Ez történt a héten 03.05

Az amerikai hivatalos adatok alapján az 55-64 év közötti nők felének és a férfiak 47%-ának nincs semmilyen nyugdíjmegtakarítása.

Az amerikai ingatlaneladások száma alulmúlta még a 2020 tavaszi értéket is, amikor a COVID miatt nem történtek adásvételek. Nem csak a vevők lettek kevesebben a 7% fölé kúszó ingatlanhitel-kamatok miatt, de sok eladó sem költözik, mert akkor elveszítené a mostani 3%-os hitelkamatát, így inkább lemondanak sokan az ingatlancseréről.

Az új lakáshitelek utáni érdeklődés is 27 éves mélyponton van:

Az amerikai hitelkártyák után körülbelül 15 milliárd dollárnyi kedvezményt osztanak ki a bankok a kártyatulajdonosoknak ingyen repülőjegy, hotel és egyéb kedvezmények formájában. Ez az “ajándék” egyrészt a magas banki költségekből származik, az amerikai 2-2,25%-os kereskedők által fizetett kártyaelfogadási díj a többszöröse az európainak, másrészt ez a jutalom azoknak a zsebéből származik, akik fizetik a hitelkártyák 20% feletti éves kamatát. a New York Times cikke erre. (Fizetős)

A jegybankárok az ár-bér spiráltól tartanak, vagyis hogy a magas infláció miatt nagy béremelések lesznek, ami újra magas inflációt okoz és minden kezdődik elölről. Közben azt találták, hogy szemben a hetvenes évek magas inflációjával, most nem a munkavállalók bérei növekednek és okoznak inflációt, mert a legtöbb országban csökken a munkabérek reálértéke. Most a vállalatok profitrátája nőtt meg, vagyis a cégek kihasználják a magas inflációt és a szükséges mértéknél sokkal magasabban emelték az áraikat. A Reuters cikke erre.

2021-től felrobbant a tengeri szállítmányozás költsége, soha nem látott magasságba emelkedtek az árak. Most az inga a másik irányba lendült ki, 2018 óta nem volt ilyen olcsó a szállítás, mint mostanában.

A kínai népesség száma csökkenni kezdett, egymillióval vannak kevesebben, mint egy éve. Ilyen utoljára a hatvanas években volt. A fő ok az egyke politika, vagyis 2016-ig büntették, ha valakinek egynél több gyereke született. Ezt feloldották, sőt 2021-ben már a három gyerek sem volt nem kívánatos. A mostani fiatalok viszont hasonlóan a világ többi részén élőkhöz, nem kívánnak több gyereket vállalni, így a termékenységi mutató 1,28-ra csökkent. Mivel jelenleg Kína a világ gyártósora, így az ottani demográfiai változások az egész világon éreztethetik a hatásukat.

Németországban be akarják tiltani a gyerekeknek szóló édességreklámokat reggel hat és este 11 között, ideértve a youtube, tiktok csatornákat, de még az óriásplakátokat is óvodák és iskolák közelében. Minden hatodik német gyerek túlsúlyos vagy elhízott, 11 év felett pedig már minden ötödik, s a COVID alatt a helyzet még rosszabb lett. (2035-re az elhízás évi 4,32 billió dollárba fog kerülni világszinten, mivel szinte mindenhol romlik a helyzet.)

A 14 milliárd eurós német édességpiac szereplői természetesen nem örülnek a tervezetnek és megpróbálják megakadályozni azt. Pedig lehetne még tovább is menni, Chilében például olyan figyelmeztetések vannak az édességek csomagolásán, mint máshol a dohánytermékeken szokás. A felmérések szerint érdemben csökkent Chilében az édességfogyasztás a 2016-os bevezetés óta.

Izraelben nem csak társadalmi ellenállás van a bírósági függetlenség kormány általi felszámolása miatt, de már a gazdaság is szenved az antidemokratikus tervezettől. Az izraeli tőzsde 8%-ot esett februárban, a sékel 10%-ot gyengült a dollárhoz képest és több cég megkérdőjelezi, hogy kíván-e tovább befektetni az országban. A Moody is negatívnak értékeli a gazdaságra nézve a fejleményeket.

Az orosz helyzet nagy nyertesei a kínai autógyárak, soha nem adtak még el ennyi autót Oroszországban, mint az elmúlt évben:

Magyarországon a medián nyugdíj a legfrissebb adatok alapján 185 ezer forint, vagyis a nyugdíjasok fele kap ennél kevesebb és a másik fele ennél több nyugdíjat.

A magyar-orosz gázszerződés titkos, mert mi köze a népnek ahhoz, hogy mennyiért kapjuk az orosz gázt. Azonban a KSH adatokból ki lehet számolni, hogy mennyit fizetünk. Az, hogy nagyon nem előnyös szerződést kötöttünk, azt már régen lehet tudni, gyakorlatilag a piaci árat fizetjük két hónap csúszással. A kérdés már csak az, hogy akkor miért írtunk alá ilyen feltételekkel 15 évet, a szabad piacon bármikor vehetnénk gázt ezen az áron. A Népszava kiszámolta, hogy tavaly 265 milliárd forinttal fizettünk többet a gázért, mintha a szabadpiacon vettük volna azt meg.

A hazai turizmus jól kezdte az évet, a januári adatok alapján 18%-kal nőtt a vendégéjszakák száma és már csak hét százalékkal kevesebb ez az érték, mint a 2018-2019-es átlag.

Az ingatlan.com szerint átlagosan 48%-kal esett az érdeklődés a lakások iránt a tavaly februári adatokhoz képest és 32%-kal nőtt a kínálat.

Az MNB a duplájára emelte fel a bankoknak a kötelező tartalékráta összegét, ezzel is pénzt vonva ki a gazdaságból, így csökkentve az inflációs nyomást. A probléma csak az, hogy a tartalékráta negyedére nem fizet semmilyen kamatot, a maradékra is csak 13%-ot, miközben az egyéb banki betétekre 18%-os kamatot ad.

Share

138 hozzászólás

  • Attecte
    gigantikus +1. Nem akartam mondani, mert végülis érzelmi alapon kár érvelni, szigorúan pénzügyi értelemben tényleg olcsó a magyar sőt budapesti ingatlan mert a holland bankár vagy a francia programozó meg tudja venni.

    De közben lakhatási válság van Magyarországon. A magyar ember kiszorul a saját életteréből a megfizethetetlenség miatt. Ez így drága; nem csak a vevőknek, hanem közvetve az egész társadalomnak is.

    Ettől még persze egyáltalán nem biztos, hogy csökkeni fog az árszínvonal, és visszanézve a történelmi árak alakulását, hirtelen én se látok tartós csökkenést. Az ingatlan mindig érték, morálisan és anyagilag is. DE!, az sem biztos, hogy most nem fog megint megreccsenni, szóval nem ellened beszélek.

    +1 az eurós állampapírra. Nagyon jó ötlet ebben az élethelyzetben

  • Csinolina

    “És igen, kvázi kötelező a banknál tartanom a pénzt 0 kamaton, mert oda jön a fizetésem, nem tarthatok mindent a MÁK-nál.”

    Nem, kötelező, csak te nem keresel alternatívákat:) ott a takarékszámla pl, hitelkártyával meg lehet a kövi fizuból költeni előre

  • NAR
    Közben a biztosított autó értéke viszont csökkent… Nálam emelkedett mint a kötelező, mind a Casco ára (néztem más biztosítókat, nem találtam lényegesebben olcsóbbat).
  • áthárítás
    “Közben a biztosított autó értéke viszont csökkent…”

    Ez az 1. év után is így volt, amikor még se covid, se háború nem volt, mégis 10 ezret emelkedett a cascom, miközben akkor mégnagyobb értékcsökkenés volt jellemző az autópiacon, lévén hogy nem voltak 1+ éves várólisták az új autókra (ezért semmi nem húzta felfelé a használtautók árát)… Akkor nominálisan is többszázezret csökkent az autóm értéke ahogy kihozam a szalonból, mégis emelkedett a cascom 10 ezerrel az 1.év után.

    Most, amikor a leges legnagyobb casco emelést vártam az extraprofitadó áthárítása miatt, összeszorított fogakkal, emelkedett havi 250 Forintot (évi 3000-et), kevesebbet mint egy buszjegy…
    Ráadásul ugye a 4 évvel ezelőtti 10 ezer, az több mint a mai 10 ezer.
    A kötelezőm meg CSÖKKENT…
    Magam sem értem, hogy miért nem lett áthárítva, vagy ha az a havi 250 a nagy-nagy áthárítás, akkor csak 1 kávét kérek.

  • tip
    a kérdés mindig az, hogy az ingatlan használója hol szerzi a jövedelmét. Ha egy budapesti lakást akként használva magasabb jövedelmet lehet elérni, mint az a helyi gazdaságban szokásos, mondjuk távmunkában, ingázva vagy járadékosként, akkor van alapja a helyi jövedelmekhez képest magas árnak. Az nem elég a fenntartható értéknövekedéshez, ha nyugat-európai befektetők tulajdont szereznek, és a helyben élőknek bérbeadva kívánják azt hasznosítani, mert a befektető szemében a vagyontárgy értéke a vagyontárgy jövőben elérhető jövedelmeinek jelenértéke, az meg a benne lakóktól származik. Szokak hivatkozni a pénzes befektetőkre, mint árfelhajtó tényezőre, mintha nekik aztán mindegy lenne, mennyiért vásárolnak. A valóság ezzel szemben az, hogy egy befektető sokkal inkább érzékeny az árra, mert (egy saját használóval ellentétben) az ő egyetlen szempontja a befektetés pénzügyi eredménye.
  • Summit
    “Izraelben nem csak társadalmi ellenállás van a bírósági függetlenség kormány általi felszámolása miatt”

    Miklós, értem én, hogy a te oldalad, azt írsz, amit akarsz, viszont az állandó aktuálpolitizálás csökkenti a szakmai hitelességet.
    Izraelben is probléma az, hogy a bíróságok próbálják kiterjeszteni a hatalmukat – ott konkrétan azt szeretné a Legfelsőbb Bíróság, hogy minden kormánydöntést felülbírálhassanak a jogi tanácsadók, továbbá az alkotmány alapján minden törvényt felülbírálhassanak, ideértve az alaptörvényeket is. És az, hogy ki legyen bíró, azt a bírók döntik el, mert minden jelölésre vétójoguk van. Ez, akárhogy is nézzük, ugyanannyira nem demokratikus, mint az amerikai “living constitution”, ahol az alkotmány megváltozott jelentését nem társadalmi vitában döntik el, hanem a bírók saját hatáskörben döntik el, mivel a “törvény szelleme” megváltozott.

    Furi, hogy a több százezer tüntető szerint pont fordítva van, a kormány akarja felülbírálni a bíróság döntéseit. Mivel Netanjahu ellen most is több per van korrupció miatt, érthető is az igyekezete. Nem tudom, hol olvastad ezt az értelmezést, de az egész világ másképp látja a dolgot.

  • Zabalint

    Az a gond a bankkártyás ötleteddel, hogy készpénzhasználatra motiválná a fogyasztót, holott az a kártyás fizetésnél többe kerül, csak azt végképp nem ő fizeti meg. Akkor működne a dolog, ha valahogy a kp használat is meg lenne fizettetve, de erre nincs jó megoldás.
  • Kiszamolo
    áthárítás, nekem több biztosító jelezte, hogy vagy már 20%-kal növelte a casco díját, vagy hamarosan fogja.

    Szóval neked vagy mákod van és a te biztosítód még csak ezután emel, vagy bónuszban léptél előre.

    De nagy díjemelés van vagy lesz hamarosan szerintem minden biztosítónál.

  • tip
    „Akkor működne a dolog, ha valahogy a kp használat is meg lenne fizettetve, de erre nincs jó megoldás.“ – már hogyne lenne. Például meg lehetne fizettetni a készpénzfelvétel tényleges költségé (ahelyett, hogy a törvény erejével viszik le 0-ra), vagy a kereskedő a kártyáshoz hasonlóan felszámítaná a készpénzes fizetés költségét. Miért ne? Rögtön nem lenne nehéz eldönteni, hogy melyik vásárlást melyik módon jobb kifizetni. A kötelezően díjmentes fizetés (amit leginkább a bankok, újabban az állam forszíroz), egyvalamire jó: a költségek elrejtésére, ezáltal a szolgáltatók közötti verseny gyengítésére, végeredményben a költségek növelésére.
  • van_otletem
    @nincs_otletem
    Szerintem add el a lakásokat és vidd a pénzed külföldre amíg lehet. Ha elfogy a pénz ki ne találják a következő választás előtt, hogy a szemét külföldi ingatlanbefektető spekulánok miatt szenved az igaz magyar, ezért elvesszük a lakásaikat és hazafi kormánypárti szavazók között fogjuk szétosztani. Ráadásul a forint is nagyon erős most.
  • Grand
    tip,
    “Egy csapásra pofonegyszerű lenne eldönteni, melyik kártya kerül pofátlanul sokba.”

    Inkább az derülne ki egy csapásra, hogy melyik kereskedőnek milyen szerződést sikerült kötnie, mivel a kártyahasználati díjat forgalom alapján állapítják meg. Tehát ugyanaz a kártya egyik boltban lehet ennyi, másik boltban annyi.

  • axt
    Tökéletesen egyetértek veled abban, hogy nem annak kellene számítania, hogy 2000 km-rel odébb mennyiért adnak-vesznek valamit, hanem hogy a helyi vásárlóerőhöz mérten mennyibe kerül. Régóta mondom – bár tudom hogy egy gazdasági portálon ez sokaknak szentségtörés – hogy az államnak igenis meg kellene akadályoznia a befektetési célú lakásvásárlást, vagy legalábbis brutálisan megadóztatni. És itt nem arról beszélek, hogy valakinek van 2, netán 3, és ebből a fölösleget kiadja, hanem arról, amikor valakinek van vagy 10, ebből 8-ba be se enged senkit, hogy nehogy lelakja, és ott áll üresen, mert ez neki a “befektetés”. Én azt gondolom, hogy az ingatlan az pont az a piac, amit nem szabadna csak úgy szabadjára engedni, hanem keményen szabályozni kellene, mert ennek hiányában súlyos problémákkal néz szembe a társadalom.
  • áthárítás
    A kötelezőm nekem is a hogyishívják biztosítónál van. Először kaptam egy 25000-el nagyobb “ajánlatot”. Felhívtam az ügyfélszolgálatot, bediktáltam hogy az évszaknak megfelelő gumiabronccsal járok, megnéztem a csodavideót, bediktáltam a km állást, legutolsó műszaki vizsga dátumát pontosítottam, stb, máris jött egy 25000-el olcsóbb pdf, ami a tavalyi éves díjnál meg 8 ezerrel olcsóbb.

    Pontosan ezen járt az eszem, hogy vajon 10-ből hány ember nem nézi meg a videót és hasonlók, csak befizeti az összeget és kész? Ugye nekem is emelkedett VOLNA 17000-et!

  • Én is akarok kommentelni...

    Nekem az UNIQUA 8%-ot emelt az éves CASCO díjamon, bónusz kategóriát persze léptem: immáron van 1 éves kármentes évem. A kocsi értéke pedig emelkedett. Március 16 az évfordulója a biztosításomnak.
  • CoolTúra
    @zabalint
    Igen, szerintem is fizessen mindenki a készpénzhasználatért… Tehát veszek egy kiló kenyeret, fizetek érte, majd fizetek még pluszban azért, mert fizettem érte…. Itt mindenkinek elment az esze?
  • tip
    Nem az a kérdés, hogy viseled-e a készpénzhasználat (meg a kártyahasználat) költségét (igen, viseled, mint mindenki más), hanem hogy ez a költség transzparens-e a számodra, hogy lehetőséged legyen a kedvezőbbet választani. (Nyilvánvaló, hogy a fogyasztók is tiltakoznának a fizetési mód költségének direkt megfizetése ellen, hiszen a fogyasztók a rejtett nagy költséget jobban elviselik, mint a transzparens kis költséget.)
  • Attecte
    óriási +1. Kiszámolhatatlan (no pun intended) és beláthatatlan makroszociális következményekkel jár az ingatlan eféle módon kezelése. Különösen egy olyan országban, amelyik ennyire vízfejű. Legextrémebb esetben a társadalmi mobilitás a röghöz kötés mélységére redukálódik – nem lehetetlen.
  • tip
    számtalan, a kormány számára úgyszólván ingyenes módja lenne a lakáspiac védelmének: például az üresen állásnak vagy a lakások rendeltetésellenes használatának (irodásítás, airbnb stb.) visszaszorítása. Ehelyett a kormány általában csak pénzt önt a piacra, mert az az egyszerűbb (hja, másnak a pénzét könnyű szórni) és a jobban kommunikálható. De összességében majdnem hatástalan, mert amennyire segít a megajándékozottakon, annyira hátráltatja a többieket.
  • Max
    @CoolTúra
    Most is fizetsz érte, csak nem közvetlenül, és látod, máris nem érted, hogy hogyan fizetsz érte, ergo boldog vagy.
    Ezért vannak árstoppok, aminek a paraszt örül, mert nem érti, hogy máshol ugyanúgy megfizeti az árát.
  • Blend Ahmed
    “akárhogy is nézzük, ugyanannyira nem demokratikus, mint az amerikai “living constitution”, ahol az alkotmány megváltozott jelentését nem társadalmi vitában döntik el, hanem a bírók saját hatáskörben döntik el, mivel a “törvény szelleme” megváltozott.”

    Ez Magyarországon is éppen így volt a rendszerváltást követő években. Sólyom László és a többi alkotmánybíró sokkal nagyobb szuperhős, mint bármelyik Marvel vagy DC figura, mert ők képesek voltak látni a láthatatlan alkotmányt.

  • Zabalint

    Ha az a cél, hogy drágábbá tegyed a lakhatást, akkor kiváló módszer a befektetési célból vásárolt, de ki is adott ingatlanok korlátozása.
  • Zabalint

    Az volt az alap állítás, hogy az elektronikus tranzakciós költségeket fizesse a vásárló. Erre írtam, hogy akkor logikus lenne a készpénzforgalom költségét is beárazni, hiszen ez esetben mindenki fizete a készpénzforgalom elektronikusnál nagyobb költségét, az is aki az annál, olcsóbb elektronikus fizetést választják, amit viszont kifizetnek, tehát hiába választják az olcsóbb fizetési módot, ők járnak rosszabbul.

    Ugyanaz a sztori mint mikor a közműveknél a sárga csekkel fizetőknek a közmű állja a tranzakciós költséget, míg az utalással vagy beszedési megbízással fizetők esetében az ügyfél (díjneten keresztül kártyával mondjuk megint csak a közmű).

  • axt
    Igen, szerintem is lenne megoldás erre, csak valahogy a kormány nem lép. Még a társadalmi támogatottsága is meglenne (persze, az ellenzék azonnal kommunizmust kiáltana) hiszen az emberek általában pozitívan fogadják, ha az ő érdekeiket helyezik előtérbe a cégekkel, vagy a tőkésekkel szemben. Az AirBnb-re már legalább 5, de talán 10 éve kellett volna reagálni, ehelyett még mindig szabad rablás, az ilyen lakás mellett lakó szomszéd meg kikészül a sok részeg külfölditől. Én azt gondolom, hogy a lakhatás szent dolog (nem alanyi jogon jár, de szent), és nem szabad keverni az üzleti célú és lakócélú tevékenységet, mert abból garantáltan súrlódás lesz. Irodát pl. irodaházban kell bérelni, pont erre a célra hozták létre. Egyes házakban annyi idegen jár a “maszek” irodák miatt, hogy a lakók teljesen ki vannak tőle. Zajosak, szemetelnek, ajtót csapkodnak, stb. Ez nem élet így.
  • CoolTúra

    Igen ám, de ha így is, úgy is megfizetjük, akkor teljesen lényegtelen volna , ha mostantól ki lenne írva, hogy pl. készpénzes fizetés esetén 100 forintonként +1 forintot kell fizetni. Ez csak fingreszelés, nem váltjuk meg vele a világot. Vannak dolgok, amik ott vannak jó helyen, ahol vannak (ez esetben a kollektív “dobozban”), mert egyszerűen nem érik meg a rájuk fordított energiát.
    Persze, a Kiszámoló blog kommentszekciója szeret apró-cseprő dolgokról is eltartott kisujjal bölcselkedni, ezt már megszoktam… 😀
  • Pistu
    @axt Ha az ingatlanokat a helyi jövedelmekhez kell viszonyítani szerintetek, akkor miért a külföldiek ingatlanvásárlását akarnátok korlátozni, miért nem az olcsó munkaerő beáramlását és az ezt támogató beruházásokat, hogy növekedhessenek a bérek?
  • Csizkek
    „ Régóta mondom – bár tudom hogy egy gazdasági portálon ez sokaknak szentségtörés – hogy az államnak igenis meg kellene akadályoznia a befektetési célú lakásvásárlást, vagy legalábbis brutálisan megadóztatni“
    Szerintem nem szentsegtores, sot. En is egyet ertek!:) Az ilyen szuk, kozos(!) erroforrasokat nem lenne szabad igy „materializalni“. Masra is igaz ez, de az ingatlankerdes szem elott van, mindenkit erint.
    De Mo-on mem fog valtozni a helyzet a neolib gazdpol miatt. Plusz megint ner-ez em kell. Szimpla ner kifizetohely az epitoipar. Es ugyanez a korrupcio legalizacios csatornaja is. Itt tudja materializalni a videki foldesur a lopott penzt.
    Addig mig atlagember le van tojva..
  • untermensch4
    Amennyi pénzt a befizetett adónkból elszórnak állami lakáspiac-formáló kísérletekre, abból lehetne egy hosszú távú bérlakás-építési programot is működtetni. Ha csak bérelhető akkor a befektetők nem is vesznek, a keményen dolgozó kisemberekre gondolva meg minimális nyereségesség is megfelelő ha adott térség munkaerő-piacának a kiszolgálása miatt építenek. Expert módban részben a katasztrófaoltóság-rendőrség-honvédség részére is dedikálnak minden ingatlanból, így a kókler kivitelezők ellen a technikai okokból hosszabb távon jelentkező garanciális problémák esetén rendelkezésre áll a jogszabályi háttér hogy letöltendő büntetéseket is osztogathassanak. Persze ehhez olyan jogászok kellenének a vezetésbe akik nem csak a rövid és középtávú lopáshoz értenek (valamennyire).
  • Hopp Júlia
    Sajnos ki vagyunk szolgáltatva a fogyasztás eszményének és szerintem -bár nem vagyok társadalomtudós- ennek lehet szerepe az inflációban, a 70es évekhez képest sokkal inkább. Ezen árak mellett én pl nullára redukáltam a fogyasztásomat, egyszerűen nincs gyomrom hozzá, mert arcátlannak érzem, tudom hogy csak ideig óráig lehet elodázni a beszerzéseket. Egyet viszont nem tudok megkerülni ez pedig az élelmiszer (család van) és ezzel mára mindenki így van. 50 éve létezett háztáji (és minden városinak volt vidéki rokona vagy hétvégi telke) szerintem ami most megy az kizsákmányolás és szerintem a fogyasztóvédelem (ha lenne) felléphetne ez ellen végre, mert nem igaz az hogy megválaszthatom hogy megveszem-e az ételt. Nem választhatom meg, ez nem igazi szabadpiac.
  • Nacionalista
    @axt

    És ezzel jól meg is szüntetnétek, hogy cégek társasházakat húzzanak fel kiadásra ezzel még jobban súlyosbítva a helyzetet.

    Nincs gond a kiadással, akkor sem ha valaki 100-t ad ki, akkor sem ha külföldi. Mert akkor legalább épül sok lakás, pörög a piac, van választék, az mindig lenyomja az árakat kiadásra és eladásra is. Összetehetnénk a kezünket ha jönne pár tőkés külföldi befektető és sorra húznák fel a társasházakat kiadásra, jól járnánk vele.

    Az üresen álló lakások na az valóban gond. Arra raknék adót én is rendesen. Amúgy sok olyan lakás van Bp-n ami azért üres, mert kb. bontandó. Ebben az esetben az illető adja el egy olyannak akinek van tőkéje felújítani/építeni oda egy újat.

    Plusz stadion helyett diákváros, kollégiumok. Lenne itt megoldás, de a NER egy jó része ingatlanban ül, nekik ez így jó.

  • tip
    „miért a külföldiek ingatlanvásárlását akarnátok korlátozni“ – szerintem te valaki mással vitatkozol. De egyébként nem ördögtől való, ha a tulajdonjog azé, aki a közelben van, tehát a felelős gazdálkodás dolgában van vesztenivalója.

    Ha neked mindegy is, hogy egy negyvenezer forintos bevásárlás negyvenezerkétszáz forintba (olcsó kártyával fizetve), negyvenegyezer forintba (készpénzzel fizetve), vagy negyvenkétezer forintba (drága kártyával fizetve) kerül; próbáld meg a kereskedő szemüvegén át nézni. Neki mindig meglepetés, mennyivel kevesebb lesz a kasszában, miután negyvenezer áll a számlán, mert nem tudja neked előírni, mivel fizess. Akkor már inkább álljon a számlán kapásból negyvenkétezer; biztos, ami biztos. A szűk marzzsal dolgozó kereskedők kénytelenek számolni ezzel. Ez viszont minden, csak nem piaci verseny a bankok között. Nekik persze pont jó.

  • Attecte
    a gyakorlatban már most sem nagyon történik ilyesmi Magyarországon. Budapesten látok rengeteg ilyen gigaberuházást, de azok 80-100-120 milliós, szinte már többségében luxusingatlanok. Javíts ki ha tévedek, szeretnék tévedni (én is igazán csak az ingatlanállomány növelésében látok egyedül hosszú távú megoldást a problémára), de nem biztatóak a jelek.

    Minden másban egyetértek. A NER-ingatlanokat nem is jellemezném. Már most is használnám őket szívesen valamire, de az nem tűr “nyomdafestéket”.

    mert Magyarországon az alacsony fizetések oka elsődlegesen nem az olcsó munkaerő. Benne van a pakliban valószínűleg de nem dominánsan. Az érdekérvényesítő képesség és a köré épülő infrastruktúra (szakszervezetek, jogszabályi háttér, önálló egzisztencia, stb.) hiányzik.

    És ez jelentkezik magyarnál, ukránnál, románnál, arabnál…

    +1

  • Kristóf
    @axt

    Igen, ezek jól hangzó gondolatok a Ti szemszögetekből. Gondolom nincs ingatlanotok, vagy nem ott és olyan ahol és amilyet szeretnétek (nekem sincs), és drágának találjátok a bérlést és a vásárlást is. Aztán ha nektek is lenne pár, akkor lobbizhatnátok a liberalizálásért, mert mi az hogy az állam beleszól a saját tulajdonomba.

    Az a baj hogy az ilyen dolgok sokkal jobban rombolják a társadalmat, mint a probléma ami miatt be akarjátok vezetni. Valószínűleg sokkal elérhetetlenebb lenne a lakhatás emiatt közép és hosszú távon.

    Nincs az a vevő aki szerint valami túl olcsó és nincs az az eladó aki szerint valami túl drága. A magas árak legjobb ellenszere a magas árak.

  • Kristóf

    “hiszen az emberek általában pozitívan fogadják, ha az ő érdekeiket helyezik előtérbe a cégekkel, vagy a tőkésekkel szembe”

    Tökéletes látlelet 2023 Magyarországáról. Csak azt nem tudom a zemberek mit csinálnának es hogy élnének a cégek és tőkések nélkül. Valószínűleg Venezuela, Kuba vagy Észak Korea jó közelítéssel mutatja a végeredményt.

  • Kiszamolo
    Kristóf, az állam ne szóljon bele semmibe, kivéve azt, ami létszükséglet és korlátos dolog.

    Ilyen a lakhatás és a termőföld. Mindkettő véges és a társadalomnak rossz, ha kevés kézben összpontosul és feleslegesen drága lesz a beáramló tőke miatt.

    Mivel most is a vásárlók fele befektetési célból vásárol, ha ők nem lennének, talán fele ennyi lenni az ingatlanár.

    S nem, nem tiltani kellene. Csak szabályozni. Ilyen kulccsal adózik az az ingatlan, amiben élsz. Magasabb kulccsal az első kiadott ingatlan, még magasabbal a második és így tovább.

    Ha nem adod ki az ingatlanod, fizess plusz adót.

    Máshol is vannak ilyen szabályok, csak másolni kellene.

  • Attecte
    pontosan ezért kellenek az ilyen emberek mint axt és én. Hogy PONTOSAN NE az legyen amit te felvázolsz: amikor elkényelmesedett lobbisták képzelnek játszótérnek egy kritikus, materiális piacot. (#nemazösszes – én is szeretnék tévedni, de a tények nem voltak eddig meggyőzőek)

    De tetszik ez a hangnem is. Tudtommal még azért van demokrácia, hogy a radikálisan eltérő véleményű emberek PÁRBESZÉD útján jussanak konszenzusra.

    És engem full nem zavar, hogy bérelnem kell. Fasznak sincs kedve a sok ház körüli műszaki problémához, a villanykörte-csere a legkomolyabb amit el tudok végezni. Úgyhogy alkuképes vagyok. De te is tudod hogy lejt a pálya – és nem felém, felénk.

    Nem tudom mi a megoldás. Berlinben látjuk hogy a rezsi-ársapka nem az. Magyarországon pedig azt is hogy a magas árak sem, konkrétan tévedsz. Bizonyos piacokon igazat adok, itt sajnos nem lehet

    De empátia nélkül nem megy

  • Nacionalista

    Kevés épül valóban, és sajnos ami épül az is inkább új területeken és nem rehabilitációban (pld. Kőbányán hatalmas elhagyott ipari területek hevernek parlagon, pöpec közlekedés mellett)

    Ráadásul sokszor NER haver vállalkozókkal, mindenféle szabályozást lesz*rva, túlépítve a területeket.

    Amik épülnek az ráadásul korántsem luxus, csak az ára az.

    De ennek az egésznek nem a kapzsi tőkések az oka, hanem az, hogy a NER full gőzzel fűti az építőipart.

    Nem azért drágák a lakások, mert Mr. Karvalytőke elveszi a szegény munkások elől. Hanem azért, mert sokan akarnak pld. Bp-n élni, de kevés a lakás. Ha csökkenteni akarod az ingatlanárat, akkor vagy bővíteni kell a piacot, vagy sz*rabb hellyé tenni Budapestet. Más megoldás nincs.

    És a kiadott, használt lakásokra kivetett plusz adó az nem bővíti a piacot, sőt.

  • Attecte
    a “még ennyire se” érvhez: Magyarországon 2022-ben nettó 288 ezer forint volt a medián havi bér: ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ker/ker2210.html

    A bérleti díj szórása nagy de már csak anekdotikusan is tudjuk, hogy a mediánja annak is inkább hat számjegyű. Bp-en /megyeszékhelyeken a 130+ sem ritka – a 288 majdnem fele.

    És a lakosság FELE(!) ennyit se keres.

    Ő ha szeretne olyan helyre költözni, ahol egy minimumot megütnek a munkalehetőségek, ennyi menne el a fizetéséből HA VAN! Tartalék szintén: az is fogyna + ott a kaució. Közben a lakosság jelentős hányadának fél havi megtakarítása sincs (forrás: Kiszámoló akadémia)

    És add hozzá a SIMÁN 50%-os inflációt.

    Szóval ez van most, több millió magyarral. Biztos lehet még ennél is rosszabb, de azt érzékeled hogy nagyságrendi romlás ebben már nincsen. Elértük az alját. Most már pont nem történne semmi, ha szigorítanánk picit.

  • Zabalint

    A lakhatás csak bizonyos szűk keresztmetszetekben véges és korlátos. Tágabb értelemben ha kizárjuk a nagytőkét, mint ahogy páran felvetették, akkor kevesebb lakóingatlan épül, miközben a lakhatási igény nem változik, tehát ez pont hogy drágábbá teszi a lakhatást hosszútávon. Ezért nem jó, amit felvetettek.

    Amit írt, hogy csak a ki nem adott ingatlanokra legyen különadó, na az tényleg javítaná, még ha kis mértékben is a helyzetet, hiszen aki nem szeretné fizetnie ezt az adót, az vagy eladja vagy kiadja, és ezzel lakhatási célt szolgál az ingatlan, persze kivéve ha meg tudja mutyizni.

    Ha a kiadott ingatlanokat adóztatod, különösen ha kulcsos rendszerben, akkor azzal lehet hogy rövidtávon olcsóbb lesz az ingatlan vételára, de hosszútávon kevesebb épül és kevesebb lesz bérbeadó, előbb a bérleti díjak majd az ingatlanárak kúsznak fel miatta.

  • Kristóf

    Az a baj hogy rengeteg dolog létszükséglet és korlátos, tehát nem fog jutni mindenkinek. Azt hiszem (bizonyítani nem tudom) a legjobb akkor lesz mindenkinek ha minél kevesebbet szól bele az állam.

    Szvsz az állam csak az externáliákba szóljon bele és fizettesse meg. Hogy kinek hol van lakása, mennyi és mit csinál vele, az nem az. Rengeteg ingatlan van Magyarországon és az olcsó lakhatás több helyen adott, mint nem.

    Nem leszek vele népszerű, de a lakhatási válságot egy dolog okozza Magyarországon: a bérlő túlzott védelme. Nehéz kiadni egy lakást tudva, hogy ha a bérlő egyszer bent van, akkor a tulajdonos függ a jóindulatától. Miért nincs egy cég sem az országban aki lakossági bérbeadással foglalkozik? Rájuk nagyobb szükség lenne mint akármilyen ingatlanadóra.

  • usespanner
    @nincs_otletem,
    Olyan nincs, hogy az állam lenyúlja a magyar államkötvényedet, mert miértisne.

    Olyan történhet, hogy a magyar állam csődbe megy, görög mintára.

    Miklós,

    A kínai népesség egyke politika nélkül is csökkent volna, csak legfeljebb pár évvel később. Sőt, a milliós csökkenésből majdnem tízmilliós lesz (a tizedakkora Oroszország népessége csökkent csaknem egymillióval).

    A thai kínai kolónia fertilitási rátája még a jelenlegi kínai népességét is alulmúlja, sőt, a kínai életszínvonaltól minimálisan elmaradó Thaiföld népessége arányaiban jobban csökken, pedig ott semmiféle egyke politika nem volt.

    Az egykepolitika ugyanúgy mítosz, minthogy pénzzel lehet a születések számát növelni.

  • axt
    Van ingatlanom, egyetlen egy, és abban lakom. Szerencsésnek mondhatom magam, mert még akkor vettem, amikor nem vadultak így el az árak. Pont azért gondolom, hogy az államnak bele kéne ebbe szólnia, mert ha belegondolsz, valahol nem igazságos, hogy aki időben lépett, mint pl. én, az kb. fele ennyiből összerakott egy ingatlant, mint amennyibe most kerülne. És lehet azt mondani, hogy de most kétszeresét éri, de engem meg pont nem érdekel, mert nem eladásra vettem, hanem azért, hogy lakjak benne. És ha most jön valaki, hogy lakást akar venni, kapásból kétszer annyit perkál mint én.

    Tip már megválaszolta a kérdést: felelős gazdálkodás. Hány olyan külföldi van, hogy megveszi a lakást, majd nem fizet rá közös költséget, mert neki ne legyenek egyéb költségei, meg nem is látja az ingatlant. Aki ott lakik, annak viszont van vesztenivalója, mert napi szinten érzi a ház problémáit.

  • axt
    Még valami: ha lenne “pár” ingatlanom, és hoznának valami törvényt a korlátozásra (pl. baszott nagy adó a 3. ingatlanra) lehet, hogy az elején morognék egy kicsit, viszont elfogadnám, hogy össztársadalmi cél az, hogy az ingatlanoknak ne váljon túl nagy hányada befektetési instrumentummá. Mert most ez van, és ez veri felfele az árakat (meg persze az elcseszett CSOK és társai is). Én azt gondolom, hogy van egy rakás instrumentum, amit direkt befektetésre találtak ki, ilyen a részvény, az állampapír, hadd ne soroljam, az itteni közönség ezekben napi szinten benne van, nem úgy mint én. Én azt gondolom, hogy az ingatlannak nem szabadna sem befektetési, sem felhalmozási eszközzé válnia. Az ingatlan egy speciális célra létrejött “műtárgy” amit nem szabadna egy számmá degradálni valamilyen táblázatban. Mert sokaknak ez csak ennyi, van, akinek meg egy álom csupán.
  • testemen a jel

    “De Mo-on mem fog valtozni a helyzet a neolib gazdpol miatt.”

    Úristen. Légyszi keress rá a neoliberalizmus szó jelentésére! Ami Magyarországon ma (is) van, és ami nagyon sok probléma forrása, az pont a neoliberalizmus TELJES HIÁNYA.

  • tip
    “ha a bérlő egyszer bent van, akkor a tulajdonos függ a jóindulatától” – a bérlők ezt pont fordítva látják. Az igazság az, hogy az állam még mindig csak a bérbeadók kezébe ad (olyan, amilyen) eszközöket az önkényes bérlőkkel szemben, és nem fordítva. És még mindig igaz, hogy bérbeadni nem muszáj, lakni viszont igen. Az államtól ezért pont az önkényes bérbeadók megregulázását lehetne elvárni, ami teljesen hiányzik.
  • Pistu
    Akkor miért emelkedtek a bérek jelentősen azokban a szakmákban, ahol nem sikerült pótolni a kivándorlókat? Biztos, hogy nem a “szakszervezetek, jogszabályi háttér, önálló egzisztencia” miatt.
  • Máté

    Én úgy tudom rengeteg olyan cég van, amely lakossági ingatlan bérbeadással foglalkozik.

  • Attecte
    nem vagyok róla maradéktalanul meggyőződve, hogy emelkedtek. Már eleve a medián nettó 288 ezer sem túl acélos, reálértékét nézve.

    De így látatlanban azt mondanám, hogy ha történt ilyen, akkor a munkaerőhiány miatt. Lokális hiányok előfordulhatnak, és a megbecsülés hiányával mondjuk tudnám is indokolni. De kontextusfüggő persze

    igazából nagyon vegyes a kép, bizonyos szektorokban tényleg a tervutasítás legkínosabb napjait idézi, de a gazdaság nagyobb szegmensében tényleg neolib. Ami kb egy polkorrekt kifejezés a rablókapitalizmusra. A fidesz bevallottan nem szereti a szociális támogatásokat en block, most ezeket a modern kori szavazatszerző parasztvakításaikat ne soroljuk ide.

    rendben, ezeket mind elfogadom, sőt köszönöm hogy elmondtad mert nem mindennel vagyok képben. NAGYOBB részben én is az építést pártolom, csak nem mindegy hogyan.

  • axt
    Azért a műszaki problémákat jó esetben nem a tulajnak kell megoldania, hanem szakembernek, akit a tulaj megfizet. És ez társasház esetében sincs másképp, legfeljebb sok lakó nem tudja, hogy kit kell kihívni, de a közös képviselet vagy 1-2 normálisabb lakó igen, és ugyanúgy együtt fizetnek érte a közös költségből. Mellesleg, ha egy kicsit is van az embernek akaratereje, előbb-utóbb apróságokat meg fog csinálni a lakásában vagy a házában, de még egy lazább bérlő is megcsinál ezt-azt. Na nem kifest, nem erről beszélek, de mondjuk megzsírozni egy nyikorgó kilincset szerintem nem egy nagy tudomány, vagy akár egy csaptelepet szétszedni se olyan nagy dolog.
  • RIDER
    Miklós, banki tartalékráta emelése a hitelezési aktivitást is fékezi / fékezheti (és így közvetve az inflációt), anélkül, hogy további kamatemeléseket hajtanának végre.
    Az MNB-hez tartékba betett összeg sávos kamatozása affelé motiválja a bankokat, hogy nagyobb összeget helyezzenek oda, mint min. kötelező lenne (és így még inkább visszafogják a hitelkiáramlást).

    Az nekem nincs meg, mi a különbség a bankhoz elhelyezett ügyfélforrások pl. napi MNB betétbe helyezése, illetve MNB hez tartalékba helyezése között, milyen összegeket tehetnek így be a bankok.

    De biztosan ez is egy válasz a magas inflációra.

  • axt
    Nem tudom hogy most mit értesz itt nagytőke alatt, de ha a kivitelezőt, rájuk természetesen szükség van szerintem is. Én a hiénákra mondom, hogy nincs szükség: akik már eleve úgy veszik meg a lakást, hogy tudják, hogy soha nem is fognak benne lakni, de még mást se fognak odaengedni lakni, csak 5 évig tartani szeretnék az üres ingatlan, lehetőleg közös költséget sem fizetve. Ugye az megvan, hogy sok ilyen hiéna csak a lakás eladásakor fizeti ki egyösszegben a közös költséget, addig meg hadd rohadjon rá az egészre a tető, kit érdekel. Számtalan olyan esetről hallottam, hogy valaki (főleg külföldi) megvett egy lakást, és a közös képviselet még azt se tudta, hogy hova küldjön neki levelet, szart bele mindenbe. Ha beázás volt, utol se lehetett érni, ázott az egész. Egy lakásnál ott kell lenni, törődni vele, figyelni rá.