Emelkedik néhány lakossági állampapír hozama
Egy mai közlemény szerint jövő hétfőtől emelkedik néhány lakossági állampapír kamata, a fél-egy-kétéves állampapír új évesített kamatai 2-2,5-3% lesz.
Az emelés ellenére éves, vagy azon túli időtávra még mindig jobban megéri ötéves prémium magyar államkötvényt venni, ami jelenleg évente 3,8%-ot kamatozik (s valószínűleg többet fog az emelkedő infláció miatt).
Ha valaki visszaváltja lejárat előtt, az eltelt időtől függetlenül 1%-os büntetést kell fizetni. Ennek levonása után egy év múlva 2,8%-ot, kettő év után várhatóan évi 3,3%-ot jelent.
Köszönjük Viktornak és Péternek a hírt.
Azon gondolkozom, hogy ha az állampapírok piacán is emelkedni kezdenek a kamatok, akkor a következő (januári?) PMÁP-sorozat valószínűleg magasabb kamatprémiummal jön majd ki, mint a most elérhetőek, tehát talán érdemesebb addig várni (és mondjuk fél éves állampapírt venni).
Nyilván vissza lehet váltani a most vásárolt PMÁP-t is a jövő év elején, de ha emelkednek a kamatok, akkor vajon maradni fog 1% a “büntetés”?
Mi a biznisz abban, hogy odaadod a pénzed az államnak azért, hogy bukj rajta?!
Bruttó 2%, 2,50%, 3% kamat mellett bukó, mivel a hivatalos inflációt se fedezi. Plusz ott van még a forint gyengítés is. Nemrég 310 körül volt egy euro,manapság a 330 van célkeresztben. Hány % bukó ez így összesen?!
Mekkora kamatnak kellene lennie ahhoz, hogy legalább nullában légy?!
Persze, amíg a Mari nénik ilyen kamat mellett is megveszik, hülyék lennének nagyobbat emelni.
Keménykednek, de ha jön a következő válság, úgy járnak, mint Simor. Egy lépésben kell emelni és nagyot.
ugyan nem ehhez a temahoz kapcsolodik, de mi lesz a Kiszamolo Eletbiztositassal, ha annak dijat az egyesulet mar nem szamolhatja majd el adomentes koltsegkent..?
Ez igaz, de akkor mégis hova tegyük a pénzünket? A pénzváltáson a váltási díjak miatt is buksz. Ennél több kamatot máshol sem lehet kapni… A befőttes üveghez képest még mindig több.
Te mekkora esélyt adsz annak, hogy ha viharosabb idők jönnek, és magasabb kamatot kell adni, akkor is maradni fog az 1%?
Nem lehet arra számítani, hogy meg fogják emelni, hogy az emberek ne ugorhassanak át 1%-ért magasabban kamatozó papírokba?
Ezért is kellett beleírni az alapszabályba, hogy az egyesület törekszik ilyeneket szerezni a tagjainak.
Bukok vele ha most visszaváltom? Mennyit?
Mit javasoltok? (Sajnos ezekkel nem vagyok képben)
Köszi
első mondat: “lakossági állampapír KAMATA”
Elképzelhető, hogy az olvasók jó része nem is tudja, hogy mi a különbség a kettő között, ezért szerintem te se használd szinonímaként ezt a két szót, mert csak összezavarod az embereket.
Senkitol nem irigylem a penzt, amit a tozsden, ingatlanon egyeb befektetesen nyer, ha ezt tisztessegesen, etikusan teszi es hasonloan nincs meg az empatiam sem azokkal szemben sem, akik a kulonbozo „brokercegeknel” bebuktak vagy „deviza”hitelt vettek fel.
Ugyanakkor a konzervativabb befektetok koze szamitok es inkabb allampapirok es kulonbozo kockazatu befektetesi jegyek. Ezekbol is inkabb az alacsonyabb kockazatuak. Nincs meg a tudasom, sem az erzekem pl. a tozsdehez, a devizapiacokhoz stb. Mondhatjuk azt, hogy bizzak meg mast, de ahhoz meg nincs bizalmam. A kornyezetemben tobben jartak ugy, hogy a csalad „ismerose” lelepett nehany milliojukkal. Egyelore motivaciot sem erzek, hogy kiserletezzek, megtanuljam.
Ez a veszteseg be van arazva, de ha a nyugalmat, az egeszsegugyi kockazatokat nezzuk, nem biztos, hogy hosszu tavon bukok az allampapirokkal. 🙂
Kethavonta 50 ezerrel kezdtem par eve, most a kedvezo anyagi okok miatt mar tobb amit igy felreteszek. Meg ket ev es korbe er lehet megint novelheto a havi “celbefizetes” Persze a befolyo jovedelem oldalon barmikor johet vmi negativ valtozas.
A masik meg az egy eves papir. Harom ev alatt jott ossze, hogy minden heten lejarobol veszek ujat. Ez kozepesebb 1-2 szazezres varatlanabb kiadasoknak – meghibasodott haztartasi eszkoz, autojavitas stb – mar tobbszor segitett a cash-flowt egyensulyba tartani es nem kellett ido elott semmit feltorni.
Ez csak a Kincstárra igaz. A bankok egyedi visszaváltási árjegyzést alkalmaznak.
1-2 éves távlatban még megérheti a Prémium.
Azért érheti meg banknál kincstárjegyet venni, mert bármikor visszaválthatod 100%-os áron plusz felhalmozott kamat. Ezzel szembe áll a 0,1-0,2%-os éves értékpapír számlavezetési díj. Ha tehát tudod, hogy 2-11 hónap múlva kelleni fog a pénz, akkor gazdaságosabb a bankos verzió. A likvid tartalékot is érdemes lehet benne tartani, mert ha a banknál alapból van számlád akkor lényegében úgy működik, mint egy megtakarítási számla amire kapsz évi bruttó 2,3-2,4% kamatot ami szerintem most az egyik legjobb ajánlat.
PMÁK és BMÁP esetén mindig a tárgyév előtti év inflációja alapján határozzák meg a kamatot. Jól látom, hogy ez jelen esetben azt jelenti, hogy 1,4% kamat prémium esetén, ha 2017-ben 2% volt az infláció, idén pedig pl. 3% lesz, akkor fordulónapon 2+1,4% kamatot fizetnek, nem pedig 3+1,4%-ot?
Ha valamiért hirtelen elszállna az infláció, akkor szerintetek megtörténhet olyan, hogy az előző évi alacsonnyal fizetnek kamatot és lejárat előtt visszahívják a kötvényeket? Sajnos visszahívásról sehol nem találok információt.
Elnézést a tudatlanságért, de pont ezzel küzdök, hogy likviden hogyan tudom befektetni a pénzem, hogy ne a bankszámlán tároljam. Rövid távon akkor ezek szerint jobban megéri a banknál? Adózni kell ez után? Ha jól sejtem igen..
1. Az jó megoldás lehet, hogy ha ismeretlen az időtáv amíg nem kell az összeg, ezért PMÁP-ot venni 3 éves TBSZ-re, ha mégis kell, kivenni onnét, ha mégsem akkor kivárni míg lejár vagy hosszabítani a TBSZ-t 5 évre?
2. által említett esetről (“visszaválthatod 100%-os áron plusz felhalmozott kamat”) gondolom én is hogy jó lehet, ha 1 éven belül szükség lesz az összegre, hiszen így a tranzakciós díj is megspórolható. Helyes az elgondolás?
Szerintem azért, mert az MNB a BMAK benchmarkját, az egy éves diszkont kincstárjegy hozamát normál piaci körülmények között jobban tudja befolyásolni (=manipulálni, azaz alacsonyan tartani: banki források “belekényszerítésével, “alapítványi” vásárlással történő megtámogatás, baráti telefon, hogy szűkítség a kínálatát stb.)), mint az inflációt, ami a PMAk esetén fontos. Így én speciál arra spekulálok, hogy amíg nincs pánik a PMAK jobban fog hozni, mint a BMAK.
Vagy idő előtti visszaváltás esetén az 1% levonás mellett előfordulhat olyan köztes árfolyam, hogy a tőkém sem kapom vissza? Köszönöm a segítséget.
Ha jól számolom… de egyben nem vagyok biztos: ha egy nappal kamatfizetés után adom el, akkor ott 99%-os névértékkel kell számolni (mivel még lényegében nincs felhalmozott kamat)? El lehet egyáltalán adni másnap?
Igen, alapesetben kevesebbet kapsz vissza addig, amíg a papír nem termel annyi kamatot, ami fedezi az 1%-ot plusz a kamatadót. Egy táblázatkezelőben ezt napra pontosan ki tudod számolni, hogy adott kamatkáb mellett pontosan hány nap múlva lennél a pénzednél.
https://kiszamolo.hu/csokkent-a-premium-allampapir-visszavaltasanak-koltsege/
Egyrészt a pmák és a bmák közül nem tudod, hogy 5 éves időtávon melyik lesz a nyerő (szerintem inkább a bmák, de nem vennék rá mérget). Másrészt nem volt mimdig 1% a visszaváltás, volt az 2% is, és bármikor változhat a már megvásárolt papirokra is, ezt sem láthatod előre. Ha ezeknél a mostaniaknál jóval jobb kötvények lesznek a piacon, akkor el tudom képzelni a magas visszaváltási költséget, a 2% is valószínűleg azért lett anno, mert sokan ügyeskedtek, hogy eladták, vettek 10 éves nem lakosságit, mert magasabb volt a hozama, majd nyerve vele egy csomót, újra pmákot vettek.
Igen, egy év alatt kompenzál. 🙂 Na de azt már nem tudhatod, hogy az azután következő 9 évben milyenek lesznek a visszavátlási kondícíók. Ezt hívják úgy, hogy (partner)kockázat.
mrmoneymustache.com/2018/07/25/the-twenty-dollar-swim/
A teslás rész különösen megihletett, ki is számoltam, nekünk mekkora órabért jelentene 2M felárral lecserélni a 24kWh Leafet 30-asra: 2M felárért kapnék nagyobb akkut, amivel heti 1,5 óra töltési idő szabadulna fel. Ha 6 évre tervezek az autóval, akkor 4200 Ft “órabérért” töltöm a kisebb akkus autót… (A részletek ide nem férnek el, a villanyautós facebook csoportomban kifejtettem)
Mindenesetre pénzügyileg nagyon nem érné meg az upgrade…
A korábbi bejegyzéseket/hozzászólásokat nézve itt elég sokan az indexkövető etf-eket favorizáltátok.
Most mi a véleményetek, így, hogy a HUF árfolyam elszállt, és és a részvényárak is az egeket verik?
Ahogy néztem aki a 2008-as válság előtt vett, annak nincs túl fényes hozama hosszú távon sem.
Állampapirokat jegyzésen kívül nem a másodlagos piacon lehet adni-venni, az aktuális árfolyamon? Ami nagyon eltérhet a névértékétől.
Esetleg a szolgáltatónak lehet tranzakciós díja, amit adás-vétel esetén levon?
Én eddig abban a hitben voltam, hogy az állampapírokat lejárat előtt a másodlagos piacon lehet értékesíteni, adott árfolyamon.
Nyilván, ha államcsőd fenyeget, ez az árfolyam elég alacsony is lehet. Vagy ha például jelentős kamatemelés következik be, akkor a már kibocsájtott állampapírok értéke jelentősen csökkenhet (interest rate risk). (hiszem az “új” papírok kamata magasabb lesz, és ki venne meg a másodlagos piacon egy túlárazott állampapírt?)
Lassan véget ér az ingyen pénz korszaka itt Európában is. Az az előtti időben az éves kincstárjegyek javára kb.1,5-2% kamatfelár volt (2011-2014 közötti éveket néztem) a KSH inflációjával szemben. Inkább arra fogadnék, hogy ez visszaáll plusz ha valaki benyomja a válság gombot, akkor akár még ennél is nagyobb lehet a különbség. Arra számítok, hogy két éven belül mininum egálban lesz az infláció és az éves kincstárjegy kamata. Jómagam év végéig szeretnék lekötni valamennyit TBSZ-en Bónusz Állampapírban.
2%-os visszaváltás akkor volt, amikor még a lakossági állampapír-állomány viszonylag elhanyagolható részét tette ki az összadósságnak. A lakossági részarány manapság sokkal nagyobb, és napról napra nő. Ha valamikor baj lesz, akkor szerintem az állam bácsi nem biztos, hogy csak 2%-os jutalékkal fogja marasztalni a befektetőket.
Ha idő előtt váltod vissza akkor jobban megéri a bankodnál, ha ők is visszaváltják (nem minden banknál ugyan azok a feltételek). Adózni ugyan úgy kell, ahogy minden értékpapír befektetés után (15% szja adót vonja a szolgáltató, ha nem TBSZ-en tartod).
Jó az elgondolás, de érdeklődj a bankodnál, hogy náluk milyen árfolyamon váltják vissza és mennyi a értékpapír számlavezetési díj.
Az otp biztos, te is tudsz jegyezni és eladni neten. Megfigyelésem alapján a tranzakció hétköznap napközben azonnali. Más bankok is biztosítanak másodpiacot a lakossági állampapíroknak, de a feltételekről náluk érdeklődj, mert csak az otp-vel van tapasztalatom.
A lakossági állampapírok másodpiacát az állam adja és részben a bankok akik fix kuponnal vásárolják vissza jelenleg. Te nem igen tudod másik magánszemélynek eladni.
Az 1% szerintem onnan jön, hogy a MÁK napi árfolyamjegyzésében tipikusan 99%+felhalmozott kamaton szerepel a PMÁP. De erre “szabályt” nem találtam a dokumentumokban. Tehát szerintem csak a MÁK-on múlik, hogy mikor mennyiért veszi vissza, ha tovább emelkedik a többi kamata, lehet, hogy rosszabb árfolyamok lesznek.
Az 5 éves PMÁP egy éven túl kétségtelenül jobban hoz az 1 és 2 évesnél, de a fentiek miatt azért van benne egy kis lutri.
Aki a 2008-as válság előtt vett, az vett előtte is meg utána is 😉
Ugyanis az emberek tipikusan a rendszeresen megtakarításaikat fektetik be valamilyen időközönként (pl. évente az összegyűlt X forintot). Ezért nincs is nagyon értelme ilyeneken gondolkozni. Veszel akkor is ha drágának gondolod, meg akkor is, ha olcsónak. Így a kilengéseket is “kisimítod” (lehet, hogy a 2008-ban vett részvényindexed évesített hozama csak 5%, de a 2009-ben vett csomagé meg 10%). A “módszernek” neve is van: DCA, dollar-cost-averaging. Azért tettem idézőjelbe, mert szerintem a befektetők elsöprő többségének ez nem választás kérdése, hanem adottság (lásd a 2. mondatomat).
Ezt a MÁK gyakorlatilag kb. 1%-os visszaváltás dolgot én se követem mert nem azért vettem, hogy eladjam, de az gondolom világos, hogy ez csak békeidőben maradhat(ott) így ugye?
Ha lenne egy kis pánik, nagy hozamemelkedés, egyéb globál zakkanás, magyar kötvényundor stb. a piacon, akkor még ha nem is Görögország szindróma állna elő (komoly államcsőd kockázat), hanem “csak” egy 10-20%-os árfolyamesés, akkor is arbitrázs-lehetőség lenne, ha a MÁK ugyanúgy 99%+felhalmozott kamaton szépen visszavenné a papírokat… H*lye lenne.
Nyilván mindenki eladná a MÁK-nak a kötvényét, aztán vagy örülne a pénznek (vinné ki devizába), vagy venne a piacon érte 80-90%-on hasonló kötvényt, a különbséget meg zsebretenné…
Amíg csökkentek a hozamok, persze, miért ne venné vissza, hiszen pl. bárkinek el tudja adni azt a korábbi, magas kamatot fizető papírt névérték felett is… 🙂
A MMM cikkhez azért kis kötözködésnek (mert a lényegével egyetértek) annyit, hogy ha “öreganyám villamos lett volna…”
HA a medence árát betettem volna 18 éven át 7%-ot hozó befektetésbe, akkor ennyi meg annyi pénzem lenne nyilván.
De a helyzet az, hogy sanszos, hogy
– nem tetted volna sehova, mert vártál a jó lehetőségre
– betetted, aztán legrosszabbkor kivetted, aztán megint – az átlag inkább a 3%-os hozamot karcolgathatta állítólag, ha egyáltalán: volt egy 2008-a válság is közben, ami sokaknak annyira fájt, hogy amit a mészárlás meghagyott, azt kivették a piacról, ezzel lemaradva az utána jövő bullról.
– vettél volna valami mást helyette
Tehát lehet az elmaradt kamatos kamatos befektetésekkel számolgatni, jó is átgondolni vásárlás előtt, de visszamenőleg már ne számolgassuk hány dollár 1 fürdés, mert minek. Inkább örüljön, hogy a gyerekek tudtak pancsolni, az hány dollár?
Tehát ez most kamatadó ilyenkor, vagy árfolyamnyereség adó?
Köszi!
“a hónap elején éppen Barcza György jelentette ki, hogy egyelőre nem terveznek rövid oldalon kamatemelést”
portfolio.hu/befektetes/allampapir/mindenki-rohanhat-allampapirt-venni-de-miert-emelnek-kamatot.4.293022.html