Az új szabályozások áldozatai
Január elsejétől Európában bevezették a Mifid II-t és egyéb szabályozásokat, amik a kisbefektetőket hivatottak védeni.
Többen jeleztétek, hogy január eleje óta több befektetési lehetőség nem elérhető a brókercégeknél, ebből talán a legfájóbb és legismertebb az amerikai Vanguard, amelynek nem éri meg, hogy megfeleljen az új európai szabályozásoknak, legalábbis ami az amerikai piacra bevezetett termékeit illeti. Így ezek a termékek jelenleg nem elérhetőek az európai piacokon. (Ha van a terméknek európai párja, azt továbbra is meg lehet vásárolni. De azoknak jellemzően magasabbak a költségeik.)
Új előírás továbbá, hogy az alapvető befektetői tájékoztatónak helyi nyelven is elérhetőnek kell lennie, ezt sok nagy cég még nem tette meg, legalábbis nem az összes európai nyelven. Így ezek miatt is elérhetetlenné vált néhány alap, reméljük csak átmenetileg.
Sajnos még találkozni fogtok ilyen cégekkel, vásárlás előtt érdemes érdeklődni a brókercégnél, hogy az az értékpapír, amit vettél tavaly, idén is elérhető-e.
A Mifid miatt amúgy is mindenféle nyilatkozatot kell tenned a brókercégednél (is), ne lepődj meg, ha mindenféle keresztkérdéseket találsz legközelebb, amikor belépsz a fiókodba.
Ugy latom a hozzaszolasokbol, hogy sokan orulnenek egy olyan cikknek, amiben leirod, hogy melyek azok brokercegek, amik szamitasba johetnek (akar magyar akar kulfoldi) szamlanyitasnal.
Egy ennek az adozasrol szolo cikk szinten nagyon nepszeru lenne.
Te egyebkent fektetsz pl. IB-n keresztul, vagy a magyarokat preferalod?
Szerintem kb. mindenkit érint, aki tart USA papírokat, és jó lenne tiszta vizet önteni a pohárba. Esetleg NAV állásfoglalást kérni, vagy ha valakinek van ilyen, megosztani?
Köszi
“A tartós befektetésből származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha az adójának mértéke nulla százalék….”
“Az én értelmezésem szerint, mivel nem kell a magyar államnak adót fizetnem, nem kell bevallanom se semmit.”
Attól függ… a kulcs csak a magyar “TBSZ osztalékra” 0%.
Gondolom ezért a külföldön jegyzett papír osztaléka bevallás köteles.
Egy NAVos oldal, ügyfélkapuval működik, és online adóbevallást tudsz csinálni rajta. Valóban online, és csilli villi az oldal. Nem olyan fos, mint az ABEV javas program. Lehetséges hogy nem olyan funkciógazdag ugyan, de egy átlagember szerintem simán be tud rajta valanni mindent.
Tavaly ezen keresztül csináltam a bevallásomat, és automatikusan ott volt az összes kifizetett osztalék, nem kellett pluszban számolnom vagy beírnom semmit. Elég praktikus.
Valaki hozzáértő meg tudná erősíteni hemond értelmezését az szja tv. odavágó passzusáról? Mármint hogy ha nincs adókötelezettség a TBSZ-en keletkező jövedelem után, akkor nem is kell bevallani. Vagyis az USA osztalékot se kell bevallani, mert már úgyis levonták és kettős adóztatási egyezmény miatt nincs adókötelezettség itthon.
Szerintem ez kb. mindenkit érint, akinek van osztalékfizető USA részvénye vagy ETF-je, ezért elég fontos lenne jól érteni.
Ettől függetlenül egy külön cikk a témában nagyon jó lenne. Nem TBSZ külföldi számlán hogy számold ki, mit kell beírni az adóbevallásba, kell-e minden tranzakcióval/napi árfolyamokkal szöszölni, vagy van kicsit egyszerűbb lehetőség. Mi van egy forex számlával, az lehet “ellenőrzött tőkepiac” adózási szempontból? Vagy árfolyamnyereség és ezért szja mentes?
Külföldi papírnál ezért is érdemes nem osztalékfizetőt venni TBSZ-re, mert előfordul, hogy a kereskedési díj összemérhető a kapott osztalékkal, így nem igazán lehet gazdaságosan újrabefektetni.
Egyébként én eszja-t használtam a 2016os bevallásra, ahol meg is jelent, hogy a KBC és ERSTE átadat az adatokat és rendben van, nem is jelent meg az íven sehol se.
(Pontosabban az ERSTE elcseszte, de erről szóltak mailben, hogy mit kell korrigálni)
“Mármint hogy ha nincs adókötelezettség a TBSZ-en keletkező jövedelem után, akkor nem is kell bevallani.”
SZJA tv. Tartós befektetésből származó jövedelem
67/B. §
(2)…a (3) bekezdés szerint történő befektetések hozamaival (kamat, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség, osztalék stb.) …
(5) Az adó mértéke
a) nulla százalék az ötéves lekötési időszak utolsó napjára,…
megállapított lekötési hozam után.
(6) …kifizetőnek minősülő hitelintézet, befektetési szolgáltató…
c) …osztalékra jogosító értékpapír esetében az osztalékfizetést megelőzően értesíti a kibocsátót, hogy e jövedelemből adót nem kell levonnia.
(7) A tartós befektetésből származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha az adójának mértéke nulla százalék.
Összefoglalva: az osztalék az hozam. TBSZ-en 5 év után 0 az adó, ezért nem kell bevallani.
A tv. nem tesz különbséget a külföldi osztalékra.
Csak nehogy valami jogász elmagyarázza, hogy az mégse úgy van, mert van egy pont valahol apróbetűvel, hogy kivéve a gyevi bírót és igenis be kéne írni a keletkezett és a levont osztalék cellába is…. 🙂 De szerintem igazatok van és nem kell…
> Tavaly ezen keresztül csináltam a bevallásomat, és automatikusan ott volt az összes kifizetett osztalék
ezt meg hogy? Importaltad valahogy a brokeredtol kapott listat? Vagy honnan tudott a rendszer a brokerednel kapott osztalekokrol?
Mas: latom sokan dilemmaznak itt az osztalek vs nem osztalek temaban. Ha ETF-eket szeretnel venni nem muszaj lemondani az osztalekfizeto reszvenyekrol. Van olyan ETF ami osztalekfizeto reszvenyeket tart, osztalekfizetesnel pedig ehhez igazitja az arfolyamat (konyhanyelv tudom, de igy egyszeru megerteni). A kulcsszo a “thesaurierende dividenden ETF”, ezek kvazi visszaforgatjak az osztalekhozamot az arfolyamukba. Mivel nem tortenik kifizetes ezert adozasi kotelezettseg sincs csak amikor eladod a papirt. Eddig ilyet Commerzbank-nal lattam de gondolom mas brokereknel is van ilyen.
MSCI World
justetf.com/de-en/etf-profile.html?region=World&groupField=index&from=search&assetClass=class-equity&distributionPolicy=distributionPolicy-accumulating¤cyHedged=EUR&isin=IE00B441G979
Nincs valamilyen korlát a számlán?
Ha bemásolod az ISIN-t vagy beírod a következőket: IWDE akkor fel kell dobja a kereskedési adatokat.
De akkor úgy tűnik csak annyi a megoldás, hogy nem frissítik a fájlt.