A múlt héten (amikor is a tavaszi szünet miatt elutaztunk, köszönöm az aggódó leveleket, semmi baj nincs, csak szabadságot vettem ki) végigsöpört a médiában a sajtóközlemény, miszerint most már Magyarországon is elérhető a Lightyear befektetési app, ami az európai Robin Hood akar lenni.
Természetesen mindjárt mindenki megkérdezte, mit kell és mit lehet tudni a cégről és szabad-e velük üzletelni.
A cég másfél éve indult Angliában, észt alapítókkal, egy nagyon új startupról van szó. Mivel mindent ingyen ad, vagy részvényenként egy euróért, érdemi bevétele csak a 0,35%-os pénzváltási díjból van. Utolsó hír, amit találtam róluk, hogy tavaly 25 millió dolláros új tőkeinjekciót kaptak. A többi találat csak sajtóközlemény, youtuberek videói és ehhez hasonlóak.
A tranzakciók árazása mindenképp vonzóak, lévén nagyjából semmiért nem kell fizetni, sőt, látraszóló magas kamatot kapsz a fel nem használt befizetéseid után.
S ez a legnagyobb bajom is a céggel. Ha mindent ingyen adnak, abból nem lehet megélni. Egy ideig lehet égetni a befektetők pénzét, de előbb-utóbb valami hasznot kellene hajtani, mert ez nem fenntartható modell.
Ezért is sokkal szimpatikusabb számomra a Wise, mint mondjuk a Revolut. Fizetni kell a tranzakciókért és pénzváltásokért, egy nem túl nagy, de reális összeget. Inkább ez, mint mindent ingyen.
Az ügyfeleknek azt szoktam mondani, hogy olyan cégnél, ami online létezik csak, esetleg egy litvániai ügyfélszolgálattal, nem tartunk komoly pénzt. Addig nagyon szép minden, amíg nincs valamilyen probléma. Utána sok sikert az ügyintézéshez vagy a pereskedéshez.
A másik probléma a TBSZ számla hiánya. Mivel a TBSZ számla miatt a hozam 15%-át nem kell kifizetned adóba, ezért ennek hiánya komoly veszteség lesz hosszú távon. Többet fogsz várhatóan ezen bukni, mint amennyit nyersz a szinte nem létező költségeken. (S ott van még az adóbevallás szépsége is az elért árfolyam és egyéb nyereségek tekintetében.) Ha fizetned kell 0,3% vételi díjat, de nem fizetsz kamatadót a TBSZ számla miatt, akkor már 2% összhozam felett (ideértve az euró/dollár időközbeni erősödését is) már jobban jártál a TBSZ számlával, mint az ingyenes tranzakcióval. Oda-vissza vételi-eladási jutaléknál 4% a határ.
Röviden, engem nem fogott meg a lehetőség, de ha te ki akarod próbálni, könnyedén megteheted itt.
Miután a múlt héten beregisztráltam, ami a számla létrehozásánál elakadt (a Google Play áruház vélemény szekciója szerint nem vagyok ezzel egyedül), azóta szorgalmasan jön velem szemben a hirdetésük, ami szintén pénzbe kerül (sem a Facebook, sem a Google nem adja ingyen a hirdetést). Nyilvánvaló, hogy hosszú távon ez nem fenntartható modell, úgyhogy mindezek miatt részemről felejtős a történet.
áldom a helyzetem hogy nem magyarországi adórezidens vagyok. Trading212 amúgy játszós trade-ekre jobb. Komolyabbra meg ott az IB.
Azért a Revoluttól annyira nem félnék, 1. biztosítva van a pénzed 100000 euróig, 2. Tavaly (sőt, talán tavaly előtt is?) már elég szép profitot értek el. Tudom, az első pontra mindenki azzal jön, hogy jó, de nincs elég pénz letétben mindenkit kifizetni, erre viszont az a válaszom, hogy olyanról már hallottam, hogy a biztosítás felett is bevédték és kifizették az ügyfeleket (pl most legutóbb pár hete SVB), olyanról azonban még sosem, hogy a biztosított összeget ne kapják vissza bankcsőd után. Ha ez megtörténne, akkor a pánik miatt csúnya bankrunok lennének egész Európában, s bedőlne a fél világ, legalábbis szerintem. Inkább az egész EU gyorsan összedobná a pénzt ami kell.
Ennek a lightyearnek még nem néztem utána, szerintem olyanoknak érheti meg (ha be van biztosítva), akik párezer, vagy pártízezer Ft-okat fektetnének be, aminek a fele menne a levesbe TBSZ esetén tranzakciós díjként.
Nem ez az egyetlen ingyenes bróker. Ott a Trading 212, Firstrade, Etoro és még biztosan van. És már jópár éve működnek. A Robinhood meg mégrégebben. Attól, hogy valami ingyenes, nem feltétlenül megbízhatatlan és attól, hogy valami fizetős, nem biztos, hogy megbízhatóbb, biztosabb.
Ingyenesként a Robinhood az elsők között indult és egészen a GME botrányig mindenki meg volt vele elégedve. De amikor GME-t nem lehetett venni, akkor ugyanúgy nem lehetett a fizetősök nagy részén se (pl. IBKR).
Mark, mindegyik ingyenestől félnék, mert nem fenntartható a modell. Csak addig működik, amíg van befektető, aki égeti a pénzét a jövőbeni profit reményében. De profit csak bevételből lesz később is, a semmiből nem.
A rosszabbik lehetőség, hogy egyszer csak elfogy minden pénz, lekapcsolják a szervert és volt cég, nincs cég.
Az semmit nem jelent, hogy egy hónapja, egy éve vagy három éve fut-e a cég. Ha nem termel hasznot és az sem látszik, miből fog hasznot termelni, akkor egyszer vége lesz.
Mindenki szinte ingyenesen indul, aztán pár havonta kicsit rontanak a feltételeken. Nem korlátlan ingyenes tranzakció, csak havi 3x, aztán havi 1x. Aztán lesz minimális havidíj, és a többi. Kivéve, ha előfizetsz a metál-brutál csomagra.
Én lehet, hogy kipróbálom azért, kis pénzzel, mindenképpen 20e euron belül maradva, mert a látra szóló betét feature tetszik. Az első dolog amit csekkoltam, melyik ország biztosítása védi őket, naná, hogy Litvánia, mint a Revolutnál. Az lesz a szép baleset, amikor ezek egyszerre buknak.
Egyszerre? Még a magyar betétbiztosítás sem tudott három takarékszövetkezetet a saját pénzéből kifizetni, akkor az ötödakkora litván majd biztos tele lesz pénzzel szükség esetén...
Az "ingyenes" brokercegekrol azt erdemes tudni hivatalbol, hogy ezeket ket dolog hivta eletre / tartja eletben 1.) a 2008 utani QE, 0%-os kamatkornyezet, penznyomtatas es orok bikapiacok, ahol a kockazatkezeles csupan boomer hulyeseg 2.) az informatika es a matematika fejlodese, ma mar lehetseges ugy megcsinalni a "frontrunning"-ot, hogy lehetetlen kiszurni es bebizonyitani (gyakorlatban egy 3rd partynak eladjak az order feedet, az varazsol, ok meg tisztak maradnak, mint a ho).
Viszont most, hogy az elozo het ket vezeto hire szamomra az volt, hogy effektive megint QE van (nyissatok meg a fed total asset grafikont, kell a kotvenypiacnak az aladucolas), tovabba hogy most a US allamadossag gyorsabban no, mint a GDPjuk, nem vennek ra merget, hogy visszaterunk valaha a normalitashoz, es nem ezek a letolt gatyas brokerek (meg a bitcoinista informatikusok) lesznek a legnagyobb kiralyok.
@endrow
Ahogy @Kiszamolo is jelezte, a magyar betétbiztosítás pénze pont 0, pedig nem volt egy nagy csőd sem. A magyar bankok a brutális alapkamat miatt arányaiban sokkal több pénzt vesztettek(!), mint az SVB, sok 100 milliárdot, közben agyonadóztatják őket. Az egy szerencséjük, hogy az emberek buták és 0%-on ott tartják a pénzüket, verseny pedig nincs.
A többit rakd össze. Keresd meg hozzá adatnak az OTP mérlegfőösszegét.
@endrow
Szerinted a litván bankoknak mekkora kedvük lesz összedobni szükség esetén egy áttételesen orosz érdekeltségű pénzügyi szolgáltató ügyfeleinek kártalanítását?
Pont annyi!
Valóban egy próbát megér szerintem. Én múlt héten nyitottam számlát, talán 10 perc volt az egész. (Off: A KH-nál is nyitottam egy számlát februárban, ott többször lefagyott, de végülis sikerült. Teljesen online volt. Azért ha lassú is de van fejlődés ezen a téren.)
Bankkártyával is lehet feltöltést csinálni, viszont csak 200 000 Ft-ig ingyenes, utána 0,5% díj van. Ez összesen ennyi, tehát akármikor lépi valaki túl, utána fizet. Forintot Wise-nál vezetett számlára kell utalni, ami hamar ott van. Nem rögtön, de 1 órán belül volt. (Túl sok mindent írtam a megjegyzés rovatba, írtak is emailt, hogy csak azonosítóval gyorsabb.) Próbáltam magyar bankszámláról, wise számláról is, ugyanolyan gyors volt. A le nem kötött pénzre alapkamat-0,75%-ot fizetnek, ahogy látjátok a képen. Ha jól tudom, ha van értékpapírod, akkor az elkülönítve van és nem számít bele a biztosított összegbe.
"Én lehet, hogy kipróbálom azért, kis pénzzel, mindenképpen 20e euron belül maradva"
Ha van 20e EUR számlapénzed, és százszor annyi tőzsdei befektetésed, akkor csőd esetén pont az előbbit bukhatod el.
Az értékpapírjaid ugyanis a KELER-nél vannak, akár minden nap 5x is ellenőrizheted.
Bankcsőd/brókercsőd esetén nem párolognak el.
Észtország /= Litvánia? fi.ee/en/investment-market/investment-firms-0/investment-market/licenced-investment-firms-estonia/lightyear-europe --> Észt licencük van, nem litván.
Ha pedig befektetési szolgáltató, akkor az OBA nem számít, mert a BEVA-val kell összehasonlítani.
A Wise pedig nem bank, ergo nincs OBA, csak a hit, hogy betartják a szabályozást és tényleg 100%-ban meg vannak az ügyfélpénzek, mint ahogy anno a Wirecard-nál is meg voltak, ja nem...
megneztem, ahogy latom ez a ceg Esztorszagban van bejegyezve es az eszt penzugyi felugyeloseg ellenorzi. (persze ezzel nem lett egyszerubb az elet)
Az oldal szerint pl. amerikai cegekert 0.1% (max 1 USD) amit tranzakcios dijkent felszamolnak, es a penzvaltasert is 0.35%-ot kernek. Szoval ha nem is nulla, de azert valami dijak vannak (igaz minimalis). Hatha ez a sok kvazi ingyenes e-trade app arra sarkallja a bankokat hogy kezdjenek engedni vagy normalizalni a dijakat.
Arra mondjuk en is kivancsi lennek hogy egy komolyabb bankrun vagy csod eseten mennyire karpotolnanak barhonnan is. Vagy csak ez a 100 000 EUR limit az EU-ban azert van hogy az emberek nyugodtan aludjanak.
Lightyear néven évek óta létezik egy - most éppen csődvédelem után újraindulást tervező - napelemes autókat gyártó holland cég: lightyear.one/
Egy vagyonos vállakozó tanítványom mondta, hogy nem az a baj, ha válság van, hanem, ha téged érint.
Készülj arra, hogy a Revolut-Wise stb nem kárpótol és ne hagyj náluk kezeletlen számlapénzt. Nekem is oda érkezik a fizum, majd megy tovább az ERSTE-hez.
Szeretnék nyitni egy számlát amire ha a gyerekek rokonoktól, keresztszülőtől kapnak valamennyi pénzt, én kiegészítem egy kicsivel, és a következő 15-20 évben valami global részvény ETF-be folyamatosan bepakolom nekik. Ha van valakinek hasonló tapasztala legyen szíves megosztani, hogy hol lehetne ezt megtenni. Külföldön szeretném nyitni, ahol se havi se éves díja nincs a számlavezetésnek, a kereskedési díjak alacsonyak vagy nincsenek, a magyar állam kezétől meg messze van minden pénz amit ráteszek. Még akkor is ha ennek az az ára, hogy nincs TBSZ. Interactive Brokers kizárva, mert nekem ott van számlám és diverzifikálni szeretnék. Amik szembe jöttek, és nevük is van, nem RobinHood brókerek:
Vanguard
Schwab
JP Morgan
Merill Edge
Fidelity
Ha ezzel vagy mással van tapasztalat, légyszi ne tartsátok magatokban.
@gergo
Nagyobb összeg esetén szerintem érdemes olyat választani ami az USA alá tartozik, ott ha jól tudom 500 000 $-ig van biztosítva.
Ebben a videóban sok hasznos infó van a témában: youtube.com/watch?v=DCz_sz9mqg8
IB-vel mi a tapasztalatod? Én most gondolkodom náluk nyitni egy számlát, mert az itthoni cégeknek nagyon elszálltak az áraik.
Tudtok ajanlani egy szamlavezeto ceget ahol van TBSZ es lehet global ETF-eket es reszvenyeket venni relativ alacsony koltsegekert, illetve van betetgarancia is? Halas koszonet
Akinek TBSZ bróker számlája van (vagy te, Miklós), melyik szolgáltatót javasolja? Mert én főleg hosszútávon fektetek USA részvényekbe és Ír ETF-ekbe az Interactive Brokers-en. Ott nincs TBSZ. Amelyik brókereknél van TBSZ, ott olyan drága minden, hogy meg se éri szerintem. Számlavezetési díj, állományi díj, ha nem csinálok semmit, akkor is százalékot vonnak a teljes portfóliómból, ha nyereség, ha veszteség volt az évben.
Szóval tudtok olyan szolgáltatót, ahol van TBSZ, és meg is éri ilyen havi ETF vásárlós befektetési módszernél?
Előre is köszönöm, és esetleg egy összehasonlító cikket is szívesen olvasnék a témában. Miklós, esetleg van kedved kiszámolni ilyesmit?
@gergo
Vanguardnal magyarkent nem lehetett szamlat nyitni. A TOS meg jo volt 8-10 eve de akkortajt szuntettek meg h magyarok is szamlat nyithassanak. Meg van esetleg az etrade. Az IB-vel amugy elegedett vagy?
@gergo ezeknél magyarországi magyar rezidensként nem nyitsz számlát. 2 amerikai cég nyit magyaroknak számlát: Tastytrade, Tradestation.(én másról nem tudok) Viszont 2024-től megszűnik az USA-Mo. közti kettős adóztatást elkerülő egyezmény (köszi orbán) amit vagy 10 évig szinte biztos nem kötnek meg újra. Szóval nézz utána, mert nagy szívás lesz amerikai brókernél számlát nyitni. Pl. nem számít tovább ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek a kereskedés, így nem állíthatod szembe a nyereséget a veszteséggel. Osztalékadó 15-ről 35-re nő, kamat nem kamat lesz, hanem egyéb jövedelem. Én decemberben átcuccolok az ír IB-hez.
Az ingyenes brokercegek penzt csinalnak a kereskedesbol. A lakossagi megbizasokat nagykereskedok teljesitik akik fizetnek ezert a brokernek mert statisztikailag a lakossagi tradek jol szembeallithatoak a nagyvallalati kereskedes iranyaval.
A nagykereskedo a Bid/ask spreaden keres aminek egy reszet visszaadja a brokernek. Reszben ez a broker arbevetele. Nem az evszazad uzlete de tenyszeruen nem igaz hogy a broker ne csinalna penzt a 0 euros megbizasok teljesitesevel.
Hogyan bizonyosodhatok meg arról, hogy az ilyen brókerek valóban az igazi részvényt vagy ETF-et veszik meg nekem, és nem csak egy CFD-ről vagy bármilyen más származtatott ügyletről van szó?
Mert pl. az, hogy fizet osztalékot, nem jelent semmit, mert egy CFD-részvény is fizet: a short fizeti a longnak.
Vagy ha lehet szavazni a közgyűlésen, honnan tudjam, hogy az nem kamu?
Meg ott van a törtrészvény, az micsoda valójában? Ott a broki a tulaja az egész részvénynek és csak házon belül osztja fel az ügyfelek között? Ha csődöt mond a broki, akkor a törtrészvényed lényegében csak olyan, mint egy bankbetét?
@bela az IBKR teljesen korrekt cég, jópár éve vagyok az ügyfelük, nem volt gond soha. Mióta Magyarországra helyezték az európai székhelyük a Brexitet követően (két éve), azóta még az adózáshoz kapcsolódó adataid is beküldik a NAV-nak, így a rákövetkező évben csak annyi a dolgod, hogy ránézel az eSZJA-ra. Emellett bármikor baromi jó kimutatást tudsz letölteni (realizált) profit/veszteségről, osztalékokról, HUF-ban, ami az adóbevallás átnézését is megkönnyíti (nekem pl most rossz összeget írtak a profitra, úgyhogy érdemes átnézni azért :))
Többiek: látom minden második komment arról szól, hogy jaj, ingyenes, biztos azonnal csődbe megy majd. Nem árt az óvatosság, de ne feledjük el, hogy több féle módon lehet valami nagyon olcsó, az egyik az, hogy ha te vagy a termék. Gyanítom, hogy a lightyear is a RobinHood, etoro, stb. által használt Payment For Order Flow modellt használja.
@tbsz-de-hol pár hónapja a legjobb díjai a KCB-nek és az ERSTE-nek voltak, nem hiszem, hogy azóta változott. Az, hogy megéri-e TBSZ-t nyitni, nagyon függ a befektetni kívánt összegtől. Ha havonta/párhavonta párezer, vagy pár tízezer Ftos összeget fektetsz be (ráadásul olyan ETF-be pl. amit magyar tőzsdén nem érsz el), akkor inkább egy ilyen etoro/lightyear, esetleg IBKR érheti meg, ha viszont pl. már százezer Ft felett, akkor valószínűleg a tbsz. Nyilván a pontos határt ki kellene matekozni.
Gergő:
a külföldi ötlet ott bukhat meg, ha valahol az ÁSzF mélyén leírják, de konkrétan nem kötik az orrodra, hogy a lakhely szerint milyen külön szabályok vonatkoz(hat)nak rád. A globális paranoia most épp az egekben van, érdemes erre figyelni.
A UK-t vagy Svájcot javasolnám, de ismét csak, ha nem vagy rezidens, ez kiesik, mert egyik se EU-s.
Én az USA-ban már nem bíznék, hacsak nincs másik állampolgárságod is - ugye ismét csak a globális paranoia: most mondták föl büntetésképp a kettős adóztatás tilalmát. (Sok sikert az ottani adóbevalláshoz.) Ha még azt is kitalálják, hogy Mo.= Putyin és mindent befagyasztanak, magyar állampolgárként futhatsz az amerikai befektetésed után.
Első ránézésre a díjak kb. azonosak az IBKR díjaival. Akkor ez most mennyire van "ingyen"? Vagy az is ingyen van?
Etoroban jobban megbiznék, ők azért már 10-15 éve piacon vannak, plusz tőzsdén is jegyzik őket.
Legjobb megoldás az IB lenne, csak ugye nincs TBSZ.
Igergetik pár éve, de azóta sincs semmi.
Remélem megfér az ajánlókódom itt, amivel 3.500 Ft értékű ingyenes részvény jár az ezen keresztül regisztrálóknak, az első 20.000 Ft
-os befizetésük után:
Link formátum:
golightyear.com/go/norbert587
Csak a kód: norbert587
Igazat adok Miklosnak. Nem mindegy hol van a penzed befektetve.
Itt az UKban van egy AJ Bell.nevu platform,amit a metron, neten es mindenhol reklamoznak.
13 ezer alaklmazottjuk van es 75 millard font sterlinget kezelnek. Tozsden is jegyzik oket. Eleg olcsok eppen ezert evek ota vesztesegesek. Tavaly kirugtak a CEOt es most friss cikk, hogy lehet bedol a ceg....
@gergo
Nekem a Fidelity-vel és a Schwab-bal van (pozitív) tapasztalatom - de úgy voltak ingyenesek, hogy a Fidelity-t a munkáltatóm nyitotta, a Schwab-hoz meg be kellett tenni minimum 10.000 USD-t.
Ezekkel viszont mostanában az a gáz, hogy jövőre megszűnik az USA-val a kettős adóztatást elkerülő egyezmény, és ahogy látom nem nagyon van szándék arra, hogy megint legyen. Javítsatok ki ha nem így van, de úgy tudom utána az ilyen számlákon keletkezett jövedelem után 30% adót fizetsz az USA-ban, plusz még amit idehaza kell.
@tbsz-de-hol
Nincs olcsó bróker TBSZ-el. A KBC, Erste és az OTP ahol elég széleskörű a kínálat és elég jó a szoftveres háttér (webalkalmazás, app), de egyik sem olcsó. Én a KBC-t tudom ezek közül ajánlani, jobb tapasztalataim vannak velük, mint az Erstével, szoftveresen is jobbak és az ügyfélszolgálatuk is segítőkészebb.
Ettől függetlenül B&H stratégiával még a magas költségek mellett is jobban megéri a drága TBSZ-es bróker, mint az olcsó TBSZ nélküli. Csak abba gondolj bele, hogy ok, pl. KBC leszed kb. 0.15%-ot évente számlavezetésként, illetve minimum díj is van, meg van egy fix díj TBSZ-ekre is, plusz ugye a tranzakciós díjak (nemrég néztem: 9 euró minimum vételi jutalékú KBC-nél az egyik ETF, ami Captraderen 2 euró), de ha nem TBSZ-re veszel valamit majd valamikor eladod, akkor ha évi 10% volt a nyereséged, akkor az helyből 1.5% egy évre.
autó,
Lehet, hogy évek óta létezik, de még 1 db autót sem gyártottak. Ha jól emlékszem, a hullámvasúton most éppen a csőd fázisában vannak, és úgy néz ki, hogy tényleg vége van a dalnak.
Nem meglepő, a mostani napelemes technikával nem életképes az elképzelés.
Sziasztok! Csak lazán kapcsolódik a témához, de egyelőre nem találom a választ, a KBC-t pedig nem akarom ezzel zaklatni. A 7 eurós (8 dolláros) nemzetközi tőzsdei tranzakciós minmumdíj per darab értendő? Gondolom nem, mert így nem lenne létjigosultsága a kisebb értékű papíroknak, pl van S&P500 ETF 7,5 euró környékén is, de ha egyenként rászámolják (vételkor és eladáskor is), akkor 200%-os hozamnál lennék 0-n, de még egy 75 eurós sem tűnne így nagy üzletnek. Köszönöm, ha valaki válaszol, biztos hülye a kérdés, de hát valahol el kell kezdeni, és tényleg nem találok erre választ. (Max ha veszek ma egyet, holnap kettőt, holnapután tízet, és összehasonlítom a költségeket.)
Ettől még persze van olyan eset, hogy megéri nem TBSZ-es brókernél a B&H, akkor ha soha nem fogod eladni a papírjaid nagy részét, ami ugye elképzelhető ha egy hosszú felhalmozási időszak után csak a hozam egy részét veszed fel évente megélhetésedre, miközben a tőke még tovább gyarapszik, miközben több évtized állományi díját spóroltad meg.
Csak ugye ez feltételezi hogy az igen baráti 15%-os adót kell akkor is fizetned, ami más országokban nem jellemző, van ahol ugyanez 40%, de 20-30% az átlagos.
Nyugati gazdagok egyébként azt csinálják, hogy sosem adnak el, hanem marginból élnek, így párhuzamosan növekszik a portfoliójuk és az adósságuk, de előbbi hosszútávon gyorsabban. De írek már bezárták a kiskaput azzal, hogy 8 évente aktuális árfolyamon akkor is adóznod kell a nyereség után, ha nem adtad el.
Miklós! Ezek szerint, ha a Wise-al töténik valami, akkor egyszerűbb az ügyintézés, mint a Revolut esetén?
Nem feltétlen, de kisebb eséllyel történik valami, ha már sok éve nyereséges a cég.
@TBSZ, de hol?
"Amelyik brókereknél van TBSZ, ott olyan drága minden, hogy meg se éri szerintem. "
Ez hogy jött ki neked?
Van mondjuk 10 millió árfolyamnyereséged. TBSZ nélkül erre 1,5millió az SZJA. Esetleg még szochót is kell rá fizetni.
Mondjuk havi 5000Ft az állományi díj, az 25 év, mire ezt az előnyt ledarálja. Messze-messze megéri a TBSZ szerintem.
Marhára nem vagyok boldog, hogy megszűnt a Random Capital ingyenessége, de még mindig jobban megéri nekem a drágább magyar szolgáltató TBSZ-el, mint egy külföldi anélkül. Ha majd lesz az IB-n TBSZ, akkor lehet, hogy váltok arra, addig nem.
szendreiadam.hu/szamlak/ertekpapirszamla-osszehasonlitas
"Egy jó hosszú távú befektetési stratégia követésére a magyar brókercégek közül a KBC Equitas és az Erste értékpapírszámlája a legalkalmasabb."
OFF:
Infláció: 25,2%
Hogy fog így teljesülni az ügynöklista takargató fővezér egyszámjegyű decemberi álma?
Tagatisfond - Guarantee Fund
tf.ee/eng/protection-of-investors/
Investments shall be guaranteed and compensated for pursuant to the provisions of the Guarantee Fund Act to the extent of 100 per cent of their value as at the compensation date but not more than in the amount of 20 000 euro per investor in any one investment institution.
Fund participants - investment institutions
LIGHTYEAR EUROPE AS
Aadress: Niine tn 11, 10414 Tallinn
tf.ee/eng/protection-of-investors/fund-participants-investment-i/
@DOUBLE TAXATION TREATY Javíts ki ha tévedek, de a kettős adóztatás attól még fennáll, hogy áthozod az értékpapírszámládat Írországba. Nem attól keletkezik adófizetési kötelezettséged, hogy Mo-on vagy máshol vezetsz értékpapírszámlát, hanem hogy amerikai papírokkal kereskedsz és amerikai cégek után kapsz osztalékot.
@zabalint ”Nyugati gazdagok egyébként azt csinálják, hogy sosem adnak el, hanem marginból élnek, így párhuzamosan növekszik a portfoliójuk és az adósságuk, de előbbi hosszútávon gyorsabban. De írek már bezárták a kiskaput azzal, hogy 8 évente aktuális árfolyamon akkor is adóznod kell a nyereség után, ha nem adtad el.”
Nemetorszagban egy idoben mindenki az osztalek ujrabefekteto ETF-et preferalta az osztalek kifizetovel szemben, egeszen addig mig a 2018-ban hozott torveny szerint az ETF-ek utan minden evben a nem realizalt hozam utan is adot kell fizetni. Itt is bezartak ezt a kiskaput.
@eszef
Tranzakciónként értendő, tehát ha veszel 100 darabot 750 euróért, akkor kifizeted egyszer a minimum jutalékot. De egyébként tőzsdénként, vagy talán termékenként is eltérhet, van aminél még több a minimum, de ha megpróbálsz venni, a kalkulációnál kiírja mennyi az annyi.
Karl,
majd 10%-nál kevesebbet hazudnak. 🙂
@bela @alexander
IB-vel elégedett vagyok. Van nekik letölthető kereskedési felületük, mobil app, meg böngészős. Én csak a legutóbbit használom, első ránézésre a KBC-hez képest kevésbé színes-szagos, olyan egyszerű dolgokat amiket a KBC készen eléd tol (nettó pozíció, egy adott pozi eredménye, kapott osztalékok) is úgy kell kivarázsolni belőle. Tudásra rengeteg mindent ad, elemzések, technikai elemzés, de még azt is látod hogy egy ETF milyen papírokat tart. Más kérdés hogy az átlag felhasználó engem is beleértve ennek a jó részét nem tudja, és az ETF példánál maradva inkább megnézi ami érdekli a kibocsátó oldalán.
A megszokásból eredő kellemetlenségekért bőven kárpótolnak az alacsony jutalékok, az hogy nincs havi díj, a fórumokon minden kérdésedre megtalálod a választ, és nem annyira pitiánerek mint az itthoni szolgáltatók. Csak hogy lásd miről beszélek: (folyt)
(folyt)
-Mielőtt az Erstet otthagytam volt egy Netbankom, egy NetBrokerem, egy Erste Traderem, meg egy nem használt de addigra hozzájuk került Random számlám. Mind más felület, mind más user, más jelszó, átláthatatlan, káoszos.
-Netbankon keresztül léptem be a traderbe mindig, ami heti átlagban legalább egyszer karbantartás miatt elérhetetlen. IB-nél nincs ilyen.
-Erste azt mondta egy osztalék jóváírása 5 EUR. Kisebb összegű befetetéseknél negyedévi osztaléfizetésnél ez sokszor a teljes pénzt elvitte. IB-nél ez ingyenes.
-KBCnél eladod a devizás papírodat, marad a számlán x ezer EUR. Ha nincs forintod, a HUF számládat átlökik mínuszba a havi díjjal és még kamatot is fizetsz rá. Az USD-re nem kapsz semmit, és csak befetetési célból váltják át neked. Az IBnél át is váltják ha kéred, és havi díjat se fizetsz. Ja, és az ott parkoló pénzre kapsz kamatot 😀
Ha valaki @gergo -höz hasonló módon szeretne S&P 500 ETF-et venni, akkor a jövőre megszűnő kettős adóztatásról szóló egyezmény tükrében azt hol érdemes megtenni? Jól értem, hogy ha EU-s a bróker (pl. IB), és az ETF is EU-ban jegyzett, akkor az továbbra is ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül majd (15%-os SZJA)? A CSPX tickerű ETF például alkalmas ilyen befektetésre?
@Kiszamolo Tudom, hogy az ETF-eket alapvetően a személyes tanácsadásra “tartogatod”, de erről a kérdésről én nagyon szívesen olvasnék egy cikket 😉
@okoska-torp
Tegyük fel, hogy egy év alatt jött össze a 10 millió árfolyamnyereség, a tőzsdei átlagos 7% hozammal:
Befektetett összeg: ~140 millió
Az Erste éves költségei
Mondjuk fut 5 TBSZ mert nem egyben tettük be, így nem érjük el számlánként az 50 milliót:
- állományi díj (0,01%/hó): 168 000/év
- számlavezetés (1 sima + 5 TBSZ): 25 200/év
Ha egyszerre tettük be a 140 milliót:
- állományi díj (0,01%/hó, csak az első 50 millióra): 60 000/év
- számlavezetés (1 sima + 1 TBSZ): 8 400/év
Plusz "egyszeri" költségekkel is számolva:
- vétel/eladás (2*0,45%): 1 260 000
- kiutalás Forintban (0,45% max 15000): 15000
- deviza váltás (~3Ft spread egyszer oda+vissza, mai EUR árfolyammal): 2 240 000
- deviza kiutalás: 66 000
Tegyük fel hogy alapból devizát teszünk be, akkor is lesz minimum 1 326 000 Ft + évi 86 000 Ft költség
Szóljatok ha valamit elszámoltam!
IB-nél ez hogy nézne ki?
@zabalint Köszönöm!
@bela
Most nem néztem át tételesen a díjakat, de így emlékezetből:
0 Ft állományi díj
0 Ft számlavezetési díj
Kiutalás tetszóleges devizában havonta egyszer, én Revolutra küldöm ki 0 Ft
Váltás: spreadet nem tudom, én Revoluton váltok, ott alacsony
HUF/deviza befizetés 0 Ft
Vétel/eladás nem tudod pontosan előre mert két részből áll (IB díjak + egyéb díjak pl. amit az adott tőzsde levon), egy becsült díjat kapsz mikor beadod a megbízást. Amit látok a díjjegyzékben az 50M USDig pl a Londoni tőzsdén 0.05%, de van egy minimum is, ami szintén alacsonyabb mint az itthoni konkurenciánál, nekem pl egy 3500 USD trade után 2.01 USD volt.
Lényeg hogy ha hosszú távra fektetsz be, akkor a díjakat kb. veheted nullának, és ezt kell összevetni az SZJA kedvezmény elbukásával.. 140 milliónál valószínű nem kompenzálnak eléggé a TBSZ hiányáért.
@endrow
Köszönöm!
@gergo
Köszönöm!
@bela A tételek nem reálisak. Ha a tőzsdei átlagos 7% hozammal számolunk, akkor az buy & hold stratégia. Akkor nem kell a teljes 140M-ért eladni-venni évente egyszer. Nem kell 140M-t átváltani oda-vissza évente egyszer. Nem kell, sőt, TBSZ miatt nem is lehet kiutalni évente egyszer. Ha aktív trader stratégia, akkor szükség lehet ezekre, de akkor meg az elvárt hozam jóval több, mint 7%. A TBSZ nélküli brókerszámla csak akkor versenyképes, ha aktív trader vagy, és ezzel nem érsz el extra hozamot a buy & holdhoz képest. De akkor meg jobban jársz, ha felhagysz az aktív traderkedéssel.