Fizetős felsőoktatás. Ez lenne maga a vég?

Folytatva a tegnapi példát, a nyugdíjkérdés után ma a fizetős felsőoktatásról szeretnék írni.

Az egész ország felbolydult, mert a kormány hozzá mert nyúlni egy másik évtizedes, bebetonozott  előjoghoz, az ingyenes felsőoktatáshoz. Az államilag finanszírozott (“ingyenes”) felsőoktatási helyeket mintegy 40%-kal csökkentették, erre kitört az egész országban a világvége hangulat.

Ellenzéki politikus nyilatkoztak népnyúzásról, a társadalom végleges kettészakadásáról, ahol mától csak a gazdag szülők gyerekei tudnak továbbtanulni, a szegények gyerekei véglegesen segédmunkásokká és kubikosokká válnak. Cikkek jelentek meg az elkeseredett diákokról, tüntetésekről, többen külföldre vándoroltak tanulni és ehhez hasonló hangvételű írásokkal volt tele az összes média.

Mielőtt továbblépnénk, fontos lenne egy dolgot tisztázni: olyan, hogy “ingyenes” nem létezik. Nincs ingyenes felsőoktatás, utazás, orvosi ellátás és gyógyszer. Pusztán olyan helyzet létezik, hogy valaki más fizeti a számlát, nem a szolgáltatás élvezője.

Az oktatásban is csak annyi történik, hogy eddig nem az állta a tanítatás költségeit, akinek abból haszna származott, hanem az adófizetők összesége.

Ennek az eredménye lett a diploma-túltermelés, a 3 éves főiskolát öt év alatt elvégző főiskolások tömege, a büfé-ruhatáros szakok népszerűsége.

Ma már egy titkárnői és területi képviselői állás betöltéséhez is alapfeltételnek írják elő a munkaadók a diploma meglétét. Igazuk is van, mert kell a diplomás végzettség ahhoz, hogy valaki fel tudja emelni a telefont, e-mailt küldjön, számlát lefűzzön, ahogy a gázpedált sem lehet nyomni egész nap diploma nélkül.

Eljutottunk odáig, hogy már annyit sem ér egy diploma, mint 15 éve egy érettségi.

Abban igaza van az aggodó főiskoláknak, hogyha fizetni kell majd a tanulásért, a diákok jobban végiggondolják, milyen szakra is jelentkezzenek.

Olvastam egy cikket az egyik egyetemi lapban, egy altaisztika szakra járó diák felháborodottan írt arról, hogy kint volt az állásbörzén és az összes munkaadó informatikust és mérnököt keresett, senki nem akarta őt, a török népek kultúrájával foglalkozó egyetemi végzettségű szakembert felvenni. A cikk után komolyan megijedtem, hogy huszonéves fiatalokat meglep az, hogy nem fog tudni elhelyezkedni a török-kutató végzettségével.

Vajon igaz-e az az állítás, hogy a szegényebb sorsú diákok tömegeit rekesztették ki a felsőoktatásból?

Először érdemes azt a tényt végiggondolni, hogy a diákok mintegy fele eddig is a saját zsebéből fizette a tanulását, pedig ugyanolyan adófizető szülők gyerekei ők, mint az ingyenes képzésre járók. Ha már igazságtalanságot van kedvünk kiabálni, szerintem egyedül ezért érdemes.

Mindössze annyit változott a dolog, hogy mostantól a fele-fele arány 75-25%-ra módosult.

Ha végre egyszer elfelejtjük a 40 év szocializmus agyunkban maradt beidegződéseit és hozzászokunk ahhoz, hogy az igénybe vett dolgokért fizetnünk is kell, öszintén gondoljuk végig, valóban “mission impossible”-e kifizetni a tandíjat?

A felkapott közgazdasági szakot vizsgálva, ahol a legnagyobb lett az államilag finanszírozott helyek visszavágása, azt láthatjuk, hogy az egyik legnevesebb főiskolán, a budapesti Pénzügyi Főiskolán is csak 216 ezer forint egy félév, a kevésbé felkapott vidéki főiskolákon mindez 150 ezerből is megoldható.

Ez mindössze havi 25-36 ezer forint, még az albérleti díjnál is kevesebb, az utazásra és kocsmázásra költött pénzről már nem is beszélve.

Ezt a diák gond nélkül össze tudja szedni minden hónapban diákmunkából, vagy nyári munkából. Azt már mondani sem merem, ha végképp nincsen pénze, munka mellett, levelezőn is el lehet végezni a főiskolát, vagy egy-két évet kihagyva és összeszedve az árát lehet folytatni a tanulmányokat.

De ha a diák valamiért irtózik a munkától és esetleg éppen a munka elkerülése végett szeretne továbtanulni, akkor pedig felvehet diákhitelt a tandíjra, amit nevetséges 2%-os kamattal kell majd visszafizetnie apránként.

A következő kérdés, hogy megtérül-e valaha a tanulásra fordított pénz? Többen kiszámolták, mennyi idő alatt térül meg egy pályakezdőnek a tandíj, azaz mennyivel keres többet az egyetem/főiskola után, mint egy érettségizett társa. Ebből a cikkből megtudhatjuk, hogy egy informatikusnak a drága önköltség ellenére is 16 hónap, azaz egy év négy hónap alatt megtérül a teljes oktatási költsége, de a legtöbb mérnöknek sem kell 2-3 évnél többet várnia a nullszaldó elérésére.

Természetesen a diákok által felkapott, de a munkaadók által nem preferált szakok, mint például a kommunikáció szak megtérülése ennél jóval hosszabb, de aki hobbiból szeretne tanulni, az talán már végképp ne várja el, hogy más fizesse a költségeket.

Ezért úgy gondolom, az egész felhajtás a változások körül inkább hisztin, mint valós érveken alapul. Ezeket a változásokat már 20 éve meg kellett volna lépni, bár azt elismerem, hogy a kormányunknak megint sikerült baltával műtenie szike helyett, bár jó irányba indult el, de mind a kommunikációt, mind az időzítést a szokásos módján elrontotta.

Fel kellene fogni a magyar társadalomnak, hogy a tanulás befektetés, és mint minden befektetésnek, ennek is vannak költségei.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

232 hozzászólás

  • Kiszmol
    “kedves fideszes cikkíró”. Sok mindent mondtak már rám, de ezt szerintem te először. 🙂
  • Kiszmol
    “kedves fideszes cikkíró”. Sok mindent mondtak már rám, de ezt szerintem te először. 🙂
  • Kiszmol
    “kedves fideszes cikkíró”. Sok mindent mondtak már rám, de ezt szerintem te először. 🙂
  • Kiszmol
    “kedves fideszes cikkíró”. Sok mindent mondtak már rám, de ezt szerintem te először. 🙂
  • Kiszmol
    Na, TBP, az előző hosszú hozzászólásom neked szólt, de úgy látszik a blogmotort nem érdekelte.
  • Kiszmol
    Na, TBP, az előző hosszú hozzászólásom neked szólt, de úgy látszik a blogmotort nem érdekelte.
  • Kiszmol
    Na, TBP, az előző hosszú hozzászólásom neked szólt, de úgy látszik a blogmotort nem érdekelte.
  • Kiszmol
    Na, TBP, az előző hosszú hozzászólásom neked szólt, de úgy látszik a blogmotort nem érdekelte.
  • Kiszmol
    Na, TBP, az előző hosszú hozzászólásom neked szólt, de úgy látszik a blogmotort nem érdekelte.
  • Kiszmol
    Na, TBP, az előző hosszú hozzászólásom neked szólt, de úgy látszik a blogmotort nem érdekelte.
  • Kiszmol
    Na, TBP, az előző hosszú hozzászólásom neked szólt, de úgy látszik a blogmotort nem érdekelte.
  • Kiszmol
    Na, TBP, az előző hosszú hozzászólásom neked szólt, de úgy látszik a blogmotort nem érdekelte.
  • TBP
    Először is: bocs, az előbbi sokszoros küldésért.
    Aztán van itt ez az SP nevű kvázi doktor, aki ugye úgy szerzett a 90-es évek elején doktorit, hogy dokumentumot elemzett, és a bírálók nem ismerték a nemzetközi szakirodalmat.
    Ez ma már nehezen lenne kivitelezhető Egy házi dolgozat sem adható le irodalomjegyzék (ABC rendben), és hivatkozás nélkül. Egy BA-hoz középfokú nyelvvizsga kell, Masterhez kettő, doktorihoz legalább még 1 felsőfokú, ill. idegen nyelven kell megvédeni a disszertációt, sőt, idegen nyelven kell publikálni! Szóval igen, a tanári kar hozzáértése is megérne egy misét…
    Szóval sokat változott a világ 15 év alatt…
    Számoljunk kicsit: a felsőoktatás kollégiumi ellátottsága 30%-os, azaz a nappalisok 70%-a albérletes. Ehhez jönnek a levelezősök, estisek, távoktatásosok. Aztán ott a nyelvtanfolyam, nyelvvizsga, az is pénzbe kerül. A hallgató rendszerint nem a lakhelyén tanul, tehát kvázi külön háztartás. Arról már regények szólnak, hogy 1 fő a minimálbérből (nettó 60e Ft!!!) nem nagyon tud megélni, de tételezzük fel, hogy a hallgató tud enni, ruházkodni, albit fizetni ennyiből. Akkor még nem beszéltünk a jegyzetekről, szakkönyvekről – mert tételezzük fel, hogy tanulni akar, és nem lébecolni – mondjuk kéthetente haza is utazna… A legtöbb helyen van vizsgadíj, könyvtári díj, stb. Ha teszem föl 4,5 fölötti az átlaga, és szuper ösztöndíjat, meg szoctámot, meg lakhatásit kap, akkor még akár a költségei nagy része be is jöhet, de kevesen vannak, akik családi segítség nélkül megoldják ezt. ja és eddig is fizetett rész-hozzájárulást (rosszabb esetben költségtérítést), most meg fizeti a tandíjat, hitelből… Ha az állam ilyen gazdag, hogy hitelt tud nyújtani, akkor nem lett volna egyszerűbb az ösztönzőrendszer átalakítását megcsinálni?
    Fizetni kell a szolgáltatásért? Oké! De milyen is az a szolgáltatás?
  • TBP
    Vettem 🙂
    Nem vitatkozom, érthető a dolog. Egyébként a nappalisok foglalkoztatására ma is van kedvezmény, de nem számít, amíg ilyen a piaci környezet. Azzal meg teljes mértékben egyet értek, hogy a társadalomra ráfér az okítás, csak az a baj, hogy amíg él a “gondoskodó állam” igénye és gyakorlata, addig bajos lesz. Sokat papoltak már “államreformról”, most már el kéne kezdeni. Az nem megy, hogy brutál adóztatás mellett a “közszolgáltatások”, így az oktatás színvonala is a béka segge alatt van. Vagy kisebb elvonás, és nagyobb teher áthárítása a szolgáltatást igénybe vevőkre (tandíj, vizitdíj, stb), vagy nagy elvonás (pl.: skandinávok), de csúcsszuper szolgáltatás. Az öszvér megoldás, ezzel együtt a mai magyar valóság egy vicc.
  • stones
    Tehetséges, de szegény diákok ezreit pofozta fel Hoffmann Rózsa (és a kormány)!
    Orbán az évértékelő beszédében megmondta, hogy a (végtörlesztéssel élni tudó) középosztály és a nyugdíjasok támogatására számít. Még jó, hogy Gyurcsány mondta, “el lehet innen menni”
  • cocka
    Egyet felejt el a cikk írója. Először is nem mindenki lakik Budapesten, épp ezért diákmunkából sincs annyi lehetőség (értsd: gyakorlatilag semmi), mint ott. Másrészt saját tapasztalatból mondom, hogy még ha dolgozol is, egyáltalán nem biztos, hogy a következő nap kellesz és szvsz ez nem minden esetben tőled függ (sőt), hanem a kedves munkáltatódtól, ami a diákszövetkezet. Diákmunkából megélni nem lehet. Vagy olyan tevékenységet kell végezz, amely egész heti elfoglaltságot jelent (tanulni mellette kb. esélytelen) vagy nem hívnak egyáltalán. A levelező mellett dolgozás meg egy vicc. Csomó ismerősöm aki mellette dolgozott (nem tanárként!), vagy még mindig nem végezte el a szakot vagy éveket hagyott ki. Egyébként pedig melyik munkáltató nézi szívesen, hogy te levelezőre járkálsz a munkaidődben?
    A másik dolog. A munkaadók 90%-a assessment centre-eken és egyéb full diszkriminatív marhaságok révén próbál meggyőződni a potenciális munkatárs rátermettségéről, a próbaidő egyre kevésbé bevett szokás sajnos. Amíg a csókosoknak van hely, addig nem sok esélyed van bárhova bekerülni, 12 órás gyári szalagmunka mellett meg igazán elárulhatnád hogy lehet felsőoktatási tanulmányokat eredményesen folytatni.
    Erről ennyit és Budapesten kívül létezik még pár hely az országban, ahol ez fokozottan igaz lehet.
  • Kiszmol
    Minden főiskolámat, egyetemet és egyéb tanfolyamokat munka, család és gyerek mellett végeztem, a zömét a saját zsebemből fizettem, eddig jóval a millió feletti költséggel.

    Ezért tapasztalatból bátorkodom mondani, hogy működik a dolog.

  • Kiszmol
    Minden főiskolámat, egyetemet és egyéb tanfolyamokat munka, család és gyerek mellett végeztem, a zömét a saját zsebemből fizettem, eddig jóval a millió feletti költséggel.

    Ezért tapasztalatból bátorkodom mondani, hogy működik a dolog.

  • Kiszmol
    Minden főiskolámat, egyetemet és egyéb tanfolyamokat munka, család és gyerek mellett végeztem, a zömét a saját zsebemből fizettem, eddig jóval a millió feletti költséggel.

    Ezért tapasztalatból bátorkodom mondani, hogy működik a dolog.

  • Kiszmol
    Minden főiskolámat, egyetemet és egyéb tanfolyamokat munka, család és gyerek mellett végeztem, a zömét a saját zsebemből fizettem, eddig jóval a millió feletti költséggel.

    Ezért tapasztalatból bátorkodom mondani, hogy működik a dolog.

  • Kiszmol
    Minden főiskolámat, egyetemet és egyéb tanfolyamokat munka, család és gyerek mellett végeztem, a zömét a saját zsebemből fizettem, eddig jóval a millió feletti költséggel.

    Ezért tapasztalatból bátorkodom mondani, hogy működik a dolog.

  • Kiszmol
    Minden főiskolámat, egyetemet és egyéb tanfolyamokat munka, család és gyerek mellett végeztem, a zömét a saját zsebemből fizettem, eddig jóval a millió feletti költséggel.

    Ezért tapasztalatból bátorkodom mondani, hogy működik a dolog.

  • Kiszmol
    Minden főiskolámat, egyetemet és egyéb tanfolyamokat munka, család és gyerek mellett végeztem, a zömét a saját zsebemből fizettem, eddig jóval a millió feletti költséggel.

    Ezért tapasztalatból bátorkodom mondani, hogy működik a dolog.

  • Kiszmol
    Minden főiskolámat, egyetemet és egyéb tanfolyamokat munka, család és gyerek mellett végeztem, a zömét a saját zsebemből fizettem, eddig jóval a millió feletti költséggel.

    Ezért tapasztalatból bátorkodom mondani, hogy működik a dolog.

  • cocka
    Szóval lehet itt hőzöngeni, hogy hallgatók takarodjatok dolgozni, de szembe kell nézni a valósággal is. Ha mindenkinek állampolgári kötelessége és alapvető joga lenne, (nemre, korra, faji hovatartozásra, vallásra stb..-re tekintet nélkül) a munka, akkor nem lennének ilyen gondok, hogy jajj istenem miből fizessek tandíjat. Ja és európai fizetések sem ártanának hozzá.
    Az ilyen diszkriminatív munkavállalótoborzás senkinek sem tesz jót.
  • Rand
    Röviden összeírva, mi a véleményem/elvárásom a felsőoktatással kapcsolatban:

    1, aki TEHETSÉGES (az adott szakon 4-es átlag felett teljesít), annak legyen államilag finanszírozott az oktatás/ kollégium / tankönyv stb. Félévente újravizsgálva.
    2, aki az adott félévben 4-es és 2-es átlag között teljesít, annak FÉLÉVENTE felülvizsgálva arányosan kellene a költségeket térítenie 2-es átlagú 100%-ot 4-es átlagig meg mondjuk 35%-ot fizetne.
    3, Bármilyen támogatás csak az adott szakra minimálisan szükséges időtartamig járna. Aki 6 szemeszter helyett 7 alatt végezné el (most tekintsünk el a jogos, pl. egészségügyi halasztásoktól, stb.) annak 1 szemeszter már teljesen költségtérítéses lenne.

    Aki az adott szakra való, az ingyen elvégezné, aki meg nem, az fizetne. Ha fizeti, tőlem élete végéig lehetne egyetemista (diákigazolványt persze megvonni a 3. pontban foglalt időszak után)

  • cocka
    Cseppet sem csodálom, hogy jóval kevesebben dolgoznak, mint ahány embernek kellene. Ők a diszkrimináció áldozatai. Amíg valakinek érdeke az ilyen diszkriminatív rendszerek fenntartása, addig nem lesz jelentős növekedés az aktív dolgozók számában. A munkahelyteremtés egy dolog, az egyenlő eséllyel indulás meg egy másik. Mint tudjuk az egyenlőbbeknél vannak egyenlőbbek is. Arról a bánásmódról meg aztán ne is beszéljünk, amit egyes munkaadók a dolgozóikkal művelnek. A munkavállaló vmiféle értéket képvisel a munkaadó számára (legalább is jobb helyeken, ahol erkölcsi és anyagi megbecsülést kellő mértékben kapsz) és nem ártana ha a munkaadók is felfognák, hogy a munkavállalók egészségének megőrzésére legfontosabb kérdés. Szerintem mosolygó és kellően fit emberekkel sokkal zökkenőmentesebb a munka, mint beteg, agymosott robotokkal. De hát kinek a pap, kinek a papné. 🙂
  • cocka
    Persze, de a körülményekről nem írtál semmit. Melyik városban, mit dolgoztál, mennyi idő alatt találtad meg az első állásodat (milyen végzettséggel, volt-e ismerős stb..), mit tanultál az egyetemen stb.. valószínűleg nem mindegy, hogy gépészmérnöknek, programtervező matematikusnak, orvosnak vagy történésznek tanultál.
  • cocka
    Persze, de a körülményekről nem írtál semmit. Melyik városban, mit dolgoztál, mennyi idő alatt találtad meg az első állásodat (milyen végzettséggel, volt-e ismerős stb..), mit tanultál az egyetemen stb.. valószínűleg nem mindegy, hogy gépészmérnöknek, programtervező matematikusnak, orvosnak vagy történésznek tanultál.
  • whave
    ne haragudj, de egyszeruen nem fogom fel, milyen diszkriminaciot emlegetsz minden masodik mondatodban.
  • dominicus
    Tokeletsen egyetertek, a szocialis osztondij diszkriminativ, manapsag a kacsalabon forgo palotaban lako vallalkozo gyereke is tud papirt szerezni arrol, hogy anyja munkanelkuli, apja minimalberes, kiskoru testverei meg tanulok. Nem is beszelve a milliomos, BMW-bol kikandikalo segelyesrol.
    Aki tanul, okos, szorgalmas > kapjon tandijmentesseget, osztondijat, meghozza olyat, amibol meg tud elni az egyetem mellett. Aki lusta, buta > fizessen, ha diplomat akar. Vagy fontolja meg, hogy elmegy dolgozni. Kesobb, ha beno a feje lagya, es jol teljesit, a ceg is elkuldheti tovabbkepzesre vagy levelezon is elvegezheti a foiskolat, egyetemet. Nem az ordogtol valo ez. Ja, igen: diakhitel2, 2% kamattal: rohely, az inflacio tobbet elvisz evente. Aki ezt folveszi, az fonyeremeny, igazi befektetes a jovobe. Mondjuk, nyilvan onbizalommal kell rendelkezni, hogy en TENYLEG az eletem teszem fel az altaisztikara, tanulok kazahul, oroszul, megyek kozep-keleti expediciokra, stb. De aki csak 3 ev laufot akar a munkanelkuli segely elott, az gondolja at az eletet jobban.
  • dominicus
    @cocka: “az egyenlő eséllyel indulás”

    Hol elsz te, hogy elhiszel ilyen bullshitet, mint az egyenlo esellyel indulas?
    A nagymellu, karcsu, szoke, csinos bombazo mindig, mindenhol 10x annyi esellyel kap allast mint a dagadt, pattanasos, budosszaju, sztk-szemuveges baratnoje. Akinek 150 az IQ-ja, nagyobb esellyel fejezi be sikeresen az egyetemet, mint akinek csak 100. Nem letezik olyan, hogy egyenlo esely, mert ilyen a termeszet, ilyen vilagban elunk. Ez a szelekcio lenyege, az allasinterju lenyege, a verseny. Senki nem indul egyenlo esellyel. Es ez nem csak a penzt jelent, hanem tarsadalmi, szellemi, kapcsolati toket is.

    “Akinek van, annak adatik, akinek semmije sincsen, meg azt is elveszik tole amije van.” Meg a Bibliaban is benne van.

  • Ziv11
    Én egy Budapesten található tandíjas francia egyetemen tanultam alkalmazott grafikusnak (VisArt). Az első évben 250 ezer Ft volt egy félév, a harmadik év végére ez felment 360 ezerre. Az elején a szüleim fizették, de aztán elmentek nyugdíjba, és akkor hirtelen a három hónapos nyári szünetben kellett volna összeszednem a negyedik, _utolsó_ évre a kb 2×360 ezer Ft tandíjat kb. 80 ezer Ft anyagköltséget úgy, hogy a három hónapnól kettőt egy cégnél dolgozok gyakornokként, fizetés nélkül.

    Tehát ezt a kb 800 ezret egy hónap alatt kellett volna összeszednem. A suli nagyon kemény volt, hétfőtől péntekig, reggeltől délutánig, minden napra annyi házi feladattal és gyakorlattal, hogy otthon is estig ezzel foglalkoztunk, szóval emellett nemigen lehetett dolgozni (hétvégén a hétközbeni elmaradásokat pótoltuk).
    A magyar állam egyébként ahol lehetett, keresztbetett ennek a sulinak: nem járt nekünk diákigazolvány, diákhitel, sőt, kb. regisztrálatlan munkanélkülinek számítottunk, miközben keményen tanultunk.

    Így halasztottam egy évet, de akkor volt a világválság, és nem tudtam összeszedni ennyi pénzt a következő évre sem, pláne hogy hirtelen nekem kellett elkezdeni segítenem nyugdíjas anyukámnak, mert a nyugdíja nem volt elég a számlákra. Utána pedig lejárt a “határidő”, az iskolát kötelező adott idő alatt befejezni, így kicsúsztam a határidőből, és sajnos buktam a diplomámat, ami elég idegesítő volt, mert már csak egy év volt hátra…

    Szóval azért az “ingyenesség”, a “rászorultság” nem mindig csak a falu legszegényebbjeinél jön ki néha, idővel másokkal is előfordulhat.

  • Ziv11
    Egyébként, ha egy szakon nincs “túltermelés”, az oktatás, vagyis a képzett munkaerő az államnak is érdeke, és mint ilyen, az államilag finanszírozott oktatással az ország jövőbeni boldogulását segíti elő.
  • pantlikaskiralylany
    Nézzük csak:
    -annak idején mikor bevezették a pár ezer forintos tandíjat, ki volt a legjobban felháborodva? Kinek volt az első lépése hatalomra jutáskor, hogy eltörölje?
    Utána pedig létrehozta a diákhitel programot! (Megjegyzem, ha nincs tandíj, akkor minek?)
    Majd pedig kitalálták, hogy ezer fő alatt nem kapja meg az iskola az akkreditációt, vagyis, a kisebb főiskoláknak mindenkit fel kellett vennie, hogy meglegyen a létszám, majd kiszórta az első félévben félévismétlésre, stb… Fel is hígult a diplomások köre, hiszen némelyik főiskoláról az a hír járta, ha bemegy egy traktor az is diplomával jön ki…
    Az első Fityisz kormány volt…
    A sok diák felvette a hitel, hogy legyen miből sörözni… (tudom, akkor voltam diák, egy ideig fizettem a tandíjat, a diákhitelt pedig azok vették fel, akik egy hétre több zsebpénzt kaptak mint én egész hónapra.)

    Azzal nincs gond, hogy ezt is át akarják alakítani, de:
    mint a nyugdíjnál, itt is szükséges lett volna némi átmenet, nem a felvételi jelentkezések előtt egy héttel bejelenteni, hiszen a most érettségizők és a szüleik sem így készültek – eddig azon sakkoztak az albérletet, megélhetést, utazást tudják e finanszírozni a gyereknek. (Több ismerősömnek is végzős a gyereke, és bizony nem adták be a felvételit, hiába jó tanuló a gyerek, ezt már nem tudják bevállalni)
    Amit írsz, hogy “csak” 25000-30000 a havi tandíj, az mind és szép jó, ezek szerint nálad ez csak egy kerekítési hiba a havi költségvetésedben, sokaknak nem az.
    Valószínűleg a te gyereked nem érettségi előtt áll, vagyis elkezdhetsz arra is időben félretenni (a nyugdíj mellé természetesen, hiteltörlesztések után stb)
    Egyébként pedig nem valós ez az összeg, ennél sokkal nagyobb számokról van szó.
    Másrészt először a tanárokat kellene átprogramozni, ugyanis az egyetemeken, főiskolákon eddig a szívatós félévek arról szóltak, hogy növeljék a fejpénzeket (hiszen a félévismétlő is beleszámított a képzésben résztvevők számába)
    A bolognai rendszerrel szabad kezet adtak a tanároknak, hogy éveken át szívassák a népeket, ezzel növelve szintén a fejpénzt.

    Azzal értek egyet, hogy kötelezzék a diákokat, ha itt tanult, és ingyen tanult, akkor x ideig itt is dolgozzon (különösen az orvosok), vagy fizesse ki a tandíját. Ez ellen pedig mindenki fellázadt, pedig ez teljesen jogos lenne.

  • santana3000
    A társadalmi igényekhez nem illeszkedő felsőoktatási intézményeket célszerű lenne bezárni.
    ——————————————————————————————————
  • cocka
    Azt, hogy jelentkezel egy álláshirdetésre, az önéletrajzod alapján behívnak, elkezditek a beszélgetést és már egyből azt lesi az interjúztató, hogy mik a gyenge pontjaid. Rosszabb esetben már pofára eldönti, hogy nem kellesz. Az hogy esetleg értesz valamihez, ne adj isten olyasmit is el tudnál végezni, amihez egyébként értelmes magyarázaton és észen kívül más nem kell, az már nem érdekes.
    Az összes HR-es köcsög azt nézi, hogy mit nem tudsz. De ugyanez van a nyelvvizsgáztatás rendszerében is kb. Szűrni a cégnél végzett tevékenység alapján kéne, nem egy olyan a pályázóról kialakult képpel, ami lehet hogy hamis. Véleményem szerint egy vagy két interjú nem alkamas arra, hogy a pályázó képességeiről maradéktalanul meggyőződjenek. Hát erről a diszkriminációról van szó. Az állásra pályázók diszkriminációjáról.
  • cocka
    Rendben. De ha ezt elfogadjuk, akkor fogadjuk el azt is, hogy ugyanezen okból egy csomó embernek nincs munkája. Tehát manapság a munka nem, hogy nem kötelezettség és nemhogy alapjogod nincs hozzá, de egyenesen kiváltság. Nem azt mondom, hogy ne létezzen az esélyek különbözősége, de itt olyan óriási szakadékok vannak, amik hosszú távon valószínűleg csak rontanak a helyzeten, azaz szvsz még ennyi dolgozó ember se lesz, mint amennyi ma van.
  • whave
    ok koszi, igy mar ertem. eddig mazlim volt a HR-esekkel, de nagyon jol latszik, hogy milyen szarsagokon akadhattam volna fenn en is interjuim soran…
  • Illye
    Az interjúk beválási esélye tényleg nem túl nagy, de minél jobb egy HR-es, annál magasabb ez az arány. Ráadásul a HR-esek nem azt nézik, hogy neked szép a szemed és tetszenél a főnöködnek, aki alatt dolgozol, hanem azt, hogy a cég érdeke mit kíván, mik a követelmények és az adott csapatban előreláthatólag hogyan fogsz teljesíteni, el tudnak-e a munkatársak fogadni stb… Erre azért elég lehet az interjú, főleg akkor, ha már a felvételiztető nem ma kezdte..

    Amúgy meg én azt nem értem (és valószínűleg sosem fogom megérteni), hogy miért nem lehet azt csinálni, hogy minden este mondjuk a híradó után, Barátok közt és Jóban-rosszban előtt egy 5-10 perces blokkban azt adott ötlet felelőse kiállna a nép elé és levezetnék a döntést a következőképpen:
    “Emberek jelenleg van “x” helyzet. Ez a helyzet azért nem jó, mert…. ha így folytatjuk, akkor ez lesz…. A döntésünk alapján, ha azt csináljuk, hogy ….. akkor terveink szerint “y” idő múlva ide fogunk kilyukadni. Kérem, hogy támogassanak minket és fogjunk össze a közös ügy érdekében. Köszönöm.”
    Ez ilyen nehéz?

  • whave
    ” Ráadásul a HR-esek nem azt nézik, hogy neked szép a szemed és tetszenél a főnöködnek, aki alatt dolgozol, hanem azt, hogy a cég érdeke mit kíván, mik a követelmények és az adott csapatban előreláthatólag hogyan fogsz teljesíteni, el tudnak-e a munkatársak fogadni stb”

    Papiron, sajnos csak papiron. A jofej, eletkepes HR-es, mint a feher hollo. Par regi foiskolai evfolyamtarsam azota ilyen pozicioban kotott ki. Erdekes, hogy a legbugyutabb, arrogansabb picsak voltak ok, akiknek a heti inger-adagot mar a VV-szavazas is megadta 🙂

    9 eve csovalom a fejem, ha azt mondjak nekem, HR-es, es akkor meg nem is volt ilyen hig a szakma.

    Amit meg irtal, az pontosan ilyen nehez. Osszeegyeztethetetlen a populizmussal, amire pedig minden igenyunk megvan, a vegletekig… sajnos 🙂

  • Illye
    Én is HR-en végeztem és én is ezt tapasztalom amúgy az ismerős HR-esek között… nem éppen a legokosabbak vannak olyan pozícióban, ami a cég életlében igen csak meghatározó lenne.
  • Illye
    Én is HR-en végeztem és én is ezt tapasztalom amúgy az ismerős HR-esek között… nem éppen a legokosabbak vannak olyan pozícióban, ami a cég életében igen csak meghatározó lenne.
  • Darkosia
    A cikkel egyetértek.
    Elég sok hülyeséget olvastam a kommentek között, ennek valószínűleg az az oka, hogy az illetők régebben jártak egyetem környékén, és nem tudják pár év alatt hova züllött. Mindkét oldalról megtapasztalhattam, hogy milyen sötét az átlaghallgató. Alsóhangon az emberek 70%-át ki kéne vágni az egyetemekről, mert egész egyszerűen nem oda való. Tudnék mesélni eseteket ahol már erősen az asztalba vertem a fejem, de azok úgyis csak kiragadott példák lennének. Helyette csak egy tárgyat emelnék ki: az egész ttk-n minden szaknak tartunk olyan matematika órát, aminek egyetlen célja a totális anafabéták kiszűrése. Az anyag kezdődik a nevezetes azonosságoknál, jönnek az első és másodfokú egyenletek, majd év végére eljutunk a százalékszámításik. Tehát bőven a középiskolai anyagon belül maradunk. A számonkérés úgy néz ki, hogy minden héten ki van adva 7 feladat, kéthetente zh az előtte kiadott 2 adagnyi feladatból sorsolunk egyet egyet. És a hallgatók harmada így, ilyen nehézségű, kiadott feladatok mellett, megbukik. Nem csak nálam, ez a nagy átlag. Azért is ezt meséltem el, mert erre nem lehet rásütni, hogy 1-1 nagyon hülye mindenhol van, vagy csak én vagyok a köcsög aki szívatom őket.
    Amúgy saját becslésem a hallgatókról: Van kb. 15% aki be se jár, de még zh-t írni sem. Vagy mert utólag meggondolták mégse kell nekik a tárgy, vagy nem tudom, de ők így nyilván leírhatók. Van egy 25% aki tök zokni, hosszú lenne álátámasztanom, de nem ok nélkül írom, én ezt tapasztaltam. Van még egy jó nagy réteg, kb. 30% aki nem lenne hülye, de nagyon lusta. Amint megvan a minimumpont nem jár be, kisujját nem mozdítaná hogy kettesnél jobbat kapjon. Ők az a réteg akit a bulizó egyetemistaként szoktak sztereotipizálni. A maradék kb. 1/3-ad akivel lehet kezdeni valamit.

    A pénzügyekről: valaki írta, Pesten könnyű, mert ott van munka, de mi van vidékkel? Nos, Pestet nem tudom, nekem Szegedről vannak tapasztalataim. 30K ösztöndíjat simán lehet kapni (a fentebb leírt hallgatótársak mellett nem nehéz a felső harmadban végezni), emellett van szoctám, laktám, jegyzettámogatás, karácsonyi pénz… És ez az, ami bármely “földi halandónak” ölébe hullik. Akik igazán jók(elvileg miattuk siránkoztok, hogy nincs lehetőségük) emellett kapnak egyéb ösztöndíjakat, bursát, neadjisten köztársasági ösztöndíjat, stb. Az egyetem ingyen bérletet bizzosít az egész városba, kollégium havi 10000ft és ha megvan a kettes átlag a Károlyiba röhögve be lehet kerülni (mondjuk olyan is, de ez van). Szóval nekem ne mondja senki, eddig olyan nehéz volt(illetve sokaknak az volt: a hülyéknek), épp itt az ideje a szigorításnak.

  • kg78
    Nagyjából egyetértek a cikkel. Minek olyan embereket képezni tömegesen adóforintokból, akik soha nem fognak elhelyezkedni a szakmájukban, vagy az álláspiacon nincs igény az ismereteikre, ergó teljesen feleslegesen költöttek rájuk pénzt, másrészt ezalatt az idő alatt a munkaerőpiacról is kiestek.

    Nem értem a cikk íróját abban, mert nem fejtette ki, hogy mi volt a baj a kormány részéről az időzítéssel vagy a kommunikációval, illetve milyen baltás műtétről beszél. De lehet csak azért írta oda, hogy ezzel azt a látszatot keltse, hogy nem a kormány mellett áll, hanem valahol középen. Ez szükségtelen, mert vagy ész érveket írunk vagy politizálunk és ezzel politikát vitt a dologba.

  • kg78
    Veled tökéletesen egyetértek. Hogy 70%-ot kéne egyből kirúgni egyből vagy kevesebbet azt nem tudom megmondani, de nagyon sokat az biztos. A többség olyan szinten zülleszti az egyetemet a saját puszta jelenlétével, hogy az már az egyetemre nézve jelent veszélyt, abban az értelemben, hogy egy ilyen ember ott diplomát szerezhetett.

    Ez a 90 után született generáció többségében olyan silány testileg és buta szellemileg a 20-as évei körül is, hogy ilyen emberemlékezet óta biztosan nem volt. Elképzelni sem tudom, hogy hogyan fognak boldogulni az életben.

  • AugustBurnsRed
    Én pedig ilyen fos színvonalért nem vagyok hajlandó fizetni. Majd akkor ha értékelhető GYAKORLATI tudást fogunk kapni, ami NEMZETKÖZI piacon lesz versenyképes! Mert világ top 400 egyetemében nincs magyar, szívonal a béka seggénél valahol. De ez nem csak a felsőoktatásra vonatkozik, hanem a szakmunkásképzésre is! Pocsék mind a kettő. Most lehet azzal jönni, hogy pont emiatt hígult fel, de sok helyen a tömegképzést kemény vizsgákkal oldják meg, ahol 60-70% rostálódik ki, végül az marad aki tényleg tud.
  • AugustBurnsRed
    Én pedig ilyen fos színvonalért nem vagyok hajlandó fizetni. Majd akkor ha értékelhető GYAKORLATI tudást fogunk kapni, ami NEMZETKÖZI piacon lesz versenyképes! Mert világ top 400 egyetemében nincs magyar, szívonal a béka seggénél valahol. De ez nem csak a felsőoktatásra vonatkozik, hanem a szakmunkásképzésre is! Pocsék mind a kettő. Most lehet azzal jönni, hogy pont emiatt hígult fel, de sok helyen a tömegképzést kemény vizsgákkal oldják meg, ahol 60-70% rostálódik ki, végül az marad aki tényleg tud.
  • AugustBurnsRed
    Én pedig ilyen fos színvonalért nem vagyok hajlandó fizetni. Majd akkor ha értékelhető GYAKORLATI tudást fogunk kapni, ami NEMZETKÖZI piacon lesz versenyképes! Mert világ top 400 egyetemében nincs magyar, szívonal a béka seggénél valahol. De ez nem csak a felsőoktatásra vonatkozik, hanem a szakmunkásképzésre is! Pocsék mind a kettő. Most lehet azzal jönni, hogy pont emiatt hígult fel, de sok helyen a tömegképzést kemény vizsgákkal oldják meg, ahol 60-70% rostálódik ki, végül az marad aki tényleg tud.