Az aktív alapok teljesítménye

2017-07-24
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Találtam egy érdekes statisztikát, ami az aktívan kezelt alapok teljesítményét elemzi az Egyesült Államokban.

Egy, három, öt és tizenöt év távlatában elemzi, hogy egy-egy eszközosztályban hogyan teljesítettek az aktívan kezelt alapok a saját benchmark-ukhoz képest.

Érdemes elolvasni a felmérést már csak azért is, mert megtudsz olyan dolgokat, hogy például mi az az úgynevezett túlélők torzítása (a rosszul muzsikáló alapokat az alapkezelők szépen csöndben felszámolják, csak a sikeres alapok maradnak életben, így viszont úgy tűnik, hogy sokkal jobb a teljesítmény, mint a valóságban, mert a rosszakat kivonták a piacról. 15 év távlatában csak az alapok 40-60%-a marad életben), vagy miért fontos pontosan kiválasztani egy alap benchmarkját (egy ázsiai feltörekvő piacokba fektető alap teljesítményét nem mérhetem az amerikai piacot leképező S&P 500-as index teljesítményéhez), esetleg miért fontos méret szerint is súlyozni az alapokat (10 darab egymillió dolláros alap teljesítménye nem ér fel egy 10 milliárd dolláros alaphoz. Darabszám szerint, vagy méret szerint átlagoljak? Ez utóbbi esetén viszont egy rossz gigaalap lerántja 200 kicsi teljesítményét, vagy fordítva, túl sikeresnek láttatja őket.)

Egy táblázat a tanulmányból:

A példaként kiragadott egyesült államokbeli részvénypiacon hosszabb távon az aktív alapok 74-97%-a rosszabb teljesítményt nyújt, mint a saját benchmarkjuk. (Amit azért tudni kell, hogy a benchmark, mondjuk az S&P 500 tőzsdeindex egy elméleti, költségmentes szám, míg a befektetési alapok költségeket számolnak fel az alapkezelésért. Így úgy a helyes a megközelítés, hogy az alapok 74-97%-a nem volt képes annyi plusz pénzt (sem) termelni, ami elég lett volna az általuk felszámolt költségekre. A teljesítményüket százalékosan megtalálod a felmérésben.)

A tanulmány leírja, hogy az egyes osztályokban mennyit hoztak az alapkezelők, de sajnos nem írja hozzá oda az index hozamát, így azt tudhatjuk, hogy elmaradtak a benchmarktól, de azt nem, hogy mennyivel. Persze ha szorgos vagy, kikeresheted ezeknek az indexeknek a teljesítményét.

Nem teszi könnyűvé a dolgod, hogy például a legtöbb tőzsdeindex nem törődik az osztalékokkal, így fals eredményt kapsz, ha azt figyelmen kívül hagyod. Például megtudod, hogy a S&P 500-as indexet követő alapkezelők 2016-ban 11,96%-ot teljesítettek átlagosan. Rákeresel a S&P 500-as index teljesítményére, az csak 9,84% volt. Akkor hogy is van ez? Az alapkezelők túlszárnyalták a benchmarkot?

Nem. Ugyanis ha az osztalékot is figyelembe veszed, amit az index figyelmen kívül hagy, de az alapkezelők természetesen megkaptak a részvényeik után, akkor 12,25%-ot kellett volna hozniuk.

Azonban ez nem is olyan vészes különbség(11,96% vs 12,25%), hiszen a passzív alapoknak is van költsége.

A Morningstar készített egy sokkal jobb összefoglalót, ebben látod azt, hogy az adott eszközosztályban mennyit hoztak átlagosan az aktív és a passzív alapok, így a különbség is sokkal könnyebben leolvasható. Egy példa a tanulmányból:

Érdemes észrevenni, mennyivel több az aktív alap és hogy 10 év távlatában milyen sokat megszüntettek belőlük. (Az alapok négyötöde még mindig aktívan kezeltnek számít.)

Ha van időd, tanulmányozd a fenti két tanulmányt, több fontos fogalmat és következtetést megismerhetsz belőlük.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.

Oktatás a pénzügyekről: hat alkalmas tanfolyam csak 25 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Previous Post
Még egy hét

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram