A FED, vagyis az amerikai jegybank és több másik jegybank a világon pénznyomtatással és a kamatok mesterséges alacsonyan tartásával szeretne úrrá lenni a hét éve kialakult pénzügyi válságon. A válság előtt jellemző 4-6%-os jegybanki alapkamatokat 0 és 0,25% közé vágták és azóta ott is tartják, immár lassan hat éve. Ezen túl állampapírokat és egyéb kötvényeket is vásárolnak folyamatosan a jegybankok, hogy alacsonyan tartsák azok hozamait is.
Az intézkedések pozitív hatása látszik az amerikai gazdaságon, úgy tűnik, a gazdaság ki tud lábalni a pénzügyi válság okozta károkból. Ha alacsony a kamatláb, senki nem akar megtakarítani, inkább mindenki költekezik, sőt a vállalkozások beruháznak, hiszen ilyen alacsony kamatláb mellett a legtöbb beruházás megtérül. Ha az emberek fogyasztanak, a gazdaság bővül és a vállalkozók beruháznak, ha a vállalkozások beruháznak, az embereknek lesz munkája. Ha szinte ingyen van a hitel, mindenki bátran vesz új ingatlant, így a haldokló ingatlanpiac is életre kel. Pont ez a jegybankok célja az alacsonyan tartott kamatokkal: pörögjön fel a gazdaság.
Mielőtt pezsgőt bontanánk, érdemes a pozitív hatásokon túl figyelembe venni a pénzeső árnyoldalait is. Ebből gyűjtöttem össze nektek egy csokorral.
- A cégek számtalan olyan beruházásba belefognak, ami nem lenne kifizetődő, ha az igénybe vett hitel drágább lenne, vagyis a valós piaci árán nyújtanák azt. Ennek az a következménye, hogy abban a pillanatban, amikor a kamatlábak elindulnak felfelé, az összes ilyen beruházás veszteségessé válik és cégek ezreit könnyen magával ragadhatja a csődbe a drágább forrás miatti veszteséges működés.
- Az állami adósságterhek olcsón finanszírozhatóvá váltak a szinte kamatmentes hitel bűvöletében. A 10 éves amerikai állampapír hozama a 2007-es évi 5%-ról mára leesett 2,51%-ra. Ez két dolgot jelent: egyrészt az állam kétszer annyi adósságot felhalmozhat, miközben egy fillérrel sem költ többet az adósság kamatterheinek a finanszírozására. Ennek örömére az kormányzatok nem is fogják vissza magukat, az amerikai államadósság például a 2007-es 63,9%-os GDP arányos értékről meg sem állt a 2014-es 101,5%-os mértékig. A politikusoknak eszük ágában sincs az állam adósságterheit csökkenteni, sőt nagymértékben növelik azt, hiszen olcsó a finanszírozás és soha politikus még nem lett népszerű megszorítások és adóemelések miatt, ami az államadósság csökkentéséhez kellene.
Az érem másik oldala, hogy abban a pillanatban, ha akár csak 2-3%-ot emelkedik a kamatkörnyezet (vagyis visszatér a 2007-es normál szintre), hatalmas érvágás lesz a kormányoknak a már magasabb tartozásra vetített megduplázódó kamatok kifizetése. Ezért várhatóan adót emelnek, ezzel a azoktól a vállalkozásoktól fogják elszívni a pénzt, akik szintén szenvednek a magasabb kamatok miatti veszteséges működés miatt.
- Számtalan 65 év feletti, eddig nyugdíjas amerikai kénytelen újra munkába állni, pusztán csak azért, mert a megtakarításaik, különösen a kötvényeik és állampapírjaik után kapott kamatok gyakran még az inflációt sem érik el. Ma a 2005-ös értéknél 24%-kal több megtakarításra van szüksége egy amerikai átlagnyugdíjasnak, hogy ugyanannyi hozamot termeljen a nyugdíj-megtakarítása, mint kilenc éve. Ezért megy vissza sok nyugdíjas dolgozni, akik viszont elveszik a munkát a fiatalabbaktól. Jelenleg már a 65 és 69 év közötti korosztály 37%-a még vagy újra dolgozik az Egyesült Államokban.
- A túlságosan alacsony kamatok miatt az emberek nem takarítanak meg, mivel az infláció többet elvisz, mint amennyit a megtakarításuk hoz. Ennek egyenes következménye, hogy megtakarítás hiánya miatt ezek az emberek idős korukra rá lesznek utalva az állami kifizetésekre, ezzel a jövőben jobban megterhelve az államkasszát. Mindezt egy olyan időszakban, amikor a demográfiai válságok miatt éppen hogy minden eszközzel arra kellene biztatni az embereket, hogy minél többet tegyenek félre idős korukra.
- A szinte ingyen kapott hitel bűvöletében az emberek ész nélkül kezdenek el ingatlant és autót is vásárolni. 22 millió darab új autóhitelt vettek fel egy év alatt az amerikaiak és a hitelből vásárlók miatt az ingatlanárak is meredek emelkedésbe kezdtek. Mivel az ingatlanjaik ára és szintén az ingyenpénz miatt a részvényeik ára is folyamatosan emelkedik, az emberek sokkal gazdagabbnak érzik magukat mint pár éve, így sokkal nagyobb hajlandósággal költekeznek és több hitelt mernek felvenni. Mindezt úgy, hogy igazából semmivel nincs többjük, mint 5 éve, ugyanúgy csak X darab részvénnyel és egy bizonyos ingatlannal rendelkeznek. Ha ezek ára visszakorrigál, pont ott lesznek, ahonnan elindultak, csak a hitelállományuk lesz sokkal több.
- Az olcsó pénz ugyanazt a lufit fújja újra, ami kidurrant 2007-ben és okozta a válságot. Az akkori válság egyik legnagyobb előidézője is a túl olcsó hitel volt, amit túl kockázatos ügyfeleknek is folyósítottak. Most már az Egyesült Királyságban is újra túlértékeltek lettek az ingatlanok, több nagy hitelintézet visszafogja a hitelkihelyezést a túlértékeltnek gondolt ingatlanárak miatt. (De persze jönnek helyettük mások, akik adnak pénzt hitelbe és ezzel továbbfújják az ingatlanlufit.)
- A túlzott pénzbőség miatt túlságosan leértékelődtek a kockázatok. A pozitív reálkamatok elérése érdekében a befektetők már extrém kockázatokat hajlandóak vállalni. Olyan rossz minősítésű, veszélyes papírokat vesznek meg 2-3-4%-os hozam mellett, amit 5-6 éve még kétszer-háromszor ekkora hozam reményében sem piszkáltak meg. Azonban attól, hogy a hozamok alacsonyabbak lettek, ezek a papírok még ugyanolyan veszélyesek, mint voltak öt éve. Elég egy kisebb világpiaci megrázkódtatás és tömegesen fognak bedőlni ezek a bóvli értékpapírok, komoly károkat okozva a befektetőknek.
- A feltörekvő piacok is rákaptak az amerikai, európai és japán ingyenpénzre, az ottani hozamzuhanás miatt lehet eladni fillérekért a feltörekvő piaci államadósságokat (ide tartozik Magyarország is). Azonban már láttuk pár hónapja, milyen turbulenciát okozott és hány feltörekvő országot sodort pénzügyi bajba nem az amerikai kamatemelés, hanem csak az attól való félelem.
A sort még lehetne folytatni, de ennyiből is látszik, hogy a mostani pénzügyi lazítás, az ingyenpénz és a jegybanki kötvényvásárlások igazából semmilyen problémát nem oldottak meg, hiszen az egész világgazdaság mint egy veszélyes drogra, rákapott az olcsó pénzre. Ha túl sokáig adják még a drogot a világgazdaságnak, akkor az okozza a vesztét, ha elkezdik leszoktatni a világot az olcsó pénzről, akkor pedig a megemelkedő kamatok taszíthatják válságba a kormányok, cégek és magánemberek sokaságát.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
