Felkészültél a nyugdíjra?

Mindenki tudja, hogy a most 30-40 évesek már nem számíthatnak állami nyugdíjra, legalábbis a mai értelemben vett, teljes megélhetést biztosító formájára. A demográfiai válság miatt az átlagos nyugdíj várhatóan mai értéken 38-40 ezer forint lesz 35 év múlva, amennyiben nem emelik radikálisan a korhatárt és az aktívkorúak hozzájárulását. ( Egy kis nyugdíj-történelem: A nyugdíjrendszer múltja és jövője)

Amennyiben ez kevés, kénytelen vagy magadnak félretenni a nyugdíjadra. A nagy kérdés csak az, hogyan és mennyit.

A “mennyit” kérdésre egyszerűbb a válasz, kezdjük azzal.

Mennyit kell eltenned nyugdíjra?

Mivel tudjuk a statisztikákból, hogy egy ma 65 éves magyar állampolgár átlag még 14,3 (férfi), illetve 18,3 (nő) évet él, ezért legalább eddig kell kiegészítened a nyugdíjadat az általad elvárt havi összeggel.

Felhívom a figyelmed, hogy a hátralévő várható élettartam évente átlag 0,1 évvel nő, ezért ha 25 év múlva mész nyugdíjba, érdemes még 2-3 évet rászámolni. Ezen túl ez csak egy átlag, könnyen lehet, hogy te még ráhúzol pár évet az átlagra. Tehát szerintem érdemes férfi esetén 18 évvel, nő esetén 22 évvel számolni, várhatóan ennyit élsz még 65 éves korod után.

Ha most vagy 40 éves, akkor még 25 éved van arra, hogy összeszedd a nyugdíj-kiegészítésre valót. Ha 25 évig kellene kiegészítened az állami nyugdíjadat és az inflációt egyenlőnek vesszük az elért kamattal/hozammal, akkor pont annyit kellene eltenned most hónapról-hónapra, mint amennyit szeretnél magadnak biztosítani nyugdíj-kiegészítésre havonta.

Mivel ennél valamivel kevesebb ideig fogsz várhatóan élni, ebben a példában elég a havi kiegészítésnek a cirka 80%-át eltenned.

Vagyis ha te és a házastársad 80 ezer forint nyugdíjra számítotok az állami rendszerből és mai értéken 350 ezer forintból szeretnétek megélni havonta nyugdíjasként, akkor durván 210-220 ezer forintot kell mától fogva minden hónapban eltenni a nyugdíjra, évenként emelve az összeget az inflációval.

Itt azt feltételeztük, hogy a kapott kamat/hozam és az infláció pont kioltja egymást. Amennyiben szerinted az inflációnál minden évben 1%-kal nagyobb hozamot is el tudsz érni, akkor 10%-kal kevesebbet is elég eltenni, 2%-nál 20%-kal csökkentheted ezt az összeget. (20 évvel, éves kamatfizetéssel számolva.)

Szintén korrigáló tényező a meglévő vagyon, illetve az időközben várható örökség értéke. Itt arra vigyázz, hogy a lakás/ház, amiben laksz, az nem értéktárgy, csak lakhely. (Maximum eltartási szerződést köthetsz majd rá.)

Valamint azt sem felejtsd el, hogy nem csak a nyugdíjadra kell gyűjtened  hanem ezer más dologra is az autócserétől a gyerek iskoláztatásáig.

Sokan úgy gondolják, hogy a gyerekek miatt nem tudnak ennyit eltenni havonta, majd ha azok kirepültek, jobban fognak spórolni. Ez azért veszélyes elgondolás, mert amikor a gyerekeid végeztek az iskoláikkal, majd a szüleid fognak támogatásra szorulni a koruknál fogva, illetve a gyerekek is igényt fognak még tartani a szülői segítségre pár évig. Ezen túl a gyerekek kirepülése és a nyugdíj kezdete között alig van pár év, ennyi idő alatt nem tudsz 20 évre elegendő vagyont felhalmozni.

Ezért érdemesebb nem így megtervezni az előtakarékosságot.

Ennyi pénz a világon sincs, majd inkább tovább fogok dolgozni.

Sokan úgy gondolkodnak, hogy a legrosszabb esetben nem mennek el 65 évesen nyugdíjba. Azonban egy felmérés azt mutatja, hogy az amerikai nyugdíjasok között (ahol van kultúrája az idősek munkavállalásának) 45% korábban kényszerült nyugdíjba vonulni, mint szerette volna.

Az alábbi okokat jelölték meg indoknak (több választ is bejelölhettek):

Egészségügyi problémák: 63%
Változások a cégüknél: 23%
Házastárs, vagy szülő gondozása miatt: 18%
A munka által megkívánt készségek változása miatt: 8%

Tehát minden második nyugdíjas nem tudott addig dolgozni, ameddig szeretett volna, gyakran jóval hamarabb abba kellett hagynia az aktív munkát, mint tervezte. Ezt vedd figyelembe, amikor szép hosszú karrierben gondolkozol.

Reméld a legjobbat, de készülj a legrosszabbra.

Mindnyájan szeretnénk felhőtlen, gondtalan életet, de sajnos nem mindenkinek adatik meg. Sok nem várt esemény történhet veled is, ami teljesen felborítja a nyugdíjra való készülődésedet. Ilyen lehet egy hirtelen válás 55 évesen, egy nem várt betegség, vagy bármi egyéb. Ezért soha ne úgy kalkulálj, hogy minden a legnagyobb rendben lesz. Amit tudsz, védd ki egy jó kockázati életbiztosítással (A legolcsóbb kockázati biztosítás), amit nem, arra készülj fel úgy, hogy egy pesszimista lehetőség szerint teszel félre a céljaidra.

Ha már tudjuk, mennyit kell félretenned, keressük a választ arra, hogy hogyan tedd ezt.

50 év nagy idő

Ha ma vagy 30 éves és 80 éves korodig fogsz élni, akkor bizony olyan befektetés(eke)t kell keresned a nyugdíj-megtakarításaidnak, ami 50 év távlatában is jó döntésnek bizonyulnak.

Az elmúlt száz év alatt volt két háború, két diktatúra és fizettünk koronával, pengővel és forinttal is. Tehát egyáltalán nem elméleti problémáról van szó a világ ezen szegletén.

Ezért érdemes diverzifikálni, azaz több felé osztanod a vagyonodat, nem csak típusok szerint (részvény, kötvény, stb.), hanem földrajzi és deviza-kitettség tekintetében is.

Ma már szerencsére könnyen és olcsón hozzáférsz rengeteg eurós és dolláros befektetési alaphoz, részvényhez és kötvényhez. (Itt írtam róla: Külföldi részvények és kötvények)

Mivel egy bejegyzés kevés egy ilyen méretű befektetési tanácshoz, csak néhány támpontot szeretnék adni felsorolásszerűen. (Egyébként ajánlom figyelmedbe a havonta induló pénzügyi Akadémiát, sok hasznos dolgot megtanulhatsz ott is.)

– Mérd fel a kockázattűrő képességedet és annak is megfelelően alakítsd ki a portfóliódat.

– A nyugdíj-megtakarításod nem lehet szerencsejáték dolga, ezért kerüld a túlzott kockázatvállalást. Ne fektess túl nagy hozamokkal kecsegtető lehetőségekbe és kerüld a kérészéletű cégek részvényeit is. Nagyon sok ilyet találsz a technológiai részvények között.

– Ha szükséges, kérj pénzügyi tanácsot, de óvakodj az ügynököktől, akik méregdrága unit linked biztosításokat sóznak rád, vagy újabban már magas költségű befektetési alapokkal traktálnak, vagyonkezelés, portfóliókezelés címszó alatt.

– A költségeken rengeteget bukhatsz, egy ETF és egy befektetési alap hozama lehet hasonló, miközben a befektetési alap esetleg 1,5%-kal magasabb költséggel dolgozik. Ez a különbség 20-30 év alatt igen tetemes eltérést okoz a kamatos kamat miatt.

– Időnként nézd át a portfóliódat és változtass, ha szükséges, de kerüld a gyakori kereskedést és változtatást, mert hasznod nem, csak károd származik belőle a költségek miatt. Felejtsd el a gazdasági híreket, ha mindig igazuk lenne, hetente itt lenne egyszerre a világvége és a Kánaán is. (Bővebben itt)

– Egyre népszerűbbek a target date alapok, de ezek sem adnak megoldás mindenre. Itt egy cikk a vegyes alapok teljesítményéről, amint látod, egyáltalán nem biztos, hogy egy részvény és kötvényalap ötvözése kellő hozamot biztosít.

 Nos, röviden ennyit gondoltam most leírni a témáról.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

71 hozzászólás

  • user
    Kedves Kiszámoló!

    Kaphatnánk egyszer egy stratégiai kitekintést is arról, hogy szerinted hosszú távra, 30-50 évre érdemes még részvényekbe fektetni a demográfiai változások miatt? Az elmúlt száz évben 30-40 évente megduplázódott a népesség, ez is húzhatta a gazdaságot. Lehet még azzal nyugtatni magunkat, hogy “kinőjük a válságot”, ha elfogynak a munkások? 🙂

    Lassan már csak Közép-Afrikában születnek gyerekek.
    http://gurulohordo.blog.hu/2013/03/06/a_sok_tesztoszteron_nem_tesz_jot_a_demokracianak

  • Ezt azért nem értem, ugye nem komoly, hogy 150 ezres fizukból gyerek mellett rakjál el fejenként 100-110 ezret? Ez már a hoffmannrózsai magasság, mássz fel fél lábbal a Himalájára pajtás ha akarsz valami viszonylag izé, nem épp különlegeset (esetünkben nem éhezni nyolcvanévesen). A tömegeknek ez nem okos tanács, mert megfogadhatatlan – tömegméretben azt se lehet mondani, hogy fél év alatt érd el, hogy a korábbi kétszeresét keresd. Tízezerből egy megugorja, ahogy tízezerből egy hajlandó nyomorogni is a harminc év múlva jövő Nagy Célok érdekében.Mi a kivitelezhető verzió?
  • Félkifli
    Tudom, hogy nem téged kell cikizni, de azért leírom:

    rendben, azt mondom, akkor félreteszem mostantól havonta azt a pénzt, amiből jelenleg is meg tudok élni, de akkor jelenleg miből fogok élni?

    jelenleg 38 vagyok, kapok 150e fizetést (jah, hát itt a keleti végeken ennyit fizetnek ugyanazért a munkáért, amiért egy pestinek 350-400e-t), kb. 80-100e lesz a nyugdíjam, (ami akkor 30-40e-t fog érni), tehát ha jól számolom akkor a havi 150e Ft-ból félre kellene raknom legalább 120e-t, hogy legyen jó nyugdíjam. Khm, mondhatom, hogy nem megvalósítható?

  • Félkifli
    folyt.: havi rendszeres megtakarító vagyok, csak valahogy nem jönnek ki nekem ezek a számok amiket Te a posztjaidban írsz (meg mások is a megtakarításokról szóló cikkekben), tudod az én havi 10%-os megtakarításom sehogy se jön ki 210-200e Ft-ra, max. 25e-et tudok havonta lerakni, szóval jó lenne, ha valahogy a tündérmese-elmélet elkezdene közeledni a gyakorlathoz, de nagyon gyorsan 🙂
  • Gombos Laszlo
    Volt megoldás: meg kellett tartani a magánnyugdíjpénztári tagságot, es azonnal dobbantani külföldre, ahogy azt sokat tettük. Nyugaton pedig 30-40 évesen meg jó eséllyel lehet valódi nyugdíjjogosultságot szerezni és azt a nyugdíjat euro-ban fizetik majd ki (lopásmentesen). De rendesen kell persze dolgozni. Ennyi a recept.
  • Gabi
    Kíváncsi vagyok, hogy mikor, melyik kormány fog kiállni, és kerek perec megmondani, hogy mondjuk 2030-tól nem lesz nyugdíj, mindenki erre készüljön.
  • Kiszamolo
    Drágáim, próbáljuk meg értelmezni a cikket.

    Ha te most sem keresel 150 ezret, nyilván nem 350 ezerből akarsz megélni nyugdíjasként.

    Kettő: én azt írtam le, mennyit kell eltenni. Sajnos a matek jó, ha nem is keresel annyit, amennyit el akarsz tenni, akkor nyilván keveset keresel, de ez már egy másik történet.

  • shaolin
    Kiszámoló Mester a REALITÁST írta.

    A Matek nem hazudik. 🙂
    Az, hogy ez a realitás, sokak fejében irrealitásnak minősül, ez egy társadalmi, gazdasági tükör.
    A reakciók is magukért beszélnek, ez is egy társadalmi tükör.
    Hogyan NEM lehet valamit kivitelezni, ebben világbajnokok vagyunk.

    Ezt most nem elemezném, de látható, hogy Magyarország, mit egy gőzmozdony rohan valahová, és nincs fék.
    A napokban történt események alapján véleményem szerint két forgatókönyv létezik.
    Az Argentin, vagy a Ruandai…
    Argentínában kb. 50 család irányítja a teljes országot. Ismerős??? 🙂

  • pdw
    Tessek 50%-ot megtakaritani.
    Amugy azzal hogy te 25-ot elraksz, legalabb csinalsz valamit. 25ezer is tobb mint a semmi, amit az emberek tobbsege fog kapni.
  • Egy másik Zoltán
    A havi költés, kiadás 5-15%-át kell(ene) megtakarítani! Nem befektetni, hanem MEGTAKARÍTANI!
    Első lépésként a 3-6 havi kiadást fedező biztonsági tartalékot kell felépíteni. Itt nem a hozam a fontos, hanem a biztonság és a likviditás.
    Amennyiben ez megvan, akkor következhet az 1-3 évi kiadást fedező vésztartalék felépítése. A hozam még itt sem az elsődleges, de a biztonság a legfontosabb.
    Amennyiben ez is megvan, akkor jöhet a hosszútávú megtakarítás, amely majd biztosítani fogja pl. a gyerekek felsőfokú oktatását, majd pályakezdését illetve ez lesz a fedezete a privát nyugdíjnak is.
  • Egy másik Zoltán
    Amennyiben az utolsóval kezded és beüt a krach (elromlik a ….., betegség, munkanélküliség), akkor jön a szívás, mert nincs hova nyúlnod, csak a nem likvid eszközökhöz.
  • Egy másik Zoltán
    Jó ha tisztában vagy vele, hogy demográfiai okok miatt 30-40 év múlva “nyugaton” is lényegesen alacsonyabbak lesznek a nyugdíjak!
    Amennyiben nyugdíjasként szeretnéd megőrízni az addig elért életszínvonaladat, ott is szükséged van megtakarításokra és privát nyugdíjprogramra.
  • Egy másik Zoltán
    Egyik sem, mert félti a hatalmát.
    Hornék nagyjából megmondták, próbálkoztak is valamilyen megoldással, az eredmény mostanra eléggé nyilvánvaló.

    Egy elgondolkodtató írás:

    Sarkítva:
    Vagy most koplalsz egy kicsit, és akkor nyugdíjasként is lesz mit enned, vagy most Pató Pálként viselkedsz és akkor később fogsz koplalni, de akkor már nem kicsit!

  • Géza
    csak halkan jegyzem meg, hogy Nyugat-Európában is benne van a nyugdíjrendszerben ugyan az az időzített bomba, mint nálunk. Egyre tovább élnek az emberek, ugyanakkor egyre kisebb létszámú generációk lépnek be újonnan a munkaerőpiacra.

    Erre az államok 3 módon reagálhatnak:
    – nyugdíjjárulék emelése (ide sorolom azt is, ha a költségvetés kipótolja a nyugdíjkasszát)
    – nyugdíj csökkentés
    – nyugdíjkorhatár emelés

    emlékszünk ugye pl. a franciaországi tüntetésekre a korhatáremelés ellen, vagy pár éve Ausztriában csökkentették a várható nyugdíj összegét.

  • Egy másik Zoltán
    A fenti számítás akkor REALITÁS, ha bankbetétben gyűjtöd a nyugdíjra valót! Azzal jó esetben megőrzöd az értékét, kivéve, ha beüt egy jó kis inflációs, forintleértékelős időszak.
    Hosszútávon nyugdíjtőkét nem így kell felépíteni!
  • Egy másik Zoltán

    A nyugdíjterv:

    Az első megállapítás ugyanis az, hogy az állami nyugdíjrendszerre nem építheti a nyugdíjas jövedelmét az, aki szeretné az addig elért életszínvonalát ésszerű kompromisszumokkal megtartani.

    Minél korábban kezdjük a nyugdíjtőke-felhalmozási terv végrehajtását, annál több időnk lesz hagynunk a befektetéseinket, hogy hozamot termeljenek. Megdöbbentő tapasztalati tény, hogy 100 felnőtt emberből 95-nek fogalma sincs az alapvető befektetési törvényszerűségekről és az azokból levezethető statisztikai valószínűségekről.

  • Egy másik Zoltán
    A legalapvetőbb törvény: a nyugdíjtőke két tényező – a befektetett pénz és a befektetési időtartam – függvénye, vagyis minél hosszabb ideig foroghat a pénz- és tőkepiacokon a befektetett pénzösszeg, annál nagyobb hozamra számíthatunk, vagy annál kisebb összeggel is elérhetjük a befektetési céljainkat. (A nyugdíjtőke felhalmozási szakaszában jegeljük a pénz likvid volta iránti igényünket. Ne akarjuk ma elkölteni azt, amiből húsz év múlva tervezünk költekezni.)
  • Egy másik Zoltán
    Befektetési, biztosítási és nyugdíjszakértők állítják össze a kívánt portfóliókat annak függvényében, hogy hány évesek vagyunk, milyenek a jövedelmi és családi viszonyaink, milyenek a foglalkoztatási kilátásaink, milyen tervekkel vágunk a jövőnek, és így tovább. A legegyszerűbb összefüggés e tekintetben az, hogy minél több időnk van hátra a nyugdíjazásig, annál agresszívebb, annál magasabb hozammal kecsegtető, de természetesen jóval kockázatosabb befektetési portfóliókat választhatunk, mert van időnk a piaci korrekciók kivárására.
  • Egy másik Zoltán
    Sok múlik azon, hogy kit választunk tanácsadónknak. A bizalom minden sikeres kapcsolat alapja, de önmagában nem elégséges feltétele a befektetési sikereknek. Milliókat takaríthatunk meg – és tízmilliókkal több hozamot érhetünk el –, ha nem a saját józannak ítélt eszünkre vagy népi bölcsességekre hagyatkozunk az életünket meghatározó befektetési döntések során.
  • user
    “minél hosszabb ideig foroghat a pénz- és tőkepiacokon a befektetett pénzösszeg, annál nagyobb hozamra számíthatunk”

    Tipikus sablon-marketingszöveg. Demográfiai válság megvan? Szerinted ilyen előrejelzések mellett is elvárható a részvényárfolyamok hosszú távú emelkedése és továbbra is dalolva toljuk be buy-and-holdra a tőzsdére a pénzt?

    Próbáltam Kiszámolóból kipaszírozni egy választ, hogy ő hogy látja ezt a problémát. Remélem, az ő álláspontját is megtudjuk.

  • Ervin
    Mond ki bátran, hogy egy 20-30 éves embernek a nyugdíjjárulék nem más mint kukába dobott pénz.

    Ha nem fizeti be a szülei ugyanúgy kapnak nyugdíjat…

    Bármi másra értelmesebb elkölteni azt a 34%-ot….

  • Gombos László
    Igaza van. Ha ezt beleszámoljuk, akkor csak havi 800-1000 Euro nyugdíjjal számolhatunk.
  • Egyrészt nem voltam biztos hogy a 350 egy pár vagy egy ember nyugdíja, ergo nem tudtam pontosan mire megy a matek. De nem árt felvázolni, hgoy egy átlagember átlagfizetéséből, mondjuk egy ésszerű és még elviselhető megtakarítási ráta esetén mire számíthat. Ha ez legalább közepesen vonzó szemben a nyomorral, ez motiválhat sokakat arra, hogy ezt a racionális és kivitelezhető magatartást kövessék. De hát én nem tudom más hogy van vele, ha egy viszonylag nem túlzó célt csak emberfeletti erőfeszítéssel lehet csak elérni, akkor bizony az ember legyint, carpe diem, megette úgyis a fene.
  • GabenHUN
    Most kaptam az AXA magánynyugdíj pénztártól a jelentést, hogy tavaly a legmagasabb kockázatú (amiben én is focizok) alapokból 12,55% pluszt kalapáltak össze.

    Tényleg, Kiszámoló!
    Egy ilyen kimutatás elemzése is megérne egy posztot, esetleg egy ilyen nyugdíjas posztnál szó eshetne a magán- és önkéntes pénztárakról is.

  • Mentalista
    Politikusnak kell állni. Pár év seggnyalás után a parlamenti másfél millió-ból meg lehet élni havonta mind elköltve. Ugyanennyivel közben növelhető a vagyonbevallás szerinti ingó+ingatlan és még kétszer ennyivel a külföldi tartalékszámla, a nyertes pályázók által visszaosztott összegből. És még futja a (lehetőleg lejárató-) kampányra is.
  • Janos
    Oszintenszolva nem vagyok abban biztos, hogy 10-20ev semmittevesre kellene keszulnie az embernek. Sokkal bolcsebb, ha a nyugdijjas is dolgozik valamit ( Videken peldaul lehet kiskertje vagy alatai ), varosban elmehet gyerekekre vigyazni, esetleg tanithat valamit… Jo, tudom, nem mindenki alkalmas ilyen munkakra, de nem erne meg jobban? amugyis lasan az eveink kevesebb mint felet akarjuk munkaval tolteni, es kozben csodalkozunk, hogy ezt nem birja a nyugdij mikozben meg megtakaritani se vagyunk hajlandoak… Itt Nemetorszagban azt magyaraztak nekem a minap, hogy milyen keves 1 emberre 1000 eur
  • Janos
    En is tervezek nyugdijra megtakaritani, hogy kevesebb munkat kelljen valalnom, viszont en felek a hosszu tavu megtakaritasoktol, mert ott csak a vegen derul ki, ha a ceg atvert, es 70 evesen nem szeretnem az egeszet ujratervezni. Szerintem Fundamentakbol kell kismeretu lakasokat venni, es azokat kiadni. Nem is tul megterhelo, de 30-40 eves tavlatban mar egesz sok lakast ossze lehet hozni, igy nem lesz annyira zavaro ha 1-2 kicsit tobbet all, vagy atver a berlo…
  • Janos
    A masik dolog amibe erdemes lehet fektetni az a tudas… Ha valaki megtanul 1-2 idegen nyelvet magas szinten, hogy nyugodtan korrepetalhassa, es ezt esetleg matematika fizikaval kiegesziti… akkor nem hiszem, hogy a varosokban nehezen talalna maganak diakot… Persze van 1000 mas dolog is, konyvelni, vagy programozni ugyanugy lehet otthonrol.

    Sajnos az is igaz, hogyha valaki ellustulta az eletet es 50-60 evesen meg nincs se egy jol hasznosithato tudasa, vagy megfelelo befektetesei, akkor az nehez helyzetbe kerult, de valljuk be, hogy o elotte dozsolt es lustult azert rendesen…

  • pdw
    Azer 13%-tol nem kell elajulni, az osszes kotvenyalap 20% koruli hozamot csinalt tavaly 🙂
  • jurta
    Ennyi erővel bármilyen közteher kidobott pénz, amit nem rám költenek. És ha nem fizetem be, akkor is ingyen járhatok orvoshoz, szerezhetek első diplomát, stb.
  • BG
    A nyugdijpénztárakről még én sem láttam cikket Kiszámolótól, pedig érdemes lenne.
    Én az indulás óta tagja voltam mindkettőnek, a cégem fizette, ezért nem is nagyon figyeltem rá, amig le nem nyúlták a manyup-omat. Azután néztem meg jobban az önkéntes nyp. kivonatokat.
    Az én portfólióm u.n. “kiegyensúlyozott” 2012 évre 19.59% hozott. (Páromnak a “növekedési” 17% körül).
    Tíz éves átlagban 7% fölött volt a hozam. DE, ez örökölhető, kamatadómentes, és szja-ban is hozzájárul az állam. Szóval, én mindenkinek ajánlanám.
  • BG
    És természetesen, szivesen olvasnám Kiszámoló véleményét is az Őnkéntes nyugdíjpénztárakról. 🙂
  • Zsolt
    Sziasztok!

    Akkor kezdjük.

    1. Jelenleg a világban 10-szer annyi pénz van kint, mint a világ egy éves GDP-je
    2.Az éves hozamok, és a kamatos kamat csak az excelben létezik. Ha nincs mögötte tényleges növekedés, akkor egyszerre nem realizálható.
    Azt értem ez alatt, hogy ha mindenki egyidőben anyagi javakra akarná váltani a befektetéseiben számítógépes adatként létező pénzét, akkor a pénz értéke pont akkora lenne, mint a ma elérhető javak értéke.
    Hogy ez mekkora leértékelődést jelent, azt rátok bízom, saccoljátok meg.
    Ezen az alapon értékpapír befektetésekre bíztatni az embereket, kockázatos.
    Zs

  • Zsolt
    Sikerülhet, de jó időben kell lépni. Inkább működő ötleteket kellene üzemeltetni. Termelni valamit, felépíteni egy vállalkozást, ami nélkülünk is működik.
    A lényeg szükség legyen rá és értéket termeljen. Azt megfizetik. Akár kenyérrel akár arannyal, akár pénzzel.

    A jövő nagy valószínűséggel népesség-stagnálást, és gazdasági szűkülést hoz.Az iszonatos államadósságokat el fogják inflálni. Ez mind a befektetőktől veszi el a pénzt.

    A magas kockázat egyáltalán nem jelent magasabb hozamot, ha nem használod ki a volatilitást. Az elmúlt 30 évben a kötvények jobban hoztak, mint a részvények.

  • gab
    Igen, eleve ott sántít a dolog, hogy miért akarnék én nyugdjasként 350 ezerből élni mai értéken. Ez a cikk szerintem nem motiváló, bennem inkább az “akkor teszek rá” érzést váltja ki, egyszer élünk, a múlt az emlékezet, a jövő a fantázia, csak a jelen létezik. Fog a franc mindenféle befektetéseken agyalni, amikor 20 évente van egy teljes reset a rendszeren. És a 20 év még sok is, a magánnyugdíj-rendszer 13 (?) évet élt meg, véletlenül még pont azelőtt, hogy kiderült volna, van-e fedezete egyáltalán. Ennek tükrében elég gáz, hogy a fizetés 34%-a megy a levesbe, abból én nem fogok semmit látni!!
  • Kiszamolo
    //kiszamolo.hu/hogyan-es-mennyit-tegyel-felre-a-nyugdijadra/
  • Zabalint
    Ha arányban gondolkodunk, mindegy ki mit keres, a fizetés harmadát kellene félretenni, ha azt feltételezzük, hogy 0 vagy alig több a reálhozam, akkor 40 év munka után 20 év nyugdíj, vagy a jövő az 50 év munkával és 25 év nyugdíjjal (növekvő várható élettartam, nem tartom irreálisnak a 95 fölötti életkort, persze nem tudjuk előre ki éli meg). Ugyanis így maradna ugyanannyi megélhetésre, mint aktív életkorban.

    Így nézve teljesen irreális ez a legtöbb embernek Magyarországon, ha mondjuk a kezdő tanár a nettó 83 harmadát félreteszi, miből él…

  • Zabalint
    Mivel feltehetőleg az ilyen alapok a hosszú kötvényeket sokáig tartják, ezért vicc kategória a tavalyi 17-20%-os hozam, hiszen tavaly rengeteget estek a hozamok, így a jobb kötvény alapok bőven 20% fölött hoztak. A 10 éves átlagban 7% is vicc kategória, mivel ezen időszakban a sima bankbetét verte.
  • Zabalint
    Szerinted a lakosság csökkenés mit okoz a lakáspiaccal? Ok, ha nagyon jó helyen veszed, lehet jó befektetés a kiadása, de nem fogod tudni ilyen távlatban, hogy mi lesz 20 év múlva a jó hely, és mivel nem 30-40, hanem csak néhány lakást veszel, nem is tudod diverzifikálni. Persze más, ha 1 kis lakás + kötvény + részvény + bankbetét + nemesfém porfólióban gondolkodsz.
  • Husz János Puszita
    Nyugdíj és korfa. Egyik nap nagyon ráértem, kerestem a lyukat a foglalkoztatási adatokban korfa szerint. Összefésültem két friss statisztikát a neten, megközelítőleg a következő számok jöttek ki:

    2.699 e fő részesül nyugdíjban, illetve nyugdíjszerű ellátásban, ebből
    1670 e fő 65 év feletti, ebből
    883 e fő 74 év feletti.

    1029 e fő, akik korhatár alatti nyugdíjasok. Vannak még tartalékok a magyar nyugdíjrendszerben.

  • Husz János Puszita
    Az MKB önkéntes pénztár kb. 18%-ot hozott. Én is szívesen olvasnék arról, melyik portfóliót érdemes most választani.
  • jurta
    “Kíváncsi vagyok, hogy mikor, melyik kormány fog kiállni, és kerek perec megmondani, hogy mondjuk 2030-tól nem lesz nyugdíj”

    Az első, amelyiktől elvárod!

    Az első, amelyiket tömegesen kiröhögünk, amikor azt hirdeti, hogy ha nem dolgozol, akkor az állam majd ingyen ellát mindenféle jóval. Mert jelenleg tömegesen éljenezzük az ilyet. (Jó, jellemzően nem a Kiszámoló-olvasók.)

    A kormány azt fogja mondani, amit te hajlandó vagy hallani tőle, hiszen ettől függ, hogy kormány maradhasson. (Ahhoz túl rövid a választási ciklus, hogy ezt a valósággal ütköztesse.)

  • jurta
    “A lényeg szükség legyen rá és értéket termeljen. Azt megfizetik. Akár kenyérrel akár arannyal, akár pénzzel.”

    Ez teljesen világos. De mi az, amire 14,3 / 18 / 22 évig töretlenül szükség van, és rá sem kell nézned a cégre, sem tőkét emelned? Szerintem ez lehetetlen, mert még ha a termékre az igény nem is csökken, fejlesztéssel-újítással a versenytársak előznek meg.

  • jurta
    “A masik dolog amibe erdemes lehet fektetni az a tudas… Ha valaki megtanul 1-2 idegen nyelvet magas szinten, hogy nyugodtan korrepetalhassa, es ezt esetleg matematika fizikaval kiegesziti… akkor nem hiszem, hogy a varosokban nehezen talalna maganak diakot…”

    Jaja, épp e kettőn elmélkedem mostanában hosszú távra, amiről írsz (s mellé még egy speciális szakértelmet igénylő vállalkozás megbízható barátokkal egy nagyon eltérő üzletágban, amivel meg pont nyáron kell többet foglalkozni. Mert ismerjük be, a matekra csak a kötelező érettségi miatt olyan nagy a kereslet :-), ami csak egy tollvonás…)

  • pdw
    Rossz a kerdes. Mint eddig is: ha 20+ eved van a nyugdijig akkor Novekedesi, ha 20-10 kozott akkor a kozepsot, 10 alatt a biztonsagost.
  • pdw
    Ne menj tanarnak. Lehet szeretni tanitani meg a gyerekeket de havi 83 az egyet jelent h azert dolgozol hogy ehess (+lakhass valahol) es azert eszel h dolgozhass. Ergo az nem elet.
  • Husz János Puszita
    Addig rendben, de félévente lehet portfóliót váltani. Az államkötvénykamatok az egekben, a részvényalapoknak mennyi esélye van egymás után két évben 20%-os hozamot produkálni?
  • jurta
    Magánórák/korrepetálás, alapítványi iskola, felnőttképzés, felvételi előkészítők… Tesitanároknak sportklub, síutak, nyelvtanároknak nyelviskola…

    Lehetsz tanár akkor is, ha nem közalkalmazott vagy egy olyan suliban, amilyenre gyerekkorodból emlékszel.

    Ha meg az vagy, akkor sincs minden veszve: tanítóképzős lányoknak beraknék a tantervbe egy külön tárgyat arról, hogyan házasodjanak jól, hogy aztán aggodalom nélkül végezhessék a munkát, amit szeretnek. 🙂

  • ROZMARING
    1971-TŐL DOLGOZOM.JELENLEG 38 ÉVEM VAN ÉS A NŐK 40 ÉVÉHEZ PEDIG 34 ÉVEM.57 ÉVES VAGYOK.MÉG 5 ÉVET KELL DOLGOZNOM HOGY BÁRMELYIK NYUGELLÁTÁSRA JOGOSULT LEGYEK, HA LESZ MÉG….ELVETTÉK A MAGÁNPÉNZTÁRI MEGTAKARÍTÁSOMAT.ELÉVÜL AZ ÖZVEGYI NYUGDÍJAM.MIVEL A NYUGDÍJ KORHATÁRT EMELTÉK, AZ ÖZVEGYI NYUGDÍJ FELÉLEDÉSÉT LECSÖKKENTETTÉK.TANÁCSTALAN VAGYOK ,EGÉSZ ÉLETEMBEN A GYEREKEIMET SEGÍTETTEM.DOLGOZTAM,MUNKA MELLETT 25 ÉVET TANULTAM.
    VÁROSUNKBAN 10 GYÁR, ÜZEM MEGSZÜNT.KILÁTÁSTALANNAK ÍTÉLEM MEG A SAJÁT HELYZETEM ÖREGSÉGEMRE MI IS LESZ?DE AZOKKAL A FIATALOKKAL IS MI LESZ MILYEN JÖVŐ LESZ NEKIK?