A kiskereskedelmi forgalom növekedése elmaradt az elmúlt évben az inflációtól az Egyesült Államokban, azonban ha az üzemanyagot nem számítjuk, az egyéb forgalom reálértékben nem változott. Az infláció 2021 márciusa óta a legalacsonyabb lett, 4%. Az inflációval korrigált munkabérek 0,3%-kal nőttek májusban.
Miután meglett a megegyezés az amerikai államadósság-emelés lehetőségéről, gyorsan át is lépte a tartozás összege a 32 ezer milliárd dollárt. Ezt az összeget 2019-ben még kilenc évvel később tervezték elérni, de mostanra már sikerült.
Az Egyesült Államokban is gondban van a nyugdíjkassza, már most is a bevételek csak a kiadások 77%-át fedezik. A republikánusok a teljes összegű nyugdíjra való jogosultság életkorát emelnék 69 évre a mostani 67 évről, a demokraták inkább az adót emelnék és a gazdagokat adóztatnák meg jobban az életkor változatlanul hagyása mellett. Ha hamarosan nem történik változás, a nyugdíjak összegét kell majd nagymértékben csökkenteni.
Ezek a bizonytalanságok miatt is nagyot emelkedett azoknak a száma, akik korábban akarnak nyugdíjba menni. A 2021-es 36%-ról 42%-ra nőtt azok száma, akik nem várnák meg a teljes összegű nyugdíjra való jogosultság életkorát, inkább kevesebb nyugdíjjal, de hamarabb mennének nyugdíjba és dolgoznának mellette tovább. (62 éves kortól lehet nyugdíjba menni az Egyesült Államokban, de akkor 30%-kal kevesebb a nyugdíj. Minél később megy valaki nyugdíjba, annál többet fog kapni. Ez egyébként nálunk is hasonlóan van.)
A megkérdezettek 34%-a úgy gondolja, hogy gondban lesz nyugdíjas korában, mert a nyugdíja nem lesz elég az életszínvonala fenntartására, ezért komolyan fog esni az életszínvonala. A valóság ezzel szemben az, hogy az emberek 47%-a fog így járni. Érdekes módon a felső középosztály az, ahol csak 17% aggódik a nyugdíjas kora miatt, miközben 41%-nak kellene. (Természetesen más a végeredménye egy minimálbérből élőnél az életszínvonal nagymértékű zuhanásának, mint egy felső-középosztályban élőnél.)
Mindeközben az X generáció (Az 1965 és 1980 között születettek) 56%-ának van kevesebb, mint százezer dollár megtakarítása nyugdíjcélra, 22%-ának pedig semennyi. 64%-a mondta, hogy már nem tesz félre nyugdíjra, mert nem tud miből.
A bérlői kilakoltatások száma meredeken emelkedik az Egyesült Államokban, átlagosan 50% felett nőttek az ilyen kérelmek a bíróságoknál. Ennek oka az állami segélyek kifutása, a magas infláció és ezzel párhuzamosan a lakbérek emelkedése is.
Nagyot drágultak a repülőjegyek az Egyesült Államokban is, míg 2021-ben 500 dollár volt egy átlagos európai repülőjegy, idén ez már 1.196 dollár.
Texasban elkezdték adóztatni a villanyautókat, mivel egyre többen adóbevételtől esik el az állam. Az adó mértéke még baráti, 200 dollár évente, de várható, hogy egyre több állam fog valamilyen pótlólagos adót kivetni az elektromos autókra, mivel azok tulajdonosai nem fizetnek jövedéki adót és például úthálózat karbantartására céljából kivetett adót, amiket az üzemanyag árába építettek be.
2001 óta csak az 1946 után született generációnál nőtt a részvényt is birtoklóak aránya az Egyesült Államokban. Ők azok egyébként, akik a második világháború előtt születettekkel közösen a részvények háromnegyedét birtokolják is.
Hosszú idő után most a dollár alapkamatához nem nyúlt az amerikai jegybank (de még két emelést valószínűsített ebben az évben), az euró alapkamatát 3,5%-ra növelte az európai jegybank, szintén további kamatemeléseket helyezve kilátásba, mivel a csökkenő infláció ellenére még mindig 6,1% az eurózóna inflációja.
A kamatemelés jót tett az eurónak, tovább erősödött a dollárhoz képest.
A tőzsdéken tovább folytatódik a nagymértékű emelkedés, az S&P 500-as amerikai index 15,3%-kal van magasabban, mint az év elején, a technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq pedig már 20% feletti emelkedésen van túl idén. Az Euro stoxx 50 eurózónás nagy cégeket követő index idén 14%-ot emelkedett.
A kínai tőzsde szárnyalása már a múlté, idén csak 1,94%-ot emelkedett az árfolyam a CSI 300 indexnél, öt év távlatában is csak 9,82% az összhozam, ami inkább a pozitív nulla kategóriája. (S mivel jüanban van az index, körülbelül ennyit csökkent is a jüan értéke a dollárhoz képest.)
Sokan remélték, hogy a kínai piac magára talál a COVID lezárások után, de nagyon nem ez a helyzet. Egyre inkább úgy tűnik, hogy az eddigi gazdasági csoda már a múlté, valószínűleg jóval kisebb növekedést fogunk látni Kníában, mint eddig megszoktunk. Most az ország a felhalmozott adósságheggyel küzd (ami eléri az ország GDP-jének a háromszorosát), az ingatlanpiac forgalma (ami a gazdasági növekedés és az eladósodottság egyik legfontosabb motorja volt eddig) is esik, az új építkezésekhez szükséges telkek forgalma 22%-kal esett az első negyedévben. A másik mozgatórúgó az export, a kimenő árumennyiség 7,5%-kal csökkent májusban. Véleménycikk erre.
Célegyenesbe került az elektronikai hulladékok csökkentésére hozott szabály. Ha semmi nem változik, durván két év múlva lép életbe a mobilokra érvényes előírás. Kötelező lesz legalább öt évig biztosítani a szoftveres naprakészséget, hét évig az alkatrész-ellátást, az akkumulátornak 800 töltési ciklus után is legalább 80%-osnak kell maradnia és a gyártók nem tagadhatják meg a javításhoz szükséges információkat és eszközöket a nem gyári szervizektől.
A kormány részéről érkezett az ötlet, hogy az inflációt úgy is lehetne kezelni, hogy a jegybanki célt feljebb emeljük, vagyis eleve nagyobb inflációt fogadunk el normálisnak. Végül is, úgy is elérhetjük az inflációs célt, ha a célt emeljük fel és nem az inflációt csökkentjük. Megjegyzem, a környező országok közül már így is a magyar a legmagasabb inflációs cél (3±1%).
Nagyot esett az építőipari termékek forgalma, éves szinten 35%-kal csökkent az értékesítés volumene az első öt hónapban. Ami rossz hír a kereskedőknek, az jó a vásárlóknak, számtalan termék ára csökkent a kereslet hiánya miatt. Ettől még olcsóak nem lettek több év drasztikus drágulása után, de az irány biztató.
Az egyértelmű volt, hogy májusban is a magyar infláció lesz a legmagasabb az Unióban, uniós mérési módszertannal 21,9%. A kérdés csak az volt, melyik lesz a második. Nos, holtversenyben a cseh-lengyel párosé a dobogó második foka, 12,5%-os éves pénzromlással.
