Megjelent az árfigyelő rendszerről szóló rendelet
Megjelent a Magyar Közlönyben az árfigyelő szolgáltatásról szóló kormányrendelet, “az ukrajnai fegyveres konfliktus miatt és a társadalom felemelkedése érdekében.”
A szabály szokás szerint csak a gonosz külföldi multikra vonatkozik, évi 100 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek az érintettek.
Az árakat boltonként és naponta kell felvinni és elméletileg nyilvános lesz az adatbázis. Hogy mely termékek árát kell majd feltölteni, az sajnos még nem derült ki, azt június közepéig fogják kidolgozni.
Bár az inflációt ez sem fogja letörni, ahogy a kötelező akciózás sem lesz jó semmire, de ennek legalább van értelme, a tudatos vásárlók megnézhetik, hol mi mennyibe kerül. Az is ki fog derülni, hogy az egyik Auchanban/Tescoban/Sparban sokkal drágább minden, mint a másikban, mert ott nincs a közelben konkurencia.
Reméljük, értelmesen kereshetőek lesznek az adatok, beleértve az archív adatokat is, akkor sok mindent ki lehet majd bányászni a közzétett információkból.
Lehet, hogy visszafelé fog ez is elsülni. Bár a kormánynak kedves bolthálózatoknak nem kell adatot szolgáltatni, (valamiért ebből is kimaradtak, ahogy a különadókból is mindig), azért az emberek még megnézhetik, hogy mennyibe kerül az a termék a multiknál, ami a helyi Coopban/CBA-ban ennyiért van kirakva.
Szóval egyelőre még sokat nem tudunk a működéséről, de reméljük, hogy egy használható rendszer lesz, ahol lehet majd keresni helyre, boltokra és termékekre szűrve is. (Bár kíváncsi leszek, mi lesz kész belőle határidőre, ha egy hónapja találták ki és még mindig nem tudjuk, milyen adatok lesznek feltöltve. S eddig is léteztek ár-összehasonlító oldalak, ha azokat sem használták az emberek, az állami oldalt miért használnák?)
De az utóbbi 2-3 alkalommal már úgy jártam, hogy nem tudtam húst venni, mert nem volt. A Tesco mindig is egy pusztulat volt tőkehúsból, egyedül a Lidl vehető komolyan, meg néha a Penny. De hiánytermék a mellfilé, karaj és a tarja is. Köröm meg ilyen baromságok sok van. De még az 1000 Ft-os leveshúscsontot is elviszik az emberek. Így, ha éppen nem mennénk arra kirándulni, benzinben is olcsóbb lenne már Ausztria azzal a pár kg hússal. Az időkiesést nem is számolva.
Ezt tegyék ki táblára a boltban.
Esetleg majd valaki megoldja, hogy az elérhető adatokat értelmes és használható formába önti.
Itt egy négyzetméterre két négyzetméternyi kincstári optimizmus jutott.
Szerintem szkennelt pdf-ek lesznek kirakva, egyesével letölthetően.
De persze reménykedni szabad, sőt kell is. Én is azt teszem.
Nincsenek illúzióim, az sem lepne meg, ha elforgatva beszkennelt pdf-eket töltögetnének fel.
ez inkább arra kellhet, hogy amikor jön a következő árfixálás, akkor legyen hova visszanyúlni, könnyű legyen ellenőrizni. főleg amikor a nav-hoz a pénztárgép nem csak azt jelenti majd hogy mennyi a blokk végösszege, hanem konkrét termék/ár/stb is megy be a központba. aztán jöhet az automata bünti.
Meglepő, de több márkás termék annyiba kerül online kiszállítás mellett, mintha a sparban venném.
Az emberek megnézik a neten, és a multiba mennek majd, ahol olcsó. Ha a többi nem közli az adatot, akkor arról kevesebben fognak tudni, és még több forgalmat fog hajtani a multikhoz.
ismétlem magam, a te olvasóid eddig is megnézték, akinek meg tényleg segíthetne spórolni, az nem fog használni egy ilyen rendszert, hanem megy a megszokott helyre
de ne legyen igazam, legyen ez az (egyik) első hasznos húzása a magyar kormánynak
Más téma: néha meglep, hogy ezen a blogon is néhány embernek mennyire borzasztó a helyesírása. Ráadásul már minden böngésző aláhúzza a hibás szavakat. Parizer L-lel a végén? Jájj.
Amikor felmerül egy-egy banális hiba, leállás, akármi, a jellemző válaszom (még ha közük sincs éppen ahhoz a rendszerhez): “Mit vártál? A 4ig fejleszti.”
Az egyik adatbázis fejlesztő cég az IdomSoft, állami tulajdonban. Nagyon nehézkesen működnek de a végeredmény jól szokott sikerülni. Ők csinálták az oltási igazolvány rendszerét, büntetőpont lekérdezést, az E-szmeélyi mögötti adatbázisokat illetve az új ingatlan nyilvántartó keretrendszert is.
@XXY: ez nagyon érdekes. Az volt az elméletem, hogy állami tulajdonú cég teljesen lehetetlen, hogy értelmes szoftverterméket hozzon létre. Mondjuk amiket írtál abból csak az oltási igazolványost használtam, és azért az sem volt túl pro, de egy állami tulajdonú cégtől rosszabbra számítottam volna. Úgy tűnik vannak még csodák.
Itt valami nagyon nem stimmel az ún. versenyképességünkkel.
Nem valószínű, hogy a nagyobb csomagolás miatt lenne ennyivel kedvezőbb az ír vaj ára.
És nem is arról van szó, hogy a magyar jobb minőségű, vagy a zsírtartalma nagyobb.
tigra.hu/referencia-partnerek/
Tobb ceg is van ok az egyik nagyobb
ON: május 0j6-án szombaton Németországban vettem Senseo kávét, egy csomag 1,99 Eur volt. Itthon 1189 Ft egy csomag. De volt már 1200 valamennyi is.
Mint COVID alatt a koronavirus.gov? 😀
Koszi az OFF-ot, argus szemekkel figyelem,h mi lesz a kettos adoztatassal.
Érdekesség:
5. §: nem az általában szokásos “X Ft-tól Y Ft-ig terjedő bírságot szab ki” megoldást használja, hanem simán “Y forint bírságot szab ki”. 500 ezer, 1, 2 és 3 milliósak a bírságok, termékhiány esetében termékkategóriánként. 10% alatti termékhiány (azaz elvileg bármekkora kicsi, 1 db hiánya esetén is?) -> 500 ezer Ft. (Bázis a 2022-es év, ld. 3. §).
2. § (5) bekezdés: “Nem köteles a kereskedő az árcsökkentés alkalmazására azon akcióköteles termékkategória vonatkozásában, amely tekintetében e rendelet kihirdetésének napján nem forgalmaz legalább 5 különböző, az adott akcióköteles termékkategóriába tartozó terméket.” – azaz “kihirdetésének napján”, nem pedig “hatályba lépésének napján”. (Nem mintha sokat nyertek volna azzal a plusz egy nappal…)
Több mindent integráltam be publikus adatok alapján ahol jó lett volna a standard json adat, de a BKK Futár/BudapestGo-n kívűl jellemzően egyiknél sem volt erre lehetőség vagy az API nem publikus halandó számára (pl. az autópálya-matrica lekérdezése).
Többiekről nem tudok nyilatkozni, de bő 5 év Tesco központi iroda után bátran merem állítani, hogy a Tesco ezt nem csinálja. Régen csinált régiós árazást, de 2015-16 óta biztosan nem. Ott minden ugyan annyi, bármelyik áruházat nézed.
– szintén kereskedelmi (irodás) tapasztalatból mondom, hogy ezt elhiheted, nem a központ szeretné. Nagyon sokra büntethető (éves forgalmuk 4%-a a max, számold ki 🙂 ) ha nem stimmel a kirakott ár. Mert – ami szomorú -, hogy legtöbbször nem ér oda az alkalmazott, hogy polccímkét cseréljen. Tehát egyszerű emberi mulasztásról van szó, nem áll érdekében így megtéveszteni a vásárlót a cégeknek.
Győrben is ugyanezt tapasztaltam a Sparral. Ráadásul amikor lefotóztam az árat, és úgy mentem reklamálni, akkor még ők csesztek le, hogy mit képzelek magamról, mert tilos fényképezni a boltban. Na eddig tartott a türelmem, és kértem a boltvezetőt, meg a panaszkönyvet. Elmondtam, hogy rohadt csaló banda, és minden egyes vásárláskor ez van.
Ez már évekkel ezelőtt történt. Természetesen semmi nem történt.
Azóta csak végső esetben intézek vásárlást a Sparban.
Aztán azóta sem tudják ledolgozni a hátrányukat. Rá kéne már jönni, hogy érteni is kéne hozzá.
Vagyis iden nem varhato a kivezetese. “Ideiglenes” kulonadok is maradnak jovore is.
Had keserítselek el esetleg még jobban: Nem feltétlenül kell mindennek rossznak lennie azért, mert állami.
Azt sem feltétlenül kell készpénznek venni, hogy annyiért, amit az állam fizet (volt egy idő a közelmúltban, amikor nem volt versenyképtelen, az utóbbi pár évben sajnos ez nem javult (hú de finom vagyok)), csak kutyaütők dolgoznak ott. Ha a szükséges fizetés megvan, és az ember együtt tud élni az állami cég bizonyos folyamati sajátosságaival (had ne kelljen bővebben kifejteni) akkor bizony vannak olyan szempontok, amik vonzóvá tudják tenni a helyet a piaci, multis környezethez képest.
Amúgy ezek az állami cégek sok szempontból “átmenetek” a közalkalmazotti és a piaci cég között, ergo sima munkaszerződéses munkavállalók dolgoznak, piaci közeli fizetésért.
Fontos, állami és nem Fidesz közeli cégekről írtam. Tudni kell különbséget tenni. (Remélem sikerül “odafent” is.)
Nálunk pl. “parizel”. És hogy egy nagy nyelvészünket (talán Grétsy-t?) idézzek: az a szóhasználat, amit két ember használ és megért, az helyes.
De mondok még neked ilyen borzalmakat:
kávé
kakaó
slusszkulcs
vedér, vider
stb…
Csak ezek már régebbiek.
Boltszambol meg lehet mondani. A hetjegyu számosok a franchise-ok
Pl 6911500
spar.hu/uzletek/spar-partner-budapest-1055-szent-istvan-koerut-17-
De ez csak tipp
Koszonom