Az új szabályozások áldozatai
Január elsejétől Európában bevezették a Mifid II-t és egyéb szabályozásokat, amik a kisbefektetőket hivatottak védeni.
Többen jeleztétek, hogy január eleje óta több befektetési lehetőség nem elérhető a brókercégeknél, ebből talán a legfájóbb és legismertebb az amerikai Vanguard, amelynek nem éri meg, hogy megfeleljen az új európai szabályozásoknak, legalábbis ami az amerikai piacra bevezetett termékeit illeti. Így ezek a termékek jelenleg nem elérhetőek az európai piacokon. (Ha van a terméknek európai párja, azt továbbra is meg lehet vásárolni. De azoknak jellemzően magasabbak a költségeik.)
Új előírás továbbá, hogy az alapvető befektetői tájékoztatónak helyi nyelven is elérhetőnek kell lennie, ezt sok nagy cég még nem tette meg, legalábbis nem az összes európai nyelven. Így ezek miatt is elérhetetlenné vált néhány alap, reméljük csak átmenetileg.
Sajnos még találkozni fogtok ilyen cégekkel, vásárlás előtt érdemes érdeklődni a brókercégnél, hogy az az értékpapír, amit vettél tavaly, idén is elérhető-e.
A Mifid miatt amúgy is mindenféle nyilatkozatot kell tenned a brókercégednél (is), ne lepődj meg, ha mindenféle keresztkérdéseket találsz legközelebb, amikor belépsz a fiókodba.
Azért kezd tisztulni a dolog, pl. a Cseh Nemzeti Bank értelmezése a helyi nyelven elérhető tájékoztatóval kapcsolatban sokkal lazább mint az első napokban tűnt: az execution-only szolgáltatásnál elég az angol nyelvű KID is (vigyázat: “PRIIP KID”, nem klasszikus “UCITS KIID”).
Kíváncsi leszek mi lesz a sorsa a KID nélküli, klasszikus amerikai Vanguard/iShares ETF-eknek.
Vajon muszáj lesz IB-t használni miattuk, az amerikai örökösödési adó árnyékával? Vagy elég lesz “csupán” ír/angol brókerekhez költözni?
Ezzel mindenki szépen elbíbelődik? Vagy inkább az a helyzet, hogy az emberek nem adnak le bevallást erről, mert nem is tudják, hogy kell?
Én ezért veszek inkább európai nem osztalékfizető ETF-eket, mert azoknál a díj ugyan kicsivel magasabb, de kevesebb az adminisztráció.
Kíváncsi lennék, hányan adnak le bevallásokat azok közül, akik ilyen ETF-eket tartanak.
Remélem frankfurti certifikátot tudok még venni, akkor is ha nincs “helyi nyelven” leírva mind a 300 ezernek vagy isten tudja mennyinek a tájékoztatója…
A Mifid – amennyit én látok belőle és amennyire érdekel – sztem felesleges. A befektetési számla nem óvoda, akinek ez nem esett le eddig, ezután se fog.
Egy sablon formot ha kitöltök, attól nem csökken a kockázat, az aláírandókat meg úgyis mindenki (pont akinek szólna) elolvasás nélkül aláírja, felesleges bürökrácia az egész.
Amúgy is ki kellett tölteni a kérdőíveket a legtöbb szolgáltatónál, most nekem van, ahol felugrik újra meg újra, ha kitöltöm (megint), azóta csak leokézom, máshol semmire nem emlékszem hogy tenni kellett volna (egyelőre), szóval káosz az egész sztem
Az usa örökösödési adóra való utalásod mire vonatkozik?
a Raiffeisen pl nem hajlando kuldeni a strukturalt betet napi hirlevelet a mifid változásokra való hivatkozással
Ez a téma egyébként engem is érdekelne, mikor 15%, mikor 30% a levonás USA papírok osztalékára, mit kell tényleg tenni vele, bevallás, stb. – volt már erről szó részleteiben itt?
Esetleg ha te értesz hozzá, megoszthatnád a lényeget néhány hozzászólásban, nehogy tudtán kívül vétse el valaki…
Van itt valakinek Think or swim számlája? Ott ingyenesen lehet kereskedni néhány etf-fel…állítólag.
Egy amerikai broker az orokosedesi eljaras soran ezt automatikusan elveszi. Hogy egy europai ezt teszi vagy nem az vitathato, a legbiztosabb az hogy amerikai piacokat europai bejegyzesu ETF-n kereztul vegyuk meg. Ez azert fontos mert a torveny szerint “US domiciled assets” adozando, mig az “irish domiciled assets” meg akkor is ha az S&P 500 koveto alap mar nem adozando. Ez az egyik ok arra hogy “irish domiciled” Vanguard ETF-t vegyel mikor az USA verzio eves koltsege alacsonabb.
ugyanígy el kell bibelődni, ha nem forintos brókerszámlád van (tehát minden külföldi brókernél), hanem mondjuk EUR v USD-ben vezetett, mivel napi forintos árfolyamot kell számolni a bekerülésnél és a kikerülésnél is.
éves szinten ez kb 2 óra meló. az osztalék és adóvonzat kiszámolása kb 10 perc.
ami szükséges hozzá: excel és annak közép-alapszintű ismerete.
és kbcsek
nem túl drága nektek ez a bróker? bármi külföldit veszel, egy vagyont fizetsz jutalékként, még a legolcsóbb tarifánál is.
A Vanguard-ot én is szerettem, remélem, nem a bürokrácia fog győzedelmeskedni és visszatérnek…
Ostoba mert a “non-resident alien estate tax” szamos orszag lakosait kisebb mertekben erinti: allamkozi egyezmenynek koszonhetoen az ado merteke nem ennyire drakoi. Lehet hogy valamikor Magyarorszag is ilyen allam lesz, de jelenleg nem az. Habar van allamkozi egyezmeny, ez nem targyalja az orokosedes problemajat.
Ez tévedés, nézd meg ezt a táblázatot. Az osztalékot levonja ugyan a kifizető, de neked bevallást akkor is le kell adnod az osztalékról, TBSZ számlán is (“ügyfél vallja be”):
kbcequitas.hu/menu/tamogatas/tudastar/tozsdei-adozas/osszefoglalo.html
Adóbevallás melyik sorába írod be?
A nav által készített bevallás szerint nem kell.
tudsz ajanlani TLT-hez hasonlo, europaban forgalmazott hosszu allamkotveny ETF-et, ami nem fizet osztalekot?
justetf keresője ezeket dobja ki:
justetf.com/de-en/find-etf.html?groupField=none&assetClass=class-bonds&country=US&distributionPolicy=distributionPolicy-accumulating&sortField=fundSize&sortOrder=desc
hát ha ez tényleg így van, akkor cégnek kell brókerszámlát nyitni, és a cég nem hal meg, a céget öröklik, ahhoz meg gondolom nincs köze az amerikai brókernek, mivel a cég folyamatosan él, csak épp változott a tulaja… Ez mással is működhet így…
Kíváncsi lennék azért az ezt szabályozó USA törvényre – pl. ha a számlán van 90% cash, meg 10% tőkeáttételes pozíció, akkor a pozíció face value-t számolják vagy a 10%-ot?
Ha olaj futures, devizapozíció, stb. van, az most akkor “amerikai eredetű”? 🙂
Ha tőkeáttétel miatt egy 100.000 dolláros számlán tartasz mondjuk 390.000 dollár értékű Apple részvényt (tőkeáttétel), akkor a 390.000-60.000=330.000-nek a 30%-át, vagyis 99.000 dollárt levonnak örökösödési adóként? Fura lenne… Egy opciónál minek veszik a 30%-át? 🙂
Vagy tökmindegy milyen “eredetű” papírt tartasz, ha amerikai brókernél van, akkor a teljes számla 30%-át lenyúlják?
Én sose értettem, minek kell tranzakciónként átváltogatni a devizákat forintra, egyáltalán miért kell tranzakciókkal foglalkozni. Ami nincs realizálva, az ugye nem nyereség, realizált nyereség szempontjából az egyenleg csak eladáskor változik. Minden devizában megvan a pontos egyenleg év elején és év végén is.
Na most év elején az összes devizában levő összes egyenleget átváltjuk akkori MNB árfolyamon forintra, összeadjuk – ez lenne a kezdeti pozíciónk.
Év végén ugyanúgy az összes deviza egyenleget átváltjuk forintra –> ez a záró pozíció. A kettő különbsége a nyereség/veszteség. Szerintem ez korrektebb és egyszerűbb számítás lenne, nem értem, miért bonyolítják…
A justetf keresője (justetf.com/de-en/find-etf.html) eltérő találati listát adhat attól függően, hogy a befektető “otthona” mely országban van. Tehát mást fog látni egy UK és egy francia investor. Csak cseréld ki a bal felső sarokban a zászlót…
Ha pl. UK-be váltunk (a brókerenek ez nem számít) akkor ez jön elő: justetf.com/uk/find-etf.html?sortField=fundSize&groupField=none&sortOrder=desc&country=US&assetClass=class-bonds"eCurrency=USD&bm=10%252B
Hm… ugyan accu etf így sincs, de pl. itt van ez: IE00BD8PGZ49, a mi elsőre egy euróra fedezett TLT-nek tűnik, s ez hiányzik is német listából.
S igen, igazad van, a magyar osztalék kivételével akármilyen számlára fizetik, az osztalék adót be kell vallani akkor is ha azt már levonták… ha jól rémlik 6-os lap, osztalék adója, vmi ilyesmi. Ebben a tekintetben olyan ez, mint a munkáltató által levont szja.
Ha azon már túl vagy, akkor további adó nincs.
Nem ingyen kaptam, levonták a béremből. Dolgozói részvényprogram a neve azt hiszem.
Csak ha legközelebb szóba kerül a bérezésed. 🙂
Igen, azért adtam el mert már felmondtam. Itt lehetett választani, hogy a fizum 10%-át részvényben adják, és megfejelik 10%-al. A bérjegyzéken ugyan olyan levonásként szerepel, mint a tb vagy nyugdíjjárulék. Szóval ez után már adóznom nem kell gondolom, mert leadózta a cég mint fizetést, csak más formában kaptam meg. És akkor bejelentenes sem kell, mert nem volt belőle nyereségem?
Rövidebb távú befektetésként nyitni usd devizaszámlát, pár százezer forintként venni devizát , ha meg felmegy, eladni.
Ez biztos behúz egy csomó kommentet 🙂
Vannak, akik ebből tudnak pénzt csinálni, de a többségnek nem sikerül. Bejöhet, hogy tényleg keresel pár hónap alatt pár 10 ezer forintot ilyennel, de az is benne van, hogy évekre beragadsz, és ha nincs ilyennel tapasztalatod, akkor nem feltétlenül lesz könnyű nézni, hogy a “befektetés” egyre csak veszít az értékéből.
De ha nagyon megalapozott a stratégiád, akkor ne vacakolj devizázással, vegyél USD/HUF árfolyamot követő turbo long certifikátot forintért a BÉT-en, amivel sokszorosát fogod kaszálni ahhoz képest, mint amit a devizaszámlán elérnél, és még a devizaváltás (és számla) költségét is megspórolod. Ha meg nem jön be, akkor a certifikátot kiütik és jó sokat buksz.
Hosszabb távú árfolyamgrafikont néztél amúgy, és láttad, hogy 2002 és 2015 között a mostani árfolyam alatt járt a dollár, és igazából most tér vissza a “szokásos” sávba?
Ha a széles választék megszűnik, akkor megyek máshova.
Tudom van olcsóbb brókercég (Degiro, randomcapital), de ezek közül a fentiekben elbuknak egy-egy ponton.
Aztán még hab tud lenni a tortán a 3éves árfolyam nyereség/vesztség után számolandó adókiegyenlítés.
De mindezt már december elején érdemes megtenni, ha optimalizálni akarod az adófizetést, hogy tudd mely pozíciókat érdemes átkötni.
Amúgy meg aki komolyan foglalkozik ilyesmivel az vezet naplót is 😉
Elméletben nem rossz az ötlet, de ennek nem most van itt az ideje.
Szerintem az usd mind az Eur-hoz, mind a Huf-hoz képest lejtôn van és úgy gondolom, hogy az elkövetkezô 1-3 évben ott is marad, ezért most nem látom értelmét Usd vételének.
A táblázat szerint: “Adó befizetésének módja – kifizetőhelyi levonás”. Javítsatok ki, ha tévedek, de én ezt úgy értelmezem, hogy a kifizetett osztalékból automatikusan levonják az adót. Kettős adóztatás meg elvileg nem jöhet számításba, hiszen erről van egyezményünk az USA-val, már lassan 40 éve. Jól gondolom, vagy tévedek? Mi az igazság?
A főbb kérdés pedig: ha TBSZ számlát nyitottam, hogyan tudnám úgy befektetni a kifizetett osztalékot, hogy az ne legyen veszteséges?
Nézz utána ezeknek: O, SO, OHI, VTR, SKT, SPG. Mindegyik jó osztalékrészvény.
De ha HUF-ból akarod megvenni ôket, vedd figyelembe az USDHUF várható alakulását!
Tommer: nem jó árfolyamot nézel, csúcson van mindkét említett index. Mondjuk sokakat pont ez szokott elriasztani.
Kolompos: jó találat, de ez egy fiatal termék, nincs még forgalma, érdemes várni vele.
Szilvi: rossz ötlet.
Az osztalékadó befizetésével valóban nincs, azt levonják, de ha megnézed az előtte levő oszlopot, akkor látod, hogy a bevallás viszont a te feladatod. Vagyis bevallást kell készítened erről a tranzakcióról akkor is, ha levonták már az adót, a papírmunka a te feladatod.
“A tartós befektetésből származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha az adójának mértéke nulla százalék. Egyéb esetben az adót a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.”
Szja tv. 67/B. § (7) bekezdés
Az én értelmezésem szerint, mivel nem kell a magyar államnak adót fizetnem, nem kell bevallanom se semmit.
Az adóbevallást részét meg eddig is nekem kellett csinálni,