Készpénz-felvétel bevásárlás után
Nyugaton bevett dolog, hogy vásárlás után a szupermarket pénztárában vehetsz fel ingyen készpénzt a bankkártyáddal.
Ez jó neked (nem kell ATM-et keresned), jó a banknak (nem kell annyi ATM-et üzemeltetni, karbantartani és feltölteni rendszeresen) és jó az áruháznak is, mert a közhiedelemmel ellentétben a készpénz számolása, kötegelése, őrzése és szállítása rengeteg pénzébe kerül az áruházaknak. Így előnyös az áruháznak is, ha megszabadul a készpénz egy részétől.
Ez így működik minden normális országban, ahol nincsenek agyonadóztatva a bankok és nem szívatják az embereket 0,3-0,6%-os tranzakciós adókkal a vásárlásaik, utalásaik és készpénz-felvételeik után.
Roland hívta fel a figyelmemet, hogy minden adó ellenére a Penny bevezette ezt a módszert az üzleteiben. Ha 3.000 forint felett vásárolsz kártyával, további maximum 20 ezer forintot kérhetsz készpénzben a pénztárnál a kártyádon lévő egyenleg terhére. (Erről szóló reklám itt, a 11. oldalon)
A tranzakció nem minősül készpénz-felvételnek és “mindez extra költség nélkül”, szól a reklámja. Felhívtam a Penny ügyfélszolgálatát, hogy mégis minek minősül, hiszen van aki a kártyás vásárlása után is fizet díjat. Más a hitelkártyája használata után kap vissza pénzt, ha az vásárlásra használta. Ezért jó lenne tudni, mégis minek könyveli a bank ezt a tételt.
Nos, a Penny ügyfélszolgálata inkább csak virtuális valóság. Első probálkozásnál három perc várakozás után valaki felvette, bemondta a saját nevét(!), kettőt hallózott, majd lecsapta. Második próbálkozásnál idáig sem jutottam, közel három perc várakozás után inkább leraktam a telefont.
Szóval, ha valaki már próbálta és tudja minek számít ez a készpénz-felvétel költség vagy jóváírás szempontjából, az ossza meg az információt a hozzászólások között.
Bár az ügyfélszolgálaton még van mit fejleszteni, azért üdvözöljük az első fecskét, aki elsőként meghonosította ezt a rendszert idehaza.
Minden esetre ez az 5let kezdetnek jó. Aztán majd kinövi magát.
Valószínűleg vásárlásnak minősül, mert az ingyenes. (Akinél esetleg mégsem, az meg így járt. Cseréljen szolgáltatót!)
A magyar felveszi automatából a készpénzt, aztán sorba áll vele a sárga csekkel a postán.
Nemetorszagban par szupermarketben mukodik, de elotte szukseges hogy az ember minimum 20 euroert vasaroljon. Es csak a debit kartyaval mukodik (az ugynevezett EC kartyaval).
Mielőtt azt mondanád, hogy a csop. besz.-t is, az nem igaz, mert ott a szolgáltatók össze-vissza terhelnek és úgy általában csak a baj van vele, s persze csak akkor tudom igazolni, hogy befizettem valamit, ha papir alapú bankszámlakivonatom van, ami akár másfél hónappal később érkezik.
Ez a baj a általam indított átutalással is.
A háztartásban van egy néhány kártyánk. Ezeket ésszel, de orrvérzésig használjuk, magyarul, amit lehet kártyával fizetni, azt kártyával fizetjük. Így éves szinten 100 ezer forintot jóval meghaladó visszatérítést kapunk és még nem is összesítettem, hogy mennyi bankköltséget takarítunk meg azzal, hogy nem veszünk fel annyi készpénzt, amennyi akkor kellene, ha mindent kp-vel fizetnénk. Továbbá átutalás helyett az össze közüzemi számlát és az összes biztosításunkat kártyáról csoportos beszedéssel fizetjük. Így ezek is 1%-ot térítenenk vissza szemben az átutalás költségével szemben.
Szerintem sokaknak lenne érdemes megfontolni a kártyával való fizetést a kp-vel szemben.
Ott állok mondjuk a SPAR-ban a sorban
Sok birka készpénzzel fizet, számolgatják az aprót, tökölnek.
Aztán jön a Supershop kártyás bűvészkedés.
Aztán a bélyeggyűjtő füzetbe való matricák kiszabása.
A fentiek mind az áruháznak jók, minimális látszólagos kedvezménnyel kiszúrják a vevő szemét, közben adatot gyűjtenek, upsellt próbálnak nyomatni.
Tényleg csak az hiányzik még, hogy készpénzt számolgasson előttem a Béla, mert nem elég neki a havi két ingyenes készpénzfelvéltel???
Ez szerintem már pont nem hiányzik, épp elég szánalmas ez az ország úgy ahogy van…
A banknak is lehetne annyi esze, hogy nem ezzel fogja leszoktatni a készpénzhasználatról az ügyfeleket…
Engem is erdekelne szemelyes tapasztalat, hogy ez hogy is mukodik itthon a gyakorlatban.
Melyik banknál, és melyik szolgáltatóknál vagy?
Nálunk e-on (víz, gáz), Fejérvíz (víz, csatorna), UPC (telefon, internet, TV), Vodafone (mobil), NN biztosító (életbiztosítások), AXA (nyugdíjmegtakarítás), Allianz (lakásbiztosítás) -remélem mindet felsoroltam- óramű pontossággal működik csoportos beszedéssel Citi hitelkártyáról. A Citi évekkel ezelőtt még egy olyan csoportos beszedést is fel tudott állítani a hitelkártyámra, amire a szolgáltató azt mondta, hogy hitelkártyára nem lehet, csak bankszámlára vagy betéti kártyára. Az e-on beállítása gázra tartott vagy 3 hónapig, de azóta hibátlan, akárcsak a többi. Fejérvíz és a legkevésbé használt Vodás mobilszám kivételével mindegyiknél elektronikus számlázást használok vagy közvetlenül a szolgáltatónál, vagy a díjneten vagy a távszámlán keresztül. Mind totál megbízható és hibátlan a kezdetektől fogva azaz már majdnem 5 éve.
Mikor Skóciában laktam, akkor így ment: – Cashback? – No, thank you. – Cheers. 10-ből 9 alkalommal biztos, de a maradék egy embernél se vágott senki pofákat, mindenki kibírta azt a 3 másodpercet, amennyi időt ezzel elvett az életéből.
Ha szükséged van annak bizonyítására, hogy befizetted, akkor sokan (mondjuk nem a fent említett szolgáltatók, hanem pl. az iskolában a kajapénzre vagy a gyerek nyári táborára) elfogadják a bankszámládon on-line megjelenő tételről szóló képernyő kinyomtatását. Ezzel szemben (pl. fogszabályozó fogorvos) csak a befizetett csekk eredetijét fogadja el és el is veszi úgy, hogy nálad nem marad semmi eredeti. Ezt bizonyítsd később. Ha nagyon kell a bizonyítás, akkor a bank kérésre ad neked, esetleg elkér érte néhány száz forintot. Nem emlékszem olyan esetre, hogy nekem ilyenre lett volna szükségem. Netbankon keresztül kapsz kivonatot amit gyorsabban megkapsz, mint a nyomtatottat postán. Aztán kinyomtatod.
Imrének adott válaszodban ott a pont.
Régebben, amikor a bankolás itthon még nemhogy gyerekcipőben nem járt, hanem épphogy csak járni tanult, akkor én is kénytelen voltam postán csekkezni. Szerencsére nem túl sokat. De az a néhány csekk és annak az ide-oda teszegetése addig, amíg úgy döntesz, hogy most már ki lehet dobni elég komoly fejfájást tud okozni. Pláne, ha a kazalnyi fecni között pont azt nem találod, amelyiket keresed. És gondolom néhány év után kidobod, vagy olyan helyre teszed, ahonnan nem egyszerű elővenni. És akkor még nem is extrapoláltam a havi másfél-két tucat rendszeres fizetendő tételre.
Ezzel szemben elektronikus számlákat havonta letöltöm és a végtelenségig meg tudom tartani, könnyen előkereshető módon. Banki kivonatokat szintén. Menedzselésük sokkal egyszerűbb és gyorsabb és helyet sem igényel. Sőt akár külföldről is működhet.
S mások indokait próbáltam leírni, mert én, amit lehet, kártyával fizetek ki a neten keresztül, a legtöbb szolgáltató tudja ezt.
Havonta vagy éves átlagban mennyi időt töltesz sorban állva várva, hogy befizethesd a csekkeket?
Ezzel szemben az utóbbi 5 évben hányszor volt szükséged arra, hogy bizonyítsd, hogy befizetted?
És nem kell utóbb “igazolni” semmit. Tizenéve így fizetek, már a szüleim is ezt csinálják, amióta a netbankok léteznek.
Ez a sok levél a munkáddal jár?
Ezt néhányszor már körüljártuk, egyetértek azzal a konklúzióval, hogy minden észérv ellenére annak van “szüksége” postai csekkre, akinek annyira kevés tartaléka van, hogy nemcsak játszadozik a szolgáltatók türelmi idejével, hanem hó végére a pénzügyi műveletei folytonosságában már az is számít, az egész egyetlen helyen legyen (s erre nyilván a készpénz használható jól). Ezzel bármilyen praktikus indokokkal hiába vitatkozol.
Sajnos túl sok ilyen háztartás van, és valójában “szükségük” nyilván nem a sárga csekkre lenne.
Na de mindent erre a kormányra sem lehet ám rákenni. Pár éve, amikor még jól ment a bankoknak, és nem volt ilyen-olyan adó sem, miért nem jutott senkinek sem ilyesmi az eszébe?
homar.blog.hu/2007/03/29/cashback_magyarorszagon_is_1
Valóban csak megnyomja a pénztáros a cashback gombot (hallottam, mert segítséget kért egy kollégájától), majd fizetek 20.000.-Ft.-al többet a hitelkártyámmal (ami készpénzfelvételre nem is alkalmas), és kapom a ropogós 20.000.-Ft.-ost.
Köszi Miklós a friss infót, jól is jön ez a kis készpénz.
a számlán ez látszik:
“összesen: 3.xxx.-Ft.
bankkártya: 23.363.-Ft.
visszajáró: 20.000.-Ft.
kp kifizetés: 20.000.-Ft.”
Mert ha igen, akkor hitelkártyával ezt nem lesz érdemes eljátszani.
Még nem! 😀 A hangsúly a ,,még” szón van 😀
Nem baj, átminősítik majd piaccá a helyet! 😀 abszurdisztánban mindent lehet! 😀
Minden kártyát úgy dugsz be, hogy a chip előre nézzen, a készülék belseje felé, és lefelé. Legalábbis szerintem mindet így használják. Telefonkártya, sim kártya, bankkártya, ugyan úgy.
A hitelkártyából is működik? Mert nyugaton csak debit kártya esetén megy. Nyilván senki nem akarja lenyelni a hitelkártya 2-4%os díjját.
Ott tehát bankfüggő, pl. a Raiffeisen pénzt kér érte, a Unicredit meg attól függően kér pénzt, hogy hitelkártya-e.
Nem felfelé néz a chip?
USA-ban a legtöbb helyen ahol vásároltam kivül volt az olvasó, és neked kellett lehúzni (legtöbb helyen nem volt csippes olvasó, mondjuk ez 2012 végén volt…).
Itt, ahol lakom, Grazban, eddig akárhol vásároltam kivül volt a POS, egybe építve a pinpaddal és a paypass felületettel (vagy az néha külön). Bár némelyik fura, nem alul teszed bele a kártyát, hanem felül, és a merőlegesen az eszközre, úgy hogy a csip lefele van, de meg lehet szokni:)
Nekem jobban tetszik ez a módszer, hogy nem kell odaadni a kártyát. Otthon is (és itt is), ahol csak lehet paypassal fizetek, akkor is ha 5 ezer (itt 25€) felett van. Mondjuk az előző kártyámon le volt satírozva a CVC kód, még Miklós javaslatára:) A mostanihoz meg már be van állítva az MC Securecode, nem szuperbiztonságos, mert még nem az összes netes bolt használja, de már terjed.