Informatikus gyorstalpalók: érnek valamit?

Kicsit offtopik, de mivel az olvasók zöme informatikus, felvetem a témát, mert sok olvasónak segítség lehet. Sokan az olvasók közül is szeretnének informatikussá, elsősorban programozóvá válni, mert állítólag hatalmas a hiány belőlük.

A kérdés, mit érnek az egyre inkább terjedő gyorsképzések, ahol intenzív 3-6 hónap alatt állítólag tudást szerzel. Vannak, akik szerint a 3-5 éves iskolákban csak az elavult ismereteket tanítják, kicsit sem gyakorlati módon. Mások szerint fontos a mély alapásás, mert magas épületet rossz alapra lehetetlen építeni, hamar eljut oda a gyorstalpalós informatikus, hogy a lyukakkal terhelt tudása már nem lesz elég a továbblépésre.

Két hozzászólás a témában, mindkettő tegnapról:

“Csatlakozom, JAVA a te nyelved. A cég ahol vagyok, már évek óta átállt a karrier váltók felvételére, akik csak egy pár hónapos tanfolyamot végeztek el (greenfox, codecool, stb) és utána a saját belső oktatónk nevel ki mindenkit. Van közöttünk fiatal biológus lány, fitnesz személyi edző, bolti eladó, stb. de már mind komoly rendszereket fejlesztenek…. És többségüket idén vettük fel. Ezen is látszik annyira hiányszakma a fejlesztő, kis cégként csak teljesen kezdőket tudunk felvenni… Szólj, ha itt tartasz, azt jöhetsz hozzánk interjúra 🙂”

“Itt is felvetődött, körbejárhatnád az IT-s munkaerőhiány témáját valahogy, csinálhatnál egy posztot róla, esetleg vendégszerzőkkel, az olvasóid között úgy is van rengeteg programozó, megkérdezhetnéd őket, elmondhatnák, hogy mi a valós helyzet ezzel a felhajtással kapcsolatban, hogy “több ezer infós hiányzik ma MO-ról”. A bootcampek (Green Fox, Progmasters, Codecool, Reaktorlabs, Braining Hub stb.) már futószalagon gyártják az új programozó palántákat.
Szakmát akarok váltani, valszeg ilyen irányba mennék, jó lenne megtudni, hogyan látják azok, akik benne vannak, megéri-e kifizetni a miliós tandíjat a néhány hónapos képzésért, cserébe vállalni az elhelyezkedési feltételeket stb.”

Szóval, kedves közösség, akinek van tapasztalata, amivel segíthetné a karrierváltásban gondolkodókat, ne tartsa vissza magát, írja le a véleményét, de ha lehet, még inkább a konkrét tapasztalatait.

Share

234 hozzászólás

  • Czank Lászlóné

    Szívből gratulálok a blog népszerűségéhez!

  • porthosz

    Több millió forintot biztos nem ér meg egy néhány hónapos tanfolyam. A programozás elsajátítása sok év, néhány hónap alatt minimális tudást lehet felszedni akármilyen tanfolyamon ha valakinek nincs előzmény élete ez ügyben.
    De néhány százezer forintot megérhet egy tanfolyam, kap valami kis alapot, és ha megvan benne az elszántság, a képesség az autodiktata tanulásra és talál egy céget amelyik hajlandó rászánni az időt a betanításra (manapság egyre több ilyen van), akkor a végén egész jó kis programozó is válhat belőle.

    A hangsúly szerintem az autodiktata tanuláson van egyébként. Úgy nem megy hogy beülök egy tanfolyamra és majd programozóként esek ki. Csak úgy megy, hogy otthon nekiülök (tanfolyam mellett), kitalálok akármilyen kis móricka programot, megpróbálom megírni. Ha nem megy, utánaolvasok hogy kell, miért nem megy. Aztán megpróbálok egy bonyolultabbat irni stb. folyt köv

  • Compoo

    Szerintem az informatikus fogalom tágabb mint a programozó. Én azt látom, fogy főleg programozóból van hiány, bár más informatikához kötődő szakmákból sincs túltengés. A bootcampek ha jól tudom, programozni tanítanak, elég gyakorlatias módon. Szóval az informatika egyéb részeire (hálózat, rendszermérnök, architektúra … stb.) kisebb rálátása lesz az embernek. Én, ha újrakezdhetném, elvégeznék egy bootcampet, és elkezdenék dolgozni a szakmában, mellette pedig könyvekből felszedném a hiányzó tudást. Az egyetem (legalábbis az én tapasztalatom szerint) semmi pluszt nem ad az előbb leírtak mellé, csak a papírt (ami egyes cégeknél bizonyos szintig eljutva viszont kellhet). De nem szükséges ahhoz, hogy elkezdj a szakmában dolgozni.

  • Andras

    Mindig azt mondtam hogy az egyetem (bme info) ket dolgot adott. Egy eros problema megoldo szemleletmodot es remek kapcsolati halot. A kapcsolati halohoz jo lehet a gyorstalpalo, a problemamegoldashoz kevesbe. Tul rovid, es tul koncentralt egy ilyen kepzes. A kapcsolati halo is azert epulhetett az egyetemen, mert egesz ejjel 6an probaltunk megoldani egyetlen matekfeladatot, es kezunkben a megoldassal sem ertettuk hogy hogy jon ki. Aztan amikor sikerult megoldani, akkor mindenki orulhetett.

    Szerintem a kepzesek tulertekeltek, bar (meg)ertem hogy miert kerulnek ennyibe.
    Kello lelkesedessel viszont nem kell millios kepzes, ott a udemy.com es hasonlo oldalak, ahol 10$-okert megkaphatsz egy-egy igen komoly es osszetett kurzust. Lehet kerdezni az oktatotol es hozzatartozo forum is van. Van meg pl az iTunes U, ahol a fel stanford egyetem tananyaga fent van, sok-sok programozas kurzussal (is).

  • hajduj

    Ez is olyan dolog, mint minden más, nem ennyire egyértelmű. A vízcsapból is az folyik, hogy mekkora a hiány fejlesztőkből. Ehhez képest a saját tapasztalatom: 40 évet meghaladó programozói, rendszerszervezői, vezetői tapasztalattal nyugdíjba vonulás után szerettem volna újra dolgozni. Szétküldtem néhány önéletrajzot, felhívtam néhány hirdetőt. Az önéletrajzokra nem válaszolt senki, a telefonokban miss HR-eket nem érdekelte a szaktudás, a gyakorlat, semmi ilyesmi. Egy kérdésük volt csupán: hány éves vagyok. Miután ezt megtudták, szó nélkül letették. Úgy vélem, a hiány lehetne sokkal kisebb is, mert rajtam kívül is vannak sokan jó egészségi állapotú nyugdíjas informatikusok. Amíg azonban ez a dolog így működik, ezek a cégek maguknak csinálják a munkaerőhiányt. A magam ügyét megoldottam, szabadúszó lettem, ezért már kívülről nézem, de sajnálom, hogy így pazarolunk már megint.

  • AttilaCS

    A hiány tényleg elég nagy, jómagam is programozó pozícióban vagyok villamosmérnök diplomával.
    Nálunk is próbálja a HR az említett gyorstalpalók outputjait lefölözni. A managerek elkapott félmondatai alapján nem igazán nagy a megelégedettség.
    Úgy néz ki, hogy a rengeteget szidott felsőoktatás (legalábbis műszaki/IT szakokon) még mindig képes nyújtani olyan tudást, ami jóval többet ér, mint az ultramodern módszertannal működő gyorsátképzők: matematika, algoritmuselmélet, meg a többi szemléletfejlesztő tantárgy

  • porthosz

    A mély alapásás szerintem kevésbé szükséges, persze kellenek alapok, de azért a programozók jelentős része a legtöbbször sima kódoló.
    Hogy egy hasonlatot mondjak, egy építkezésen van egy építész (vezető fejlesztő), egy kőmüves (senior fejlesztő) meg jó pár kőmüves segéd (normál fejlesztő) és mégtöbb R1-es munkatárs (eredj ide eredj oda) .
    Na most nem biztos hogy a kőmüves segédnek építészmérnöki tudásra van szüksége ahhoz hogy elvégezze a munkáját, mint ahogy a kőmüvesnek sem szükséges hogy meg tudjon tervezni egy házat A-Z-ig, de persze ettől még tudnia kell jó pár dolgot az építészetről, a felhasznált anyagokról stb.

    Amiről viszont sokan nem beszélnek, hogy azért a programozáshoz kell egy sajátos gondolkodás mód is. Egyszerüen azért, mert a gépek – az emberhez képest – rendkivül furán “gondolkodnak”, és ezt követik a programozási nyelvek is. Foly köv

  • TT

    Én “kicsit” elfogult vagyok, mivel 6 éves korom óta számítógépezek és programoz(gatni) sem sokkal később kezdtem el. Én is sok olyannal találkoztam, akik teljesen más pályáról kerültek egy informatikai állásba és jól tudom, hogy mennyi energiát el tudnak szívni a hozzáértő kollégáktól.
    A fentebb említett iskolák tulajdonképpen a magyar “indiai” programozókat termelik nagyüzemben.

  • JoeP

    Ezt a témát járja körül rendkívül alaposan ez a négyrészes sorozat a hwsw-n:
    hwsw.hu/hirek/57457/greenfox-codecool-fejvadaszat-karrier-hr-tanfolyam-tovabbkepzes.html
    hwsw.hu/hirek/57458/greenfox-tanulmanyi-szerzodes-munkaszerzodes-karrier-husegido.html
    hwsw.hu/hirek/57470/greenfox-karrier-eletpalyak-junior-fejlesztok-bootcamp-kepzes.html
    hwsw.hu/hirek/57471/informatikuskepzes-informatikushiany-nfm-kifu-felsooktatas-codecool-greenfox.html

  • nemtom

    @András
    Hát nemtom, az egyetemi kapcsolatháló dolog kicsit túl van azért értékelve, ráadásul a bolognai rendszerben szinte esélytelen normális hálót építeni.
    Én abszolút központi figuraként, hatalmas kapcsolati háló birtokában mondom, hogy a végzett hallgatók 95%-a ismerősök nélkül helyezkedik el. A maradék esetben is csak az első lépésekben segít az ismeretség, utána bizonyítani is kell.

    Önálló programozástanuláshoz szerintem manapság a sanfranciscoboljottem.com az egyik legjobb segítség. Persze csak akkor, ha megvan a belső motiváció.

  • porthosz

    Az viszonylag hamar kiderül hogy az ember agya képes-e ráállni erre a gondolkodásmódra, ha igen, akkor valószinüleg képes programozóvá válni, ha viszont nem, akkor tökmindegy hány tanfolyamot végez el az ember (sokan szerintem itt buknak el).

    Ja és mégvalami: ha valaki váltást fontolgat, tegye azt minél előbb. 25-30 évesen szinte bárkiből lehet programozó ha megvannak a fenti skillek, 50 évesen ha akkor kapcsol be előszőr egy számítógépet, kevéssé valószinü.

  • István

    Azt, hogy megéri vagy nem, másképp közelíteném meg: annak aki pályát szeretne módosítani, mert a jelenlegiből elég volt, nincs más opció. Nem fog 5 évet eltölteni egy egyetemen két munkahely között. Én magam is ebben a helyzetben vagyok és kézenfekvő megoldásnak tűnik, amennyiben igazak az oktatócégek elhelyezkedési statisztikái. Megvannak a programozói alapok, megvan az elkötelezettség és megvan a tőke ahhoz, hogy a tanfolyam alatt finanszírozzam magam. Viszont az elhelyezkedési esélyekről nincs teljes meggyőződésem, habár sokan mondják…
    Jó lenne 1-2 hozzászólás foglalkoztatók részéről is amelyek megerősítik vagy cáfolják ennek a lehetőségét.

  • george

    A gyorstalpalón tanulók többsége olyan is lesz, illetve olyan munkát végez. A programozásnál fontos az, hogy ki az akit tényleg érdekel, és ki az, aki kényszerből csinálja. Az utóbbi kategória gyakran olyan, hogy összecsap valamit, csak működjön valamennyire, és kész. Az nem érdekli, hogy hosszú távon mennyire lesz karbantartható a program. Az pedig mindenki tudhatja, aki csinált már ilyet, hogy katyvasz, összebarmolt rendszerrel milyen kellemes dolgozni, ha javítani, fejleszteni kell rajta valamit.

    Alapvetően a probléma az lehet, hogy nem akarják megfizetni a cégek a jó szakembereket, és ezért csinálják ezt a futószalagos programozógyártást, mert őket, főleg a fiatalokat lehet meghajtani, késő estig, hétvégén benntartani, és nem is kell nekik annyit fizetni, mint egy tapasztalt szakembernek.

  • hemond

    Nekem három beosztottam van akik idén májusban végeztek az egyik gyorstalpalón, tapasztalatim igen furcsák:

    1. a srácok aranyosak lelkesek
    2. nagyon alap volt a tudásuk

    Viszont mivel lelkesek voltak három szenior kollégára bíztam őket, akik 4 hónap alatt megtanították azt amit ők fontosnak itéltek meg.

    Utána megkérdeztem a tapasztalatokról a szenior kollégákat: egyértelműen azt mondták, hogy annyi időt vett el tőlük, hogy szerintük nem érte meg. Kérdeztem, hogy legközelebb is hozzunk ilyen kollégákat, az egyértelmű válasz az volt, hogy nem, inkább (műszaki) egyetemről kikerülő kezdőket, mert azok sokkal gyorsabban betanulnak, mert sokkal erőssebb az alapjuk.

  • vgaborka

    @porthosz
    A példa nagyjából igaz, én annyit hozzátennék, hogy építész=architect (aki tervez), építésvezető=vezető fejlesztő (aki irányít), a többi szerintem ok.
    Viszont, az építész szerintem soha nem volt R1-es munkatárs, viszont a legtöbb (akár egyetemet végzett) fejlesztő is juniorként kezdett, ha jól végzi a dolgát, akár architect is lehet mondjuk 10 év alatt. Viszont egy kőműves segédből soha nem lesz építész (mert papír kell), és talán még építésvezető se (mert szerintem oda is papír kell).
    A szoftverfejlesztés az egyik olyan szakma (más most nem jut eszembe), ahol egész jó karriert (szakmai és anyagi) lehet befutni papír nélkül is.

  • Dani

    Feljebb a kor is előkerült, és engem is érdekelne, hogy állnak a cégek a középkorú vagy idősebb munkavállalókhoz. Pl ha valaki 45 évesen, tapasztalattal odamegy programozonak, akkor felveszik vagy inkább a huszonéves gyorstalpalóst választják, mert neki kevesebbet kell fizetni?

  • FeherTigris

    Olyan, hogy ‘informatikus’ nincs. Orvos sincs, csak sebesz, szemesz, urologus stb. Az IT-ben vannak
    – uzemeltetok (rendszergazda, adatbazisos, halozatos stb.). ebbol van a millios also szint (nyomtatoban festekcsere, help desk, mert a user nem talalja a gombot), meg a ritkabb szakerto (tuzfalkonfig, data center, architektura stb.)
    – kodolo szoftveresek (leginkabb ugye weben kodolnak egyszeru, de millioszamra szukseges gombnyomasokat, meg responsive designt)
    – szoftvertervezok (leadek), data leadek – ide kell gogyi, de sok ilyen nem kell
    – projekvezetok, menedzserek, salesesek – szukseges rossz a szakma melle

    namost a millios also uzemeltetobol meg a kodolobol kell millio, es abbol van hiany. de az mindketto betanitott szakma. ezek az emberek kekgallerosnak minosulnek mar, korlatozott a tudasuk, a bevethetoseguk, egy dologra hasznalhatok, viszont par honap kepzes eleg nekik. ennyi.

  • Szász Ildikó

    Szerintem ha komolyan gondolja valaki a váltást akkor egy főiskola többet tud nyújtani. Pl. jó könyvek, tanárok megismerése, hobbi projektek, csoporttársak barátsága. Nem véletlenül ennyi idő, 3 hónap alatt még barátságot kötni sem biztos, hogy lehet, bár van akinek jól megy 🙂
    A három év elég lehet arra, hogy a következő 30 évre meg tudja alapozni a tudását. Nagy elhatározás és támogatás kell családtól ehhez hiszen már felnőttekről beszélünk nem a szülők tartják el őket elvileg.
    Az akadémiai tudás még nem gyakorlat, de a nem tudás hiányát a szeniorok kell pótolják (jaj nekünk szenioroknak).

  • Elég buta

    Az IT kb. úgy viszonyul a programozáshoz, mint a szobafestő a portréfestőhöz. Festő festő, csak teljesen mást csinál.

    Az IT – legalábbis, amit Magyarországon annak neveznek, – legtöbbször szinte majdhogynem betanított munka. Eleve a supportnál periféria csere, sw/hw telepítés, hálózat konfig ezt rengeteg 15 éves tudja. Van persze jóval komolyabb, valóban diplomát igénylő IT terület, de ez a ritkább. Nagyon sok “IT-s” életében egy sor kódot nem ír meg. Ilyent lehet képezni gyorsan is, csak pont azért nem biztos, hogy megéri tanfolyamra menni, mert sokan tudják tanfolyam nélkül is. Max a papíért.

    A programozó keményebb dió, ott sokkal összetettebb gondolkodásmódra van szükség vagyis SOKKAL nehezebb képezni is. Programozót elsősorban referencia alapján vennék fel, vagyis mutassa be, hogy eddig mit csinált, illetve írjon kódot előttem.

  • Andras

    @nemtom kapcsolati halo alatt nem feltetlen az elhelyezkedesbeni elonyt ertem, hanem hogy vannak hasonlo erdeklodesi koru, megis teljesen mas teruleten jartas baratok, ismerosok akikkel meg lehet beszelni az ujdonsagokat, meg hogy az o szakteruletukon mi a meno eppen.
    Szinte minden ismerosom mas teruleten dolgozik, igy a “szomszedos” problemak megoldasaval tudjuk egymast keresni. En nem tudok bash scriptet irni, a masiknak mobil technologiai kerdese van, a harmadiknak javascriptes problemaja van a negyedik meg security guru. A kapcsolati haloban konnyen talalok olyat, aki adott teruleten sokkal okosabb mint en, es segit akarcsak annyit hogy merre induljak el az adott kerdeseddel.
    Gyakran van pl vilagmegvalto otletunk. Osszeulunk egy sor mellett otletelunk, talan kodolunk is valamit, aztan rajovunk hogy mar ezt is megcsinalta valaki. Erre kell a kapcsolati halo szerintem.

  • Elég buta

    folyt:
    Viszont nem is lehetetlen. A legfontosabb, hogy érdeklődés és jó logika kell hozzá. Az klasszikus IT-t szinte be lehet biflázni, a programozást nem, azt meg kell érteni. Ezért jellemző, hogy az igazán jó programozók már a fősuli / egyetem előtt is jól / sokat programoztak.

    Ami szerintem tévedés, hogy pl a jó programozónak nagyon mély matematika tudásának kell lennie, sokan ki is mondják, hogy programozás = matematika. Pedig a programozás elsősorban logika. Természetesen nem árt a matematika és kell is bizonyos szinten, de korántsem annyira mint sokan hiszik.

  • Jani85

    Pontosan, az ilyen gyorstalpalón, vagy mély, architekturális tudás nélkül érkező emberek, csak valami féle “szépségtapaszként” gyors megoldást ígérnek bizonyos problémákra. (Gyorsan el kell lapátolni valamit.)
    De hosszú távon többszörösen visszaüt a dolog. Egyrészt hiába teszel mellé akárhány seniort, mindig az újabb és újabb problémakörök kapcsán derül majd csak ki, hogy egyszerűen nem látja át, nem érti, hogy mi történik. Folyamatosan szívja el a produktív emberek energiáját. Képtelen lesz önálló tevékenységet végezni. Persze be lehet erre rendezkedni, de szerintem ettől nem fog több érték előállítódni egy cégnél. Valakinek mindig fognia kell majd a kezüket, vagy validálnia a munkájukat.
    Másodsorban jönnek majd az olyan gyönyörű IT-s megoldások, amikről hallunk a sajtóban, BKK, stb. Tudom, nem 1-1 a kapcsolat, de biztos vagyok benne, hogy inkább több ilyen lesz, mint kevesebb.

  • Jani85

    Az IT-s munkaerő hiány margójára, hogy szerintem csak a cégek szempontjából van hiány. Mindenhol olyan ember keresnek, akit egyből be lehet ültetni. Legyen szó bármilyen munkakörről.
    Mindenki a piacról akar venni, és nem képezni. Csak meg kell nézni egy átlagos job description-t. Amit keresnek, na pont olyan nem is lesz.
    És a legtöbb esetben már tudják, hogy belsőssel fogják betölteni a pozíciót, de azért még megnéznek előtte pár külsőst. (Rabolva ezzel mindenki idejét.)
    Alapvetően a menedzsmentnek kellene szemléletet változtatni, és nem tudást, hanem hozzáállást vásárolni a munkaerő-piacról, majd energiát fektetni a munkavállaló megtartásába és képzésébe. Persze ez igénylené azt, hogy ilyen pozícióban is képzett, hozzáértő emberek üljenek.

  • Tibor

    Az elso komment jol hangzik, csak van benne egy csapda. Hogy elsosorban valoban kis cegek vesznek csak fel igy embereket. Ott meg utana “beragadsz”. Pozicio elorelepes nincs, hiszen van egy fonok, akie a ceg, a tobbiek meg 10-20an programoznak es kesz.
    Aztan 5 ev mulva rajossz (mint en), hogy amirol papirod van abbol nincs tapasztalatod, amibol tapasztalatod van, arrol nincs papirod, es sikeresen bezartad magad egy zsakutcaba amibol se erre se arra nem tudsz kilepni. Legalabbis komoly anyagi aldozatok nelkul, mert vagy elfogadsz egy kezdo fizetest az eredeti vegzettsegedben (ez nyilvan nem jatszik, ki tudna megelni az addigi fizetese felebol?), vagy az uj temaban keresel valtast, de a tudasod meg ahhoz nem eleg altalanos (ha csak pizzasutonek kepeztek ki, akkor hiaba nezelodsz szakacs allasok koreben ugye).

  • porthosz

    @vgaborka +1, egyetértünk.

    @Dani: Simán felvesszük, az önmagában nem gond ha idősebb.
    Itt két problémakör szokott lenni:
    1, mennyire rugalmas. Jellemzően a programozók fiatalok, mondjuk 25-35 év közöttiek. Ha egy 50 éves együtt tud dolgozni 25 évesekkel és elviseli azt is hogy egy 30 éves mondja meg neki hogy mit hogyan akkor nincs gond.
    2, mennyire naprakész a tudása. Hiába van valakinek 20-30 év tapasztalata, ha mondjuk a tudása a 15-20 évvel ezelőtti technológiákban merül ki.

    Szóval ha te pl, 50 éves vagy, és kened vágod a Java-t és jól kijössz a fiatalabbakkal, akkor szerintem hamarabb felvesznek a cégek mint hogy leraknád a telefont 🙂

    Ellenben ha van 30 év tapasztalatod fortranban, akkor nem biztos hogy kapkodni fognak érted 🙂

  • xkp0

    Andráshoz csatlakozva én is ajánlanám az online kurzusokat.
    Nyáron itt, a kiszámolón említette valaki az edx.org-ot. Azóta több kurzust végigcsináltam, éppen programozás témakörben. Választék van bőven. Vannak kezdő, haladó kurzusok, vannak egymásra épülő sorozatok is. Találkoztam igen száraz előadásokkal is, de volt kimondottan érdekes is. Sok olyan van, amelyik egy programnyelvet taglal, de szerintem érdemes olyannal kezdeni, ami a problémamegoldó gondolkodást, programozói szemléletet mutatja be. Általában jók a tanfolyamhoz tartozó fórumok, a hallgatói közösség és az előadók is segítőkészek. – folyt.köv.

  • mtoma73

    @Elég buta:
    Azért van sok olyan programozási probléma (pl. képanalízisos problémák, AI), amihez matematika kell. Nálunk K+F-re inkább matematikusokat, fizikusokat vesznek fel, mint programozókat. Képfeldolgozó algoritmus megalkotáshoz ők jobban használhatók.
    És azért, aki a matematikát érti, annak a logikai gondolkodása se olyan rossz. Szerintem.
    A programozáshoz (nem a kódoláshoz) alapvetően problémamegoldó képesség kell. Az, hogy egy nagy feladatot fel tudj bontani kis optimális részfeladatokra, átlásd egy adott rendszer működését, logikus gondolkodás ilyenek. Ha ez megvan valakiben, akkor programozni már nem nagy kaland megtanulni.
    Nyilván vannak, akiknek elég a feladatot megmondani és tud prezentálni egy komplett elgondolást, hogy hogyan fog kinézni a program, hogy működik, valakinek meg csak kis feladatokat lehet adni, mert nem elég önálló.

  • Dani2

    Mielőtt valaki egy ilyenbe vágna, szerintem kezdjen el magától programozást tanulni. Rengeteg ingyen (legjobb: freeCodeCamp.org) és fizetős (Udemy 10 dolláros, legjobb: The Web Developer Bootcamp by Colt Steele) full stack web developer képzés van. Aki Pythont, C-t vagy Java-t akar tanulni, az is talál tucatszám ingyenes és pénzes tanfolyamokat a neten (Youtube is nagy tárháza a tutorial videóknak).

    A freeCodeCamp és az említett Udemys kurzus frontend részén egy eltökélt ember 2-3 hónap alatt – munka mellett is – kényelmesen végig tud érni, ha emellett elolvassa az ingyenes YDKJS vagy Eloquent JavaScript könyveket, akkor szerintem készen áll arra, hogy 1) döntsön, hogy ez neki való vagy nem 2) nem kap sokkot, ha belekezd egy bootcampbe (és így, egy alap tudással, sokkal többet tud neki adni egy 3 hónapos bootcamp is – hiszen már túl van néhány projecten, tudja kezelni a Git-et, stb.)

  • xkp0

    folyt.: A legtöbb tanfolyam teljesen egyéni ütemben végezhető. Ez jó, de egy hátránya van: ha kevesen csinálják veled egy ütemben, akkor előfordulhat, hogy soká kapsz választ egy-egy kérdésedre.
    Egy azonban biztos. A heti néhány órás előadás meghallgatása és a feladatok megoldása biztosan kevés. Ez csak egy alap, egy kiindulás lehet. Ezen kívül még rengeteget kell foglalkozni a témával önállóan.
    Az elhelyezkedési lehetőségekkel kapcsolatban is próbálok tájékozódni. Sajnos sok helyen írják, hogy az informatikus pálya is küzd sok más területen is tapasztalható betegségekkel. Kéne a programozó, de megfizetni nem akarják. Inkább feketén, szürkén vennék fel az embert, vagy legyen vállalkozó és dolgozzon 24/7-ben.
    (Hangsúlyozom, nincs saját tapasztalatom, ezeket csak fórumokon olvastam, de mért lenne jobb a helyzet ezen a területen, mint bárhol máshol?)

  • Fairy

    Nézzük pragmatikus oldalról – kit fogunk felvenni.
    Ma a programozás főiskolai szintű foglalkozás – akinek van valamilyen, lehetőleg műszaki főiskolai diplomája, annak a végzettség nem gond. Akinek nincs, azt kisebb eséllyel hívják be, akinek egyetemi diplomája van, abból többet kinéznek.
    De ha már behívtak, akkor az fog számítani, amit ott produkálsz – többnyire az, mennyire tudsz kódot írni, problémát megoldani.
    Nagy előnyből indul, akit évek alatt ráneveltek a problémamegoldásra – de ezt össze is lehet szedni, ha érdekel is a programozás, nem csak pénzt akarsz keresni vele.
    Én ökölszabályként azt mondanám – ha a tanfolyam előtt nem ez volt a hobbid, akkor inkább próbálkozz valami mással.
    Lehet, hogy hamarosan ez is technikus munka lesz, de továbbra se valami mechanikus dolog, mint a szalagnál dolgozni.

  • Se Mester

    Amit érdemes még a témához figyelembe venni:
    A szakma többé-kevésbé megállapodik abban, hogy az átlagos programozó és a jó programozó között a hatékonyság különbség kb 10x (és ez természetesen csak arra vonatkozik, amit egyáltalán meg tud csinálni az átlagos programozó, nyilván van olyan terület/feladat, amihez neki se tud kezdeni.)
    A gyors-termelt kezdő és az átlagos programozó között már sokkal nehezebb megmondani a különbséget, mert rengeteg egyedi, személyi dologtól függ, szintén könnyen lehet egy nagyságrend, és ráadásul elég kockázatos is.

    Ennek tudatában kell a cégeknek megválasztani a stratégiájukat, és egyáltalán nem egyértelmű, mi a “jó” irány – figyelembe véve, hogy az igazán jó programozókat viszont sem megfizetni, sem megtartani nem könnyű.

  • DF

    Az a személy, aki nem érzi, hogy repetitív dolgot művel napról-napra és a késztetés sincs meg benne, hogy változtasson, abból sose lesz jó, hatékony programozó. Szóval, ha vki. kényelmes és kicsit lusta, az + marker. Önismeret és önkritika sem árt. A túl nagy egó általában rossz irányba viszi az embert.

    Angol nyelvtudás alap (minden szakmai cucc angolul van, a magyarul fellelhető szakmai anyag elég sekélyes). Matekra nincs különösebb szükség, hacsak nem specializált területen dolgozna az illető.

    A bootcampekkel az a bajom, hogy nagyon sok múlik az oktatón. Az én tanáraim nagy részének fogalma sem volt a programozásról, elméleti anyagot adtak át és kurvára megutáltatták velem az egészet. Szóval ki kell próbálni, van egy rakás kurzus ingyen a neten, első szárnypróbálgatásként nem szabad rakat pénzt kiszórni az ablakon. Nagyon fontos, hogy a gyakorlati elemek legyenek túlsúlyban.

  • TT

    Egyébként a BKK-s botrány hűen tükrözte, hogy kik programoznak manapság. Google keresésekből származó “tudással” simán fel lehet építeni egy ilyen rendszer, csak aztán 1 nap alatt szét is hullik. Az ügyfél persze annyit fizet, amennyiből 4-5 profi simán megcsinálná a munkát, de helyette alkalmaznak 10-20 amatőrt fele annyiért (végösszeget tekintve).

  • -nb-

    kor kérdéshez: 40 fölötti ember nem kell. 50 fölött vállakozónak sem.
    Kizárólag multinál lehet 45 fölött elhelyezkedni. Leginkább külföldön vagy ha a toborzást a párizsi/frankfurti/londoni központ végzi és sikerül kikerülni a fejvadászt.
    Ebből arra következtetek, hogy hiány az olcsó droidmunkát vállalókból van, ha egyáltalán. De leginkább nincsen hiány itthon.
    Ai meg errefelé akar váltani, gondolja meg, hogy mit csinál 5-10 év múlva: droidnak már drága lesz és valószínűleg a tudása is túl sok: simán ki lesz rúgva, hacsak nem ő a főnök addigra 😉
    Háttér: közepesen jó Java / erős c / kezdő Go -val nem tudtam elhelyezkedni néhány éve, mert idős voltam. Azóta egy multinál totál mást csinálok és magamnak programozgatok mikrokontrollereket, mostmár ARM-ot is. Azt gondolom, hogy erre a tudásomra senki sem tart igényt, mert 7 év múlva nyugdíjba mehetek. Úgyértem hogy Magyarországon.

  • DF

    Még annyi a fentiekhez, hogy ha valaki tényleg elhatározza, hogy programozóvá szeretné átképezni magát, akkor találjon valami nem túl sztratoszférabeli megoldandó feladatot magának (pl. saját weboldal tető alá hozása tetszőleges programozási nyelven, mondjuk PHP v. Python). A leggyorsabban úgy tanulhat, ha vagy szétszed darabjaira egy meglévő rendszert és kibővíti, átírja azt vagy saját maga hozza tető alá az egészet. Apró lépésekben előre.

    Az olyan állásinterjú, ahol logikai feladatlapot töltetnek ki vagy papíron/táblán kell kódot írni, egyértelmű jele annak, hogy az adott cég enyhe túlzással, de totál hülyék gyülekezete vagy fogalmuk sincs, hogyan kell kihalászni a gyöngyszemeket a piacról.

  • tnt

    @ -nb-: ez így van ittmagyarisztánban semmiféle munkaerőhiány sincs … csak mindenki legyen 15+ tapasztalattal 30 év alatt szaré’ hugyé’ …. és nem csak IT szakmában hanem mindegyikben … multinál főképpen nem kell itthon 35-40 feletti.
    Akik meg beleillenének a munkáltatók elképzelésébe azok leléptek, mint kurva a sezlonyról mivel kint is versenyképesek akár csak az életkoruk alapján és jóval több léért….

    index.hu/gazdasag/penzbeszel/2017/11/19/miert_nem_keresunk_tobbet_mint_a_nemet_berek_negyede/

    nemrég olvastam, hogy volt fejvadászos hölgyemény írta, hogy kaptak megbízást egy multitól – így felhajtottak leteszteltek 15 versenyzőt .. szakmai tudás – Ok, nyelismeret – Ok, személyiség – OK, majd vissza sem jelzett nekik a multi 4 nap múlva vezető online felületen sírtak a munkaerőhiányról, mint a fördős kurv@ …

    ez a valóság …

  • testtamas

    Szerintem alap tudás megszerzésére alkalmasak lehetnek ezek a kis tanfolyamok (erős alapot adnak), de a megfelelő szintű programozáshoz több éves (1-3) rutin, gondolkodásmód szükséges, hogy azt az adott cég számára is kifizetődő legyen. Tehát megkapja pár hónap alatt a szükséges tudást, majd önállóan is tovább tudja folytatni programozó képességek fejlesztését és ha elérte azt a tudást, ami a cégek számára kell, akkor sínen van. Állásinterjúkon a logikai gondolkodást, alapvető programozási ismereteket 90 percen belül le tudják csekkolni a cégek, megállapítják nagyon pontosan, hogy mennyire jól tud programozni a jelentkező. De kétségtelen, hogy ha van programozási alapja az illetőnek, akkor lehet megéri hosszabb távon az adott cégnek, hogy ha sok pénzt fektet be a leendő (kezdő) munkavállalóba. Összességében egész jó lehet a piac számára még ha a fluktuációt is beleszámítjuk.

  • Ferenc

    TT!

    Ez a pályáztatás lényege, beadnak 3 pályázatot, egyet ami drága és jó, egyet ami olcsóbb az előzőtől, mert ismerős és megtudta mennyiért adta be az első, és a legolcsóbb áron csinálná meg, és egy aki totál ár alatt adja be és esélye sincs megcsinálni. Ha az első nyeri mindenki veri az asztalt sikkasztás, ha a második akkor mindenki veri az asztalt, hogy megint rokon nyert, és a harmadik, pedig vered te az asztalt, hogy na ugye nem tudták megcsinálni. Ehhez nem sok köze van a programozóknak…

  • Szegénygyerek

    Ha fizetős tanfolyamra van szükséged, el se kezdd. Belülről jövő érdeklődés, affinitás és matematikai alap kell hozzá. Különben sz@r leszel a dologból.

  • NAR

    Sok igazságot mondtak az előttem szólók. A “A fentebb említett iskolák tulajdonképpen a magyar “indiai” programozókat termelik nagyüzemben.” hozzászólásról az jut eszembe, hogy egyszer volt nálunk 6 indiai, egyik használható volt, a másik 5 felügyelete viszont elvitte egy helyi idejét, tehát a nettó hozzájárulásuk 0 volt. A másik: nálunk az új belépőknek kell írniuk egy bemutatkozó körlevelet. A két legfrissebb programozó alkalmazott sebészeti nővér és creative producer(!) volt – mindez a stockholmi irodában, szóval nem csak nálunk kapargatják a lábos alját…

    Az egyetemi képzésem fele tényleg felesleges volt. A másik fele viszont szükséges. Programozni nem ott tanultam meg, mire egyetemre kerültem, már 8 éve írogattam kisebb-nagyobb programokat, de kaptam használható tudást (és ha nem olyan a képzés, amilyen, sokkal többet kaphattam volna). Egyetem gyakornoki elhelyezkedéssel is segít.

  • Elég buta

    @mtoma73:
    Igen. Van sok spec terület, ahová kell egy (nagyon)erős aktív matematikai tudás, ez nem is kérdés. De azért egy csomó olyan programozói állás van, ahol nem szükséges. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy “legyél nyugodtan hülye a matekhoz” csak amit már írtam, hogy programozó =/= matematikus. (ez saját tapasztalat).

  • Péter

    Az, hogy a gyorstalpalón végzettek mostanra tényezővé váltak a munkaerőpiacon, az innen nézve tragédia, máshonnan nézve pedig életed talán soha vissza nem térő lehetősége, *HA*:
    – Már nagyjából tisztában vagy vele, mit jelent a programozás, és el tudod képzelni, hogy heti 40 órában ezt csinálod, akár olyan feladatok formájában is, amik kicsit sem érdekelnek, és világmegváltó problémák helyett egy tavaly meghozott rossz döntés következményeit hivatottak megoldani
    – Hajlandó vagy SOKAT tanulni a tanfolyam után is, munka mellett/alatt, úgy is, hogy senki nem mutat benne utat: akár a komolyabb szoftvertervezéshez szükséges mérnöki szemléletet, akár vezetői képességeket, vagy akár minden évben egy új nyelvet/keretrendszert/platformot/… az éppen elavuló helyett – továbbá ki mered választani az előbbiek közül azt az egyet, amibe az energiádat fekteted.

  • Zabalint

    Több okból is létező igényt elégítenek ki ezek a képzések, ugyanakkor látatlanban nagyon nehéz megmondani, hogy melyik az, amelyik tényleg ér is valamit. Azt mondjuk megjegyzem, hogy végső soron az, hogy valakiből jó fejlesztő lesz, 99%-ban saját magán múlik, az autodidakta tanulásnak alapnak kell lennie, és a megfelelő képességeknek és hozzáállásnak is. Az súlyos leegyszeeűsítése a dolgoknak, hogy akik gyorstalpalón végeznek, azok droidok lesznek, akik egyetemen, főiskolán, azok meg gondolkodást igénylő munkát fognak végezni.

    Amúgy az első ilyenek (pl. codecool, greenfox) valószínűleg jók lehetnek, de mostanában már a korábban okj-s wc papírt termelő magániskolák is ráálltak erre, olyan városokban is, ahol a helyi főiskolán végzetteknek is esélytelen az elhelyezkedés, próbálják elhitetni laikusokkal, hogy majd munkájuk és jó fizetésük lesz.

  • Petike

    Miskolcon a CodeCool van, így róluk tudok beszélni. Sajnos nem ütik meg a szintet, holott sok cég már inkább lead a minőségből csak hogy a létszámot tartsa.

  • Dörnyei József

    Ahhoz, hogy valakiből programozó legyen, évek kellenek és ezek alatt az évek alatt legalább napi 8-10 órát kell programozni minden nap. A legtöbb programozó örömmel teszi ezt és ezért fiatalon profi programozó lesz, mert már 10 éves kora óta v. már korábban ezt csinálja, néha napi 16+ órában.

    Persze egy ilyen öntalpalós programozónak semmi szüksége nincsen egy gyorstalpalóra, mert 1 hét alatt megtanul közepes szintre egy teljesen új nyelvet.

    A gyorstalpalókon olyanokat oktatnak általában, akiknek lövésük nincsen a programozásról. Emiatt aztán az eredmény gyenge. Nyilván vannak kivételek.

    A cégek simán felvesznek valakit akár 70 évesen is, ha jó programozó. A cégeket nem érdekli a jó programozó életkora. Majd ha egyszer elviszi valami betegség v. baleset, akkor próbálnak találni helyette mást. Nekem több ismerősöm 70+ évesen dolgozik programozóként.

  • Rissa

    @porthosz
    Az viszonylag hamar kiderül hogy az ember agya képes-e ráállni erre a gondolkodásmódra, ha igen, akkor valószinüleg képes programozóvá válni, ha viszont nem, akkor tökmindegy hány tanfolyamot végez el az ember (sokan szerintem itt buknak el).

    Tökéletesen igazad van! Volt a főiskolán egy programozás tárgyam, de kiderült, hogy abszolút nem megy nekem (sok más csoporttársamnak sem). Azoknak ment, akik tizenéves korukban autodidakta módon kezdték el tanulni.

    Mindig kiakadok, ha olvasom, hogy mekkora hiány van programozókból, úgy adják elő, mintha valami pár hetes gagyi tanfolyamról lenne szó, amire senkinek nincs kedve elmenni.
    Mindenhez érzék kell, a motiváció, elszántság, késztetés egymagában kevés. 🙁

  • Andor

    TT:
    Egyet értek veled. Az alul képzett L1 -es informatikussal az esetek nagy részében nem sok mindent lehet kezdeni. De ott is vanna kivételek. Ha “rááll” az agya és jó probléma megoldó, és gyorsan tanul, akkor hamar jó szakemberré vállhat. A hosszú alapozás (gyk. egyetem) talán épp arra jó hogy az egyszerű “segédmunkást” kirostálja. Tapasztalatom szerint bár az egyetemi végzettség sem jelent semit önmagában, de százalékosan több jó szakember kerül(het) ki közüllük mint mondjuk a párhónapos tanfolyammon átképzettek közül. (nem véletlenül volt egy időben rosszpont ha egy meghatározott fizetős főiskoláról származott az ember) diplomája.
    Gyorstalpalón ha meg us tanulja a programozást, sosem fogja átlátni a hálózati fogalom fionomságait, nem fogja éreteni hogy miért teljesít rosszul az alkalmazása olyan környezetben ahol külön “vason” van az app meg a DB, stb.

  • Andor

    Folyt:

    Egyszó mint száz, akiben megvan a “kalandvágy” tud logikusan összefüggéseiben látni rendszereket (mondjuk képes megcsinálni teszemazt egy tetszőleges ház körüli barkács feladatot mondjuk pár youtoube video megnézése után) az bátran vágjon bele szerintem. Mert a tanulni vágyás és képesség az ami meghatározza hogy mivé válhatunk a végén.
    És még egy gyenge/közepes Informatikus is jobb a semmilyen informatikusnál.

  • Gauchos

    Nagyon örülök, hogy felvetődött ez a téma. Itt volt már az ideje egy ilyen posztnak!

    Mi a véleményetek a Netacademia.hu-ról?

    Most az összes jelenlegi és az összes többi 1 éven belül lezajló tanfolyamhoz lehet kapni hozzáférést 100 ezer+ÁFA áron. 1-2 tanfolyamot már megnéztem, az alapján jónak tűnik. Mi a véleményetek? Megér ennyit? Ez most elég jó akció, olcsóbb nem hiszem, hogy lesz (kb. 1 éve nézegetem az akciókat). Igaz ez nem csap programozás, de kezdetnek talán jó lehet, hogy utána el tudja dönteni az érdeklődő, hogy mire akar fókuszálni.

  • ügyvéd

    Árkon túli gyepmesterként, ugyanakkor meglehetősen közelről szemlélvén egy Msc diploma “megszületését”, kizártnak tartom, hogy egy néhány hónapos gyorstalpaló hasonló alapot adna…
    A komoly cégek, komoly fejlesztői álláshirdetéseinél gondolom éppen ezért nem véletlenül van minimális követelményként legalább a Bsc megjelölve, és persze a működő angol nyelvtudás. A napokban olvastam egy cikket arról, hogy tulajdonképpen nem a kódoló “szakmunkásokból” van igazán hiány, hanem a “programtervező matematikusokból”.
    Egyebekben pedig, szerintem ehhez a pályához is mint mindegyikhez TEHETSÉG kell. Van “jó” könyvelő, orvos, ügyvéd, stb, és van persze bal… is tömegével. Ugyanez igaz erre a pályára is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 karakter még felhasználható

* 8+1=?