Boldogság mindenek felett

Olvastam egy tanulmányt, miszerint az ókori kultúrákban a mai értelemben vett boldogság szó nem is volt ismert vagy ha az is volt, szinte soha nem használták. Kíváncsiságból végignéztem a Bibliát, különösen az Ószövetséget és tényleg.

Bár a magyar fordításban többször is szerepel a boldogság szó, a héberben nem. A Zsoltár 68:7-ben jólét, bőség értelemben a kisemmizett száműzöttek sorsfordulására utal, vagyis pusztán csak a nélkülözők jólétbe kerüléséről van szó, a Mikeás 2:9-ben fordítva, a fényűzésben élők kisemmizéséről beszél, az Ézsaiás 65:14-ben szereplő szót máshol javaknak, jólétnek, jóságnak van fordítva és így tovább.

Ez azért furcsa, mert a mai nyugati kultúrában az élet kulcsfogalma, sőt mindenek feletti célja a “boldogság” lett. Egy nyugati ember számára a boldogság hajszolása az élet célja lett, ez más kultúrákban és más korokban egyáltalán nincs (nem volt) így.

Csak az elmúlt 90 napban(!) kétezernél több e-book jelent meg az Amazon Kindle kínálatában “happiness” témában. Mindenki azt szeretné tudni, hogy lehet elérni a boldogság állapotát, jelentsen ez a kifejezés bármit is.

Egy tanulmány szerint minél inkább depressziós egy személy vagy egy társadalom, annál nagyobb értéket tulajdonít a boldogságnak és annál fontosabbnak tartja annak elérését.

Ennek sajnos az ellentéte is igaz: minél inkább hajszoljuk a boldogságot, annál kevésbé vagyunk elégettek azzal, amink van, így éppen a vágyott boldogság, sőt a csupa nagybetűvel írt BOLDOGSÁG miatt nem tudunk boldogok lenni azzal, amink van.

Egy ideát kergetünk, miközben nem vesszük észre, hogy pont az idea elérésének vágya foszt meg bennünket attól, hogy boldogok legyünk abban a szituációban, amiben vagyunk.

Más kultúrákban a mi boldogságunk helyett a megelégedettséget tartják illetve tartották elérendő dolognak.

Mi a különbség a kettő között? Amig a nyugati boldogság eszméhez külső dolgok folyamatos elérésére van szükség, a megelégedés ezzel szemben egy belső állapot, a további dolgok utáni vágyakozás hiánya.

Ha kapsz egy komoly pénzösszeget ajándékba vagy vettél egy új autót, az boldoggá tesz, de amint zsebre tetted a pénzt vagy használni kezdted az új autót, a boldogságérzés abban a pillanatban elkezd csökkenni és hamarosan újra kell egy külső impulzus, hogy a boldogságod szintje megint emelkedni tudjon. Tehát ez a fajta boldogság folyamatosan újabb és újabb külső impulzust igényel, mert anélkül folyamatosan csökken ez az érzés.

Ezzel szemben a megelégedettség (sok kultúrában békességnek hívják (például héber shalom, arab szálem), ami sokkal több, mint a háborúság hiánya, egy belső megelégedettségre utal) egy stabil állapot, ami független a külső hatásoktól, sőt pont az a lényege, hogy már nem érzed szükségesnek a további külső források bevonását. Akkor vagy elégedett, amikor örülsz annak, amid van és nem arra vágysz, amid nincs.

Az angol szó a megelégedésre a contentment, ami a latin contentus szóból származik, eredetileg mindenféle edényre használták, amiben tartottak valamit vagy egyben tartottak valamit. Ebből alakult ki az a jelentése személyekre, akik magukban teljesek, egyben tartják magukat, nem kell számukra külső megerősítés.

Érdemes ezen elgondolkodni, mert a boldogság utáni vágy foszt meg bennünket a valódi megelégedéstől. Mivel a nyugati kultúra szerves része a folyamatos, még nagyobb boldogságérzés keresése, fontos észrevenni, hogy ez csak egy kulturális szemüveg, amit hasznos levenni, hogy ne ezen a szemüvegen keresztül szemléljük a világot.

Erről írtam már régebben is, mikor lesz elég számodra az, amit elértél:

Mennyi az elég?

A vásárlás boldoggá tesz?

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.

40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

154 hozzászólás

  • Kelemen
    Egyetértek, a nyugati ember válságát éljük, a fogyasztásban megtestesülő pillanatnyi endorfin löketet.
    Talán Arthur Schopenhauer irta jól: A fájdalom az egyedüli realitás az életben.Az öröm és a boldogság csak valami negativ, nevezetesen a fájdalom hiánya.
  • Hardy
    Ne is mondd. Fogalmam sincs, hogy mit csináljak, teljesen tehetetlennek érzem magam. A sajtó pedig a digitális kor furcsa, nevetni való jelenségei között emlegeti a GME körüli kavarást, a Robinhoodhoz hasonló retail investment cégek előretötését, vagy az újabbnál újabb blockchain-alapú szélhámosság sikerét. Mintha mindez arról szólna, hogy “milyen fura időket élünk” vagy “milyen buták az emberek”.

    Valójában ijesztő válságjelenségekről van szó, az emberek kétségbeesetten egyre nagyobb baromságokba teszik a pénzüket, különben eléréktelenedik. Ezen kívül joggal számíthatnak arra, hogy néhány hónap múlva csak még több pénz lesz a piacon, tehát a lufik nem fognak kipukkadni. Ha majd beindul az infláció, az csak újabb lökést fog adni a lufiknak, mert kp-ben még rosszabb helyen lesz a pénzed.

    De komolyan, mit csinálhat ilyenkor egy kisbefektető? Lufiba tegyem én is pénzem?

  • Wegeta
    Állítólag a középkori kínzások előtt a haláltól sem féltek az emberek..
  • GrandMasterB
    Évente egyszer érdemes végignézni ezt a kis 4 perces animációt a boldogságról:
    youtube.com/watch?v=e9dZQelULDk
  • random
    Pozitív pszichológia, érdemes olvasni, itthon is van képviselője: Dr. Szondy Máté.

    Ottlik egy könyvében írta, hogy nem a terv megvalósulása a boldogság, hanem az odafelé vezető út. Furcsa érzés volt megszerezni a diplomát, amikor átvettem a papírt, nem éreztem boldogságot, sőt inkább ürességet. Ameddig megvolt a hajtás, a küzdeni valamiért a maga drámájával, az motivált, és kitöltötte az életet, de amint megvalósult a cél, nem éreztem jól magam. Pont úgy, ahogyan Ottlik leírta… Most újra egyetemre járok munka mellett, jobbnak látom a szívást meg a sok drámát, mint üresen tölteni a napokat. Az anyagi javak fogyasztása nem tölt fel, pl. nincs autóm, vehetnék egy vadiújat, de tudom, hogy nem érezném tőle jobban magam. Furcsa egy gondolatok ezek.

  • Gergő
    Egy Vitray interjúban volt, hogy nincs olyan, hogy boldogság. Boldog pillanatok vannak. Én is úgy érzem, h ezek pillanatok, amik később táplálnak, de nem hosszasan fentartható állapot. Mint a hintás sztori, csak egy ideig tart. Persze nem vagyok nyelvész, ki hogy értelmezi a fogalmakat.
  • Blend Ahmed
    Van egy ország, amely létezését és politikai berendezkedését a boldogságra (is) vezeti vissza:

    “Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra való törekvésre.”

  • Milán
    libri.hu/konyv/johann_hari.elveszett-kapcsolatok.html?gclid=Cj0KCQiA-aGCBhCwARIsAHDl5x9To1BWHSB_frkReFwFzfvg13CXmSYRAiOc0f8jQaWAGdeLqAiNcXQaAjVcEALw_wcB

    Akit ez a téma mélyebben érdekel, ajánlom. ^^

    Röviden: fogyasztói társadalom; atomizált, dehumanizált élvezhetetlen munkahelyek tömegei; felszínes emberi kapcsolatok; gyerekkori traumák.

    Amit kiemelnék, és itt a hozzászólásokból is kiviláglik: A csoporthoz tartozás emberi igény, sőt szükséglet.
    A kizárólag “én”, “magamban” keresendő boldogság hibás prekoncepció. Egyik legnagyobb gond a mai “nyugati” emberrel, hogy az öszes ego-guru, tanácsadó, és már mi egymásnak is mantrázzuk a Szabó Péter féle okoskodásokat ami az önálló boldogság keresésről szól, meg arról hogy csináld meg, mutasd meg a többieknek hogy majd te! Valójában erősre szőtt, jól működő szociális háló nélkül nincs boldogság: házastárs akihez nem csak folyt.

  • Milán
    nem csak nap végén köhögsz 2 mondatot fáradtan, barátok akikkel őszintén is le tudsz ülni beszélgetni és érdek nélkül melletted állnak. Ezek előfeltételei a folyamatos megelégedettségnek, és csak utána érdemes az önmagadon való munkáról is beszélni. Sajnos ezek a szükségletek ma már lassan kiváltság számba mennek, nem magától értetődően adatik.
  • Csaba
    “minden vallás egy szemét. A kereszténység is, mint vallás, az.”
    Ezek szerint végre kimondhatjuk, hogy a Biblia szemét. Én már évtizedek óta így gondolom.
    Az ugyanis nem a hit, hanem a vallás könyve. Hithez nincs szükség könyvre, vagy bármilyen materiális dologra.
    Másrészről, bármilyen indíttatásból hinni egy jóságos és mindenható istenben elég elkorcsosult világlátást feltételez. Csak körül kell nézni a világban, és teljesen egyértelmű minden normális értékrendű embernek, hogy nem lehet mögötte egy mindenható ÉS jóságos valaki vagy valami.

    Nem Csaba, a lényeget nem érted. De nem akarlak meggyőzni.

  • Roller
    Boldogságot érezni számomra azt jelenti, hogy elégedett vagyok az életemmel, úgy érzem, érdemes élni. Ez inkább hozzáállás kérdése, mint anyagi. Én úgy látom, hogy az intelligens emberek jellemzően boldogok, van hitük és kevésbé félnek a haláltól, mint a kötöttebb gondolkodásúak.
  • somi1984
    “Talán Arthur Schopenhauer irta jól: A fájdalom az egyedüli realitás az életben.Az öröm és a boldogság csak valami negativ, nevezetesen a fájdalom hiánya.“

    Sztem az nem igaz, mert alapvetoen nem csak fajdalmat szallito idegi palyak vannak, hanem vannak jo erzeseket okozo idegi korok is. Ergo a fenti nem lehet igaz, akarmennyire is elvontan es filozofikusan hangzik.

  • somi1984
    Nagyon erdekes mennyi ertelmezese elojon a boldogsagnak. Orom, elegedettseg, Maslow piramis, fejlodes vagy vagyak hianya. Amig ennyi definicioban utazunk, addig kicsit mindenki a sajat malmaban orol, bar ketsegtelen, h sok erdekes megkozelitest, eletbolcsesseget lehet igy olvasni. Kicsit egy aforizmagyujtemenyre hasonlit igy a hozzaszolasok folyama. Ami orommel tolt el, elegedettsegre ad okot, persze ugy, h nem erzem, h eleg lenne, fejlodesre inspiral, de hogy boldogga tesz-e, nem tudom. 😉
  • somi1984
    Szamomra a boldogsag inkabb egy ontudatlan allapot. Itt nem az eszmeletvesztesre gondolok elsosorban, hanem inkabb onfeledtsegre. Ami nem tartos, hanem tilpkusan atmeneti allapot. Nincs benne szamadas, szamitas, helyzetertekeles, inkabb csak valami naiv atelese a letezesnek ax adott pillanatban. Ami valahogy az osisiggel, az elemi egyszeruseggel, a let origojaval rezonal. S csak misztikusan megkozelitheto, erezheto. Differentialt mentalis megkozelitessel leirhatatlan, megfoghatatlan mint a szingularitas. Igen, egyfajta lelki szingularitas. Fabol vaskarika jeligere.

    Bonuszkent: Boldogok a lelki szegenyek.

  • somi1984
    Az ELEGedettseg fogalmaban egyebkent hogy van benne az, hogy nem eleg??
  • D
    Páran emlegették a maslow piramist, szerintem ez is segít a megoldásban.
    Régen az átlagembereknek nem sok esélye volt a boldogságon, vagy épp az önmegvalósításon gondolkodni. Azért fohászkodott, hogy ne jöjjön aszály, sáskajárás, háború, betegség, akármi.
    A fejlődésben odáig jutottunk, hogy a modern társadalom olyan védelmet kínál, ami korábban elképzelhetetlen volt (igen, a jóléti szolidáris társadalom itthoni szintje is kiemelkedő a történelemben). A jelenleg is futó járvány a legjobb példa: egész országok álltak le azért, hogy a társadalom (egészségileg) védtelenebb tagjait megvédje. Ilyenre nincs sok példa a történelemben. Biztosított a létfenntartásunk, a biztonságunk, és igen, a többségben ilyenkor felmerül a kérdés: hogyan is tovább?
  • somi1984
    A boldogsagot hajszolni az olyan, mint a militans pacifizmus. 😉
    De ez is csak maximum egy ujabb aforizma.
  • somi1984
    De van egy olyan ertelmezese is a boldogsagnak, ami egy kevesbe psi, ontudatlan allapot, ahol magasabb idegrendszeri strukturak tuzelnek, raadasul pozitiv erzetet keltve elontik “boldogsaghormonokkal” az agyat. S ilyenkor a kortikalis resz nincs a helyzet magaslatan, teljesen hatterbe szorul. Ez egy nagyon pozitiv, intenziv erzelmi elmeny. Ilyenkor nem tudunk gondolkodni. Pl. amikor egy sportolo varatlanul nagy versenyt nyer es egybol nyilatkozik: semmi ertelmeset nem tud mondani, csak hogy nagyon orul, el sem hiszi, ennek meg le kell ulepedni, de most nagyon boldog.
    Ennek a negativja, amikor pl. lebenulunk a felelemtol. Akkor sem tudunk gondolkodni.
    Ezek kortex alatti, erzelmi kozpontokhoz kotheto esemenyek.
  • somi1985
    Tehat en ezt a ket ertelmezest tudom leg inkabb ertelmezni. S ha ezt elfogadjuk, akkor ezek erosen biologiai folyamatok, tehat nem kothetoek az ipari forradalomhoz, meg a gazdasagi szabadsagi fokok nivelesehez illetve a Maslow piramison valo felfele maszashoz, hanem mar a tortenelem elotti idokben is, a modern ember szamara letezo folyamatok lehettek.

    De ez egy osi, vonzo allapot. S ahogy minden bulvarlap cimoldalan van egy felmeztelen no, a modern rendkivul zajos vilagban is rengeteg mindent eladnak a Happyness cimkevel. S a megfoghatatlansaga mellett ez is hozza adhat a definicio koruli szines kavalkadhoz. Szerintem.

  • Dörnyei József
    Ez egy komplex probléma. A boldogságra szüksége van mindenkinek. Ha valaki tartósan nem kapja meg, akkor eltörik és komoly pszichológiai betegsége lesz. A másik oldalon a boldogságot sok élethelyzetben nehéz megtalálni. Pl. ha valaki idős, magányos, de elég lehet egy súlyosabb betegség, szegénység, stb.
    Az én tanácsom ebben a helyzetben levőknek az, hogy egyszer egy nap igyanak meg egy jó kávét nyugodtan egy szép helyen. Ez mondjuk 5-10 perc boldogság minden nap.

    Most, hogy a gyerekek egész nap itthon vannak, erre már nekem nem jut idő, de cserébe ők adják a boldogságot. 🙂

  • Minek
    “Egy depressziós is tud örülni, sőt van az a típusú depresszió, ahol ezek szélsőségesen jönnek, mert annyira vágyik rá, hogy boldog legyen.”

    Sulyos tevedes. A depresszionak pont az a lenyege, hogy semminek sem tudsz orulni, barmilyen “jo” dolog is legyen az. Ha ez az allapot nem tortent meg meg veled, az azt jelenti, hogy te (eddig) megúsztad a depressziot. Nem veletlen szoktak a depressziosok ongyilkosak lenni. Barmi jobb annal az allapotnal, amikor nincs olyan dolog, ami örömet okozna.

  • Minek
    Erdekes cikk, egyet is ertek, viszont nem gondolom, hogy optimalis lenne ez az eletfilozofia ugy, hogy kozben nyugaton elunk. Itt ha te megelegedsz dolgokkal, valoszinuleg csak meg nyomorultabban fogod erezni, magad, en nem hiszek abbam, hogy fuggetleniteni tudnad a lelkedet a tarsadalomtol, es egy teljesen mas ertekrend szerint nagyobb megelegedessel tudnad elni a mindennapjaidat.
  • Michaelknight23
    @Károly
    Na igen, pedig pont ez a lényeg. Pénzt csinálni lehet, időt nem. Napi 1-2 órát dolgozom saját vállalkozásban, bár szerencsém van, mert 8 nettó meg van belőle 10 éve. Tudom, hogy normálisan dolgozva sokkal többet kereshetnék,de minek? Jobb hàzam,autóm legyen? Én azért nem gürizek. Nem kezdem ecsetelni,mint a többiek a blogon, hogy mennyi mindenem van, legyen elég, hogy VÉGRE elégedett vagyok. Hiába sokszor baromságokkal töltöm az időm egy részét, a lényeg, hogy azt csinálok egész nap, amit akarok…
  • Nagy Pál
    Mivel pénzügyi oldalon vagyunk, nézzük a pénz felől a boldogságot.
    Boldog az, aki hitelekből vesz magának dolgokat, hogy a boldog fázist elérje?
    Boldog az, aki megtakarításokba rakja pénzét, hogy a boldog fázist elérje?
    Ki alszik nyugodtabban, hogy mi lesz vele holnap, holnap után? Ezáltal boldogabb lett?
    Tudom, nyugati szemlélet, de mi itt élünk, nyugaton.
    50+-ként nyugodtan fekszek-kelek, kiegyensúlyozott vagyok, akár boldog is, mert biztonságban érzem magam pénzügyileg.
    Stresszmentesség –> egészség –> tudom élni az ÉLET-et.
    Munkám közben is “nyugdíjba mentem”, mert szeretem csinálni. Nézem a pozíció hajhász, gyógyszereket majszoló menedzsereket, s nem értem őket. Ők sem engem.
    Lassan 40 éve, a saját építésű házban lakunk a családdal, 19 éves az autónk, többet közlekedünk kerékpárral, mint autóval.Járjuk az országot-világot, közben folyamatosan tanulok az ÉLET-nek, hogy jobb legyen.
  • Okoska2
    AZ ÉLET TANÍTÁSAI

    Mihelyt nincs többé igényed élvezetre: megtudod a szakadatlan élvezet módját és nem élsz vele.
    Mihelyt mindegy, hogy meddig élsz: megtudod a földi örökélet módját és nem élsz vele.
    Mihelyt belátod, hogy az emberiséget nem kell boldoggá, békéssé, bölccsé tenni: ennek módját is megtudod és nem élsz vele.
    Mindaz, ami legkívánatosabbnak látszik: a legerősebb méreg: A világot pokolra hajítaná.
    ,,Mihelyt nem kell: mindenem a tied” – ez az élet vásárcsarnokának felirata.

    (Weöres Sándor: A teljesség felé, részlet)

  • eCoelho
    Nem akarom erre elvinni a témát, de a depressziónak van szélsőséges hangulatingadozásban megnyilvánuló verziója is.
    Voltam egyébként depressziós, így sajnos elsőkézből tudom milyen.
  • jami
    Akik szidják a nyugati kultúrát, azért élvezik, hogy az emberélet érték, induviduális jogokkal körbebástyázva. A megelégedettség jó dolog, de a fejlődést (nem a fogyasztást) az elégedetlenség viszi előre.
    Nekem semmi bajom a boldogsággal.

    Én szeretek nyugodtan, kényelmesen élni, amihez elégedetlennek kell lennem pl. a kert állapotával. Örülök, hogy dolgozhatok benne, mert van. És én tudok ettől boldog lenni.
    Nem megelégedett vagyok anyaként, hanem boldog, hogy vannak gyerekeim és olyanok, amilyenek. Mikor ébresztek reggel, igen, boldog vagyok már csak attól, hogy látom őket. Nem elégedett.

    Én boldogan biciklizem, esőben is. Mert szeretem az érzést.

    És másik érzelem az öröm, a büszkeség. Az, hogy a boldogság kinek milyen fokon “kell” napi lebontásban és mitől boldog; na az érdekes kérdés.

  • jami
    Miért gondoljátok, hogy a “keleti ember” boldog(abb)? MIND? Kikre gondoltok? Pl. az indiaik hová számítanak?

    Részemről én annak is nagyon örülök, hogy itt és most élek. (Ok, a covid szívás erősen) Születésnapja van gyerekemnek és nagyon örülök, hogy egy komplett eü rendszer vigyázott és vigyáz ránk. Szívás az online oktatás ( ált. sulissal) – de van erős internet, gépeink, tágas ház, elég kaja; nekem home office és a biztonság kedvéért Kiszámoló életbizti 😉 Semennyire sem szeretnék pl. indiai nő lenni – esetemben ott opció lenne, hogy elüldözzenek az otthonomból…

  • Péter
    ” egy jóságos és mindenható istenben elég elkorcsosult világlátást feltételez. Csak körül kell nézni a világban”

    Én sem vagyok hívő, de azt tudom, hogy ezt a szabad akarattal magyarázzák. Ha minden ideális, tökéletes lenne, nem létezne bűn, akkor bábok lennénk, akik csak jót tudnak tenni. A szabad akarat azt jelenti, hogy bárki gyilkolhat is, ha akar, és csak rajta múlik, hogy a bűn útját választja-e vagy a másokon segítést inkább. Szabad a döntés.

    Persze az egyértelmű, hogy minden vallás csak egy mese, világmagyarázat, amit az adott korban kiagyaltak az emberek, mert sokan nem képesek elviselni, hogy nincsenek válaszaink a végső kérdésekre, és jobban érzik magukat, ha azt hihetik, hogy ők ismerik ezeket a válaszokat, tudják,ki áll a drót végén.

    A bennük szorongást keltő zavaró gondolatokat ezért lezárják inkább egy klisével:

    en.wikipedia.org/wiki/Thought-terminating_cliché

  • Vision
    Csak nem Poppert olvastál véletlenül? Ő az, aki erről beszélt, és szinte egy az egyben ugyanezeket mondta.

    Egyébként nyilván mindenki egyetért ezzel, de megvalósítani piszok nehéz. Olvastam a kommenteket, sokan eleve az anyagi javakból, vagy azok hiányából vezetik le a dolgot. Szerintem nincs gond azzal, ha 20 milliós kocsit veszel, még azzal sem, ha ez örömet okoz neked. A lényeg, hogy beleférjen a büdzsédbe, és ne ettől várd a boldogságot. Mert – ahogy Popper is mondta – az egyrészt meghatározhatatlan, másrészt csak egy pillanat, és nem állapot. Tárgyaktól pedig nem fogsz eksztatikus állapotba kerülni, ebben biztos vagyok.

  • Blend Ahmed
    Roller: “Én úgy látom, hogy az intelligens emberek jellemzően boldogok, van hitük és kevésbé félnek a haláltól, mint a kötöttebb gondolkodásúak.”

    De akkor honnan jön az életunt értelmiségi sztereotípiája?

  • Joy
    Fura, de nekem egyáltalán nem tűnsz boldognak. Számomra a kérkedés nem a fér össze a boldogsággal. Az egy olyan kellemes állapot, amit belül élek meg, nincs szükségem arra, hogy kifelé mutassam, írjak róla, posztoljam stb. Nem lennék az ilyen cselekedetektől több/jobb/boldogabb, viszont mások lelki békéjének megzavarására alkalmas, ezért tudatosan hanyagolom.
  • Konkav

    “Ha esetleg mégis sikerülne megvalósítanod ezt az “elégedett a jelenlegivel” állapotot, majd a környezeted tesz róla, hogy ne érezd magad olyan jól ettől.”

    Legfeljebb megpróbálhatja 🙂 Ha sikerül neki, akkor sajnos mégsem érted el azt az állapotot.

  • sporti
    Amióta a családi összbevételünk meghaladta az egymilliót, azóta eléggé megváltozott az elégedettséggel kapcsolatos gondolkodásom: konkrétan elégedett vagyok. Korábban azon agyaltam, hogyan szerezzek több pénzt. Most azon agyalok, mit játsszak a gyerekkel munka után. Mondjuk biztos az is segít, hogy szeretem a munkám… Ennek ellenére átkértem magam 7 órába, kevesebb pénz, több idő a családdal. A “pénzügyi stabilitás” előtt ez nem ment, tolt maga előtt a létbizonytalanság.
  • Bea
    OFF Más sem tud Revolutra Erste kártyáról feltölteni? Köszi!
  • ZSU
    A boldogság számomra egyfajta harmónia, lelki béke. Vágyott dolgok után hajt az ember, sokszor feláldozva ezt a lelki békét, harmóniát… aztán ha meg van, sokszor annyira félti, óvja… csuda tudja ér e ez az egész ennyit. Vágytunk egy tényleg jó, kényelmes, komoly kanapéra, lévén a korábbit eléggé elkapkodtuk, utáltuk.. no de hosszú keresgélés után végre megtaláltuk az álom kanapét, jó drága is volt.. ahogy hazaértünk leterítettük pokrócokkal. 🙂
  • usespanner
    “a jóléti társadalmakban biztosított a létfenntartásunk és felmerül akérdés, hogyan is tovább”

    Jó gondolat! Pedig annyi jó célért lehetne küzdeni.
    Annyi gyerek nem kap oktatást, annyira borzasztóan bánunk a természettel, annyi ember hal meg ivóvíz hiánya miatt, milyen sokan hevernek az utcán télen.

    Csak picit távolabbra kéne tekinteni, mint a szűk baráti körünk. Cél van bőven, csak a másokkal törődés nem fér bele a kapitalista-individualista ember értékrendjébe.

  • Csaba
    @Péter
    A szabad akarat sok mindenre válasz lehet, speciel az istenhit semmilyen formájára nem az. De igaz, valóban ezzel magyarázzák.
    Gondolom, szerintük a 3 éves, rákos gyerek is úgy döntött, hogy szenvedve fog meghalni.
    Az ilyen esetekre mondja azt az ostobább hívő, hogy nem látjuk a magasztosabb célt, és hogy ebben tanítás van. Olyankor megkérdezem, hogy ha a főnök tényleg mindenható és jóságos, ugyan miért nem gondoskodva tanít. Miért szenvedéssel?
    Az egyik legnagyobb bajom amúgy a vallással, hogy erényként kezeli a tudatlanságot.
    Vagy például…voltam nemrég egy távoli ismerős temetésén. A pap legalább ötször hozta szóba, hogy az úr bocsássa meg az elhunyt bűneit és gyarlóságát. Hozzáteszem, nem volt bűnöző az illető. 😀 A rokonoknak biztos jól esik ilyet hallgatni a temetésen.
    Nem létezik megátalkodottabb gyűlölet a “keresztényi szeretet”-nél.
  • András
    :

    A megelégedésnek két jelentése van, amit nem szabad összekeverni:

    * Megelégedés olyan formán, hogy boldogak tudunk lenni abban amink van. Erről szól a cikk.
    * Megelégedés olyan formán, hogy nem is törekszünk jobbra, többre.

    A kettő nem ugyanaz, pedig a szót mindkét értelemben használjuk. Az első értelemben kell megelédettnek lenni, hogy ne legyünk a boldogságunk akadálya.

    Viszont a jóra, többre való törekvéssel nem érdemes leállni, mivel a férfi princípiuma a teremtés, anélkül haszontalannak éreznénk magunkat, ha nem hoznánk létre újabb és újabb jó dolgokat. Az a jó, ha ezt már nem szükségből csináljuk, hanem a teremtés öröméért. Valójában ha mindig kicsit előre dolgozunk, akkor sosem kell szükségből dolgozni 🙂

  • akosom
    Egy könyvben olvastam, hogy a világnak nem több sikeres (de hajszolt) ember kell, hanem elégedett. Milyen igaz.

    Érdemes ennek utánaolvasni biológiai szinten is. Mi termel dopamint (pl új autó) és mi termel pl. oxitocint (érintések, kiegyensúlyozott társas kapcsolatok = megelégedés)

  • krit
    “Vagy például…voltam nemrég egy távoli ismerős temetésén. A pap legalább ötször hozta szóba, hogy az úr bocsássa meg az elhunyt bűneit és gyarlóságát. Hozzáteszem, nem volt bűnöző az illető. A rokonoknak biztos jól esik ilyet hallgatni a temetésen.”

    Én meg “polgári “temetésen voltam egyszer. Hússzor lehangzott, micsoda rendes ember volt az illető.

    Pedig rendszeresen verte a feleségét (munkatársamat).

  • Csaba

    Egy temetésen amúgy azt szeretnéd hallani, hogy az elhunyt egy szarházi volt? Nyilván nem. Aki tudja, úgyis tudja. Aki meg nem, annak mindegy. Elment, nem a bűneit kell felsorolni. Azt addig kellett volna, amíg élt. Például a rendőrségen a családon belüli erőszakot. És akkor lehet, hogy a felesége hamarabb élhetett volna boldogabb életet.
  • Brendo

    Nem vagyok vallásos, de a kommentekben tök szépen látszódik, hogy a Gonosz problémájának már megcáfolt feloldásain mentek keresztül. Ez egy annyira megkerülhetetlen kérdés a vallástudományokban, hogy külön ág kutatja: teodícea (Theodicy). Ha érdekel benneteket a téma érdemes rákeresni, mert a szabad akarattal például egyetlen katolikus sem válaszolhat erre a problémára, aki hiszi, hogy a menyországban is van szabad akarat (de nincs bűn).
    Általában a “lehető legkevesebb gonoszt engedélyezi, de többet tud, mint a halandók, ezért tűnik kegyetlennek a világ” a katolikus válasz erre a kérdésre, és míg tényleg érdekes probléma, vannak sokkal jobb érvek, amiket fel lehet hozni.

  • Zabalint

    Olyan világot logikailag is képtelenség létrehozni, ahol a benne lévő entitások akarata nem csak szabad, hanem korlátlan is. Azt, hogy Isten létezik-e, illetve a keresztény Isten létezik-e, pontosan emiatt nem bizonyíthatja és nem is cáfolhatja a világban lévő rossz.
  • Csongor
    Nem értek egyet azzal, hogy a boldogság egyenlő a megelégedettséggel. Számomra a boldogságot az jelenti, hogy mindig voltak és vannak elérhető céljaim, és közben mellettem van a család. Szerintem ha boldog vagy, nem jelenti azt, hogy meg is vagy elégedve. Egyébként fordítva is igaz. Ha meg vagy elégedve, nem feltétlenül jelenti azt, hogy boldog is vagy.

    Azzal viszont egyetértek, hogy sokan nem tudják megkülönböztetni a boldogságot az örömtől. A boldogság egy tartós állapot, az öröm meg nem. A boldogság nem olyan állapot, amit a facebookon meg lehet osztani.

    Amúgy szerintem hibás felfogás az, hogy kell hajszolni a boldogságot. Vagy boldogok vagyunk, vagy pedig nem. Ha kell “hajszoljuk” a boldogságot, akkor elképzelhető, hogy nem is tudjuk igazából, mi a jelentése. És a végén lehet, hogy “hajszolt boldogság” nem is az lesz, amire igazából számítunk.

  • adhie
    Ez most nagyon sokat adott a napomhoz Miklos, koszonjuk! Erdekes hogy tenyleg a boldogsag es az elegedettseg kozott mekkora kulonbseg van. En is a boldogsagot hajszolom (bar nem annyira extrem mondon mint egyesek) de valojaban sokkal egyszeubb az elegedettseget elerni. Nagyon sokat tanultam ma. Ettol boldog vagyok es ez nem feltetlenul problema, szerintem az elegedettseg is a boldogsag egy formaja.
  • V.A.Laki
    : Szerinted miert ostoba az, aki szerint ebben tanitas van? Az elet veges, alapvetoen dramai es tragikus, ha masert nem is, azert, mert mindenki meghal (egyesek megis oregednek elotte, ami szinten dramai). Ezt az emberek valahogy elfelejtik. Ulnek a teve elott a kis csaladdal, eldolgoznak a kis gyarban, vasarnap eszik a kremest kockas ingben. Pipaljak ki a maslow piramis szintjeit, feszitve korbekocsikazzak a varost. Aztan csodalkoznak, mikor kiderul, hogy az egesz csak vekony diszlet volt, amit mas emberek epitettek abbol a celbol, hogy elterelje a figyelmuket a nagy dolgokrol.

    Igen is, ebben tanitas van, ez igenis tanit valamit arrol, mi alapjan kellene elned es gondolkodnod. Az a resze ketsegtelenul szornyu, hogy ebben emberek tornek ossze es aztan sosem lesznek epek, de mindig gondolj arra, hogy ami rad var, az se lesz jobb. Pont ugyanez var rad is, barmit teszel.

  • use sp anner
    A sokszor szándékosan félreértelmezett vallás a múlt évezred ópiuma, de ettől még léteznek keresztény értékek.

    Például a hűség, a közösségben élés, a nagy család, a fogyatékosok elfogadása, a magzat védelme.

    A melegek és más vallásúak elfogadása nem tartozik a keresztény értékek közé, ahogyan az sem érdekli különösebben az egyházat, hogy túlnépesedett a világ és egy kontinenssel arrébb éhezés van.
    Jó az úgy, ha 10 gyerek születik! Ámen.

  • Csaba
    .A.Laki
    Nem az az ostoba, hanem az, aki szerint a jóságos mindenható akar ezzel bármit tanítani.


    A hűség, közösségben élés, és minden, amit leírtál, nem keresztény, hanem normális emberi értékek. Én is értéknek tartom ezeket és még sok mást, pedig meggyőződéses ateista vagyok.
    Ráadásul az is meggyőződésem, hogy egy ateista ember valójában szabadabb és boldogabb életet élhet, mint egy olyan, akit folyamatosan félelemben és korlátok között tart a saját vallása.

  • mitel hentes
    Én megértettem, akkor leszek boldog, ha olyan leszek mint Lölö.
    Ezért Lö-löcsökkentettem az életszínvonalam inflációját, és Lö-lövittem a luxus iránti igényeimet. Az egyszerű madárfütty is elégedetté tesz, pedig az ingyen van. A COVID lezárások miatt ma itthon ebédeltem a családdal, szép életem van. Egy dolog bosszant csak: mérhetetlen luxusban élünk (több autó, több computer, ezzel a Föld leggazdagabb 1%-ába tartozunk), és néha kidobunk lejárt szavatosságú kajákat, amelyeket nem kellett volna megvenni. Ezek mennyiségét még szeretném csökkenteni, mert ez szerintem senkinek nem jó. A többivel elégedett vagyok, bár javítani mindig mindenen lehet, de én 120%-ról indulok felfelé minden reggel.