Mennyibe kerül az a croissant?

Az egyik Akadémián volt egy életbiztosítási ügynök, aki eljött, hogy jobban megismerje a pénzügyi termékeket. (Mindig örülök annak, amikor emberek a saját pénzükből áldoznak arra, hogy jobb szakemberekké váljanak. Most is van banki ügyintézőnk, de a biztosítós emberek szinte minden tanfolyamon ott vannak.)

Az aktuális órán elmondtam a unit linked biztosítások összes hátrányát, kifejtettem, hogy miért oltári nagy szívás ez az ügyfélnek. Felrajzoltam, bekarikáztam, kiemeltem, számokkal bemutattam. Erről beszéltem vagy 20 percen át, konkrét tényekkel.

Utána még mindig ragaszkodott ahhoz, hogy a unit linked biztosítás jó termék. Szerinte jót csinálnak az emberekkel, mert azok félretesznek pénzt, “szakértő kezek segítenek befektetni” és ehhez hasonló gondolatai voltak.

Nagyon-nagyon nehéz valakit rávenni arra, hogy megértsen valamit, ha a mindennapi megélhetése függ attól, hogy ne értse, amit mondasz.

Ez jutott eszembe, amikor a tegnapi cikk hozzászólásait olvastam. Az egészben a legérdekesebb, hogy ez az írás csak itt jelent meg, így senki más nem olvashatta, csak aki amúgy is szokta olvasni a blogot.

Amikor írsz egy cikket arról, hogy érdemes megnézni az apró kiadásaidat, mert több év távlatában sok kicsi sokra megy, aki nem akarja, nem fogja megérteni. Akkor a fenti ügynökhöz hasonlóan a részletekbe fog belekötni, hogy ne kelljen megérteni azt, ami a számára kényelmetlen.

“400 egy cappuccino? 200 egy croissant? Mega Lol.”

(A kedvetekért ma bementem a legelső három pékségbe, a croissant árak: 220 Ft, 230 Ft, 190 Ft. A legelső három útba eső kávézóban a cappuccino: 680 Ft, 550 Ft, 520 Ft. De az ügy szempontjából teljesen mindegy, hogy igazam volt-e, írhattam volna Red Bull-t 350 Ft-ért, vagy bármi mást is. Ha nem akartad megérteni, azt is félreértetted volna.)

Ezen kívül a szokásos vita kialakult azon, hogy miért kell autóval járni.

Mindig megdöbbent, hogy sok felnőtt ember, mint valami durcás kisgyerek, úgy gondolkodik, hogy neki valami jár az élettől.

(Az egyik igényes facebook hozzászólás szerint: “Jártam eleget a kib***tt buszon! Soha többet!!” Egy másik a gyerekkori rossz emlékei miatt nem akar soha buszra ülni, elege volt a tömegből. Tehát neki jár, hogy mindenhová autóval mehessen. És így tovább.)

Nehogymá’ fogamhoz verjem a garast, lemondjak a cigiről, ne autóval járjak dolgozni, hiszen csak egyszer élünk. “Ez sza**ágás” és ehhez hasonló hozzászólások születtek, még egyszer: olyanoktól, akik a blog rendszeres olvasói. Akkor mit várjunk a többiektől?

Drága durcás olvasóim: tudom, hogy most nagyon keményet mondok, de neked semmivel nem jár több az élettől, mint amennyit elérsz az életben. Ha S Mercedes, akkor az, ha csak egy pár lyukas talpú cipő, akkor meg az.

Teljesen felesleges azon vitatkozni, mikor kényelmes, vagy praktikus, vagy praktikus-e autóval járni. Az egyetlen kérdés, megengedheted-e magadnak, hogy autóval járj.

Én megtehetném, hogy autóval járjak, de nem teszem, mert tovább tart, mint busszal és busszal még sokkal kényelmesebb is, a sok nyűg (parkolás, dugók, stb.) helyett tudok olvasni.

Másnak fontosabb, hogy egyedül lehessen és kell az autója kényelme. Ezen vitatkozni ugyanakkora ostobaság, mint azon, hogy finom-e a narancslekvár, vagy az olívabogyó.

Ha megteheted és neked jobban esik autózni, autózz. Ha bár megtehetnéd, de kényelmesebb buszozni, hát buszozz.

Azonban ha nem teheted meg, mert egész egyszerűen túl keveset keresel, akkor pont lényegtelen, hogy hányszor kell átszállni, meg esik-e az eső, meg mekkora a csomagod, amit cipelned kell, meg hányszor jár a vonat a szülőfaludba.

Akkor ne járj autóval, vagy keress többet. Ilyen egyszerű. Ha meg a munkádhoz, vagy a munkába járáshoz kell az autó, akkor ne felejtsd el a munkaadódon azt a havi 60-70 ezret bevasalni, amibe kerül az autóval munkába járás.

Sőt, csak nehogy agygörcsöt kapj: ha még buszbérletre sincs pénzed, járj gyalog, vagy biciklivel. Közben pedig gondolkodj azon, hogyan tudnál több pénzt keresni, mert valamit nagyon rosszul csinálsz. Mert még az ingyen buszozás sem jár neked.

Ha pedig annyit keresel, hogy a nyugdíjra, gyerek oktatására, házfelújításra félreteendő pénz után még mindig túl sok pénzed marad, vegyél fel sofőrt, vagy vegyél helikoptert, ha azzal gyorsabb, vagy kényelmesebb.

Ha nincs pénzed még egy balatoni nyaraláshoz sem, akkor sajnos így jártál. Azok az idők már elmúltak (negyed évszázada, csak szólok), amikor “járt”, hogy te elmehess nyaralni a SZOT üdülőbe. Ja, persze, elmehetsz nyaralni személyi kölcsönből, vagy a hitelkártyád terhére is, hiszen “élni tudni kell”.

Túl jól megy a vállalkozás és már 40 évesen túl sokat tettél el nyugdíjra? Nem jut semmi jobb az eszedbe? Menj el havonta nyaralni a világ túlsó felére.

Ha nem jössz ki a fizetésedből és tele vagy hitellel, talán nem kellene a munkahelyi büfében kávézgatnod és a Mekiben ebédelned.

Ha viszont megteheted, miért nem jársz többet drága étterembe, ha szeretsz jókat enni?

Mi az olyan nehéz ezen megérteni?

Ha azt mered mondani egy magyarnak, hogy talán nem kellene tovább nyújtózkodnia, mint a takarója ér, akkor kitör a rinya-cunami, hogy mit képzelsz, hogy lemondjon erről-arról, felüljön a “koszos, büdös BKV-ra” és garasoskodnia kelljen. Ő ugyan nem lesz “sza**ágó”. Ja és mindenről a munkáltatója tehet, aki túl keveset fizet, a magas adók és a bankok, akik a hiteleire túl magas kamatot kérnek. (Na ja, csak miért is vannak hiteleid?)

Drága barátom, annyi a baj, hogy túl keveset keresel és ahhoz képest túl nagy lábon élsz. Ennek hamarosan sírás lesz a vége, ha máskor nem, majd ha nyugdíjas leszel.

Aztán ott állsz okosan és várod, hogy ahogy eddig mindig, most is mentsen meg az állam a többi felelőtlennel együtt.

Persze a túl keveset keresel igen relatív kategória, szinte hetente beszélek olyanokkal, akik egymillió felett keresnek, de úgy élnek, mintha a dupláját keresnék.

Éppen a napokban beszéltem valakivel, aki sok éven át közel nettó kétmilliót keresett havonta, de percekig tartott, amíg összeszedegette, hány helyen is van személyi kölcsöne, lemerített hitelkártyája, folyószámla-hitele.

Mint kiderült, pár hónapja kétszer ennyi helyen volt hitele, csak kapott pár millió bónuszt és egy tucat ilyen hitelt már visszafizetett.

Mondtam neki, úgy gyűjti a hiteleket, mint más a szalvétát, vagy a bélyeget.

Évente elment csak kamatra majdnem kéthavi fizetése. Pedig az sokkal több ám, mint te egész évben keresel.

De mindegy, ha ezek után sem akarod érteni, mit jelent az, hogy élj a lehetőségeiden belül, úgysem fogod. Ahogy a biztosítási ügynököt sem sikerült meggyőzni a tényekkel.

Csak ne mondd majd 20 év múlva, hogy senki nem szólt időben.

Share

234 hozzászólás

  • Lizzike
    Számolni tudni kell. Az írígység, a “nekem is kell”, a
    “nekem is jár”, a “szívok eleget”, “legalább ennyi örömöm legyen” hozzáállások miatt nem tudja megérteni sok ember, hogyha számolna, akkor jobban járna, s több dolgot engedhetne meg magának. Ha mindig mindent megengednék magamnak, akkor soha nem lenne félretett pénzem.
    Kb 22 éve még volt az általános iskolákban gazdasági és állampolgári ismeretek tankönyv, amit az osztályfőnöki órákon kellett volna tanulmányozni. A gond az volt, hogy az akkor maszekos férjjel rendelkező tanárnőm soha az életben nem tudott spórolni (nem is kellett neki), a könyvhöz meg hozzá sem nyúlt. Szóval azok, akiknek tanítani kellene, maguk sem értenek hozzá. A gyerekeknek akkoriban a takarékbélyeg lényegét sem magyarázták el. Pedig kiváló lehetőség lett volna. Szóval az alapokon múlik.
  • csizkek
    A biztositasi ugynokos peldadat ugy hivjak, hogy “kognitiv disszonancia”.

    “Az elmélet alapgondolata, hogy amikor valamilyen új információ vagy tapasztalat ellentmond a korábbi elképzeléseknek vagy ismereteknek, akkor disszonanciát, belső feszültséget élünk át. Ez a disszonancia szorongáskeltő állapot, melyet csökkenteni igyekszünk.” – wikipedia

    Az ember ilyenkor a “kenyelembe” menekul, ergo arra fog ezerrel indokokat keresni amit mar megszokott, ismer es kenyelmes. Na ez zajlik a komment cunamiban is:)

  • whave
    Azert ez is ertheto, es a hiba az oktatasi rendszerunkben keresendo… jelezze, aki hasznat vette mar ketismeretlenes masodfoku egyenlet megoldasanak, szinusznak es koszinusznak 🙂 Biztos vannak, de biztos nagyon kevesen ahhozkepest, hogy milyen hangsulyt fektetnek erre a kozepiskolaban. Mindenesetre a nagy tobbseggel megutaltatjak ugy zusammen “a matekot”.

    En is utaltam es utalom a mai napig “a matekot”, ettol fuggetlenul a szorzas, osztas, szazalek, kamatos kamat kiszamitasa, tehat a gyakorlatban is alkalmazhato dolgok mennek, mert tudom, hogy hasznat veszem, es foglalkozom vele. Derivalni, integralni? Koszi, megvagyok nelkule boldog prolikent 🙂

  • XY
    Hogy miért nem oktatják a pénzügyi ismereteket immár 20 évvel a rendszerváltás után? Mert akkor a politikai elit nem tudna a zavarosban halászni, és az orránál fogva vezetni a tudatlan tömegeket!
    Hiszen a politikusaink – akiket 20 éve mi választunk! – vették föl a legnagyobb CHF kölcsönöket, és tök jól jártak a megmentő akciókkal! Emlékszem arra az éjszakára, amikor a Parlament még gyorsan elfogadta, hogy a nyaralóra felvett CHF kölcsönre is járjon az állami támogatású segítség, mindannyiunk adójából!!
    Ebben az országban mindig az szív, aki dolgozik, (első helyen az alkalmazottak) és ez addig így lesz, amíg végre be nem látjuk, hogy mindenért felelősek vagyunk, ami velünk történik! Mint egyének, és mint választópolgárok is!
  • PGyuri
    Egyetértek a cikkben folaltakkal. Nem könnyű ilyen egyszerűen és érthetően fogalmazni fontos dolgokról, és ha néhányan megértik, akkor a szerző elérte célját.
    A mai nap “fedeztem fel” a Kiszámolót, örülök neki.
  • denevérember
    Az a baj, hogy a középiskolások nagy része inkább azzal foglalkozik,
    hogyan tudja elsajátítani a kétpapíros dzsoint tekerését, vagy minél hamarabb elveszteni a szüzességét.

    Álmodoznak, révedeznek. Ez természetes is abban a korban.

    És bár az érettségi pánikot övező “jajj, mi lesz most” időszak befogadóbbá tenné őket erre, erősen kétlem, hogy a szocikomcsiba,
    és az azóta tartó álkapitalizmusba szocializálódótt szüleik nem lázadnának, mikor a gyerek azzal állít haza, hogy “Apa, jó hülye vagy, hogy hitelre vettél új suzukit”. 🙂

    Majd ha megszűnik a szocihoz hasonló haverom haverja rendszer, a vállalkozásellenes közeg, és az emberek elkezdik a munkájukat produktivitásban mérni munkaidő helyett, felnőhet egy olyan generáció,
    amelyik vevő lesz ezekre a fontos tanokra. De ilyen nem lesz.

    A cikk párját ritkítja. Csak el ne átkozzák az írót a youtube közgazdászok… :))

  • GabenHUN
    Szarintem azert zaklatja fel, mert ha a blog olvasoi ket bovitett mondat lenyeget nem kepesek megerteni, akkor joggal fel attol, hogy a penzugyi lenyeg meg vegkepp a latohataron tul van ezeknek a nagytudasuaknak….
  • Matroshka
    És jó esetben éppen olyan kidobott pénz, mint a kroásszán/kapuccsínó kombó 😉
  • Matroshka
    Egy mondat azért nem kellett volna… az, ami így kezdődött: “Ha azt mered mondani egy magyarnak, …”
    Nem hiszem, hogy annyira kilógnánk a nyugati civilizáció többi népe közül ebben a tekintetben.
    Igen, a ‘magyarnak’ is vannak olyan vágyai mint a németnek, hollandnak, svédnek… csak valahogy neki minderre töredék pénz jut, bár jelentős része többet dolgozik és nem rosszabbul, mint európa boldogabbik tájain élő kollégái. Győri vagyok, az Audi ékes példa erre, még akkor is, ha a közmédiából ez annyira nem jön át.
    Másrészt nézzük úgy: ugyanannyit dolgozik, ugyan olyan intenzitással, azonos minőségben (és itt szeretne élni a szülőföldjén) Miért ne lehetnének azonos elvárásai is? A hülye magyarjának…
  • mtoma73
    Hahó, a lányom csak 3. osztályos, még csak 100-ig tanulnak összeadni, kivonni, szorozni, osztani. Az a baj, hogy már ekkor azt sulykolják beléjük, hogy a matekot utáljuk. Ez a baj.
    Szerintem általános iskolában nincs deriválás, meg integrálás, csak középiskolában. Bár hozzáteszem az egyetemi matekhoz képest (aminek a nagy részét szintén nem használom én sem) az általános és középiskolai matek semmi. De egyetemen meg matekot az tanul, akit érdekel.
    A matematika a logikus gondolkodásra kellene, hogy megtanítsa az embereket. Én úgy látom, hogy már általános iskolában sem mélyítik el az alapvető számolásokat sem, csak darálják az anyagot, így a gyerekek nagy része nem is fogja megérteni a matekot és később még frusztráltabb lesz, mert az alapkészségek hiánya miatt a bonyolultabb dolgokat már egyáltalán nem fogja megérteni.
    Folyt köv.
  • mtoma73
    Folyt.
    Szerintem Kiszámoló tanácsai nem valami misztikus csak nagy tudású emberek által megérthető dolgok, józan paraszti ésszel eleve alapnak kellene lenni mindenkinél. Akinél a józan paraszti ész hiányzik, ott a matematika segítene, hogy ez a gondolkodásmód kifejlődön. Persze ehhez a matematikát is úgy kellene oktatni már az alapszinten és olyan dolgokat, amiket a hétköznapi életben alkalmazhat a delikvens.
  • hopkinsz
    Azt nem tudom, hogy hogyan kell megbirkózni azzal, hogy ne akarjuk másoknak minden áron megfelelni, de azt megfigyeltem, hogy sokszor nem tudjuk jól, hogy mit is vár el tőlünk a társadalom.
    Lehet, hogy azt hisszük, hogy a baráti körben menő az okos telefon, de lehet, hogy kiderül, hogy nem az. Lehet, hogy azt hisszük, hogy a társadalom kedveli a bmw tulajdonosokat, de az is lehet, hogy nem. Egy szűk baráti/családi körben is elég megosztott, hogy melyik ember mit vár el.
    Nekem például egyáltalán nem szimpatikus, ha valaki marhaságokat csinál csak azért, hogy megfeleljen másoknak.
  • Kiszamolo
    A szerencsétlen vietnami meg kétszer annyit dolgozik, mint a magyar (ha nem hiszed, menj el és nézd meg, milyen körülmények között dolgoznak 12 órát. Én voltam ilyen “üzemekben”, ahol a földön guggolva, védőfelszerelés nélkül gyártják a sok vackot a hatalmas porban és zajban.) és kap érte 80-100 dollárt.

    De nem vesz hitelből autót, amikor buszbérletre sincs pénze, sőt, a fizetésének a harmadát elteszi.

    A Föld lakosságának a 80%-a azonnal cserélne a magyarokkal.

    Tehát?

  • Tys
    Ez amúgy nagyon jogos…
  • Tys
    “Bringát említette valaki a kommentemre válaszul és az tényleg tetszene, csak a munkaruházatom nem teszi lehetővé és a munkahelyen nem tudok lezuhanyozni.”

    Most töprengtem kicsit azon milyen ruhában nem lehet bicajozni, de nem sikerült megtalálnom a megfejtést. Esetleg vegyvédelmi ruhában jársz dolgozni? Mondjuk úgy vezetni sem nagyon lehet…
    Kifogásokat gyártasz.

  • Zabalint
    Ja, csak közben ha nyugdíjasként akarsz hasonló életszínvonalat, mint most akkor 40 évnyi munkát és 20 év nyugdíjat számolva (nem biztos, hogy túlzó) csak erre a fizetésed 33%-át félre kellene tenned. De nem ez az egyetlen megtakarítási cél.

    Már ha az öngondoskodás gondolatmenetét végletekig visszük.

    Persze abban biztos lehetsz, hogy ha mindezt megtennéd, a tücskök még a te életed alatt el fogják venni, mint legutóbb a manyup kasszát a tücskök által választott kormány.

  • pdw
    Nalam ugyanez (a kiadasokat csak sacc/kb-ra tudnam lebontani, otthon vezetem):

    Rezsi: 14% (viz, aram, gaz, net, mobil, kozos ktg)
    Kiadasok: 38% (ezek csak a folyo ktgek, szorakozas, reggeli/ebed, benzin, ilyesmi)
    Felre: 48% (~50%-ot szoktam/igyekszem tartani, evente 5% novelessel azaz kb a fizuemelesem mindig direktbe elrakok)

    A “Felre”-nek meg egyik resze a befektetni valo, a masik pedig a rovidtavu dolgok: uj laptop, uj butor, autoszerviz/biztositas, stb. Olyan 30-40% megy tenyleges befektetesre, attol fuggoen h rovidtavon mire van/lesz szukseg.

    Az igazsaghoz persze hozzatartozik, hogy ketkeresos a haztartas es mig pl. en fizetem a rezsi 100%-at, az asszony meg a kaja 80%-at.

  • Kiszamolo
    Ugye azért az megvan, hogy a benzin az autó fenntartásának csak maximum 40%-a?

    Az autót meg is kell venni (az a pénz a bankban kamatozik), évente buksz az értékén százezreket általában, adó, biztosítás, műszaki vizsga, téli gumi, nyári gumi, mosatás, szerviz és még ezer más.

  • Kiszamolo
    Hát ezt néha én is mondom nekik… 🙂

    Van egy kedves bankos pultos ügyintéző a mostanin, aki saját pénzből jött el. Kíváncsi vagyok, hogy tud majd eladni havi 80 millióért tőkevédett alapot. hitelkártyát meg unit linket a tanfolyam után… 🙂

  • Zabalint
    Anno én kisiskolás koromban megutáltam a matekot és csak az egyetemen múlt el. Miért? Azért, mert általános iskola elsőtől negyedikig nem matekot tanulnak a gyerekek, hanem fejben számolni és papíron számolni, az meg unalmas, mechanikus, fárasztó feladat (pedig még a jobbak közé tartoztam benne). Tehát azt hittem, matematika = számolás, mert ezt nevelte belém az oktatás.

    Ha nem érdekel az informatika, akkor soha nem szerettem volna a matekot, mert én is olyan egyetemre mentem volna, ahol nincsen matek, és soha sem szerettem volna meg. Jó, volt területe, amit már középiskolában is szerettem, ez a kombinatorika volt.

  • Matroshka
    Ez igaz… de hasonlítsd már össze a vietnami alapkiadásait mondjuk egy magyar városban élő kiadásaival. Nem akaródzik leírni de más a rezsi. Mi eu nívóhoz igazodó víz-villany-csatorna-gáz árakat fizetünk, az adóelvonások százalékosan elég magasak…és talán nem gambiai minőségű munkáért várunk szintén eu nívóhoz igazodó ellentételezést. A Föld lakosságának 90%-a szívesebben cserélne mondjuk egy norvéggal, vagy némettel, mint magyarral…ha már..Egy kecskeméti merdzsó-munkás kb. negyedéért ácsol merdzsót, picit nagyobb terheléssel, mint német kollégája. Bár kétségtelen többet keres, mint egy riksakuli Hanoiban. Hoppá! kecskeméten kell felvenni a fizetést és Hanoiban kell dőzsölni belőle! Tényleg élhetetlen ‘a magyar’!
  • Kiszamolo
    Nem feltétlen. Én is vettem bringát, hogy sportoljak, mert “munkába” (a tanácsadások helyszínére) úgyis el kell menni, máskor meg nincs időm.

    Igen ám, de büdösen, izzadtan, vagy szétázva nem jelenhetsz meg egy olyan ember előtt, aki óránként majdnem egy húszast fizet azért, hogy vele foglalkozz.

    Ha túl meleg volt, az volt a baj, ha esőre állt, akkor meg az.

    A bevásárlóközpontban meg nincs zuhany (legalábbis nekem).

    Ezért csak egy párszor sikerült kerékpárral menni.

  • KZoltán
    Már únják, hogy saját befektetéseiknél is állandóan átverik önmagukat is.
  • Szilvi
    Nincs semmilyen autóellenesség divatban, nézz szét Budapesten egy hétköznap. Moccanni sem lehet az autóktól. Villamossal is gyorsabb az utazás. 🙂
  • Zabalint
    Te lehet, hogy személyesen nem veszed hasznát a kétismeretes másodfokú egyenlet megoldásának, meg a deriválásnak, de körülötted lévő világban rengeteg dolog megalkotásához igénybe vették. Ha mindenki rühelli a matekot, és feleslegesnek tartja, akkor mehet a kukába mindaz, amit eddig az emberiség felépített, mert alapozó matek nélkül a mérnöki tudományok sem felfoghatóak.

    Amúgy meg általános iskolában, gimnáziumban még nem dől el, kiből mi lesz, tehát azon az alapon, hogy verselemzést tanítanak, holott a többség sosem fogja használni, miért ne tanítsanak olyan matekot is, amit konkrétan nem használnak a hétköznapi életben? Aki később mérnöknek megy, az hogy tanulná meg? Másrészt a logika fejlesztése sem utolsó szempont.

  • Zabalint
    “Szerintem általános iskolában nincs deriválás, meg integrálás, csak középiskolában. ”

    Középiskolában sincs, csak fakton, így aztán már a hallgatók 3/4-e az egyetemen szembesül vele, viszont az egyetemi oktatás a legtöbb oktató esetében nem alkalmas arra, hogy ott értsék meg.

  • Kiszamolo
    Azért az egyetemi matek egy nagy marhaság, akárki akármit mond.

    Minek egy kertésznek integrálni meg egy közgazdásznak az eadot a 2sinx-re emelni, azt hétszer deriválni és maradékot Thaylor-sorral kiszámolni?

    Ilyenkor jön a mantra, hogy fejleszti a logikát.

    Egy nagy túrót. Ezeket a hülyeségeket magolod két hónapon át a vizsgára, amin mellesleg 3× megbuksz, azért, hogy rá fél évre nem hogy megoldani ne tudjad a kettős integrál képletét, de még csak fel se ismerd, hogy mi lenne itt a feladat.

    Miközben a való életben egy pénzügyes még csak négyzetre emelt számokkal sem találkozik, mert se bevétel, se költség soha nincs a négyzeten.

    Ellenben nem egy volt csoporttársam a legegyszerűbb pénzügyes példákat sem tudja megoldani.

    A magyar emberek 39%-a meg még azt sem tudja kiszámolni, mennyi pénzt kap 100 forintra egy évre, ha nettó 5% a kamat. (Konkrét felmérés)

  • Werewolfmayer
    “Én autózás helyett egyrészt időben jobban jövök ki”
    Igen, lehet, hogy te jobban jössz ki. És itt van a lényeg, hogy TE! Van olyan ismerősöm, aki napi 1,5 órát utazik BKV-val a munkahelyére (igen, csak városon belül). Autóval ez a táv 45 perc….

    De nézhetünk engem is. A munkahelyemre a menetidő:
    Gyalog+BKV: 35-40 perc
    Autóval 10-15 perc
    Bicikli: 15-20 perc.
    Mindhárom közlekedési formát használom. Hogy melyiket választom, az időjárás és a munka utáni program függvénye.

    Ha neked jobb időben a BKV, akkor használd azt. De ne gondold, hogy mindenkinek a tömegközlekedés lehet a legjobb választás. Csövesek meg szépen újra megjelennek a buszokon/villamosokon, mert hidegebbre fordul az idő…

  • Kiszamolo
    Hiszed te.

    Voltál Afrikában vagy Ázsiában? Azt gondolod, arányosan annyival olcsóbb ott az élet?

    Hatalmasat tévedsz.

    Sok egyiptomi, aki Hurghadán dolgozik havi 100 dollárért, nem tud hazajárni a feleségéhez Kairóba, mert túl drága a buszjegy. Hiába tűnik nekünk olcsónak a magyarhoz képest.

    Egy pár kínai műbőr cipő helybélinek 2.500 forint. Annyi, mint itthon a Tescoban. És olyan gagyi, hogy fel sem vennéd.

    Én ismerek jó pár embert arrafelé, láttam hogyan élnek.

    Csak senki nem nyavalyog Hanem örül az életnek és megpróbál előrejutni.

    Az összes siránkozó magyart kizavarnám két hétre Afrikába, meg Ázsiába, lássa meg, hogy élnek emberek és mégis boldogok és elégedettek.

  • mtoma73
    Jó mondjuk én világéletemben szerettem a matematikát, végülis egyetemig nagyon meg se kellett erőltetnem magam.
    Sajnos az alapműveleteket gyakorolni kell, hogy rögzüljön, de nem hagynak rá időt az iskolában, hanem már jön a következő anyag, amiben már alkalmazni kellene, de a gyerek nem tudja, mert nem tudja rutinszerűen, csak az ujján számol, lassú lesz lemarad, nem kap jó jegyet, elmegy a kedve az egésztől.
    Én nem értek a pedagógiához, de csak van valami módszer, amivel motiválhatóak lennének a gyerekek. Játszanak pl. boltosat, az már egy hétköznapi szituáció és ott kiderül, ha valaki nem jól számol. Persze tudom erre nincs idő. Na mindegy mi azért otthon próbáljuk gyakorolgatni, ha már az iskolában nincs rá idő.
  • Gorbag
    Szerintem lényegtelen kérdés az, hogy hány százalék cserélne a magyarokkal. A világot nem az olyan emberek viszik előre akik megelégednek azzal amit kapnak és hálásan nézik egész este a tévét(persze csak ingyenes adást és azt is fekete fehérben és gyertya mellett így megspórolva 54.154,64Ft-ot 40 év alatt).

    A post-odal és a gondolatoddal miszerint mindenki éljen a saját korlátain belül 100%-osan egyetértek, azonban az, hogy az emberek vágyjanak a szebbre a jobbra és a tartalmasabbra szerintem eredendően még nem probléma. Feltéve ha ezért hajlandók is tenni.

    Egyáltalán nem érdekel hogyan élnek Ázsiában az emberek én a saját lehetőségeimből szeretném kihozni a maximumot, vágyom a nagyobb családra, lakásra, autóra és mindezek mellett anyagi biztonságra is(és kövezzetek meg: nyaralni is szeretnék :)).

  • Zabalint
    Amit Matroshka írt, abban nem az a lényeg, hogy a magyarok a legrosszabbul élő népek közé tartozna, hanem az, hogy a magyarok keleti bérekkel és nyugati vágyakkal bírnak.

    Ezek persze nem univerzális dolgok, egyéni szinten lehet tenni ellene. De azért gondolj bele, ha egy magyar fiatal nekiáll nyugati, nyitott szemlélettel élni, nyelveket tanul és mondjuk ellátogat más országokba (akár Erasmussal egy félévre), külföldi barátokat szerez, akkor az igényei is növekedni fognak. Akkor már nem lesz elég neki a havi 200 bruttó, és legjobban teszi, ha külföldre megy, a kérdés persze az, hogy akkor kik maradnak itthon?

  • kissbéla
    MINDEN BETŰD IGAZ.
    Én is az elveid szerint élek, a feleségemmel teljes összhangban. Jól keresünk, spórolunk (nem garasoskodunk!), és elképedve látjuk a környezetünkben lévő pénzszórást. Egyszerűen nem tudunk más magyarázatot a sok pénzkidobásra, mint a kivagyiságot, a magamutogatást.
    Megboldogult szüleim egyszerű munkások voltak, nem volt autójuk, viszont, amikor kellett, többször is adtak kölcsön jelentős összeget (amit persze vissza is fizettünk).
    Mi pedig fogjuk a fejünket, amikor halljuk a történeteket a hitelekről, és társaikról.
  • Werewolfmayer
    Ha tekersz, akkor megizzadsz. Nyilván erre utalt a kommentelő. És lehet, hogy a futószalag mellett a kutyát nem érdekli, hogy büdös vagy, de így nyilván nem ülsz be egy tárgyalásra. Nem mellesleg, a kollégákat sem kéne terrorizálni az open office-ban:).
    Én is viszek magammal váltóruhát (cipő, nadrág, ing), ha biciklivel megyek be. Érkezés után meg rohanok is tusolni.
    Amúgy meg irodai viseletben a tekerés sem túl kényelmes.
  • Kiszamolo
    Soha ne elégedj meg azzal, amid van, mindig akarj több lenni, de soha ne legyél elégedetlen azzal, ahogy élsz.

    A magyarokkal az a baj (ezt nem csak én mondom, de az összes nemzetközi felmérés is), hogy semmivel nem elégedettek, nem tudnak semminek örülni, amijük van.

    Világelsők vagyunk elégedetlenségben, depresszióban és öngyilkosságban is éppen csak lecsúsztunk a dobogó legfelső fokáról.

    Miközben nem vesszük észre, mennyire jól élünk.

    Az emberek legnagyobb részének se ivóvíz, se áram, se védőoltás, se munka, se pénz nem jut a Földön és mégse panaszkodnak megállás nélkül, mint a magyarok.

    Menj el Ázsiába, Afrikába, vagy Latin Amerikába: mindenki mosolyog, nevet, miközben egy marék rizsért dolgozik egész életében.

    Életének vágyálma egy kínai okostelefon, arra gyűjt. De addig is örül, hogy él.

  • Zabalint
    Az etiópok meg éheznek típusú szöveg azért nem produktív, mert hiába mondod a magyarnak, ő egyáltalán nem azt látja a világból, mint az egyiptomi vagy a vietnami. Ő nem azokhoz fogja mérni magát, hanem a nyugat-európaiakhoz. Nyilván igazad van, hogy ennek a nyavalygásnak semmi értelme nincsen, de az akkor is jogos, hogy inkább nyugathoz mérünk, csak nyavalygás helyett inkább tettek kellenének.
  • Tys
    Érdekes dolog ez. Koppenhágában, ahol nem egy bank van, engem például borzasztó mód idegesítettek a tökig öltönyben tekerő yuppik, mert soha nem engedtek lefordulni amikor szerettem volna… Ők valahogy megoldották…

    Amúgy meg ha valaki olyan helyen dolgozik, ahol ki kell öltözni, miért nincs öltöző?

  • Kiszamolo
    Nem ez a baj. Az a baj, hogy a sok magyar ebbe a panaszkodó, elégedetlenkedő, rinyáló, önsajnálkozó kultúrába nőtt bele és nem is tudja, milyen visszataszító.

    Kérdezz meg egy itt élő külföldit, mi a véleménye mondjuk a beosztottairól.

    Amikor hazajössz akárhonnan, legszívesebben kirohannál az országból, amikor ezt a sok besavanyodott, állandóan panaszkodó, megállás nélkül csak rinyáló, de egyébként tenni semmit nem akaró embert látod és hallgatod.

    Merd neki azt mondani, hogy igenis jól él. Leharapja a fejedet, megsérted az önsajnálatát. Ha már azt is elveszed tőle, végképp mi marad neki?

  • Pofá Zoltán
    A 60- 70 ezer nem csak az üzemanyagra vonatkozik. Egy gépkocsinak vannak üzemeltetéssel kapcsolatos kiadásai is. Ezek a következőek:
    – Amortizáció,
    – Szerviz, karbantartás,
    – biztosítás,
    – tárolás ( garázsbérlet, napi parkolás),
    – Téli / nyári gumiszettek vásárlása, tároltatása,
    és stb.

    Ezek mind olyan költségek amik hozzátartoznak egy gépkocsi használatához, és amit senki nem vesz figyelembe.
    Én ezért járok Budapesten robogóval, mert olcsóbb, ( kevesebb üzemanyag, nincs parkolási díj, stb.) kényelmesebb mint a BKV, és rugalmasabb mint bármelyik más közlekedési eszköz. Persze télen nekem is autó, vagy a BKV marad.
    A lényeg a havi 60-70 ezer kicsit sok ( a cikknek nem ez volt a lényege), de ha mindent összevetünk a 40- 50 ezres havi kiadásba simán belemegyünk a gépkocsinál. Hozzáteszem, hogy Autója válogatja a kiadásokat is. Más egy Suzuki, és más egy Audi fenntartása.

  • Kiszamolo
    Ja, csak Koppenhágában hány fok van nyáron? 🙂
  • Karesz
    Vajon miért erkölcstant (vagy hittant) tanulnak a gyerekek a suliban, és nem pénzügyi ismereteket?
    Talán hogy a banki ügyintézőt tudd majd kultúráltabban elküldeni az anyjába, mikor közli veled, hogy ugrik a szép nagy házikó és a hópiros Suzuki, amibe pedig te fingtál bele először… Ja, de akkor még tudsz imádkozni. Az segít, bizony!
    Gratula a cikkhez, nagyon szeretném ha ebből általános (elemi) iskolai tananyag lenne! Bár sajnos nem hiszem. Nem baj, majd kinyomtatom, és ezen tanítom a kislányomat olvasni!
  • Tys
    Az megvan, hogy ott a csórók járnak autóval?
    Az is tanúságos…
    Amúgy 25-30. Télen meg vagy esik, vagy befújja a szél a tengert. És elég erősen fúj a szél. Mégis mindenki teker, és nem kifogásokat gyárt.
  • Gorbag
    A pénzügyi ismeretek fontosak, azonban szerintem az erkölcstan sem lényegtelen(mondjuk egyáltalán nem vagyok tisztában a tematikával). Nem mindegy ugyanis, hogy hogyan szerzed meg azt a pénzt amivel tiéd marad az a bizonyos szép nagy házikó. Ha ezt mások kizsákmányolásával vagy átverésével érted el(lásd piramisjáték és társai) akkor inkább vigye a bank a Szuzukit.

    Egy társadalmat nem lehet csak a pénz imádatára nevelni, számos egyéb érték van, szerintem egynél több célja is lehet az embernek az életben nem csak az, hogy halálakor egy kövér bankszámlát örököljenek a gyerekei.

  • kannavarro
    ez már olyan szájbarágós volt, hogy aki ezt sem érti annak irány a blikk vagy a borsonline…

    Az lehet a gond, hogy az értetlenek nem értik a szerepedet, kedves Kiszámoló.
    Az nem tiszta, hogy az egész a MI DOLGUNK, az mi felelősségünk, tőled legfeljebb segítséget kaphatunk. Nem dolgod anyagi kérdéseink megoldása. Az a mi dolgunk, a mi feladatunk, ha naponta bukunk bele, akkor is. Ha javaslataidat jól megkritizáljuk rész-hülyeségek kiforgatásával, akkor mi van?
    Ráadásul a dolog természeténél fogva itt megoldás kényszer van.
    Mindennap gazdálkodni kényszerül mindenki.
    A semmit nem változtatás is egy döntés, aminek ára van.

  • kannavarro
    ja, és de nem lennék mostanában croissant, vagy capuccino, úgy szétaláztuk itt szegényeket 🙂
  • tgwh
    A görög meg az indiai buszvezetők meg egyenest megsértődnek, ha nem adsz borravalót… más kultúra, pusztán ennyi. Pedig a görög miért ne érezhetné jól magát, ott vannak a tenger mellett. Na látod hogy ugye. Ugyan úgy dolgoznak mint más. Közgazdászok már régen megállapították, hogy minél többet keresel, annál több szabadidőre vágyol, és fordítva. Az egyensúly keresése a kínálat-kereslet alapja. Alapvető emberi viselkedésforma, ha nem így lenne, mindenki egyformán magas életszínvonalon élne.
    El kell fogadni, hogy mindig lesznek emberek, akiket nem tudsz megváltoztatni. Mert nekik az jó, ahogy vannak. Inkább nem keresgél 2000 forinttal olcsóbb netcsomagot, mert akkor még utána szerződések, szerelők bontják meg a jól megszokott lakhely egy apró darabját, satöbbi.
    Dícséretes, hogy próblálsz változtatni, és látod, mindenki örül, hogy ez sikerül is. Ha meg nem, nem kell erőltetni.
  • Merci
    Szerintem nem kell ez a sok rizsa, mert kaptál pár olyan mailt aminek nem tetszett a tartalma, ha valaki ilyen blogot ír az bizony kőkeményen viselje el azt is ha valaki nem ért egyet azzal amit gondolsz és blogra vésed. Amit írtál igaz, amiket mondanak abban is van igazság (majd ha lesz normális metro akkor én is arra költöm, most inkább beletankolom az autóba, de hidd el én is szívesebben járnék tömegközlekedéssel ha az olyan színvonalú lenne mint amit elvárna az ember ennyi idő és belefeccölt milliárdok után – de ez egy másik téma). Javaslom maradjunk inkább a hasznos témájú írásaidnál, azokkal sokkal előbbre jut mindenki. Köszönet az eddigiekért is. Mondjak akkor egy jó példát? Nekem is sokáig volt két olyan hitelem is amit de nagyon utáltam, egy diákhitel és egy folyószámla hitel, ezt most szépen visszafizettem és a hitelkamatokat most szépen rakom félre.Ez mostszépen gyarapszik!Üdv
  • I-Isti
    A kiszámoló blogos, most index címoldalas bejegyzésed is nagyon jó, gratulálok!
    (Legszívesebben azt mondanám, hogy prófétai beszéd, de az egy kicsit erős jelző lenne. De csak kicsit! Egyébként az igazi prófétákat mindig az különböztette meg a hamisaktól, hogy az hamispróféták mindig azt mondták az embereknek, amit azok hallani szerettek volna, az igazi próféták meg mindig azt mondták, amit Isten hallatni akart az emberekkel.
    Ez nagyon sok esetben persze nem tetszett a népnek.
    Magyarország minden problémájának a gyökere az, hogy többet költött, mint amennyi pénzt képes volt megtermelni. Ezen igazából csak úgy lehet változtatni, hogy konkrétan mindenki, egyben az állam is elkezd kevesebbet költeni, mint amennyi pénzt képes csinálni.)
  • Zsoca
    “Ha reggel négykor kelsz, és este nyolcra érsz haza, hála a tömegközlekedésnek, akkor neked az a luxus, ha kelhetsz 5-kor, és hazaérhetsz 3-kor.”

    Az előző bejegyzésben is leírtam, de itt is meg teszem, ha este nyolcra érsz haza a tömegközlekedéssel akkor lehet hogy nem autót kéne venni hanem arrébb költözni 10-20-30 kilométerrel hogy ne kelljen tömegközlekedni, vagy legalább is ne olyan sokat.

  • perkele
    Az a fajta hozzáállás, hogy az ember el tudja helyezni magát a világban (nem, nem a közepén), meg tud elégedni a dolgokkal és van egy egészséges értékrendje, elsősorban nevelés eredménye. Mégpedig fiatalkori nevelés, amit, attól félek, később, felnőtt korban nagyon nehéz, hanem lehetetlen pótolni. Még ha a logikus belátás meg is van, az alapvető személyiségjegyek már nehezen befolyásolhatók, márpedig az anyagi értékrend is ilyen.
    (Talán túl sokat néznek az eberek TV-t.)

    Óriási szerencsém, hogy nekem olyan példaképeim voltak, mint az egyik tanárom az egyetemen, (műszaki-természettudományos terület), akit kiváló szakmai és oktatási munkájáért néhány éve a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tűntettek ki. A mai napig egy Suzuki Swifttel jár.