Ítélt a Kúria

Megszületett a Kúria első döntése az Kasler kontra OTP perben. Az ismert perben a felperes azért perelte be az OTP-t, mert szerinte ő az árfolyamrésről (a devizaalapú hitelnél alkalmazott vételi és eladási árfolyamkülönbségről) nem tudott, így az egy számára ismeretlen költség volt.

Ezért azt akarta elérni, hogy ebbe kapaszkodva az egész szerződést nyilvánítsák semmisnek, hogy így megszabadulhasson a devizaárfolyam számára kedvezőtlen alakulásától.

Ugyanezen okból a devizahitelesek szó szerint ezerszámra perelték be a bankokat, ilyen vagy hasonló formai hibákra hivatkozva, hátha megsemmisítik a már előnytelenné vált szerződéséket.

Az már pár hónapja kiderült, hogy nem fogják a devizahiteleket se tisztességtelennek, se semmisnek nyilvánítani, így ezek a perek a fő céljukat (az egész ország szerencséjére) nem fogják elérni. A szerződések ezután is megmaradnak, maximum a vitatott részeket fogják majd változtatni.

A mostani esetben az OTP ügyvédje arra is hivatkozott, hogy miután a felperes két meglévő devizahitelét váltotta ki, furcsa lenne elhinni, hogy ő még életében nem találkozott a banki gyakorlatban is általános vételi-eladási árfolyamréssel és mivel bár nem kapta a kezébe a svájci frankot, majd nem vették tőle vissza és váltották át forintra, attól még van deviza-forint mozgás a háttérben (ahogy ezt a Kúria már korábban meg is állapította), így a bank jogosan számolta fel ezt a díjat.

A Kúria döntése szerint azonban a konkrét esetben az árfolyamrés tisztességtelen volt, ezért az OTP-nek fizetnie kell. A vitatott tétel a konkrét esetben a teljes hitelösszeg mintegy egy százalékát teszi ki.

A Kúria döntése bár komoly iránymutatást ad a további perekben, de nem jelenti azt, hogy automatikusan minden pernél ezt alkalmazni fogják, főleg akkor nem, ha a költségfelsorolásnál tételesen is ott van az árfolyamrés.

Mivel 2010 óta egyébként is középárfolyamon számolnak a bankok a lakáshitelek törlesztésénél, így ennek a döntésnek nem lesz komoly anyagi következménye a perek során. Ha a kormány erőből akarja rendezni a dolgot ősszel, akkor fájhat az ítélet a bankoknak.

Annál inkább fontos a perek kapcsán a Kúria további döntése, ami 16.-ára várható. Itt azt is fogják vizsgálni, mennyire volt tisztességtelen a kamatok egyoldalú emelése a bankok részéről, illetve mennyire volt alapos a devizahitelek kockázatának ismertetése. Ha itt elmeszelik a bankokat, az már komoly érvágás lesz a bankoknak és ugyanilyen nyereség az adósoknak.

Úgyhogy várjuk, hogyan döntenek két hét múlva a bírák.

Share

101 hozzászólás

  • Gábor
    Ki gondolta volna, hitelfelvételkor, hogy a sokmilliós hiteleket egyszer vissza is kell majd fizetni
  • Tarzaan
    Szintén hozzászólóknak szól:

    Aki deviza alapú kölcsönt vett fel (nem devizahitelt) az nem egy kockázati tőkebefektetést hajtott végre (mint aki pl. tőzsdézik) hanem azért ment a bankba, hogy ott forintösszeghez jusson olcsón. Ezt hirdették a bankok is. Azóta kiderült, hogy ez a pénzügyi termék bizony nem az, aminek eladták, vagyis ha úgy tetszik hibás. A reklamácó jogos.

  • Gyula

    De amúgy ez mit segítene egy bonyolulttá tett/előnytelen hitelszerződésen?

    Pl. abban, hogy végre lehetne verseny a bankok között.
    Ha ugyanis a jelzáloghitelt is átvihetem, akkor a bankoknak az az alapvető érdeke, hogy AAA+++ besorolású, mindig időben fizető hitelesei legyenek.
    Mert, ha csak ilyen ügyfelei vannak, akkor sokkal kisebb a kockázata a hitelkihelyezésen, és emiatt kevesebb céltartalékot kell képeznie.
    (illetve többet nyer az üzleten). Magyarán elindulhatna a verseny, mert a bankok nem lehetnek biztosak benne, hogy 15 évig nekik fogok tejelni.
    Nekem, meg ha tele van a tököm az egyik bankkal, mert bonyolult/előnytelen szerződést kötöttem velük, akkor ez egyszerűen menjen.
    Lehet, hogy az új bank korrekt és előnyös szerződést fog ajánlani.
    De, ha csak a jelzáloghitel miatt meg kell tartanom a régi bankszámlámat, az éppen nem ér sokat.

  • Gyula
    Ma a bankoknak nagyon kényelmes ez a helyzet. Nem egyszerű ám megszabadulni tőlük, és szerintem pont erre játszanak, hogy nem fog valaki egy bankváltás miatt napokat szarakodni. Egy hitelkiváltás pedig minden, de nem egyszerű és nem olcsó.
    De van egy érzésem, hogy az igazi verseny azért annyira abankoknak sem érdeke…
  • Gyula

    Akkor visszavonom.
    Én mondjuk eléggé rugalmatlannak ismertem meg az OTP-t, de nyilván ez az én hibám.

  • Prémium bankár
    Mindenki kommentjében van szerintem igazság, de nézzük ezt a problémát kicsit távolabbról. Azt is be kell látnunk, hogy a kormány kényszerben van. A GDP arányos államadósság igen magas szinten van, ami jelentős részében deviza. A deviza adósságot a vele hordozott (és utóbbi években megtapasztalt) kockázat miatt ki kell pucolni, a GDP-t pedig érdemben növekedési pályára kell állítani, ehhez viszont kell a hazai fogyasztás növekedése is. Addig viszont amíg a lakosság a jövedelmét törlesztő részletekbe tolja, CHF és egyéb deviza hiteleit nyögi, 6-7 számjegyben fejezhető ki a fizetésképtelenek száma (KHR listások), addig az egész egy zsákutca, és a forintot sem lehet gyengíteni a deviza kitettség miatt.. Egyetlen megoldás a deviza adósságok kipucolása, majd ha muszáj forint gyengítés, és ez kire verhető rá, hát a bankokra… Majd legrosszabb esetben 1 EUR-ért megveszi őket a Magyar Állam.
  • Prémium bankár
    És itt nem lényeges, hogy jogos-e az árfolyamrés alkalmazása sem vagy sem, jogos volt -e kamatperiódusonként egyoldalúan kamatot emelni vagy sem, ezt meg fogják lépni, kényszer lesz, ha nem akarunk görög sorsra jutni.
    Szubjektív véleményem az, hogy őszre hoznak egy törvényt az összes devizahitel kötelező átváltásáról, de ezt a tartozást majd csökkentik az árfolyamrés, valamint az egyoldalú kamatemelések miatt “elszenvedett” veszteségekkel (és ez még valamelyest jogilag magyarázható is), majd ha még így sem lesz elég ütős az ajánlat, akkor az állam is vállal némi “önrészt”, minimális kamattámogatás válalása mellett.
    Akinek ez nem tetszik, mint bank, kivonul.
    Ha valaki alaposan megnézi Matolcsi lépései egy előre megtervezett és logikus folyamatba illenek, ezt a folyamatot be fogják fejezni… Jaj neked forint árfolyam..
  • mtoma73
    Arra a kérdésre soha nem válaszol egy hőbörgő sem, hogy ha ennyire hibásak a szerződések, akkor amikor alacsony volt a törlesztő, vagy még tudták fizetni, akkor miért nem problémázott senki, vagy amikor aláírták? Miért csak akkor hibás termék, ha nem akarom/tudom fizetni?
    Nem is értem miért nem volt baj, hogy nem CHF-et adott a bank a hitelfelvevőnek, amikor kiutalta a hitelt, hanem Ft-ot, és ugyanez most miért baj?
  • Kiszamolo
    Milyen szép világ lenne itt, ha a bankok azt mondanák, hogy hibásak alakilag a szerződések, ezért semmisek. Legyen kedves mindenki a pénztárhoz fáradni és visszacsöngetni egyben a teljes tartozást 30 napon belül, vagy legyen kedves kiköltözni az ingatlanból, hogy a bank eladhassa, amennyiért éppen tudja.

    Lenne itt fene nagy felzúdulás.

    Az egy hülyeség, akárki is találta ki, hogy ha egy szerződés alakilag hibás, akkor semmis. A bíróság célja, hogy az alakilag hibás bármilyen szerződéseket is ha lehetséges, életben tartsa, mert ez a jól felfogott érdeke egy jogállamnak. (Nem csak lakáshitel-szerződésekről beszélek.) Akkor nyilvánítják semmisnek, ha alapkérdésekbe ütközik maga a léte, mondjuk kényszer hatása alatt született, egyoldalú, nem teljesíthető, stb. stb.

    Azt meg már régen kimondták, hogy a devizahitel nem uzsora és teljesen tisztességes, ha az ügyfél a kamatelőny miatt kénytelen devizakockázatot vállalni.

    (Azokra az ostobaságokra már nem is reagálnék, hogy nem is volt deviza a hitel mögött, hö, én forintot kaptam, nem vót a kezembe’ svájci frank, akko’ meg mit akarnak? //kiszamolo.hu/van-e-deviza-a-devizahitelek-mogott/

    Amúgy meg oda kellett volna nyomni az ügyfelek kezébe a svájci frankot, aztán menjenek, váltsák be az utcai váltókban. Akkor nem lenne most az egész cirkusz.

  • Aleks
    Nem devizahitelesként, csak érdekelne hogy milyen hatása lesz a nagy megoldásnak az ingatlanpiacra:
    -egyrészt elkezdhetik kilakoltatni a tényleg bedőlteket (meg a nem devizahiteles, egyéb tartozás miatt bedőlteket is)
    -másrészt ha egy-két devizahiteles számára felcsillan a remény, hogy szabadulni tud a hitelből akkor ezek is elkezdenek árulni. Gondolok itt pl. egy olyan szitura, hogy az eredetileg 10M Ft hitel most 15M Ft, a lakás meg ér 8M Ft.-ot és közben az illető megörökölte a nagymama lakását. Ha kormány most azt mondja vissza az egész és csak 10M a tartozás. 1-2M buktát is megér, hogy szabaduljon, de 7-et nem.
  • Aleks
    Amúgy szerintem a legnormálisabb az lett volna, hogy azt mondják a kamat visszamenőleg maximum svájci frank alapkamat+4% (és a kamat mellett nem lehet semmilyen más költség). A bank bukja az egyoldalú kamatemelgetést az adós meg a devizakockázatot.
  • tb
    Azért az átváltási-eladási árfolyam alkalmazása tényleg nem volt kóser. A bank nem 1%-kal mozgat valutát. Amikor elsején a banki befizetők átutalják az aktuális részletet, simán összejön minden banknak jópár milliárd forint, amit ilyen tételben azért már nem a pénzváltóba hordanak le, hogy készpénz miatt indokolt legyen a magas költség. Ha nem is használ komplex derivatívákat, hogy fedezze a műveleteket (de használ), a valódi költsége akkor is bázispontokban mérhető. Egy sima lenyúlásról van szó, és a jogcímbe okkal kötött bele a bíróság.

    Más kérdés, hogy igazából tök mindegy, hogy kezelési költségként vagy spread néven fut a dolog. Legalább a bankok tanulnak egy kis ábécét az ügyfélcentrikus hozzáállásból: nyugaton hatalmas betűkkel lett volna kiírva a hitelhez, hogy mi középárfolyamon váltunk, és az ügyfél elégedett, hogy törődnek vele (de mondjuk a kezelési költségünk duplaakkora…)

  • KZoltán
    “(… nem is volt deviza a hitel mögött…)” Ez egyébként rámutat arra az ellentmondásra, hogy a mai bankrendszerben a bankok a hitelnyújtásukkal szabadon teremtenek pénzt. Ha a bankok a semmiből a hitellel szabadon teremthetnek pénzt, akkor mi a fenének vacakolnak, hogy a hitelük mögé betegyenek devizaforrást?!
  • kerdezzbatran
    Úgy tűnik, mintha a bíró véleményén múlna, hogy költség volt-e bank számára a deviza váltás vagy sem. (Költség, akkor is fellép, ha nem közvetlenül váltja a valutát, hanem opciós ügyletekkel biztosítja azt.) Ez nem tény kérdés?
  • Zsoca
    “Az az indoklás is érdekes, hogy az átlagos ügyfélnek nehezen megérthető ennek a költségnek a működése.”

    Én úgy tudom jogszabály van arra hogy az ügyfélnek kötelessége értelmeznie az általa aláírandó szerződést, és ha ez egyedül nem megy neki akkor köteles ehhez segítséget kérni, erre jogszabály van, ezek után elég álságos arra hivatkozni hogy “há de én nem értem ami a szerződésben van”.

  • tip
    : mindegy, hogy a banknak mivel volt költsége. Egy vállalkozás sosem a költségeit fizetteti meg tételesen az ügyfeleivel. Ha így lenne, akkor egy zsemle a pékségben nem 50 Ft lenne, hanem 10, valamint 100 Ft a belépés az üzletbe, 200 a kiszolgálás, 150 az, hogy a cipőmmel behordtam a piszkot és így tovább. Ha veszek 10 zsemlét, kábé ugyanott vagyok, de mégiscsak furcsának találnám, ha a vállalkozó tevékenysége kimerülne az üzleti kockázatának és a költségeinek továbbhárításában. (Sőt, hogy fokozzuk a skizofréniát: a bankoknak vannak olyan költségeik, amelyek továbbhárítását egyenesen törvénnyel tiltották meg nekik.)

    A pék elkérheti a zsemléért az 50 forintot, HA ez volt a megállapodás. Anélkül, hogy tételesen igazolná, mi került azon annyiba. A bank elkérheti az árfolyamrést, HA ez volt a megállapodás.

  • Mettőr
    Kiszámoló! Valószínűleg magától sosem fogok tanácsot kérni pénzügyekben.
    Nem is értem hogy miért vállal ilyet.
    Volna néhány kérdésem:
    1.Ön szerint a szerződésekben fel van-e tüntetve az összes költség?
    2.A Hpt. előírja-e ezek meglétét?
    3.Vannak-e alaki és tartalmi követelmények?
    4.Ha nem felel meg ezeknek a szerződés akkor szankciókat helyez-e kilátásba?(Hpt.213§)
    5.Ha a szerződések megfelelnek az érthető és világos kritériumának akkor
    miért tartanak az ügyek 5-6 évig ?
    6.Miért nem az van a szerződésben hogy ez egy swap-devizakezelési-megbízással vegyes atipikus hitelszerződés?
    7.Az Ön ismeretében mit jelent az a kitétel hogy a jogszabályi változások esetén jogosult a bank kamatot emelni? Például ha eltörlik a tényleges életfogytiglant akkor lehet kamatot emelni?
    8.Az állampapír hozamok emelkedése esetén jogosult a bank kamatot emelni.
    Mely állampapír? Amelyik nekem szimpatikus ?
  • Mettőr
    Vagy Ön szerint is az a járható út hogy valamit oda vetünk a papírra és a Kúria majd kijavítja a hibákat hogy “életben” tartsa a szerződést?
    Volt egy ismerősöm vett egy autót.Az adásvételit az eladóval közösen írták, hogy gyorsabban elkészüljenek 1-1 példányban.Az eladó és a vevő is más hogy emlékezett az aznapi dátumra, (egy nap eltéréssel) le is dátumozták és alá írták.Iratok a kesztyűtartóba és az üzlet létrejött.A gépjármű tulajdonosa természetesen nem rohant másnap átíratni az autót hiszen volt rá még ideje.Pechére néhány nap után igazoltatták a rendőrök akik szemfülesen kiszúrták a dátumbeli különbséget.A vége 1 év felfüggesztett lett magánokirat hamisításért. Nos ennyire szigorúak a törvények ha betartják.Esze ágában sem volt a bírónak kijavítani a hibás részt és elengedni.Megvannak a hitelezés szabályai.Aki nem akarja betartani az ne hitelezzen hogy az egyik kommentelőt idézzem.
  • Mettőr
    ” A bíróság célja, hogy az alakilag hibás bármilyen szerződéseket is ha lehetséges, életben tartsa, mert ez a jól felfogott…”
    A bökkenő az hogy tartalmilag is hibás!
  • V
    azert ezt a “TBSZ vs bef.alap” sztorit nem hasonlitanam egy 30 eves CHF alapon mukodo konstrukciohoz, ahol a _fuggetlen_ tanacsado javasolta hogy ezt kossem. Az eredeti elkepzelesem az volt hogy 15 ev forint alapon. Csak annyit akartam ezzel mondani hogy lehet a deviza hitelesek allaspontjat demagogianak tartani de amit egyesek irnak hogy nulla onero stb aztan meg veszi hitelre a helikoptert mert a szomszednak az van, nos ez szinten demagogia. Az indulo torlesztom a fizetesem kevesebb mint 10%-a volt, jocskan belefert volna egy 10-15 eves HuF hitel, de a “szaki” megmagyarazta hogy miert CHF legyen.
  • L70

    “.Miért nem az van a szerződésben hogy ez egy swap-devizakezelési-megbízással vegyes atipikus hitelszerződés?”

    Miért, ha az lett volna benne, akkor nem veszed fel a hitelt? A közjegyző megkérdezte volna, hogy érted-e, te pedig bólintottál volna, hogy mi az hogy, nagyon is, csak adják már azt az olcsó hitelt.

    Az árfolyamváltozáson nem kellene lovagolni, már csak azért is, mert volt finom ropogós forinthitel is, igaz, drágábban, de a józanabbja azt vette fel, illetve tisztában volt vele, hogy a CHF eléggé kockázatos.

    Az egyoldalú kamatemelés más téma, ott a bankok nem kicsit sárosak.

    A semmisség elég kemény dolog lenne, elszámolni a feleknek egymással szinte lehetetlen lenne.

  • janos
    Azert ha most visszamehetnek a multba, en tovabbra is mindenkinek a svajcifrankos hiteleket ajallanam ( persze csak akkor, ha a forinthitelt is fizetni tudna ), mert meg ennyi ev tavlatabol is az tunik jo dontesnek.
  • morbiczer
    “Ez jogos felvetés lenne, ha előre tájékoztatják az ügyfeleket, hogy nem lesz Euró, 2008-ban gazdasági világválság lesz, 2008. február 26-tól megszűnik a forint plusz/mínusz 15 százalékos intervenciós sávja. Ennek a tudatában lehet, hogy mégsem vágtak volna bele.”

    A forint 2008 óta egy percre sem lépett ki a 2008-ban eltörölt árfolyamsávból, hiszen annak alja 240 Ft, teteje 324 Ft volt. Emlékeim szerint 2012 elején pont 324 Ft-nál tetőzött az euró.

  • Karacs
    Mi 2005-ben vettünk fel 10 milla svájci frank alapú hitelt, kiszámoltuk és még így is jobban jártunk, mint ha anno forinthitelt vettünk volna fel…
  • Mettőr
    L70 A szerződésnek a valóságot kell tartalmaznia,mert ha nem az van benne akkor az fiktív.Kérdésedre válaszolva: – igen nem vettem volna fel,ha erről részletes tájékoztatást kapok.Kaptam tájékoztatást csak valami egészen másról.Az elszámolás pedig rém egyszerű lenne,mivel a szerződés semmis (tehát nincs)jegybanki alapkamaton a forint összeget.
    Egyébként mit nem értesz azon hogy fel kell tüntetni az összes költséget a szerződésben.A THM-ben pedig csak a nevesített költségek szerepelhetnek.Olyan nincs eltitkolok egy költséget de felszámolom.
  • L70
    A korrekt megoldás az lenne, ha utólag beépítenének egy féket a CHF hitelekbe. Ennek lényege, hogy a hitel felvételétől fizetett törlesztő összességében nem haladhatja meg az azonos időpontban kínált HUF hitel összességében fizetett törlesztőjét, csak egy bizonyos százalékkal.

    Azt lehetne mondani, hogy a bank akkor járt volna el körültekintően, ha beépít ilyen stop loss pontot a szerződésbe.

    Számszerűsítve. Ha egy 10 milliós HUF hitel összességében 18 millióért lesz visszafizetve, akkor egy ugyanakkor felvett 10 milliós CHF hitel mondjuk 19,8 milliónál nem kerülhet többe, ha mégis, akkor egy bizonyos árfolyamnál át kell váltani (stop loss pont), és kötelezően HUF hitelként menne tovább.

    Ez az árfolyam pedig ügyfelenként eltérő lenne (felvételkori dátum, futamidők, előtörlesztések, stb szerint, bonyolult algoritmus szerint). Árfolyam opciós ügyletté alakulnának a CHF hitelek.

  • Kiszamolo
    Mi abban a fiktív, ha te vállalod a svájci frank árfolyamkockázatát és cserébe élvezed a 8%-kal alacsonyabb kamatot? Az, hogy a bank hogyan oldja meg a svájci frank beszerzését, megveszi, vagy teljesen bevett devizaswappal cseréli el az egyéb devizáját, amit könnyebb neki beszerezni, annak ehhez mi köze van?

    Ha arra hivatkozol, hogy ezért fiktív szerződés, akkor nagyon nagy bakot lősz.

    Egyébként meg mi közöd hozzá? Ha a svájci frank árfolyamára szerződtél, mi közöd akár ahhoz, hogy vett-e egyáltalán svájci frankot a bank? (Egyébként vett, mert előírás számára a deviza szerinti mérlegegyezés is, de ez lényegtelen.) Te megkaptad az alacsonyabb kamatot és az alacsonyabb árfolyamot is, amikor erősödött a forint. Akkor?

    Addig nem volt baj, amíg te jártál jól, meg adott a bank kölcsön pénzt, csak most a baj, hogy te jársz rosszabbul, meg vissza is kell fizetni a hitelt, igaz?

  • Mettőr
    Részlet a szerződésből:A bank x CHF kölcsönt nyújt,de legfeljebb y FT erejéig a folyósítás napján érvényes vételi árfolyamon. Magyarul nem svájci frankot váltott forintra, hanem forintot számolt vissza frankra. Különben honnan tudta volna hogy mi az y értéke a folyósítás napján? Már előre meghatározta az árfolyamtól függetlenül hogy mennyi forintot ad attól tartva hogy a frank erősödni fog. Akkor miféle átváltásról beszélünk? Mert eddig azt állították hogy ők frankot váltottak az adósnak. Ha deviza kölcsönt nyújtott a bank akkor az annyi forint amennyi a pillanatnyi árfolyam, nem lehet kevesebb. A legszebb az egészben hogy végül sem a forint összeg sem a svájci frank összege nem egyezik a szerződésben foglaltakkal.
  • Mettőr
    Kiszámoló mit nem értesz azon hogy kötelező formai és tartalmi elemek?
  • Kiszamolo
    Mi van? Mivel neked forintösszeg kellett, amiből ingatlant vettél, ezért nem adott többet, függetlenül attól, hogy esetleg begyengül a frank.

    Neked ebből azt sikerült kiolvasni, hogy akkor már nem is svájci frankot váltott a bank forintra?

    Szerintem hagyjuk abba.

  • Mettőr
    L70 a javaslatod jó.Csak elkésett.Utólag? Ha nekem valaki azt mondja hogy 6 évvel később a szerződésemet majd össze-vissza átírják akkor majd beleírnak kivesznek a beleegyezésem nélkül nincs az az isten hogy aláírjam.
  • kridli
    szerintem mégis meg kellene keresned Kiszámolót, és elmenned mondjuk egy akadémiára, mert teljesen fogalmatlanul puffogtatsz itt jogi frázisokat, anélkül hogy a pénzügyi hátteréről bármi fogalmad lenne…
  • Mettőr
    Hát szerintem is hagyjuk abba.Gőzöd sincs az egészről,a jogi hátteréről meg végképp.Folyamatosan ellentmondásba kerülsz magaddal.Jelen esetben az áll fenn hogy ha a frank gyengül akkor azért folyósít kevesebbet,ha erősödik akkor meg azért ad kevesebbet. Mert ugye a bankok állításuk szerint váltottak hiszen árfolyamrést használtak, márpedig árfolyamrés csak váltás estén áll fenn.
    Ezzel most azt állítod hogy a bank nem a folyósítás napján jegyzett árfolyamon hajtotta végre a deviza konverziót, hanem előre meghatározott fix árfolyamon (legfeljebb y forintot) ezért nem adott többet, függetlenül attól, hogy esetleg begyengül a frank. Akkor viszont a bank nem teljesítette a szerződésben foglaltakat (a folyósítás napján érvényes vételi árfolyamon)folyósít.A szerz-.ben a CHF összege fix. A forint ósszeg pedig az árfolyamtól függ. Nem kötheti ki hogy legfeljebb “y” forintot folyósít.
  • L70
    @mettőr

    Nem lenne muszáj átírni. Maradhatna így is, de úgy látom, az sem tetszik.

    Azért ahhoz fel kell nőni, hogy ha rossz üzletet kötünk, akkor ne követeljük azt, hogy törvényileg nyilvánítsák szuper nyereségessé a buktát. Mert akkor így utólag jelentkeznék 20 milla hitelért jegybanki alapkamaton én is.

    Korrekt elvárás az lehet, hogy csökkentsék a buktát egy reális szintre. Pl. 10% többletfizetésig, mert az érem másik oldala, hogy amíg kedvező volt az árfolyam, senki se akarta semmissé tenni a CHF hitelt, és magasról tettek rá, hogy honnan varázsolja elő a bank a hitelt ilyen alacsony kamatra.

  • Kiszamolo
    Pont azért volt kikötés, hogy mennyi CHF és forint, mert az aznapi árfolyamon számoltak, amit a bank nem tudhatott előre. Hidd el, sokkal több lakáshitelt intéztem, mint amennyit te valaha is láttál.

    Ha nem akarsz fizetni, a te dolgod. Ha ehhez ideológiát keresel, az is a te dolgod.

    Azokat a kérdéseket, hogy amíg neked volt jó, miért nem tiltakoztál, mindig figyelmen kívül hagytad. Ahogy azt is, hogy a svájci frankosok a mai napig jobban jártak, azt is ignoráltad.

    De ezzel a vita lezárva.

  • Kiszamolo
    Drága Mettőr,

    A vita vége azt jelenti, hogy a vita le van zárva, mert csak értelmetlen szócséplés. Nem csak a te hozzászólásod, a többieké sem jelenik meg ebben a témában. És nem, nem azért, mert annyira igazad van.

  • wahed ithnen
    @JR69:
    “Ez jogos felvetés lenne, ha előre tájékoztatják az ügyfeleket, hogy nem lesz Euró, 2008-ban gazdasági világválság lesz,…”

    és szerinted ezt a bankoknak kellett volna tudni. De mivel olyan felelőtlenek a bankok, hogy nem tájékozódtak erről előre és elmulasztották ezt a nyilvánvaló információt az ügyfeleik felé továbbítani a szerződés előtt, ezért a bankokat kell elmeszelni.

  • wahed ithnen
    mettőr szakmai tárgyi ismeretei a zéróhoz tendálnak, de bátorsága nem ismer határokat.

    Eszembe jut róla a régi vicc, amikor a cigány el akarja adni a gebét :
    ” nem vak ez a ló instállom, hanem bátor” 😉

  • Tarzaan
    @kiszamolo 2014-06-04 - 21:43

    "Az egy hülyeség, akárki is találta ki, hogy ha egy szerződés alakilag hibás, akkor semmis. A bíróság célja, hogy az alakilag hibás bármilyen szerződéseket is ha lehetséges, életben tartsa, mert ez a jól felfogott érdeke egy jogállamnak."

    Kedves blogger, ezt inkább a Hitel- és Pénzintézeti törvény megalkotóival beszélje meg.

    Megjegyzem, az olyan apróságok, mint "Ha a szerződés nem tartalmazza a szerződés tárgyát", "Ha a szerződés nem tartalmazza az összes költséget, köztük a THM-et", Ha a szerződés nem tartalmazza a törlesztő részletek számát, összegét és a törlesztési időpontokat" elég húsbavágó dolgok.

    És bizony egy bíróság sem tehet élővé egy oylan szerződést, ami már keletkezéstől semmisnek tekinthető.

    A jogállamnak az az érdeke, hogy törvénybe ütköző szerződések eleve ne jöjjenek létre.

  • Kiszamolo
    Milyen kár, hogy az összes szervezet, mint például az Európai Bíróság, Kúria másképp gondolja, mint a sok műkedvelő jogmagyarázó. Talán velük kellene megvitatni ezt a kérdést.
  • Tarzaan
    @Kiszámoló 2014-06-06 – 09:07

    “Az, hogy a bank hogyan oldja meg a svájci frank beszerzését, megveszi, vagy teljesen bevett devizaswappal cseréli el az egyéb devizáját, amit könnyebb neki beszerezni, annak ehhez mi köze van?”

    “Ha a svájci frank árfolyamára szerződtél, mi közöd akár ahhoz, hogy vett-e egyáltalán svájci frankot a bank?”

    Addig nem volt baj, amíg te jártál jól, meg adott a bank kölcsön pénzt, csak most a baj, hogy te jársz rosszabbul, meg vissza is kell fizetni a hitelt, igaz?

    Nagyonis sok. Ugyanis kamatemelkedéskor az emelkedő forrásköltségre szoktak hivatkozni – annak ellenére, hogy a bázisdeviza alapkamata a béka feneke alatt van.

  • Tarzaan
    @Kiszámoló 2014-06-06 – 09:07

    “Te megkaptad az alacsonyabb kamatot és az alacsonyabb árfolyamot is, amikor erősödött a forint. Akkor?”

    Keresztanyámék Sony tévéje is másfél évig nagyszerűen működött. De ekkor bemondta az unalmast, úgyhogy nem sokat kellett vívódniuk, hogy érvényesítsék garanciális jogaikat.

    2014-06-16 – 08:04

    Hááát, speciel EB-s perekben pont hogy az ügyfeleknek kedvező precedensek vannak.

    EU Bíróság C-76/10
    “valamely fogyasztói hitelszerződésben a teljes hiteldíj mutató feltüntetésének elmulasztása azzal a következménnyel jár, hogy a nyújtott hitelt kamat‑ és költségmentesnek kell tekinteni.”

    76-os pont:

    curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=9ea7d0f130deab000dac28674d2da4d6f235af21ede1.e34KaxiLc3eQc40LaxqMbN4OaNqSe0?text&docid=79737&pageIndex=0&doclang=HU&mode=lst&dir&occ=first&part=1&cid=206626

  • Kiszamolo
    Hát igen, milyen jó is lenne tudni, mi a különbség az alapkamat és a forrásköltség között.
  • Kiszamolo
    Az is mekkora különbség, hogy nincs THM mutató, vagy hogy egy költség nincs nevesítve egy-egy szerződésben.
  • Zabalint

    Valóban független tanácsadó volt? Tehát a tanácsáért ott és akkor fizettél, attól függetlenül, hogy melyik konstrukciót választod, nem pedig jutalékot tett el?

    Másrészt nem az a lényeg, hogy 5 év vagy 30 év, meg hogy befektetés vagy hitel, hanem az, hogy mennyire tájékozódsz előtte, hogy belevágsz, mennyire mérlegelsz, 30 éves deviza alapú hitelnél nyilván nagyságrendekkel jobban utána kell járni a részleteknek, mint egy egy 5 éves befektetésnél. Hogy mit ne mondjak, pl. 30 éve mennyi volt a CHF árfolyama?

    Egyébként nem is tudtam, hogy 30 éves konstrukció is volt, én a 20-at is sokallom, 10 év ami még talán tervezhető.

  • Zabalint

    Az a probléma a stop lossal egy ilyen konstrukcióban, hogy ez azt jelentené, hogy a stop loss érvényesítésénél ugyan épp az aktuális Ft hitel törlesztőét érné el a törlesztőd, de utána, mivel jóval nagyobb összegre kellene fizetned a Ft kamatot, ezért jóval magasabb lenne, mint az aktuális Ft hitelé. Ez szélsőséges esetben akár duplázhatná is egyik napról a másikra. Kivéve, ha valami biztosítás lenne benne vagy amerikai típusú opcióval lenne fedezve ez a kockázat, csak akkor meg induláskor nem lenne olcsóbb a Ft hitelnél.
  • Zabalint

    A garanciát kifizeted a termék árában, ha deviza alapú hitelnél ki akarod küszöbölni a deviza kockázatot, megteheted megfelelő ellenkező irányú pozícióval a devizapiacon, viszont akkor kb. ugyanott vagy, mint ha Ft hitelt vettél volna fel, mert meg van neki az ára (ki kell fizetned a kamatkülönbözetet napfordulókor). Ha garancia nélkül, így olcsóbban veszel terméket, akkor nem jogos, ha utólag reklamálsz, ha tönkrement.
  • Tarzaan
    Egyébként tudom mi a különbség az alapkamat és a forrásköltség között, csak éppen a forrásköltség a bank magánügye, neki azt valamiképp előre be kell építenie az áraiba vagy oly módon kell azokat meghatároznia, hogy azokat egy tőle független dologhoz (pl. bázisdeviza alapkamata vagy CHF Libor) köti, hiszen ha azt is az ügyfélre terheli, semmiféle motivációja nem lesz alacsonyan tartani a forrásköltségeit.
  • Catinator
    Ma (6.17) az MR1-en a déli Ütköző témája is a devizahitelek voltak. Előkerültek minden részről a hibák, nem éreztem egyoldalúnak. A kúria döntése részben üdvözlendő de vannak benne veszélyes részek. Probléma, hogy a politika hergeli az indulatokat, és szó esett, milyen károkat okozhat az ügyfeleknek és a bankoknak a megoldás elhúzódása. Szóba került, voltak ügyfelek akik nyertek a devizahitelen. Volt valamelyik pénteken szintén egy ahol volt MNB vezér is nyilatkozott. Érdekes hallani, ahogy egyre több része kerül elő a problémának. Egyre gyakrabban hallani hogy a szabályozó szervek, a bankok és az ügyfelek egyaránt hibásak voltak és miben. Tükrözi mindazt ami itt a cikkből és a kommentekből lejött nekem.
  • Géza
    Olvastátok a törvényjavaslatot?
    http://www.parlament.hu/irom40/00465/00465.pdf
    Többször kifogásoltam (itt a blogon is), hogy mindenki csak a devizahitelekről beszél, pedig az egyoldalú szerződésmódosítás kérdése a forint-hiteleknél is releváns. Megnyugtató, hogy a törvény erre is explicite vonatkozik.

    Nincs szó arról, hogy milyen kamattal kell visszafizetni a jogtalanul levont díjakat. A jegybanki alapkamatot kicsit kevésnek tartanám. Ha én késedelembe esek, akkor ügyleti kamat+késedelmi kamatot számolnak. A jogtalanul levont díjakat pedig nem baráti kölcsönként adtam a banknak.