Amint ismert már, jövőre az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő pénzt fel lehet használni lakáscélra is, csak egy éven keresztül. Az indoklás szerint azért, mert nem elég drága még az ingatlan ezzel akarják elérni a 3-6%-os gazdasági növekedést jövőre. Nem nevet, tényleg ez az indoklás. (Lehetett volna még az ukrán háború szokás szerint, de most ezt választották.)

Mire lehet felhasználni ezt a pénzt? Lakás, ház és telekvásárlásra, akár részben is, azaz nincs megkötve, hogy hány százalék ingatlantulajdont szerzel a vásárlással és úgy tűnik az sincs, hogy kitől veszed ezt a részingatlant. (Csúnya dolog lenne megvenni a szüleid lakásának 5%-át, de nekem első olvasatra semmi nem tiltja. De azért kérdezz rá előtte és ne felejtsd a költségeket, mint például az ügyvédi költség.) Ugyanígy használható bővítésre is a pénz.

Ezen kívül nemcsak lakáshitel, de ingatlanfedezetű szabadfelhasználású hitel előtörlesztésére is lehet fordítani a számlán lévő összeget. (Nesze neked lakáscél.) Vagy eleve a banknak utalja a pénzt a pénztár, vagy a te befizetésed alapján utólag igényleg a pénztártól a hiteltörlesztés vagy előtörlesztés összegét. Itt sincs megadva az, hogy mikor vetted fel a hitelt, megint csak csúnya dolog lenne, ha most vennél fel egy szabadfelhasználású hitelt a lakásodra csak azért, hogy kivedd a pénzed a nyugdíjpénztárból. (Itt is érdemes szemmel tartani a járulékos költségeket.) Jövőre már csak új lakáshitelhez lehet felhasználni a pénzt, idénre még nincs ilyen megkötés.

Lakásfelújításra is fel lehet venni a pénzt, számlák alapján utólag fizetik a költségeket. Itt is nagyon csúnya lenne számlát kérni valamelyik építkező ismerősödtől, csak azért, hogy kivedd a pénzed. (2024 október elsejétől a saját nevedre vagy házastárs, gyerek nevére szóló számlát lehet benyújtani maximum a szeptember 30.-ai egyenleg erejéig, tehát az azóta befizetett pénz nem számít.)

Az ingatlancél lehet a sajátod, házastársadé vagy a gyerekeidé is. Röviden összefoglalva, nagyjából bárki ki tudja venni jövőre a pénzét a nyugdíjpénztárakból, főleg, ha van a nevén lakóingatlan. (Bővebben.)

A kérdés, hogy megéri-e.

Ha te is egyike vagy azoknak, akik külföldre akarnak menni vagy már ki is mentek, akkor mindenképp, megszabadulsz egy kötöttségtől.

Ha riaszt a jogbizonytalanság és nem akarsz még 25 évet várni a pénzedre, akkor is.

Ha úgy gondolod, hogy a költségeket nem kompenzálja a 20% adójóváírás hosszú távon, akkor is érdemes lépned. (Arról már többször volt szó, hogy az adójóváírást csak az éves befizetésedre kapod, de a költséget a bent lévő pénzedből (is) vonják, ami évről évre egyre több. (például az egyik cikk) 30 év távlatában 0,9% költséget tud kompenzálni az évi 20%-os adójóváírás kamatokkal együtt. Felette már több a költséged, mint a 20% adójóváírás miatti nyereséged.(A pénztárak költségei ebben a cikkben.)

Ha ki is veszed a pénzed a önkéntes nyugdíjpénztárból jövőre, érdemes lehet megtartani a számlát, hátha jó lesz a későbbiekben. (Új nyitása esetén minimum tíz évet kell várnod még a hozam kivételére is.) Ha nem is fizetsz be rá, akkor is marad a számlád. A pénztár csak a bent maradt pénzed hozamai erejéig tud tőled levonni pénzt, húszezer forint hozama nem lesz túl sok éveken át. (Bár később érvényesíthetik az elmaradt levonásokat, ha újra elkezdesz te vagy a munkáltatód befizetni a számlára.)

A döntés a tiétek, jövőre indul a lehetőség.