Napelemek: változó elszámolás
A napelemek megtérülését a nullszaldós elszámolás tette lehetővé, illetve hozta le a megtérülés időtartamát 10-15 évre. A nullszaldós elszámolás lényege, hogy az áramszolgáltatónak át kell vennie tőled a megtermelt felesleges áramodat és utána ugyanannyit használhatsz bármikor máskor elszámolási időszakon belül.
Tulajdonképpen egy ingyenes akkumulátorként használhatod az áramszolgáltató hálózatát nem csak napközben, de nyári-téli viszonylatban is, a nyáron megtermelt felesleges áramodat ingyen “tárolja” a téli felhasználásig a szolgáltató.
Ennek lesz vége 2024 elején egy uniós jogszabály miatt. Onnantól kezdve eladod a felesleges áramot gombokért a szolgáltatónak és piaci áron veszel tőle áramot, amikor szükséged van rá. Mivel az áram árának 60%-a hálózati díj és egyebek, fele annyit sem fogsz kapni a betáplált áramért, mint amit fizetsz a vételezett áram után. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy mennyiért fogja átvenni az áramot a szolgáltató. Már önmagában az nagy érvágás, ha ugyanannyiért veszi át, mint neked adja, csak éppen felszámolja a vételezett áramra a hálózatfenntartás díját is. (Amit most nem tehet.)
Az még kérdés, hogy a már meglévő napelemek tulajdonosai az eredeti feltételekkel használhatják-e a már telepített rendszereiket. Ne felejtsük el a 4 kW feletti rendszerek adóját sem, ami jelenleg 0 Ft, de bármikor lehet akármennyi. (Azt, hogy a napelemeket telepítő vállalkozások úgy hallották, hogy a régieknek talán majd jár még a null-szaldó, ne vegyük készpénznek, hiszen elemi érdekük, hogy így gondolják, mert egyébként senki nem venne napelemet a következő években. Ami biztos, hogy senki nem tudja még, hogyan lesz.)
A napelem-parkokat is sikerült megadóztatni a garantált átvételi ár mellett is, még ha nem is így hívják a dolgot, hanem menetrendi előrejelzésnek, ami jó esetben havi 50-60 ezer forintjába kerül a napelem-parkok tulajdonosainak s várhatóan folyamatosan nőni fog ez a költség. Ilyen tételeket kitalálni és bevezetni nem tart soká, ha az akarat megvan rá.
Ha most akarsz napelemet felrakatni, érdemes a változással kalkulálni, még akkor is, ha nem tudjuk, fogja-e érinteni a régi napelem-tulajdonosokat.
A villanyautosok.hu cikke a témában erre található.
ősztől tavaszig persze egyelőre van kivét a hálózatból, de őt pont nem izgatja majd, hogy van vagy nincs szaldós rendszer.
Tervben van a rendszer fokozatos bővítése, keletre és nyugatra tájolt napelemekkel, további akkuval, akkor egyre hosszabb lesz az az idő, amikor nincs szükség az áramszolgáltatóra.
villanyautosok.hu/2020/02/28/napelemmel-es-akkuval-fuggetlenek-lehetunk-az-aramszolgaltatotol/
Ennek kellemetlen mellékhatása, hogy a gázkazán meg sem közelíti a prospektusban lévő csodálatos hatásfokot, mert ennyire nem tud lemodulálni.
Azonban a melegvíz miatt kell a nagy teljesítmény, hogy ha kinyitod a csapot gyorsan legyen forró. A tárolós megoldások hátránya, hogy nehéz belőni a méretet, vagy feleslegesen nagy, és akkor sok a hőveszteség, vagy a hétköznapokra tökéletes, de ha pl. vendéget fogadsz a család már nem tud meleg vízben zuhanyozni.
Napkollektor nyáron túltermel, télen nem ad elég meleg vizet. Egyelőre nincs tökéletes ötletem erre… Talán egy hőszivattyús villanybojlert választanék…
Szerintem a napkollektor felejtős. Ki akarja azt nyáron takargatni mikor nincs elhasználva az előállított melegvíz (haveromnál ilyen a helyzet)?
De mi a gond a jól megválasztott HMV tartállyal? Értem én hogy veszteség van a tárolásnál, de ezt kompenzálja az “ingyen” áram. Ahogy írtam, nálam tökéletes a 6kW fűtőbetét a 200l tartályban (7 személyes háztartás), és mellette a beépített hőcserélő a gázkazánra. Ha hirtelen kezd fogyni a melegvíz, akkor a gázkazán is beindul, de alapból a villany fűti fel. Még sosem fogyott ki a melegvizünk, persze ehhez gáz is kell hogy legyen.
Télen viszont, amikor – sziget üzemet feltételezve – szűkös az energiaforrás, nem előnyös, ha túl nagy a tartály. Persze ilyenkor legalább a házat fűti a tartály hővesztesége.
2020-06-24 at 11:48
kapaszkodj: nyáron SEMMIT nem csinálok a felesleggel.
Akkor egy láma kérdés, ráadásul lehet, utána is tudnék nézni. Nekem eddig csak kollektorhoz volt szerencsém (családban az volt), az termel akkor is, ha nem kell.
A napelemben is létrejönnek a szükséges feszültségek gondolom, de ezek szerint ott nem gond, ha nem vezeted el (és így nincs “áram”)? Ettől még “kopik”, nem? Tehát a napelemen “belül” sincs áram?
A HMV-re akkor továbbra sincs univerzális és banális megoldás 🙁
Mármint a villanybojleren kívül, ami azért nem hatékony, és télen lehet, hogy drága lesz elmüs áramról…
Persze csak ha tényleg megszűnik a szaldó. Bár mikor a villanyautós url-en olvastam még kiszámoló cikk előtt, ott írták páran, hogy aki előbb lezsírozza a szaldós elszámolást mint 2024, az maradhat benne…
Ha te energetikai mérnök vagy, akkor az jól mutatja a képzés színvonalát.
Azt írod, az inverter miatt rosszabb minőségű (WTF) a termelt energia, érvelsz a hatalmas, forgó gépek mellett, és azt sugallod, hogy 240V váltakozó feszültséget vesznek le a generátor kapcsairól.
A fel-letranszformálás nem rontja az energia “minőségét”?
Vagy mondjuk az, hogy a szerencsétlen amper kilométereken keresztül melegíti a távvezetéket feleslegesen, esetleg nincs rossz hatással a motivációjára?
És akkor még nem is beszéltünk a ki-tudja-honnan-jött import áram “minőségéről”…
“Az orosztól meg nagyon nehéz elállni sajnos, 40 éve ebben van tapasztalatunk, az oktatás, kísérleti reaktoraink, minden erre van ráállva, ebből nehéz lenne átállni.”
Ugyanez igaz a politikára is. 40 év gulyáskommunizmusból nehéz lenne átállni, ezért van most kicsit megfakult színű narancskommunizmus a nyakunkon.
Azt hiszem, értem mire gondolsz, de az én fülemet bántja a “rosszabb az áram minősége” megfogalmazás, lehet, hogy kevésbé szakmai közönségnek megfelelő.
A helyes megfogalmazás valami olyasmi lenne, hogy nem kiszámítható napelem termelése, így a villamos irányítónak kell gondoskodnia a tartalék erőművek ki/bekapcsolgatásásval, teljesítményének szabályozásával a hálózat stabilitásáról. Erről volt szó itt is korábban. A németeknél komoly gond van ebből.
Sok éve (>5) voltam egy bemutatón, ahol pont a mavires emberkék mondták, hogy a hivatalosan beépíthető inverterek sokkal jobbak (hálózatra kerülő zavar, csoinus fi), mint az elvárás, így a “rosszabb az áram minősége” szerintem nem áll meg.
Az atomban egyetértünk 🙂 de ha a politikusok nem variálnának már meglenne. Még Gyurcsány idejében voltam Pakson üzemlátogatáson. Akkor azt mondta ott a bemutatást végző emberke, hogy az áramszolgáltatónak (nem emlékszem az akkori nevére) meg van a tőkéje paks2-re. Aztán jött 2008 és gondolom úgy ahogy a gáztározók depógázaival zsonglőrködtek, hasonló módon elszívta ezt a pénzt is a költségvetés.
: kíváncsiságból megnézném a rendszered. Mibe került a telepítés? Nem melegszik ha nem kapcsolod be nyáron?
Azzal egyetértek, hogy a melegvíz előállítás miatt a szükségesnél jóval nagyobb gáz kazán kell (nálam kb 16kW/4kW), ha jól hőszigetelt a ház. Ha a kazánom mellé tenném a gyári 40 literes HMV tárolót, 3 perc alatt tolná fel 60 fokra.
Továbbá a nappali otthoni töltés ideája mögött azért megnézném, mennyien tudják napközben otthon tartani/tölteni az ingázásra(!?) használt e-autót.
Heti min. 14x mostok? Vagy túl nagy a család, vagy kicsi a gép 🙂 (Nálunk a fele se kell 4 főre.)
@devians Fordítva van inkább gond:Mo-n rengeteg helyen nem stabil a hálózat és ez idő előtt kinyírja az invertert
Olvastam a villanyautós cikkeket. Hát lehet elszabtuk, hogy nem kombinált inverterre ruháztunk be (sziget+visszatápláló üzem), de szerintem a 0% hitellel még így is kifizetődő a beruházás.
A házban okosotthon vezérlés van, szünetmentes tápellátással, de az elmúlt 5 évben nem láttam logolást arról hogy a szünetmentes fázisjavítást vagy feszültség emelést/csökkentést alkalmazott volna (lehet szimplán jó helyen lakunk).
Az én rendszerem egy 5 éves 3kWp napelem, klímás fűtésrásegítéssel, mellé pedig idén került egy 2,5kWp rendszer villanyautó töltésre. A hibrid Prius Plustól még valóban nem sikerült elszakadni, pedig egyre inkább felesleges, évi 2-3000 kmt fut mindössze. Messzire is Ioniq-kal megyünk, akkor jön a Prius, ha sok a csomag vagy 5-7 fő utazik.
A klímát fűtésre használjuk, hűtési igény minimális, erre nem vettünk volna klímát. Persze így, hogy fűtés miatt van, előfordul, hogy nyáron is bekapcsoljuk. Amikor olyan a nyár, hogy van 2-3 hetes szakadatlan kánikula, akkor a 2. hétre már átmelegszik a ház, ilyenkor szoktuk használni. Évente kb. 5 napot megy hűtés üzemben. Ennyit kibírnánk nélküle, de éves 100 napot megy fűtés üzemben.
Nappali töltés: technikai oldalról lényegtelen kérdés, hogy a házad garázsában vagy a munkahelyed parkolójában töltődik déltájban a villanyautó, amikor a környékbeli napelemek csúcson termelnek. Pénzügyi okból 5 év múlva talán jobban jár, aki otthonról dolgozik és házon belül felhasználja a termlést.
“Továbbá a nappali otthoni töltés ideája mögött azért megnézném, mennyien tudják napközben otthon tartani/tölteni az ingázásra(!?) használt e-autót”
Pont ez a baj, a linkelt cikkben is írjak, hogy a legtöbb helyen amikor a termelés van, nincs fogyasztás, mert nincs otthon sem ember, sem autó. Igazából két eautó kell, és napi váltásban használni. Vagy egy eautóhoz két könnyen cserélhető akkupakk, amit esténként konditerem helyett apa kicserél az autóban.
“Nekem eddig csak kollektorhoz volt szerencsém (családban az volt), az termel akkor is, ha nem kell.
A napelemben is létrejönnek a szükséges feszültségek gondolom, de ezek szerint ott nem gond, ha nem vezeted el (és így nincs áram)?”
Ha a napelemre nincs fogyasztó kapcsolva, akkor egy kicsit megemelkedik benne a feszültség és leáll a töltésszétválasztás. Ez semmilyen módon nem károsítja. Csak annyi történik, hogy mivel az áramló elektronok nem viszik ki belőle az energiát, egy kicsit jobban melegszik. De mivel a hatásfoka nagyságrendileg 10%, ez csak ennyi többlet hőenergiát jelent.
A napelem működését egy vízanalógiával úgy lehet elképzelni, mintha egy lépcsős medence lenne. Az alacsonyabb rész az n adalékolású tartomány, ahol a többletelektronok (víz) vannak. A magasabb rész a p tartomány, ahol elektronhiány van (nincs víz).
…
A kettő között van egy nem túl magas elválasztó fal. Ez a p-n átmenet.
A medencét a fény fotonjai, mint sörétek bombázzák. Amikor egy sörét kiüt egy vízcseppet, az átugorhat a falon a felső medencébe. Ha csővel összekötjük az alsó és felső részt, vizimalmot hajthatunk. 🙂
Ha a két medencét nem kötjük össze, akkor a felső medencében annyira megnő a vízszint, hogy a víz visszafolyik a fal felett és beáll egy egyensúly.
Nagyjából.
Végül azt látod a szemed előtt, hogy dízellel hosszútávú gyerekgyilkos leszel. Arra már nem emlékszel, (nem emlékeztetnek), hogy te még ólmozott benzingőzt szívtál gyerekként minden nap.
Németországban, a dízel őshazájában 1990-2016 között 67%(!)-al csökkent az NOx kibocsájtás, miközben a járműpark 50%-kal, darabra 15 millióval (30-ról 45-re) nőtt! A mi 3,5x kisebb országunkban 2016-ban összesen nem futott 3,5M autó.
Ezen számok alapján már minden német gyereknek betegnek kéne lennie, és a varható élettartam nálunk kéne hogy magasabb legyen. Neeem?!
mvmpartner.hu/-/media/MVMPartner/Documents/Dokumentumtr/Erdekessegek/A-szintetikus-inercia-szerepe.pdf?la=hu-HU
Olvastam újat én is, de nem tűnik egyszerűnek a megfelelő szabályozás kialakítása a megújulókkal, gyerek cipőben jár, és még mindig messze nincs annyi termelő. Úgy látszik megoldható, a kérdés mindig az, kinek éri meg, és megéri egyáltalán foglalkozni ezzel.
Ami húsz év alatt térül meg, az nem befektetés, hanem látványos látszatberuházás. Az Audi teteje is tele van napelemmel, biztos azzal kezdődik minden, a gyárat bemutató prospektus, miközben a villamosenergia szükséglet egy kis részét fedezi csupán.
Ha a saját szavaid, akkor Te vagy az a Paks2 közeli szakember.
Ha közben kiábrándultál Paks2-ből, az a harmadik opció 🙂
Igen, én még szívtam ólmozott benzin füstjét. Egyrészt az, hogy még élek nem jelenti azt, hogy nem élnék tovább/minőségibb életet, ha nem szívtam volna. Másrészt nézd meg hány autó hány kilométert futott ólmozott benzinnel 30 éve, és mennyi autó szennyez ma.
Statisztikát sem kell túrni, elég megnézni tetszőleges panel parkolóját, mindenhol egymáson állnak az autók, mert nincs elég parkolóhely. Ennyivel lett több autó.
Azonban
1. az akkuk ára csökken
2. ahol nem politikai kérdés az áram ára, ott nem 37 Ft
3. jönnek majd a bontott villanyautó akkuk, még olcsóbban
Joy pont azt mondja, hogy a szennyezésre nem azzal kell válaszolni, hogy még több terméket fogyasztasz. Nem lenne olyan nagy baj a diesekkel sem, ha nem mindenki azzal járna a wc-re is.
Pld. neked is van otthon 2 autód, klímád, napelemed. Nekem van egy autóm (1 kicsi diesel), ami fut évi 4000-t, meg van távhő, klíma nincs. Akkor melyikünk ökolábnyoma kisebb? Melyik a zöldebb megoldás?
Nem azzal van a gond, hogy anyuka diesellel viszi a gyerekét oviba, hanem azzal, hogy autóval viszi.
Aki szerint minden ok a dízel, benzines autókkal, az álljon minden reggel mikor hideg a motor 10 percre egy euro3 vagy euro4 vagy régebbi autó mögé, vagy 2db euro5-ös mögé, szívja be ami kijön a kipufogóból, én is beszívom azt ami az enyémből kijön, aztán 1 év múlva beszéljünk ! Ha még akkor is mosolyog vki azon hogy a dízel és a benzines nem káros akkor az meg is érdemli a sorsát….
Ja igen, szóval a multik nem hosszútávra ruháznak be csak rövid távra ??? Ez ugye nem komoly ? Egy Erste, Rafi, K&H, Aldi, Lidl, Tesco, Spar, Audi, BMW, Merci, Valeo, Continental, stb. mind-mind néhány évre terveztek mikor ide jöttek 😀 Az ne zavarjon hogy a legtöbb 5-7 évig nem termelt profitot, nemhogy a befektetése nem jött vissza !
Nyilván kevesebbet szennyez egy 4ezret, mint egy 40ezret futó autó, de az én két autóm közül is csak egy fut egyszerre. Persze legyártották, ami szennyezéssel jár. De ezt a logikát követve 4000 km-re autót tartani különösen szennyező, mert teljesen felesleges volt az autót legyártani ennyir kevés futásra.
A klímát fűtésre használom, átmeneti időben, 400% hatásfokkal. Szerintem kevésbé szennyező, mint a távfűtés, amihez gázt égetnek 80% hatásfokkal.
A szolgáltató multikat nem ismerem, de ők amúgy is megoldják okosban a nyereséget lásd Wirecard.
Az termelőiparban, ahol a munkáltatóm érdekelt (de autóiparban is, úgy tudom) csak olyan új fejlesztéseket indítanak, ami várhatóan kevesebb, mint 5 év alatt megtérül.
Ezt a megtérülést a mindenkori kormányok is segítik támogatással, adókedvezménnyel. Pl
Ezt a megtérülést a mindenkori kormányok is segítik támogatással, adókedvezménnyel, pl Audi 40 milliárd Ft anno, ami az akkori létszám és bérszint mellett majd egy évre fedezte a béreket.
Most büszkén mutatják, hogy a gyár tetején Európa legnagyobb szolár tetőparkját építették. Csakhogy annak költsége nincs a támogatás tizede sem, jelenértéken talán a huszada.
Ugyanígy, az itthon gombamód szaporodó napelemes erőművek hány százaléka épült volna meg, ha a te 11 éves lakossági megtérüléseddel szemben nekik – a támogatásoknak köszönhetően – nem 4-5 év lenne a megtérülés?
Nem az embereket kell megváltoztatni. Mindenki azzal fog közlekedni, ami praktikus. Koppenhágában vagy Amszterdamban olyan a közlekedési kultúra, hogy sokaknak praktikus bringával. NY-ben a többség tömegközlekedik (igen, hatalmas dugók vannak, de ennek ellenére a lakosság jelentős része metrózik, a kőgazdag brókerek is).
Azon kell változtatni, hogy praktikus legyen bringával/BKV-val utazni.
Klímánál hogyan jön ki ez a 400% hatásfokot? Mert az definíció szerint nem lehet több 100%-nál. A kazánoknál is úgy lehetnek csak ennél nagyobb értékek, hogy trükköznek a hatásfok definíciójával, de pont emiatt nem összehasonlítható a kazán mondjuk egy erőművel vagy motorral.
De az triggerel, hogy ha valaki zöldnek gondolja magát csak mert vett egy elektromos kocsit. Nem attól leszel zöld amit megveszel, hanem attól amit nem veszel meg.
Az, hogy te adod veszed a villanyautókat egy tök okés hobbi, én az oldtimeresekre is irigykedve nézek néha. De ne gyártsunk köré mitológiát, hogy vannak a környezetvédő villanyautósok meg a gyerekgyilkos dieselesek.
valóban nekem hobbi a villanyautózás, ugyanakkor a környezetemben több ember váltott már elektromos autóra, részben az én hatásomra. Az még viszonylag ritka, hogy egy család teljesen hagyományos autó nélkül éljen, nekünk is itt porosodik a prius, teljesen feleslegesen, abszolút racionális döntés lenne eladni és 2,5 év után már tudom, hogy nem is lenne gond, ha nincs. A sok csomagos utak problémásak, ezért most bicikliszállító vonóhorgot vadászom épp az ioniqra…
Abban igazad van, hogy jobb meg sem venni egy autót, de én abban hiszek, hogfy minden egyes legyártott új autónak köszönhetően a “tápláléklánc” végén kiesik egy elavult, szennyező példány. Persze tudom, hogy ez nem feltételnül igaz, hisz nő az autópark…
Hát ja, örök vita, ki szennyez jobban, aki a hipermodern, zöldnek kikiáltott nagy SUV-al 9L fogyasztással megy 100km-t, vagy aki az 5,7L-t fogysztó 15 éves benzines Fábiával? Hozzátéve, hogy a mai autók alkatrészeit előbb kell cserélni, így itt is nagyobb a lábnyom. Magyarán Joy-al értek egyet, a fogyasztás( mint vásárlás) mérséklése az egyik legjobb út az ökolábnyom csökkentésére, nem a tök új zöld rendszámos SUV)
Én a kádárkockát is lehoztam 0,21-es U-ra, ami a mai szabályok szerint is megfelelne (új építésűként), és igazából semmi exrta, csak meg kellett tanulni számolni középiskolai szinten.
folyt…
folyt…
Kedvencem a hipernmodernnek hirdetett infra fűtés (szarkazmus), aminek valójában ugyanúgy 100% a hatásfoka, mint a sima fűtőszálnak, magyarán ugyanannyit fogyaszt, de legatább sokkal drágább.
A másik a lyukacsos hőszigetelő tégla + hőszigetelés, hogy meglegyen az U<0,25. A tömör fal + hőszigetelés vékonyabb lenne (nagyobb belső m2), és a hőtároló lépessége is jobb, lassabban hűl ki/melegszik fel.
bocs, eltértem a témától…
“Klímánál hogyan jön ki ez a 400% hatásfok?”
A 100%-os hatásfok az energiamegmaradás törvényéből következik: Ha egy zárt rendszerbe (a szoba) x mennyiségű energiát viszel be (fűtőszálat izzítasz), akkor a szoba energiatartalma x-el (100%) fog növekedni.
A klíma arra használja a mechanikussá átalakított elektromos energiát, hogy egy alacsonyabb hőmérsékletű helyről (utca) négyszer több hőenergiát vigyen át egy magasabb hőmérsékletű helyre (szoba). Az energia megmarad: az utca energiatartalma csökken, a szobáé nő.
Ennek is van határa: a termodinamika 2. főtétele. Ha az utca 0 fokos, a szoba pedig 25, akkor a legnagyobb átvihető hőmennyiség az elektromos energia (273+0)/(273+25-273+0)~=11 szerese.
A kondenzációs kazán hatásfoka azért lehet 100% feletti, mert a gáz fűtőértékét úgy mérik, hogy a keletkező H2O gőzként távozik. Ha lecsapatjuk a gőzt, további hőenergiát kapunk.
Ami kérdés, hogy ha Gazdag Gizi mindenképp SUV-ot vesz, mert már a műkörmöse is azzal jár, akkor 10 litert fogyasztó dízelt, vagy elektromost vegyen.
De nézhetjük azt is, hogy ha az 5 litert fogyasztó, csalószoftveres, a valóságban a megadott kétszeresét szennyező Fabiát nem SUV-ra, hanem egy hasonló hibrid vagy elektromos autóra cseréled, ami 3 vagy 0 litert fogyaszt, az jobb-e?
Ugyanígy, ha én vettem egy klímát 300 ezer Ft-ért, amivel a fűtési energia igényem 30%-kal csökkent (fontos, hogy energiáról van szó, nem a fizetendő számla csökkent 30%-kal, az 50-nel csökkent!), az fúj, rossz, mert van klímám, de ha vettem volna 2 millióért extra hőszigetelést, amivel ugyanekkora csökkenést érek el, akkor én mentem meg a földet?
Cukik vagytok!
Minden helyzet egyedi. Ha én is vasvillával hánynám a padláson a tízezreseket, nem vacillálnék azon, hogy a következő autóm egy e-niro legyen 8,6M-ért, vagy vegyek egy benzines oktáviát használtan 2,5M-ért, és 6M-t sosem tankolok bele…
Egyébként pont az inverteres klíma az, amit én nagyon jó alternatívának tartok hűtésre/fűtésre. Ha jól tudom kb -10°C-ig levegős hőszivattyúként működik télen, az alatt sima fűtőszálat üzemeltet, mert leromlik a COP, így kíméli a technikát. -10 alatt meg 2 hét van egy évben általában MO-on. Nyáron megfordul az irány, de ugyanígy jó hatásfokkal. Ha nem lenne már kialakítva nálam a gázfűtés, én is ezt választanám. Viszont lecserélni a jelenlegi rendszert felesleges pénzkidobás, nem jönne vissza. A gázfogyasztásomból kb 80-100e Ft a fűtés. Ezen már nehéz költséghatékonyan spórolni. Többet hoz az internet előfizetés újratárgyalása (-3000Ft/hó)
persze pityu, 5 meg 10 cm-es hőszigeteléssel
Ellenállásfűtés a jobbakban az olajkarter előmelegítésre van, illetve a csepptálca jegesedése ellen utólag szoktak beépíteni. Az enyémben nincs ilyen, köszöni jól van enélkül is. Egyébként a 0 fok körüli külső hőmérséklet problémásabb neki, mint a -10, mert 0 körül általában párás a levegő, ami ráfagy a külső hőcserélőre, -10-ben pedig már általában száraz a levegő.