Új prémium magyar állampapír 4.2%-os kamattal

Az ötéves inflációkövető prémium magyar állampapír kamatemelkedése után a hároméves papíron volt a sor, ez infláció plusz 1,4% kamatot fizet (szemben az ötéves 1,7%-os éves kamatprémiumával), 2020 márciusáig éves 4,2%-ot. További infó ezen a linken.

Köszönjük gaborr-nak a hírt.

Share

127 hozzászólás

  • Vlad
    Egyetértek Bencével, nem kell ilyesztegetni allamcsoddel! Baromi messze vagyunk attol, de az biztos h keszulnek arra h penzhiany lesz (lasd EUs penzek 2020-21 utan melyrepulesben lesznek), az mas dolog h en speciel politikai alapon nem tartok itthon penzt, mert nem tamogatom a jelenlegi rendszert, ezzel specel anyagilag rosszabbul jarok,de ez 1eni dontes,sajat penzugyi passziv ellenallasom;-)

    Allamadosag: igen csokken, aranyaban, de nem nominalisan!es ez sztem gaz, mert a kamatkiadas sem csokken 1000milliard ala!?!ami eleg húzós, abbol milyen oktatast es egeszsegugyet lehetne csinalni evrol evre(tudom demagog duma)?
    Es sehol nem latom a Paks2 lehivando hitelet, hol van? mar 60%-os ratat emlegetnek belathato idon belul, magyaran lassan kimaxoljuk a mastrichti szamokat?

  • TSubi

    Ugyanahhoz a TBSZ számlához tartozik (javaslom a teljes portfólió helyett ilyenkor az alszámlánkénti nézetet, így egyértelmű hogy, melyik számlához milyen összegek tartoznak).

    Igen, ezeket az összegeket érdemes (kell) újra befektetni (kivéve ha negyed / fél éven belül kiveszed a pénzt).
    Szintén érdemes befektetni ha rövid időn belül lejár a TBSZ számla lekötési ideje, de nem veszed ki a pénzt, hanem tovább viszed új TBSZ-re, ilyenkor a lejárati év utolsó hónapjában MÁK kirendeltségeken kell erről rendelkezned.

  • attila
    Nekem sehogy sem éri meg mert 2021/I van, azt egyelőre nem lehet űberelni, csak majd a lejáratkor lehet ha addigra felmegy az alapkamat, bár az infláció nem egyenesen arányosan növekszik sosem, szerintem vagy ki kell lőnie vagy bestagnál itt, kevés esélyt látok rá hogy a jegybank jó belőjje, eddig a múltban még sosem sikerült nekik és csodát szerintem matrijóska sem tud, csak jól és gyorsan alkalmazkodott a nemzetközi helyzethez….
  • headset

    “tavaly betettem penzt TBSZ szamlara, vettem belole 5 eves PMAP-ot. Ezutan ev vegen megjelent a penzszamlamon egy osszeg, ami az allampapirok hozama. Azt a penzt be kellene fektessem.
    A kerdesem: ez a penz ugyanahhoz a TBSZ szamlahoz tartozik? Vagy uj TBSZ szamlat kene nyitnom csak a hozam miatt?”

    Ugyanahhoz a TBSZ számlához tartozik. Emiatt nem kell újat nyitnod, sőt nem is lehet egy esetleges új TBSZ számlára átvinni. A webkincstáron keresztül be tudod fektetni az éppen kapható kötvények valamelyikébe.

  • jozef

    “Ha kell a lóvé akkor eladsz egy papírt, és elutalod az Államkincstárból a bankodba, sőt ha mondjuk lakás
    t veszel belőle akkor egyenesen az eladónak is utalhatsz, kikerülve ezzel a banki utalási díjakat.”

    Javítsatok, ki de nekem az rémlik, hogy a saját névre szóló bankszámlára lehet ezt csak megtenni tranzakció adó mentesen. Más számlájára nem. Rosszul tudom?

  • mgpx

    A PMÁK fő kockázata, hogy illikviddé válhat. Azaz: pénzügyi válság esetén megtörténhet, hogy a _lejárat előtt_ a befektető nem tudja sem értékesíteni, sem visszaváltani a kötvényt. Ez még nem államcsőd, az akkor lenne, ha a lejáratkor se fizetne az állam.

    A sima állampapírral tőzsdén lehet kereskedni, így az bármikor értékesíthető. A PMÁK viszont nem tőzsdei termék, és csak szűk korlátok között átruházható. Csak addig likvid, míg a MÁK biztosítja az idő előtti visszaváltást. Az állam pont azért fizet a PMÁK-ra kamatfelárat, mert így válság esetén lassítani tudja, hogy a befektetők tömegesen kivonják a pénzüket az állampapír-piacról.

    Ez nem gond, ha a befektetők ezt értik és számolnak a kockázattal. Szerintem sokan csak a kamatot nézik, és nem is gondolnak erre.

  • mgpx
    A kockázatok között megemlítendő még az árfolyamkockázat is.
    Némi történelem: MNB adatok szerint, 2008. nyarán az EUR árfolyama 230 Ft alatt volt, fél évvel később 316 Ft-nál tetőzött (+37%). Némi rendeződést követően is csak 270-280 Ft közé ment vissza, így a tranziensek nélkül kb. 10-15% értékvesztést szenvedett el közép távra.

    Aki netán úgy gondolná, hogy egy hasonló esetnek van esélye a következő 5 évben, és szeretné lefedezni magát az árfolyamkockázattal szemben, az megfontolhatja a PEMÁK-ot is.

  • Lala
    +1, a sok jajveszékelő már néha tényleg túltolja a dolgot. Ismerősöm pár éve azzal a felkiáltással, hogy szerinte az Orbán ellopja majd az önyp pénzét, a kötelező nyp akció miatt gondolt erre és felszámolta az önyp-t, került amibe került, mert szerinte kármentést folytatott, majd berakta a Questorhoz, mert milyen jó kamatot fog érte kapni 🙂
    Azt állítja, hogy csak a kamatos kamat egy részét bukta el a Questor csődjén, de mindig ködösít, hogy akkor most mennyit is kapott vissza.
    Tudom, persze az államcsődöt is elintézi neki az Orbán, azért nem rakta állampapírba, mert ővele nem fognak kib.szni, aztán mégis. Néha úgy érzem, hogy túltolják ezt a paranoiát az emberek. Én is a legtöbb a pénzemet az államkincstárnál tartom és mégis nyugodtan alszom.
  • Molni82
    Sziasztok. A webkincstárt ismerem és használom is, viszont az Eurós PEMAP nem ismerem. Pontosan hogy működik a vásárlás? A forintos egyenlegemből tudok érte venni, vagy külön eurót kellene a számlára utalni? Elég jó a kamata jelenleg 3.25%.Gondoltam vennék abból is.
  • naa
    , a jajveszékelés és az ésszerű diverzifikáció között azért van még pár fokozat.
    Senki nem mondta, hogy ne aludj nyugodtan, ha a vagyonod nagy része a kincstárnál van, PMÁK-ban stb. Ha ez így van, akkor ez azt jelenti, eléggé kockázatkerülő lehetsz. Mindössze felhívtuk a figyelmedet, hogy vannak olyan (lehet, hogy nagyon kis valószínűségű, de azért lehetséges) események, amire nem vagy felkészülve: devizaárfolyam-kockázat, infláció, likviditási kockázat, és igen, az államcsőd kockázatnak is van valamekkora (kicsi) valószínűsége. Nem azt mondom, hogy be fog következni valami nagyon váratlan, de azt igen, hogy ha mégis, akkor komoly gondban lehet a portfóliód.
    Ugyanígy, ha valaki minden pénzét forintban tartja, az azt jelenti, minden pénzével a forint erősödésére, vagy legalábbis stabilitására fogad. Én semmire nem fogadok minden pénzemmel, még arra se, hogy nem lesz államcsőd – ennyi
  • Alfa
    :
    “Néhány milliónál rengeteget buksz a váltási költségen plusz a kinti fenntartás díján.”
    Hát ha nem értesz hozzá és lusta vagy utánanézni Gugliban akkor biztos.
    Amúgy Revolut meg Transferwise sokmindent megold.
  • Petko
    Nalam 20% ami premium kotvenyben van, nem tervezek boviteni. En devizaban varakozom, lehetoseget keresve. Addig inverz etf ek, tlt etf illetve majd kesobb arany . Nem fenyeget allamcsod viszont beszedes ahogy az allam utazik a penzre , tovabba torvenyi felhatalmazassal a legmeredekebb dolgokat veghez vihetik pikk pakk- nem fognak kutatni , meg kerdezoskodni , ha a visszavaltasi jutalekot emelni kell. Szoval premium allampapir : thank you, but no thank you.
  • mgpx

    “Javítsatok, ki de nekem az rémlik, hogy a saját névre szóló bankszámlára lehet ezt csak megtenni tranzakció adó mentesen. Más számlájára nem. Rosszul tudom?”

    Ez pontosan így van. Új bankszámlaszám megadásakor nyilatkoznod kell, hogy az saját számla, vagy sem. Harmadik fél irányába történő utalás változatlanul illeték-köteles.

  • almastaska
    ” Hát ha nem értesz hozzá és lusta vagy utánanézni Gugliban akkor biztos.”

    Kérlek adj tanácsot (kulcsszavakat) milyen olyan kinti számla van, amihez nem kell kiutazni személyesen, eléggé megbízható, és a havi fenntartási díja nem néhány EUR és megértem a feltételeket anélkül, hogy bonyodalmas (legjobb esetben angol nyelvű) leírást kellene olvasgatnom. Mert egy ÁSZF-et pl. még magyarul sem értek.

    Ha a fentiek költségét számolom akkor néhány milliónál éppen elviszi a nyereséget. Ezt a transferwise-t már olvasgattam de az igazat megvallva nem igazán értem hogyan működik. Leginkább azt nem értem, hogy a transferwise-os számlámra utalhatok HUF-t amit ők átváltanak EUR-ra és onnan (ha a váltás megtörtént) utalhatom tovább az EUR-t? De az utalási díjat ilyenkor ki fizeti?

  • P. G.

    “De az utalási díjat ilyenkor ki fizeti?”

    Te.

    Most megnéztem, magyarul is fent van minden infó a transferwise.com/ -on. A címlapon van egy kalkulátor. Beállítod, hogy a példa kedvéért 1000 eurót utalnál a Transferwise számládról (bárkinek, bárhová), annak a kalkulátor szerint 60 eurócent lenne a költsége.

    Ha 100 000 eurót utalnál, ugyanannyi a költség, 60 cent.

    (Havonta utalok Transferwise-ról olyannak, akinek szintén T.-s számlája van, neki ingyen tudom küldeni a pénzt.)

  • gaborr
    allamkincstar.gov.hu/hu/gyik/tartalom/4890/ (google a barátod), amúgy transferwise-al is tudsz oda utalni eurót.

    Ellenben Transferwise, Revolut utalást a brókercégek nem fogadnak be, mivel nem a te nevedről jön az utalás. IB/Degiro-hoz tudsz forintot utalni, amit mindkettő elég jó árfolyamon tud átváltani egyéb devizákra, nincs szükség harmadik szolgáltatóra.

  • Gauchos

    És szerinted az én esetemben (most 3,7 M HUF van magyar állampapírban, illetve 0,8-at akarok most valahova tenni) van egyáltalán értelme részvény ETF-be fektetni? Ilyen kis összegű megtakarításnál van értelme diverzifikálni? Az előadás-sorozatban talán 10 M Ft-ot mondott Kiszámoló, ha kevesebb van, akkor csak a PMÁP.
  • Moltiszanti

    A degirora már lehet közvetlenül eurót utalni, a minap vettem észre. De, hogy revolutrol vagy TW-rol megy-e azt nem tudom, ki kell majd próbálni.
    Lehet, hogy nem.
  • Bence
    Van értelme, már 1 db ETF-fel is nagyon jó diverzifikációt tudsz elérni (pl. MSCI ACWI IMI ETF a tőzsdei részvények 99%-át lefedi globálisan). Random Capitalnál 6,5 euró a vétel díja, az 800.000 Ft-nál csak 0,25% díj, szóval igen. De ha pl. csak 100.000 Ft-ot fektetnél be, az már annyira nem éri meg, mert akkor már 2% lesz a fix díj a befektetéskor, de ha már összegyűlt pár százezer forint, akkor az már simán tehető ETF-be.

    Mindenképp hasznos, ha nem minden pénzed forintban és prémium magyar állampapírban tartod.

  • naa
    @moltiszanti: gaborr azt írta, hogy degirora Forintot is lehet már utalni. Eurót nyilvánvalóan bármilyen külföldi számlára lehet utalni, a kérdések itt másoktól arra vonatkoznak, hogy de hát akkor az átváltás költsége, meg dehát számlafenntartás. Ahogy gaborr írja, már a degiróra is mehet forint is (ezt nem tudom, nincs degiro számlám). Az IB-re viszont tanúsíthatom, hogy egy belföldi forint utalással is lehet forintot tenni, majd ott természetesen közel bankközi pillanatnyi árfolyamon a piacon akkor átváltani amibe akarod, amikor akarod, átváltás tehát fel se merül, mint probléma.
    Külföldi számla aminek 0 a fenntartási költsége van sok (szinte csak ilyen van) – persze belföldi forintutalással feltölthető már jóval kevesebb van, de egy EUR feltöltés azért talán megoldható… (Legegyszerűbb kártyás fizetéssel feltölteni őket akár TW, Revolut, stb. kártyákról, vagy magyar devizakártyáról)
  • Andrus
    off: úgy néz ki a posta lezárta az on-line csekkfizetést, ami eddig tesztben működött. Helyette nem ajánl semmit, marad az automata.
  • Alfa
    :
    számla: swissquote, interactivebrokers, degiro, mitomén. egyikhez sem kell szerintem kiutazni.
    “és a havi fenntartási díja nem néhány EUR” a fenntartási díj a KBC-nél is ez a nagyságrend, ez szerintem nem sok 🙂
    kiutalás: Revolut-ra pl. gyönyörűen működik a topup magyar bankkártyával, pl. egy ERSTE-s EUR számlával nekem évi(!) 20 euróba fáj, hogy gyakorlatilag bármennyi(!) pénzt kiküldj (ez a kártya díja, a számlavezetés ingyenes). Ez az az eset, ha euróban van a pénzed. Ha forintban, akkor értelemszerűen a forint bankkártyáról mehet ingyen. Ott meg átváltod, vagy transferwise.
    Ha a külföldi értékpapír számlára csak neveden lévő számláról lehet utalni: biztos erre is van olcsó megoldás, utánanézek. tipp Nyitsz pl. egy szlovák bankszámlát, oda küldöd revolut-ról és kész.
    Nekem úgy tűnik, hogy általában minden megy ingyen vagy olcsón, a hülye tranzakciós adó kikerülhető.
  • doboz
    Az államkincstári számláról való visszautalás esetén kell tranz. illetéket fizetni?
    A hirdetmény nekem nem egyértelmű:

    “Kiutalás nem saját tulajdonú számla esetén 0,3%, legfeljebb 6.000 Ft
    Kiutalás saját tulajdonú számla esetén 0%”

    Ez mit jelent? Ha a saját nevemen lévő számlára utalom vissza, akkor ingyenes, de ha más nevén van, akkor fizetni kell?

  • Dán
    Ha PEMÁPot utalok ki webkincstárból saját forintszámlára, akkor az mennyibe kerül nekem?
    (az odafelé ágat a transferwise egész olcsón elviszi)
  • Szabó Péter
    mgpx: És melyik a sima állampapír?
    Ezt nem találom az allampapir.hu-n.
  • nyman
    Megosztom azt a tablat, amiben szoktam szamolni, hogy bizonytalan idore mit erdemes venni. Bocs, eleg primitiv, de magamnak csinaltam. Szabadon tovabbfejlesztheto 🙂

    docs.google.com/spreadsheets/d/1QKczlGF1xvKeWKcY5IU_WjAeNbq-x6NmB1shiIkV3y4/edit?usp=sharing

    Az egyik oszlopban most a 2,5% eves allampapir van fel szazalek levonassal, a masikban a 4,2%-os ot eves 1%-al. Latszik, hogy hamarabbi visszavaltasnal kevesebb, mint negy honap utan jobban megeri a hosszabb.

    Ertelem szeruen ugrik a vonal ha megvarom az egy evet.

    A tabla kamatadoval nem szamol, de az aranyon az nem valtoztat.

  • bnc
    Revolut HUF feltöltésre én csak az utalást ismerem, ami mindenképp hozza magával a SWFT díjat azokon a számlákon, ami nekem van. EUR/CHF/GBP-t lehet kártyával fizetni, ami VISA kártyával talán nem annyira vészes. HUF top-upnál nem adja be az opciót, hogy kártyával fizessek.

    Keresem a megoldást arra, hogy a forintban lévő megtakarításomból hogy tudok eurós papírokat vásárolni minél kedvezőbb költségekkel. Currencyfair, TW, Revolutot ismerem, így kb 0,7%-ra le tudom nyomni a konverziós díjakat, de minden megoldás vagy beutalásnál vagy kiutalásnál vagy a konverziónál költséggel jár.

  • naa
    , Alfa már leírta, hogy nem kell utalgatni devizát: vagy kell egy belföldi forintszámlával is rendelkező számla (pl. IB) vagy egy devizaszámla pl. EUR valahol, ahol ingyen van, és egy devizás kártya hozzá, magyar banknál is lehet ingyen akár, vagy minimális éves ktg.
    Ezután vagy az említett Transferwise alacsony költségű átváltás, vagy akár eljársz belvárosi pénzváltóhoz ahol a középárfolyamtól csak 1-1.5 Ft-tal eltérő árfolyamon váltasz. Az EUR-t meg befizeted kápéban a számlára (nézd meg, hogy a bankod erre nem számít-e fel költséget, ha igen, válts bankot, ami sok az sok)
    Ezután
    – ahogy éppen akarod töltögeted a kinti devizás bef/tréd számláidat kártyával az EUR kártyáról, ha lehet kártyával feltölteni
    – Revolut számládat is töltögetheted ingyen és R-ról akármi devizát ingyen utalsz akárhova, no txn illeték, no ktg.
    – használod az EUR kártyádat EU-ban is
    Kimenni sehova nem kell
  • bnv
    nagyon szépen köszönöm az ötleteket. Amiket írsz azok majdnem tökéletesek. Nézzük milyen költségek vannak, ha 1M HUF-ért szeretnék EUR papírt venni:

    – A revolut kártyámat HUF-fal nem tudom ingyen tölteni. Vagy utalnom kell HUF-ot egy angol számlára, ami deviza utalásnak számít, vagy EUR-t töltök rá. Utóbbi esetben VISA kártyával, ami mögött a váltani kívánt forintom van lesz 0,21% konverziós díjam, tehát tkp a VISA váltja. (ezt még nem próbáltam, lehet, hogy felszámít valami díjat még) Majd a kiutalás ingyen van havi 6000 EURig. Ez kb ugyanaz, mintha a brókeremnél tudnék kártyával fizetni ingyen.
    – Transferwise: ingyen elutalom, majd konvertálom 0,35%+170HUF-ért, kb középárfolyamon váltok, 0,8 EURért kiutalom, a költségem így 0,39%
    folyt.

  • bnc
    folyt…
    – Elutalom ingyen currencyfairnek, ott konvertálom (0,4%), kiutalom a brókerhez az EUR-t (3EUR), így kb 0,58% a költségem. (Ez még jobb is lehet, ha referralok valakit)
    – Ingyen tudok akármennyi HUF kpt felvenni, beviszem a correctchangenek, akik 0,36% + 0,3% = 0,66% költségért dolgoznak, plusz még sétálhatok is. Ezt be tudom fizetni a brókernek közvetlenül, esetemben épp ingyen, de ez nem kedvező megoldás. Innen nem sok értelme van még extrán megjáratni a Rnál.
    EUR kártyahasználat jelenleg nem szempont.
    – Van HUF a számlámon, elutalom ingyen a brókerhez, ő átváltja 1%-ért, így 10000 Ft a költségem.

    EUR-ban kellene kapni a fizetésemet, akkor nem lenne ilyen probléma 🙂 Bár a 0,21% már bőven elviselhető költség valóban.

  • Alfa

    Végül is jogos, a forint probléma.
    Nekem van EUR bevételem is, természetesen legális, így simán befizetem számlára és onnan már mehet a revolut topup.
    A forint esetnél nyilván lesz a fenti 0.21% körüli költség.
    Kivéve ha találsz valakit aki el akar adni EUR-t és megállapodtok középárfolyamban. 🙂
  • naa
    , ezek szerint akkor már megoldottad… 🙂 A Revolutról befektetési számlára nem tudsz utalni, mert nem a te nevedben utal és a bróker nem fogadja el. Nem tudom , TW / CF hogy csinálja, gyűjtőszámláról megy-e az utalás vagy nem.
    A kártyáról levenni az 1M-t ezért lehet egyszerűbb, mivel a kártya a saját neveden van (Revolut is), ezért azt valszeg elfogadja a bróker.

    De ezek a 0.3-0.4%-os átváltási költségek szerintem már elviselhetők (kb. 1 forint), ennyit mozog a piac napon belül is általában, úgyse tudod, hogy mikor jobb átváltani, délelőtt/délután/holnap… Ha 10 forinttal lehúz a bank, azt nagyon nem szeretem, de 1-2 forint árfolyamkülönbség szerintem nem a világ.

    A VISÁt először próbáld ki, én nem esküdnék meg, hogy ilyen jól (0.21) vált a kártya, és a magyar bank nem húz le még valamit. Nekem is van VISA kártyám, ami sokkal rosszabban vált, vagy 6 forinttal középárfolyamtól…

  • Dán
    ,
    De a visszaág hogyan történik? Nem szeretném az idők végezetéig ott tartani a pénzt. De még a magyar eurócsatlakozást sem feltétlen (ki tudja lesz-e egyáltalán).
  • Kovács Géza
    Az itt olvasottak hatására tegnap vettem 2024/I papírt. Kártyával és átutalással is (ingyen van az utalás.) A kérdésem, hogy mikor kell, hogy ez megjelenjen a webkincstárban a portfólióban? Tranzakcióknál ott van mindkettőnél, hogy teljesült, de a portfólió részletezésnél még nem látszódik.
  • Gauchos
    @Kovács Géza
    Semmi probléma, ez normális. Holnap már meg fog jelenni. Nálam is így volt. 2 nappal később már ott volt.
  • Gauchos

    Viszont – ha jól tudom – az ETF-ek nem fix hozamúak, bukni is lehet velük. Én olyan – nem HUF-os – alternatívát akarok a magyar állampapír helyett, ami fix. Persze tisztában vagyok vele, hogy olyan kamatot nem tudok vele elérni, de leglaább ne bukjak vele, ez lenne a minimum.
  • bnc
    a kedvedért (meg persze magam örömére is) kipróbáltam, HUF hátterű Erste Priv. VISA El. kártyával feltöltöttem 100 EUR-t Revolutra. EURHUF Google szerint 317,23, MNB: 317,15, Yahoo 316,94/317,15. visaeurope.com/making-payments/exchange-rates 317,83 Az Ersténél 31.783 Ft lett a kártyán zárolva. Ez 0,19-0,28% attól függően, hogy mihez nézed. Ha jól tudom, akkor a zárolt összegnél nem lehet több a könyvelt, de javítsatok ki, ha tévedek. (Kevesebb akár lehet is, találkoztam ilyen meglepetéssel Kanadában önkiszolgáló tankoláskor. Előre fizetsz x összeget, aztán amennyiért végül tankoltál annyit könyvelnek.)

    A napon belüli árfolyammozgással kapcsolatos felvetésed jogos. Revolutnál csak 200 EUR/hó-ig ingyenes a kp felvétel, felette 2%.

    KBC-hez tudtam tavaly Currencyfairről és TW-ről is utalni, csak a közleményt nézték. Revolutból még nem utaltam, csak kártyáztam.

  • bnc
    hova szeretnél eljutni a brókernél lévő EUR-ból? Számlán jó EUR? Azt kiutalod a bróker kiutalási díjáért és kész. Ha abból casht szeretnél, akkor Revoluttal havi 200 EUR-t ki tudsz venni, szerintem akár HUF-ban is. Ha ennél több kell, akkor átváltod R-ban HUF-ra és kiutalod magyar számlára havi 6000 EUR-os tételekben ingyen (értelem szerint forintban). Aztán havi 150k-t kiveszel ingyen. Vagy akár konstrukciótól függően bármennyit. Persze jó kérdés, hogy valóban van-e szükséged készpénzre, de ez egy másik kérdés, minthogy az is, hogy mennyi pénzt mersz a Revolutra – vagy úgy általában bárkire – rábízni.
    Arra figyelj még, hogy ha HUF számlára nem HUF-t utalsz, akkor járulékos költségeid lehetnek (pl. Erste Priv 2000 Ft-ot felszámít minden bejövő EUR jóváírásra, ezen kívül ő váltja az EUR-t is)
  • naa
    , a visszaváltás általában nem probléma egy jó szolgáltatónál, az is minimálos spread és jutalék mellett működik. Ha már egyszer valamilyen devizában odakerólt a pénz, általában oda váltod, ahova akarod, ill. a visszautalás is sokszor ingyenes. Ha kártyával töltötted fel, az is opció lehet, hogy ugyanarra a kártyára jóváírod később, max. a korábbi deposit összegéig jelenleg.
    Ha Revolutra került a pénz, onnan bárhová utalhatod bármilyen devizában, és minden utalás ingyenes és tranzakció illeték mentes jelenleg – még ha forintban utalod forintszámlára, akkor is…

    Alternatívának ott a hosszú 5-10 éves USA államkötvény, vagy pl. az 5 év múlva lejáró dolláros magyar államkötvény, mostani árfolyamon az is 4% feletti hozamot fizet, lejáratig tarva, dollárban….

  • naa
    Bocsánat, az előző hozzászólásomhoz: a dolláros még 5 éves magyar kötvény 4% felett talán nem fizet lejáratig tartva, de bőven 3.5% felett emlékeim szerint igen – dollárban.
    Bár ha már diverzifikáció, akkor talán érdemes amerikait is venni – de 5 évet azért talán még ki lehet várni ha lenne is pityputy a magyar árfolyamával… 🙂
  • naa
    bnc, várd meg a könyvelést… Az en erste huf kártyámon is közép terhelődik aztán még rátesz a bank vagy 10 forintot szamlazaraskor. 😉
  • Bence
    nem létezik olyan pénzügyi termék, ami “fix” és “nem lehet vele bukni”. Se forintban, se dollárban. Innen Magyarországról ehhez legközelebb a prémium magyar állampapír van, de arról is leírtuk már itt, hogy az se “fix”.
  • Attila77
    Hogy látjátok a babkötvényt? Eddig óvakodtam töle, de most 5.8%-ot ígér. Ez most nagyon szépen hangzik, de mi lesz, ha pl 10 év múlva elszállnak a kamatok, vajon ez is követi? Ilyen hosszú távra nem szivesen nem szivesen fektetek be. Bár nem is sok pénzre gondoltam, csak, hogy a leendő tandijat fedezze nagy vonalakban.
  • ritkan_szolok_hozza

    1. “vajon ez is követi?”
    Igen, 3% a kamatprémium, ha rákeresel a feltételekre. Ez az “infláció feletti rész”, azaz több, mint a PMÁK. Nem olyan rossz ez.

    2. “Ilyen hosszú távra nem szivesen fektetek be”
    Sajnos az a helyzet, hogy jól befektetni szinte csakis hosszú távra érdemes, a kamatos-kamat hatás miatt. Az általad említett 10 év még csak nem is hosszú táv. A hosszú táv az 20-30 év, ilyen dimenziókban gondolkodj. (Oké, babakötvény esetén ha most a gyermeked 8 éves, akkor valóban 10 évről beszélünk)

    Annyit még érdemes tudni, hogy a babakötvényit is ki lehet maxolni, mint anno az LTP-t, egy bizonyos összegnél többet nem érdemes rajta tartani, ha jól tudom. De nem ovlastam végig a feltételeket, ezt majd te megteszed az Államkincstár oldalán:)

  • Kornél
    Igazából évi 60 000 Ft-ra kapsz 6000 Ft állami támogatást (meg az életkezdési 42500-at, esetleg helyi önkormányzat is utalhat rá), és így kamatoznak. Bármennyi pénzt lehet rátenni ilyen kamattal, de a gyerek kapja meg talán 19 éves korában, nincs beleszólásod abba, hogy mihez kezd vele. Elvileg igazolni kell, hogy lakás/tandíj/egyéb célra fordítod, de ez ma egy nyilatkozat – illetve kell, hogy legyen Magyarországi lakcíme a gyereknek, amikor felveszi. Korábban nem tudod felvenni, kivéve, ha a gyermek meghal – szóval reméljük, hogy nem tudod felvenni, röviden ennyit érdemes tudni róla. Én az évi 60 000-et teszem ide, az azért kamatozik szépen, a kezdeti támogatásokkal némi alapnak jó lesz a gyerekeknek, a többit meg máshova.
  • bnc
    megvolt a könyvelés és a számlazárás. Zárolva volt 31.783 Ft a 29-i visa exchange rate alapján, könyvelve már 31.793 lett. Előtte telefonon megkérdeztem, azt mondták, hogy pontosan a zárolt összeg lesz könyvelve, de ez most 10 Ft-tal több. Nyilván nem a 10Ft az érdekes, hanem a matek, ami mögötte van. Egyébként a magasabb összeg épp megfelel a másnapi (01.30.) visa exchange rate-tel: visaeurope.com/making-payments/exchange-rates
    Ha kapok választ az erstétől, akkor megosztom veletek is.
  • naa
    hat ez nagyon jo akkor, igy viszont nem problema a revolut feltoltes, kupfoldi szamla feltoltes stb. Erste Mastercard lerabol, az tuti. Es a CIBes VISA se jo arfolyam, ugy emlekszem, de ezek utan azt megnezem megint.
    Az az Erste VISA akkor cool.
    Nem tudom, mastercard hitelkartyakat nem lehet VISAra cserelni vajon? Vagy ez a jo arfolyam csak Debitre ervenyes?
  • bnc
    válaszolt az Erste (A vállalt 1 hónap helyett 3 órán belül a netbankon feltett kérdésre), közzéteszem, mert a nyilvános ÁSZFben is elérhető:
    3.8.5.2.1. Külföldön végzett (kártya-)Tranzakciók elszámolása esetén Bank által alkalmazott árfolyamtípust a Hirdetmény, az árfolyamjegyzéket a Bank honlapja tartalmazza.
    Külföldön vagy belföldön, nem forintban (HUF) történt bankkártya használat esetén a Tranzakció eredeti összegét és devizanemét a Visa nemzetközi kártyaszervezet az általa alkalmazott napi árfolyamon HUF-ra váltja az alábbi módon:
    1. amennyiben a Tranzakció devizaneme nem EUR, először EUR-ra, majd ezen EUR összeget HUF-ra,
    2. amennyiben a Tranzakció devizaneme EUR, úgy a Tranzakció eredeti összegét HUF-ra, majd ezen HUF összeg kerül terhelésre a Számlatulajdonos bankszámláján a feldolgozást követő banki mukanapon (könyvelési nap).
  • Mérnök
    Sziasztok!

    Nem teljesen vág témába a kérdésem, de azért felteszem, hátha tud valaki segíteni. Diverzifikáció miatt amerikai állampapír vásárlásán gondolkozom. Ezt a Random Capitálnál meg tudom tenni? Valaki akinek van ebben tapasztalata, meg tudná írni, hogy hol érdemes megvásárolni? Random-on kívül a KBC-re gondoltam.

    ELőre is köszönöm a segítséget!

  • pityubácsi
    Én a 6 havi tartaléknak azt találtam ki, hogy elosztom 6 egyenlő részre és minden hónapban veszek egy 6 hónapos állampapírt. Úgy is havonta csak 1/6-a kell majd, ha megszorulok. Most az államcsődös, ellopós, lelépős riogatástól viszont megijedtem. Tényleg megcsinálhatnának ilyet büntetlenül? Dolgoztam a pénzért, nem akarom elbukni.