Egy shortos kalandja
László küldött át egy cikket, hogyan járt egy befektető, aki az egyik pillanatban még 37 ezer dollár boldog tulajdonosa volt, a másik pillanatban már 106 ezer dolláros adóssága volt a brókercége felé.
Egy részvényt shortolt, amit megtartott piaczárás után is, mert mi baj lehet belőle. Elment egy megbeszélésre, mire vége lett, nem értette miért kérdezte az egyik barátja, minden rendben van-e, mivel tudta, hogy shortolta az adott cég részvényét.
Aztán gyorsan megértette, mire gondolt a barátja. A részvény ára ahelyett hogy tovább zuhant volna, megnyolcszorozta az árát egy hír hatására.
Vicces adaléka a történethez, hogy gyűjtést szervezett magának, enyhítendő a veszteségét és bő ötezer dollárt össze is dobtak neki, a szegény károsultnak. 🙂
Ahogy azt az Akadémián is megbeszéltük, ha megveszel egy részvényt, a maximális veszteséged csak a befektetett tőkéd lehet. Shortnál a felső határ a csillagos ég, mert akkor is vissza kell fizetned a részvény árát, ha az közben a nyolcszorosára ugrott, mint az említett esetben is.
A cikk arra is remek példa, miért nem spekulálunk magunkhoz képest túl nagy összeggel, miért nem tartunk egy részvényből túl nagy pozíciót és hogy mindig történhet olyan, amire nem számítunk.
Köszönjük Lászlónak a cikkajánlást.
Én csak $16K-t buktam egyszerre, egy ismerősöm $600K-t.
Szerencsére mind a ketten pozitívból, tehát “igazi” kár nem kelettkezett, de azért megtanultam a leckét.
Az ismerősöm végig 6-os áttéttel játszott, de nem short-olt, ahogy én sem. Én nem használtam szorzót – ezért a kisebb összeg.
Viszont jellemző az eredeti cikkbe bevágott 3 hozzászólás közül az egyik azt mondja, hogy ez azért volt, mert túl kevés pénze volt, és nem fizetett brókert, aki figyelte a számláját… 🙂
Attól, hogy egy “bróker” monitorozza a számlát, ez még ugyanúgy megtörténne, nehogy a kedves kommentelő is meglepődjön egyszer… Hacsak azért nem, mert a bróker a magasabb jutalékok kaszálása miatt eleve többfelé, kisebb pozíciókra szedte volna, vagy esetleg tényleg tanácsolta volna, hogy ne shortoljunk már 1 ilyen részvényt ekkora pozival…
És igen, ha már short egyedi részvényre mert annyira hisz valamiben, akkor put opció vétel vagy fedezett opciós stratégia.
Ezen egy stop loss sem segített volna egyáltalán, kizárólag opciók birtokában lehet nyugodtan aludni.
persze ettől függetlenül hülye volt a trader hogy nem adott stoploss megbízást vagy napon túl próbált bohóckodni
Amikor valaki shortolással nyer egy csomó pénzt, rögtön elkezd arcoskodni, hogy ő mekkora tőzsdei szakértő. Pedig minden nyereséggel valaki más pénzét veszi el. És sokszor csak a szerencse miatt történt. Ez nem zavarja. Ja, és a brókercég mindig nyer. Szóval érthető a káröröm, de akkor is…
A broker ceg valamilyen keplet alapjan kiszamolja, hogy mekkora fedezetet ker egy adott shorthoz vagy tokeatteteles pozihoz.
Nagyon leegyszerusitve egy X% elmozdulassal szamol, es ebbol kovetkezoen Y osszegu fedezetet kovetel meg toled.
Ha a pozidon keletkezo buko kozeliti ezt, akkor radcsorognek hogy zard le vagy tolj be meg penzt (margin call) ha viszont eleri a buko a fedezetet, akkor likvidaljak a pozit. Ugy kepzel el, mint egy stop-loss, csak nem te, hanem a brokered adja a megbizast, hogy vedje a sajat hatsojat.
A gond itt az volt, hogy hatalmas gappel nyitott masnap, igy a ceg nem tudta idoben lezarni a shortot.
Ekkor a brokernek ki kell fizetni a bukot, aztan polgari peres uton fogja behajtani ha tudja.
Ha sokan buknak hirtelen es sokat, abba a brokerceg is csodbemehet.
A 2015-os svajci frank elengedese egy tokeletes pelda.
Markowitz óta tudjuk (Büfé bácsi is elmondta úton útfélen), hogy a piaci portfólió a tuti. Arra tolhatsz tőkeáttételt bátran.
Amúgy fura hogy engednek nyolcszorozni, nálunk 15% illetve 20% a napi max elmozdulás.
A termék tájékoztatókban kerestem, de nem találtam erről semmilyen infót.
vakmajom.hu/?doc=stoploss
Itt semmi nem segített volna, stoploss, margin call vagy akármi más ide vagy oda.
Az csak akkor működik, ha folyamatosan és nem túl villámszerűen ugrik az ár.
1. A pozíció a T-1 napon már -18 ezer dolláros mínuszban volt (-33% DD) : a piac nem igazolta vissza a remélt irányt.
2. A hét elején az addig tetszhalott részvény napi volatilitása megsokszorozódott
3. A forgalom szignifikánsan megnőtt, a papír csökkenő trendje megtört. (az “okos pénz” vásárolni kezdett)
4. Nem volt stop loss, ezzel nyitóáron ki tudott volna szállni, mely kb felezte volna a realizált veszteséget
5. A többek által felvetett opciós fedezés elvben jó megoldás lett volna, de egy ilyen kis papírnál valószínűleg a spread és az alacsony likviditás miatt ennek kivitelezése ekkora poziméretnél nem lett volna könnyű és/vagy gazdaságos.
6. További hiba a nem megfelelő pozíció méret és a p/l potenciál figyelmen kívül hagyása
Persze utólag könnyű okosnak lenni. RIP
“A shortolás jogszerű bár sztem erkölcstelen. Majd legközelebb nem nyerészkedik mások kárára.”
Nem tudom, hogy érdemes-e erről vitát kezdeni, de azért megkérdezem:
Miért erkölcstelenebb a shortolás, mint a long?
Azért, mert az eladás előbb van, mint a vétel? Vagy mert valaki kölcsönkér egy részvényt és a kölcsönadó tudtával és beleegyezésével eladja? És közben fedezett kötelezettséget vállal arra, hogy vissza fogja adni.
Mi ezzel a baj?
Amikor igazán nagy gáz van (fekete hattyú), a stop loss sem ér semmit, ár átrepül a stopon, ajánlati könyv kiszárad, stb. Ha pedig ekkora gap-el nyit, mint itt, pláne esélytelen.
Gap kockázat mindig van, csak nem mindegy, hogy mekkora. Ha pl Apple részvény, vagy valamilyen diverzifikált index lett volna, a nyitó árfolyam bármilyen durva hírre is legfeljebb +-10%. A sztorinak az igazi tanulsága, hogy tudd, miben kereskedsz. Biotech cégek bármikor tudnak többszörözni vagy az előző napi záró töredékén kinyitni. Bárhogyan is néz ki a chart, ezekben mindig jöhet olyan hír, ami kezelhetetlen. Ez nem utólagos bölcsesség, hanem alapvető szabály, hogy nem nyitunk soha tőkeáttételes pozíciót egyedi biotech részvényben.
“ Pedig minden nyereséggel valaki más pénzét veszi el.”
Kifejtenéd nekem pontosabban?”
“Markowitz óta tudjuk (Büfé bácsi is elmondta úton útfélen), hogy a piaci portfólió a tuti. Arra tolhatsz tőkeáttételt bátran.”
Azért ez a fagyi is nagyon erősen visszanyalhat, még akkor is, ha relatíve alacsony tőkeáttétellel a múltban elég sokszor működött.
Ez teljesen igaz, sőt, ahogy nézem, tőzsdén nincsenek is opciók erre a KBIO-ra, akkora kaliber :)))
Amúgy a nagy felfele ugrás után vissza is zuhant és jelenleg 0.7 dollárt ér a papír, tehát a mókusnak végül “igaza lett”, csak ezt nem érte meg a piacon, mint oly sokan.
Általában viszont, ha valaki short irányban gondolkodik, bármennyire is hisz benne, azt jobb, ha opciós stratégiával teszi. Akár egy spread, akár egy sima put opció, egyikkel se fogja elbukni a számláját, max a prémiumot, amit fizetett / a max. előre kalkulált potenciális veszteséget.
De szerintem legjobb nem piszkálni ezeket a biotech izéket.
“shortolás erkölcstelen” – hm… olvasgass még kicsit a piacok működéséről. Minden tranzakciónak két oldala van, aztán megegyezés után valaki nyer, valaki veszít – hogy lehetne ez erkölcstelen?
Másrészt szerintam a szerző hibásan keveri a szóhasználatban a határidős, tőkeáttételes kereskedés és a short pozíció fogalmát.
Tőkeáttételes határidős piacon a fenti buktát meg lehet élni ellentétes előjellel, long pozícióban ülve is.
Folyt. köv.
Short pozíciót fel lehet venni értékpapír kölcsönzésen keresztül is, nem csak határidős piacon. Kockázat itt is van, mivel (emlékeim szerint) a kölcsön fedezete a kölcsönvevő értékpapírszámlájának az értéke, ha eladja a kölcsönvett papírt, de a kapott pénzből nem tudja a kölcsön lejárata előtt újra megvásárolni, akkor megintcsak elbukja a pénzét + még a kölcsönzés díját/kamatát is, azaz lényegében többe fog kerülni az egész manőver, mint amennyi tőkével belement az illető, kvázi itt is van tőkeáttétel, de talán nem annyira meredek, mint a határidős piacon.
A harmadik, általam ismert lehetőség short (ill. adott esetben tőkeáttétel) alkalmazására az adott részvényen alapuló turbo short certifikát, amivel lényegében szintén az alaptermék (pl. OTP) árfolyamesésére lehet spekulálni, de kifejezett előnye, hogy csak a befektetett tőkét veszíthetjük el.
short =/= határidős kereskedés
Ha nem lehetne shortolni, akkor az árak teljesen elszakadnának a fundamentumoktól. A piac kiszáradna, egy otp nem 13 ezer lenne hanem 130 ezer. Sokkal egyenlőtlenebb világ lenne.
Egy tranzakció csak akkor jöhet létre, ha az egyik fél emelkedésre számít, a másik pedig nem (timeframe eltérhet). A vélt információs tudásról szól minden. Ha az eladói oldalról kiszeded a forgalmat csak azért, mert előtte nem volt valakinek longja, az árak felrobbannának.
A shortolás történetének egyik legszebb példája volt, amikor bevezették a co2 kvótákat. Nézzétek meg a chartot. Az történt, hogy több volt a kvóta mint a kereslet. Végül akik kiszámolták és telibeshortolták, szerintem jogosan jutottak egy rakás pénzhez.
Disclaimer: e hónapban eddig 2 milliót kerestem shorttal
opcioguru.com/blog/opcios-kereskedes/1455-giga-tsla-short-toertenesek-3-resz
Ez nem az eszközökről szól, hanem a hozzáállásról, ami szépen össze lett foglalva a cikk végén.
portfolio.hu/uzlet/20151231/letartoztattak-a-vezerigazgatot-csodvedelmet-kert-a-ceg-224767
Tipikus tőzsdei történet.
Eddig nyugodt voltam, mert valahol olvastam, hogy befektetett tőkén felül nem lehet veszteni. Most már nem vagyok nyugodt, különösen a Szaudi támadás után. Mi az igazság?
.
🙂 jogos, de csak agyatlanul, túl nagy kockázatot vállalva. Bármivel el lehet bukni a számlát, igaz, hogy tőkeáttétellel és opciókkal gyorsabban…
Nyilván Te tudod, többieknek: Egy put opció vételénél max. a kezdetben fizetett prémiumot bukta volna el a delikvens, mínuszba biztos nem ment volna. Illetve az adott esetben valószínűleg nyert volna az ügyön, hiszen szépen visszaesett a részvény a belinkelt botrány után. A put opciót eladni nincs értelme, amikor már 99.5%-át elvesztette az értékének, ott emberünk szépen várt volna lejáratig, és esélyes, hogy végül nyer.
Ettől függetlenül a put opciók vevőinek nagy része valóban bukik hosszú távon, ebben teljesen egyetértek.
Az osztalékot a shortos fizeti. Neki -1 részvénye van, -1 osztalékot kap, vagyis ő fizet. Erkölcstelen, igaz? 🙂
Miközben még profi opciós kereskedő tanácsadója is volt… Mennyi ész kell hozzá, hogy realizáljon annyit vagy hedge-eljen már nyerőben, hogy legalább a potenciális bukót eltüntesse…
Ilyen szempontból a piac igazságos: aki nem érdemli meg, előbb-utóbb elbukja, visszaadja a talált pénzt, mert vérszemet kap és a kapzsiság elvakítja, aztán meg vár, amíg majd visszakorrigál, hogy kicsit jobban szállhasson ki, és hacsak nincs óriási mákja, nem lesz jó vége.
“Kicsit off, de ha kölcsönveszek részvényt és eladom, ki kapja az osztalékot? Ki lesz beírva a nagykönyvbe?”
Ebben az üzletben 3 résztvevő van: A Kölcsönadó, aki kölcsönadja a részvényt. A Shortoló, aki kölcsönveszi és eladja és a Vevő, aki megveszi a részvényt.
Az üzlet lebonyolítása után a Vevő a részvény birtokosa, tehát ő kapja az osztalékot és Ő lesz a könyvben. Őt nem érinti semmilyen módon, hogy a részvény korábban hogy került a Shortolóhoz.
Viszont, hogy a Kölcsönadót ne érje kár, a Shortoló köteles neki annyit fizetni a saját pénzéből, mint amennyi az osztalék. Nem a short lezárásakor, hanem azonnal, az osztalékfizetés napján.
Tipikusan az az eset, amikor minden és mindenki más a hibás, csak a saját felelősségét derogál vállalni. Igazi lúzer tőzsdés.
“Minden margin pozicional tudom, hogy mi az a maximum amit veszthetek rajta, ha oda jut a pozicio egyszeruen bezarja,es kesz. Miert nem lehet ezt reszvenyekkel is megcsinalni?”
Mert a tőzsdén valódi vevő áll szemben valódi eladóval. Ha nincs vevő, hiába a stoploss, vagy a margin call, egyszerűen nincs kinek eladni. Ha nincs eladó, hiába szeretnél nem tudsz venni. Ahhoz hogy egy short pozit lezárj VENNED kell. De ha a piac (mint a cikkben) +500%-ban NYIT, akkor a közbenső területen nincs kereskedés, ergó venni azaz a pozit lezárni sem tudod. Se Te se a számlád kezelő bróker. Ha nagy volt a poziméret már a nyitás pillanatában marginon túl giga mínuszban vagy. Hát ezért. Ez ellen csak a poziméret helyes megválasztásával, diverzifikációval, vagy delta semleges long opciós hedgel lehet védekezni.
Ha a tőzsde nem zár be, egy brutális fordulat (mondjuk egy váratlan és nagyon pozitív/negatív hír), akkor is ez van, mindegy hogy nem nyitáskor történik, hanem a kereskedési időszak közepén. Mikor a svájci jegybank lebontotta az árfolyamgátot, akkor is sokan buktak sokat, akkor is ha volt stop loss.
“ha a tozsde nem zart volna be, hanem folyamatos a kereskedes 24/7 akkor ennek kisebb a valoszinusege?”
Ha a piac nyitva lenne: valószínűsége kisebb lenne, de akkor sem nulla. A piac nagy részét algoritmusok uralják, melyek egy piacmozgató hír esetén tized másodperc alatt képesek visszavonni a bent lévő megbízásaikat és új írányba fordulni. Tehát: egyik oldalról az ajánlati könyvből egy csomó order kivonásra kerül, mások részről új ajánlatok kerülnek be a másik oldalon (amik kezdetnek kisöprik az esetleg bentragadt ajánlatokat/stopokat, így az egyensúly felborul és a légüres térben az árfolyam szárnyalni/vagy zuhanni kezd. Zárt piac esetén azért veszélyesebb/agresszívebb a móka, mert még a lassabb piaci résztvevők is értesülnek a hírről és ők is bele tudnak nyúlni (függő orderekkel, vagy azok törlésével) a könyvbe.
Azt hiszem nem teljesen érted ezt a shortolást… Az elhalasztott vásárlás és a kölcsönvétel (és eladás) közt hatalmas különbségek vannak.
Nem beszélve arról, hogy házat/lakást nem kötelező venni, ilyen alapon számolgathatod azt is, hogy “kiárazódtál” az OTP részvények piacáról, tehát rosszul shortoltad az utóbbi években…
Láttunk már lakáspiaci rallyt és összeomlást is, a kérdés, hogy ki hogy találja meg a be- (és ki!-)szállót… 😉