzük, még rosszabb a helyzet, ott 252% az átlagos túlköltekezés.

Például az orosz téli olimpia tervezett 10,3 milliárd dolláros költsége 51 milliárd dollárnál állt meg, ami még az orosz korrupcióval számolva is hatalmas túlköltekezés. Ezekhez képest a londoni 18 milliárd dollár a tervezett 5 milliárd helyett vagy a 20 milliárd dolláros riói költség a tervezett 14 milliárd dollár helyett igazán elenyészőek.

A tokiói olimpia költsége is a tervezett 7,3 milliárd dollár helyett már 2019-ben is bőven ennek a többszöröse volt, aztán jött a covid. Becslések szerint a tokiói olimpia vesztesége összességében 35 milliárd dollár lett, ami forintban 12,380,615,493,455 forint. Ez a teljes jelenlegi magyar államadósság negyede.

A tokiói olimpia közvetlen költsége 15 milliárd dollár lett, amiben egyetlen épület sincs benne, mint a stadionok, az olimpiai falu és az infrastruktúra (távközlés, közlekedés, stb) fejlesztését sem tartalmazza. Csak a biztonsági kiadásokra további kétmilliárd dollár ment el. A 205 olimpiai küldöttség és a velük együtt utazó edzők, stb. transzportjára a reptér és a helyszínek között is elment néhány fillér, a 11 ezer sportoló és az edzők, orvosok elszállásolásának költsége sem lett kevesebb 3 milliárd dollárnál.

Az elmúlt két évtizedben a tél-nyári olimpiához közvetlenül kapcsolódó kiadások átlag 12 milliárd dollárt, vagyis 4,24 ezer milliárd forintot tettek ki. A közvetett költségek (utak, vasút, metróhálózat, egyéb fejlesztése) ennek a többszörösét.

A költségek boritékolható elszállása miatt az Olimpiai Bizottság garanciát kér a szervező országoktól, hogy képesek állni a költségek növekedését is.

Az 1976-os montreali olimpia veszteségét három évtized alatt tudta kifizetni a város, pedig akkor még "csak" másfél milliárd dollárról volt szó.

Az egyetlen nyereséges olimpia az elmúlt ötvensok évben a los angelesi olimpia volt. A város nagy szerencséjére senki más nem jelentkezett az 1984-es olimpiára, így a város diktálhatta a feltételeket. Elfogadtatták a már meglévő stadionjaikat és nemet tudtak mondani sok, máskor elvárt fejlesztésre. Így lett nyereséges az olimpia, először és utoljára az elmúlt fél évszázadban, így is szerény 215 millió dollár lett a nyereség. (Szintén segített a költségek alacsony szintjén, hogy a teljes kommunista blokk, annak minden országa bojkottálta az olimpiát. Ha minden ország ott lett volna, valószínűleg ez az olimpia is veszteséges lett volna.)

Szintén elfelejtett veszteség szokott lenni az alternatíva költség. Mi lett volna annak a nyeresége, ha az olimpiára eltapsolt összegeket valami fontosabb dologra költötték volna? Mennyit hozott volna az a 15-20 milliárd dollár, ha oktatásra vagy kutatás-fejlesztésre költötték volna, esetleg olyan beruházásokra, amire az országnak tényleg szüksége van? Ennek költségét nem szokták hozzáadni az olimpia költségeihez, mint az olimpia miatt elmaradt haszon, pedig nagyon hozzá kellene adni.

Ahogy az olimpia miatt felvett több ezer milliárd forintos adósságok kamatairól is mindig elfeledkeznek, amit akár harminc évig is fizetne az ország.

Az olimpia miatt beígért új munkahelyek száma és a valóságosan létrejött állások száma tíz az egyhez szokott lenni és az olimpia természete miatt ezek is igen kérészéletű állások. A példa kedvéért a londoni olimpián 48 ezer ideiglenes állás jött létre, de ezeknek is csak 10%-át töltötték be olyanok, akik előtte munkanélküliek voltak.

Repkednek a költség tízmilliárdok dollárban. De vajon mennyit hoz a konyhára egy-egy olimpia? (A tévéközvetítések bevétele az olimpiai bizottságé.) Minden kép kattintásra nagyobb lesz. (Az angol B. vagyis billion magyarul milliárdot jelent.)

Félreértés elkerülése végett, ez nem a profit, hanem a rendező országok teljes bevétele az olimpiából. Mint fentebb írtam, nemhogy profit nincs, de akár több tízmilliárd dollár vesztesége is van egy-egy országnak.

Vajon távlataiban a gazdaságot nem rántja-e fel egy-egy olimpia megrendezése? Íme, a riói olimpiai hatása a brazil gazdaságra. Amikor jelentkeztek az olimpia lebonyolítására, még jól ment a brazil gazdaságnak. Vajon hogyan ment a folytatás?

Görögország vajon jobban járt? A görög gazdaság 1999 és 2011 között:

Esetleg Japán?

(Gazdasági nagyhatalmak, mint USA, Kína, stb. esetén nincs értelme nézni a GDP változását, mert ott nem lesz kimutatható egy olimpia miatti növekedés vagy a csökkenés. Japánt is csak azért vettem ide, mert ott volt utoljára olimpia.)

Természetesen se Görögország, se Brazília gazdasága nem (csak) az olimpia miatt csuklott össze, de az egyértelmű, hogy az olimpia nem segítette a gazdaságok növekedését, az olimpiára eltapsolt, máshonnan elvett és hitelből finanszírozott költekezés sem jelent meg szignifikánsan az országok teljesítményében. Erről egyébként felmérések is vannak, nem tudnak kimutatni érdemi pozitív gazdasági hatást egyetlen országban sem, ami az olimpia miatt lenne.

Szokásos érv még, hogy hosszú távon növeli az ország jó megítélését. (Ezért is rendeznek egyre többször feltörekvő országok, sőt egyenesen diktatúrák világversenyeket.) Meg tudod nekem mondani fejből, hol volt a tavalyi atlétikai világbajnokság vagy a 2019-es úszó vébé? Utolsó téli olimpia? Na, erről ennyit. Ennyire fognak emlékezni a magyar atlétikai vébére vagy ne adja ég, a magyar olimpiára néhány hónappal később.

De vajon a turizmus felpezsdül-e évtizedekre az olimpia miatt? Tanulmányok azt találták, hogy az olimpia évében legtöbbször fellendül a turizmus, sőt az előtte lévő 3-4 évben is. Utána azonban az egyik felmérés szerint nincs számottevő hatása, másik felmérés egyenesen csökkenő turizmust mért az adott országban. (Aki el akart menni, elment az olimpia idején, vagy az azt megelőző években.) De még ha néhány százalékpontos növekedést is okozna a turizmusban az olimpia szervezése, az így elért haszon csak egy csepp a kiadások tengerében.

A los angelesi és szöüli olimpia sikeresnek bizonyult a turizmus szempontjából, de bőven elmaradt a turisták száma a remélttől. (Dél-Koreában csak egymillió plusz turistát mértek a következő három évben, ami ha nem is kerekítési hiba, de nem sokkal több annál. 1995-ben 6,5 millió turista látogatta meg az országot egy év alatt, korábbi adatot nem találtam. Vagyis a növekedés évente 5% körül alakult három éven keresztül. Igen költséges plusz néhány százalék volt.)

Barcelona nagy növekedést tapasztalt hosszú távon a turizmusban az olimpia után, Sydney és Vancouver szerény növekedést tapasztalt, London, Peking és Salt Lake City pedig egyenesen csökkenést. Sőt, Londonban és Pekingben még az olimpia évében is csökkent a turisták száma.

Úgyhogy a kép nagyon vegyes és valószínűleg semleges az olimpia hatása az elkövetkező évek turizmusára, a barcelonai növekedés is sokkal inkább betudható a turisztikai fejlesztéseknek, mint magának az olimpiának.

S ott van még az olimpiára felépített, utána gyakorlatilag használhatatlan épületek fenntartásának költsége is. A pekingi Fészek stadion évi 10 millió dollárt emészt fel azóta is, Sydney olimpiai stadionja önmagában évi 30 millió dollárba kerül, vagyis durván évi 11 milliárd forint csak ez az egy stadion fenntartása. De vagy évtizedekig évi sok tízmilliárd forintot költenek a karbantartásukra vagy szintén sokmilliárd forintért el kell bontani őket.

Röviden összefoglalva, kevés rosszabb üzlet van az olimpia megrendezésénél. Egy ekkora ország, mint Magyarország simán belerokkanna egy olimpiába (lásd Görögország), az olimpia miatti hírverés pedig pünkösdi királyság, egy-két év múlva már senki nem fog emlékezni az egészre. A szervező ország viszont még évtizedekig nyögheti a költségek miatti adósságot.

Nem véletlen, hogy Magyarországhoz hasonló kicsi és relatív szegény országok nem szoktak olimpiát rendezni. Görögország is csak történelmi okokból rendezett olimpiát, ha már egyszer onnan indult ki az egész. Sokszor megbánták már ők is azóta.

Míg a londoni olimpiára öt ország pályázott, a következőre már csak három, majd a tokióira már csak kettő, a következő három olimpiára (2024, 2028, 2032) már csak egy-egy jelentkező volt. Magyarországnál gazdaságilag tízszer-hússzor nagyobb országok is elrettennek az olimpia egyre inkább elszálló költségeitől.

S ahogy említettem is a cikkben, nagyon sok olyan hely lenne az országban, ahol az erre szánt pénz sokkal több hasznot hozna az oktatástól a gazdaság fejlesztéséig.