Cég nevére a notebookot: ugrott a jótállás?
Péter egy érdekes kérdéssel keresett meg: venni akartak egy notebookot a cég nevére és az áruházban arról tájékoztatták, hogy ha cég nevére lesz a számla, akkor bizony ugrott a jótállás.
Ezen nagyon meglepődött és megkérdezte, hallottam-e már ilyet?
Én pedig megkérdeztem a blog jogászát, vajon jól tájékoztatták-e Pétert a garancia, illetve a jótállás hiányáról.
Következzen hát Barnabás válasza:
Egy olvasói levélben felmerült kérdésként, hogy amennyiben egy cég számlára vásárol valamilyen terméket, abban az esetben miért nem illeti meg jótállás? Nagyon leegyszerűsítve: azért mert a jogszabály így szól. Ha részletesen is érdekel, akkor olvasd el a cikket.
(Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja. Azaz ha találsz 10-15 dolgot, amit te még beleírtál volna, az jó ha felveted kommentben, mert mindenki tanulhat belőle, de kérlek tartsd észben, hogy ez egy általános ismeretterjesztő poszt. Köszönöm, hogy helyén kezeled az írást.)
Jótállás (amit legtöbbször garancia néven emlegetnek a köznyelvben) jogszabály vagy szerződés alapján illethet meg valakit. Ilyen jogszabály szól például a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról, illetve a lakásépítésről is (a CSOK-os lakásvásárlók ez utóbbit nyugodtan tanulmányozzák, szükségük lesz rá). A tartós fogyasztási cikkekről szóló rendelet csak fogyasztó és vállalkozás között létrejött szerződéseknél írja elő a kötelező jótállást, így a vállalkozás nem köteles jótállást adni, ha cégként veszed – szerződésben persze megállapodhattok benne..
Fogyasztó csak természetes személy (ember) lehet, ő is csak akkor, ha nem szakmája vagy önálló foglalkozása körében jár el. Tehát ha mondjuk mikrót vásárolsz, akkor alap esetben fogyasztó vagy.
Ha viszont egyéni vállalkozóként kifőzdét üzemeltetsz és oda vásárolod a mikrót, akkor nem vagy fogyasztó (hiába vagy természetes személy), tehát a mikróra nem lesz jótállás.
Sokan szeretik a családi Kft. nevére vásárolni például a műszaki cikkeket, hogy az ÁFA-t visszaigényeljék, ezzel két probléma van.
A kisebbik (azért a kisebbik, mert igazából nem nagyon foglalkoznak ezzel a szervek sem, ha kis tételben csinálja valaki), hogy ez bűncselekmény; csalást vagy költségvetési csalást valósít meg. Azért bűncselekmény, mert nem valós a gazdasági esemény amire tekintettel a visszaigénylés történik: ha otthon játszanak a gyerekek a laptopon, azt nem a cég használja. (Tudom, mindenki meg tudja magyarázni – elvégre magyarok vagyunk -, hogy „Hát de miért ne játszhatna a gyerek néha a céges gépen, stb.…” – attól ez még az marad.)
A másik probléma, hogy ilyenkor a vásárló megfosztja magát a jótállástól, ami néha többet jelenthet összegszerűen, mint 27% megspórolt ÁFA. Hogy miért? Jótállás esetén az eladónak kell bizonyítania, hogy a termék az eladáskor hibátlan volt és a hiba később keletkezett; ez azzal a hatással jár, hogy akkor is élhet a vevő a jótállási igénnyel (javítás, csere, stb.) ha a termék a teljesítéskor nem volt hibátlan, de még akkor is, ha az eladó nem tudja bizonyítani, hogy az eladáskor hibátlan volt – ez utóbbi közel sem jelenti azt, hogy a hiba nem később keletkezett. Tehát itt két eshetőség van, amikor a vevő jár jól, s csak egy esetben bukja a jótállási igényt: ha az eladó bizonyítja, hogy az eladáskor a dolog hibátlan volt – ez a bizonyítás viszont nagyon nehéz sok esetben, ha a dolognak nincs nyilvánvaló hibája (pl. látszik, hogy leejtették, ragad a billentyűzet a ráöntött kólától, stb.).
Fontos: attól még, hogy jótállás nincs, kellékszavatosság van. A kellékszavatosság a következmények tekintetében nem különbözik a jótállástól, de a kellékszavatosságnál a vevő bizonyítja, hogy a termék már az eladáskor is hibás volt. Tehát ebben az esetben a vevő két esetben maradhat hoppon: ha a termék ez eladáskor nem volt hibás, vagy ha nem tudja bizonyítani, hogy a termék már az eladáskor is hibás volt. Tehát a jótállás és a kellékszavatosság között annyi a lényegi különbség, hogy kit terhel a bizonyítottság hiánya (ha nem tud bizonyítani).
Fontos tehát, hogy ha a cég nevére veszünk valamit, akkor minden esetben nekünk kell majd bizonyítani, hogy hibás terméket adtak el nekünk! Kivéve, ha szerződésben külön megállapodunk arról, hogy jótállást ad a termékre az eladó – nem fog, mert jogszabály nem kötelezi rá.
Kellékszavatosság esetén a következő jogok illetik meg a vevőt: első körben kijavítást vagy kicserélést kérhet. Attól függ a kicserélés vagy kijavítás, hogy melyik a célszerűbb a konkrét esetben; ha a kijavítás megoldható mondjuk két csavarozással, akkor nem kötelesek új terméket adni a régi helyett.
Fordítva is igaz, ha valami csak olyan költséggel/idővel javítható, hogy annak költsége már a termék komoly hányadát jelenti, akkor a csere a megoldás.
Ha ezeket nem vállalja az eladó (vagy nem lehetséges), akkor mással ki lehet javíttatni az eladó költségére, vagy árleszállítást lehet kérni, vagy el lehet állni a szerződéstől (termék vissza, pénz vissza).
Ha a vétel tárgya használt dolog és az eladó egy cég, akkor amennyiben a vásárló fogyasztó, akkor nem lehet kizárni a kellékszavatosságot a dolog hibáiért. Ezzel szemben, ha a cég nevére vesszük (pl. autót), akkor ez eladó érvényesen ki tudja zárni a kellékszavatosságot. Kellékszavatosság használt dolognál egyébként is csak azokra a hibákra terjed ki, amik nem a természetes használtságból erednek.
Tehát ha pl. veszek egy 190 000 KM-t futott turbó diesel autót, ott már könnyen elképzelhető egy kettőstömegű lendkerék csere, ami bár húzós összeg, mégis a természetesen elhasználódás következménye. Ha ugyanezt 60 000 KM-nél kell eljátszani, az nyilvánvalóan nem természetes elhasználódás.
Összefoglalva: ha „cégesen” vesztek valamit, akkor el kell gondolkozni, hogy mivel jártok jobban: a 27% visszaigényelt ÁFA-val vagy azzal, hogy nagyobb valószínűséggel kell majd kijavítania/cserélnie a terméket az eladónak, ha valami probléma van vele.
Még jobb, ha olyan terméket vesz az ember, ahol a gyártó adja a szervízhátteret, ott pláne nem foglalkoznak ilyenekkel. A munkahelyem egy konkrét laptop márkát vesz mindig (nem írom le, nem akarok reklámozni), a gyártó ad 3-4 év helyszíni garanciát. Ha gond van, felhívom a gyártót telefonon (zöld szám!), elmondom mi a gond, másnap jön egy szerelő az általam megadott címre a szükséges alkatrészekkel, és cserélik amit kell. Furcsa is lenne, ha nem így működne kifejezetten business kategáriás laptopoknál.
Erről eszembe jutott, mikor egyszer karácsony előtt pár nappal egy műszaki cikkeket áruló üzletben kb. húsz másik emberrel együtt vártam, hogy kiadják a már kifizetett terméket. Mikor kihoztak egy csomagot, hangosan szólították a vásárlót. Elég sokáig tartott, mire sorra kerültem, és én voltam az egyetlen nem Kft. vásárló. Valószínűleg nem ezek a visszaigényelt ÁFA-k fogják hazavágni az ország költségvetését, de azért ez a széles körben elterjedt hozzáállás – ez nem is igazán bűncselekmény, inkább csak egy kis ravaszság – elszomorító.
De bármikor mondhatja bármelyik cég, hogy nem köteles megjavítani, mert nem egyéni fogyasztó vásárolta.
Én is vettem telefont online áruházban (nagyban, tévében reklámozottban) és ott is mondták rendelésnél, hogy csak akkor lesz két év jótállás, ha nem cégre veszem.
Egyrészt nem érdekük elveszíteni a céges vásárlókat, másrészt amennyiben a céges vásárló hozzájuk viszi vissza a terméket (nem a márkaszervízbe) akkor a garanciális szerviz nem is találkozik a céges ügyfél/magánszemély kérdéssel, hiszen a garanciális ügyintézés a viszonteladó (multi, stb.) garanciája alapján történik.
Saját példa: az egyik nagyáruházban vásárolt a cég egy drágább laptopot (300e Ft). Kibontáskor derült ki, hogy bár le volt fóliázva, mégis XY névre már be volt üzemelve. Megreklamáltuk és annak ellenére, hogy bizonyítani nem tudtuk (hiszen valóban bontatlannak tűnt), ajándékkártyán 10%-ot ajánlottak fel (30e Ft).
Így pedig nem csak az áfát bukja a túl mohó állam, hanem minden más adónemet is, amit a kft-knek kellene befizetni a kamuvásárlás helyett.
Ezért is nem lett nagy meglepetés, hogy Romániában több adó folyt be, amikor levitték a pékárú áfáját 9%-ra, mint előtte, a 24%-os kulcs mellett.
De hát ezt azoknak kellene felfogni, akik a döntéseket hozzák.
//kiszamolo.hu/mindekozben-romaniaban/
Ha én lennék a helyükbe, azonnal bevezetném a vagyonadót az ingatlanok és az autók után és cserébe lefelezném az áfát. Csak az áfacsalás miatt ezer milliárddal több maradna az államkasszában, egy lakást meg nem lehet eladócsalni. Az ott van és kész.
Ptk.: 8:1. § (1) 3. fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy
Fogyvéd. tv: 2. § a) fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.
Korm. rendelet: 1. § (1) A Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, az 1. mellékletben felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki.
Nem igazán szerencsés a példa, mert az egyéni vállalkozó és a természetes személy számára kiállított számla formai követelményei ugyanazok (talán kétmillió fölötti számlától kötelező csak az adószám), ergo a kereskedő sose fogja tudni, milyen minőségben vásároltad a mikrót.
ÁFA 27%, társasági adó – 10%, osztalékadó 15%, EHO 14%.
Egy 12700 Ft-os tétel rendesen adózva 20.000 Ft-ba kerül (cégként rendesen kivéve a nyereséget, fizetésként ez még több lenne), míg cégre véve az eszközt 10.000-be.
Azért ez csábító, és egy laptopnál pl honnan lehet megállapítni a magánhasználatot? Tisztességes eszközök nem is nagyon romlanak el, és ha igen, akkor sem szoktak akadékoskodni a szervizek tapasztalatom szerint,
“Az idézett szabályok nem csak az olyan szerződésekre vonatkoznak, ahol az egyik oldalon fogyasztó áll, hanem valamennyi szerződésre. A fentiekből következik, hogy a hibásan teljesített adásvételi szerződés tekintetében az eladói oldalon a szavatossági kötelezettségek fennállnak, amelynek alapján az eladónak gondoskodnia kell a hiba orvosolásáról.”
mno.hu/fogyasztovedelmi_blog/reklamalhat-e-egy-ceg-szavatossagi-szabalyok-1278185
“Fogyasztónak minősül mindenki, akár természetes személy, vagy elvileg akár szervezet, aki vagy amely a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenységi körén kívül eső célból köti meg.”
cegvezetes.hu/2004/06/jotallas-es-szavatossag/
Normális helyeken nem csorog végig az ÁFA a rendszeren, hanem CSAK a végfelhasználó fizet ott helyben ÁFA-t.
De ha nem 27% lenne az ÁFA és egy TV árából (400e Ft) nem lehetne 85e Ft-ot megspórolni, akkor tisztességesebb lenne a hozzáállás. 10% ÁFA esetén nem foglalkoznának vele ennyit.
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt.
A cégvezetéses cikk pedig majdnem 12 éves, azóta van már egy új Ptk.-nk is. Mondjuk a régi Ptk. idején is egyértelmű volt, hogy csak akkor fogyasztó egy cég, ha nem igényel vissza áfát. (Bár megjegyzem, nem érdemes kiragadni egy mondatot, mert onnantól kezdve pont arról szól a cikk, hogy szinte sose lesznek fogyasztók.)
Apropó fogyasztó.
Mindig is csodálkozva próbáltam megfejteni, hogy a magyar jogban miért definiálnak különböző fogalmakat többször, különböző jogaszabályokban.
Nem tudom más állam jogrendszerében ez hogy van.
Az lenne a logikus, hogy egy jogszabályban legyen definiálva az összes vagy ha jogterületileg vannak lekorlátozottak (pl. fogyasztó nincs a Btk.-ban), akkor csak ott definiálva.
Azaz, lenne egy nagy számú definiált a gyökér szinten és a következő szinten a gyökér szinttől öröklöttek plussz az illető jogterület sajátjai.
Igy ellentmondásmentessé lehetne tenni a többszörösen definiált jogi fogalmakat.
Nem úgy van hogy garancia esetén nem is kell semmit bizonyítani, csak javítanak/cserélnek mert a garancia arra is vonatkozik ha megvételkor jó volt de 1 év után tönkrement?
És ha a csomagolásra már rányomtatták akkor elég nehéz garancia nélkül megvenni.
Amit nyer a reven, elveszti a vamon..
Mondjuk csak azert hogy trukkozzek az afaval nem fogok cegalapitassal veszodni 🙂
A Microsoft megszunteti a Skype on TV alkalmazas tamogatasat. A Samsung 2016.06.02-tol leveszi az okostevekrol az alkalmazast.
Szuleim kevesebb mint 1 eve vettek egy Samsung okos TV-t, es hozza valo kamerat.
Visszavihetik-e junius 3-an a boltba a TV-t es a kamerat?
Ha tudjak elore, hogy ez fog tortenni, akkor csak buta TV-t vettek volna.
Nem ez a lényegi különbség, hogy hogyan használják. Hanem az, hogy a jog kiemelten védi a fogyasztók érdekeit. A cég/egyéni vállalkozó viszont nem fogyasztó, ilyen esetben egyik cég adott el valamit a másiknak.
Nem hinném, hogy visszavennék. Javaslok valamilyen TV okosítót.
Az írás épp az ellenkezőjét feszegeti, azt, amikor nem céges használatra veszel valamit céges számlával. Azért kicsit furcsának éreznek egy olyan érvelést, hogy a cég nem javít, mert a mikró túl keveset futott. Ráadásul a termékek többségénél nem mondható meg, mennyit használták.
Szerintem egyszerűen nincs olyan termék, ahol az áfa visszaigénylése (és a költségelésről még nem is beszéltünk) nem érné meg a jótállás bukását, sokkal kisebb a hiba esélye.
Hogy konstruktívabb legyek: mi van az utólag, pénzért vásárolható garanciával/jótállással? Ezek sem érvényesek cégekre? Nem trollkodni akarok, tényleg nem tudom.
Dávid: nem így van, kétmillió forint áfatartalmig elég a név+cím. Sőt, az eladó még kérésre sem(!) köteles feltüntetni az adószámot ilyen összeg alatt.
Ugysincs garancia?
Es kidobott penz volt a +3 ev vagy 250 ezer kilometer plusz garancia megvetele?
Ingatlan vagyonado: jo otlet lehet, es tudom sok orszagban van. De csak ugy lenne ertelme, ha csak egy ingatalanban lako nm. / fo normalis merettol es ertektol folfele szabnak meg, amiben az atlagpolgar nem lenne benne.
Ja, persze ehhez kene akarat, meg jozan esz 🙂 Bocs, ez nem ma lesz ezek szerint megcsinalva.
– Ez, hogy cég nem kap garanciát, valami sajátos magyar jogi furfang, vagy a magasabb, EU-s jogból következik? (Akkor majd rendelek külföldi webáruházból, a magyar GDP fellendítése érdekében, nem probléma)
– Kiegészítés a cikkhez: jótállás vásárlástól 6 hónapig, kellékszavatosság 6 hónap után (magánszemély vásárló esetén): valahogy így, nem?
– Olvasom kommentjében (//kiszamolo.hu/ceg-nevere-notebookot-ugrott-a-jotallas/#comment-73230): micsoda, hogy a 14 napos elállás nem vonatkozik cégre!? ezt meg tudod erősíteni, vagy cáfolni? Illetve még itt is ugyanaz a kérdés, mint az első kérdésemben: ez, hogy cég nem élhet a 14 napos elállással (ha), valami sajátos magyar jogi furfang, vagy a magasabb, EU-s jogból következik?
Ez azert kicsit visszas, mert a kulso kamera egyetlen egy funcioja, hogy lehessen a TV-n Skypolni.
Mikor megvettek, mukodott. Junius 3-an nem fog mukoni. Onnantol kezdve a 20 eFt-os kamera mehet a kukaba.
Arrol nem beszelve, hogy a TV is par tizessel tobbe volt mint egy buta. Mikor megvettek, mukodott. Junius 3-an nem fog mukodni.
Mivel vasarlaskor mukodott, ezert szavatossagrol/jotallasrol nem beszelhetunk!?
Jogosultak-e barmifele karpotlasra? Elvegre a gyarto teszi tonkre a termeket.
Ha ezt megveszi egy pl. egy óvoda és napi 10 órában mos vele, nem fogják megjavítani garanciában. Ugyanez a sütödés mikro esete. Arra vannak spéci készülékek, csak sokkal drágábban. Gondolom, ezért tesznek különbséget cég és magánszemély között.
Igaz ezek nem olcsóak, de ha az ember körbenéz lehet hogy hosszú távon jobban jár.
A Samsung általános szerződési feltételei valószínűleg kizárják az ebből fakadó felelősséget, azaz azt hogy egy 3. fél a továbbiakban nem támogat egy alkalmazást az adott rendszerre. Különösen hogyha úgy véli, hogy a továbbiakban nem támogatott verzió használata biztonsági kockázatot okoz.. Más gyártók is csinálnak ilyet, pl. a régebbi Sony blu-ray lejátszók már nem támogatják a youtube alkalmazást.
@Jenő Itt is fogyasztóról van szó: magyarefk.hu/hu/hasznos-tudnivalok/internetes-vasarlas/elallasi-jog.html
Ja. Akkor ezen gondolatmenet alapján indokoljuk meg, miért járt vissza pénz a devizahiteles magánszemély autótulajdonosnak, és miért nem járt vissza pénz annak, aki cégként vett autót. Az autó ugyanaz, a szerződés ugyanaz, a jogkövetkezmény mégse ugyanaz.
/* a törvényhozó a kötelező garis törvényével csak egyszerűen az átlagos mókuskerék-pörgetőnek akar kedvezni, hogy kapjon má’ valami jótállást az ájfónjára, ha már egyszer egy éves fizetését kidobta érte az ablakon a hülye állatja…*/
Hát nem tudom, ha a videó telefonálás egyetlen apptól függ, amit ha távolról leszednek, nincs többé, az nekem sehogy sem okostv, max. annak van marketingelve.
De ez csak a véleményem, ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy a Samsung ezen a téren védi magát, a Skype feltehetőleg nem tartozik papiron az alapszolgáltatások közé.
Kicsit off, de mi van pl. a Decathlon saját márkás futócipőivel, amelyeknél oda van írva, hogy max. havi 2* fél óra futásra ajánlott. Pedig amúgy nem rossz cipők, de úgy néz ki, ezzel a jótállás alól akarnak kibúni. Mondjuk még nem ment nekem tönkre egy éven belül, szóval nem tudom…
Lefordítva magyarra, illetve összevetve a fenti cikkel, azt mondod, különbséget tesz a magyar jog céges és magánszemély vásárló között, cég nem élhet a 14 napos elállási joggal?
Köszönöm!
Az általános ingatlanadó egyébként nagy kedvencem (Angliában éltem pár évig), érzésem szerint sokkal kiegyensúlyozottabb teherviselést eredményezne, mert ami ma van itthon, az az, hogy 1,5 max 2 millió ember fizet effektíve adót és tartja el a többit. Ezért van ez a kisebbség szénné adóztatva, de ezt már Miklós többször is megírta.
Itthon valszeg mondjuk az lenne a gond az ingatlanadóval, hogy biztos lenne egy -két kivétel (mondjuk egyedülálló kisnyugdíjasok), és erre persze az összes okos magyar az anyukájára/apukájára íratná a házát, persze egyszersmind a végrendeletet is megíratná. Úgyhogy okosba ez alól is kibújnánk.
Ha csak a környezetemet nézem, az ingatlanadó az amúgy is legtöbbet adózó réteget adóztatná tovább, mert ők azok, akik a legális, leadózott jövedelmüket nyugodt szívvel befektethették, többek között lakásokba.
De ettől függetlenül is ellene vagyok a vagyon halmozás akadályozásának egy egyébként tőkehiányos országban.
Ha két vállalkozás üzletet köt, az egyik elad valamit a másiknak, akkor teljesen jó, ha a jog nagyobb rugalmasságot ad nekik, hogy hogyan egyezzenek meg a jótállásról. A fogyasztókat meg védi a fogyasztóvédelem.
Azért valahol kemény, hogy szövegértést kérsz rajtam számon, majd megjegyzed, hogy az általam linkelt cikk nem jó. Kár, hogy a világon semmilyen cikket nem linkeltem. Just sayin’.