Elteszek havi százezret. Ügyes vagyok?
Gáborral beszélgettünk ma egy jót.
Gábor 35 éves, egy dunántúli kisvárosban él és ott is dolgozik. A havi nettója 350 ezer forint és rendelkezik 11 millió forint megtakarítással és egy egymilliós autóval. Hitele nincs és nem is szeretne.
Családja még nincs, az édesanyja egyik lakásában lakik, de szeretne egy saját lakást, bár a szükség nem hajtja. A lakás talán kijönne a 11 millióból.
Az autóját szeretné lecserélni egy 4 milliósra, majd 6 év múlva ezt is lecserélné egy újabbra.
A pénzét egy bankban tartja, akciós kamatozással. Több bankban is van számlája, olyan is, amit nem is használ.
A fizetéséből havi százezer megmarad, ezt rendszeresen hozzáteszi a megtakarításához.
Évente egyszer elmegy nyaralni az ismerőseivel, ez 120 ezer forint.
Gábor látszólag egy álomügyfél, akivel minden rendben van. Jó fizetés, megtakarítás, hitel nélkül.
Aztán elkezdtünk számolni.
Először is megbeszéltük, hogy soha, semmilyen körülmény között nem tartjuk az összes pénzt egyetlen bankban. Másodszor soha nem kötjük le a pénzt egy összegben, hanem egy részét 500 ezresével, csinálva két 250 ezres lekötést is. Így ha fel kell törnünk a pénzt egy kisebb összeg miatt, nem vesztünk el minden kamatot.
A használaton kívüli számlát be kell zárni, mert gyorsan összeugrik rajta 10-15 ezer forint mínusz, főleg a büntetőkamatokkal együtt és utána jön a behajtó cégtől a levél a csekkel.
Érdemes-e Gábornak lakást vennie és van-e rá elég pénze?
Látszólag elég a 11 millió. De: kell még az illetékre 440 ezer, az ügyvédre 110 ezer, földhivatalra is egy kis apró.
Berendezni, felújítani további kétmillió. Éééés a legfontosabb: soha nem nullázzuk le magunkat teljesen, olyan nincs, hogy nincs hathavi megélhetésünk a bankban.
Tehát összeségében szűk 5 millió hiányzik a lakáshoz.
Érdemes-e megvennie a lakást? Mint mindenki más, Gábor feje felett is ott lebeg az elbocsátás lehetősége. Ha ez megtörténik, ilyen fizetéssel valószínűleg nem találna másik munkahelyet helyben, így kénytelen lenne Budapestre költözni. Ebben az esetben csak nagy buktával tudna megszabadulni a lakásától.
Ezzel szemben viszont a lakásárak elég nyomottak, talán lassan kedvező lesz az időpont a vásárlásra. Viszont a bankban tartott pénzének kamatából gond nélkül ki tud venni egy ilyen lakást albérletbe.
Annyiban maradtunk, hogy ha négy húszezres lakástakarékot köt (szigorúan 4 éveset és 3%-osat, ugye tudja mindenki, miért?), akkor 4 év múlva pont elég pénze lesz a lakásra. (Ha addig nem szaladnak el az árak.) Most az OTP-nél és az Erste-nél is akciós az LTP nyitás, mindkét helyen a kezdő költség 50%-át elengedik. További infó itt: OTP, Erste. Az Ersténél mindenféle egyéb feltételei is vannak az akciónak, a munkabér utalástól a beszedési megbízásig, az OTP nem támaszt ilyen elvárásokat.
Ha a mostani autócseréről le is mond Gábor, 6 év múlva akkor is kell minimum 3 millió erre a célra, azaz évente 500 ezer, vagyis havonta 42.000-t. Ha megveszi az autót most is, további 3 milliót kell a lakásra gyűjteni.
Az éves nyaralásra havi 10 ezret kell eltenni.
Szó esett arról is, hogy mire odáig elér, a nyugdíjrendszer már úgyis összedőlt, ezért nem valószínű, hogy havi 40 ezernél több nyugdíjat fog kapni. Mert bár több járna, csak majd nem fog jutni. Hogy miért, arról itt írtam.
Annyiban maradtunk, hogy szeretné kiegészíteni a várható nyugdíját havi 110 ezerrel. Ehhez el kell tennie havi 55 ezer forintot.
Összeségében az jött ki, hogy vagy el kell tennie Gábornak a jelenlegi 100 ezer helyett ennek legalább a dupláját, vagy az igényeit kell lejjebb adnia az autó, lakás és egyéb tekintetben, vagy a bevételeit kell növelnie.
Ebben a hármasban kell megtalálni a megfelelő egyensúlyt.
Kicsit elkedvtelenedett Gábor a számolás végére, de öszintén bevallotta, hogy az ő fizetéséből és a kiadásaiból igazából gond nélkül el tudna tenni ennyi pénzt.
Megállapodtunk, hogy ő is beveti a bűvös fegyvert és mától elkezdi írni az összes kiadását.
(Hogy ez tényleg működik, Nóra mai levele is bizonyítja: “U.I.: Már írom két hónapja a kiadásaimat (az első hónap a döbbenet volt). Utána már a listaírás ténye is el tudott tántorítani mindenféle vásárlásoktól, szóval “rendes vagyok”, na…”)
Nem ragozom tovább, sikerült a legfőbb pontokat átbeszélnünk és egy tervet csinálni az elkövetkező évekre.
Gábor hasznosnak tartotta a beszélgetést, remélem, ti is tanulhattatok belőle.
Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)
Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Nyilván nem véletlenül írta Kiszámoló a „Várom a deénnemtudokennyitelraknimertaligkeresekpénzt kommenteket, ugyanis hamarosan szeretnék erről írni. :)”
Nos igen, a valóság mindig keserű és sajnos bárhogy is nézzük, a példában szereplő Gábornak a nagy magyar helyzet alapján ezek a kilátásai, ennyit kellene félre tennie, ha tutira akar menni.
Ezt hívják amúgy pénzügyi tanácsadásnak, hogy az egyedi élethelyzetre tekintettel tárja fel a lehetőségeket, amit az illető vagy megvalósít, avagy sem.
A pénzügyek tényleg baromi egyszerűek még mindig. Keress többet, mint amennyi költséged van. Határod meg rövid-, közép- és hosszú távú céljaid és számszerűsítsd őket. Ebből kiderül, hogy mit tudsz megvalósítani és mit nem. Ezek után láthatóvá válik, hogy amit meg tudsz valósítani, azt miképp lehet elérni…ebben tud segíteni egy pénzügyes.
Ha valakinek nem marad, akkor értelemszerűen nem tud félre rakni, ott vagy a költségeket kell lefaragni vagy meg kell oldani a plusz bevételt. Ebben egy pénzügyi tanácsadó kevésbé tud segíteni.
Ami félrevezető jelenleg a piacon és minden ember benyalja, ezek a rövid távú befektetések. Ezekkel nem lehet semmit sem kezdeni, legalábbis hosszú távon.
Megtakarítani viszont TBSZ-szel kimondottan jól lehet. Ahogy nézem a banki hirdetményeket folyamatos megtakarításra teljesen jó a Kiszámoló által is emlegetett CIB Malacpersely most 7,5%-os kamattal, egyösszegre pedig nem tűnik rossznak az Unicredites 5 éves 8,25% TBSZ-en. Ez a kamatadós megoldásoknál 9,82 %-os kamatot jelent. Ennél rövidebb távon tuti van jobb, de ez 5 évre fix. Ha jól emlékszem, akkor ez még pár hete 9,25 volt. tehát a trendek kezdenek megfordulni. Viszont az UC-ben vannak rugalmas lehetőségek is, a 2 éves 8%, de ha októbertől szükség van a pénzre, akkor is fizet 5,5%-ot. Rövid távon a Körmend és Vidéke Takszövöt látom jónak 10,1%-kal, bár ez nem tudom mit jelent a takarékszövetkezetre nézve.
Lakáscélra egyértelmű, hogy lakástakarék, szerintem buta aki nem indít magának legalább egyet. Életbiztosítások felejthetők megtakarítási célokra, szinte lehetetlen velük tervezni, max kiegészítésre való.
És tényleg nem kell egyben kezelni a pénzt. Meg lehet azt osztani rövid, közép és hosszú távra. Azt kell eldönteni, hogy mekkora az az összeg, amire bármikor szükség lehet és mennyi az amit nem akarok elkölteni. Az mehet hosszabb távra. Amúgy az emberek az esetek többségében a 2-3 hónapra lekötött pénzeiket már évek óta görgetik, tehát egyáltalán nem költik el, csak épp annyira szofisztikáltan fektetik be, hogy az kimerül a bankok akciós kamatainak tanulmányozásában.
Ja, és utólag hiába bánunk meg bármit is. Az időt semmivel sem lehet pótolni. Itt hatványozottabban érvényesül, hogy amit ma megtehetsz…
Gyertek Szabolcsba lakni, próbáljátok ki milyen aztán írkáljatok ilyen postokat 🙂
Jó, de ezeknek a blogoknak épp az lenne (szerintem) a célja ilyen példák bemutatásával, hogy az átlag ember egy kis módosítással a saját élethelyzetére alakítsa. De egy példával, ahol a szereplő jóval átlagon felüli jövedelemmel, porontyok nélkül és anyuci egyik (hány is van neki?) lakásában éldegél, nem tudunk mit kezdeni.
Ennyi erővel lehetne egy posztot is írni arról, hogy mire költse a milliárdos a fölös kis kétszázmilláját, tud-e belőle jachtot venni vagy csak utazzon el Barbadosra egy hónapra. Ettől sokkal okosabbak nem leszünk.
Jó, de ezeknek a blogoknak épp az lenne (szerintem) a célja ilyen példák bemutatásával, hogy az átlag ember egy kis módosítással a saját élethelyzetére alakítsa. De egy példával, ahol a szereplő jóval átlagon felüli jövedelemmel, porontyok nélkül és anyuci egyik (hány is van neki?) lakásában éldegél, nem tudunk mit kezdeni.
Ennyi erővel lehetne egy posztot is írni arról, hogy mire költse a milliárdos a fölös kis kétszázmilláját, tud-e belőle jachtot venni vagy csak utazzon el Barbadosra egy hónapra. Ettől sokkal okosabbak nem leszünk.
Jó, de ezeknek a blogoknak épp az lenne (szerintem) a célja ilyen példák bemutatásával, hogy az átlag ember egy kis módosítással a saját élethelyzetére alakítsa. De egy példával, ahol a szereplő jóval átlagon felüli jövedelemmel, porontyok nélkül és anyuci egyik (hány is van neki?) lakásában éldegél, nem tudunk mit kezdeni.
Ennyi erővel lehetne egy posztot is írni arról, hogy mire költse a milliárdos a fölös kis kétszázmilláját, tud-e belőle jachtot venni vagy csak utazzon el Barbadosra egy hónapra. Ettől sokkal okosabbak nem leszünk.
Jó, de ezeknek a blogoknak épp az lenne (szerintem) a célja ilyen példák bemutatásával, hogy az átlag ember egy kis módosítással a saját élethelyzetére alakítsa. De egy példával, ahol a szereplő jóval átlagon felüli jövedelemmel, porontyok nélkül és anyuci egyik (hány is van neki?) lakásában éldegél, nem tudunk mit kezdeni.
Ennyi erővel lehetne egy posztot is írni arról, hogy mire költse a milliárdos a fölös kis kétszázmilláját, tud-e belőle jachtot venni vagy csak utazzon el Barbadosra egy hónapra. Ettől sokkal okosabbak nem leszünk.
Jó, de ezeknek a blogoknak épp az lenne (szerintem) a célja ilyen példák bemutatásával, hogy az átlag ember egy kis módosítással a saját élethelyzetére alakítsa. De egy példával, ahol a szereplő jóval átlagon felüli jövedelemmel, porontyok nélkül és anyuci egyik (hány is van neki?) lakásában éldegél, nem tudunk mit kezdeni.
Ennyi erővel lehetne egy posztot is írni arról, hogy mire költse a milliárdos a fölös kis kétszázmilláját, tud-e belőle jachtot venni vagy csak utazzon el Barbadosra egy hónapra. Ettől sokkal okosabbak nem leszünk.
Jó, de ezeknek a blogoknak épp az lenne (szerintem) a célja ilyen példák bemutatásával, hogy az átlag ember egy kis módosítással a saját élethelyzetére alakítsa. De egy példával, ahol a szereplő jóval átlagon felüli jövedelemmel, porontyok nélkül és anyuci egyik (hány is van neki?) lakásában éldegél, nem tudunk mit kezdeni.
Ennyi erővel lehetne egy posztot is írni arról, hogy mire költse a milliárdos a fölös kis kétszázmilláját, tud-e belőle jachtot venni vagy csak utazzon el Barbadosra egy hónapra. Ettől sokkal okosabbak nem leszünk.
Jó, de ezeknek a blogoknak épp az lenne (szerintem) a célja ilyen példák bemutatásával, hogy az átlag ember egy kis módosítással a saját élethelyzetére alakítsa. De egy példával, ahol a szereplő jóval átlagon felüli jövedelemmel, porontyok nélkül és anyuci egyik (hány is van neki?) lakásában éldegél, nem tudunk mit kezdeni.
Ennyi erővel lehetne egy posztot is írni arról, hogy mire költse a milliárdos a fölös kis kétszázmilláját, tud-e belőle jachtot venni vagy csak utazzon el Barbadosra egy hónapra. Ettől sokkal okosabbak nem leszünk.
Bocs, de ez fájni fog: add el az autót, ha nem munkához kell (és itt nem a munkába járásra gondolok). 80.000-ből nem igazán lehet fenntartani egy kocsit, főleg ilyen benzinárak mellett…
Saját példa: volt egy rissz-rossz autóm régen, amit örököltem, így nem kellett hitelt felvenni rá és mivel úgy kaptam meg, hogy előtte minden megcsináltak rajta, ezért csak olajcserére kellett jóformán költenem benzin és biztosítás, adók… a lakóhelyemtől 25 km-re kaptam állást, de nem jelentett gondot, mert volt kocsim, majd járok azzal… különben is fizetnek 9 Ft/km-t. Mivel folyamatosan vezettem az autóval kapcsolatos kiadásaimat, ezért bizonyítani tudom, hogy csak munkába járásra egy év alatt 284.000 Ft-ot költöttem..2007-ben! Ez havi 23.660 Ft-os kiadást jelentett a szintén 80-85.000 Ft-os fizetésem mellé… de ami brutál, hogy minden költséget beleszámítva 413.000 Ft-ra jött ki az autó teljes költsége úgy, hogy nagyobb javítás még nem is volt rajta! Igen, jól látszik, elvitte a bevétel 44 %-át! Ezt látva, megnéztem a buszmenetrendet és mit ad isten.. pont a házunk elől indult (többnyire, volt, hogy 2 km-re a háztól, de kit érdekel) a busz a munkahelyemhez és a visszaútnál is pont volt időben busz haza… A poén természetesen az a dologban, hogy a munkahelyem állta a bérlet 86%-át, így az utiköltségem a havi 23.000-ről, hirtelen havi 2000 Ft-ra redukálódott.. szerintem nem kell magyaráznom, hogy mennyire hiányzik az a 400.000 Ft most:) Azt javaslom: tanulj az én hibámból, amit a tájékozatlanságom és a kényelmességem eredményezett!
(Már ha nő vagy és egyedülálló….)
De tudod mit, nem kerítek. Majd az Akadémián a szünetben összeismerkedtek. 🙂
(Már ha nő vagy és egyedülálló….)
De tudod mit, nem kerítek. Majd az Akadémián a szünetben összeismerkedtek. 🙂
(Már ha nő vagy és egyedülálló….)
De tudod mit, nem kerítek. Majd az Akadémián a szünetben összeismerkedtek. 🙂