Új ingatlant vagy használtat? Hitelkalkulátorral

Hirtelen előállt az a helyzet, hogy az MNB miatt most egy ideig van egy irreálisan olcsón adott zöld hitel az újépítésű ingatlanokra, míg a használt ingatlanokra hamarosan már sehol nem lesz 6-7% alatti hitellehetőség.

(Ja igen, ma is emelt kamatot az MNB, az új kvázi alapkamat 4% és igen, megint a kutyát nem hatotta meg, 370 forint még mindig az euró.)

Ez azt eredményezi, hogy nem is lett annyira drága az újépítésű ingatlan, ha főleg hitelből akarod megvenni. Annyival drágább egy használtra felvehető hitel már a mostani kamatok mellett is, hogy gyakran olcsóbb lesz egy új ingatlan, még akkor is, ha 20%-kal drágább, mint a használt.

(Zárójelben: a zöld hitel kerete korlátozott és az ígéretek ellenére nem árulták el mostanában, hogy mennyit helyeztek ki már belőle a bankok. Könnyen lehet, hogy mire oda kerülsz, már el fog fogyni. De hogy ne aggódj: ha sikerül az akár építés alatt lévő ingatlanról végleges adásvételit íratnod a kivitelezővel (nem biztos, hogy belemegy!), akkor onnantól a bank általában két hónap alatt elbírálja a hitelt, félreteszi számodra a pénzt és ha három éven belül felépül az ingatlan és meg is felel az előírásoknak, akkor te még megkapod az olcsóbb hitelt.

Az azonban előfordulhat, hogy a két hónap alatt, amíg tart a hitelbírálat, elfogy a keret, akkor így jártál. Ez ebben a pillanatban még nem reális alternatíva, de a közeljövőben megtörténhet, benne van a pakliban, mint minden esetben, ha fix keret lett meghatározva egy kedvezményes hitelnél. Reméljük az MNB nem fogja felemelni a keretet, mert már ennek a költségét is adófizetők fogják állni húsz éven keresztül.)

A példa kedvéért az újépítésű ingatlan 70 millió forint és megfelel az előírásoknak, vagyis jár rá a zöld hitel. Az önerőd 20 millió forint, vagyis kell 50 millió forint hitel.

Egy ötéves használt ingatlan 56 millió forint, vagyis ugyanannyi önerő mellett kell 36 millió forint hitel. Ez viszont már 6%-os kamatozású piaci hitel.

Az a szomorú valóság, hogy több lesz a 36 millió forintos hitelnek a havi törlesztője, mint az 50 millió forintos hitelnek, sőt 20 év múlva a most új, energetikailag sokkal jobb és modernebb ház várhatóan többet fog érni és addig is kevesebbet kell rákölteni, hiszen öt évvel fiatalabbak a benne lévő anyagok.

(Tételezzük fel, hogy mind kivitelezési minőségben, mind egyéb tekintetben a két ingatlan egymással összevethető.)

Mivel annyira jó fej vagyok, hogy azon néha még magam is meglepődők (és ezt minden szerénység nélkül állíthatom 🙂 ), csináltam nektek egy szuper kalkulátort.

Beírod az újépítésű árát, a zöld hitel kamatát (2%), a használt ingatlan árát, a normál piaci hitel kamatát (most 6% körül, néhány helyen még van olcsóbb, de már nem sokáig), az önerőt, a futamidőt, mennyivel kell többet költeni 20 év alatt a használt ingatlanra és mennyivel fog többet érni 20 év múlva az új. (Ha te valamiért úgy gondolod, hogy a régebbi ingatlan fog többet érni vagy arra kell majd kevesebbet költeni, akkor negatív számot írsz a kalkulátorba, ennyire egyszerű.)

S kiírja, hogy melyikkel jársz jobban. (Természetesen pénzügyi szempontból, minden más tekintetben a te szubjektív értékítéleted dönt: a használt már biztos felépült, már most költözhető, ha volt hibája, annak egy része már kiderült, az új viszont modernebb, kevesebb lesz a rezsije az új szabványok miatt, divatosabb, te mondod meg, milyen legyen a konyhabútor és így tovább. Ezekkel a kérdésekkel most nem foglalkozunk. )

S ha hitelkérdésed van, továbbra is Gáborunkat zaklasd vele.

Szívesen. 🙂

Share

85 hozzászólás

  • AAA

    “Emlékszem, meg Mato legelső ilyen megjegyzésére is, hogy az MNB pénze nem adófizetői pénz. Azt sem értették a tudálékos magyarok, a jegybankpénz és a költségvetési pénz közötti különbségtétel túl nagy kihívás ennek a népnek.”

    Aha, de azért amikor veszteséges az MNB, akkor azért nagy kegyesen elfogadják a méltóságos urak a költségvetési pénzt is ugyebár nagy duzzogva. Csak akkor ilyen nagy az önérzet amikor a ft gyengítéséből fakadóan nyereséges az MNB és lehet kilapátolni alapítványokba a zsugát.

    Az ugy milyen fasza rendszer kérdést gondolom szándékosan értetted félre, arra vonatkozott, ugye milyen fasza hogy a veszteséget mi fizetjük, a nyereséget meg ők elteszik.

  • Gyurka
    “Reméljük az MNB nem fogja felemelni a keretet, mert már ennek a költségét is adófizetők fogják állni húsz éven keresztül”
    Szerencsére már nem az enyémből… 2 hónapja elköltöztem az országból. Grat annak aki még nyeli azt ami ott folyik.
  • Gábor84
    “Nem, hanem ennyire balfékek.” Egyéni ízlés kérdése. A reálgazdaság nem mutatta vissza, hogy “túl gyenge” a forint, 2019 a legszebb békeéve volt a gazdaságnak. Igen, a 4 százalékos infláció teljesen normális, sőt kívánatos egy felzárkózó gazdaságban, és teljesen jól működött az 1 százalék alatti alapkamattal. A makrogazdasági pálya a coviddal borult fel, azt meg talán elnézhetjük a gazdaságpolitikának hogy nem jeleztek előre egy világjárványt. A covid miatti kínálati-keresleti sokkok világgazdasági szinten fűtik az inflációt, ilyen környezetben már tényleg nem lehet nyomni a gázt, meg is fordult a monetáris és talán a költségvetési politika is. De ez gazdaságpolitikai nézet/ízlés/iskola kérdése ahogy írtam, ezen nem fogunk összeveszni. Amire én rákérdeztem, hogy szted veszteségben fogja borítani az mnbt a zhp, mert ezt olvastam itt, nem értem miért jöttél minden mással.
  • Gábor84
    De persze ha szóba kerülnek dolgok, akkor: “Ki a francnak a felelőssége a monetáris politika” Erre próbáltam kérdezni igen. A kérdés az, hogy kinek a felelőssége az árfolyam. A piacé. Nem a költségvetési politikáé és nem a monetáris politikáé, attól függetlenül hogy mindkettő tevékenysége erősen befolyásolja a piaci árfolyamot. Ez a környező devizához mérjük, korábbi nominális szintekhez mérjük stb stb mind ilyen bulvárpénzügy, a nemzeti deviza értékeltségét a reálgazdaság mondja meg, ha az fejlődik, felzárkózik akár tartósan csökkenő nominális árfolyam és makrostabilitás, erős foglalkoztatás mellett, akkor nem gyenge forint van hanem optimális piaci árfolyam.

    “Idézném a mestert még ellenzékből,” Köszi, de nekem ehhez mi közöm?
    “Ugye téged tényleg nem zavar,” Szintén nem követlek, elsőre ez egy elég olcsó polkomm panelnek tűnik a kérdésed, remélem tévedek és kifejted mire gondolsz.

  • Gábor84
    “az volt a hibás jegybanki lépés, hogy” ahogy írtam kiszámolónak is, van ilyen iskola is, meg van olyan is, hogy addig kell nyomni a gázt, amíg lehet és kanyarban kell fékezni. Én bevallom a ti vonalatokban nem látom az irányt, kamatot kellett volna emelni, hogy amikor beüt a válság lehessen csökkenteni az úgy ok, de ha célzott gazdaságösztönző hitelprogramokat indítanak, az nem jó. Nem kell nyomni a gázt, amikor mindenki más nyomja a világban, nincs világgazdasági/felzárkózási verseny vagy mi? stb stb De mondom nem veszünk össze, ki így látja ki úgy, van aki egy réteg (mondjuk a sajátja) szempontjából nézi, van aki a nagy közöst amikor (gazdaság)politizál stb. én azt nem szeretem amikor pénzügyi-jogi alapokat dobunk félre, mert nekünk nem tetsző döntéshozók hozzák a döntéseket.
  • Gábor84
    Egyébként rákerestem, külön betétszámlát vezet a bankoknak az mnb, hogy kiszívja a pluszlikviditást, amit a gazdaságösztönző programokkal hozott létre: mnb.hu/letoltes/tt-prefbetet-20211201.pdf Csak úszóknak, nem mondom hogy pontosan átlátom az árazást, de úgy képzelem, hogy még prémiumot is kell fizetni ösztönzőként a bankoknak, hogy ezen a számlán végezze a likviditás. Ennek a betétszámlának a kamatköltsége a programok ára, ha ez elszáll annyira hogy veszteségbe rántja a jegybankot, akkor jöhetnek az adófizetők. Biztos nem olcsó és pláne nem lesz az, de az elszállást én nem látom ennyire totálisnak. Főleg ha az árfolyam is gyengül és az euron meg bejön a nyereség.
  • Gábor84
    “Az ugy milyen fasza rendszer kérdést gondolom szándékosan értetted félre” Nem értettem félre, ez a jelenség amit te negatívnak tartasz, egyenes következik a függetlenségből és a jegybanki célokból. Egyébként hányszor is fizettek be az adófizetők az MNB jelenlegi vezetése alatt?
  • tumpara
    Gábor84: szóval azt mondod, hogy az árfolyamot alapjában véve nem a monetáris politika (és így az MNB) határozza meg, hanem a reálgazdaság. Tehát a reálgazdaságunk ezek szerint pocsék volt, hisz 2010-től a forint 36%-ot gyengült az euróhoz képest, míg a román lej 17%-ot, a lengyel zloty 12%-ot, ahorvát kuna 3%-ot (a cseh korona erősödött közel 6%-ot, de ők mindig is fejlettebbek voltak, kivehetjük a képletből). Na most ez kinek a hibája, a reálgazdaság fejlődéséért, a megfelelő körülmények kialakításáért ki felel? Csak nem a kormány? Tényleg kíváncsi vagyok, hogy a gazdaságpolitikáért szerinted ki a felelős? Itt is a piac?
  • Éva
    Sziasztok!
    Meggyőző poszt, meg is jött a kedv.
    Működhet úgy, hogy megigénylem a zöld hitelt, és ha nem kapom meg nem kell megvennem a lakást (és visszakapom a foglalót)? Feltetelezem, hogy foglalózni kell az adásvételihez (ami feltétele lehet a hiteligenylesnek)
    Köszönöm
    Éva
  • Anya
    mi is elkezdtünk parázni, közös granit bajnok plusz számlánk van wise mellett és most lehet, hogy mi is váltanánk. A Magnet helyett azért ez lett főleg, mert lehet kettőnk névén. 🙁
  • star70
    sok sikert barhol a vilagvan,ahol nyugdijas korodig törleszted egy atlagfizetesböl az ahitott lakasodat,vagy eleted vegeig alberletet fizetsz..
    Külföldön az jut normalis helyen lakashoz akinek van jo sok öneröje(50-60ezer €) es az allamtol egy jo nagy srmmit kapsz.Tenyleg örüljel.
  • Nbazs

    Tedd meg kérlek, hogy nem szerkeszted bele a véleményed a kommentekbe, hanem külön reagálsz. Roppant nehezen olvashatóvá teszi a beszélgetést, hogy ki éppen kinek mire reagál.


    “ordenáré minimálbéremelés, ami szépen végig fog érni a magasabb jövedelmi szinteken”
    A 19,5% fog végigérni, vagy a br. 33.000 Ft? Vagyon nem mindegy…

  • Éva
    Gránit bank lakashitel tapasztalatai valakinek?
    Érdekes náluk a 2%os zoldhitel, elméletileg nem végig fix…
  • Gábor84
    “tumpara” Nem, nem azt mondom. Azt mondom, hogy a jegybanknak (és a kormánynak) nincs árfolyamcélja
    “Tehát a reálgazdaságunk ezek szerint pocsék volt,” egy téves állításból levont téves következtetés. Már miért lenne a reálgazdaság célja hogy regionális devizákkal versenyezzen a nominális forintárfolyam? Finomabb lesz tőle a kenyér, erősebb a vas, vagy mi? 230nál akkor meg száguldott a reálgazdaság a baloldal alatt? 😀

    Értem én hogy jópofa és egyszerű korábbi vagy térségbeli nominális szintekhez a forintárfolyamot viszonyítani, de egy devizaárfolyam gazdaságpolitikai értékelése pár nagyságrenddel bonyolultabb kérdés. Azt is megértem, hogy pozícióban ülnek emberek, és különösen tud fájni ha épp 370 az euró, de ez megint egyéni probléma. A pozi másik végén is ül valaki, annak meg pont jó.

  • maxi

    a foglalot is visszakapni, a te hibad eseten? persze 🙂
  • Éva
    az miért az én hibám, ha elfogy a zöld hitel amíg elbiralják?
    Lehetséges úgy venni lakást, hogy akkor veszem meg ha kapok hitelt (foglalót utána adok)?
    Sosem vásároltam még ujepitesű lakást. Hitelem sem volt még soha. Ezért kérdezem ezeket.
    A te válaszod bőven hasznos és kielégítő volt, remélem te is hasonló minőségű választ kapsz majd a jövőben egy kérdésedre.
  • Krokodil888
    : ‘… de egy devizaárfolyam gazdaságpolitikai értékelése pár nagyságrenddel bonyolultabb kérdés. ‘ Annyira azért nem bonyi. Amikor novemberben elkezde emelni a kamatokat az MNB, akkor alelnök ezt nyilatkozta:
    “Mi okozza az inflációt? – Kiemelten fontos kérdés, hogy az inflációból mennyi a külső és a belső tényező. Mi egyelőre azt gondoljuk, hogy 60% lehet a külső, 40% pedig a belső, de mindkettő az infláció emelkedését okozza”
    portfolio.hu/gazdasag/20211116/ujabb-csavar-az-mnb-tol-nagyobbat-emelnek-mint-elsore-gondoltuk-511074 (már csak előfizzel olvasható)
    Tehát az infla nagyobb része a szar HUF miatt van az MNB szerint is. Az árfolyam teljesen az MNB hatásköre – lenne, ha független lenne.
    Pozíciókról is írtál. Nos, a rekord infla és az importfüggőség miatt mindenki bukik, akinek forintban keletkezik bevételének többsége. Hacsak nem kap állami ingyenmilliókat.
  • Nbazs
    @Éva

    Nem a te hibád a hiteligénylés szempontjából, de ha csak eladó és a közted levő szerződést nézzük, akkor bizony igen, a neked felróható okból (pénzhiány) nem jön létre az üzlet. Amit megpróbálhatsz: Olyan előszerződést kötsz az eladóval, amiben szerepel, hogy ezt az esetet kvázi vis maior-nak tekintitek, és így visszajár a teljes befizetett összeged, Ha ezt sikerül vele megbeszélni, akkor igen, visszakaphatod. Megtörténhet, de kicsi az esélye neki.

  • Gábor84
    “Tehát az infla nagyobb része a szar HUF miatt van az MNB szerint is.” Következtetések levonása úgy látom nem ennek a fórumnak az erőssége 🙂 Most akkor a világban nem változott semminek az ára vagy mI? 😀 Nem részletezte, de józan ésszel a kínálati problémákra, chiphiány, logisztikai problémák, alapanyaghiány stb gondolt az ember, ezeket bizony importáljuk a világból, nem az árfolyam a “külső hatás”.

    “a rekord infla” mihez képest?
    “mindenki bukik, akinek forintban keletkezik bevételének többsége.” ha egy pénz veszít az értékéből, akkor az adott pénzt tartók, abban jövedelmet szerzők buknak igen, kérdés mit szerettél volna ezzel mondani.

    Toltuk a gazdaságba a pénzt, pörgettük, ami a csövön kifér. Hatalmas mázlink volt, hogy közben defláció volt a világban, azt importáltuk. Ennek ellenére már 2019 végén is jóval 4% felett volt az infláció. Most megszívtuk, mert külföldről is csak inflációt importálunk, erre jön rá a belső infláció és a túl gyenge forint miatti infláció.

    De szerintem le is zárhatjuk a témát, mert tökéletesen elbeszélünk egymás mellett.

  • Gábor84
    kiszamolo: én egy állításodra kérdeztem rá, erre hoztál fel – egyébként érdekes – gazdaságpolitikai fejtegetéseket. Ami tényleg jók szerintem, de az pont nem derül ki ezekből, hogy taszítja a zöldlakáshitel veszteségbe az mnb-t 🙂 Legutóbbi helyzetértékeléseddel tökéletesen egyetértek, csak ugyanazt a folyamatot másképp értékeljük, ahogy írtam korábban. Ez szerintem nem egymás melletti elbeszélés.

    Azt nem látom reálisnak, hogy valamilyen szívás nélkül megússzon egy covidot a magyar gazdaság, a véleményem, hogy még az infláció a legkisebb rossz.

  • Krokodil88
    : Ahogy kiszámoló is írta, most már külföldről inflációt is importálunk és ha eközben gyengül a forint, akkor az bizony megnöveli ezt a hatást. Nem tudom kiszámolni, hogy a 60% mekkora részét adja a gyengülő HUF árfolyam.

    ‘ha egy pénz veszít az értékéből, akkor az adott pénzt tartók, abban jövedelmet szerzők buknak igen, kérdés mit szerettél volna ezzel mondani’ és ez ”s különösen tud fájni ha épp 370 az euró, de ez megint egyéni probléma’: az megvan, hogy Magyarország hivatalos fizetőeszköze a forint? Az állampolgárok többsége ebben a devizában teremti elő a bevételét és a többség valószínűleg nem fedezte le EURHUF long pozícióval. Tehát majdnem minden magyar állampolgár bukik a gyenge HUF árfolyammal.
    Tutti nem egyéni probléma ez, különben minek emelne kamatot az MNB? 🙂 Ha nincs árf célja lehetne 547 HUF is egy EUR, hát nem?

  • tumpara
    Gábor84: azok, akik forintos pozícióban ülnek, gyakorlatilag a teljes magyar lakosság, hiszen forintban kapják a fizetésüket. Így nagyon nem mindegy, hogy mennyire értéktelenítik el a forintot ott fent a nagyok. Olcsóbban finomabb a kenyér is. 🙂 Ahogy Kiszámoló is írta, most keményen importáljuk a világba amúgy is berobbanó inflációt, ezt simán lehetett volna mérsékelni, ha nem fűtik túl a gazdaságot. Nem véletlen, hogy a prociklikus gazdaságpolitikával többre jutnak az országok.

    Az árfolyampolitika megítélése persze, hogy egy komplex dolog, de hogy sem a deklaráltan monetáris politikáért felelős MNB, sem a kormány nem felelős érte, hát elég furcsa nézet. Biztos a manók voltak a pincében.

  • Gábor84
    “most már külföldről inflációt is importálunk” igen, ezt mondta az mnb alelnök is amire hivatkoztál, kiszámolni én se tudom, de az biztos hogy nem 60%. Nem egy napi magasabb árfolyam számít, különböző árfolyamokat használnak (egy időszakot átlagolhatnak stb), hosszú hónapok még átárazódik az import, amíg készletek fogynak, devizahatást fedezni is szokták, és a beszerzési ár növekedés se feltétlen csapódik le teljesen a fogyasztói árban stb. tényleg nem könnyű kiszámolni, azért nem a sarkos megállítások alapját. “Tehát majdnem minden magyar állampolgár bukik a gyenge HUF árfolyammal.” Kétségtelen, csak kérdés hogy mennyit. Maga az infláció se elviselhetetlenül magas, bár kétség kívül nem optimális, és ennek egy töredéke a devizahatás, átlagos fogyasztó szintjén nem érzem pozíciónak. Ha külföldről behoznál valami nagy értékű cuccot, külföldi út, eurós hitel.. az már inkább, erre gondoltam
  • Gábor84
    a másik oldalon meg beruházási, növekedési, foglalkoztatási, felzárkózási veszteség az ára a gáz visszavételének, sokszor leírtam már, akkor még1x, ez az ami egyéni ízlés kérdése. Én értem mindkét oldal érveit, de igazságot nem tudok benne tenni, ahogy szintén írtam korábban, nem vagyok makroelemző, nem tudok alternatív makropályákat számolgatni. Ahogy már azt is írtam, hogy szerintem megúszni nem lehet egy covid szerű méretű globál sokkot. a gazdaság egy folyamatos üzem, ha megáll, leáll, megakad, akkor nem lehet észrevétlenül folytatni mint előtte. Ha pedig valahol le kell vezetni, akkor az én ízlésem szerint legyen az inkább az infláció mint mondjuk hogy elengedjék a munkanélküliséget. “hát elég furcsa nézet” nem is ezt mondtam, hanem hogy nem a célja, nem erre lő (békeidőben. ha az mnb igen, akkor meg már baj van)
  • Gábor84
    “Tutti nem egyéni probléma ez, különben minek emelne kamatot az MNB? Ha nincs árf célja lehetne 547 HUF is egy EUR, hát nem?” hát nem az árfolyam miatt, fenn leírta a mechanizmust kiszámoló, magasabb kamat, kevesebb hitel, kevesebb beruházás/fogyasztás, kisebb kereslet, csökkenő inflációs nyomás.

    De ha nekem nem hiszel, itt van a jegybanki elit balról jobbról aki ugyanezt mondja: google.com/search?q=az+mnb-nek+nincs+%C3%A1rfolyamc%C3%A9lja&rlz=1C1GCEA_enHU831HU831&oq=az+mnb-nek+nincs+%C3%A1rfolyamc%C3%A9lja&aqs=chrome..69i57j69i60j69i61.5936j0j7&sourceid=chrome&ie=UTF-8

  • tumpara
    Gábor84: persze, én is olvastam, Matolcsy kerek-perec megmondta, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja, de ezt ugye Te sem veszed komolyan? 400 meg afölötti eurónál lenne itt nagy baj. Illetve nem, mert majd ráfogják a piacra meg a gaz spekulánsokra. Az véletlenül sem jut eszükbe, hogy a farkas is a leggyengébbet támadja…

    Amúgy nem az a baj, hogy a COVID után van egy megtorpanás, ez teljesen természetes, sőt a makro-számokat nézve meglepően szépen kijöttünk belőle, de azt azért tudjuk, hogy ez csak egy látványpékség. Tele vagyunk semmire nem jó presztízsberuházásokkal, amik szépen mutatnak a GDP-ben, de közelebb nem lettünk általuk a nyugathoz, sőt még a régióban is lejjebb csúsztunk. Viszont szépen felszívta a szakikat és gyakorlatilag semmit nem tudsz megcsináltatni, sokszor még horror áron sem. És erről nem a csúnya piac, hanem egy végtelenül túltolt gazdaságpolitika tehet.

  • Krokodil888
    : persze, nem az árfolyamot akarja direkt befolyásolni az MNB az alapkamattal (és más nemzeti bank sem) hiszen akkor azt a árszintet ‘betámadnák’ a ‘gonosz spekik’. Mindig azt nyilatkozzák, hogy nincs árfolyamcél. De szerintem ők kiszámolták, mi az az árfolyamszint, ami már az összképet nézve káros az egész nemzetgazdaságnak. Tavaly tavasszal ezt a szintet 365-370 közé tették kerbanki elemzők.
    Írtad, hogy az árfolyam a piac véleménye. Egyetértek! A piac véleménye a fiskális és monetiáris politikáról együtt.
  • Gábor84
    megmondta igen, meg minden létező jegybankár 90 óta 🙂 Általában igyekszem a tények világában maradni, értékelésnél meg a tényekből levont következtetéseknél, ez az összeesküvéselmélet nem világom. De megértem hogy valakinek ez kell. Az is egyéni ízlés kérdése, mi a “semmire nem jó presztízsberuházás”. A felzárkózási pályát totál másképp látjuk. Szerintem az egyetlen lehetséges felzárkózási pályán halad az ország kb 16 óta, béremelés (adócsökkentéssel párhuzamosan) + beruházástámogatás. EZ a kettő (három) dolog vezethet termelékenységnövekedéshez, az egyre nagyobb béreket csak magasabb hozzáadott értékkel (ehhez kell a tőkeberuházás, innováció) lehet kitermelni, a magyar cégek rá vannak kényszerítve, hogy felnőjenek. Ez hosszú folyamat és nem látványos, kovid fel is borította a pályát, vesztettünk éveket, de máshogy nem megy. Nem a hat hónap segélytől fog ugrani a pannonpuma.
  • tumpara
    Gábor84: az adócsökkentés inkább egy adó-átstrukturálás volt (amivel hellyel-közzel még egyet is értek), a beruházástámogatás viszont akkor növeli a termelékenységet, ha termelékenységet növelő beruházásokra költjük. Tekintve, hogy az elmúlt 10 évben csak romlott az ország termelékenységi mutatója, azt hiszem megállapíthatjuk, hogy nem megfelelő, értéket teremtő beruházásokat támogattunk. A 10 év azt hiszem már elég hosszú táv, vagy adjunk többet ennek a garnitúrának, miközben a szomszédos országok kormányváltásokkal együtt is előrébb tudtak lépni? Úgy látom, Nálad nagyon nem felelősek a felelősek.
  • Gábor84
    adó: téves az infod, a hatéves bérmegállapodással indult el a szocho csökkentése, ha jól emlékszem a TAO is akkor lett 9%, más adó érdemben azóta nem változott, ez érdemi adócsökkenés a vállalati szektornak (cserébe a béremelésekért). Beruházás: szintén téves. kb 18-tól indult el érdemben a folyamat, amiről beszélek, előtte foglalkoztatásbővítésen alapult a gazdaságfejlesztés, nagyon helyesen. Amikor közel mindenkinek van munkája, akkor a következő szint, hogy mindenkinek jó munkája legyen. Sajnos a kovid sok évet elvett ebből, és még nincs vége, ha lesz egyáltalán, de másképp nem megy. Javaslom tanulmányozásra a mostani gyárbejelentéseket, alapkőletételeket. Minimális munkaerőigénnyel soktíz-százmillió dolláros projektek. Közben a primitiv összeszerelők bezárnak, pl Ózd. Annak adsz bizalmat akinek akarsz, én döntésedtől függetlenül teljes életet fogok élni 🙂
  • tumpara
    Gábor84: az adó-átstrukturálás nem 6 éve kezdődött el, hanem 2010-ben: adójóváírás kivezetése, különadók bevezetése (van egy rakat, azóta is, pedig ideiglenesnek mondták), áfa 27%-ra növelése, és ezért cserébe kezdték el csökkenteni a munkát terhelő közterheket, vezették be a családi adóalap-kedvezményt, illetve csökkentették a tao-t. Előbbiért taps jár, utóbbiért körmös, mert a tao-t szépen lenyúlják sporttámogatások formájában… Ez van, ha nem csak kiragadunk egy nekünk tetsző időszakot, hanem a teljes időszakot értékeljük.

    Szóval az inflációért, euró-árfolyamért nem felelős a regnáló hatalom, csak a gyáralapításokért. Ez egyre jobb lesz. Amúgy baromi jó paneleid vannak, kár, hogy nem jóra használod.

  • Gábor84
    ezzel indítottam: “Szerintem az egyetlen lehetséges felzárkózási pályán halad az ország kb 16 óta” Világosan leírtam, hogy miről beszélek. Erre kezdtél el beszélni minden másról, próbáltam visszaterelni az alapállításhoz, továbbra is minden másról akarsz beszélni. Szíved joga ha nem akarsz velem beszélgetni valamiről, de akkor miért nem mondod azt, miért kellenek ezek a felesleges körök? Mutatom vizuálisan:

    A: az egyetlen lehetséges felzárkózási pályán halad az ország kb 16 óta, béremelés (adócsökkentéssel párhuzamosan)
    B: az adócsökkentés inkább egy adó-átstrukturálás volt
    A: adó: téves az infod, a hatéves bérmegállapodással indult el a szocho csökkentése, ha jól emlékszem a TAO is akkor lett 9%,
    B: az adó-átstrukturálás nem 6 éve kezdődött el, hanem 2010-ben

    Ennek te látod értelmét? 🙂

  • Gábor84
    “Ez van, ha nem csak kiragadunk egy nekünk tetsző időszakot, hanem a teljes időszakot értékeljük.” Nem egy nekem “tetsző” időszakot ragadtam ki, hanem a legutolsó gazdaságpolitikai-felzárkózási ciklust, amiben vagyunk. Ezt próbáltad cáfolni az előzményekkel, mert csak.

    ‘Szóval az inflációért, euró-árfolyamért nem felelős a regnáló hatalom, csak a gyáralapításokért.’ Továbbra sem érted vagy akarod érteni. Devizaárfolyam célja nincs se a kormánynak, se az mnbnek (alapesetben). A központi kormányzat a legnagyobb gazdálkodó az országban, az mnb meg a monetáros szerv, a devizatartalék kezelője, nyilván hogy a tevékenységük alapvetően befolyásolja a devizapiacot. De a tevékenységüknek nem ez a célja hogy mennyi legyen a ft, nem tudom ezt egyszerűbben magyarázni. Hogy az inflációért senki nem felelős, az nettó hazugság, ilyet én nem mondtam soha, az mnb fő feladata, célja az inflációpolitika

  • Gábor84
    egyébként tegnap adtak ki számokat a ZHPról: portfolio.hu/bank/20220104/kiderult-mennyi-lakashitelt-vettek-fel-eddig-a-zold-otthon-programban-519414 hát elég karcsú a program teljesítménye
  • Sopánka
    Én már épp nyakig benne vagyok a hitelfelvételben.
    Ti tudjátok, miért adnak a bankok akár 0.75% kamatkedvezményt azért, ha havi x százezer Ft jóváírás érkezik a számlára?
    Miért jó ez nekik?
    Mert nekem kb. semmibe nem kerül ráutalni, aztán vissza. (Van, ahol csak annyit írnak elő, hogy “bankon belüli saját számlák közti átvezetés nem számít”, vagyis a másik banknál levő számlámról mehet. De odakérhetem a fizetésemet is, aztán majd onnan utalom tovább, az is megér nekem havi 5-10ezer forintot, annyiért hajlandó vagyok havonta még egyet kattintani — de ha lehet rendszeres havi megbízást adni, akkor még erre sincs szükség.)
    Így akarnak átcsábítani, hogy náluk vezessem a folyószámlámat?