Mennyibe fog kerülni az államadósság finanszírozása?

A 10% feletti alapkamat jó hír a befektetésre vágyóknak (még ha az infláció ennél is sokkal több), azonban nem annyira jó hír az adófizetőknek.

Az elmúlt években is az államadósság ütemesen nőtt, minden évben a kormány többet költött, mint keresett. Ahhoz, hogy valóban tudjon csökkenni az államadósság, az kellene, hogy a költségvetés pluszban zárjon az év végén. Ilyen egyszer sem volt még Magyarországon a rendszerváltás óta.

(Miközben sok európai országnak ez sikerült többször is az elmúlt években, a példa kedvéért az utolsó békeévben, 2019-ben csak tíz ország volt az Unióban, amelyik mínuszos költségvetéssel zárta az évet, “természetesen” az egyik Magyarország volt. Mivel kétezer milliárd forinttal több lett az adóbevétel 2019-ben is, ezt mind soron kívül el kellett verni, hogy tudjon teljesülni a mínusz 1,2 ezer milliárdos hiánycél.  Nem lehetett könnyű ennyi pénzt decemberben kihajítani az ablakon, de ahogy addig is minden évben, 2019-ben is sikerült. Senki nem mondhatja, hogy nem került komoly erőfeszítésbe a mínuszos költségvetés fenntartása. Bővebben.)

(Érdemes kicsit tanulmányozni az ábrát, mennyivel és mennyi ideig nőtt az államadósság a 2008-as világválság alatt és mennyivel nőtt 2020 eleje óta, amikor messze nem volt akkora gazdasági válság, mint 2008-ban. Szintén érdekes például a 2017 utáni erőteljes eladósodás, nem sok indoka van annak sem, csak az erőltetett gazdasági növekedés finanszírozása. De ezt csak zárójelben.)

Mára az ország államadóssága meghaladta a 44 ezer milliárd forintot. Minden négytagú magyar család kicsit több, mint 18 millió forint államadósság “boldog” tulajdonosa.

S el is érkeztünk a témánkhoz. Ezt az adóssághegyet finanszírozni is kell, s a finanszírozás költségét az adófizetők állják.

2020-ban az államadósság kamataira még “csak” ezer milliárd forint ment el, hála az alacsony kamatoknak, 2021-re ez már közel 30%-kal nőtt, főleg a sok felvett új államadósságnak köszönhetően.

2020-ban 0,01% kamatot fizetett az állam a háromhónapos diszkontkincstárjegyre, 2021 elején 0,34%-ot, most 8,18%-ot.

Öt évre most 9,47%-ra kap kölcsön az állam, két éve még 1,25%-ot kellett adni a befektetőknek ugyanezért a kötvényért.

(A rossz hír az, hogy ezek a kamatok várhatóan tovább emelkednek, ha nő az infláció és az alapkamat is.)

Nem kell mély közgazdasági ismeret, hogy ráérezzünk, hogy 8 százalékponttal magasabb kamat érdemben növeli a költségvetés kiadását.

Kérdés az, hogy mennyivel?

Fontos megérteni, hogy a már kibocsátott állampapírok kamata nem változik attól, hogy az újabbakat már csak drágábban tudjuk eladni.

Viszont a lejáró állampapírokat plusz az éves költségvetési hiányokat már csak a magasabb kamat mellett tudjuk újrafinanszírozni.

A következő években ennyi állampapír jár le:

Évi 3-5 ezer milliárd forintnyi forintos állampapírt és 160-600 milliárd forintnyi devizás állampapírt kell újra eladni. Ehhez jön még hozzá az idénre tervezett, de nem biztos, hogy tartható 3125 milliárd forintnyi költségvetési hiány.

Az év elején még ezt tervezte az Államadósságkezelő központ új kibocsátásként és csereként erre az évre:

7.421 milliárd forintnyi állampapírt kell megújítani vagy kibocsátani idén, a tavalyi kamatoknál durván 7,5 százalékponttal magasabb kamatok mellett.

Mivel tavaly a nettó kamatkiadás 1.247 milliárd forint volt (ennyibe került az államadósság finanszírozása az adófizetőknek), ez idén 570 milliárd forinttal fog nőni, ha a mostani értékeket kivetítjük egész évre. (Nőhet és csökkenhet is még a kamat az év végéig, de szerintem átlagnak jó lesz az év közepén kialakult érték.)

S jövőre és utána is szintén hasonló mennyiségű lejáró állampapírt kell majd megújítani magasabb kamatok mellett, ami folyamatosan növelni fogja az államadósság finanszírozásának költségét évről-évre.

Bár nem tudjuk, milyen kamatokkal tudjuk eladni az állampapírokat két-három év múlva, de az látható, hogy akár egy-másfél éven belül is a duplájára nő az államadósság finanszírozásának költsége.

Hogy tudjuk hová tenni ezt a 2-2,5 ezer milliárd forintnyi éves finanszírozási költséget, 2021-ben az szja-ból 2.888 milliárd forint jött be, a társasági adóból 558 milliárd, a világbajnok áfából 5.397 milliárd forint folyt be.

Vagyis ha nem kellene államadósság kamataira költeni az adófizetők pénzét, el is lehetne törölni az szja-t vagy le lehetne felezni az áfát akár.

(Az MNB veszteségei is dinamikusan nőnek a tízezer milliárd forintnyi kihelyezett nulla százalékos hitelek miatt, idén már elérheti az évi 400-600 milliárd forintot is, amit szintén majd a költségvetésnek kell majd állnia, de az már egy másik történet.)

Ez az emelkedő kamatkiadás rosszul érinti a költségvetést, hiszen ennyivel több adót kell beszednie vagy ennyivel kevesebbet költhet fontosabb dolgokra.

Így egyrészt örömteli, hogy az alapkamat és az állampapír hozamok nőnek, másrészt azonban adófizetőként ez több adófizetést fog jelenteni a következő években.

Share

173 hozzászólás

  • Nacionalista

    Már sokadszor írod, hogy Európai Ügyészség= börtönbe vonuló NER.

    Ezt mire alapozod? Nekem pont az a legnagyobb bajom, hogy olyan szabályokat írtak, aminél legális lopni. Betartanak minden törvényt, ők írták őket.

    Az egyetlen dolog ami àrtana nekik, ha egy új kormány nyilvánosságra hozná a titkosított mutyikat. Kínai vasút megtérülése, lélegeztető beszerzési árak stb. De ez is csak politikai értelemben ártana, börtönbe nem menne senki. Meg sztem már azt is lenyomnàk a fidesz szavazók torkán.

  • Gergő
    Megtankoltam, de nem hiszem, h máról holnapra eltörlik az egészet. Amúgy “csak” 689 lett volna a sima ár, kb. egy 10est spóroltam. Jól esik, de igazából nem múlik rajta semmi. Vagy 30-40 forinttal emelgetni kéne mondjuk 3 havonta, aztán szép lassan összeérne.
  • Janos82
    Pista:

    Putyin felettnincs kontrollja az eunak, de azért egy jókora gazdasági gyomrot be tud vinni neki, hogy jobb belátásra bírja…

  • Trixi
    OFF
    A cégek a társasági adót és az iparűzési adót nemcsak forintban, hanem euróban és dollárban is megfizethetik – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalán.
    Trollkodás nélkül kérdezem, hogy miért, mi célból találták ezt ki?
  • John Smith

    “Inkább arra koncentráljunk hogy hogyan tudjuk ezeket a nehézséget leküzdeni.”

    Egyénileg? Országváltással. Költözz olyan helyre, ahol nem dilettáns bűnözők irányítanak. Problem solved.

    Társadalmi szinten? Sehogy. Törődj bele. Marchez ou crevez.

  • testemen a jel
    A kommentek remekül szemlélteik, hogy a mai Magyarországon mennyire nem érdekelnek senkit az olyan, amúgy legfontosabb dolgok, mint pl.:
    mennyibe fog kerülni az államadósság finanszírozása.
    Pontosan ezért tartunk ott, ahol tartunk.
  • András
    Kicsit offtopic:
    Munkaerőpiacról mi a tapasztalatotok az elmúlt hetekben? Nem keresek állást, de kíváncsiságból megnéztem a környékbeli hirdetéseket.
    Az két közeli városban (Balaton part, együtt kb. 30k lakos) a jófogáson összesen 7 db álláshirdetés volt, tavasszal még legalább 7 oldalnyi. A helyi hirdetős újságban pl. egyetlen építőipari állás sem volt, pedig 2-3 hónapja még tele volt kőműves, villanyszerelő stb állásokkal.
  • 404

    Tehát az általad adott link szerint az erermilliárdos nyugati szankciókat a tízmilliárdos indiai kiellensúlyozza. Aha
    India pótolja a teljes usa-eu büntit. Mer van naki.
    Hmmmm, szép.
  • tumpara
    Oregon: ha a nulla vagy kevés megtakarítással rendelkezők a versenytársaid, igazad van. Ha viszont az euróba, dollárba, svájci frankba fektetők (ne adj Isten, gyakorlott tőzsdézők) a versenytársaid, hát hozzájuk képest a Te megtakarításod lesz elinflálva. Az tény, hogy inkább az előbbiből van több, de azért én inkább az utóbbiakhoz húzok. Különösen, hogy a fenti ábrából is látszik, hogy 2024-2025-ben 50%-kal több kamatot kell majd az államnak kifizetnie, mint 2022-2023-ban. Ez csakis masszív forintgyengítéssel lehet elinflálni. És akkor még itt sincs a recesszió, ami a maga 500 forintos eurójával (25%-os árfolyamveszteség) csúnyán leveri az állampapír 10%-os kamatait (tudom, ez még csak jóslat).

    Azért durva, hogy a tao-t, ipát már lehet euróban, dollárban fizetni, nagyon kell az a deviza a költségvetésnek, vagyis a forintról már a kormány is félhivatalosan lemondott…

  • KommentElek

    Talán elpárolgott a devizatartalék?
    Ha már a komcsi párt is lemond a forintról (azon cégek, akik euróban, dollárban fizetnek majd, eddig a forintra váltással támogatták a Ft árfolyamot, mostantól nem fogják, mert nem kell forintra váltaniuk).
    Gyalázat, amit az állampárt művel.
  • Gary
    oregon
    Abban, hogy tőlem az állam nem akar elvenni, csak akkor lennék biztos, ha T. Istvánnak vagy M. Lőrincnek hívnának.

    Szerintem meg pont az a lényeg, hogy érték legyen Nálad, ne pénz. A sok pénzzel kitörölheted, ha csökken a vásárlóereje… márpedig az infláció pont arról szól, hogy csökken. Ilyen szempontból – bár tízmilliókat nyilván nem tolsz bele – a legjobb befektetés év elején tartós élelmiszert venni volt.

    nacionalista:
    Szerintem az Elios-ügynek volt pár pikáns részlete (a cég igazgatósági tagja részt vett a pályázatkiírásban, vagy valami hasonló, rég volt nem emlékszem pontosan), amiért komolyabban vehető afrikai országokban börtön járna.

    pista bá
    A NATO-val most mákunk van, mert Biden a háború elején minden elérhető mikrofonba elmondta, hogy bármely NATO tagállam elleni támadást az USA elleni támadásnak fog venni. Az elődje lehet, hogy nem tette volna meg.

  • Csinolina
    ehelyett adtak rá két órát a céges autóknak
  • untermensch4
    “Betartanak minden törvényt, ők írták őket.” Nem feltétlenül. Eleve gyakran nem tudnak technikailag “jó” törvényeket írni. Másrészt ha egy meg nem nevezett országban tud addig nyomozni egy ígéretes ügyben két rendőr hogy aztán hirtelen egy öltönyös szolgálat emberei elviszik a fél kapitányság számítógépparkját és az egész ügyet miután felmerül a belügyminiszterével megegyező név, áthelyezik az ország két különböző végébe a két nyomozót körzeti meghízottnak, az nekem azt súgja hogy nem szűnne meg az eljárás bűncselekmény hiányában. Nyilván a meg nem nevezett országban is szolgálati titok megsértésének minősülne ha rendőrök ilyesmiről fecsegnének (nem is teszik, semmiképpen sem) de pl az eu-s ügyészség bekapcsolódása megváltoztatna pár dolgot.
  • Darkosia

    Orosz propagandán kívül senki nem állít olyan totális baromságokat, hogy a szankciók az eu-nak jobban fájnak, mint az oroszoknak.
    Gratulálok az egy kiragadott irreveláns számodhoz, ezzel szemben az EU növekszik, az oroszok meg a 10%-os gdp csökkenést is lehagyják idén. Ja, hogy mi az orosz utat követjük? Az egy mi probléma, nem eu probléma.
  • gaborr
    a globális minimumadót megvétóztuk (teljesen értelmetlenül), és hogy a nagy nemzetközi cégeknek még jó legyen picit, most még ezzel kedveskedik nekik a kormány, hogy nem kell a nyugati valutájukat forintra váltani (és azzal legalább 0.5%-ot bukni a váltáson a bankokat gazdagítva), hanem egyből fizethetnek azzal is. bár nem tiszta, hogy milyen árfolyamon fogják beszámítani.
    Valóban érdekes, hogy miért nem az orosz mintát követjük.
  • attis119
    @kiszámoló
    Ez is off.

    Az elgondolásod Trixi kérdésére engem is nagyon érdekelne.
    Zsidai Viktornál olvastam a következőket egy tavalyi posztjában, idézek tőle, ezért ha gondolod, ne engedd ki ezt a hozzászólást. Nem pontosan erről szól a cikk, de lehet összefüggés, hogy engedik az adókat EUR/USD-ben megfizetni és eközött?

    “Nem biztos, hogy ez hosszútávon negatív folyamat, de a forint megtartásának és az euró be nem vezetésének éppen az az értelme, hogy önálló monetáris politikát tudunk folytatni. Ha a következő években is a forint burkolt csúszó leértékelését folytatjuk, akkor ezt a fegyvert elveszítjük, és az euró bevezeti önmagát. Tehát ha meg akarjuk tartani a forintot és az önálló monetáris politikát, akkor fel kell hagyni a hazai pénz gyengítésével, különben akár akarjuk akár nem, a gazdaság magától fog átállni euróra.”
    Forrás: zsiday.hu/blog/forintgyengítéseuroizáció

    S én már Zsiday előtt írtam ugyanerről:

    https://kiszamolo.hu/magyar-euro/

  • Kiszamolo
    Sokan mondják, hogy semmit nem nyert az EU a szankciókkal, mert csak annyit történik, hogy a kínaiaknak meg az indiaiaknak adja el ORoszország az olajat.

    Csak lábon lőtte magát az EU, blablabla.

    Ezek az emberek csak a lényeget nem értik.

    Az a jó, hogy eladják az oroszok az olajat, mert ha nem tennék, akkor még drágább lenne a piacon az olaj, hiszen azok is mást vennének, akik most orosz olajat vesznek.

    Ha meg akarná állítani az EU vagy az USA az olajvásárlásokat, különadókat vetne ki az országokból származó importra, akik növelték az orosz olaj vásárlásaikat idén. Mivel a legnagyobb külkereskedelmi partnerei Kínának és Indiának is az USA, meg az EU, még aznap leállnának az orosz olaj vásárlásával, hiszen annyit nem ér.

    Furcsa mód nem tesznek ilyet és még szó sincs róla.

    A lényeg, hogy 30, de akár 40 dollárral olcsóbban tudja csak eladni Oroszország az olajat és a szállítás is sokba kerül neki, az eddigi csővezeték helyett tankerek kellenek és az eddigi néhány nap helyett néhány hétig mennek ezek a tankerek Indiába.

    A gázzal meg nem tud mit csinálni.

    Nem csak azért, mert nincsenek csövek máshová, hanem azért is, mert az EU a világ legnagyobb földgázimportőre, igény sincs máshol ennyi földgázra.

    Uniós import: 420 milliárd köbméter, teljes kínai import: 52 milliárd köbméter.

    Szívatja az európaiakat, hogy nem küld gázt, de magát is szívatja, mert nem tud vele mit csinálni.

    Ha kutakat fojt le, mert nincs hová tenni az olajat és a gázt, azok nagy részét nem fogja tudni újraindítani vagy csak kisebb kapacitással.

    Szóval lehet mondogatni, hogy csak az EU szívta meg, de nagyon nem.

  • KommentElek

    Erről mi a véleményed, hogy az állam lényegében cégeknek bevezette az eurót és engedi, hogy dollárban, euróban fizessenek?
    Remélem, hogy tévedek, de én egyre jobban tartok tőle, hogy itt brutális forint gyengülés lesz, az eddigi lejtmenet csak bemelegítés volt. Brutális módon megnő a kamatteher, ezt csak további forintgyengítéssel, elinflálással lehet valamennyire megoldani.
    Én mindenesetre elkezdtem a PMÁP-ot leépíteni és tolom át (még ha nem is jó árfolyamon, hamarabb kellett volna) devizába.
  • Blend Ahmed
    ” NATO-val most mákunk van, mert Biden a háború elején minden elérhető mikrofonba elmondta, hogy bármely NATO tagállam elleni támadást az USA elleni támadásnak fog venni. Az elődje lehet, hogy nem tette volna meg.”

    Ezt külön ki kell mondani? Ha valamely NATO tagállamot támadás ér, akkor nem lép automatikusan érvénybe a kollektív védelmi klauzula?

    “Article 5 of the North Atlantic treaty, requiring member states to come to the aid of any member state subject to an armed attack, was invoked for the first and only time after the September 11 attacks” (wiki)

  • Szaboz

    “Többen írják, hogy a megtakarításaikat, likvid pénzüket euróban, dollárban tartják…
    Tőlük kérdezném, hogy hol tároljátok?
    Kp, magyarországi devizaszámla, külföldi bankszámla, Wise/Revolut/stb., PEMÁP, egyéb?”

    Én cash-ban, banki és otthoni széfben.

  • Csinolina
    , én is adnék egy cikket a cégek dolláros/eurós fizetési lehetőségéről
    A cseheknél van ilyen, ha jól tudom.. de nyilván a cseh jegybank megítélése meg nem hasonlítható a miénkhez.. mi várható ettől? A forint volatilitása miatt esetleg amikor olcsóbb, akkor megveszik a forintot mégis? Bizonyára a devizatartalékunk kevés, de ez nem új infó ugye.. vagy inkább egyéb alapítványokba tolnák a pénzt egyeseknek ezen is nyerészkedve? Esetleg megyünk tovább a török úton? Jövő héten 430 eur árfolyamot láthatunk?
  • Petya (az egyik a sok közül)
    Ha a nemzeti valután kívül másban is lehet adót fizetni, az önmagában is a nemzeti valuta gyengülését vonja maga után. A fiat pénzek értékét – mint egyébként minden más jószág értékét is – a kereslet adja. Általában a kereslet alapja az adott jószág használati értéke. A fiat pénzek esetén a kereslet fundamentumát az teremti meg, hogy abban kell adót fizetni. Mindenkinek, aki adót akar (akar a fene…) fizetni, annak be kell szereznie minimum annyi fiat valutát, amennyiből eleget tud tenni az adófizetési kötelezettségének. Ha Ft helyett dollárban, vagy euróban (BTC-ben, rubelben, kagylóban) is lehet adót fizetni, akkor a forintra csökken a kereslet, így kevesebb lesz az értéke. Ha lenne kedvünk viccelni, azt is mondhatnánk, hogy a forint elveszíti közpénz jellegét.
  • D

    Automatikusan érvénybe lép, de a válaszlépések nincsenek kőbe vésve.
    Pl. a balti államokkal kapcsolatban voltak olyan félelmek, hogy amennyiben az oroszok napok alatt lerohanják őket (még mielőtt a NATO mozgósít), majd beássák magukat, akkor a NATO-t kész helyzet elé állítják. Egyesek attól féltek, hogy ilyenkor a teljes ellentámadás helyett esetleg a NATO tárgyalásokba kezd. Ezért kellett kimondani, hogy egyértelmű legyen a helyzet.
    A NATO doktrínája is változik, a ‘deterrence by punishment’ helyett ‘deterrence by denial’-ra (ezért is kezdték megerősíteni a balti államokban lévő csapatokat).
  • tumpara
    “Többen írják, hogy a megtakarításaikat, likvid pénzüket euróban, dollárban tartják…Tőlük kérdezném, hogy hol tároljátok?
    Kp, magyarországi devizaszámla, külföldi bankszámla, Wise/Revolut/stb., PEMÁP, egyéb?” – JG

    Random Capitalos TBSZ-eken, illetve az új pénzeket már csakis a Captraderen (német IB klón). Wise csak a forint átváltásához kell.

  • Gary
    blend ahmed
    Nem, nyilván kiemelés nélkül is érvényes.
    Ugyanakkor sose árt kiemelni.
    Főleg a narancshajú idióta után, aki végig azt pedzegette, hogy minek is vesződnek az egésszel.
  • BalageHKK
    olvastam, persze, pont annak kapcsán érdeklődöm. Abban van 2 ilyen mondat az államkötvényekről:
    ” Másik probléma, ha volna, aki ad nekünk kölcsönt, de olyan kamatok mellett, amit már nem lehet ésszerűen kigazdálkodni.

    A magyar államnál forintos hitelnél ez az érzékeny határ 9-10% körül van jelenleg, ha ennyiért kap kölcsönt az állam, csak idő kérdése, hogy mikor rokkan bele.”

    Az egy régi cikk, de JELENLEG hol lehet ez az érzékeny határ??

  • Copywriter
    Nekünk sikerült 404 Ft-os eladási (vagy vételi, nem tudom melyik) árfolyamon euróra váltani a forintunkat, ma a középárfolyam ennyi, úgyhogy már így is boldog vagyok. Innentől fogva kíváncsian figyelem, mi megy Magyarországon, van még kb. 500000 Ft-om eltéve az egyik számlán apróságokra, ezen kívül a forint gyengülése engem már nem érint.
  • Márk
    OFF vagy bárki aki tudja
    Nem tudod véletlenül, hogy pl Revolutól lehet e pénzt utalni Captrader számlára, ha a regisztrált bankszámlám mondjuk OTP-s? Azt olvastam a szabályzatban, hogy harmadik féltől nem fogadnak befizetést, ezt nem tudom annak veszik e? Köszi előre is!
  • Hadénishadénis
    Senkit nem akarok senkiről meggyőzni, de aki még mindig hisz ebben a tündérmesében, hogy miközben itt az imperialista EU szivatja magát a szankciókkal, addig Oroszországban ebből fel se tűnik semmi, azoknak a következőt javaslom:
    Menjen már ki Belgrádba (egyetlen európai ország, akiknek még van légi összeköttetésük Oroszországgal) és/vagy Helsinkibe, (ahova át lehet vonatozni Szentpétervárról) aztán kezdje el kérdezgetni a háború kezdete óta odatelepült (az időpont nyilván csak véletlen egybeesés) több ezer orosz egyikét, másikát, hogy miért pont mostanában döntött a kötözés mellett. Hajrá, várom a beszámolókat!
  • tumpara
    Márk: Én Wise-ról utalok a Captraderre, tökéletesen működik, Revolutot viszont nem fogadnak a FAQ 5. pontja szerint: captrader.com/en/transactions/deposit-money/
  • Csinolina
    minek utalgatni, ha befizethető kártyával is a pénz? (Máshol megoldható, gondolom náluk is)
  • nemmas
    Házépítés küszöbén állunk, a “legjobb” időben. Magas árak, kamatok, nincs építőanyag, munkaerő, stb. stb. Egyrészt – talán naívan – azt várjuk, hogy pár hónap alatt az utóbbi 2 talán kevésbé lesz probléma.
    Másrészt viszont a finanszírozás egy hatalmas kérdés. Ugyis az építés egy jó részét tudnánk finanszírozni a meglevő állampapír állományunkkal. Viszont még mindig azon az állásponton vagyok, mint fél éve, mikor még a zöldhitelről álmodoztunk (sajnos a tervek nem készültek el), hogy megéri megtartani az állampapírokat PMÁP-ban és kimaxolni a hitelt. Jelenleg 7.5% körül tudnánk felvenni lakáshitelt, lehet ez 8.5-9% lesz lassan, 10 éves fix kamatra. De a PMÁP talán 10-12% lesz jövőre és pár évig magas marad. Amikor aztán már alacsonyabb, mint a lakáshitel kamat, akkor betörlesztünk, vagy hitelkiváltunk. Rizikós stratégia? Buktatók? Pl. államcsőd, PMÁP visszaváltás drágulás, …? Köszi
  • Csizkek
    “ Ezt mire alapozod?
    Nezd meg mit csint az EU ugyeszseg par szomszedos orszagban, marmint milyen eredmenyt ert el. Nezd meg az eu-s jelenteseket a magyar eu-s projektes lopasokrol amit atadtak a magyar ugyeszsegnek. Az meg nem csinalt semmit. Egyik kora durvan kirivo pelda a tiborc fele varos kozvagitasos nagy lopasok. Es az meg csak a kezdet volt. Egy halom eu-s projekt van ahol mrd-ok folytak el es nincs “vegtermek”. Nezd meg Hadhazy Munkanat pl., ami csak a felszin. Na itt az eu-s ugyeszseg kenyen tud eveket osztogatni.. ezek konkret lopasok.
    Egyebeket is tudnek irni de nem egy publik forumra..:)
  • Oregon

    Az elmúlt 20 év azt mutatja, hogy kevesebb, mint 3% a forint romlás az euróhoz képest. Eközben a PÉMÁP vs MÁK között van 9% prémium. Értem én, hogy most rossz a forint, de erre ne húzz egy egyenest a végtelenbe. Az ÁKK-nak jelenleg nincs terve nem forint kötvény kibocsátására.

    TAO,HIPAt más miatt lehet devizában fizetni. Nem minden cégnek van huf bevétele. pl a Mercedesnek sincs. Eközben a volatilitás miatt simán fizethet kevesebb vagy több adót, ami viszont kiszámíthatatlan környezetet eredményez.


    Ha mindenkinél eszköz lesz és senkinél nem lesz pénz, akkor kinél lesz az érték/szűkös erőforrás?

  • V.A.Laki
    : Szerintem ma mar mas szelek fujnak. A vilagon senki sincs, aki arra szamitana, hogy evekig maradnak a nyugati vilagban a magas pozitiv kamatok. Az a konszenzus, hogy egy 5%-os kamatszinttol is a US/EU recesszioba es adossag-halalspiralba kerulne, ebbol mindenki ugy kovetkeztet, hogy 3%-ig fognak emelni, egy even belul, ez legyozi az inflaciot (nyilvan, mert ha nem, akkor mindenkinek kampo). Utana gyorsan visszaternek a nulla kamatok. Siman talalni 3+% kamatu rovid US kincstarjegyet, viszont az alapok mar most a jovo nullajat arazzak.

    Ezert az a kerdes, hogy ki tud-e az MKB alibizni 1-2 evet 10-20%-os kamatokkal, mikor ujra nulla lesz kamat. (Mert ha tobbet kell, igy is, ugy is game over.) Erre a cikk valasza, hogy igen, ki. *Ha* nem omlik ossze a forint. En a helyedben a HUF/EUR grafikont neznem, drukkolnek, hogy a 45 fokos lejtobol ne kapcsoljon hullo kes formacioba ..

  • Csinolina
    , az nem zavar, hogy az EUR is gatyán van? Usd/chf-t nézd, na azok igazán szép grafikonok a huf-fal szemben.. a jelenegi vezetésnek sincs terve, hogy a romlást hogy tudná megállítani nem a végtelenig megy persze az egyenes, de többet romlik a forint, mint amennyit a forintos állampapírok hoznak, most kell igazán rontani azt, hogy elinflálják az adósságukat.. pont most vannak azok az idők, hogy devizát tartani jobb lesz.. vagy lecsúszunk a török/argentín úton, aztán már lehet lesni, hogy a forint egy játékpénz
  • Jani a hegyről
    ha az állam nem fizeti ki a lakossági állampapírokat, az nem csőd, csak szólok. Ha a külföldi befektetőket nem fizeti ki, az a csőd. Az állam mondhatja bármikor, hogy 10%-os áron váltja vissza a lakossági állampapírokat – kellemetlen a gonosz magyar gazdagoknak (fideszes bácsi tapsol), és ez nem államcsőd.
  • Gary
    oregon
    Pénzből mindig lehet nyomtatni többet, forintból főleg. Azt meg ugye Te sem gondolod komolyan, hogy alacsony kockázat mellett többet kamatozik a forintod, mint amilyen gyorsan nyomtatják?

    Ellenben egy babkonzerv az babkonzerv lesz két év múlva is. Akkor is, ha a kamatos kamattal növelt vételárából egy szem cukorka nem jön ki akkorra.

  • videkrol-jott-ember

    Nem garantalja az allam a lejarat elotti visszavasarlas dijat, ahogyan azt sem, hogy egyaltalan jegyez ra veteli arfolyamot lejarat elott. Ezt figyelembe kell venni, amikor a portfoliot kialakitod, ilyenbe nem szabad vesztartalekot tenni.

    Egyedul a MAP+ nyilvanos felteteleiben van garantalva, hogy evente 5 napig (a kamatfizetes utan) 100%-on visszaveszik.

  • tumpara
    Oregon: valóban, az elmúlt 20 évben az éves átlagos forintgyengülés 3% volt. Az elmúlt 10 évben 3,9%, 5 évben 5,6%, 3 évben 8%, 1 évben 13%. Egyenest a végtelenbe tényleg nem szabad húzni (klasszikus statisztikusi hiba), viszont jól látszik, hogy ez a trend. Egyrészt ez a gazdaságpolitikájuk, másrészt fundamentálisan sem látszik, hogy jönne egy trendforduló. Az ÁKK-nak meg villámgyorsan lesz terve devizás kötvény kibocsátására, ha nem kapunk pénzt az uniótól.

    A tao-t, hipát, ahogy minden adót forintban kell nyilvántartani, a könnyítés most csak annyi, hogy euróban, dollárban is meg lehet fizetni. Vagyis csak a váltás költségét veszik le a cégek válláról, az árfolyam-átszámítás miatt az adófizetés továbbra is ugyanolyan volatilis és kiszámíthatatlan lesz a Mercedesnek, mint eddig (merthogy részletszabályok még nem jöttek ki).

  • Jani a hegyről
    lejárat után, ha 10%-ot fizet az állam, az sem államcsőd. A lakossági papírokkal azt csinál az állam, amit akar, nem lesz belőle államcsőd. Ez lett volna a mondandóm lényege.
  • Robirdus

    “kezdje el kérdezgetni a háború kezdete óta odatelepült (az időpont nyilván csak véletlen egybeesés) több ezer orosz egyikét, másikát, hogy miért pont mostanában döntött a kötözés mellett”
    A szankciokrol a velemenyem az, hogy jelenleg tul rovid az idotav, hogy korrekten meg tudjuk itelni a merleget – kinek fajt jobban, es hogy megeri-e (eleri-e a celjat kisebb kart okozva nekunk).
    Szemelyesen azt tudom mondani, hogy az utobbi nehany honapban tobb mint 10 orosz kollegat interjuztam, ebbol egyet sikerult idecsabitani. Ot is csak azert, mert jol ismerem.
    4000 EUR + 15% bonus + 1000 EUR/ho + egyeb juttatasok, meg 16 ezer EUR relokacios bonusz szerepelt az ajanlatban, amire a valasz sokszor az volt, hogy nem eri meg, inkabb marad Jekatyerinburgban, Moszkvaban.
  • videkrol-jott-ember

    Felreertettem, azt gondoltam a visszavasarlasi dijra mondod a 10%-ot, nem azt, hogy a tizedet kapod vissza a befektetesednek.
    Amugy igen, szerintem is a kulfoldi hitelezok fele jelentett fizeteskeptelenseg az allamcsod.

  • Oregon
    Ma próbáltam venni 8M-ért valamilyen egy éven belüli DKJ-t. Nem tudtam, mert nincs annyi szabad mennyiség. Végén MÁK-ot vettem, amire még adó is lesz. (Ugyanúgy jártam)

    Sokan gondolják azt amit ti, de mégsincs szabad papír.

    400M hufom van az ÁKK-nál forintban és nem aggódom. Lehet hülye és naiv vagyok. Lehet nem értek hozzá. Már csak az a kérdés, akkor hogyan lett ennyi pénz a számlámon. Persze lehet, hogy eddig szerencsém volt.

  • BalageHKK
    Jó, ha nem államcsődnek, akkor azt minek hívják, amikor az állam (lejáratkor, nem izgat a menet közbeni rész) nekem magyar állampolgárnak nem fizeti ki az államkötvényemet, legyen az eurós vagy forintos? És ami fontosabb, miből fogom ezt látni/sejteni előre? (hogy legalább amennyit lehet, eladjak ill. biztos ne vegyek többet már)
  • tumpara
    “400M hufom van az ÁKK-nál forintban és nem aggódom. Lehet hülye és naiv vagyok. Lehet nem értek hozzá. Már csak az a kérdés, akkor hogyan lett ennyi pénz a számlámon.” – Oregon

    Biztos NER-lovag vagy, úgy én sem aggódnék. 😛 Amúgy gratula az összeghez, és való igaz, paranoiásnak sem jó lenni, úgyhogy reméljük a legjobbakat.

  • Oregon

    Köszi. Nem. Nem vagyok. Semmilyen üzleti kapcsolatom nincs az állammal, leszámítva az NHP-t és KAVOSZ pénzeket.

  • A szerencse forgandó
    Lehet, hogy nem aggódsz, az viszont biztos, hogy egy év alatt buktál 120e eurt, azaz 48M hufot ahhoz képest, mintha eurban tartottad volna. Az usd-ben tartáshoz képest 310e usd-t, azaz 121M hufot. Ebben az egy évben biztos nem volt szerencséd. A következőben persze még lehet.
  • Oregon
    szerencse forgandó

    Csak tudnám miért. Majd biztosan levezeted.
    Kit érdekel fél év? Volt már máskor is ilyen. Nekem akkor sem volt nedves a tenyerem és nem dobtam el mindent.
    Eközben:
    – PÉMÁP hozam 2,5%.
    – Olaszországban, ha van rezidenciád kaphatsz olasz államkötvényt 4%-on.
    Legtöbb EU-s országban euro alapon hasonlóan biztonságos eszköz max 2%-ot hoz.

    Mindeközben 10% környéki hozamok vannak már itthoni papírokkal.