A nyugati országokban a kuponos oldalak népszerűségének csökkenése után az úgynevezett cashback oldalakon alapuló közösségi vásárlás hódit.
Egy-egy felkapottabb cashback oldalon több ezer ajánlat vár bennünket, mint például az amerikai Ebates-en, MrRebates-en, az angol Quidco-n és az ausztrál Bucksback-on.
Az oldalak működése igen egyszerű: az úgynevezett affiliate programban résztvevő cégek a weboldal(ak) tulajdonosainak magas jutalékot ígérnek, ha az ő ajánlására vásárol valaki náluk. Az egyik legismertebb ilyen affiliate oldal az amerikai Comission Junction. Ha egy weboldal tulajdonos csatlakozik ehhez az oldalhoz, akkor sok száz cég affiliate ajánlatából válogathat, amelyet aztán a weboldalán reklámozhat.
Ha valaki az ő oldaláról érkezve fizet elő mondjuk a Cable One internet-csomagjára, 120 dollár üti a markát. Ha egy másik személy pedig az ő oldalán található linkre kattintva fizet elő újságokra, vásárol könyveket, ruhákat, vagy bármi mást, 2-30% részesedést kap minden vásárlásból, gyakran még 30 nappal az átkattintó személy első látogatása után is.
A cashback oldalak mindössze ezeket az ajánlatokat gyűjtik össze és a megkapott jutalék egy részét visszaosztják a vásárlóknak. A vásárlók ugyanúgy jogosultak bármilyen akcióra, kedvezményre, mint a céloldal bármely másik látogatója, mindössze még további előnyt jelent a számukra, hogy a referáló oldal is visszaoszt az általa kapott jutalékból.
Mivel egy ilyen oldalt nem nagy kaland összehozni, számtalan kisebb és nagyobb oldal létezik, hasonlóan a kuponos oldalakhoz. Az igazán nagyok már kártyákat is bocsátanak ki, amellyel még offline, bolti vásárlás esetén is kapunk kedvezményeket.
A legtöbb oldalnál nincs semmi feltétele a csatlakozásnak, némelyek kérnek évi 5-10 dollár tagdíjat, amelyet az első vásárlásaink után járó visszatérítésből tartanak vissza.
Akár a belinkelt oldalakat megnézve láthatjuk, hogy szinte minden létező lehetőségre a babaholmiktól a szolgáltatásokon át a fotófelszerelésig több tucat ajánlat vár minket, 2-7%-os visszatérítéssel. Olyan nagy cégeknél vásárolhatunk komoly kedvezménnyel, mint a Walmart, Tesco, Carter's, Vodafone, AT&T és ezekhez hasonlóak.
A visszatérítést az oldalak általában a számlánkra utalják, ha az elért egy bizonyos összeget.
Amiért mindezt leírtam, hátha valaki kedvet kap arra, hogy Magyarországon is létrehozzon egy ilyen oldalt, ahol több száz cég teljes ajánlata megtalálható. Persze nem lesz könnyű dolga, mivel például nem hogy a neten nem tudunk vásárolni, de még a bankkártyánkat is szinte kizárólag csak készpénz-felvételre használjuk. De ha a magyar Tesco-t, Vodafone-t és hasonló cégeket sikerül beszerveznie, szerintem garantált a siker. Úgyhogy vállalkozó kedvű olvasóim: kalandra fel.
(Fontos, hogy ne keverjük össze ezeket a weboldalakat a Magyarországon is létező, erősen piramisjáték-szagú kártyás visszatérítéses rendszerrel, ahová ügynökök hada igyekszik beszervezni a gyanútlan embereket. Először ingyenes visszatérítéses kártyáról van szó, majd arról, hogy de az igazán nagy buli, ha befizetsz kétszázezer forintot, mert akkor szintet lépsz és meg is gazdagodsz. Ott a kártya inkább csak ürügy, mint maga a cél. A cél az, hogy fizess be kétszázezret és találj másik 10 balekot, aki szintén befizeti ezt a pénzt a rendszerbe. Én most nem erről beszéltem, az ilyen ajánlatoktól szerintem meneküljetek.)
Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? Gyere el az Akadémiára, még van hely a júniusi turnusra. Részletek itt.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
Szép vállalkozási ötlet - valahol Európában.
De vajon milyen adókulcs alapján kell adóznia a vállalkozásnak a keletkező nyereség után? Hogyan fog adózni a vásárló a pénzvisszatérítés után?
100,000 forintonként úgy 4-5000 forintról beszélünk, ami nem hangzik rosszul, de bonyolítja az adóbevallást, adózni kell utána (minimum 20%, de akár a fele is lehet az adó), külön átutalás befizetni, ha az embernek csak bérjellegű jövedelme van egyébként, és a büntetés több 100,000 forint, ha valaki valamit elront, vagy időközben megváltoznak a szabályok...
Van 1-2 oldal, ami hasonlóan dolgozik (arukereso.hu, argep.hu...), amik "csak" az ingyenes szolgáltatást adják - könnyen lehet, hogy ők is ilyen jutalékból élnek, ami azért szerintem jellemzően töredéke a 2-7%-nak.
Az árgép/olcsóbbat/depo esetében átkattintás ár van, vagyis a termék listából kiválasztott eladó linkjére való kattintáskor termékcsoporttól függően 10-20 Ft-ot von le a kereskedő egyenlegéből a rendszer. Én amióta ezt tudom, direkt nem kattintok, hanem kikeresem inkább az értékesítő oldalát, mivel nem akarom, hogy fizetniük kelljen azért, hogy átkattintok hozzájuk, aztán lehet, hogy nem veszek tőlük semmit, mert csak keresgéltem az árut. Tudom, ezeknek a weboldalaknak is élniük kell valamiből, de azért elég brutális bevételeik lehetnek. Az árgép például egy német cég tulajdonában van, és a domain is egy német szerveren van. Még csak magyar adószámuk sincs. A másik kettő habár magyar, az egyik a sanoma tulajdonában van. Azt persze nem tudom, mennyire jó biznisz ez az árösszehasonlítás, de csak Németországban 4-5 nagyobb cég van, aki ezzel foglalkozik.
A banktól kapott készpénz-visszatérítés után mennyit kell adózni?
Ez miben másabb, mint a hitelkártya pénzvisszatérítése?
Üdv
Ebben az a vicces, hogy van egy ilyen oldalunk igaz specializált tehát csak 1 szolgáltatás, de az előttem szóló lelőtte a poént itthon ez egy lehetetlen vállalkozás, (a miénk sem itthon van) hiszen ennek az adózási problémáit még ha igazából ez teljesen logikus meg védhető lenne de az itthoni adózási szabályok ezt nem teszik lehetővé. Nálunk egyenlőre a pontok hódítanak amin szolgáltatást kaphatunk,tehát kedvezményt lehet eladni, de jogi személy (vállalkozás) ráadásul magánszemélynek készpénzt visszajuttat ezen sokáig röhögne egy revizor mi már kevésbé.
Mint pl a most indult adbox.hu?
jó dolog ez az adbox.hu, de ha be van kapcsolva az adblock plus, akkor még csak regisztrálni sem lehet hozzájuk. De pont ez lenne az, amit Kiszamolo javasolt elkészíteni, és lőn itt is van.
Tudom, nekem sem megy rendesen, gyakorlatilag egy szűz html oldalt látok, minden formázás nélkül.
Ez más, a google is fizet, ha az oldaladon reklámokat helyezel el és ezekre kattintva jutnak el a hirdetőhöz. A fent írt rendszer teljesen máshogy működik, olyan mintha a supershop kártyád egy bankkártya lenne és nem pontokat kapnál hanem bármire és bárhol elkölthető készpénzt, valamint van benne egy kis mlm is hiszen akit Te hozol a rendszerbe az ő vásárlásai után is készpénzt kapsz, tehát nem pontokat nem kedvezményes árat, hanem likvid pénzeszközt. Számtalan adózási vitám volt itthon ezzel a rendszerrel kapcsolatban, nagyon szép papíron leírva és más országokban működik, de sajnos készpénzzel itthon nem. (még)
Nem más, mert az adbox is több rétegű, és a reklám elhelyezés csak az első.
A legfelső szint pedig az eladás: pl. ezen a weblapon megjelenik egy banner egy webshoptól, és a weblap tulajdonosa csak akkor kap pénzt, ha a banneren keresztül érkezett látogató vesz is valamit. Ez lehet fix összeg, vagy lehet a vásárlás %-os része.
Ha már az adózás szóba jött akkor megkérdezném, hogy mi a helyzet a ma is létező visszatérítéses kártyákkal adózásilag? Te kártyával fizetsz 100Ft-ot, számlán is 100Ft lesz, eladó meg is kapja a 100Ft-ot, de aztán később a bank visszaad "zsebbe" 2Ft-ot neked, mint vevőnek. És ez ugye abszolút működő dolog, az előző két post erről szólt. Bevallásban hol szerepeltetnétek ezt?
Ilyenkor nem kellene kapni a kártyát kibocsátó banktól egy éves összesítést január környékén, hogy az előző éveben mennyi volt ez a visszaadott pénz? Azon talán kellene szerepelnie, hogy melyik sorba kell beírni ezt a bevételt. Mondjuk én nem vagyok adószakértő. 🙂
De pl. az egészségpénztártól is kap az ember adóbevallási időszakban ilyen papírt.
Az szja törvény (1. melléklet 8.14 pont) szerint az "üzletpolitikai célú..." visszatérítések mentesek az szja alól.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500117.TV
Gondolom az árakba az ügynök jutaléka is be van kalkulálva. Nem lehet, hogy a konkrét céget megkeresve olcsóbban is hozzá lehet jutni ezekhez a dolgokhoz? Ha a cég alapár+jutalék-visszatérítésnél kevesebbért odaadja nekem az adott terméket, akkor mindketten jól járunk.
Na és a Sciennet is most spamel végig mindenkit, hogy újraindulnak, előadást tartanak. És persze ismét lelépnek az adózatlan pénzzel:)
Ha lenne ilyen oldal Magyarországon és azt ajánlanád, azt még megérteném.
De így hogy nincs, nézhetjük általánosan a dolgokat, hogy kinek lenne az jó. A poén: senkinek(már a visszatérítős oldalas cégen kívül), hisz csak bejönne plusz 1 közvetítő láncszem aki ugyanúgy levenné a saját hasznát. Mert amennyivel olcsóbban adja a visszatérítőseknek egy cég az árut, annyivel drágábban fogja a többieknek. Ahogy egyre terjed a visszatérítősdi, egyre inkább legalább annyiért (sőt, még drágábban) fogják kapni az árut a visszatérítősök, mint ahogy kapták még a visszatérítősdi előtt. Persze aki ekkor nem visszatérítősdizik, az pedig még annál is drágábban. Gondolkodjunk, ha bejön egy plusz formáció ami leveszi a saját hasznát, azt ki fogja fizetni? Hát az, akitől a pénz áramlik a rendszerbe, tehát a vásárló.
Szóval az a véleményem nem kell hozzánk is beimportálni minden amcsi hülyeséget.
A visszatérítést a reklámért fizeti a visszatérítő cég.
Eddig is ugyanúgy fizetett, csak havonta, vagy kattintás után, most meg csak vásárlás után. Ettől nem lesz drágább, mert eddig is be volt építve a reklámköltség.
@fairy ,@frw6: A pénzvisszatérítés nem adóköteles, sehogy nem adózik. Mivel a kereskedő a saját nyeresége terhére kedvezményt ad (akár pénz formájában). Ez pedig nem jövedelem, nem bevétel a vásárló számára, hanem kedvezmény.
Szerintem több értelme van, mint pontokat gyűjteni. Praktikus lenne, ha minden egy kártyán gyűjthető volna és nem kellene kb. 100 különféle kedvezmény és hűségkártyával mászkálni.
Tisztelettel kérdezem azokat a hozzászólókat, akik a cashback adózása miatt aggodalmaskodnak, hogy ha a téli-nyári vásárokban valamelyik áruházban 20-30-vagy ki tudja hány %-kal olcsóbban vettek valamit, hogyan adózták le ezt az összeget, ami a zsebükben maradt? Ugyanaz történik mindkét esetben: a cashback-nél később fizeti vissza a kereskedő, a vásárokban a kedvezmény mértékével kevesebbet fizetünk a kereskedőnek. A két dolog ugyanaz, csak a pénz visszakerülése a zsebünkbe időben eltér.