Napelemek: változó elszámolás

A napelemek megtérülését a nullszaldós elszámolás tette lehetővé, illetve hozta le a megtérülés időtartamát 10-15 évre. A nullszaldós elszámolás lényege, hogy az áramszolgáltatónak át kell vennie tőled a megtermelt felesleges áramodat és utána ugyanannyit használhatsz bármikor máskor elszámolási időszakon belül.

Tulajdonképpen egy ingyenes akkumulátorként használhatod az áramszolgáltató hálózatát nem csak napközben, de nyári-téli viszonylatban is, a nyáron megtermelt felesleges áramodat ingyen “tárolja” a téli felhasználásig a szolgáltató.

Ennek lesz vége 2024 elején egy uniós jogszabály miatt. Onnantól kezdve eladod a felesleges áramot gombokért a szolgáltatónak és piaci áron veszel tőle áramot, amikor szükséged van rá. Mivel az áram árának 60%-a hálózati díj és egyebek, fele annyit sem fogsz kapni a betáplált áramért, mint amit fizetsz a vételezett áram után. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy mennyiért fogja átvenni az áramot a szolgáltató. Már önmagában az nagy érvágás, ha ugyanannyiért veszi át, mint neked adja, csak éppen felszámolja a vételezett áramra a hálózatfenntartás díját is. (Amit most nem tehet.)

Az még kérdés, hogy a már meglévő napelemek tulajdonosai az eredeti feltételekkel használhatják-e a már telepített rendszereiket. Ne felejtsük el a 4 kW feletti rendszerek adóját sem, ami jelenleg 0 Ft, de bármikor lehet akármennyi. (Azt, hogy a napelemeket telepítő vállalkozások úgy hallották, hogy a régieknek talán majd jár még a null-szaldó, ne vegyük készpénznek, hiszen elemi érdekük, hogy így gondolják, mert egyébként senki nem venne napelemet a következő években. Ami biztos, hogy senki nem tudja még, hogyan lesz.)

A napelem-parkokat is sikerült megadóztatni a garantált átvételi ár mellett is, még ha nem is így hívják a dolgot, hanem menetrendi előrejelzésnek, ami jó esetben havi 50-60 ezer forintjába kerül a napelem-parkok tulajdonosainak s várhatóan folyamatosan nőni fog ez a költség. Ilyen tételeket kitalálni és bevezetni nem tart soká, ha az akarat megvan rá.

Ha most akarsz napelemet felrakatni, érdemes a változással kalkulálni, még akkor is, ha nem tudjuk, fogja-e érinteni a régi napelem-tulajdonosokat.

A villanyautosok.hu cikke a témában erre található.

Share

93 hozzászólás

  • szocske
    Egyébként itt egy érdekes és ötletes megoldás, nincs visszatáplálás a hálózatba, a megvalósítás pedig annyiba került, mint egy ad-vesz órás hmke.
    ősztől tavaszig persze egyelőre van kivét a hálózatból, de őt pont nem izgatja majd, hogy van vagy nincs szaldós rendszer.
    Tervben van a rendszer fokozatos bővítése, keletre és nyugatra tájolt napelemekkel, további akkuval, akkor egyre hosszabb lesz az az idő, amikor nincs szükség az áramszolgáltatóra.

    villanyautosok.hu/2020/02/28/napelemmel-es-akkuval-fuggetlenek-lehetunk-az-aramszolgaltatotol/

  • szocske
    a melegvíz sztem a legizgalmasabb kérdés… a többség gázkazánja 25-35 kW teljesítményű, pedig a ház hőigénye 3-5 kW (kivéve ha véletlenül -20ban nyitva maradt minden ablak fél napra).
    Ennek kellemetlen mellékhatása, hogy a gázkazán meg sem közelíti a prospektusban lévő csodálatos hatásfokot, mert ennyire nem tud lemodulálni.
    Azonban a melegvíz miatt kell a nagy teljesítmény, hogy ha kinyitod a csapot gyorsan legyen forró. A tárolós megoldások hátránya, hogy nehéz belőni a méretet, vagy feleslegesen nagy, és akkor sok a hőveszteség, vagy a hétköznapokra tökéletes, de ha pl. vendéget fogadsz a család már nem tud meleg vízben zuhanyozni.
    Napkollektor nyáron túltermel, télen nem ad elég meleg vizet. Egyelőre nincs tökéletes ötletem erre… Talán egy hőszivattyús villanybojlert választanék…
  • LSV
    ” A tárolós megoldások hátránya, hogy nehéz belőni a méretet, vagy feleslegesen nagy, és akkor sok a hőveszteség, vagy a hétköznapokra tökéletes, de ha pl. vendéget fogadsz a család már nem tud meleg vízben zuhanyozni.”

    Szerintem a napkollektor felejtős. Ki akarja azt nyáron takargatni mikor nincs elhasználva az előállított melegvíz (haveromnál ilyen a helyzet)?

    De mi a gond a jól megválasztott HMV tartállyal? Értem én hogy veszteség van a tárolásnál, de ezt kompenzálja az “ingyen” áram. Ahogy írtam, nálam tökéletes a 6kW fűtőbetét a 200l tartályban (7 személyes háztartás), és mellette a beépített hőcserélő a gázkazánra. Ha hirtelen kezd fogyni a melegvíz, akkor a gázkazán is beindul, de alapból a villany fűti fel. Még sosem fogyott ki a melegvizünk, persze ehhez gáz is kell hogy legyen.

  • szocske
    nyáron nem gond a tárolós, mert van bőven energia felfűteni. Bár akkor ott a hátrány, hogy fűti a házat a tartály, amit utána hűthetsz klímával.
    Télen viszont, amikor – sziget üzemet feltételezve – szűkös az energiaforrás, nem előnyös, ha túl nagy a tartály. Persze ilyenkor legalább a házat fűti a tartály hővesztesége.
  • Szabolcs
    szocske
    2020-06-24 at 11:48
    kapaszkodj: nyáron SEMMIT nem csinálok a felesleggel.

    Akkor egy láma kérdés, ráadásul lehet, utána is tudnék nézni. Nekem eddig csak kollektorhoz volt szerencsém (családban az volt), az termel akkor is, ha nem kell.
    A napelemben is létrejönnek a szükséges feszültségek gondolom, de ezek szerint ott nem gond, ha nem vezeted el (és így nincs “áram”)? Ettől még “kopik”, nem? Tehát a napelemen “belül” sincs áram?
    A HMV-re akkor továbbra sincs univerzális és banális megoldás 🙁
    Mármint a villanybojleren kívül, ami azért nem hatékony, és télen lehet, hogy drága lesz elmüs áramról…
    Persze csak ha tényleg megszűnik a szaldó. Bár mikor a villanyautós url-en olvastam még kiszámoló cikk előtt, ott írták páran, hogy aki előbb lezsírozza a szaldós elszámolást mint 2024, az maradhat benne…

  • Valamirandom

    Ha te energetikai mérnök vagy, akkor az jól mutatja a képzés színvonalát.
    Azt írod, az inverter miatt rosszabb minőségű (WTF) a termelt energia, érvelsz a hatalmas, forgó gépek mellett, és azt sugallod, hogy 240V váltakozó feszültséget vesznek le a generátor kapcsairól.
    A fel-letranszformálás nem rontja az energia “minőségét”?
    Vagy mondjuk az, hogy a szerencsétlen amper kilométereken keresztül melegíti a távvezetéket feleslegesen, esetleg nincs rossz hatással a motivációjára?
    És akkor még nem is beszéltünk a ki-tudja-honnan-jött import áram “minőségéről”…

    “Az orosztól meg nagyon nehéz elállni sajnos, 40 éve ebben van tapasztalatunk, az oktatás, kísérleti reaktoraink, minden erre van ráállva, ebből nehéz lenne átállni.”
    Ugyanez igaz a politikára is. 40 év gulyáskommunizmusból nehéz lenne átállni, ezért van most kicsit megfakult színű narancskommunizmus a nyakunkon.

  • Deviáns

    Azt hiszem, értem mire gondolsz, de az én fülemet bántja a “rosszabb az áram minősége” megfogalmazás, lehet, hogy kevésbé szakmai közönségnek megfelelő.
    A helyes megfogalmazás valami olyasmi lenne, hogy nem kiszámítható napelem termelése, így a villamos irányítónak kell gondoskodnia a tartalék erőművek ki/bekapcsolgatásásval, teljesítményének szabályozásával a hálózat stabilitásáról. Erről volt szó itt is korábban. A németeknél komoly gond van ebből.
    Sok éve (>5) voltam egy bemutatón, ahol pont a mavires emberkék mondták, hogy a hivatalosan beépíthető inverterek sokkal jobbak (hálózatra kerülő zavar, csoinus fi), mint az elvárás, így a “rosszabb az áram minősége” szerintem nem áll meg.
  • Deviáns

    Az atomban egyetértünk 🙂 de ha a politikusok nem variálnának már meglenne. Még Gyurcsány idejében voltam Pakson üzemlátogatáson. Akkor azt mondta ott a bemutatást végző emberke, hogy az áramszolgáltatónak (nem emlékszem az akkori nevére) meg van a tőkéje paks2-re. Aztán jött 2008 és gondolom úgy ahogy a gáztározók depógázaival zsonglőrködtek, hasonló módon elszívta ezt a pénzt is a költségvetés.

    : kíváncsiságból megnézném a rendszered. Mibe került a telepítés? Nem melegszik ha nem kapcsolod be nyáron?
    Azzal egyetértek, hogy a melegvíz előállítás miatt a szükségesnél jóval nagyobb gáz kazán kell (nálam kb 16kW/4kW), ha jól hőszigetelt a ház. Ha a kazánom mellé tenném a gyári 40 literes HMV tárolót, 3 perc alatt tolná fel 60 fokra.

  • Joy
    fura ez a felsőbbrendűségi “zöld” szóhasználat (NEKEM fontos, hogy mit hagyok…), miközben elmondásod szerint beruháztál villanyautóra+egy hibridre+meg egy nyáron alig kihasznált (6-ból 1 inverter) napelemre. Kis családomnak ezzel szemben elég egy (dízel)autó, és klímázni sem kell a lakást a falak miatt. Minden felesleges beruházás eredménye nagyobb ökolábnyom, esetedben több autó -és napelemhulladék. Lerí a fanatizmusod, de ennek ellenére nem érzem, hogy valós a tartalom, valóban zöldebb lennél, kisebb lábnyommal.
    Továbbá a nappali otthoni töltés ideája mögött azért megnézném, mennyien tudják napközben otthon tartani/tölteni az ingázásra(!?) használt e-autót.
    Heti min. 14x mostok? Vagy túl nagy a család, vagy kicsi a gép 🙂 (Nálunk a fele se kell 4 főre.)
    @devians Fordítva van inkább gond:Mo-n rengeteg helyen nem stabil a hálózat és ez idő előtt kinyírja az invertert
  • LSV
    Van mikor többször is. Írtam feljebb, 7 fős háztartás, benne 4 kicsi gyerekkel. 10 éves samsung mosógép 6kg, a szárítógép meg 8kg kapacitású. Mi azért külön mossuk a fehéreket és színeseket (ez már eleve két külön mosás ugye), és van mikor ágynemű, törölköző stb mosás is van, ilyenkor 3* is mennek a gépek, így jön ki az átlag 2 mosás/nap. Remélem 5 év múlva (mikor a legnagyobb 14 a legkisebb meg 7 éves lesz) már nem kell ennyit mosni 🙂

    Olvastam a villanyautós cikkeket. Hát lehet elszabtuk, hogy nem kombinált inverterre ruháztunk be (sziget+visszatápláló üzem), de szerintem a 0% hitellel még így is kifizetődő a beruházás.

    A házban okosotthon vezérlés van, szünetmentes tápellátással, de az elmúlt 5 évben nem láttam logolást arról hogy a szünetmentes fázisjavítást vagy feszültség emelést/csökkentést alkalmazott volna (lehet szimplán jó helyen lakunk).

  • szocske
    @devians félreértettetek. Nincs sziget üzemű rendszerem, csak egy példát hoztam buta példája ellen. Nevezetesen ahelyett, hogy 3500 kWh éves fogyasztásra vásárolok 1 millióért 3kWp napelemet + 200 millióért 1500 kWh akkut, sokkal ésszerűbb (és azonos eredményt hoz) 6 millióért venni 20 kWp napelemet és 3 millióért 20 kWh akkut, mivel előbbi ára 201 millió, utóbbi ára 9 millió és mindkettő képes sziget üzemben biztonságosan ellátni egy 3500 kWh éves fogyasztású családi házat.

    Az én rendszerem egy 5 éves 3kWp napelem, klímás fűtésrásegítéssel, mellé pedig idén került egy 2,5kWp rendszer villanyautó töltésre. A hibrid Prius Plustól még valóban nem sikerült elszakadni, pedig egyre inkább felesleges, évi 2-3000 kmt fut mindössze. Messzire is Ioniq-kal megyünk, akkor jön a Prius, ha sok a csomag vagy 5-7 fő utazik.

  • szocske
    , a dízellel a fő gond, hogy megöli a gyerekeinket, így nem is kérdés, hogy szennyezőbb vagy sem (nem az), mint egy elektromos autó, a fő probléma, hogy babakocsi magasságban okádja az égésterméket.
    A klímát fűtésre használjuk, hűtési igény minimális, erre nem vettünk volna klímát. Persze így, hogy fűtés miatt van, előfordul, hogy nyáron is bekapcsoljuk. Amikor olyan a nyár, hogy van 2-3 hetes szakadatlan kánikula, akkor a 2. hétre már átmelegszik a ház, ilyenkor szoktuk használni. Évente kb. 5 napot megy hűtés üzemben. Ennyit kibírnánk nélküle, de éves 100 napot megy fűtés üzemben.

    Nappali töltés: technikai oldalról lényegtelen kérdés, hogy a házad garázsában vagy a munkahelyed parkolójában töltődik déltájban a villanyautó, amikor a környékbeli napelemek csúcson termelnek. Pénzügyi okból 5 év múlva talán jobban jár, aki otthonról dolgozik és házon belül felhasználja a termlést.

  • szocske
    mi az, hogy “kopik” a napelem? Nem fog tönkremenni ha nem használod fel az áramot, mint egy kollektor, amiben felforr a víz. Pénzügyileg persze ma még erősen kérdőjeles. Legalábbis az olcsó magyar lakossági áramár mellett.
  • rmm
    Na, akkor most már megéri végre házi akksi gyártó/forgalmazó vállalkozást indítani?
  • Sunhelios
    Joy
    “Továbbá a nappali otthoni töltés ideája mögött azért megnézném, mennyien tudják napközben otthon tartani/tölteni az ingázásra(!?) használt e-autót”

    Pont ez a baj, a linkelt cikkben is írjak, hogy a legtöbb helyen amikor a termelés van, nincs fogyasztás, mert nincs otthon sem ember, sem autó. Igazából két eautó kell, és napi váltásban használni. Vagy egy eautóhoz két könnyen cserélhető akkupakk, amit esténként konditerem helyett apa kicserél az autóban.

  • attila
    Évi néhány alkalomra tényleg nagy luxus a prius. Szerintem érdemesebb kölcsönözni erre a néhány alkalomra. A töltéshez annyit tennék hozzá, ha egy multi felvonul simán csinál néhány száz töltőt a parkoló autóknak. Akkor akinek e-autója van töltheti ott és mondjuk nem kell fizetni érte vagy csak félárat. Akkor mikor csúcson termelnek a napelemek. Ne mindig az otthon töltésben gondolkodjunk! Az hogy hol töltünk csak megfelelő infrastruktúra kérdése, az meg csak pénz kérdése. Egy multi hosszú távra tervez nem úgy mint a magyar. Ha 20 év alatt térül meg neki akkor is megcsinálja. A szaldós rendszer nyilván azoknak fog megszűnni akik 2024 után telepítenek. Ne felejtsétek el hogy rengetegen állami hitelből telepítettek, telepítenek, az meg állami pénz, ugye nem gondolja senki hogy az állami saját magát fogja megszívatni 🙂
  • headset

    “Nekem eddig csak kollektorhoz volt szerencsém (családban az volt), az termel akkor is, ha nem kell.
    A napelemben is létrejönnek a szükséges feszültségek gondolom, de ezek szerint ott nem gond, ha nem vezeted el (és így nincs áram)?”

    Ha a napelemre nincs fogyasztó kapcsolva, akkor egy kicsit megemelkedik benne a feszültség és leáll a töltésszétválasztás. Ez semmilyen módon nem károsítja. Csak annyi történik, hogy mivel az áramló elektronok nem viszik ki belőle az energiát, egy kicsit jobban melegszik. De mivel a hatásfoka nagyságrendileg 10%, ez csak ennyi többlet hőenergiát jelent.

    A napelem működését egy vízanalógiával úgy lehet elképzelni, mintha egy lépcsős medence lenne. Az alacsonyabb rész az n adalékolású tartomány, ahol a többletelektronok (víz) vannak. A magasabb rész a p tartomány, ahol elektronhiány van (nincs víz).

  • headset

    A kettő között van egy nem túl magas elválasztó fal. Ez a p-n átmenet.

    A medencét a fény fotonjai, mint sörétek bombázzák. Amikor egy sörét kiüt egy vízcseppet, az átugorhat a falon a felső medencébe. Ha csővel összekötjük az alsó és felső részt, vizimalmot hajthatunk. 🙂

    Ha a két medencét nem kötjük össze, akkor a felső medencében annyira megnő a vízszint, hogy a víz visszafolyik a fal felett és beáll egy egyensúly.

    Nagyjából.

  • Joy
    a fogyasztói társadalomban te egy fogyasztó vagy, akit minél több termék vásárlására (fogyasztására) akarnak rávenni. Most épp az a trendi, hogy zöld színűre “festik” az árut, mert akkor könnyebben megveszed, és többet veszel belőle. Azért hogy fogyassz, nemcsak zöldre festik a saját portékát, hanem a másikat kicsit be is feketítik.
    Végül azt látod a szemed előtt, hogy dízellel hosszútávú gyerekgyilkos leszel. Arra már nem emlékszel, (nem emlékeztetnek), hogy te még ólmozott benzingőzt szívtál gyerekként minden nap.
    Németországban, a dízel őshazájában 1990-2016 között 67%(!)-al csökkent az NOx kibocsájtás, miközben a járműpark 50%-kal, darabra 15 millióval (30-ról 45-re) nőtt! A mi 3,5x kisebb országunkban 2016-ban összesen nem futott 3,5M autó.
    Ezen számok alapján már minden német gyereknek betegnek kéne lennie, és a varható élettartam nálunk kéne hogy magasabb legyen. Neeem?!
  • Skygineer
    Fú nagyon el vagy rugaszkodva a valóságtól, tehát pakoljunk tele mindent napelemmel, oké. Leírtam, hogy nem értek egyet paks2-vel jelenlegi formájában, de még mindig én vagyok a lobbizó és véres szájjal harcolsz a napelemekért, miközben azt is leírtam, hogy nagyban támogatom törekvéseidet. Miért találkozom mindig ezzel a megújuló pártiak táborában? Elárulom, hogy paks2 FELÉT!! kiváltani napelemmel+infrastruktúra, többe kerülne, mint az egész paks2 beruházás, ha nem tudod, hogy miért nincs miért tovább beszélgetnünk. Az atom és megújulók nem konkurenciák, együttes működésükkel lehet felépíteni egy biztonságos rendszert (elárulom, hogy még gáz is kell hozzá). És nem, a lakosságnak még mindig nincs pénze 9 milliós beruházásra, sőt 3 milliósra sem.
  • szofter
    Nem szigetüzemre gondoltam, maradhat a visszatáplálás, csak beiktatsz egy akksit is a rendszerbe. Első körben azt tölti a napelem, aztán amikor az “megtelik”, a többi már mehet az alacsonyabb átvételi áron a hálózatra. Így meg lehet spórolni a különbözetet (a rendszerhasználati díjat) azon is, amit instant felhasználnak a kütyük a házban, meg azon is, amit az akksira tölt a napelem napközben, és onnan húzza be este. Így a “nem megy a cirkó/nincs elég áram a hőszivattyúhoz” probléma sem merül fel, mert ha az akksiban nincs elég, akkor van a hálózatról, a ház kigyulladására meg biztosítást kell kötni. Csak az a kérdés, hogy tartanak-e már ott az akksiárak, hogy ez így megérje az akksi élettartama alatt a kb. 20 Ft/kWh rendszerhasználati díj megspórolását.
  • Skygineer
    @valamirandom erre gondoltam “minőség” alatt (remélem megosztható):

    mvmpartner.hu/-/media/MVMPartner/Documents/Dokumentumtr/Erdekessegek/A-szintetikus-inercia-szerepe.pdf?la=hu-HU

    Olvastam újat én is, de nem tűnik egyszerűnek a megfelelő szabályozás kialakítása a megújulókkal, gyerek cipőben jár, és még mindig messze nincs annyi termelő. Úgy látszik megoldható, a kérdés mindig az, kinek éri meg, és megéri egyáltalán foglalkozni ezzel.

  • Joy
    az átlag multi NEM költ hosszan megtérülő beruházásokra. Ami nem jön vissza max 2-5 év alatt, abba nem fektet.
    Ami húsz év alatt térül meg, az nem befektetés, hanem látványos látszatberuházás. Az Audi teteje is tele van napelemmel, biztos azzal kezdődik minden, a gyárat bemutató prospektus, miközben a villamosenergia szükséglet egy kis részét fedezi csupán.
  • szocske
    a napelem + 880 db tesla powerwall példád szó szerinti idézet volt, néhány éve egy Paks2 közeli szakember írta le. Ha tőle idéztél, és nem saját példa volt, ezt illet volna feltüntetni.
    Ha a saját szavaid, akkor Te vagy az a Paks2 közeli szakember.
    Ha közben kiábrándultál Paks2-ből, az a harmadik opció 🙂
  • szocske
    , a legnagyobb ellenség a pm2.5 és a pm10. Bizonyított tény, hogy a dízel füst számtalan betegséget okoz. Nem csak asztmát vagy tüdőrákot, de akár még demenciát is. Arról lehet vitát nyitni, hogy adott energiamix mellett tisztább vagy sem globálisan tekintve a villanyautó (igen, Európában országtól függően 20-80%-kal tisztább), de az vitathatatlan, hogy az áramot nem az óvoda parkolójában szokás hőerőművel termelni. A dízel autók viszont ott kerregnek minden reggel.

    Igen, én még szívtam ólmozott benzin füstjét. Egyrészt az, hogy még élek nem jelenti azt, hogy nem élnék tovább/minőségibb életet, ha nem szívtam volna. Másrészt nézd meg hány autó hány kilométert futott ólmozott benzinnel 30 éve, és mennyi autó szennyez ma.

    Statisztikát sem kell túrni, elég megnézni tetszőleges panel parkolóját, mindenhol egymáson állnak az autók, mert nincs elég parkolóhely. Ennyivel lett több autó.

  • szocske
    pontosan erről van szó. Az idén vásárolt napelemes rendszerem Huawei inverterén van BATT csatlakozó is. Nem volt semmi felára, ilyen. Vehetek hozzá LG RESU nevű terméket. Mai árak mellett nem éri meg, úgy 100 Ft/kWh áramár mellett (nicsak Németországban épp annyi) lenne nullán.
    Azonban
    1. az akkuk ára csökken
    2. ahol nem politikai kérdés az áram ára, ott nem 37 Ft
    3. jönnek majd a bontott villanyautó akkuk, még olcsóbban
  • Nacionalista

    Joy pont azt mondja, hogy a szennyezésre nem azzal kell válaszolni, hogy még több terméket fogyasztasz. Nem lenne olyan nagy baj a diesekkel sem, ha nem mindenki azzal járna a wc-re is.

    Pld. neked is van otthon 2 autód, klímád, napelemed. Nekem van egy autóm (1 kicsi diesel), ami fut évi 4000-t, meg van távhő, klíma nincs. Akkor melyikünk ökolábnyoma kisebb? Melyik a zöldebb megoldás?

    Nem azzal van a gond, hogy anyuka diesellel viszi a gyerekét oviba, hanem azzal, hogy autóval viszi.

  • attila
    Ez szerintem értelmetlen vita joyjal.
    Aki szerint minden ok a dízel, benzines autókkal, az álljon minden reggel mikor hideg a motor 10 percre egy euro3 vagy euro4 vagy régebbi autó mögé, vagy 2db euro5-ös mögé, szívja be ami kijön a kipufogóból, én is beszívom azt ami az enyémből kijön, aztán 1 év múlva beszéljünk ! Ha még akkor is mosolyog vki azon hogy a dízel és a benzines nem káros akkor az meg is érdemli a sorsát….
    Ja igen, szóval a multik nem hosszútávra ruháznak be csak rövid távra ??? Ez ugye nem komoly ? Egy Erste, Rafi, K&H, Aldi, Lidl, Tesco, Spar, Audi, BMW, Merci, Valeo, Continental, stb. mind-mind néhány évre terveztek mikor ide jöttek 😀 Az ne zavarjon hogy a legtöbb 5-7 évig nem termelt profitot, nemhogy a befektetése nem jött vissza !
  • szocske
    az a gond, hogy az embereket nem tudod megváltoztatni. Ha dízel SUV-val viszi anya óviba a gyereket, akkor nem fog biciklire váltani. Elektromos SUV-ra talán igen.

    Nyilván kevesebbet szennyez egy 4ezret, mint egy 40ezret futó autó, de az én két autóm közül is csak egy fut egyszerre. Persze legyártották, ami szennyezéssel jár. De ezt a logikát követve 4000 km-re autót tartani különösen szennyező, mert teljesen felesleges volt az autót legyártani ennyir kevés futásra.

    A klímát fűtésre használom, átmeneti időben, 400% hatásfokkal. Szerintem kevésbé szennyező, mint a távfűtés, amihez gázt égetnek 80% hatásfokkal.

  • Joy
    Sehol nem állítottam, hogy a dízel egészséges. Azt kérdőjelezem meg, hogy tényleg zöldebb lennék, ha lecserélem a család egyetlen autóját (dízel), kettő másikra (pl. 1-1 elektromos és hibrid). A túlfogyasztásra (és ezzel járó energiapazarlásra) szerintem nem a még több fogyasztás a zöld válasz. (1->2) Számomra a NEM FOGYASZTÁS (azaz kevesebb autó, ritkábban cserélve; klíma helyett jobb hőszigetelés stb.) a zöldebb felfogás, nem pedig a ZÖLD FOGYASZTÁS (költök sokat, fogyasztok, de zölden teszem, ugyanis HELYILEG kisebb az emisszó).
    A szolgáltató multikat nem ismerem, de ők amúgy is megoldják okosban a nyereséget lásd Wirecard.
    Az termelőiparban, ahol a munkáltatóm érdekelt (de autóiparban is, úgy tudom) csak olyan új fejlesztéseket indítanak, ami várhatóan kevesebb, mint 5 év alatt megtérül.
    Ezt a megtérülést a mindenkori kormányok is segítik támogatással, adókedvezménnyel. Pl
  • Joy
    Folyt:
    Ezt a megtérülést a mindenkori kormányok is segítik támogatással, adókedvezménnyel, pl Audi 40 milliárd Ft anno, ami az akkori létszám és bérszint mellett majd egy évre fedezte a béreket.
    Most büszkén mutatják, hogy a gyár tetején Európa legnagyobb szolár tetőparkját építették. Csakhogy annak költsége nincs a támogatás tizede sem, jelenértéken talán a huszada.
    Ugyanígy, az itthon gombamód szaporodó napelemes erőművek hány százaléka épült volna meg, ha a te 11 éves lakossági megtérüléseddel szemben nekik – a támogatásoknak köszönhetően – nem 4-5 év lenne a megtérülés?
  • Nacionalista

    Nem az embereket kell megváltoztatni. Mindenki azzal fog közlekedni, ami praktikus. Koppenhágában vagy Amszterdamban olyan a közlekedési kultúra, hogy sokaknak praktikus bringával. NY-ben a többség tömegközlekedik (igen, hatalmas dugók vannak, de ennek ellenére a lakosság jelentős része metrózik, a kőgazdag brókerek is).

    Azon kell változtatni, hogy praktikus legyen bringával/BKV-val utazni.

    Klímánál hogyan jön ki ez a 400% hatásfokot? Mert az definíció szerint nem lehet több 100%-nál. A kazánoknál is úgy lehetnek csak ennél nagyobb értékek, hogy trükköznek a hatásfok definíciójával, de pont emiatt nem összehasonlítható a kazán mondjuk egy erőművel vagy motorral.

  • Nacionalista
    Próbálok nem magas lóról beszélni, mert én is sokszor választom a kényelmet a környezet védelme helyett.

    De az triggerel, hogy ha valaki zöldnek gondolja magát csak mert vett egy elektromos kocsit. Nem attól leszel zöld amit megveszel, hanem attól amit nem veszel meg.

    Az, hogy te adod veszed a villanyautókat egy tök okés hobbi, én az oldtimeresekre is irigykedve nézek néha. De ne gyártsunk köré mitológiát, hogy vannak a környezetvédő villanyautósok meg a gyerekgyilkos dieselesek.

  • szocske
    “klíma helyett jobb hőszigetelés stb.)” – ezek szerint a te házadban nincs fűtés, passzív házban élsz?

    valóban nekem hobbi a villanyautózás, ugyanakkor a környezetemben több ember váltott már elektromos autóra, részben az én hatásomra. Az még viszonylag ritka, hogy egy család teljesen hagyományos autó nélkül éljen, nekünk is itt porosodik a prius, teljesen feleslegesen, abszolút racionális döntés lenne eladni és 2,5 év után már tudom, hogy nem is lenne gond, ha nincs. A sok csomagos utak problémásak, ezért most bicikliszállító vonóhorgot vadászom épp az ioniqra…

    Abban igazad van, hogy jobb meg sem venni egy autót, de én abban hiszek, hogfy minden egyes legyártott új autónak köszönhetően a “tápláléklánc” végén kiesik egy elavult, szennyező példány. Persze tudom, hogy ez nem feltételnül igaz, hisz nő az autópark…

  • Deviáns
    @Nacionalista
    Hát ja, örök vita, ki szennyez jobban, aki a hipermodern, zöldnek kikiáltott nagy SUV-al 9L fogyasztással megy 100km-t, vagy aki az 5,7L-t fogysztó 15 éves benzines Fábiával? Hozzátéve, hogy a mai autók alkatrészeit előbb kell cserélni, így itt is nagyobb a lábnyom. Magyarán Joy-al értek egyet, a fogyasztás( mint vásárlás) mérséklése az egyik legjobb út az ökolábnyom csökkentésére, nem a tök új zöld rendszámos SUV)
    Én a kádárkockát is lehoztam 0,21-es U-ra, ami a mai szabályok szerint is megfelelne (új építésűként), és igazából semmi exrta, csak meg kellett tanulni számolni középiskolai szinten.
    folyt…
  • Deviáns
    3 Rétegű alacsony K ablakok, palfonon álmennyezet, felette 10cm gyapot ( a födém szerkezetéből adódóan kellett így megoldani), aljzatban 5 cm lépésálló polisztirol (ma már többet tennék), lábazaton 6 cm zártcellás polisztirol, falakon 12 cm grafitos polisztirol (16cm simának felel meg). Klíma nem kell, a 40 cm tömör tégla nyáron sem melegszik 26°C fölé. Gondolkodtam, hogy a kalkulátort elküldöm Miklósnak, ha érdekli és megosztaná itt akkor előkeresem.
    folyt…
  • Deviáns
    Elég szomorú látni, hogy ma is úgy építik a házkat mint 20-30 éve, miközben kis gondolkodással nem kerülne drágábba, de sokkal kevesebb lenne a fűtés költsége.
    Kedvencem a hipernmodernnek hirdetett infra fűtés (szarkazmus), aminek valójában ugyanúgy 100% a hatásfoka, mint a sima fűtőszálnak, magyarán ugyanannyit fogyaszt, de legatább sokkal drágább.
    A másik a lyukacsos hőszigetelő tégla + hőszigetelés, hogy meglegyen az U<0,25. A tömör fal + hőszigetelés vékonyabb lenne (nagyobb belső m2), és a hőtároló lépessége is jobb, lassabban hűl ki/melegszik fel.

    bocs, eltértem a témától…

  • headset
    Nacionalista
    “Klímánál hogyan jön ki ez a 400% hatásfok?”

    A 100%-os hatásfok az energiamegmaradás törvényéből következik: Ha egy zárt rendszerbe (a szoba) x mennyiségű energiát viszel be (fűtőszálat izzítasz), akkor a szoba energiatartalma x-el (100%) fog növekedni.

    A klíma arra használja a mechanikussá átalakított elektromos energiát, hogy egy alacsonyabb hőmérsékletű helyről (utca) négyszer több hőenergiát vigyen át egy magasabb hőmérsékletű helyre (szoba). Az energia megmarad: az utca energiatartalma csökken, a szobáé nő.

    Ennek is van határa: a termodinamika 2. főtétele. Ha az utca 0 fokos, a szoba pedig 25, akkor a legnagyobb átvihető hőmennyiség az elektromos energia (273+0)/(273+25-273+0)~=11 szerese.

    A kondenzációs kazán hatásfoka azért lehet 100% feletti, mert a gáz fűtőértékét úgy mérik, hogy a keletkező H2O gőzként távozik. Ha lecsapatjuk a gőzt, további hőenergiát kapunk.

  • szocske
    az nem kérdés, hogy a 10 éves 5 litert fogyasztó kisautó környezetbarátabb, mint az új 10 litert fogyasztó SUV.
    Ami kérdés, hogy ha Gazdag Gizi mindenképp SUV-ot vesz, mert már a műkörmöse is azzal jár, akkor 10 litert fogyasztó dízelt, vagy elektromost vegyen.
    De nézhetjük azt is, hogy ha az 5 litert fogyasztó, csalószoftveres, a valóságban a megadott kétszeresét szennyező Fabiát nem SUV-ra, hanem egy hasonló hibrid vagy elektromos autóra cseréled, ami 3 vagy 0 litert fogyaszt, az jobb-e?

    Ugyanígy, ha én vettem egy klímát 300 ezer Ft-ért, amivel a fűtési energia igényem 30%-kal csökkent (fontos, hogy energiáról van szó, nem a fizetendő számla csökkent 30%-kal, az 50-nel csökkent!), az fúj, rossz, mert van klímám, de ha vettem volna 2 millióért extra hőszigetelést, amivel ugyanekkora csökkenést érek el, akkor én mentem meg a földet?

  • Lackö
    En csak azon kuncogok, hogy itt mindenki nagyon mernok es nagyon ert hozza es mindenki mas meg fogalmatlan. Aztan meg jon a ‘kinek az apukaja az erosebb’ kategorias ‘de en mar 25 eve is paksot reszelgettem’, amire a valasz: ‘akkor en 30!’.

    Cukik vagytok!

  • Deviáns

    Minden helyzet egyedi. Ha én is vasvillával hánynám a padláson a tízezreseket, nem vacillálnék azon, hogy a következő autóm egy e-niro legyen 8,6M-ért, vagy vegyek egy benzines oktáviát használtan 2,5M-ért, és 6M-t sosem tankolok bele…
    Egyébként pont az inverteres klíma az, amit én nagyon jó alternatívának tartok hűtésre/fűtésre. Ha jól tudom kb -10°C-ig levegős hőszivattyúként működik télen, az alatt sima fűtőszálat üzemeltet, mert leromlik a COP, így kíméli a technikát. -10 alatt meg 2 hét van egy évben általában MO-on. Nyáron megfordul az irány, de ugyanígy jó hatásfokkal. Ha nem lenne már kialakítva nálam a gázfűtés, én is ezt választanám. Viszont lecserélni a jelenlegi rendszert felesleges pénzkidobás, nem jönne vissza. A gázfogyasztásomból kb 80-100e Ft a fűtés. Ezen már nehéz költséghatékonyan spórolni. Többet hoz az internet előfizetés újratárgyalása (-3000Ft/hó)
  • kritizátor
    Én a kádárkockát is lehoztam 0,21-es U-ra

    persze pityu, 5 meg 10 cm-es hőszigeteléssel

  • szocske
    , rosszul tudod, a mai klímákban már nem jellemző a fűtőszálas fűtés, -25 fokos külső hőmérsékletig tudnak fűteni, nyilván egyre gyengébb hatásfokkal, -15-ben már alig jobb, mint egy fűtőszál, csak 150-170% a hatásfok 🙂

    Ellenállásfűtés a jobbakban az olajkarter előmelegítésre van, illetve a csepptálca jegesedése ellen utólag szoktak beépíteni. Az enyémben nincs ilyen, köszöni jól van enélkül is. Egyébként a 0 fok körüli külső hőmérséklet problémásabb neki, mint a -10, mert 0 körül általában párás a levegő, ami ráfagy a külső hőcserélőre, -10-ben pedig már általában száraz a levegő.

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

A hozzászólás párbeszédre van kitalálva és nem monologizálásra. Ezért fogalmazd meg úgy a mondanivalód, hogy beleférjen egyszerre egy hozzászólásba. Senki nem akar téged olvasni 15 hozzászóláson keresztül (rajtad kívül természetesen). Ha cikket szeretnél írni, ajánlom valamelyik ingyenes blog oldalt, azok valók ilyenre.

Minden hozzászólótól elvárjuk a minimális tiszteletet mások felé. Akiknek ez (még) nem megy, azoknak felesleges fáradnia a gépeléssel. Beszélj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled beszéljenek. Ennyire egyszerű eldöntened, megfelelsz-e ennek a feltételnek.

A hozzászólás nem alanyi jog, hanem egy lehetőség, ha olyat tudsz mondani, ami mások számára hasznos és építő. Köszönjük a megértést.

(Elnézést kérek mindenkitől, a fentiekért, sajnos a félreértések miatt kénytelen voltam leírni ezeket. Természetesen a te hozzászólásodat is szeretettel várjuk.)

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.