Részvények hozamai és a történelem
Azt mindenki hallotta már, hogy a részvénybefektetés jó üzlet, hosszú távon kiugróan jó hozammal kecsegtet. A jól ismert amerikai tőzsde évente átlagosan 9,5% hozamot termelt az elmúlt 50 évben dollárban. Ezért minden pénzügyekkel foglalkozó lap, blog és könyv egyértelműen részvénybefektetést ajánl mindenkinek, aki hosszabb távban gondolkodik.
Amin kevesen gondolkodnak el, hogy vajon az amerikai tőzsde hozamai az átlagot képviselik-e vagy éppen a kirívó kivétel kategóriájába tartoznak-e? Vagyis hány országra igaz az, hogy a részvénypiacuk ilyen jól teljesít hosszú távon is? S vajon mennyi a reál hozam évente az infláció után?
A másik kérdés, hogy vajon ez a növekedés fenntartható-e a következő 50-100 évben is?
Érdemes vetni egy pillantást a világ tőzsdéire ma és 118 évvel ezelőtti állapot szerint is:
(A kép és néhány további adat a Credit Suisse 2018-as évkönyvéből való, amit már többször ajánlottam olvasásra és ez alól az idei évkönyv sem kivétel. Mindig jó írásaik vannak.)
A századfordulón a világ ura Nagy-Britannia volt, a vezető szerepét lassan vette át az Egyesült Államok, Nagy-Britannia egész a második világháború végéig megőrizte gazdasági hatalmát és befolyását.
Közben olyan szereplők süllyedtek el, vagy lettek jelentéktelenné, mint Oroszország, az Osztrák-Magyar Monarchia, Dél-Afrikai Köztársaság. Németország és Franciaország az akkori világ két hatalma volt, ma már visszacsúsztak a középszerűségbe a gazdasági méretüket tekintve.
Argentína 100 éve még fejlett piaci ország volt, virágzó gazdasággal, majd 1975-ben visszacsúszott feltörekvő állammá, mára sikerült magát frontier országgá leküzdenie. (Bővebben: A piacok felosztása: fejlett, fejlődő, frontier)
1990-ben Japáné volt a világ legnagyobb tőzsdéje, bár ez inkább volt köszönhető a befektetők mohóságának, akik az egekbe verték a japán részvények árát, mintsem Japán valódi gazdasági erejének. (Fontos, hogy a fenti grafikon csak a tőzsdei cégek értékelését mutatja és nem az országok GDP-jét. Az Egyesült Államok gazdasága nagy, de nem 16-szor akkora, mint például a kínai gazdaság. A GDP-je csak 60%-kal nagyobb, az egy főre vetített GDP értéke pedig 59.792 dollár kontra 8.804 dollár.)
Az Egyesült Államok elmúlt 120-150 éve a felemelkedésről szólt, egy tengerentúli nem túl jelentős gyarmatból lett a világ legnagyobb gazdasága és a legnagyobb katonai hatalma is. A bevándorlásnak és a magas születésszámnak hála a lakossága is közel a négy és félszeresére nőtt az elmúlt 118 évben.
Ez is közrejátszott abban, hogy az amerikai tőzsde ennyire jól teljesített az elmúlt évtizedekben, évszázadban.
Egy tudatos és alaposan felkészült befektető 1900-ban sokkal valószínűbb, hogy német és argentin tőzsdére fektetett volna, hiszen sokkal dinamikusabban fejlődtek és sokkal stabilabb piacnak számítottak, mint az Egyesült Államok. De az orosz piac is vonzó volt akkoriban, benne volt a legnagyobb 10 tőzsdében az orosz tőzsde. Az orosz befektetést a Nagy Szocialista Forradalom nullázta volna le 1917-ben, a német befektetés bő 20 év alatt értéktelenedett volna el a hiperinfláció miatt, az argentin egy kicsit tovább húzta volna.
Amint látható, a történelem folyamatosan formálja az országok gazdasági erejét, országok emelkednek fel és süllyednek el a világgazdaság tengerében. Ezért hiba abból kiindulni, hogy ami volt az elmúlt ötven évben, az lesz igaz a következő ötven évben is.
A képen az amerikai részvény, kötvény és rövid állampapír infláció feletti hozamait lehet látni inflációval korrigáltan:
Az amerikai részvények évi 4,5%-kal hoztak többet a kötvényeknél és 5,7%-os plusz hozamot adtak a kockázatmentes állampapírokhoz képest. Az Egyesült Államokon kívüli világban a részvények hozama 4,5% volt, a kötvényeké 1,9%, vagyis sokkal kisebb volt a kötvények és részvények közötti hozamkülönbség.
S itt felmerül egy újabb kérdés, nem túl nagy időtávot vizsgálunk-e, ha 1900-tól nézzük a piac teljesítményét napjainkig. Hiszen a világ olyan gyorsan változik és számunkra érdektelen, mi történt Európával vagy Japánnal a huszadik század első felében, mivé vált a valaha jelentéktelen Egyesült Államok 120 év alatt és ez hogyan hatott a részvénypiacuk teljesítményére.
A fenti számok teljesen másként néznek ki, ha 2000-től, vagy mondjuk 1968-tól vizsgáljuk őket.
Az amerikai kötvények 1,5%-kal többet hoztak mint a részvények az elmúlt 18 évben évente, s az elmúlt 50 évben is csak 2%-kal maradt el a hozamuk évente a részvények mögött. A bóvli cégek kötvényei 30 év alatt alig hoztak kevesebbet, mint az amerikai tőzsdeindexben szereplő részvények, sokkal kisebb volatilitás (árfolyam-ingadozás) mellett. (Cikk)
De ez igaz volt a világ legtöbb országára is, a kötvények évi 2 százalékponttal túlteljesítették a részvényeket az elmúlt 18 évben s csak 0,9 százalékponttal hoztak kevesebbet évente, mint a részvények az elmúlt 50 évben, miközben az árfolyamuk sokkal kiegyensúlyozottabb volt.
1981 és 2011 közötti 30 évben a húszéves amerikai állampapírok is jobb hozamot biztosítottak, mint az amerikai tőzsde ugyanezen idő alatt.
Inflációval korrigáltan a leghosszabb negatív hozamot generáló időszak az amerikai tőzsdén 16 évig tartott, ugyanez 22 év volt Nagy-Britanniában, 51 év Japánban és 55 év Németországban. A tőzsde mindig sokat hoz, csak ki kell várni, ahogy a népi bölcsesség tartja ugye.
Ha úgy gondoljuk, hogy most egy nagy tőzsdei korrekció jön, ami a részvények árazását sokkal jobban és hosszabb távra megtépázzák, mint a kötvények árazását, akkor könnyen lehet, hogy akár egy olyan 30 éves adatsorunk lesz 2000-től kezdődően, ahol még a rövidebb lejáratú kötvények is sokkal jobb befektetésnek bizonyultak, mint a részvények.
Ami számunkra, mint véges életidővel rendelkező befektetők számára a 120 éves adatsoroknál sokkal fontosabb, hogy milyen hozamokat várhatunk 5-10-20 év távlatában egy-egy befektetési formától. Mennyi a történelmi adatok alapján a legjobb és a legrosszabb végeredmény, amivel számolhatunk.
Az elmúlt 45 év alapján ezek voltak a legjobb és legrosszabb kimenetei egy amerikai S&P 500-as tőzsdei befektetésnek (inflációval nem korrigált hozamok):
10-15-20 év alatt ezek voltak a legjobb és legrosszabb teljesítményei egy-egy eszközosztálynak:
A legjobb 10 év 1990 augusztusa és 2000 augusztusa között volt az amerikai tőzsdén, a legrosszabb 10 év 1999 és 2009 között. 90 évet vizsgálva a részvények csak az esetek 82%-ában hoztak többet adott tíz év alatt, mint a kötvények. (Ugyanez az érték 96% húsz év távlatában. Csak az érdekesség kedvéért: 1800 és 1871 között a kötvények hoztak többet. De ez már tényleg csak történelem.)
15 év távlatában legjobban azok jártak, akik 1982 júliusában fektettek be 15 évre a tőzsdére, a legpechesebbek azok voltak, akik ugyanezt 2000 augusztusában tették meg.
A mázlisták 1980-ban fektettek 20 évre amerikai részvényekbe, a pechesek 1959-ben. Sajnos az komoly hiba, hogy inflációval nem számol a táblázat, ne felejtsük el, hogy a nyolcvanas évek elején kétszámjegyű volt a dollár inflációja, ami erősen módosítja mind a részvények, mind a hosszú lejáratú kötvények inflációval korrigált reál hozamát.
(Ha arra vagyunk kíváncsiak, 20 éve mibe kellett volna fektetni az amerikai tőzsdén és mi hogyan teljesített egy-egy évben, azt itt megnézhetjük.)
Azt természetesen nem tudjuk előre, hogyan fog változni a részvények és a kötvények árazása a következő években. Amire ráakartam mutatni, hogy gyakran túl sok mindent veszünk evidenciának, mert a történelmi adatok mögött elfelejtjük megvizsgálni magát a történelmi tényeket is.
Attól, hogy az elmúlt 120 évben az amerikai és az ausztrál piac volt a legjobb befektetés és ott is egyértelműen a részvények voltak a nyerők a hozamok tekintetében, még nem jelenti azt, hogy ez továbbra is igaz, vagy minden országban érvényes lenne. Ha egy világbirodalom felemelkedik és a népessége megnégyszereződik vagy ötszörözödik, ez magával hozza a cégek növekedését is, de ez nem jelenti feltétlen azt is, hogy ez a növekedés örökre fennmarad.
S ahogy a felkészült befektető a huszadik század hajnalán a múlt és a jelen adatai alapján sokkal inkább választott részvényeket a dübörgő német és argentin gazdaságból, ma is könnyen követhetünk el hasonló hibát. Csak az nem hibázik, aki semmit nem tesz, de fontos, hogy vizsgáljuk felül a népi bölcsességeket és ne vegyünk mindent készpénznek csak azért, mert sokan mondják.
Pedig az ötvenes években 50 éves időtávon ezek szerint a részvények sokkal jobban verték a kötvényeket.
1o-15 éven belul a migránsok tonkre teszik európát! Mi szárnyalni fogunk!!!!!!!!!!!
Esetleg valami world etf-et lenne érdemes venni? Bár tudtommal azokban is a mostani fejlettek dominálnak.
Németországban az 1 millió bevándorlókból már 300k dolgozik:
spiegel.de/wirtschaft/soziales/fluechtlinge-300-000-migranten-haben-einen-job-gefunden-a-1224125.html
Igaz, a Riposzt szerint csak 7000:
ripost.hu/cikk-nem-dolgoznak-a-migransok-nemetorszagban-de-miert
Csak én látom a “S&P 500 Index Rolling Returns” ábra 0%-nál lévő vízszintes egyenesét görbének optikai illúzió miatt? Olyan, mintha enyhén emelkedne.
Tudom, megragadtam a cikk lényegét… 🙂
Sőt, én nem csak Miklóstól olvasnám szívesen, hogy mostanában miben tartja a pénzét, hogyan diverzifikál, hanem szívesen látnám azoknak is a véleményét (most nem akarok neveket felsorolni), akik évek óta hozzászólnak itt a blogon a befektetésekkel kapcsolatos témákhoz és már jelentős sikereket értek el a befektetések terén. Kíváncsi vagyok, hogy ki miért dönt úgy, ahogyan.
“pl. hogyan osztod meg a befektetéseidet”
hadititkokat nem árulunk el, mert ak
Attila9
2018-09-19 at 10:29
Aki casht gyűjt, az fizikailag is tárolja? Milyen valutanemet raktározzak szerinted?
reader
2018-09-19 at 11:51
ez csak a figyelemfelkeltés része a dolognak, a folytatás a tanácsadás részeben érhető el 🙂 Amúgy jogosan.
Egy észrevételem lenne, megint csak nem kifogaásolva a fentieket, és nem is utánamenve, de úgy rémlik, a kötvények az elmúlt 10 éveben szaladtak meg ennyire, és bár lehet, így verik a részvényt, de tér már nem maradt a folytatásra, főleg nem emelkedő infl. környezetben.
“I look at investment return and that’s today’s dividend yield, which is less than 2% for the S&P 500, and I look future earnings growth. (…) So, that gives me a 6% investment return from the fundamentals of the marketplace. (…) but I think valuations will probably take 2 percentage points a year off that 6, getting to 4.”
“It’s not just a good proxy, today’s yield, a proxy for the 10 years coming up, but it’s almost a perfect proxy. There’s a 91% correlation, today’s yield and the 10-year return on the bond. (…) That gives me about a 3% average return on bonds for the coming decade. You can see that’s very close to the stock return.”
“Pretty small returns relative to history.”
morningstar.co.uk/uk/news/162164/bogle-my-return-expectations-for-stocks-and-bonds.aspx/
Amikor nem a specifikus tanacsadas a blog profilja (nyilvan olyan is van), hanem a gondolkodasra tanitas es a penzugyi intelligencia fejlesztese.
Ezek alapjan az lehet a tanacs, hogy olvass.
Ne egy blogot, hanem sokat es sokfelet es dontsel a sajat felhalmozott tudasod/intuiciod szerint.
Nincs kiralyi ut.
A cikk üzenete egyszerű: itt van egy ilyen kockázat, figyelj oda! Ne tedd mindenedet egy ország részvénypiacára! Persze az elmúlt 100 évhez képest már kicsit máshogy néznek ki a részvénypiacok, helyesen mondták már előttem: egy SP500 index már jelentős részben globális hatásoknak van kitéve. Ugyanakkor a diverzifikáció hatalmas erejét mutatja, hogy az elmúlt 100 évben egy egyenlően súlyozott országportfólió a második helyre futott be hozam tekintetében:
lustaport.wordpress.com/2014/09/13/nemzetkozi-reszvenyhozamok/
Kötvények esetében is érdemes tudni arról, hogy különbözőek a nemzeti piacok:
lustaport.wordpress.com/2017/09/03/amerikan-tul/
Vajon az első két ábrában benne vannak azok a külföldi cégek amik az NYSE-n, NASDAQ-on vannak listázva? Csak a Kínai cég IPO-ból jut kettő minden hétre mostanában. Vagy ott a kedvenc török telefonvállalatom a Turkcell, ami szintén NYSE-n listázott.
Illetve mi a helyzet az olyan cégekkel mint a Wizzair. Magyar alapítású, a vezetés Genfben ül, a központ Budapesten, nagyrészt Svájcban adózik és a londoni tőzsdén lehet megvenni. Ember legyen a talpán aki megmondja hogy ez Svájci, Magyar vagy Angol vállalat.
Tessék, segítek nektek, ezek a tuti befektetések:
Kockázatos rész:
20% Stark Industries részvény
20% Wayne Enterprise részvény
10% Ewing Olajtársaság részvény
20% magas-hozamú vállalati kötvény a Berényi Kft-től
Kockázatmentes rész:
20% Galaktikus Birodalom 10 éves állampapír
10% House of Lannister “Egy Lannister mindig megfizeti az adósságát” kötvény
– Párnaciha, folyószámla egyenleg, amit megesz az infláció?
– Veszek svájci frankot/török lírát?
Értem hogy per definitionem a kötvény nem készpénz, de elvileg zökkenőmentesen tudom bármikor eladni lejárat előtt, tehát:
– Kamatozó kincstárjegy, amin minimál nyereség van, cserébe ha lejárat előtt jön a nagy beszállási lehetőség, akkor némi buktával tudok kiszállni.
– Prémium Államkötvény, lásd fentebb, de ha 3 éven belül se jött a krach, legalább szabad szemmel látható hozamot kaptam.
Remélem nem tűnik nagyon hülye kérdésnek, de tényleg nem tudom, hogyan ül az ember okosan mondjuk 20 milliónyi készpénzben.
seekingalpha.com/article/4206789-worst-place-put-money-work-right-now
Röviden: Ne vegyél (hosszabb lejáratú) High Yield kötvényeket / kötvényalapokat / ETF-eket szerinte – a rövid és hosszú hozamok közötti különbség történelmileg is alacsony, miközben hozamemelkedés várható meg kitudjami
Már csak azért is érdemes megemlíteni, mert szóba kerül a cikkben, hogy az amerikai bóvli kötvények milyen jól teljesítettek az elmúlt 30 évben – nem most kell high yield ETF-ekből betankolni :))
“Do you see the irony here? On one hand, we have the safest assets in the credit market, i.e. US Treasury debts, pointing at an upcoming recession (the yield curve getting closer and closer to inverting) and on the very same time, we have the least safe debts, i.e. HY bonds, trading the exact same way (record-low spreads)
2018-09-19 at 16:23
Kockázatos rész:
20% Stark Industries részvény
20% Wayne Enterprise részvény
ezek pont nem kockázatosak, csak szólok 🙂
“Már a cikk olvasásakor tudtam, hogy jönnek majd “de most mibe fektessek” hozzászólók ”
Persze. Az már a könyökén jön ki az olvasónak, hogy érdemes tanulni a pénzügyekről mert 10 év alatt 10 milliónál 2% az rengeteg pénz.
Hát megfogadja, tanul, informálódik, évek óta olvassa a blogot, esetleg tanácsadásra is elmegy, de sehol sem talál konkrétumokat.
Az nem kibúvó, hogy mindenkinek más a kockázatvállalási hajlandósága és lehetősége. Ez hülyeség. A legtöbben a legkisebb kockázat mellett keresik azt a plusz 2%-ot. Tanult, olvasott sokat most már kéri az ötösét. Vagyis a plusz 2%-át mondjuk a MÁK felett. Hol van, melyik pénzügyi termék az? Vagy legalább terméktípus.
“Különböző pénztárcák.” 2. számú kibúvó. 1-10millió, 10-30, 30 felettiek. Máris össze lehetne állítani egy példa portfóliót a 3 kategóriának.
Magyarország egyik legnagyobb pénzügyi blogján talán be lehetne vállalni.
Majd ha csinálod, megtudod.
Eleve törvény tiltja. Még a bankban, ahol dolgozol, se ajánlhatod azt a terméket, amit árulsz. Még csak nem is sugallhatod, hogy te ezt vennéd. Százmilliós büntetés jár érte. Miközben az ügyfelek 99%-a ezt szeretné. Mondd meg helyettem, hová rakjam a pénzem. Ha bejön, jó, ha bukok rajta, maximum beperlem a bankot, hogy de hát az ügyintéző ajánlotta, én magamtól biztos nem tettem volna ide a pénzem.
Nagyon ritkán írok le konkrét terméket, akkor is odaírom harmincszor, hogy ez nem azt jelenti, hogy te is vegyél belőle.
Írok arról, hogy mi történt egy válságban, ott is le kell írni harmincszor, hogy ez nem azt jelenti, hogy szerintem itt a következő és bármit is el kellene adnod.
Ennek ellenére születik 100 aggódó hozzászólás, hogy akkor most mit csináljak, hová meneküljek.
Vagy amiről írtál, abból vettem, most esett az ára 8%-ot, mit csináljak, oda lett a megtakarításom, itt a világvége.
Ha leírnám, hogy ennyiért nem vennék eurót, mert drága és tovább gyengül a forint, én lennék a hibás. Ha azt írnám, hogy hozzá kell szokni, hogy ennyi és erősödik a forint, akkor is.
Ha mintaportfólió kell, ott a Google, szerintem találsz százat két perc alatt.
De azt ne mondd, hogy én mondtam, vegyél mondjuk német autógyárakat.
Akkor, hogyan adja el a bank termékeit?
Nem beszélve, engem próbáltak “rávezetni” mibe fektessek:)
A mintaportfólióval az a baj, hogy azok általában éppen olyan elvekre alapulnak (hosszú távra részvényt), amiről a cikked szól, hogy nem biztos, hogy jó lesz a jövőben.
Szóval az átlagember kapja az ellentmondó infókat innen-onnan, aztán próbáljon dönteni valahogy.
Ezzel az erővel rulettezni is lehetne, holott az átlagember csak azt szeretné, hogy az infláció felett egy szolid hozammal be tudja fektetni a pénzét mondjuk 20-30 évre nyugdíjmegtakarításként.
Egy olyan cikk is jó lenne, hogy milyen kötvényekkel diverzifikáljunk a PMÁP mellé. Nem konkrét tippet szeretnék :-), hanem azt, hogy melyik szegmensnek mi az előnye/hátránya. Pl.:
a kötvényportfólióban a feltörekvő piaci kemény devizás kötvény (emerging markets hard currency) jobb ötlet-e, mint a fejlett piaci magas kamatozású (high yield bond), mert kisebb a korrelációja a részvénypiacokkal?
Diverzifikálhatsz a világra, csak azt ne felejtsd el, hogy a sokat hangoztatott, a tőzsdék mindig felfelé mennek elv egyrészt az USA piacból indul ki, másrészt abból a múltból, amikor a fejlett piacokon is folyamatosan nőtt a lakosság, és a technikai fejlődés is gyors volt. Az első tényező ekkora USA túlsúly mellett kiesett, a második tényező a feltörekvő piacokon is elhalóban van, a harmadikat meg nem tudjuk. Az is lehet, hogy a következő évben nulla körüli reálhozamot produkálnak a piacok.
Ha az állampapír (legyen mondjuk lakossági) felett akarsz hozamot, akkor azzal extra kockázatot is vállalnod kell, azaz lehet, hogy nulla, lehet hogy negatív hozamod lesz, de persze magasabb is lehet a vártnál. Azt senki nem tudja biztosan, hogy mely piacok, mely részvények lesznek a jók, max. valószínűségek lehetnek, tehát ha a blogíró leírna neked valamit, akkor abban ugyanúgy benne lenne, hogy bukni fogsz, akár sokat is. Mindenki saját felelősségre kockáztat, ezt bizony nem tudod átterhelni másra. Ugyanakkor van lehetőséged csak lakossági állampapírt venni, vagy van lehetőséged ETF-en keresztül a piaci átlagba fektetni. Ha speciálisabbat akarsz, magad utána tudsz járni.
Kérdezd meg a bratyódat 🙂
De komolyan: aki már eleget “tanult”, megmondom, mi az egyik komoly “tudás”: pontosan az, hogy rájössz, hogy SENKI nem tudja mi lesz, nem tudja garantálni, hogy egy adott befektetés hoz x%-ot és nem buksz rajta. Valószínűségekkel lehet dolgozni, de ott se szabad túlzásba vinni a matekot.
Amit megtehetsz: bizonyos vállalatok fundamentumainak utánanézel (miután pl. elolvastál néhány ajánlást, de neked magadnak is utána kell nézni, pl. elolvasni az utolsó jelentéseket), és azt mondod, hogy ejha, szerintem ez egy jó cég és ennél többet ér, ráadásul mondjuk jó osztalékot fizet és úgy néz ki van is, lesz is pénze fizetni továbbra is. És veszel belőle a portfóliódba. Van ilyen cég most is sok. Sajnos ez sok munka, nem mindenkinek fér bele.
Marad, hogy elolvasod pl. AndrásGy könyvét, csinálsz egy egyszerű portfóliót, amibe folyamatosan teszed be a pénzt
A KP pedig elértéktelenedik a következő fizetőeszközcserével.
A részvény addig jó, amíg a gazdaság fürdik a likviditásban a pénzben.
Ehhez csak 2 apró dolog kell: 1) angolul érteni (ez amúgy is muszáj, ha nem megy, fektess ebbe, komolyan) 2) egy jó brókerszámla ahol olcsón vehetsz bármit – az se ördöngösség, Interactive Brokers pl. most szüntette meg még a nem túl nagy 10.000 USD minimum összeget is, most már valami 2000 USD-vel is nyithatsz full számlát náluk. De van más, talán jobb is, lehet itthonról is, TBSZ-en is. Ha a fenti előfeltételek nincsenek meg, akkor dolgozz ezen.
Előbb kell föld meg kapa, aztán lehet kukoricát termelni, addig felesleges kérdezni, melyik a legjobb fajta csemegekukorica
Amúgy elég érdekes törvényi szabályozás, hogy az embereknek nem lehet megtakarítási terméket még csak sugallni sem, de TV reklámban lehet hitelt esküvőre ajánlani. 🙂
Köszi a cikket, blogot, konkrétumok nélkül is nagyon hasznos.
Az ügyfél azt várja, legalább mondd meg, melyik lenne neki jó.
De te csak annyit csinálhatsz, hogy mindegyiket bemutatod objektíven és vársz, amíg választ az ügyfél.
Közben ki volt adva a központból, hogy most gründoljuk össze az új tőkevédett alapra a befektetőket, neked el kell adni belőle 180 millióért 30 nap alatt.
De úgy add el, hogy ne ajánld direktbe.
Értem én a törvényhozók szándékát, hogy ne lehessen semmit rábeszélni az ügyfélre, de az meg pont azért jött, hogy valaki helyette döntsön, akiről azt gondolja, jobban ért hozzá, mint ő.
4 eves LTP-k, Onsegelyezo penztar.
Most fogok majd utananezni az Onkentes nyugdijpenztarnak es a NyESz-nek. Lehet ezekbe is teszunk.
A fentmarado penzbol par havi tartalekot valami rovidtavu betetbe/allampapirba tesszuk, a maradek pedig magas kockazatu papirokba kerul. Pl: Vallalati kotveny, bovli allampapir, Strukturalt kotvenyek, termekek, opciok.
Igy a befektetesunk egy resze biztonsagban van, garantaltan magas a hozama, van olyan resze is, ami konnyen hozzaferheto, ha szukseges, de ez kb semmit se hoz. A maradek pedig magas kockazat mellett lehet, hogy sokat hoz, de az is lehet, hogy nem. Ezt a reszt szeretnenk majd minel jobban diverzifikalni annak fuggvenyeben, hogy mennyi jut ide.
Következő lépésben vonjunk mérleget a 300 ezer dolgozó bevándorló német gazdasághoz hozzáadott értéke és a nem dolgozó 700 ezer gazdaságtól “elvont értéke” (segély, támogatások) között.
Megérte?
Hát az 50%-ot elég nagy rizikónak tartom. Ha a cégvezetőnek annyi, gondolom, bezuhanna az árfolyam.
Ott fel lehet és fel is kell tenni a kérdést, megéri-e beengedni őket, anyagilag mit hoz az országnak. Bár azzal szemben meg ott áll az egységes Európa és a szabad letelepedés elve, akkor is beengedjük, ha összességében negatív az egyenleg. Pusztán azért, mert ezt vállaltuk.
Az idézet lényege, hogy az agymosás és a riogatás megy idehaza, hogy egymillió emberből senki nem dolgozik, csak bűnözik.
De akinek több esze van egy marék molylepkénél, az ezt tudja, hogy miről szól ez az egész szenny itthon már három éve.
24.hu/kulfold/2018/09/20/bevandorlas-migracio-nemetorszag-merkel-munkerohiany/
https://kiszamolo.hu/tag/cost-average-hatas/
Senki nem mondta, hogy pontosan mondják meg, általános elvekről volt szó.
Pl. a lustaportfóliókban szokták mondani, hogy részvény-kötvény, és részvényre sokszor az S&P 500 indexet szokták írni, de ahogy te is írtad, az ki van téve más hatásoknak, ezért érdemes jobban diverzifikálni.
Ilyen általános elvekről lehetne cikk, hogy pl. hosszútávú befektetésnél az egyes részvényindexeknek egymáshoz képest milyen előnyei hátrányai vannak (S&P 500, World, small cap, stb.), és miért problémás, ha valaki csak S&P 500-ba fektet.
Ez nem konkrét tanács, hanem általános iránymutatás, és informálná az olvasókat.