Kezdő vállalkozók adózása

A múltkori cikkben írtam arról, hogy az anyagi előrejutás egyik legjobb módja, ha valaki ki mer lépni és vállalkozni kezd. Először munka mellett, majd ha már jobban megy a dolog, akkor akár főállásban.

Sokan kérdezték, hogyan lehetne adózni, főleg a kezdetekben, amikor még alig van belőle bevétel.

Nekik írtam egy rövid összefoglalót.

(Ez az írás csak tájékoztató jellegű és messze nem tér ki mindenre! Mielőtt belevágsz, mindenképpen beszélj egy adótanácsadóval, hogy neked mi lenne a legjobb választás!)

Az első eset, ha van főállásod, ahol napi 8 órába be vagy jelentve.

Ilyenkor lehetsz másodállásban vállalkozó vagy adószámos magánszemély.

A vállalkozóit kiváltani nem egy nagy művészet, be kell menni a helyi okmányirodába és kérni kell, hogy szeretnél vállalkozó lenni. Meg kell határoznod, hogy milyen tevékenységeket szeretnél folytatni, mindegyiknek van egy úgynevezett TEÁOR száma. Számlát arról állíthatsz ki, amilyen tevékenységeket felvettél a vállalkozói kiváltásakor. A későbbiekben ezt lehet módosítani, ha további tevékenységeket is szeretnél folytatni.

Több tevékenység engedélyhez, vagy végzettséghez kötött. Ilyenkor jöhet jól a máshová nem sorolt kategória, például az oktatásnál vagy tanácsadásnál. Ezekhez általában nem kell külön végzettség, ilyenkor “M.N.S” oktatásról vagy tanácsadásról fogsz számlát adni.

Kezdésnek érdemes alanyi áfamentességet választani. Ilyenkor évi 6 millió forintig (ami időarányos, tehát a hátralévő fél évben 3 millió forintig) nem is kell áfát felszámolnod az általad kibocsátott számlákra, de nem is igényelheted vissza az áfát az általad vásárolt termékek után.

Így sokkal egyszerűbb az élet és az adóbevallás is, illetve ha magánszemélyeknek szolgáltatsz, nem kell még további 27%-kal drágábban adni a termékeidet.

Fontos, hogy már az elején választanod kell, később nem módosíthatod. (Kivéve, ha átléped az áfahatárt, akkor automatikusan áfás leszel és ott is maradsz még legalább plusz két évig.)

Ha csak időszakosan, főállás mellett végzed a tevékenységed, lehetsz adószámos magánszemély. Ilyenkor nem kell vállalkozói sem, azonban az adózás általában rosszabb, mint egy vállalkozónak. De ha nincs főállásod, vagy a tevékenységet üzletszerűen, folyamatosan végzed, már nem választhatod ezt a módot. (Egyébként sincs sok előnye és ha cégeknek dolgozol, gond is lehet belőle.)

Jó tudni, hogy a vállalkozóit bármikor lehet szüneteltetni, akár havonta dönthetsz úgy, hogy a következő hónapra szünetelteted. Ilyenkor nem kell járulékokat fizetned, de számlát sem bocsáthatsz ki és az időarányos részbe sem számít bele. (Ha a következő 6 hónapban minden második hónapban szünetelsz, akkor az áfamentesség határa nem durván 3 millió lesz, hanem kb. 1,5 millió csak.)

Vállalkozóként kezdésnek két adózási módból választhatsz.

Az egyik az egyszerűsített adózás, a KATA. Ilyenkor időarányosan évi 6 millió forintig (megkezdett hónapok számítanak és csak véletlenül pont ugyanannyi a határ, mint az áfánál) havi 50 ezer forint az adó, ha nincs főállásod és 25 ezer forint, ha van mellette nyolc órás főállásod.

Ehhez még jön évi egyszeri 45-50 ezer forint helyi iparűzési adó.

Mindegy mennyi a bevételed és mennyi a kiadásod, havi átlag 500 ezer forintig fix adót fizetsz.

Könyvelő sem kell hozzá, maximum évente egyszer, hogy csinálja meg helyetted a bevallást, ha az neked nem menne. Ha áfamentességet kértél, még vállalkozói bankszámla sem kell hozzá, elég egy lakossági bankszámla.

Ha időarányosan évi 6 millió fölé mennél a bevételben, akkor a 6 millió feletti rész már 40%-os kulccsal adózik plusz ugye ettől függetlenül bejön az áfa is.

Kiesni úgy lehet a KATÁ-ból, ha adótartozásod van, legalább 100 ezer forint. (Nem feltétlen kell összefüggésben lennie a vállalkozásoddal.)

Ezért soha ne felejtsd el befizetni azt a nem túl sok fix adót.

Másik lehetőség a normál adózás. Ez akkor jobb, mint a KATA, ha sok kiadásod van. (Például veszel valamilyen árut és 20%-kal többért eladod a webshopodban. Ilyenkor a KATÁ-nál csak az eladási ár számít, az után adózol, normál adózásnál levonhatod a beszerzési árat és az egyéb költségeidet is.)

Ha van főállásod, akkor csak adót kell fizetned a hasznod után, durván 30-40%-ot (Most nem mennék bele, min múlik.)

Ha nincs főállásod, akkor még be is kell magadat jelenteni saját magadhoz alkalmazottnak, ilyenkor minimum további mintegy 70-80 ezer forintot ki kell fizetned járulékokra. (Pontos mértéke attól függ, hogy kell-e legalább középfokú végzettség az általad végzett munkához és felveszed-e a fizetésed.)

A megkeresett pénzből fizetsz 10% vállalkozói adót, a maradékból 15%-ot az osztalékra, 14%-ot egészségügyi hozzájárulásra (ez maximum 450 ezer forint lehet évente) valamint a bevétel átlag 2%-át iparűzési adóba a helyi önkormányzat számlájára. (Hogy pontosan mennyi az iparűzési adó alapja és mennyi a kulcsa, azt kérdezd meg egy könyvelőtől.)

Amint látod, ez fényévekkel rosszabb adózás, mint a KATA, csak akkor éri meg, ha vagy nagyon sokat keresel, vagy nagyon nagy a kiadási oldal a vállalkozásodban. Nem véletlen, hogy még a legtöbb taxis is KATÁ-zik, hiába nagy az üzemanyag-költségük és az autó amortizációja.

Mindenképpen azt javaslom, indulás előtt beszélj valakivel (adótanácsadó, könyvelő) és kérd meg, hogy segítsen elindulni. Hogyan kell kiváltani a vállalkozóit, hol vegyél számlatömböt, hogy kell azt kitölteni, mit hová kell írni, mit és hová kell lejelenteni indulásként, stb, stb.

Ha nem ismersz mást, őket is keresheted, emlékeim szerint 10 ezer forint plusz áfa egy óra, neked egy óra elég lesz ezekhez a kérdésekhez. Ha akarod, hivatkozhatsz rám.

Amint láthatod, a KATA miatt nem olyan nagy dolog az adózási rész. Ráérsz kiváltani akkor a vállalkozóit, amikor már számláznod kellene, a főállás melletti 25 ezer forint adózás pedig nem egy vállalhatatlan összeg. Maga az adminisztráció is egyszerű, évente egyszer be kell vallanod, mennyi bevételed volt. Ha ez évi 6 millió alatt maradt, más dolgod nincs is.

(A KATÁ-nál arra kell vigyázni, hogy ha egy cégnek évi 1 millió forintnál többet számlázol, azt be kell jelenteni és megvizsgálják, hogy nem bújtatott alkalmazott vagy-e.)

Share

92 hozzászólás

  • antenna
    Jó, tudom, nagyon optimista vagyok, de: ha valaki főállás mellett fizet KATA-t is, az beleszámít majd egyszer a nyugdíjba? Elméletben kérdem, valószínűleg én sem gondolom komolyan 🙂
  • Gábor
    OFF
    Tudnátok ajánlani magyar nyelvű irodalamat a személyes pénzügyekről?
    Köszönöm előre is a segítséget
  • Kiszamolo
    Antenna, volt valami változás nemrég és aszerint úgy tudom, nem. De ezt csak úgy félfüllel halottam.
  • Janos82
    Mi van ha reszmunkaido mellett vallalkozok? Az modosit valamit? Szamit, hogy mennyit kersek reszmunkaidoben?
  • Levente
    Ha valaki az állami nyugdíjra ácsingózik, azért ezt jegyezze fel:
    1 éven át havi 50 ezer Ft KATA = 0,8 év szolgálati idő
    1 éven át havi 75 ezer Ft KATA = 1 év szolgálati idő
  • Levente
    Kiszámoló: egyébként megéri az emelt összegű katát fizetni szerinted? vagy azt a 25 ezret inkább először költsem el egy kiszámoló akadémiára, majd tegyem félre havonta egy tbsz-re? 🙂
  • Kiszamolo
    Levente, én magamnak tenném félre azt a 25-öt, ott jobb helye van.
  • Calmarius
    Költői kérdés: Miért nem csinálják meg ez az egész adózásos dolgot úgy, hogy a számlavezető bankok automatikusan számolják az adót is?
    A kamatadót már elszámolják.
    Tranzakciós adót is vonják.

    Ha magánszemélynek utalnak, vonhatnák a jövedelemadót.
    Ha cégnek utalnak, automatikusan vonhatnák az áfát.
    Ha cég utal cégnek, akkor meg automatikusan visszaigényelhetnék azt (ha van miből).

    Készpénzt csak magánszámláról lehetne kivenni és full ingyenes lehetne, de amint berakják egy számlára, akkor abból is vonják az áfát vagy egyéb adót, stb úgy mintha az magánszemélytől származna.

    Így ha az ember minden pénzügyét elektronikusan intézi, akkor alapból tiszta lenne.

    Egyedül csak a készpénzes bizniszeléssel lehetne csak adót csalni, az adóhatóság pedig koncentrálhatna erre.

    Aztán ez a rendszer bővíthető lenne katával, meg mindenféle egyéb adózási konstrukcióval, stb. És többé nem kéne adóbevallást csinálni.

    Így koncentrálhatunk a vállalkozásra, és minden adminisztrációt elvégezne az elektronika.

    Nem lenne jó ötlet?
    (nyilván a könyvelők és adótanácsadók számára nem lenne az, de úgy általában?)

  • Janos
    Ha van egy Bt-nk (benne ügyvezető vagyok) ami EVA-s, akkor lehetek-e KATA-zó vállalkozó is mellette?
  • Mr Heisenberg
    Így van, a kamarai 5000 forintos lehúzást nem kell erőltetni befizetni, a nav végrehajtja (10-et von le, 5-öt utal a kamarának, 5 a nav-é). Hát így.

    János: a Bt-ben ki a beltag? Egyidőben csak egy módon vállalhatsz korlátlan felelősséget. Ha te nem vagy beltag, akkor lehet mellette KATA ev-d. Munkaviszony elkülönítésére oda kellene figyelni 🙂 Meg volt itt a kiszámolón egy cikk, ami az ilyen miniholdingok adó-veszélyeiről szólt. Bár a Gattyán épp most nyerte meg a perét…

  • Balage
    A KATA tényleg csudajó (csak az a 6 milla határ nőhetne már…), de van ám még feltétele. Valami 6 dolog közül kell asszem 4-et teljesítened, ezek azt próbálják biztosítani, hogy ne főállás helyett KATÁzz, ugyanannak az 1 cégnek dolgozva, mint eddig – amit valaki írt is. A konkrétumokat pls. google.
  • Kiszamolo
    balage, fordítva: ha 6-ból kettő teljesül, már jó vagy.
  • Kiszamolo
    Kandúr, ment e-mail.
  • Kandúr Bueno
    Köszönöm, de… 🙁
    Megismételnéd, rossz címet adtam meg, mixeltem a címeimet, elnézést
  • Janos82
    :

    Akkor ha apukamnak kolcsonadok 50e ftot, akkor azutan adot kellene fizetni?

    Ha a haveromtol veszek egy hasznalt valamit, de o atutalassal keri a vetelarat, akkor azert fizessunk jovedelemadot?

    Kolcsonadok a testveremnek, igy amikor adom, es amikor visszaadja is fizessunk adot?

    Nagyon nem lenne jo az adozast automatizalni:)

    ami kene az az, hogy a NAV automatikusan kapja meg a szamlamozgasokat a bankoktol, es valamilyen szoftverrel szurjek a gyanusakat, es a gyanusakat nezzek meg, es hivjak be az illetot.

  • mreg
    Nagyon szomorú, hogyha valaki főállás mellett szeretne elkezdeni valamit, amit először csak kicsiben tud, vagy eleve csak kicsiben akar, azaz nem százezres nagyságrendű szinte teljes második állást/keresetet, amiből az 50000 fixet be tudná fizetni, akkor teljesen reménytelen, el van lehetetlenítve, és így nem csoda, ha nem vállalkoznak az emberek, hiszen adószámos magánszemélyként miután minden egészségügyi hozzájárulást már megfizettem a plusz bevételemért 42%-ot kell adóznom, vagyis kétszer akkora áron kel eladnom a termékemet/szolgáltatásomat, hogy megkapjam az értékét, ráadásul negyedévente kell adóelelőget fizetnem és kalkulálgatnom, még akkor is ha csak pár ezer forintot kerestem.
  • szocske
    főállás mellett csak 25ezer a KATA, ha ezt nem tudod kitermelni, akkor félek jobb ha bele sem kezdesz, mert ettől csak durvább költségek jelentkeznek majd 🙁
  • Janos82
    :

    Ha 2000 ftos oraberben dolgozik a KATA-s ceged, akkor kb 13 ora alatt termeled ki a 25e ftot, es 25 ora alatt az 50e ftot

    Ha havi 100 orat dolgozol igy, akkor 200 000 ftot kerestel. Ebbol ( mondjuk csak KATAs vagy), 150e a tied.

    Ha a jelenlegi munkahelyed 2000 ftert adja el a munkadat, es ok nem akarnak rajta semmit keresni, es AFAmentesek ,akkor te 100.000 ftot kapsz 100 orara. Asszem eleg sok volt a “de”, de meg igyis jobbra jott ki a KATA:)

    Ha picit magasabb az orabered, akkor megjobb lesz a KATA.

  • Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos
    Egy korrekció a poszthoz: IPÁnál nem feltétlenül kell az évi 50 ezres verziót választani, mert egy bizonyos bevételig jobb a normál számítás. Budapesten évi 3125 ezer Ft bevétel alatt a 80%-os szabályt választva (a bevétel 80%-az IPA alapja) kevesebbet kell fizetni.

    Ugyancsak Budapesten évi 1 M IPA alap alatt 0 az adó. Ha az EV szüneteltet év közben, akkor az évtöredékek külön számítanak.

    KATÁt akkor nem kell fizetni egy adott hónapra, ha a teljes hónapban szünetel az EV. Ha pl. június 5-től augusztus 25-ig szünetel, akkor csak júliusra nem kell.

  • Petya
    Sziasztok!

    Nagyon hasznos volt a cikk számomra is, köszönöm.
    Az én esetem egy kicsit speciális ebből a szempontból, sajnos több NAV kirendeltségen sem tudtak válaszolni rá. Két évvel ezelőtt vásárolt ingatlanomat tavaly adtam el, majd még a tavalyi évben vásároltam egy másikat, amelyet idén értékesítettem. jelenleg egy idén vásárolt belterületi telek eladását tervezem. Ezt szeretném a továbbiakban is folytatni.
    Az első két ingatlant magánszemélyként értékesítettem, de figyelmeztettek, hogy ezt valamilyen formalizált keretek között kellene folytatni. Nem tudom, hogy adószám kiváltásával, vagy EV-ként lenne-e érdemes belevágni. Emellett alkalmazottként dolgozom főállásban. A NAV szerint az esetem nem minősülhet sorozatos ingatlan értékesítésnek mivel azok újépítésű ingatlanokra illetve belterületi építési tlekekre vonatkoznak. Sajnos további információt nem kaptam.

  • mreg
    Azt hiszem világosan leírtam, hogy két dologról beszéltem, arról a ki mellékest akar keresni, és arról aki fokozatosan szeretne egy kisvállalkozást beindítani főállás mellett. Nincs lehetősége az embernek törvényesen és aránytalanul sok szívás nélkül pár ezer forintot keresnie, é nem mindenki cégalapítással kezd, ha például a vállalkozás megbízásokból vagy szolgáltatásokból áll és eleinte csak havi egy megrendelésed lenne, akkor nem tudsz nekikezdeni!
  • Édes Gábor
    Kata-s Villanyszerelő vagyok.
    Anyagról ha kér valaki számlát annak viszek az ő nevére, nem a sajátomra.
    Így nem csökken az évi 6 milliós “keret”.
    Aki nem él meg havi 450eFt-ból (500-50eFt járulék) az igen nagy lábon él…. Az tény hogy aki tartósan ezt választja az tegyen félre a nyugdíjas évekre!
  • gcs85

    Ez érdekes megoldás! Gondolom ilyenkor az anyagköltség nem a te költséged, hanem a megrendelőt terheli, mintha ő vette volna amivel dolgozol. Így nincs benne a bevételedbe és nem kell elszámolni költségként (amit KATAnál amúgy sem tudsz).
    Ez egyébként teljesen legállis megoldás? Vagy a NAV adóelkerülésnek minősítené?
  • mzsombor

    Miért ne lehetne legális? Olyan, mintha te megvennél egy kazal vezetéket meg konnektort, majd hívnál egy szakembert, hogy építse be őket. Nyilván csak a munkadíjat számázná neked.

  • Béla
    A hozzászólásokban vannak azért néhol tévedések, pl:
    “de ha több pénzről beszélünk, akkor a KIVA-val kedvezőbben adózik a normál adózáshoz képest. Kifizeti a 16% KIVA-t és nincs munkáltatói járulék a bérek után és az év végi nyereség adó (nem emlékszem ennek a pontos megnevezésére) sincs.”
    16% KIVA csak a 10% tao-t és a 27% szocho-t + szakképzési hozz. váltja ki.
    Ezen felül ugyanúgy kell fizetni a 15% osztalékadót és a 14% eho-t.
    Tehát rosszabb, mint az általános adózás mert a 10% helyett lehet 16%-ot fizetni…
  • senkifia
    “A hozzászólásokban vannak azért néhol tévedések, pl:”

    Vannak ott boven, pl. a romaniai 3% ado, az ilyen felinformaciok keseritik meg a kezdo vallalkozok eletet. Megismerni es megfelelni a jogszabalyoknak mar onmagaban sem leanyalom, nem kene erre ratenni meg egy lapattal teves es hianyos infok terjesztesevel. : megsertodni er, de en mar rengeteg energiat pazaroltam azzal, hogy ilyen infokon kiindulva jutottam zsakutcaba. Ez az a tema, ahol illene precizitasra torekedni, vagy teljeskoruen, tisztan, erthetoen informaljunk, vagy sehogy.

  • Kiszamolo
    senkifia, megkérdeztem a romániai adót és majd írni is fogok róla. Természetesen nem ez az egyetlen, amit fizetned kell, de a többi is töredéke a magyarnak, a határok meg 15 és 30 millió között vannak, nem 6 milliónál.
  • Kornél
    Adózáshoz: Ha van főállásod, és nem termelsz ki havi 25000 ft-os sem, akkor legális alternatíva lehet a “normál” adózás. Akkor, amíg nincs bevételed, nincs adófizetési kötelezettséged. A bevételed, ha ki akarod venni, 40%-kal adózod, de legálisan csinálhatod. Ha meg elkezd “menni” a szekér, válthatsz KATÁ-ra (feltéve, hogy előtte 2 évig nem voltál katás), kiveszed egyben (adózva) a korábbi pénzt, vagy elköltöd vállalkozási célra, számlával.
    Nekem szerencsém volt, fix megrendelésre alapítottam EV-t, semmi hátrányát nem érzem eddig. Az első (fix havidíjas) ügyfelem kitermeli bőven a KATÁT, minden más munkám tiszta bevétel. KATA-nál fontos, hogy 1 napos hónapra is fizetsz KATA-t (tehát úgy alapíts, ne június 30-án). 6 milliós határ: mivel alkalmazottad úgysem lehet, csak KATÁ-t fizetsz más után is, ezért alkalmazás helyett a társad is alapítson EV-t, és osszátok meg a számlákat.
  • Kornél
    Nyilván az utolsó mondatomat beszéld meg könyvelővel, de van rá korrekt megoldás. És emiatt jobb a KATÁS EV, mert a feleséged is lehet az, bár gondolom itt jobban meg kell nézni, hogy a NAV ne minősítse adóelkerülésnek.
    A megrendelő nevére kérni a számlát meg teljesen legális, annyi, hogy azon nem tudsz keresni. Nagyobb cégnél megírom, hogy mit rendeljenek meg, ők fizetik, én meg csak munkadíjat számlázom, kisebbeknél meg kifizetem, kérek a nevükre számlát, és elszámolok vele. Neki a könyvelése rendben lesz, és mivel nem nyerészkedtem rajta, teljesen legális.
    A főállásnál annyi, hogy heti 36 órás munkaviszony elég, nem kell 40 (nem tudom ez hogy jött ki a NAV-nak).
    Alapításkor úgy tűnt, hogy csak ügyfélkapun keresztül alapíthatok már, de ez lehet kerületi sajátosság volt.
    Kamarát kell fizetni, nem összeg, IPÁ-nál könyvelő segít, hogy fizetsz legálisan a legkevesebbet.
  • Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos
    Szemét egy dolog, hogy napi 4 órás munkaviszony akkor se elég a mellékállású vállalkozáshoz, ha a minimálbérnél jóval több a fizetés.
  • Családfő
    Akinek a vállalkozása nem bír el havi 25k adót (mellékállás), annak nem érdemes erőltetni. 😉
  • Édes Gábor
    Kornél :

    Azért lehet sakkozni az anyaggal… Én viszem az anyagot, csak a megrendelő nevére kérem a számlát. Attól még a bolt kedvezménye nekem lesz jóváírva. A megrendelő azon az áron kapja a vezetéket, kapcsolót stb mint ha besétálna a boltba. A szerelő mivel több km vezetéket visz onnan kap kedvezményt. Sok cég anyagigazgatási költséget számol fel. Itt nincs ilyen. Az anyag kedvezmény fedezi a Kata adóját körülbelül.

  • Blájen
    @Kornél

    A “normál” adózás alatt az átalány adózást érted? Szolgáltatással kapcsolatos egyéni vállalkozó szeretnék lenni, de félek hogy az elején az 50.000 Ft-os tételt nem tudnám egy ideig megfizetni. Érdemesebb akkor az elején az átalány adózást választani KATA helyett?

  • Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos
    : Az átalányadózásnál is meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér vagy a garantált bérminimum után, ha főállású EV vagy. Az több, mint havi 50 ezer!

    A KATÁnál nincs jobb évi 6M árbevétel alatt.

  • Blájen

    Köszönöm a gyors választ 🙂

  • eSGe
    Ket kerdesem lenne, elore is koszonom a valaszokat. Kataval adozhatok, ha (leginkabb) kulfoldre arulnek termekeket euroban? Teljes itthoni, bejelentett munka mellet. Kell akkor kulon euroszamlat igenyelnem?
  • Kiszamolo
    Adózhatsz.

    Nem kötelező eurós számla, de akkor a bank átváltja forintra a pénzt a beérkezés napján. Nem kötelező, de jobb ha van.

    Ami biztos kell, eu-s adószám és negyedévente bevallani a külföldről érkező bevételt, akkor is, ha egyébként sem fizetsz áfát.

  • nnika
    Nos, a KATA annak való, aki
    – kis költséggel működik (~30% a költség határ, amíg versenyképes)
    – ki tudja fizetni a havi 25/50 eFt-ot, mert az ketyeg bevétel nélkül is
    (a gyakorlatban azonban inkább 35/60 eFt/hó lesz a létezés ára az egyebekkel együtt)

    Az sem baj, ha túllépi az éves (időarányos!) bevétel a 6 milliót.
    Kis költség szint esetén a 6 millió fölötti rész 40% adójával is VERSENYKÉPES a KATA!
    Úgy 10-12 millióig is, ha tényleg kevés költség 🙂
    Az pedig istenkirályság, hogy
    – nem alanya a KATA-s a számviteli törvénynek
    – csak bevételi nyilvántartást vezet
    – kiveheti a pénzt mindenféle további könyvelés/adózás nélkül

    A 6 millió átlépésével azonban mindenképpen ÁFA alany is lesz!!!!
    Onnantól más matek érvényes…

    Ja, igen!
    A 6 milliós ÁFA mentes határ az adott ADÓSZÁM többi bevételével együtt számítandó.
    (kivéve a munkabér jellegű pénzek)

  • nnika
    Fő állásúként a KATA hátránya, hogy
    – alapban csak 308 nap nyugdíj szolgálat időt ad az egy év helyett , évente
    (mivel nem éri el minibálbért a vélelmezett havi jövedelem).
    – a táppénz, rokkantsági, GYED/TGYÁS/stb. alapja is csak a 83 eFt/hó lesz…

    Mellékállásban ez persze mindegy.

  • Penge
    Állítólag létezik emelt összegű, 75 ezer forintos KATA is pont emiatt a nyugdíjprobléma miatt. De ez csak az 50 fölötti korosztályt érinti, alatta én már nem lennék ennyire optimista az állami nyugdíjjal kapcsolatban.
  • Marika
    Katásként adozás mellett milyen egyéb fizetési kötelezettségem van?
    Iparűzési adót említették.
    Nyugdijjárulékot nem kell? Mi a helyzet a Tbvel?

    Köszönöm.

  • Szilvi
    Az adószámos magánszemélyről írod: “ha cégeknek dolgozol, gond is lehet belőle”. Milyen gond? Az ember általában valamilyen cégnek dolgozik… Kifejtenéd, mire gondoltál?