Nincs már messze az idő, amikor Trump hatalomra kerül újra, s ha betartja az igéretét, az első nap 25% vámot tesz minden mexikói és kanadai termékre. Lesz majd meglepetés a boltokban, amikor az emberek rájönnek, hogy például a paradicsom háromnegyede, az avokádó 90%-a Mexikóból jön, ahogy az építőanyagok nagy része is Kanadából. Ha eddig drága volt az élelmiszer vagy az ingatlanvásárlás, ezután még sokkal drágább lesz. Őszintén remélem, ha vámot fog kivetni Európára Trump, akkor az összes amerikai szolgáltatóra is hasonló vámot fognak kivetni Európában, a Google-től az Amazonon át a Netflixig, az összes itteni árbevételükre 25% vámjellegű adót, s az nagyon fog fájni az amerikai részvényeseknek.

Az Egyesült Államokban megölték az egyik egészségbiztosító, az UHC vezérigazgatóját, ami újra reflektorfénybe hozta, hogy az amerikaiak költik az egész világon a legtöbbet az egészségügyre, ennek ellenére a fejlett világban az egyik legegészségtelenebb nemzet, várható élettartamban nagyon sok fejlődő ország is megelőzi az amerikai nemzetet. Szinte minden ellátás és minden gyógyszer itt kerül a legtöbbe a világon.

AZ UHC még az egészségbiztosítók között is a leghirhedtebb volt, az elutasítások aránya 32% volt, ami az iparági arány duplája.

Nem véletlen, hogy igen kevesen ejtettek könnyeket a gyilkosság miatt. Túlsúlyban voltak az olyan hozzászólások, hogy az áldozat valószínűleg több ember halálát okozta, mint az összes sorozatgyilkos együtt az amerikai történelemben, de mivel ezt a részvényesek érdekében tette, ezért ez teljesen rendben van. A cég részvényárfolyama is megsínylette a gyilkosságot, bár a heti zuhanás után is ott áll, ahol az év elején.

Condo krízis van Floridában, a lakások ára 17%-kal zuhant egy év alatt, miközben a költségek meredeken emelkedtek, beleértve a biztosítási díjakat és a közös költséget. Két és félszer annyi eladó lakás van most Dél-Floridában, mint egy éve. Egyre több régiépítésű ingatlant kell felújítani, mert mostanra akár életveszélyessé is válhattak.

A dollármilliárdosok száma a másfélszeresére nőtt az elmúlt tíz évben, a vagyonuk gyarapodása bőven túlteljesítette a világpiac részvényeinek emelkedését. Bővebben erre.

Japánban minden megtesznek, hogy javítsák a születési arányokat. Áprilistól a közalkalmazottak négynapos munkarendbe is áttérhetnek, illetve kérhetik a napi munkaidő rövidítését a gyerek harmadik osztályáig. (Egyébként mindenki tudja, hogy közmondásszerűen mennyire rossz a születési arány Japánban, pedig annyira nem is vészes, jelenleg 1,374 gyerek/szülőképes korú nő az arány, Magyarországon ez most 1,39, vagyis kerekítési hibán belüli az eltérés.)

Franciaországban megbukott a mostani kormány, a szélsőjobb és a baloldal összefogása buktatta meg, ezzel kormányválság alakult ki. Mivel Franciaország az egyik legnagyobb európai gazdaság, ráadásul fülig eladósodva, 112%-os GDP arányos államadóssággal. Ezért nagyon nem mindegy, mi lesz a megoldása a mostani problémának.

A Stellanis autógyárnak (ide tartozik például a Peugeot, Fiat márkák is) rossz éve volt, nagyot csökkent a kereslet az autóira, ezért a Volkswagenhez hasonlóan költségcsökkentésbe kezdett. Ennek ellenére is meglepő volt a hír, hogy a héten a cég elnöke felmondott.

Dél-Koreában az elnök puccsot intézett, bevezette a hadi állapotot, hogy az ellenzéket ellehetetlenítse. Szerencsére az amatőr puccs egy éjszaka alatt véget ért, de addig is a frászt hozta a világgazdaságra. Az elnök problémája a koreai választási rendszerből fakad, az elnök jelöli ki a kormányt, de a parlament szavazza meg a kormány döntéseit. Így az elnök kormányának minden lépését az ellenzéki többségű parlament leszavazta. (Az elnök is csak 1%-kal nyert a választáson.)

Szíriában egy villámháborúval véget vetettek Aszad elnök 24 éves diktatúrájának. (Az apjával együtt már 50 éve vezették a szír diktatúrát.) A hír abból a szempontból nagyon jó hír, hogy az orosz és az iráni jelenlét ezzel összeroppant Szíriában, a kétségeket viszont az táplálja, hogy egy volt al-kaidás lázadó veszi át az uralmat, aki bár állítja, hogy békét akar és nem lesz saria, a kérdés, hogy a szavak mögött milyen tettek lesznek. Megnyugvás jön a Közel-Keleten vagy újabb háborúk? (Aszad leverését az tette lehetővé, hogy a támogatóik, Irán, a Hezbollah és Oroszország a saját bajaival van elfoglalva, nem tudtak segíteni a vazallusuknak. Iránt és a Hezbollahot Izrael gyengítette le, Oroszország pedig még a saját területéről sem tudja kiűzni az ukránokat immár négy hónapja, az észak-koreai segítség mellett sem, a legkisebb baja most, hogy mi történik Szíriában.)

A forint továbbra is gyengélkedik, 414 forintnál is többet kell adni egy euróért, s ami az igazán rossz hír, hogy ez már egy ideje így van, ezért valószínű ez lesz az új átlagos árfolyam. A forint csak idén 8,3%-ot romlott az euróhoz képest, a dollárról jobb nem is beszélni.

Az EU finoman szólva is kétségét fejezte ki a jövő évi költségvetés tarthatóságával szemben, szerinte túlzóak és túl idealisták a kormány elvárásai a bevételek és a jövő évi gazdasági növekedéssel kapcsolatban. A túlzott deficit eljárás miatt van annak igazán jelentősége, hogy mennyire hiszi el az EU a kormány előzetes számításait. (A példa kedvéért, a költségvetés 397 forintos euróárfolyammal számol.)

Nagy Márton belengette, hogy esetleg emelik a katások áfahatárát a mostani 12 millióról. A kormány bőven megtehetné, hogy feljebb emelik az áfahatárt, hiszen az Unió 80+20 ezer euró éves határig lehetővé tenné az áfamentességet. (80 ezer euró bevétel belföldön és 20 ezer euró mellé külföldről.) Ezzel szemben a magyar áfahatár már rengeteg éve nem nőtt, az azóta összehozott 50% körüli infláció ellenére sem. Jelenleg még 29 ezer euró sincs az áfamentesség magyarországi határa. Ha a kormány szájkaratén kívül tényleg komolyan gondolná a mikro- és kisvállalkozások támogatását, felemelhetné azonnal az áfamentesség határát. Persze amíg a költségvetés ötödik éve romokban és a kormány mindent a fogyasztási adókra, elsősorban az áfabevételekre tett fel, erre kicsi az esély, hacsak nem a közelgő választások miatt nem lépik meg.

A Moody's stabilról negatívra rontotta a magyar gazdaság kilátását, a Fitch hitelminősítő pedig pont ellenkezőleg járt el, negatívról stabilra változtatta a besorolást. Szerencsére még sehol nem kerültünk újra bóvliba, mint 2011 és 2016 között, ami a magyar államadósság finanszírozását tenné még drágábbá.

Az Államkincstár bejelentette, hogy jövőre lesz egy állampapírcsere funkció a webkincstárban, valószínűleg válaszul arra, hogy sokan el fogják adni a prémium állampapírjukat, mert nagyon nem lesz vonzó a kamata a többi lakossági állampapírhoz képest. A nagy kérdés azonban az, hogy olcsóbb lesz-e cserélni állampapírt egyikről a másikra vagy ugyanúgy 1% lesz a költsége, mintha eladnám az egyiket és megvenném a másikat.

Most már hivatalosan is a legnagyobb gazdasági visszaesés Magyarországon volt az elmúlt negyedévben, éves összesítésben is csak két ország tudta alulmúlni a magyar teljesítményt.

A külkereskedelmi mérlegünk is tovább romlott, egy év alatt 33 milliárd forinttal, ami nagyon nem jó. (Az export 0,8%-kal csökkent egy év alatt, az import ellenben 0,2%-kal nőtt.) Ami jó, hogy még mindig pluszban vagyunk, vagyis az export meghaladja az import mennyiségét.