Az aktív alapok teljesítménye
Találtam egy érdekes statisztikát, ami az aktívan kezelt alapok teljesítményét elemzi az Egyesült Államokban.
Egy, három, öt és tizenöt év távlatában elemzi, hogy egy-egy eszközosztályban hogyan teljesítettek az aktívan kezelt alapok a saját benchmark-ukhoz képest.
Érdemes elolvasni a felmérést már csak azért is, mert megtudsz olyan dolgokat, hogy például mi az az úgynevezett túlélők torzítása (a rosszul muzsikáló alapokat az alapkezelők szépen csöndben felszámolják, csak a sikeres alapok maradnak életben, így viszont úgy tűnik, hogy sokkal jobb a teljesítmény, mint a valóságban, mert a rosszakat kivonták a piacról. 15 év távlatában csak az alapok 40-60%-a marad életben), vagy miért fontos pontosan kiválasztani egy alap benchmarkját (egy ázsiai feltörekvő piacokba fektető alap teljesítményét nem mérhetem az amerikai piacot leképező S&P 500-as index teljesítményéhez), esetleg miért fontos méret szerint is súlyozni az alapokat (10 darab egymillió dolláros alap teljesítménye nem ér fel egy 10 milliárd dolláros alaphoz. Darabszám szerint, vagy méret szerint átlagoljak? Ez utóbbi esetén viszont egy rossz gigaalap lerántja 200 kicsi teljesítményét, vagy fordítva, túl sikeresnek láttatja őket.)
Egy táblázat a tanulmányból:
A példaként kiragadott egyesült államokbeli részvénypiacon hosszabb távon az aktív alapok 74-97%-a rosszabb teljesítményt nyújt, mint a saját benchmarkjuk. (Amit azért tudni kell, hogy a benchmark, mondjuk az S&P 500 tőzsdeindex egy elméleti, költségmentes szám, míg a befektetési alapok költségeket számolnak fel az alapkezelésért. Így úgy a helyes a megközelítés, hogy az alapok 74-97%-a nem volt képes annyi plusz pénzt (sem) termelni, ami elég lett volna az általuk felszámolt költségekre. A teljesítményüket százalékosan megtalálod a felmérésben.)
A tanulmány leírja, hogy az egyes osztályokban mennyit hoztak az alapkezelők, de sajnos nem írja hozzá oda az index hozamát, így azt tudhatjuk, hogy elmaradtak a benchmarktól, de azt nem, hogy mennyivel. Persze ha szorgos vagy, kikeresheted ezeknek az indexeknek a teljesítményét.
Nem teszi könnyűvé a dolgod, hogy például a legtöbb tőzsdeindex nem törődik az osztalékokkal, így fals eredményt kapsz, ha azt figyelmen kívül hagyod. Például megtudod, hogy a S&P 500-as indexet követő alapkezelők 2016-ban 11,96%-ot teljesítettek átlagosan. Rákeresel a S&P 500-as index teljesítményére, az csak 9,84% volt. Akkor hogy is van ez? Az alapkezelők túlszárnyalták a benchmarkot?
Nem. Ugyanis ha az osztalékot is figyelembe veszed, amit az index figyelmen kívül hagy, de az alapkezelők természetesen megkaptak a részvényeik után, akkor 12,25%-ot kellett volna hozniuk.
Azonban ez nem is olyan vészes különbség(11,96% vs 12,25%), hiszen a passzív alapoknak is van költsége.
A Morningstar készített egy sokkal jobb összefoglalót, ebben látod azt, hogy az adott eszközosztályban mennyit hoztak átlagosan az aktív és a passzív alapok, így a különbség is sokkal könnyebben leolvasható. Egy példa a tanulmányból:
Érdemes észrevenni, mennyivel több az aktív alap és hogy 10 év távlatában milyen sokat megszüntettek belőlük. (Az alapok négyötöde még mindig aktívan kezeltnek számít.)
Ha van időd, tanulmányozd a fenti két tanulmányt, több fontos fogalmat és következtetést megismerhetsz belőlük.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.
Oktatás a pénzügyekről: hat alkalmas tanfolyam csak 25 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Vagy a részvény lehet S&P500, a kötvény meg US Bond? Igaz, hogy akkor meg van dollárkockázat is a visszaváltásnál.
Rossz Példa. A Nyilasi féle alap úgy tudom eleve 5 évre szólt. Egyébként meg iskolapéldája annak, hogy nagyon okos emberek is (mert Nyilasi szerintem az) mekkorát tévedhetnek.
A blogján tisztán dokumentált, hogy már 2007 ben pontosan látta mi fog jönni, azt azonban, hogy hogy 2009 tavaszán megvolt a mélypont egyszerűen nem hitte el, és ezért égett el 800 millányi armaggeddonváró pénz nagyja az alapban.
A Nyilasi 2015 nem azert szunt meg, mert szarul ment.
Alapbol fix vegu zart alap volt. Indulasnal lejegyeztek annyit, amennyit, es utana nem lehetett se be, se kivenni pent, max tozsden eladni, ha talaltal vevot.
Direkt ugy tertveztek, hogy kihasznalja a TBSZ 5 eves futamidejet.
2010 nyaran volt a jegyzes, es 2015 dec 31-en, (amikor lejartak a 2010-ben nyitott TBSZ szamlak) szunt meg.
Benne voltam, kezdettol vegig. Euroban 75%-os buko.
Igy jartam, draga tanulo penz volt.
Ha a sikertelen alapok megszüntetésének gyakorlatára gondolsz, akkor fontos megjegyeznem, hogy a Concorde-e tekintetben vétlen. A nyilasi alap előre meghirdetetten 5 évre jött létre, zárt alapként. Már a nyitásnál tudni lehetett, hogy mikor szűnik meg. Másrészt egy öntörvényű outsider kezében volt az alap irányítása, a Concorde csak a hátteret adta hozzá, szakértelmet, sőt még a nevét sem.
Saját meglátásom, hogy a Morningstar adatai néha elég érdekesek.
A mai döntésekhez talán jobb támaszt adhat, hogy hogyan teljesítettek az abszolut hozamú alapok múltbeli korrekciók idején. Lehet, hogy ez most fontosabb, mint a 15 éves átlaghozam.
Egy előző cikkhez írtam egy hozzászólást.
https://kiszamolo.hu/a-torhetetlen-otvenek-vs-bovli-cegek/
Nekem az jött ki, hogy a magyar abszolut hozamú alapok válság idején elég jól teljesítettek.
Gondolkodom, hogy a magasabb költségek ellenére rájuk bízzam a válságmenedzselést.
Érdekes, hogy a blogját elkezdte hanyagolni a rossz teljesítményével párhuzamosan. A C. Alapkezelőről, hogy semmi köze hozzá, hát persze, bárki besétálhat alapot nyitni
concordealapkezelo.hu/fund/nyilasi-2015-spekulativ-szarmaztatott-befektetesi-alap/
És van több megszűnt alapjuk is.
A portfóliókezelő is ember, ezer oka lehet, hogy abbahagyja. És honnan tudod, hogy a következő (akit választasz) is sikeres lesz?
Persze elvileg lehetséges, hogy egy passzív alap mondjuk egy/több short ETF be fektessen, vagy meghatározott más eszközöket direkt shortoljon, de hogy jelenleg van-e ilyen magyar alap arról fogalmam sincs. A már emlegetett Nyilasi alap pont ilyen volt, vagyis passzív short alap. Ilyen nem magyar alapot szerintem biztosan találsz.
Szerintem, amíg nem jön a zarmageddon 😀 addig sem sok értelme lenne, hiszen ha “passzív” akkor ha esik ha fúj csak shortolhat, így tuti bukó lenne még esetleg évekig, és hosszabb távon is szerintem. Lásd Nyilasi alap is így járt. Persze ha “W” alakú lett volna a 2008, ahogy Nyilasi monomániásan várta, akkor őrült kasza lett volna, de nem lett az…
Ha pont jókor még a csúcson fektetsz be egy ilyenbe, és sikerült a mélyponton vagy a közelében kiszállni, akkor nagy kasza lehet, de mint már milliószor kitárgyaltuk, ez keveseknek jön össze.
Ez nem baj, shortolni hosszú távon és nyereségesen bizony nem könnyű. Egy példa: a shortolt papír osztalékait is a shortoló fizeti, plusz a finanszírozás, rolloverek, stb. költségei.
Egy egyszerű inverz ETF pl. lehet ilyen passzív alap, de figyelj pl. az említett osztalékok hatására, ill. olvass utána, x% piaci esés miért csak x-nél kisebb profitot jelent az inverz ETF-ekben. Talán még Kiszámoló is írt erről.
Nyilasi nekem is sok pénzemet elvesztette az egójával, de ami főleg nem tetszett, hogy amint bukóra fordult, nem volt gerince megszólalni a blogon, a tájékoztatóban se. Vagy elvették tőle már a végén. Leírva.
Nem Nyilasi “védelmében”, mert nem szorul rá, de ezt muszáj még leírni:
Nyilasi előre meghirdette, hogy ha esik ha fúj, ha véres cigánygyerek hullik az égből, akkor is short lesz 5 évig, vagy az utolsó fillérig. Aki beszállt, ezt “bevállalta”, ergo ne háborogjon senkise!
Mindenki tudta ezt.
Egy abszolút alap arra szerződött, hogy abszolút profitot próbál generálni nekem, ezért cserébe kap menedzsment díjat sőt még sikerdíjat is. Lehet mindenre hivatkozni, de csak ez a mérce. Ráadásul ő kb. passzívan nézte az egyre nagyobb bukó pozikat. Volt +20%-ban is az első években (ahol eltette a sikerdíját, neki már megérte), és onnan a 120%-ról a végén kb. 35%-ot elérni a maradék 3-4 évben, még gyatrább “teljesítmény” nominálisan is, hát még ha tényleg a kockázatmentes befektetés hozamához (nekünk ez pl. az akkori magyar államkötvény) néznénk
“…akkor is short lesz 5 évig, vagy az utolsó fillérig.”
Ilyet soha nem irt. (nyilasi.hu/alap.htm) Azt irta, hogy akar 2x-es tokeattellel is shortolHAT az alap.
Alapvetoen szkeptikus volt, de nem mindig csak shortolt. Sajnos a HF blogja a Tozsdeforum atalakitasakor elveszett, de en meg emlexem, hogy 2009 tavaszan longolt egy csomo ceget. A GE-ben biztos vagyok.
A melypont utan par nappal irt is rola, hogy innetol erdemes longolni:
2009.03.09. Éljen a válság!!! – Akciós részvények szaré-húgyé (nyilasi.hu/blog/2009.htm)
Nyilasi nagyon korrekten leirta a kockazatokat, szoval en sohasem haborogtam az eredmeny miatt. Tudtam mibe rakok penzt, igaz alulbecsultem a bukas valoszinuseget. Ez az en hibam volt, megfizettem erte.
Az viszont zavart, hogy az utolso evekben abbahagyta az irast, es joforman semmilyen pozit sem nyitott vagy zart, hanem beleszart az egeszbe.
Én sem szeretnék már guglizni, de nekem akkor ez jött le, és valszeg nem az ujjamból szoptam…
(Ezért pénzt sem tettem bele.)
Az alapok kezelési költségre elkérnek x%-ot. Az lenne a logikus, hogy azok akik hosszú távra fektetnek be, kerülnék az alapokat és csak az olcsóbb és jobban teljesítő “benchmark” jellegű passziv alapba fektetnének. Szerintem az emberek tulnyomó része mégis azért fektet különböző alapokba mert vagy nem értenek anyira a pénzügyekhez és hagyták hogy a marketing befogja őket, vagy mert mohók, nem érik be a benchmark teljesítményével és azt hiszik, hogy pont az az alap fogja túlteljesíteni a benchmarkot amelyiket kiválasztanak. Mintha szerencsejátékot játszanának, tudva, hogy hosszú távon mindig a bank nyer.
A befektetéshez türelem kell.