Szó volt a heti összefoglalóban a kínai gazdaság lassulásáról, aminek egyik komoly oka a túlzott eladósodottság. A kínai állam központi adóssága csak 50,7%, ami a fejlett piacokhoz képest nem sok. (Bár Kína feltörekvő ország, ahhoz képest viszont igen. Igaz, Magyarország is annak számít, örülnénk nagyon egy ilyen értéknek.)
A háztartások eladósodottsága is a nyugati normáknak megfelelő (bár háromszorosára nőtt a tartozás összege a GDP arányában is 2008 óta), az ipari szereplők eladósodottsága viszont jelentős. Ezek a tételek összesen 279%-ot adnak ki a GDP arányában. (Ez a hitelállomány duplázódása még GDP arányosan is 15 év alatt.)
A megjegyzésben látszik, hogy egy igen jelentős tétel nem szerepel a grafikonon, ez pedig a helyi önkormányzatok úgynevezett "elrejtett adóssága", amit mindenféle, ebből a célból létrehozott pénzügyi intézményeken keresztül halmoztak fel. Ez egy igen komoly tétel, 10 ezer milliárd dollár körüli összeg, a kínai GDP mintegy fele. (S egy komoly időzített bomba is a kínai pénzügyi rendszerben.)
Az önkormányzatok bevételének akár 40%-a is önkormányzati építési területek eladásából származott, most azonban hatalmasat esett a kereslet az ingatlanpiac befékezése miatt. Ezért még nehezebb lesz (lenne) csökkenteni ezt az adósságállományt.
Összehasonlításul az Egyesült Államok adóssága:
Nem meglepő, a kínai csodának is komoly ára volt és van, az ország nagymértékű eladósodottsága.
A hozzá hasonló méretű Indiában még lényegesen alacsonyabb az eladósodottsági mutató a GDP-hez képest, igaz, az indiai GDP is alig több, mint a negyede a kínainak. (Az államadósság mértéke a kínaihoz hasonló, 55%)
