Mentsenek meg
A járvány miatt hirtelen sok szakmában lefeleződött a kereslet, vagy akár még annál is jobban csökkent a bevétel. Hirtelen rengeteg magánember és cég állt sorban azért, hogy az állam megmentse őket a “biztos pusztulástól”.
Olyan cégek és kisvállalkozók, de alkalmazottak is, akik az elmúlt évtizedben nem tudták, hogyan dőzsöljenek. S ez joggal zavarja azokat, akik fegyelmezetten és előrelátóan éltek eddig is.
Még csak három hét telt el a járvány lényegi kitörése óta, de már 54 milliárd dollárt kaptak az amerikai légitársaságok az adófizetők pénzéből, hogy nehogy csődbe menjenek szegények néhány nap alatt. (A mentőcsomag teljes összege meghaladja a kétezer-milliárd dollárt, de az amerikai elnök már most többet szeretne. Három hete tart a válság az Egyesült Államokban és ezt a pénzt egyszer valakinek ki kell fizetnie. Vagy az adófizetőknek, vagy a megtakarítóknak az infláción és a nulla százalékos kamatokon keresztül.)
Azok a légitársaságok, akik az elmúlt évtizedben elképesztő pénzeket kerestek és osztottak szét a részvényeseik között, illetve hasonló mértékben vásároltak be hitelből új gépeket.
Pedig több ezer éve tudjuk, hogy a hét bő esztendő után a hét szűk esztendő jön és ez jóformán azóta így van, hogy világ a világ.
A legnagyobb amerikai légitársaság, az American Airlines a kétezres években átlagosan működött, 2006-ban 250 millió dollár volt az éves nyeresége, 2007-ben is csak 500 millió dollár.
A tízes évek hozták el a Kánaánt, az évtized közepén évente 7,6 milliárd dolláros nyereségük volt és az igazgató azt nyilatkozta 2017-ben, hogy valószínűleg soha többé nem lesznek veszteségesek.
Vajon mit csináltak ezzel a rengeteg profittal? Tartalékoltak a várható szűkebb évekre? Félretették a pénzt a flotta fejlesztésére? Diverzifikálták belőle a bevételi forrásokat?
Egyiket sem. Az összes pénzt kifizették a részvényeseknek részvényvisszavásárlási programokon keresztül és bődületesen nagy hiteleket vettek fel az így elvesztett pénz pótlására, amiből a flottát fejlesztették.
Csak az American Airlines 12,9 milliárd dollárért vásárolta vissza a saját részvényeit, de a többi társaság sem maradt el tőle. Nagyjából annyit költöttek erre az elmúlt években, amennyit most az adófizetők pénzéből kaptak a megmentésükre. 2019-ben egész évben ennyit költöttek fizetésekre, tehát ennyi pénzből egy évig is fizethetnék az alkalmazottaik bérét.
A Delta, a másik nagy légitársaság is pont annyit szórt szét a részvényeseinek az elmúlt években, amennyit a munkabérekre fizet egy év alatt.
Mellette csak az American 30 milliárd dolláros hitelállományt halmozott fel ebben az időszakban, több elemző is jelezte már három éve is, hogy túl nagyra hízott a légitársaság hitelállománya.
Tehát nem arról van szó, hogy egy hihetetlenül pocsék időszak után még a járvány is telibe kapta a légitársaságokat, hanem tíz aranyév után is képesek voltak a légitársaságok egy fillér tartalék nélkül üzemelni. Pedig ha valami ki van téve a gazdasági változásoknak, az a turizmus és a repülés, ezt már többször megtanulhatták ezek a cégek, elég az Öböl-háborúra gondolni, a 2001-es merénylet miatt földbe állt repülési kedvre, a 2008-as válságra és rendszeres olajválságokra, amikor túl drága lett a kerozin egyik napról a másikra.
A repülést 8-10 évente valami a padlóra küldi, ha más nem, egy gazdasági válság. Tanultak ebből valamit a cégek vajon és tettek félre a nehezebb napokra? Egy fillért sem, sőt hatalmas hitelállományt is felhalmoztak mellette.
A 2001 szeptemberi merénylet után a következő 4-5 hónapban 31,3%-kal csökkent a légitársaságok forgalma, jelenleg az áprilisi másodikai adatok alapján a csökkenés világszinten jelenleg csak 33%, a teljes karanténba vonult és a határait teljesen lezáró Egyesült Államokban is hasonló ez az érték. Két lehetőséget vizsgálva a jobbik esetben az első féléves teljes csökkenés Észak-Amerikában 31,8% lesz (üdv újra, 2001), a legrosszabb esetben 42,5%. S ez annak a szervezetnek a számai, aki érdekelt a problémát kellően nagynak mutatni. Ki gondolhatta volna, hogy ez még egyszer megtörténik, igaz? Akkor egy terrorcselekmény, most egy vírus. Minden más ugyanaz. Éljünk a mának, örüljenek a részvényesek.
De beszélhetnénk a hotelekről is, nem tudom, próbáltál-e hotelbe menni akár idehaza, akár külföldön tavaly? Olyan horror árakon voltak a szállások, hogy olcsóbb volt Ázsiába vagy Afrikába repülni, mint itthon nyaralni. Ennek ellenére teltházzal mentek a hotelek, tavaly az egyik vidéki hotelben augusztus végére nem volt 3 napra egy üres szoba sem már júliusban sem, pedig az a három nap is bő 150 ezer forintba került volna egy kisgyerekes családnak.
Most nem bírna ki egy évek óta ilyen sikeres vállalkozás néhány hónap kényszerszünetet? Nem lehet lakatot tenni rá néhány hónapra, főleg szezonon kívül?
Mi lesz az ott dolgozókkal? Mi lenne? 2010-2011-ben 10,9-11,4%-os volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, utána is csak azért csökkent, mert bevezették a közmunkát, ami kozmetikázta a számokat. A valódi csökkenésre még pár évet kellett várni.
Öt évig elüzemelt az ország 8-11%-os munkanélküliség mellett, s mégis volt élet, jelenleg ez a szám 3,5%, ami konkrétan munkaerő-hiányt jelent, azaz nincs megfelelő ember az adott pozíciókra.
Mi lenne, ha a munkanélküliség felugrana egy-két hónapra 15%-ra, utána 7-10% között lenne egy-két évig? Biztos vége lenne a világnak, ha úgy élnénk, mint 5-6 éve? (Esetleg fél-egy évig kicsit rosszabbul is?)
Már nagyon elfelejtettük, hogy nem muszáj ennyire jól élnünk, főleg, hogy már megint, újra és újra kiderül, hogy az ilyen magas életszínvonal egy látszat-lufi az egész világon.
(Az érdekesség kedvéért Airbnb kanadai leányvállalata is beállt a megmentendők sorába, kérte a kanadai kormányt, hogy mentse meg azokat, akik az Airbnb lakásokba fektették a pénzüket és most elveszítik a bevételüket. Tette ezt úgy, hogy évekig kijátszotta az állami, önkormányzati és lakóközösségi szabályokat, ellehetetlenítette a helyi lakosok bérlakáshoz jutását, a szomszédok normális életvitelét és az adóhivatallal való együttműködés sem volt túl gördülékeny. A kormány válasza nem volt túlcifrázva, egy szóból állt: No, vagyis nem.)
Szintén nagy felháborodást okoz, amikor a dollármilliárdos cégtulajdonosok állami segítségért szaladnak, hogy valaki fizesse helyettük a költségeket, miközben a magánvagyonuk, amit a cégből vettek ki eddig, több milliárd dollárra rúg, de akár valamelyik yachtuk eladása is bőven fedezné a költségeket.
Ne értsen senki félre: az államnak be kell avatkoznia krízis helyzetekben, de fontos megtalálni az egyensúlyt és firtatni az egyéni felelősség kérdését is mind magánszemélyek, mind a cégek életében. Az sem lenne baj, ha anyagi következménye lenne annak, ha valakit meg kell menteni. Kapjanak hitelt a cégek, vagy szerezzen az állam részesedést a megmentett cégekben, amit később a cég visszavásárolhat.
Az állami beavatkozásnak akkor van értelme, ha haszonnal jár, de nem a felelősök (cégek, magánszemélyek) szempontjából, hanem az állam szempontjából. Most megment munkahelyeket, hogy később abból több adó folyjon be. Ez akkor eredményes, ha több a várható haszon a következő két-három évben, mint az ezzel járó kiadás. Egyébként csak az államadósság nő és megint a felelőtlenek járnak jól.
S ne féljünk attól, ha csökken az életszínvonalunk akár tartósan is, főleg ha annak a növekedése is csak egy felelőtlen lufifújás eredménye volt az elmúlt években.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Új vagy a blogon? Itt találod a fontosabb írásokat összegyűjtve.
Azt kell itt látni, hogy ahol elköltenek 2000 milliárdot legyen az forint vagy dollár. Ott nem fog feltűnni, ha 2-300 milliárd esetleg eltéved útközben és máshova kerül.
Kicsit aggódom amiatt, hogy a munkaadóm is bedől, mert hiába vagyunk a világon top3-as vállalat, a legjobb időben is szarul ment a cégnek, már 10 éve. Akkor mi lesz most?
Nem most lesz a megvilágosodás, sajnos
Ilyen sommás kijelentést nem tesz bölcs ember. A tulajdonosok nagy része kulturáltan végzi a tevékenységét, tekintettel van a többi lakóra, munkát, megélhetést biztosít másoknak. A belvárosban, olcsón lakást bérelni nem alapvető emberi jog. Ezt felejtsük el!
Na pont ettől félek, remélem ezt nem Magyarországra írtad!!! Nézd meg mi történik az állami vagyonnal, nézd meg hogyan vándorolnak haveri kezekbe a profit termelő állami javak, esetleg nyomás alá helyezett cégek. Ebben a beteg rendszerben, ennél rosszabb nem is történhetne a vállalkozásokkal…
Nimcsenek illúzióim, a jövő heti nagy csoda mentő program is két dologról fog szólni: következő választás + haverok zsebének tömése. Itt meg lesznek “mentve” a balatoni olcsón vett szállodák, törvénytelenül lezárt partok, állami megrendelésekkel kitömött lufi cégcsoportok, milliárdos osztalék kifizető helyek. A kkv meg majd szépen kap “befektetőt” ha izgalmas nekik, vagy valami látszat intézkedést (pl nem kell befizetni az alapítványoknak adható 1%-ot, az egyházit igen!).
Az ottlakók előnyt élveznek a nyerészkedőkkel szemben
A város helyi lakosai előnyt élveznek a lakhatás tekintetében a turistákkal szemben.
A munkanélküli emberek pedig elmehetnek majd közmunkásnak és hetente másik politikus havernak áshat majd víz elvezető árkot.
Persze lehetett volna itt okosan és gyorsan is tenni a cégekért és emberekért: az állam lemond a 400.000 Ft bruttó alatti járulékokról 3 hónapig, ha az adott időszakban a cég forgalma legalább 30-40%-ot csökkent, plusz az áfát csak akkor kell megfizetni, amikor az ellenértéke megérkezik. Ennyi pont elég lenne.
Ugye aki gyorsan segít, duplán segít és ezek valódi értékel rendelkező döntések.
És ha azt már hazavitték, onnantól nem lehet elvenni, mert egyből kommunizmust kiáltanak a károsultak. És onnantól megint a a kisember fizeti meg.
Pedig ugye azért volt olyan nagy az az osztalék, mert alacsonyak voltak a bérek. Amiből majd a kisember fizeti meg…
Egyszerű megoldás lehetne, ha osztalék vagy bónusz csak 3 évvel később kerülhetne kifizetésre.
Mintha 2008ban is hasonlokepp mentek volna a penzugyi cegek mentocsomagjai….
Reméljük, hogy az államok – legalább részben – észnél lesznek.
A részvényesek egyben a megtakarítók is, nem? Akkor a 7 bő esztendőben ők jártak jól, tulajdonképpen megérdemelten. Aztán a 7 szűk esztendőben majd ebből élhetnek. Persze egyetértek, ez így túlzás, az ilyen nagy cégeknek legalább 1 évnyi bérköltséget tudniuk kéne vállalni. Igaz, részvényesként meg azt mondanám, miért fizessem egy évig a bérüket, ha előreláthatólag 2-3 évig nem lesz bevétel, kész pénzügyi öngyilkosság. Nehéz ez…
Különösen egy olyan válságnak mindig kitett iparágban, mint a turizmus és a légiközlekedés.
Hogy azt kell kibírni két évig, vagy egy teljes leállást 4-5 hónapig, nincs nagy különbség.
Azért azt viszont látni kell, hogy itt nem csak a járvány miatt csökken az utazási kedv, nem csak a járvány miatt nem mennek koncertre, hanem mert az állam ezt megtiltotta.
Ha piacgazdaság, akkor a korlátozást fel kell oldani.
Ha egy mellettem lévő farmon fertőzés alakul ki, az állam prevenciós céllal leöli az én állataimat is. De lássuk be, ezért kompenzáció jár.
Mindaddig, amíg nincs kapitalizmus, az állami mentőöv indokolt. (na nem az adócsaló airBNB tulajokra gondolok). De az tarthatatlan, hogy az állam bezárja az éttermemet és én fizessek ezért bérleti díjat.
Még ha csak 4 hétre is.
Sok téren naivnak tartom magam, de a növekedjünk vs. takarítsunk meg vitában azért az látható, hogy cég/állami szinten nincs más lehetőség, mint a növekedés minden áron…
Management iskola első órán tanítják, amilyen szabályt bevezetsz a számonkérésre, a beosztottak arra fognak optimalizálni… A jelenlegi világgazdaságban egyetlen számonkérés van: Mennyit növekedtél?
Ez mind gazdasáilag mint politikailag elvárás, innentől kezdve pedig egy cégnek/államnak nem lehet az a célja, hogy akár csak annyit is megtakarítson, vagyis parkoltasson annyi pénzt (mondjon le a növekedés egy részéről = adjon előnyt a többieknek), hogy hónapokig kibírja bevétel nélkül… Pláne ha az egész szektora bedől, akkor pl a kkvnak hiába van 3-6 havi tartaléka, ha nehezen indul újra a szektor lehet az sem elég…
Ott van pl. a gringo. Gyakorlatilag úgy nőtt fel a cég, hogy az állam által telepített publikus töltőkön töltöttek ingyen, egyfolytában, sorba cserélgetve az autókat teljesen kiszorítva azokat akikre eleve az egész rendszer ki lett találva.
Amikor elindult, hogy fizetős lesz a töltés akkor kezdtek el építeni saját töltőket.
“nem fizetni áfát és rengeteg egyéb terhet, amit a hoteleknek kell, ezért versenyelőnybe kerülni”
Fizetek: átalányadót, ingatlanadót, idegenforgalmi adót, turizmusfejlesztési hozzájárulást, a jutalék számlák után fordított áfát.
“zavarni az ottlakókat a gangon hajnal kettőkor végighúzott kerekes börönddel, a tajrészeg bunkók üvöltését hallgatni sem alapvető emberi jog.”
Általánosítás.
“Az ottlakók előnyt élveznek a nyerészkedőkkel szemben”
A vállalkozókat utoljára Kádárék hívták nyerészkedőnek.
Iszonyatos pénzt hoznak ide ezek az éjszakánként jellemzően 30-50 eurót fizető turisták. És nem fognak 10x ennyiért hotelbe menni. Az éttermek, fogorvosok, pubok, fürdők stb. lehúzhatják a rolót nélkülünk.
Egy ilyen mértékadó gazdasági bloggertől több körültekintést várnék, mielőtt ilyen kijelentéseket tesz.
A világon mindenütt baj volt a “túlturizmus” és a 3000 forintos repjegyek, amik ezt kiváltották. Minden város belefulladt a turistákba, akik ráadásul még csórók is voltak, fapadossal jöttek és airbnb-ben aludtak, 20 eurót költöttek kajára a helyi közértben. Nagyobb volt a káruk, mint a hasznuk.
Szerencsére a járvány ezt most megoldotta a sok rossz hatása mellett.
Értem én, hogy te ebből éltél és hidd el, nem örülök a személyes veszteségednek, de annak igen, hogy ennek most vége, bár valószínűleg csak átmenetileg.
Egyébként 27% ÁFÁ-t fizettél, mint a hotelek?
Ugye, hogy nem.
A hasznod 30%-át fizetted be adóba?
Ugye, hogy nem.
Megfeleltél méregdrágán minden tűzvédelmi, egészségügyi meg minden előírásnak? Nem éghető szőnyeget kellett venned, meg a többi drága kiadás, ami egy hotelt terhel? Tűzvédelmi oktatásra is sokat költöttél?
Ugye, hogy nem.
Ha volt takarítód, fizettél utána járulékokat?
Ugye, hogy nem.
Na erről beszélek, mint nem annyira tisztességes versenyelőny.
Az emberek lakásokat adtak ki hotelként üzemeltetve, csak kötöttségek nélkül.
Zavarva a ház lakóit és a kerületben élőket.
Kérdezd meg a bulinegyedben azokat, akik eleve ott éltek és nem csak nyerészkedés miatt vettek ott lakást (hívjuk őket egyszerűen csak a többségnek), mennyire bánják, hogy nincs telehányva minden, senki nem árul drogot és éjszaka lehet aludni.
Miklós, tudom hogy te is mögé tudod gondolni a követlkezményeket és ez most nem ebben a témában kifejtős cikk.
Már valaki hozzászólt korábban ehhez. Néhány dolgot még hozzá:
Logikus Egy olyan országban ahol a fékek és ellenysúlyok hatékonyan működnek, a társadalomnak igénye van a dolgok átlátására és ezt ki is tudják kényszeríteni erős civil mozgalmakkal. Ahol az emberek többségét nem lehet manipulálni hamis hírekkel és a rövidtávú érdekeikre való rájátszással. Ahol a politikusok a saját karrierjük feláldozása árán is egy picivel több olyan döntést hoznak, amelyek hosszútávon hoznak csak hasznot. Nos ott jól működhet.
Melyik ez az ország?
Ez vezet át majd át jó sok helyen a kapitalizmusba oltott államszocializmusba, aminek már eddig is megvoltak a maga megvalósításai (nem is K.Európára gondolok). Valszeg elkerülthetetlennek tűnik, de ára lesz. Nagy.
Abban igazad van, hogy az relativ, mi kell az országnak, hiszen az olcsó tömegturizmusból is profitálunk. Ebből él fél Bulgária.
Viszont vannak, akik kikerülik az adózást (még ha te nem is), igaz, ez a lakáskiadókkal is így van.
Ha ez egy normális ország lenne, akkor a ‘hagyományos’ lakáskiadás után fizetendő adó felét le lehetne írni az adóból és max 7%-ot kéne ténylegesen adózni. Mindenki fizetne, ugyanannyi lenne a bevétel.
A KATA egy igen igazságtalan adófajta.
Képzeld el, hogy valaki tanárként eddig 250 nettót keresett, most 125 netto a fizetése.
Nyilván ebből nem tud KATA-t fizetni, mert a minimálbér se maradna.
A KATA-s vállalkozó, aki meg havi 900.000-t keres, annak nyilván nincs ilyen gondja.
De leginkább nem is a KATA a probléma, hanem a KATA+szalon bérleti díj párosítás pl fodrászoknál. Ezért is lett feloldva a tilalom, ami a kormány remek döntése.
Csak azért létezik az ingatlanok jelentős része a városokban, hogy egy másik városból odarepüljenek sokan és bebasszanak, azért vannak a kocsmák, azért a közlekedés, ezért kell dolgoznia, munkába járnia, autót vennie a pincérnek, lakáskiadónak.
Szerencsére nem is kell különösebben morogni azon, hogy ez így nem jó, a természet elintézi. Ha nem most, majd legközelebb, vagy azután.
Eddig is sikerült ellenállnom családi szinten annak, hogy “várost nézni” menjünk valahová, talán ezután könnyebb lesz a küzdelem.
MIndazokat meg kell menteni első körben, akiknek a legfőbb jovedelmi forrása a SAJÁT MUNKAVÉGZÉSE, függetlenül attól hogy katás vagy alkalmazott. Tehát ahol a cél és az elér eredmény egyfajta önfenntartás, tartalékkal vagy anélkül, látványos növekedés nélkül. Ha van némi tartaléka, azt betegség-öregség céllal gyűjtötte a többség, nem méltányos hogy előbb élje fel mind amit összerakott.
Fodrász, pincér, takarító, asztalos, mindegy, saját, személyes munkavégzés, kisegzisztencia, mivel ami most történik, arra semmiféle hatása nincs. Direkt áthidaló transzfer, ennyi. mert éhenhal, most vagy idősen-betegen kicsit később.
Az első pont a megmenteni kívánt ágazatok között a hotelek lesznek.
Egy ilyen felosztást tudok elképzelni:
Kifizetjük a hotelekben dolgozók alapbérének pl. a 75%-át. Ebből a hotel üzemeltetőnek legalább 50%-át ki kell fizetni a személyzetnek. A maradék összeg pedig “fenntartásra” megmarad, nehogy A Tulajdonos veszteséges legyen. Szomorú és felháborító
“Last year, Boeing’s spending on lobbying topped $15.1 million, federal records show. The company ranks No. 10 in lobbying activity in Washington since 1998”
Semmi másra, fix cégtől, kell vagy sem.
Inkább csináltak volna meg 20x annyi utat aszfaltból, hitelre.
Ellenben ez az év pluszos lesz, mert minden rendezvény lemondva, ami fixen bukó anyagilag az önkormányzatnak, alkalmazott alig, iskola és társai már rég az államé.
Ebből tervezik a szegénységet valahogy visszaszorítani. Nem fog sikerülni, de legalább megpróbálják. Ez is valami.
Sajnos nemigen érdekelt egy város sem, hogy fenntarthatóan csinálja a dolgait, még ha tudná, akkor sem.
Endre ba, te vagy az?
Nekünk van 20+ milliónk.
Hova tegyük hogy el ne vegyék???
Arany?
Részvény?
Külföldi számla??? Köszönöm a választ.
A KATA egy rendkivul igazsagtalan ado (azokra nezve, akik rendesen adoznak). A KATAt lehet szuneteltetni, a 250k nettoju (gondolom nem alkalmazott, csak EV-s tanar) eddig a megsporolt adot es jarulekot (ami csak jelzem a korabbi nettojanak a ~40%-a (300k bevetel mellett) eltette nehezebb idokre. Szoval eddig nem adozott rendesen a KATAs, most meg egyaltalan nem akar. Szep.
Ha főszezonban nincs hely, akkor a hotel a tervezett maximális kapacitásán pörög és nagyon jól megy neki.
Tudsz olyan hotelt mondani, ahol februárban is teltház van?
Ezért sokan rengeteg időt, pénzt, egészséget veszítenek ingázással, vagy szorulnak ki a munkaerőpiacról.
És, nem csak a belvárosból, ennek a hatása továbbgyűrűzött az egész városra, agglomerációra (reggeli dugók, elégtelen agglós tömegközlekedés), hiszen kijjebb költözik mindenki, és az viszi fel az árat.
Ez keveseknek jó, sokaknak rossz.. azt értem, hogy egyéni szinten ez egy nyereséges üzlet, de társadalmi szinten káros.
Az alap gondolatoddal egyetértek, de erre a helyzetre történelmi példákból, tényleg nem lehetett volna felkészülni!
Nem vagyok sátorozós fajta, szeretek hotelben, apartmanban megszállni egy fárasztó nap után. Tavaly és előtte pedig már nyűg volt a foglalás. A kapzsi szállásadók többsége már nem adott egy éjszakára szállást, hanem elvárta, h min. 2 éjszakát foglaljunk, úgy “nem bánja ha csak 1 éjjelre maradunk”…
Cseppet sem sajnálom a szállásadókat… szanálódjanak csak. Ezen a nyáron csakazértis kipróbálom a sátort, legalább az a pénzem is megmarad. 🙂
Amíg nem “túl nagy”, addig no problem: becsődölhet, tönkremehet, utcára kerülhet. Akár örökre hajléktalanná válhat. Öngyilkos is lehet. Kit érdekel?! Az ő baja, vessen magára. “Tisztul a piac”, meg “vesztesek is kellenek, különben hogy lennének nyertesek?”, egyébként is, “üzletben nincs barátság”.
Ellenben, ha “túl nagy”, akkor valójában nem az ő baja a probléma, hanem, hogy minket, “nyerteseket” is magával ránt. Ezért kell őt “megmenteni”.
Nincs itt más, csak a jó öreg önérdekkövetés: a “nyertesek” mentik (át) saját magukat, gazdaságilag, politikailag, mindenhogyan.