Jó hír: defláció már nem fenyeget idehaza
Kijött a KSH legfrissebb jelentése a hazai inflációs adatokról. Eszerint az éves infláció mértéke elérte októberben a 3,8%-ot, utoljára 2012-ben volt ilyen magas.
Az élelmiszerek átlagon felül 4,6%-kal drágultak, az üzemanyag 16,2%-kal, de legalább olcsóbb lett a cukor az ötödével.
A maginfláció 2,6% lett.
Hogy ne csak a rossz oldalát lássuk a dolgoknak: a defláció réme már biztos nem fenyeget Magyarországon. 🙂
“Minden esetben rögtön jár a munkanélkúli, ezt rosszul tudja a fenti válaszoló.”
Így igaz. Én a 2015-ös helyzetet ismertem, ahogy írtam is.
Ez 2018-ban megváltozott, most már közös megegyezés esetén is azonnal fizetik.
A megnyugtatásodra, mert nem ez a burkoló jött volna eredetileg, csak a vállakozó közölte a munka elején, de gondosan csak azután, hogy feltörtek már vagy 10 nm2-t, hogy lelépett a burkolója külföldre és ez a kissé “problémás” gyerek tud jönni, aki szépen dolgozik, csak egy kicsit megfontoltan. A mellékhatás persze az volt, hogy őneki pluszköltségei keletkeztek a burkoló munka csúszása miatt, akit amúgy ő ajánlott és némi vita után felesben el kellett károlnom a pluszt vagy elmennek és szagembert találni nehéz, mert amúgy szépen dolgoztak csak drágán meg lassan.
A lényeg, hogy ez a burkoló gyerek nem hajlandó nm2 árat mondani, hanem a teljes munkára kikalkulál egy időszükségletet és heti 300e-t kell neki fizetni. Ha tetszik megcsinálja, ha nem, akkor nem, eléggé tele volt így is munkával.
Köszönjük, esetleg a jövő heti lottószámok?
“Ennél jóval érdekesebb azt megnézni, tavalyhoz képest hogy változtak az egyes élelmiszerek árai. A krumpli például egy év alatt 70 százalékkal drágább lett, a liszt több mint 30 százalékot drágult, a gyümölcsjoghurt és a száraztészta pedig több mint 20-at. 10 százalék fölötti éves áremelkedést mértünk az ásványvíznél, a narancslénél, egyes szénsavas üdítőknél és a kenyérnél is.”
privatbankar.hu/vasarlo/tenyleg-tok-mindegy-hol-vasarolunk-be-vegigjartuk-a-hipermarketeket-322014
A bekezdés másik felét pedig nagyon kényelmesen lehagytad:
“A kávé ára viszont 25 százalékot csökkent tavalyhoz képest, de ötödével olcsóbb a rizs és az UHT tej is. 10 százalékot meghaladó árcsökkentés történt a tojásnál és a cukornál is tavalyhoz képest.”
Egyébként nagyon kíváncsi vagyok, hogy nálam mi a helyzet, mert van tételes követésem a termékekre, természetesen csak azokra, amiket én vásárolok. egy kellemes üres délután programja lenne az utóbbi 4-5 év kielemzése, csak sajnos a mix rengeteget változott, de alapélelmiszereket tudnék (sajt, tojás, esetleg liszt).
Ahol jelenleg van a pénzünk (OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alap, Ft alapú), az nem hoz sokat (persze előnye, hogy bármikor fel lehet venni innen, ha kell). De ennél, lehet, vannak jobb megoldások is. A pénzünk egy részét (Ft) fektetnénk másba.
Szempont lenne a rövidebb (1-2 év) lekötés, és a minél nagyobb hozam (legalábbis az OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alapéhoz képest, utóbbit amúgy átalakítják).
És van egy valamennyi Euro is otthon, azt is valahogy jobban kellene hasznosítani.
Állampapírnál attól tartok, hogy az emelkedő infláció az állampapír hozamát ronthatja, bár, ha jól tudom, van olyan formája, ami ezt némileg kompenzálja. Köszönöm.
Át vagy verve. Ha kevesebb, mint 4 éve tartod a pénzed ebben az alapban, akkor mínuszos a befektetés eredménye, csak a tőkegarancia miatt kapod vissza a betett pénzt. Viszont idő közben levettek éves szinten minimum, 2000 forint számlavezetéssel a semmire.
Jelenleg az egyéves magyar állampapír (1MÁP), amit az OTP-nél ilyen célból tartani érdemes. Az hoz 2,5%-ot, mínusz kamatadó, de a mostani szabályok szerint ebből is bármikor ki lehet venni részösszeget, időarányos kamatot kapsz rá, és nincs büntetés a korai kivételre (ezt változtathatják bejelentés nélkül).
”
@PénzügyekhezNemÉrtőÉrtemiségi
Át vagy verve. Ha kevesebb, mint 4 éve tartod a pénzed ebben az alapban, akkor mínuszos a befektetés eredménye, csak a tőkegarancia miatt kapod vissza a betett pénzt. Viszont idő közben levettek éves szinten minimum, 2000 forint számlavezetéssel a semmire.”
Ennél egy fokkal talán kevésbé rózsás a helyzet. Megnéztem ezt az alapot és az MNB szerint a TER közel 0.99% (kicsit más a neve MNB-nél, de az ISIN azonos: HU0000703491. Forrás: mnb.hu/fogyasztovedelem/dontenem-kell/befektetes-megtakaritas/nyilvanos-befektetesi-alapok-koltsegei ).
Ha megnézed az alap tájékoztatóját, ott is látszik, hogy a saját referencia indexüket (ZMAX) is stabilan és trendszerűen alulteljesítették elég jelentősen. Ez engem nem is nagyon lep meg a magas TER tükrében.
Kicsit árnyaltabb a helyzet, a TER például csak a régi beszállókra igaz.
Az alap szabályzata szerint a tőkét mindenképpen visszaadják, így a mostani helyzetben mellékes a gyenge teljesítmény (a magas TER miatt), mert azt nem fizetik meg az új belépő. Azok viszont bajban vannak, akik hittek benne, hogy ha 10 évig mindig növekedett az árfolyam (de tényleg, minden nap), akkor nem lehet baj, és rá sem néztek.
Az árfolyam kb két éve kezdett esni, és 2 év alatt a 4 évvel ezelőtti szintet érte el. Az akkori beszállók már nullán vannak, de a régebbi beszállók korábbi nyeresége továbbra is napról napra apad.
OTP közlemény, néhány napja:
“Tájékoztatjuk, hogy a 2017/1131 EU rendelet alapján a pénzpiaci alapok befektetési szabályai jelentősen szigorodnak. A rendeletnek való megfelelés miatt az OTP Alapkezelő által kezelt pénzpiaci alapok 2019. január 1-étől átalakításra, módosításra kerülnek. Főbb változások: Az OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alap OTP Tőkegarantált Rövid Kötvény Alap néven, eltérő garancia feltételekkel és befektetési politikával rövid kötvény alapként, míg az OTP Prémium Tőkegarantált Pénzpiaci Alap tőkegarancia nélkül, továbbra is pénzpiaci alapként OTP Prémium Pénzpiaci Alap néven működik tovább. Az átalakulást megelőző két hónapban az OTP Bank Nyrt. az említett két Alapból díjmentes kiszállási lehetőséget biztosít a befektetőknek”.
akkor díjmentesen kiszállhatok ezek szerint.
Eddig is ingyenes volt a kiszállás, ha interneten intézted. Annyi most a könnyítés, hogy ügyintézővel csináltatva is ingyen lesz. (A prémium változatnál hasznosabb ez a mostani ingyenesség, mert annak magas tranzakciós díja van, és neten sem volt ingyenes).
DE: a sok papír után pár napal később felhívtak, hogy menjek be még egy aláírandóért, ez egy ún. “Felvilágosítás”, melynek utolsó olalán van egy ún. “Kivonat” a kölcsönszerződésből, és itt már olyat írnak, hogy “A Bank a tételesen megállapított díjakat egyoldalúan nem módosítja, ugyanakkor a Szerződésben tételesen meghatározott díjak a Központi Statisztikai Hivatal (vagy jogutóda) által közzétett meghatározott éves fogyasztói árindex változásának +/- 3 %-ot elérő mértékével évente egyszer, minden év április 1. napján automatikusan módosulnak.”
Most akkor nem is végig fix a kamat, hanem évente korrigálhatják a KH inflációval? Most akkor ez átverés?
Aktivan kell kezelni, akkor lehet nullatol jelentosen elterni, felfele is meg lefele is. Legalabb valami tortenik. Tudom ez itt sokaknak nem szimpi de ez van, passziv penz jo esellyel stagnalni fog max darabig…
Gondoltam, a maradékot beleteszem valamilyen állampapírba a MÁK-nál (hajlok a TBSZ-re is, és a Kiszámoló által javasolt PMÁP-ra is, pl. P2021/K). Bocs, nem akarom offolni a topicot, de a befektetési lehetőségem mérlegelése az infláció emelkedésén is múlik.
Pénzügyi tudásom sajnos csak mérsékelt, és kerülném a nagyobb kockázatot (részvény, ingatlan lehet, többet hozna). Gondoltam még bankbetétre is, egyesek állítólag rövidebb lejáratú betétekbe teszik a pénzüket időről-időre, akár bankváltással is.
“…a Szerződésben tételesen meghatározott díjak a Központi Statisztikai Hivatal (vagy jogutóda) által közzétett meghatározott éves fogyasztói árindex változásának +/- 3 %-ot elérő mértékével évente … automatikusan módosulnak.
Most akkor nem is végig fix a kamat, hanem évente korrigálhatják a KH inflációval? Most akkor ez átverés?”
Ha ez valóban benne van a szerződésben, amit aláírtál, akkor ez arról szól, hogy utólag teljesítik a tájékoztatási kötelezettségüket, hogy ne legyenek támadhatók.
Ami jó hír, hogy ez csak olyan költségekre vonatkozik, amik a szerződésben “díj”-ként vannak megnevezve és forintban vannak számszerűsítve. Gondolom levelezés, igazolások késedelmi díjak, stb. A kamat nem ilyen.
De legjobb a bank ügyfélszolgálatának kérdést feltenni telefonon, levélben vagy e-mailben. Ha azt mondod, hogy ez panasz, akkor kötelesek levélben állástfoglalni.
A kérdés mindig az, hogy mennyit akarsz kockáztatni: A hozam és a kockázat sajnos mindig együtt jár. (Kivétel amikor az állam ad valami támogatást, mint eddig a lakástakarékoknál.) De a nicknevedből, és abból, hogy eddig pénzpiaci alapban tartottad a pénzed, arra gondolok+javaslom, hogy kockázatkerülő vagy. Egyébként a “konszenzus szerint” most a részvények nem ajánlottak, főleg rövid távra.
A likvid részre az 1MÁP OTP-nél nem tudok jobbat.
A többire tényleg jó a PMÁP a MÁK-nál, ha biztonságra törekszel, a TBSZ szintén megfontolandó.
Esetleg lehet adókedvezményre is hajtani, de az állami támogatásos konstrukciók felhasználása elég kötött: Például egészségpénztárak, nézz utána. Ha van kisgyerek, akkor biztos “el lehet költeni” az oda rakott pénzt, és ezen durván 15% “hozamot” lehet realizálni kockázatmentesen (állami támogatás mínusz pénztári levonás).
Egy nézópont: a 400-500e forintodnál évi 1%-nyi hozamkülönbség 4-5e Ft. Nem mondom, hogy kis pénzért nem érdemes lehajolni, de érdemes átgondolnod, hogy ennek (de lehet, hogy csak a felének) a “megnyerése” mennyi idődet éri meg a variálásokkal.
Most ilyen időket élünk, értelmes hozamot csak kockáztatva lehet elérni. Jó esetben persze, mert úgy a különböző mértékű bukó is benne van a pakliban.
“Nem éri meg 1MÁP-ot venni, 5 éves PMÁK-ot kell. 3.8%-1%(visszaváltás)=2.8% 1 éves kifutással. Utána még mindig dönthetsz úgy, hogy megtartod vagy sem, mivel 1 év múlva 5-6% közt várható a mai 5 éves PMÁP kamata”:
ok, de ezek szerint ez is megvehető a bankoknál is, pl. az OTP-nél, és ez is olyan, mint amit jelzett:
(“de a mostani szabályok szerint ebből is bármikor ki lehet venni részösszeget, időarányos kamatot kapsz rá, és nincs büntetés a korai kivételre (ezt változtathatják bejelentés nélkül”). Mert ha igen, akkor a likvid részt 1MÁP helyett ebbe tenném.
kockázatkerülő vagyok, de azért nem teljesen. Emiatt diverzifikálnám a befektetést, és egy kisebb részét a tartósan lekötöttnek közepes kockázatú eszközbe tenném (ha van pl. ilyen befektetési alap vagy egyéb)
Vagy mindez csak azért történt ilyen gyorsan, mert így év végén ezzel még pont lehet egy kicsit igazítani a KSH infláción és jobb színben tűnhet fel a 2018-as év minden aspektusban (minimálbér, nyugdíj, alapkamat mögötti magyarázat és állampapír-hozam)…?