Közkívánatra újra: informatikus-képző gyorstalpalók

Közel négy éve írtam, hogy megkérdezzük, mi a köz véleménye, mennyit érnek az informatikai gyorstalpalók. Van közöttük néhány hónapos és másfél éves is.

Informatikus gyorstalpalók: érnek valamit?

Többen kíváncsiak rá, hogy az eltelt négy év alatt milyen tapasztalatok halmozódtak fel akár végzett hallgatóként, akár munkaadóként. Szintén felmerült, hogy vajon egy négyhónapos képzést nem vált-e ki egy autodidakta vagyis önképzés, érdemes-e azért fizetni, milyen hozzáadott értéke van akár tudás, akár munkapiaci lehetőségek szempontjából.

Örülnék, ha főleg olyanok szólnának hozzá, akiknek első kézből származó tapasztalataik vannak, akár végzettként, akár munkaadóként, akár kollégaként. (Ha kolléga vagy, azért emlékezzél meg arról, te is milyen keveset tudtál zöldfülüként, tehát ne a mostani magadhoz hasonlítsd őket, hanem egy másik kezdőhöz, aki mondjuk egyetemet végzett.)

Ha közgazdaságtanról lenne szó, bátran kijelenteném, hogy az öt év egyetemet annál jobb minőségben el lehetne végezni másfél, de maximum két év alatt, ha a sok töltelék marhaságot kikukáznánk és a felesleges akadémiai okoskodások helyett gyakorlati dolgokat tanítanának. Egy ilyen oktatással többet tudnának a frissen végzettek, mint öt év egyetem után, mert az ott tanultak 90%-ára soha nem lesz szükség, amire viszont szükség lesz, annak 90%-át nem tanították meg. Ezért ha arról lenne szó, szerintem érdemes lenne spórolni három évet az alternatív képzéssel. (Már ha nem lenne ostoba papírfetisizmus idehaza. De ez talán nem annyira jellemző az informatikára.)

De mivel nem a közgazdaságtan a kérdés, hanem az informatika (és azon belül is leginkább a programozás része), ezért várjuk a véleményeket, de még inkább a tapasztalatokat.

(S igen, ha nem szereted a programozást vagy nincs is érzéked hozzá, azon egyetlen iskola sem fog segíteni. Akkor botcsinálta programozó leszel, akármilyen iskolát is végeztél. Igaz ez minden szakmára, nem csak erre. Azért ne tanulj meg egyetlen szakmát sem, mert állítólag jó lehet vele keresni.)

Előre is köszönjük az érintettek nevében.

Share

231 hozzászólás

  • BlaZember
    Így már kötni is lenne hova az elméletet, ami (magas szintű elméleti tudás) szerintem valójában a célja kell legyen egy egyetemnek. A múltkor pont megnéztem, a 2018-as ELTE BSc tantervi háló szerintem rendben van. Az oktatás minősége persze mindig lehet jobb, de most már egyértelműen programozókat képeznek, nem matematikusokat. Most már javarészt a tanárok is értik, hogy a matek az elmélet megtámogatására van, és ez nem egy “l’art pour l’art” matek szak. Viszont az alapozó szintű gyakorlati oktatás kiemelése szerintem sokat segítene. Illetve aki hajlandó belerakni azt a plusz egy, vagy két évet, annak sokat segíthet. Erre viszont nem a jelenlegi bootcampek a legmegfelelőbbek, mert más fókuszuk van.
  • lvjtn
    nem leszek ezzel képszerű, de én már nem vágnék bele egy ötéves képzésbe, aminek a végén programozó lennék szerintem ez a szakma 5 de legkésőbb 10 év jórészt eltűnik és leértékelődik, annyira automatizált lesz, hogy kábé a szellemi kőműves szintje, lesz, egyik tégla a másikra. aki nem hiszi, nézze meg, milyen volt húsz éve programozni, meg milyen most és extrapoláljon. nyilván mindig lesz szükség humán programozóra, csak mondjuk lehet, hogy a génszebész vagy ki tudja mi lesz a sztárszakma, de szinte kizárt, hogy a programozó

    amúgy meg én se értem, miért “programozó” = “informatikus”, egy aix, oracle vagy sap rendszermérnök sokkal izgalmasabb, változatosabb, nem kevésbé jól fizető munkát végez, de ez már részletkérdés

  • Milán
    uopeople.edu/programs/cs/degrees/computer-science-associates-degree/

    Ezt nemrég találtam. Világ bármely pontjáról végezhető , és pár éve már felsőoktatási igazolást ad. Ez az Associate’s degree itthon nem bevett, de “csak” 2 év, viszont akkreditált. Ehhez képest a codecool 1,5 év, és ha jól tudom nem ad papírt. Ez eléggé árnyalja a bootcamp témát számomra, legalábbis a hoszabb 1,5 éves fajtáját. Mit gondoltok? Van itt US munkavállaló? Ha valaki US remote távmunkákra jelentkezik, egy helyi végzettséget többre néznek vajon mint egy magyarral?

    Illetve amit itt páran írtok hogy a magyar egyetemek milyen elavultak , és a szart is letolják a nebulók torkán csak hogy pár bebetonozott pedagógus ne veszítse el a munkahelyét.. Egy ilyen új generációs megoldásnál erre kevesebb az esély szerintem.

  • T
    Kedves Mindenki!

    Sok szempontot olvastam itt, egyet is tudtam érteni velük. Jómagamnak, mint lehetséges karrierváltónak ez bizalomra adott okot.
    Egyet mondjatok meg: DS (Data Science) területen lehetséges Mo-on önképzőként sikeresen érvényesülni? 3 éve kb az egyetlen komoly hobbim a python programozás (gépi látás, tensorflow, reinforce learning, stb) és felvetődött bennem, hogy lehet ezzel kellene foglalkozni valamilyen módon. Minél többet tanulok a témában, annál jobban látom, hogy egyrészt mennyi minden van még belőle, másrészt mennyire nem elég megnézni 2 youtube videót, hanem rohadtul be kell gyarkolni, hogy készségszinten tudd használni…

    Szívesen venném, ha olyanok is leírnák a tapasztalataikat, akik az IT erre a területére tévedtek, és ott is maradtak. Mit dolgoznak? Mivel foglalkoznak nap mint nap?

    Üdv:
    Tamás

  • Gergő

    “de én áttértem a routerre telepített Diversion-ra”
    nem ismertem, megnézem hogy teljesít a mostanival szemben, köszi

    “Ez mondjuk miben jobb/több mint egy mezei pl. Tuya rendszer?”
    – abban hogy a Tuya egy bughalmaz, elég a play store kommenteket megnézni, azokat tapasztaltam én is amikor rápróbáltam
    – plusz nem pont az én igényeimnek van, a fele dologgal nem köthető össze, amire használnám
    emellett meg iszonyatos overkill, mert viszont a 10%-át nem használom ki, a saját appom meg pont annyit tud, amennyit várok tőle, se többet se kevesebbet
    – így nem kell appot telepíteni minden eszközre, ahonnan a távoli dolgokat vezérelném, egy webcímet kell csak megjegyeznem
    – az asszony is tudja használni, mert egyszerű
    – ja és a legfontosabb: nem szeretek third-party dolgoktól függeni, amennyire csak lehet, kerülöm őket

  • Gergő
    pl ebben a listában látsz-e olyat, ami a te tudásodhoz passzol, és csinálnád is szivesen? hie.indeed.com/jobs?q=data+science+remote&l=

    én nem gondolkoznék magyarországban, kint meg is becsülnek, meg meg is fizetnek, az meg szerintem tökmindegy, hogy 10 km-re van tőled az iroda, ahova home office-ból bedolgozol, vagy 3000 km-re

  • Milán
    uopeople.edu/programs/cs/degrees/computer-science-associates-degree/

    Erről mi a véleményetek? A világ bármely pontjáról elvégezhető 2 éves képzés. Elvileg a BsC fele, de akkreditált US papírt ad, és +2 évvel US BsC. Ahogy néztem árban is hasonló a codecool-hoz , ami 1,5 év.

    A 2 éves associate’s degree fokozatról írják US weboldalakon hogy webfejlesztés meg programozás munkák elvállalásához már elegendő.

  • eMérnök
    Egészen konkrétan egy nagy nemzetközi multi magyar DS részleg vezetőjétől tudom, hogy bárkit behívnak interjúra aki jelentkezik, kikérdezik, hogy mit tud. Aki az alapokat használható szinten tudja azt felveszik.

    Az álláshírdetésükben pedig MSc vagy magasabb szerepel valami jobb egyetemről STEM területen, de valójában behív mindenkit, diploma nélkül is.

    De az összes DS ismerős irányából azt hallom, hogy jah, a hírdetésekben ez van, de a csapat fele bsc-s. Viszont nem STEM-es DS ismerősöm nincsen, de elvileg vannak ilyenek is, csak én ezeket az embereket ugye az egyetemről ismerem, szóval ezért nincsen, mert a mintám nagyon nem reprezentatív.

  • Gergő
    az előző link elejére nem kell a h betű, helyesen:

    ie.indeed.com/jobs?q=data+science+remote&l=

  • T

    Találtam olyat: az Apello, a GE és a Statis hírdetése is szimpatikus volt az első oldalról.
    A 10+ év géptervezői tapasztalatom miatt még keresem azt a metszetet, ahol a Data Science találkozik a gépészettel. Egyenlőre nem sok sikerrel 🙂 Az Ipar 4.0-nak egyenlőre nagyobb a füstje, mint a lángja.
    Jelen helyzetben marad az önképzés, Udemys és Courserás oktatások, de legalább azokat rettenetesen élvezem :).

  • csapagy
    “kvantitatív matematika”: Miklós, zseniálisan összefoglaltad az utóbbi hozzászólásaidban az egyetemi képzések problémáját, betűről betűre egyetértek. A mérnöki diploma se semmi: Castingliano-tétel, parciális deriváltak, elliptikus integrál, Reynolds-féle csapágykenési differenciálegyenlet, anyámkínja, gondolhatod, percente használják őket az iparban… Buktak is a tömegek gépelemekből, szilárdságtanból, mechanikából, az egyik matek vizsgán pl 60 emberből 3 ment át, köztük voltam… 🙂 Aztán az államvizsga meg szakdoga védés is eljött, azt rebesgették a folyosón, hogy ne izguljatok itt már nem szivatnak, na hát itt is a fél társaság elvérzett, nagyjából olyan nagyságrendű dolgokon hogy a km hosszú görög betűkből álló képletből (amiből min 100-at kell fejből tudnod ha nem akarsz/mersz puskázni) az egyik tag nincs a négyzetre emelve. folyt
  • csapagy
    folyt Mindez úgy beállítva és sulykolva, hogy nem is lehet jó mérnök az, aki nem vezeti le a forgó edény vagy a rezgő húr diff. egyenletét álmából felkeltve. PLC programozás címszó alatt, ami TÉNYLEGESEN szükséges lenne az iparban, ott meg 2 pneumatikus munkahengert mozgattunk ide-oda, annak a vezérlését programoztuk le, egyszer az A henger megy ki utána a B henger, a jövő heti gyakorlaton meg fordítva. Az iparban meg odaállsz egy géphez, és mondd meg mi a baja, miközben a kapcsolószekrényben kb meg tudod mutatni hogy melyik a PLC, ha csak az egyetemi tanulmányaidra építesz. (a robot vezérlések, automatizálás, stb tantárgyak is hasonlóan komolyan voltak amik fontosak lettek volna, de a Laplace-transzformációt mindenki kente-vágta kínjában, különben bukta volt… És ezekre áldoz egy mai egyetemista min 3,5 évet, energiát, addig kiesik a munkaerőpiacról, nem keres pénzt sőt fizet.
  • csapagy
    Még ami erősen hozzátartozik a témához:akár nehezebb akár könnyebb tantárgyról van szó,azzal trükközik az egyetem (hogy minél”elitebb” lehessen, magyarul minél többen bukjanak, és megszülessen az a benyomás hogy ezt bizony marhanehéz elvégezni tehát jó egyetem), hogy a számonkérés(zárthelyi, vizsga, beadandó házi)és az előtte leadott tananyag minimális vagy semmilyen fedésben nem áll egymással.Gépelemekből órán szerkesztetek egy reteszkötést vagy csavarkötést, a beadandó házid meg az, hogy tervezz meg egy komplett Ortlinghaus tengelykapcsolót, good luck!! Elektronikából gyakorlaton megtanulod hogy mi a dióda,eljuttok a Graetz-hídig,zárthelyin meg eléd penderítenek egy olyan kapuáramkört,hogy még a NASA-nál is 10 percig néznék hogy ez vajon mit valósít meg.Átmenni úgy lehet,hogy a tavalyi sunyin mobillal lefotózott zhkat megkapod felsőbb évesektől,és eleve abból készülsz.Ez van.Szánalom.
  • FOX(IT)

    Evi ket honap szabadsag. Ceges policy, hogy 2X2het szabadsagot egybe kell kivenned es szabadsag alatt ceges laptop es telefon leados.


    Nemet multi HQ. HR-en bsc-nelkul nem jutsz keresztul. Ha nincs szakmai tapasztalatod de a cover letter-ben irsz a projecteidrol es GitHub belinkeled akkor nagyvaloszinuseggel behivunk. GitHub minden repon legyen par mondatos readme.md, hogy mit probaltal elerni stb.

    Ha nincs problemad az angollal, nem gond a remote munka szamodra akkor en kizarolag nemzetkozi piacra dolgoznek. Jelenleg a muncheni berek Data Science / Data Engineering Mo-i tobbszorose.

  • Barna
    Én a Progmastersnél végeztem egy 5 hónapos képzésen. Nagyon intenzív volt, rámentek a hétvégék is, esték is. Nyilván nem tanult meg programozni az ember, viszont adott egy olyan alapot, ami elég volt ahhoz, hogy el tudjon indulni az ember a pályán. Mivel nagyon intenzív a tanfolyam és sok a jelentkező, így az erősen motiváltakat vették fel. Van felvételi előtti beugró, ezt alkalmanként az érdeklődő 800-ból kb. 100 csinálja meg és 18-at vesznek fel. Tehát a motiváltság adott. A tanfolyam végén jóval több állásajánlat volt, mint amennyien voltunk. Majdnem hogy válogathattunk az ajánlatokban.
    Az egyetemmel meg úgy érdemes összehasonlítani, hogy az ugye 5 év. A mai világban egy 5 éves tapasztalattal rendelkező programozó már sok esetben senior.
    Ugyanakkor nem a magasabb szintű tervezést akarják adni, tehát nem a magasan képzett egyetemisták konkurenciái vagyunk.
  • T

    Köszönöm a hozzászólásokat! Gyerek mellett próbálok majd lassan portfóliót építeni, de egyenlőre még ötletem sincs, hogy vállalati környezetben mit is csinál egy machine learning engineer, mivel telik egy napja 🙂

  • eMérnök
    Ahány cég, annyi félét. Nem tudom hol jársz a folyamatban, de ilyen irányban kezd el felszedni a math – prog – ops – data és abból, hogy melyik mennyire megy és mennyire tetszik, tudni fogod, hogy mit akarsz csinálni a területen belül.
    Utána kilistázod az összes állást a területen és a task/tool lista alapján válogatsz. Azért toolok listája elég beszédes, hogy mit is kell csinálni valójában. Sokkal informatívabb, mint a “cutting edge machine learning” ami minden hirdetésben benne van.

    Ebből azt is látni fogod, hogy mennyire össze vannak keveredve az elnevezések és kb ugyanazt kell csináni ugyanazzal a toolsettel három különböző pozíciónév alatt. Vagy éppen ugyanaz a pozínév 3 különböző dolgot jelent.

    A legnagyobb bullshit a data scientist elnevezés, az tényleg bármit jelenthet.

    Szóval fordítsd meg a dolgot. A tanulási folyamatod legyen szerteágazó és, ami tetszett azt keresd.

  • Fox(IT)

    machine learning engineer != data scientist
    ml engineer a data scientist modelljeibol es kodjaibol production grade kodot probal meg varazsolni es beilleszteni egy production environmentbe

    Jopar cegnel DS nem irnak kodot csak ossze klikkelik a modell pl dataiku-ban. Ahogy mondta data science world tele van bullshit-el. Sokan egy linear regression, logistic regression vagy multivariate regression eladnak mint ML….

  • Cherry
    általában diplomások, sok bölcsész szokott váltani.
  • Addam
    Én elvégeztem egy junior java 4,5 hónapos képzést 2019-ben talán a legjobb embernél Budán a XI. ker-ben félmilláért. Nem lettem jávás, de a mostani munkámban sokat segített a képzés. A végzettek kb. negyede elhelyezkedett juniorként, amíg követtem az életüket. A tanfolyam maga a legmeghatározóbb élmény volt élettemben.

    A leghatározottabb véleményem az, hogy az objektum-orientált programozást nem lehet önállóan elsajátítani, ahoz kell egy megfelelő ember, aki végigvezet, mert az internet világa egy útvesztő.

    Aki fiatal és érdekli, az szánjon rá fél évet és közben mást ne csináljon, csak gyakoroljon. Vetesse fel magát 200-300 ezer pénzért az első helyre és szerezzen tapasztalatot. Fél év után már dolgozni kell, nem érdemes tovább tanarazni.

  • Zabalint
    Még nem nagyon volt róla szó, de nem csak hossz alapján nem lehet egy kalap alá venni ezeket a gyorstalpalókat. Mikor berobbant itthon a bootcamp őrület, akkor főleg a Codecool és a Greenfox hirdette magát, mindkettő megszűrte a jelentkezőket, és eleinte viszonylag kevés csoport indult. Aztán ők is elég sokat indítottak, nem tudom hígultak-e, de közben egy rakás iskola elindította a saját tanfolyamát. Többek között olyanok is, amelyek korábban OKJ-s képzéseket indítottak, és nem éppen a minőségről voltak híresek. Szóval szerintem aki átképzésben gondolkodik, jobb ha utánajár, hogy kik oktatnak, mit oktatnak, mert egyre több a kókler. A válság alatt anno, még OKJ-s tanfolyamként, rengeteg embert lehúztak azzal az ígérettel, hogy majd milyen jól fognak keresni, ha elvégzik a tanfolyamot.
  • Addam
    Igen, ez is egy közkedvelt tévhit, hogy a tanfolyam elvégzése után már jól lehet keresni. Először bizonyítani kell, aztán majd 5 de inkább 10 év után lehet milliókról beszélni.
  • philbyster

    Szia!

    Én is szeretnék tanácsot, útmutatást kérni.
    philbyster(kukac)gmail(pont)com

    Köszönöm.

  • IT szakmunkás
    “mi a végzettséged, illetve a szakmád? tennék rá nagyobb összeget, hogy egyik sem programozó”

    Eltaláltad, nem vagyok “programozó”, sem a végzettségem nem az sem a szakmám. Mérnök infó és gazdinfó a végzettségem, a szakmám pedig szoftverfejlesztő/architekt, amikhez értek oop, java, c#.net, .net core (.NET 5), angular, plsql, tsql, “nosql” egyéb db, aws, azure, docker, k8s etc, fullstacknek mondják manapság, amit a tévesen úgy értelmeznek, hogy mindenben is pro. Ezenkívül már akkor vezettem devops csapatot amikor Mo-n még azt sem tudták mi az az agilis, ezt is jól félreértelmezik egyébként Mo-n a devopsot és az agilist is, még mindig, mert az, hogy kubernetesben futtatod a docker imageidet, az még nem devops és az, hogy van sprint az még nem agilis.

    Egy alkalommal volt szükséges az egyetemi statisztikára minimálisan egy Azure MI projekt kapcsán és egyszer a gráfelméletre.

  • Bal
    “Ennél bonyolultabb matematikát egy pénzügyes egész életében nem használ. Soha. Semmire.”

    Vitatkoznék, fizikusból lett progmatosból lett phd-sból lett AI kutatóból lett pénzügyi elemzőként. Mást ne mondjak, már egy egyszerű Markowitz optimalizáció is használ operációkutatást, a solver meg neadjisten Taylor-sorokat. De pl. az opcióárazás elmélete is sztochasztikus diffegyenletekkel kezdődik, ahol szintén hamar előjön a Taylor-formula. És ezek csak alapok pénzügyi matekban.

    Biztos, hogy a munkák elenyésző részében kell ezeket neked alkalmazni, de nagyon nem árt, ha nem csak bambán néz egy pénzügyes, amikor a cége venni akar valamit, ami ezeket használja.

    Abban viszont nagyon egyetértünk, hogy a magyar oktatás nagyon keveset tesz azért, hogy elmagyarázza, miért fontosak ezek a dolgok a szakmád szempontjából. Minden tanított elméleti anyag mellett ott kéne legyen a példa.

    Ezért tart minden bank és nagyobb cég MATEMATIKUSOKAT. Még egy számlacsomag vagy mobil előfizetést sem egy pénzügyes számol, hanem az, akit csak ezért vettek fel.

    Te is pont ezért lettél felvéve PhD matematikusként.

    Egy pénzügyes soha az életben nem fog ilyeneket számolni és végképp nem papíron. Egy gombnyomás az egész. Soha nem fog egyetlen pénzügyes sem durationt számolni deriválással.

    A pszichopata vizsgáján kézzel kellett számolni 20 pénzügyi mutatót, amit minden primitív könyvelőprogram magától számol kérdezés nélkül.

    Ha a végeredmény rossz volt, megbuktál.

    Amit nem tanítottak, mert ahhoz már nem értettek, hogy mit is kellene kezdeni ezekkel a számokkal.

    Ez a rákfenéje a magyar oktatásnak. Kézzel számoltatják a diákokat, miközben 30 éve mindent számítógép számol.

    De azt nem képesek megtanítani, hogy a kapott számok alapján milyen döntést kellene hozni.

    Pedig kizárólag ez lenne a fontos. De erre alkalmatlan a magyar oktatás, ezért tanít marhaságokat.

  • Bal
    mint írtam, a magyar oktatás gyakorlati oldalának szánalmas mivoltával egyetértünk. De azt nem tartom rossznak, hogy esetenként kézzel kell kiszámolnod egy szórást. Így ha majd megnyomod azt a gombot, az nem feketemágia lesz a fejedben, hanem lesz valami képed arról, mit is csinál a gép “odabent”.

    Ha például pénzügyesként döntéshozó leszel, és a új elemző szoftver bemutatóján elkezdenek ilyesmiről beszélni, akkor ne az legyen, hogy mindent megeszel, amit mondanak. Vagy mivel nem értesz hozzá, elutasítod az egészet.

    Ezt nehéz máshogy elérni, mint hogy rendesen tisztában vagy az alapokkal. Az egyetemen ugyan mondhatnak néhány aktuális receptet, de tíz-húsz év múlva már lehet, hogy más lesz az, amire figyelni kell.

    Szóval az elméleti tudás szerintem nem haszontalan, de abban nagyon egyetértünk, hogy a magyar oktatás elégtelenre vizsgázik ennek gyakorlathoz kapcsolásához.

    Nem az a baj, hogy megtanítják, sőt tanítsák is meg. Tudjam, mi van egy annuitás képlet vagy duration mögött. De ne ezzel szívassák szanaszét a szerencsétlen diákokat és ne ilyen értelmetlen dolgokból legyen számonkérés.

    Nesze, itt van 20 cégnek a tavalyi és idei pénzügyi mutatói. Mit látsz belőle, ha a cégek ezzel és ezzel foglalkoznak. Milyen irányú a változás, mit kellene másként csinálni, mi lehet a probléma oka?

    Na, ennek lenne egyedül értelme. Nem annak, hogy az eadot a 2sinX-re emelem és hétszer deriválom. Mert az nettó baromság, azért ezt tanítják, mert máshoz nem értenek.

  • V

    > Nesze, itt van 20 cégnek a tavalyi és idei pénzügyi mutatói. Mit látsz belőle, ha a cégek ezzel és ezzel foglalkoznak. Milyen irányú a változás, mit kellene másként csinálni, mi lehet a probléma oka?

    az ilyenek erdekelnenek, ezt hogyan/honnan lehetne megtanulni? Barmilyen – nem feltetlen intezmenyesitett – forma is erdekel, esetleg angol nyelven meg jobb. Egy ideje gondolkodtam hogy IT BSc es MSc utan csinalok egy penzugyi alapkepzest, akar kulfoldon a kihivas kedveert. A kommentek utan kezd vilagossa valni amit eddig is sejtettem hogy egy BSc leheg arra lenne jo hogy megutaltassa ezt velem

  • D&A
    Arra lenne lehetőség, hogy személyesen is beszéljünk erről? Lenne néhány kérdésem…
  • Gergő
    nem tudom mi az az erről 🙂 fentebb írtam email címet, keress ott
  • ozymandias
    gepeszmernök vagyok, a VBA-val kezdtem, ezt napi szinten hasznalom. Munkahelyi környezetben egeszen komoly dolgokra kepes programokat irtam.

    Ket eve kezdtem el a python-t self-learning metodusban, plusz a C#-ot. Ezt a kettot szeretnem magas szinten üzni, de nem azert, mert programozokent akarok dolgozni, hanem vannak olyan ipari ötleteim, amit meg akarok valositani – egyreszt alkalmazasok masreszt hardware (pl. Raspberry Pi) szintjen.

    Erre naponta 3 orat szanok – ez neha több, neha kevesebb – de mindig valami kisebb projekteket csinalok.

    Udemy-t, meg YT-t tudom ajanlani, vannak nagyon jo tanarok

    (bocs az ekezetek miatt, nemet nyelvterületen elek)

  • Golabe
    Sziasztok!

    Az elmúlt négy évben interjúztatok egy kis cégnél, összesen kb 40 embert. Ebből kb 30 junior, jelentkezőkből kb 20-25 volt gyorstalpaló iskolákból való (codecool, greenfox, codeacademy a jellemzőbbek).

    Ezek közül az emberek közül a cég egyáltalán nem magas elvárásainak 3 ember felelt meg. Ők mind olyanok voltak, akiket érdekelt a szakma, a kódsuli előtt is foglalkoztak vele, és a kódsuli anyagán és idején túl is érdeklődtek a téma iránt.

    Az általános tapasztalat, hogy nagy részét nem értik annak, amit megtanultak, így a tudásuk nagyon bizonytalan. Hajszál pontosan azt tudják csinálni, amivel találkoztak a képzésen.