Régen minden jobb volt

A fejlett világ nagy része demográfiai válsággal küzd, alig-alig születik gyerek, miközben az idősek egyre tovább élnek. Még az eddig jól álló Egyesült Államokban is 1,5 gyerek/szülőképes nő arányra esett a gyerekvállalási kedv, amitől ott kitört a pánik. (Örülnénk, ha itthon felülről nyalogatná ez az adat az 1,5-ös értéket.)

Idehaza az elmúlt években kicsit nőtt az egy nőre jutó gyermekek száma, de a szakértők azt mondták, hogy ez inkább betudható annak, hogy a Ratkó korszak gyerekeinek leszármazottai lassan negyven-néhány évesek lesznek és még gyorsan utoljára szülnek, amíg nem késő. Vagyis valószínűleg nem trendforduló történik, csak egy kapuzárási pánik miatti emelkedés.

Ezt támaszthatja alá, hogy idén az első három hónapban már jóval kevesebb gyerek született, mint tavaly ilyenkor.

A házasságkötések száma is töredéke az akár száz évvel ezelőttinek.

Ezek ismert tények, nem is erről akarnék újra írni.

Hanem arról, ami mostanában a csapból is folyik, a múlt héten is ezzel volt tele a média.

Hogy bezzeg száz éve az emberek még nem voltak ilyen önzők, szerették a gyerekeket meg a nemzetüket és egy nő akár 5-10 gyereknek is életet adott. A házasság is létezett, mert az emberek nem csak magukra gondoltak. Bezzeg a mai emberek se szülni, se házasodni nem akarnak, csak élnek bele a világba, ezért jött el a nemzethalál.

Olvastam nemrég a híres Afrika-kutató Livingstone életrajzát. Az egyébként Afrikában született és ott felnőtt feleségét egyszer csak Londonba küldte Livingstone, s csak az egyik ok volt az, hogy Angliában nincs malária.

A másik legalább ennyire nyomós érv volt, ha távol él tőle a felesége, nem fog állandóan teherbe esni.

S ekkor esett le.

Az emberek nem azért szültek 4-6-8 gyereket 1960 előtt, mert annyira szerették a gyerekeket és annyira nagy családot akartak, hanem egész egyszerűen semmi módszerük nem volt megakadályozni a terhességet!

Bár már az ókorban is próbálkoztak juhbéllel, sőt a 19. század második felében kaucsukból készült ilyen-olyan termékekkel, csak 1950 után terjedt el a mechanikai fogamzásgátlás olcsó és hatékony formája. Az első hormontabletta pedig 1960-ban jelent meg.

Ekkor esett le a születések száma s ettől egyáltalán nem függetlenül terjedt el az elkötelezettség nélküli szexuális élet.

A házasság sem azért volt annyira mindennapos a huszadik század feléig, mert annyival jobb emberek éltek régen.

Amíg a ruhamosás egy egész napos kemény fizikai munka volt, az ebédfőzés a konyhakert gyomlálásával és a tyúk nyakának elvágásával  és kopasztásával kezdődött hajnalban, amíg 4-8 gyerekre kellett mosni és főzni, addig egyetlen férfi sem tehette meg, hogy nincs felesége, aki mindezeket elvégzi.

Mivel ugyanezen oknál fogva a nőnek otthon volt egy napi 14 órás munkahelye, így nem is volt számukra hely a munkaerő-piacon. Így viszont a nő rá volt kényszerítve arra, hogy találjon valakit, aki hozza haza a pénzt a háztartásba.

Mindez megváltozott, amikor a mosásra ott az automata mosógép, a takarításra a robot porszívó, a vasárnapi ebédhez elég egy telefon is a sarki pizzériába s a nők hagyományos munkájának a kiváltásával megnyílt előttük a munkaerő-piac is.

Most már nincs se a férfi rászorulva a nő otthon végzett munkájára, se a nő arra, hogy a férfi keressen pénzt helyette. Már nem a kényszer szüli a házasságokat, mert az emberek egyedül is boldogulnak a társadalomban.

Mielőtt valaki félreérti: senki nem vitatja, hogy komoly értékrendi válság van a társadalomban, szerintem is sokszor önzők az emberek és az sem jó, hogy elkötelezettség nélküli viszonyt akarnak csak. Az élet egyik értelme, hogy valakivel családot alapítasz és gyerekeket vállalsz, akiket felnevelsz.

Fontos, hogy keressünk választ a felmerülő új társadalmi problémákra és kitaláljuk, hogyan tudnánk ösztönözni a gyerekvállalást. Vannak nemzetek, ahol lényegesen több gyerek születik, mint nálunk, ezért érdemes ellesni, ők mit csinálnak másként, ott miért vállalnak az emberek több gyereket.

Azonban ideje lenne abbahagyni annak az ostobaságnak az ismételgetését, hogy bezzeg régen még milyen elkötelezettek voltak az emberek és mennyire szerettek gyerekeket szülni. Semmivel sem voltak jobb emberek az akkoriak, mint a maiak.

Tudom, hogy ez nem annyira pénzügyi téma (bár a mostani demográfiai válságnak sokkal több a pénzügyi vonatkozása, mint a legtöbben gondolnák), de annyira zavart már, hogy újabban ez folyik a csapból is, hogy gondoltam írok róla egy rövidet.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

263 hozzászólás

  • Betonbéka
    Egyetértek az előttem szólókkal, az úgynevezett gyerekfelnőtt általános jelenség. Ha külön is költözik a szülőktől, ahhoz nem elég érett a személyisége, hogy elköteleződjön és felelősséget vállaljon. Sokuknak gyereke születik, ennek a vége a sok csonkacsalád.
  • expect
    Szerintem az egész kérdést teljesen ostobán, szűk látókörűen és végtelenül önzőn közelíti meg a politika. Ugyanis egyáltalán nem baj, hogy fejlett világ lakossága fogy, sőt, nagyon is kívánatos. Csak hogy értsük, 100 éve kb fele ennyien éltek Európában. A világ túlnépesedett, ennyi ember igényeit a bolygó középtávon képtelen kiszolgálni, amire az egyetlen épelméjű megoldás, hogy szépen hagyjuk csökkenni a népességet. Tudom, erre mindig jön a mantra, hogy de hát a fejlődő országokban vannak nagyon sokan, ők a probléma. Csak a valóság ezzel szemben az, hogy a világ szükségletei iránt nem ők adják az eszméletlen keresletet. Pont a túlnépesedett fejlett világ az, ami törvényszerűsíti a harmadik világ nyomorát és az jóléti élet erőforrásainak kimerülését.
    Persze, van egy tévesen megrajzolt szociális háló, de annak megoldása nem egy fenntarthatatlan parazita szaporodás, hanem egy új rendszer.
  • Szilvi
    Ha folyamatában nézitek végig a láncolatot őseitektől leszármazottaitokig; mit láttok, milyen szerepetek volt? Kiszélesítettétek a családfát, vagy netán veletek hal ki az ág? Genetikailag javítottatok a párválasztással? Szellemileg, anyagilag? Hogy fognak emlegetni az utódok? … Ezek másokat is foglalkoztatnak, vagy én vagyok őrült?
  • Ildikó70
    @Tittián Nagyszüleink nem tudtak a gyerek ellen tenni. Nem azért szültek, mert gyereket akartak, hanem mert az együttlétnek ez volt a következménye. Meg persze az is hozzájárult, hogy kellett a dolgos kéz a földekre. Vagyis ők azért szültek, mert nem akartak éhen halni, a mostani fiatalok meg ugyanezért nem szülnek.
    Apu azért nősült későn – 34 évesen, mert a tőle fiatalabb lánytestvéreit férjhez kellett adni és ő volt az egyedüli kenyérkereső a családban – apja agyvérzés után több évig feküdt, anyja ápolta, meg volt a pár forintos TSZ nyugdíja, mert nekik más munkalehetőség nem volt az ötvenes, hatvanas években. Érdekes módon minden testvérének 3-4 gyereke született, míg én egyke vagyok.
  • Legatus
    100-150 évvel ezelőtt egy átlagos parasztcsaládnak “megérte” az a 8-10 gyerek. 6-8 éves koruktól beálltak dolgozni keményen, kvázi hasznot hajtottak. Ki nem kapta meg anno 10 évesen valamelyik nagyszüléjétől amikor hisztizett valamin, hogy bezzeg én a te korodban már kapáltam/aratam stb.? Ma ez nincs így a gyerek semmilyen hasznot nem hajt csak visszi a pénzt. Mielőtt félre értjük egymást, ezzel semmi gond csak ez is egy adalék ahoz, hogy miért csökken a szülések száma.
  • Grza
    Ez megint csak nem egyszerű téma.
    1800 körül a Föld népessége 1 milliárd volt, 1920 körül 2 milliárd, ma 8 milliárd.
    Na most az kétségtelen, hogy Magyarországon viszonylag alacsony még a népsűrűség, olyan 12-15 millió ember “elférne” gond nélkül, ám a valóság sokkal inkább az hogy drasztikusan csökkenteni kéne a globális születésszámot.

    A környezetileg fenntartható ideális népesség olyan 800 millió körül lenne, tehát tulajdonképp globálisan 10x annyian vagyunk mint kéne.

    Az persze nyilvánvaló, hogy ideális esetben a “családfenntartási reprodukciót” kéne nullázni (gyerekmunka, segély-gyerek, “nincsenek védekezési lehetőségek”-születés).
    Azaz egyszerűbben a fejlődő országokat születését kéne közel nullázni, Európa, Észak-Amerika születését növelni.

    Egyébként szerintem a valóság ennél is súlyosabb, mert USA-ban sem a középosztály szül, mint ahogy itthon sem… Sőt.

  • jami
    Az én szülési kedvemet az hozta meg, hogy szerettem volna gyerekeket a pasimmal. Anyagilag elég rosszul álltunk úgy általában, ráadásul idővel kiderült, hogy meddő is vagyok 😀 Viszont dolgoztunk (sokat), erősen takarékosan éltünk. Ha nem jön be a meddőség, most kb. 1-2 gyerekkel több van (így 3). No most idővel lett lakásunk, kocsink, házunk. Ha most akarnék gyereket, akkor viszont nem lenne.

    Összességében a legfontosabb a jó pár és az egészség, legyen ez bármilyen sablonos. Baromira nem önállóak a “mai fiatalok”. Pl. nem kevés hallgatóval az anyja/apja megy az ÁLLAMVIZSGÁRA. 23 éves koromban évek óta magam tartottam el és intéztem minden ügyemet, fél állásban már dolgoztam.
    Nőgyógyászaton 20+ éves lányok az anyjukkal mennek fogamzásgátlót felíratni. Ne már, szexelni tud és mer (amiből, ugye, lehet gyerek bármilyen védekezés mellett, de rutin egy vizsgálatra anyu??

  • Betonbéka
    Kovácsné: a régi társadalmak felülről építkeztek. Teljesen érdektelen volt a plebs szokása és származása. Lásd Spárta: a lakosság kevesebb mint 10%-a volt polgár, a helóták létszámát legfeljebb becsülni tudták, de amúgy a kutyát nem érdekelte.
  • Ildikó70
    A szegényeknél azért születik most is sok gyerek, mert ők nem haladtak a korral – nincs pénz fogamzásgátlásra, nincs jövőkép, nincs normális munkahely – ők ugyanúgy a gyerekeikből akarnak megélni, mint 100 éve a dédszüleink.
  • jami
    Kiszámoló, az viszont nem igaz, hogy semmi eszközük nem volt szabályozni a gyerekszámot. Max. nem mind volt hatékony és veszélytelen, de már az ókorban is volt a gumi elődje. HA már itt keresgélünk, akkor inkább azt lehet mondani, hogy a nők-férfiak kevésbé működtek abban együtt, hogy ne legyen gyerek; mivel a legtöbb nőt kb. erőszakolta az ura, hol csak az első néhány alkalommal, hol meg alkalmanként, mert hát jussa volt. A szoptatás meg jó volt valamennyire fogamzásgátlásra…

    Ami még különbség volt: a rossz házasságból nem volt hová menekülni. Felnőtt férfit sem fogadott vissza a család (hely sem volt eleve), felnőtt nőt, gyerekekkel meg pláne nem. Most egy elvált férfira szó nélkül mos, főz az anyja és akár hazaköltözhet, nulla rezsi-hozzájárulással, a gyerekszobájába; a nő szintén.

    És hát rendszeres szex, legálisan, házasságban volt. Most itt a tinder…

  • Agnes

    és akkor mi a megoldás? Ezek a nők gyermektelenül megkeseredve tengődnek majd? Vagy szaladjanak egy “bankba” “donorért”? Az idősebb férfiak meg csak találnak egy – egy apakomplexusos fiatal nőt?
    Kicsit szomorú ez az egész így…
    A bulizós huszas éveket illetően valószínűleg igazad van, bár az X generáció problémájához szerintem az is hozzátartozik, hogy szerettek volna jobban élni és megteremteni valamennyi anyagi biztonságot, mielőtt családot alapítanak, és így csúsznak ki sokan az időből, mert mire meglett a pénz, elvesztek a kapcsolatok.

  • Matteo

    Már hogyne lenne baj, hogy fogy a népesség. Gazdasági szempontból óriási probléma ez. Ha kevesebben vagyunk, akkor kevesebb a befolyt adó, kevesebb a fogyasztás, így nincs is kinek termelni, tehát elbocsátások lesznek, csökken a GDP, recesszió stb. És ugye nem is lesz nyugdíjunk, ha fogyunk.

    Az egy másik kérdés, hogy a Föld mennyi embert képes eltartani. Abból a szempontból persze ideálisabb lenne, ha kevesebben lennénk.

  • jami
    Ha 40 évesen nem érzi magát készen, akkor nem akar. Horror mindenki életében lehet, elég hozzá bekerülni bármivel az eü-be.
    Én még nem láttam olyan halogató palit, aki egyszer csak azt mondta, hogy na, MOST akarok gyereket. Olyat igen, ahol a nő megunta aztán vagy lelépett vagy lett egy “nahát, ez hogy történhetett” gyerek. Jó esetben beletörődött a pali, de azért nehezebb helyzetben (és az gyerekkel mindig van) el tudta sütni, hogy hát te akartad…

    Szerintem nagyon nem önállóak a fiatalok és gyerekkel ez nem megy. Eddig látnak. Azt már nem, hogy egy 10+ éves gyerek mennyire partner szellemileg. Sorolják a kifogásokat, hogy jajj, sok a válás, a válási árva, a rossz testvérkapcsolat, rossz szülő-gyerek kapcsolat, drága az élet, környezetszennyezés, túlnépesedés, nem jó a kormánypolitika sem és a gazdasági környezet sem, meg a munkahelyek és a társadalom nem gyerekbarát.

  • Tamás
    Tegyük fel igaz a 8 gyerek. Bár tudjuk, hogy 4 millió volt Mo lakossága XV és XVIII században is, de ettől tekintsünk el, tegyük fel elírás. Tegyük fel 50 év volt az átlag életkor és a várható is (ez a legpesszimistább szkenárió bárki beláthatja, nyilván ennél sokkal magasabb eredmény a “valós”), akkor ma szextillió magyar élne, ha XV. századból indulunk ki. Nekik az összsúlyuk nagyjából ötvenmillió nap súlyának felelne meg. Én kétlem a mindenkinek 8 gyereke volt elméletet. Persze lehet indokolni azzal, hogy három élte meg a felnőtt kort a nyolcból elmélettel, akkor csak 2,5 billiárd magyar él, így a pár százezres népességfogyás miatt mit aggódunk?
  • Adamo
    “az sem jó, hogy elkötelezettség nélküli viszonyt akarnak csak.” – A telefonszolgáltatóm is így gondolkozik 😛
    Ahogy ott is, ha mindkét fél elégedett (vagy egyformán elégedetlen), akkor az egy jó üzlet. Miért zavarjon, elveszítjük a faji harcot az ázsiaiakkal vagy olyan sokat kaptam a társadalomtól, hogy tartozom annyival, hogy gyereket vállaljak?
  • Ildikó70
    A gyerek inkább egy életen át aggódás. Szüleim mindig azt mondták: kis gyerek kis gond; nagy gyerek nagy gond. Akkor azt hittem viccelnek, de igazuk volt. Az ember nagyjából 20 év múlva tudja meg, hogy jól végezte-e a dolgát.
    Nekem az egyetemista fiaim 60-60eFt-ot kapnak otthonról, emellett van nekik szoctám és ha jó volt az eredményük akkor tanulmányi ösztöndíj is, de egész jól kijönnek belőle (a ruháikat is ők veszik), pedig a kisebb még albérletben lakik. Bár soha nem voltak hozzászokva a nagy jóléthez. Tudják, hogy ennyit tudunk nekik adni és megtanulták beosztani. 15 éves koruk óta minden nyáron dolgoztak és mint mondják azt a pénzt nehezebb költeni amiért nekik kellett megszenvedni.
  • jami
    Szerintem is az érték változott meg, minden egyéb kifogás, ami ezt elfedi.
    A kedvencem: még élni akarunk/éljetek még kisfiam, mielőtt gyerek lesz. Mert utána mégis mit csináltok, zombultok??

    A gyerekmunkához: ma munka után is jön velem festeni a 12 éves fiam, a többiek addig takarítanak és mosogatógépet pakolnak. Jó buli, csomót lehet közben beszélgetni, nem mellesleg a gyerek megtanul festeni 😉

  • Ordas
    Teljesen mind1, lehet itt kiröhögni a nemzethalálozókat, meg lefitymálni a családtámogató rendszereket. Az elkövetkező 100 év úgyis őket igazolja majd, amikor tényleg kiszorítják a “fejlett” nyugati embereket a bevándorló, honfoglaló idegenek.

    Mindig is volt honfoglalás, a fehér ember el fog tűnni. Úgymond a nagy kiröhögők konkrétan maguk alatt vágják a fát, mert ugye a maguk kényelmében semmit nem tesznek az ellen, hogy ne jöjjön el az az életforma, amiben nem akarnak élni. Konkrét példa: a tudatos szingli hordák, az önmegvalósító nők és férfiak nem hinném, hogy olyan iszlám jellegű patriarchális rendszerben akarnának élni.

  • Tamás
    Minek vitatkozni olyanon ami nem igaz? Még három gyerek sem jutott sosem átlagban a magyarokra. A halott gyerekeket meg nem kellett nevelni, ne legyünk álszentek. Olyanok pedig most is vannak, akik sok gyereket vállalnak, de a statisztikákat nem tudják elmozdítani, ahogy régen sem. Nem értem miért nem lehet utánagondolni?
  • Trigo
    “Apámnak 27 évesen már 3 gyereke volt és ez volt a normális a hetvenes években.”

    Harminc évesen várom a második gyerekem megszületését (az első 3 éves). A feleségem 28. Mindenhol nézegetnek, hogy milyen fiatalok vagyunk. Nem értem őket.

    Olvasom itt is, hogy sok 35/40+ férfi fél, hogy megváltozik az élete, vagy még gondolkodik, szeretne-e gyereket. Ezen csak mosolyogni lehet. Sajnálom azokat a nőket, akiknek ők jutottak, mert ők fizetnek az álmaikkal az infantilis barátaik/élettársaik/férjeik gyávaságáért és kényelemszeretetéért.

    A gyerekvállalás férfi szemmel szerintem valódi trauma, határhelyzet, amivel nem könnyű megküzdeni. Csak épp nem érdemes kihagyni, megúszni sem. Bátorság kell hozzá, de az kb kell mindenhez.

  • Kovácsné
    @Betonbéka: épp ezért irreleváns a patrícusréteg szokásaival érvelni amellett, hogy létezik valamiféle általános magasztos természete a gyerekvállalásnak. Ősök tisztelete, hát persze… valakinek tovább kellett adni a vagyont és a hatalmat, az ebből fakadó kényszerek a magyar középkor és újkor társadalmában is pompásan kimutathatók. Viszont hála a jóságos égnek már nem rendi társadalomban élünk, ahol a születés determinálja a társadalmi helyzetet, hanem (elvileg, khm) polgári demokráciában. Úgyhogy előbb szeretnék elegendő, jól felszerelt bölcsődéről és jól megfizetett dadákról, a munkába visszatérő anyát támogató adókedvezményekről és gyeses kispapáról hallani, mint a hanyatló erkölcsökről, önzésről meg miegymásról. Semmi köze nincsen a társadalom “erkölcsi állapotának” a demográfiához.
  • Hunt3r

    Ugye te is érzed, mennyire fals egy ilyen személyes döntést makrogazdasági oldalról megközelíteni? A következő mi lesz? Lebensborn program magyar módra? Mert kell az adó, meg a munkavállaló? A hideg kiráz olyankor, amikor tanult emberek ezt képesek a világra szülni, mint érvet… És vajon milyen élete lesz a gyereknek egy családban, ahol a kutya nem kívánta a világra jöttét? Találkoztál már érzelmileg elhanyagolt gyerekkel? Szívszorító élmény, hidd el…

  • Családfő
    Érdekes hozzászólások. Szerintem a szemlélet és az értékrend határozza meg, ki mikor érzi magát készen a gyermekvállalásra. Illetve negatív hatással van erre a jövőtől való félelem és a tökéletes pillanatra várakozás. Egyik sem reális legtöbbször, utólag visszatekintve.

    Kilenc, a szüléstől és a vele járó változásoktól nem érdemes félni. Férjed azon gondolkozott már, hogy ha ugyan szeretne gyereket de vár, akkor hány éves korában lesz felnőtt a gyereke?

    Szerintem a gyerekek ugyan komoly elköteleződést és felelősséget jelentenek, de ezzel együtt bőven pozitív az egyenleg, elképzelhetetlen mértékű boldogságot adnak. Emellett közös élményt életünk párjával, a fogantatástól a terhességen és a szülőszoba megosztásán (ha a feleségnek nincs ellenére) keresztül a fejlődésük végigkövetéséig felnőtt korukig és tovább.

  • Okoska2
    @szöcske
    Kamasz témához: Én egy kiskamaszt tudok “felmutatni” 🙂
    Az ovihoz képest több ennivaló kell, több az osztálypénz mint az ovis csoportpénz. A különórák húzósak még. Nekünk a nyelvoktatást nem kell külön, ezért is jár abba az iskolába ahová, az kerülne amúgy a legtöbbe. De a többi különóra ott van: sport, zene. Majd később a programozást is szeretnénk, de még ráér. Ezek havi 10-10 ezer kb. Durva hogy ezeket nem tanulják az iskolában, ergo a szülőknek kell hozzátenni saját zsebből.
    Többféle ruha, cipő kell, de nem a ruházkodás a legvészesebb.
    Saját számítógépe nincs, az ráér szerintem. Telefonja van, de egy olcsó kínai, mobilnet nélkül, pusztán kommunikációs céllal. Kap zsebpénzt is.
    Én is azt gondolom, hogy lehet minimálban is nyomni a költségeket, meg túlzásokba is esni.
  • jami

    Kamasz költségvetése: no most itt a családi gazdálkodás már erősen árnyal. Enyémnek van telefonja (az ajándék pénzeiből vette), de a suliban csak du. 4 után lehet bekapcsolni, így fel sem merült egy drága csili-vili, pláne nem a cserélgetés és kártyás.
    Enni viszont baromira sokat eszik és már kinőtt a gyerekméretből; ellenben gyorsan nyúzza a cuccait.
    Pont ahogy ilyen lokaj lett, akkor álltunk az 1-2 napi főzésre, én rendszeresen sütök mindenfélét – ezzel a kajaköltségünk jelentősen csökkent.

    Szóval ilyenkorra már nagyon nagy szórás. Gyereke osztályában is van, aki csupa márkás cuccban jár, nem a sulimenzán eszik, hanem magának veszi, 1-2 évente új telefon, részletre, előfizuval.
    Az enyámek ráadásul olcsón sportolnak, pont a nagy 2 hónapja hagyta abba és még keressük mi legyen.

    Szerintem a középsuli húzós anyilag gyerekkel.

  • Miklós
    Sziasztok! Nekem két gondolatom van a cikkel kapcsolatban:
    1. A Ratkó gyerekek száma irreálisan magas volt (nem mindenki akart szülni szerintem), most nem tud más lenni, mint hogy most kevesebben születnek.
    2. Robotok elterjedése akar új fénybe is kerülhet. Így a fogyás es a robot munkaerő ki tudja egészíteni egymást. Talán. 🙂
  • Guriga
    Aki azt mondja, hogy a gyermekvállalás elsősorban nem anyagi, hanem szemlélet kérdése az vagy felelőtlen vagy a szülei/családja segítette anyagilag és kapott lakást vagy pár milliót.
    Mennyit kell keresnie egy párnak, hogy családi segítség nélkül lakást tudjon venni vagy akár egy lakáshitelbe belevágni? Hány év mire össze lehet gyűjteni az önrészre és mennyibe kerül addigra egy lakás?
    Lehet azt mondani, hogy nem akarnak a fiatalok gyereket de amikor egy 40nm-es lakás bérleti díja 100e+rezsi és 15+ millió egy kis lakás akkor emellett megélni és félrerakni lakásra lehetetlen.
    Az én szüleimnek is három gyereke volt a 70-es években de tudtak önkormányzati bérlakást kapni. Most három gyerekkel hova megy az ember?
  • KissT
    “Ugyanis egyáltalán nem baj, hogy fejlett világ lakossága fogy, sőt, nagyon is kívánatos.”

    Az a probléma, hogy a jelenlegi gazdaság a növekedésre épül, és ha fogy a népesség, az megtakarításaidra is kihathat.

    Reménykedjünk, hogy a hatékonyság javul majd, illetve, hogy jönnek majd a robotok, és megmentenek minket, mert ők dolgoznak majd a kieső népesség helyett.

  • Névtelen

    “Már hogyne lenne baj, hogy fogy a népesség. Gazdasági szempontból óriási probléma ez. Ha kevesebben vagyunk, akkor kevesebb a befolyt adó, kevesebb a fogyasztás, így nincs is kinek termelni, tehát elbocsátások lesznek, csökken a GDP, recesszió stb. És ugye nem is lesz nyugdíjunk, ha fogyunk.”
    Ez csupán rendszerprobléma, egy rosszul felépített rendszeré, amit nem egy még rosszabb döntéssel, nevezetesen a parazita szaporodással kell megoldani. A mai, növekvésre épülő gazdasági rendszer pont ugyanannyira téves alapokon nyugszik, mint amikor úgy veszel fel hitelt, hogy pont nullára jössz ki a hónap végén vele, de reménykedsz, hogy majd nőnek a bevételeid, így kinövöd az adósságot idővel. Ostoba, felelőtlen és önző hozzáállás. Ugyanez igaz arra is, amikor politikusok arról papolnak, hogy szülni kell, mert gazdasági érdek. Valóban az, rövidtávon, hosszútávon pedig öngyilkosság.
  • Commenter
    Szerintem a legfőbb oka a “rosszabb” gyerekvállalási kedvnek a megváltozott gazdasági szerkezet. Régen egy földműveléssel foglalkozó gyereke már 6 éves korától kezdve korlátozottan 16-18 éves korától korlátlanul belefolyhatott a “családi vállalkozásba” ahol kezdetben “+1 munkáskéz” később a fix munkahelye is volt.
    Jelenleg 16-25 év “bizonytalan befektetés” válság/nem válság, lakóhely, és a gyerek “társadalmi ugrásának” megfelelően. Ha vidékről ingázva egyetemre, akkor az 22+ év anyagi ráfordítás, ha épp munkaerőhiány és épkézláb albérletpiac van, akkor “csak” 16-20 év, ha nem megy egyetemre, akkor 14-18 év.
    Szülni az adott illető éppen akkor tud, amikor befejezi a tanulmányokat, ami pl egy MSc-t végzett esetén legalább 24 év, ha azután még karrier megalapozásba ( min. 1-3 év gyakorlat) kezd, hogy szülés után ne pályakezdő maradjon, akkor legkorábban 28 éves korában fog.
  • mp
    Szerintem a gyerek igenis drága. Sok elmegy ruhára (pedig sok használtat kapunk), gyógyszerre, szórakozásra ( élménygyűjtés – abból táplálkozik a gyerek), minőségi kajára, stb. Mégis inkább a három kölykömre költök, mint cigire, piára, fölösleges kütyükre – azok még drágábbak. Szóval valahol meg tudom érteni, aki anyagi okokból halogatja a gyerekvállalást.
    És macera is a gyerekeket normálisan nevelni. Ezért aztán sokan nem is teszik – bár akkor meg minek szülték meg… De azért az is elgondolkodtató, hogy fogyunk, mert kevés gyerek születik, és még annak a kevésnek is nagy része igen gyenge eresztés. Nagyon komoly össztársadalmi probléma ez szerintem. Mondom ezt én, akinek esze ágában nem volt gyereket csinálni. De hála istennek még 30 alatt becsúszott az első véletlenül. A többi már tudatos döntés volt mondjuk. És próbáljuk őket normális emberekké nevelni.
  • barna
    Ma minden jobb, mint lesz 25 év múlva!
    …vagy nem. 🙂
  • Igazmondó
    Aki szerint nincs most (2014-től) extém jó helyzet a meggazdagodásra, az téved, és lehet hogy tényleg jobb ha nem szaporodik.
  • ügyvéd
    próba X
  • Betonbéka
    Kovácsné: a mediokritás régen is utánozta az ún. elitet. A materiális javak bőségével (bőséges szociális ellátások, színvonalas intézményrendszer, csúcsszuper pelenka stb.) együtt jár a szellemi sötétedés (gyermekvállalást kényelmetlenségnek tekinteni). Nem azért, mert a bőség rossz, hanem azért, mert miközben a bőség megteremtésére koncentrálunk, a lényegről megfeledkezünk.

    Egyébként van bizonyos párhuzam a középkor és a jelen között: régen mindegy volt, hogy milyen fajú vagy vallású az, aki a földet túrja, most pedig az mindegy, hogy ki az, aki a GDP-t termeli.

  • Kismukk

    “Már hogyne lenne baj, hogy fogy a népesség. Gazdasági szempontból óriási probléma ez. Ha kevesebben vagyunk, akkor kevesebb a befolyt adó, kevesebb a fogyasztás, így nincs is kinek termelni, tehát elbocsátások lesznek, csökken a GDP, recesszió stb. És ugye nem is lesz nyugdíjunk, ha fogyunk. ”

    Húha, szólj már Luxemburgnak légyszi, hogy csak 500 000-en vannak, baj lesz így a GDP-jükkel. 😀

  • Daenerys Targaryenová
    Annyit emlegették itt már az 5-10 gyereket, hogy elfelejtődött, hogy már 100-150 éve is milyen elterjedt volt az egyke-probléma, amivel egyaránt foglalkoztak politikusok, írók és szociológusok.
    hu.wikipedia.org/wiki/Egyk%C3%A9z%C3%A9s

    Bónusz idézet Lucy Worsley brit történésztől:
    “With reference to having children, Worsley says she has been “educated out of normal reproductive function”. (She later said her statement had been “misinterpreted and sounded darker than I’d intended.)

  • vanda
    Szocske! Egy kamasz mennyibe kerül?(Eltekintve attól, hogy valóban nem érdekel, hogy mennyibe kerül, ugyanis a gyerekem. Viszont 2 gyerek felneveléséből vettünk volna még egy házat) Szóval:
    Napi 3×-i étkezést most nem említem, holott egy nővő félben lévő nagyfiúnál a 3 szelet rántotthús a beugró 1 liter tejjel/üdítővel/vízzel, és nem kövér, csak edzésre jár, ahol nő az étvágy! Ez 3 gyereknél ×3. 😉
    Szóval a ruházkodáson lehet fogni, ha nem a legutolsó divatot követi. A farmer tartós, de pólókból sok kell.
    A technikai vívmányok is opcionálisak, de karácsonyra nyílván valami jobbat kér,de a család összedobja. Az iskolában osztálypénz, ünneplő, évi 1× erdei iskola, tanárajándék, utolsó évben a szalagavató, ballagás: az horror.
    Ha fiad van: néha egy buli a barátokkal, meghívna egy kislányt a moziba. Ha lányod: fodrász, kozmetika, néhány csinos ruha.
    Persze ebben is van -tól -ig! Röviden.
  • jami
    9 év és rengeteg külön munka stb. volt összeszedni az önrészt.
    Nem kaptunk a családtól sem milliókat, sem lakást, a gyereknevelés a mi “hobbink” – azaz abba sem folynak bele semennyire. Külön vicces volt hallgatni, miért nincs gyerekünk, hát inkább bulizunk? Ja, persze, dolgoztunk, hogy megéljünk.

    Az élet drága, el lehet dönteni, mire költünk, mire gyűjtünk, mire nem. Igen, érték kérdése, ki mire gyűjt/költ. Mi pl. nem voltunk nászúton, fel sem merült, mert baromira nem volt pénz. Ha rajtunk múlik, 2 tanúval esküszünk. Mások évekig gyűjtenek/hitelt vesznek fel. Egyik sem jobb/rosszabb; döntések.

  • End
    A mennyiség helyett inkább a minőségen kellene,hogy legyen a hangsúly.
    Mint az nyilvánvaló, már egy gyermek is komoly kihívás elé tudja állítani a párokat. Több poronty esetén pedig
    sokszorosan megnő a szülőkre nehezedő teher. Az olyan anyukák és apukák akik nincsenek mentálisan és fizikailag felkészülve a gyermekvállalásra,azok életét biztosan összeroppantja azaz újonnan felmerülő terhek és azok megoldásának súlya.Szerintem ezért is láthatjuk,hogy sok esetben az együttélők válással végződik a történet. (Bár mostanában amúgy sem divat helyrehozni egy kapcsolatot,hanem inkább fejest ugrani valami újba)Aki egy kicsit is ért a pénzügyeihez az igenis számol a gyerek felnevelésének költségeivel, ugyanis a havi minimum 50-100e forinttal simán számolhat,ha egészségesen és minimális anyagi biztonságban szeretné felnevelni porontyait. *folyt
  • Györgyi
    Szerintem a fogyasztói társadalom mellékhatása az egész. Ugyanaz az agymosás, ami arra késztet minket, hogy minél többet fogyasszunk akár tárgyak, akár élmények formájában, egyben a félelmet is elülteti bennünk, hogy mi mindenről maradunk le, ha az időnket és a pénzünket a következő generáció felnevelésére fordítjuk. Ezért van, hogy a legtermékenyebb időszakában a legtöbb ember még álmodozni sem hajlandó gyerekekről.
  • Uralkodj
    Ezt az “osszd meg es uralkodj” mondás félreértelmezését már többedszer olvasom 🙂

    Az azt jelenti valójában, hogy az ellenfeleidet megosztod. Nem azt, hogy szétosztod a javaidat az emberek között.

    Inkább azt, amit a fityisz is csinál a politikai ellenfeleivel.

  • Kovácsné
    “A materiális javak bőségével együtt jár a szellemi sötétedés.”- pontosan ez a fajta morális értékítélet értelmezhetetlen társadalomtörténeti/demográfiai szempontból, és ezért lenne hasznos ilyesféle tudományokat is tanítani a középiskolában, hogy a politikusaink moralizáló-áltudományos szólamait kellő szkepszissel tudják kezelni a szavazópolgárok. Ráadásul mintha magad ellen érvelnél, most akkor azért van gyereke a patríciusnak -bár továbbra is hogy jön ő ide-, mert fontos neki az ősök tisztelete, vagy azért nincs, mert bőség immorálissá teszi? Valójában ha nem áll rendelkezésre a születésszabályozás, akkor annyi gyerek lesz, amennyi megfogan. Ha rendelkezésre áll, akkor annyi lesz, amennyi még nem hátráltatja a család megélhetését, illetve a megszerzett vagyon/státusz biztonságos átörökítését. Jó lenne, ha ma Magyarországon minél kevésbé hátráltatná a megélhetést a gyermek.
  • Omegae
    Egyetértek Hunt3r hozzászólásával, jelenleg egy alacsonyabb (belső) populációs szint áll be, és az okok megértése nélkül nem nagyon lehet változtatni rajta. Lehet, hogy nem is érdemes.

    Egyáltalán nem tartom bajnak a dolgot.

    Szerencsére ma már ritkább a “szükségből szülés” – amit mellesleg a különböző átgondolatlan pozitív(nak gondolt) diszkriminációval maga az állam tart fent.

    Kisebb a gyermekhalandóság – az előző emberöltő alatt csökkent drasztikusan, a mérleg túllendült, ideje, hogy helyre álljon.

    A biológiai ösztönök érvényesek az emberiségre is: ha (társadalmi-gazdasági) körülmények romlóak, a falka csak annyi tagot tart meg, amennyivel túlél. Ha nincs zsákmány, a farkas sem kölykedzik hatot; ha mégis, akkor sem marad meg annyi.

    Az emberiségnél a tudatos igények (véltek, vagy valósak) ugyan ilyen szabályozóként működnek.

    Talán lesz idő amikor megint lesz érintetlen táj…

  • mitel hentes
    A fogyasztói kultúra a technológia nélkül semmit sem érne. Bőséges kínálat házikolbászból, fehérszalonnából, és a legjobb bőrnyereg egyáltalán nem bírnak olyan vonzerővel, mint a sarki közértben megvehető kaviár és pezsgő, továbbá az 5 személyes városi terepjáró. 1850 óta annyit fejlődtünk, hogy ma már a legegyszerűbb ember is belemerülhet a fogyasztásba, megvehet egy kisebb autót hitelre, mert van autó és hitel is. A szabványosított konténerekbe zsúfolt élelmiszereket hatalmas hajók úsztatják egyik kontinensről a másikra. Ha nem győzöd kivárni az e-bayről megrendelt csomag megérkezését, akkor az interneten bőségesen találsz ingyen szórakozást, akár több hónapra is.

    Petőfinek nem volt hazai gyártású Suzukija. Kossuth nem nézett tévét. József Attilának nem volt lakáshitele. Kovács II. Béla kiváló dolgozó nem töltött 5 órát a neten.

    Sokan észre sem veszik, milyen egyszerű az életünk

  • Aleks
    Szerintem már a párkeresésnél el van rontva az egész. Mindkét nem felől elvarázsolt igények külsőre és belsőre is. 30 felett az ismerkedés halott ügy, ha a klasszikus munkahely, baráti kör nem működik. Interneten lehúzós társkereső oldalak tele kamu regisztrációval meg kreténekkel. Bulizgatás – vannak kétségeim, hogy aki 30 plusszosan ilyen helyekre jár a legjobb alapanyag egy családhoz.
  • expect
    “együtt jár a szellemi sötétedés (gyermekvállalást kényelmetlenségnek tekinteni). Nem azért, mert a bőség rossz, hanem azért, mert miközben a bőség megteremtésére koncentrálunk, a lényegről megfeledkezünk.”
    Azért ne keverjük a szezont a fazonnal, a gyermekvállalás abban az “erkölcsileg csodálatos” fejletlen társadalomban nem valamiféle piedesztálra emelt lényegi kérdés volt, hanem a párzó ösztön eredménye.:) Sosem értettem ezt az önigazolás mániát, hogy aki a gyerekvállalásban véli az élete értelmét, az miért hiszi azt, hogy nála van a szent grál és mindenki más helikopter, aki meg a luivuttyon táskában, az miért ugyanezt fordítva. Erősen kétlem, hogy van az életnek univerzális receptje, szóval ami biztos, hogy az a “lényeg”, amiről szerinted megfeledkeznek egyesek, az egyáltalán nem létezik, csak mindenkinek a sajátja a saját fejében.
  • ügyvéd

    Szerintem sem probléma a népesség csökkenése. Az ezzel járó átmeneti problémákat a technológia fejlődése megoldja.
    (Én egyébként a rám eső részt, 2 már felnőtt utóddal ennek ellenére letudtam.:-D )
  • Maszatka
    Bocsi,hogy itt kérdezem,de volt az a film,A nagy dobás a válságról,és annak a végén ki van írva,hogy subprime megnevezés helyett milyen névvel illetik a hiteleket,amelyek újra veszélybe sodorhatnak egy újabb válságkor.
    Valaki nem tudja mi az a szó?
    Nincs most lehetőségem ezért letölteni a filmet.
    Köszi!
  • Rita
    Az állam csak szajkózza azt,hogy szüljünk sok gyereket,most meg Budaházy Edda verte ki az embereknél a biztosítékot,de az alapvető problémákat nem szünteti meg.
    Orbán Viktor azt ígérte,most majd megkérdezi a nőket miért nem szülnek vagy miért nem szülnek csak mondjuk egyet.
    Jómagamnak is 1 gyermekem van,mindig többet terveztem de nem lesz több.Örülök,hogy el tudtam helyezkedni egy olyan munkahelyen ahol nem hátrány a gyerek,nem bacogatnak ha tp-re kell mennem vele,és még meg is fizetnek.Hány meg hány kisgyermekes anya munkanélküli mert nem kell sehova?Apuka lelépett egy nővel mert túl nagy felelősség volt a család,a gyerektartás meg egy nevetséges összeg.Mivel van lakásom,nincs hitelem,de van munkám meg kocsim is,én biztos nem fogok kockáztatni,hogy hoppon maradjak,és nyomorogni kelljen a gyerekkel. A mai kapcsolatok ingatagok,tisztelet a kivételnek.folyt