Új prémium magyar állampapír 4.2%-os kamattal
Az ötéves inflációkövető prémium magyar állampapír kamatemelkedése után a hároméves papíron volt a sor, ez infláció plusz 1,4% kamatot fizet (szemben az ötéves 1,7%-os éves kamatprémiumával), 2020 márciusáig éves 4,2%-ot. További infó ezen a linken.
Köszönjük gaborr-nak a hírt.
Allamadosag: igen csokken, aranyaban, de nem nominalisan!es ez sztem gaz, mert a kamatkiadas sem csokken 1000milliard ala!?!ami eleg húzós, abbol milyen oktatast es egeszsegugyet lehetne csinalni evrol evre(tudom demagog duma)?
Es sehol nem latom a Paks2 lehivando hitelet, hol van? mar 60%-os ratat emlegetnek belathato idon belul, magyaran lassan kimaxoljuk a mastrichti szamokat?
Ugyanahhoz a TBSZ számlához tartozik (javaslom a teljes portfólió helyett ilyenkor az alszámlánkénti nézetet, így egyértelmű hogy, melyik számlához milyen összegek tartoznak).
Igen, ezeket az összegeket érdemes (kell) újra befektetni (kivéve ha negyed / fél éven belül kiveszed a pénzt).
Szintén érdemes befektetni ha rövid időn belül lejár a TBSZ számla lekötési ideje, de nem veszed ki a pénzt, hanem tovább viszed új TBSZ-re, ilyenkor a lejárati év utolsó hónapjában MÁK kirendeltségeken kell erről rendelkezned.
“tavaly betettem penzt TBSZ szamlara, vettem belole 5 eves PMAP-ot. Ezutan ev vegen megjelent a penzszamlamon egy osszeg, ami az allampapirok hozama. Azt a penzt be kellene fektessem.
A kerdesem: ez a penz ugyanahhoz a TBSZ szamlahoz tartozik? Vagy uj TBSZ szamlat kene nyitnom csak a hozam miatt?”
Ugyanahhoz a TBSZ számlához tartozik. Emiatt nem kell újat nyitnod, sőt nem is lehet egy esetleges új TBSZ számlára átvinni. A webkincstáron keresztül be tudod fektetni az éppen kapható kötvények valamelyikébe.
“Ha kell a lóvé akkor eladsz egy papírt, és elutalod az Államkincstárból a bankodba, sőt ha mondjuk lakás
t veszel belőle akkor egyenesen az eladónak is utalhatsz, kikerülve ezzel a banki utalási díjakat.”
Javítsatok, ki de nekem az rémlik, hogy a saját névre szóló bankszámlára lehet ezt csak megtenni tranzakció adó mentesen. Más számlájára nem. Rosszul tudom?
A PMÁK fő kockázata, hogy illikviddé válhat. Azaz: pénzügyi válság esetén megtörténhet, hogy a _lejárat előtt_ a befektető nem tudja sem értékesíteni, sem visszaváltani a kötvényt. Ez még nem államcsőd, az akkor lenne, ha a lejáratkor se fizetne az állam.
A sima állampapírral tőzsdén lehet kereskedni, így az bármikor értékesíthető. A PMÁK viszont nem tőzsdei termék, és csak szűk korlátok között átruházható. Csak addig likvid, míg a MÁK biztosítja az idő előtti visszaváltást. Az állam pont azért fizet a PMÁK-ra kamatfelárat, mert így válság esetén lassítani tudja, hogy a befektetők tömegesen kivonják a pénzüket az állampapír-piacról.
Ez nem gond, ha a befektetők ezt értik és számolnak a kockázattal. Szerintem sokan csak a kamatot nézik, és nem is gondolnak erre.
Némi történelem: MNB adatok szerint, 2008. nyarán az EUR árfolyama 230 Ft alatt volt, fél évvel később 316 Ft-nál tetőzött (+37%). Némi rendeződést követően is csak 270-280 Ft közé ment vissza, így a tranziensek nélkül kb. 10-15% értékvesztést szenvedett el közép távra.
Aki netán úgy gondolná, hogy egy hasonló esetnek van esélye a következő 5 évben, és szeretné lefedezni magát az árfolyamkockázattal szemben, az megfontolhatja a PEMÁK-ot is.
Azt állítja, hogy csak a kamatos kamat egy részét bukta el a Questor csődjén, de mindig ködösít, hogy akkor most mennyit is kapott vissza.
Tudom, persze az államcsődöt is elintézi neki az Orbán, azért nem rakta állampapírba, mert ővele nem fognak kib.szni, aztán mégis. Néha úgy érzem, hogy túltolják ezt a paranoiát az emberek. Én is a legtöbb a pénzemet az államkincstárnál tartom és mégis nyugodtan alszom.
Senki nem mondta, hogy ne aludj nyugodtan, ha a vagyonod nagy része a kincstárnál van, PMÁK-ban stb. Ha ez így van, akkor ez azt jelenti, eléggé kockázatkerülő lehetsz. Mindössze felhívtuk a figyelmedet, hogy vannak olyan (lehet, hogy nagyon kis valószínűségű, de azért lehetséges) események, amire nem vagy felkészülve: devizaárfolyam-kockázat, infláció, likviditási kockázat, és igen, az államcsőd kockázatnak is van valamekkora (kicsi) valószínűsége. Nem azt mondom, hogy be fog következni valami nagyon váratlan, de azt igen, hogy ha mégis, akkor komoly gondban lehet a portfóliód.
Ugyanígy, ha valaki minden pénzét forintban tartja, az azt jelenti, minden pénzével a forint erősödésére, vagy legalábbis stabilitására fogad. Én semmire nem fogadok minden pénzemmel, még arra se, hogy nem lesz államcsőd – ennyi
“Néhány milliónál rengeteget buksz a váltási költségen plusz a kinti fenntartás díján.”
Hát ha nem értesz hozzá és lusta vagy utánanézni Gugliban akkor biztos.
Amúgy Revolut meg Transferwise sokmindent megold.
“Javítsatok, ki de nekem az rémlik, hogy a saját névre szóló bankszámlára lehet ezt csak megtenni tranzakció adó mentesen. Más számlájára nem. Rosszul tudom?”
Ez pontosan így van. Új bankszámlaszám megadásakor nyilatkoznod kell, hogy az saját számla, vagy sem. Harmadik fél irányába történő utalás változatlanul illeték-köteles.
Kérlek adj tanácsot (kulcsszavakat) milyen olyan kinti számla van, amihez nem kell kiutazni személyesen, eléggé megbízható, és a havi fenntartási díja nem néhány EUR és megértem a feltételeket anélkül, hogy bonyodalmas (legjobb esetben angol nyelvű) leírást kellene olvasgatnom. Mert egy ÁSZF-et pl. még magyarul sem értek.
Ha a fentiek költségét számolom akkor néhány milliónál éppen elviszi a nyereséget. Ezt a transferwise-t már olvasgattam de az igazat megvallva nem igazán értem hogyan működik. Leginkább azt nem értem, hogy a transferwise-os számlámra utalhatok HUF-t amit ők átváltanak EUR-ra és onnan (ha a váltás megtörtént) utalhatom tovább az EUR-t? De az utalási díjat ilyenkor ki fizeti?
“De az utalási díjat ilyenkor ki fizeti?”
Te.
Most megnéztem, magyarul is fent van minden infó a transferwise.com/ -on. A címlapon van egy kalkulátor. Beállítod, hogy a példa kedvéért 1000 eurót utalnál a Transferwise számládról (bárkinek, bárhová), annak a kalkulátor szerint 60 eurócent lenne a költsége.
Ha 100 000 eurót utalnál, ugyanannyi a költség, 60 cent.
(Havonta utalok Transferwise-ról olyannak, akinek szintén T.-s számlája van, neki ingyen tudom küldeni a pénzt.)
Ellenben Transferwise, Revolut utalást a brókercégek nem fogadnak be, mivel nem a te nevedről jön az utalás. IB/Degiro-hoz tudsz forintot utalni, amit mindkettő elég jó árfolyamon tud átváltani egyéb devizákra, nincs szükség harmadik szolgáltatóra.
És szerinted az én esetemben (most 3,7 M HUF van magyar állampapírban, illetve 0,8-at akarok most valahova tenni) van egyáltalán értelme részvény ETF-be fektetni? Ilyen kis összegű megtakarításnál van értelme diverzifikálni? Az előadás-sorozatban talán 10 M Ft-ot mondott Kiszámoló, ha kevesebb van, akkor csak a PMÁP.
A degirora már lehet közvetlenül eurót utalni, a minap vettem észre. De, hogy revolutrol vagy TW-rol megy-e azt nem tudom, ki kell majd próbálni.
Lehet, hogy nem.
Mindenképp hasznos, ha nem minden pénzed forintban és prémium magyar állampapírban tartod.
Külföldi számla aminek 0 a fenntartási költsége van sok (szinte csak ilyen van) – persze belföldi forintutalással feltölthető már jóval kevesebb van, de egy EUR feltöltés azért talán megoldható… (Legegyszerűbb kártyás fizetéssel feltölteni őket akár TW, Revolut, stb. kártyákról, vagy magyar devizakártyáról)
számla: swissquote, interactivebrokers, degiro, mitomén. egyikhez sem kell szerintem kiutazni.
“és a havi fenntartási díja nem néhány EUR” a fenntartási díj a KBC-nél is ez a nagyságrend, ez szerintem nem sok 🙂
kiutalás: Revolut-ra pl. gyönyörűen működik a topup magyar bankkártyával, pl. egy ERSTE-s EUR számlával nekem évi(!) 20 euróba fáj, hogy gyakorlatilag bármennyi(!) pénzt kiküldj (ez a kártya díja, a számlavezetés ingyenes). Ez az az eset, ha euróban van a pénzed. Ha forintban, akkor értelemszerűen a forint bankkártyáról mehet ingyen. Ott meg átváltod, vagy transferwise.
Ha a külföldi értékpapír számlára csak neveden lévő számláról lehet utalni: biztos erre is van olcsó megoldás, utánanézek. tipp Nyitsz pl. egy szlovák bankszámlát, oda küldöd revolut-ról és kész.
Nekem úgy tűnik, hogy általában minden megy ingyen vagy olcsón, a hülye tranzakciós adó kikerülhető.
A hirdetmény nekem nem egyértelmű:
“Kiutalás nem saját tulajdonú számla esetén 0,3%, legfeljebb 6.000 Ft
Kiutalás saját tulajdonú számla esetén 0%”
Ez mit jelent? Ha a saját nevemen lévő számlára utalom vissza, akkor ingyenes, de ha más nevén van, akkor fizetni kell?
(az odafelé ágat a transferwise egész olcsón elviszi)
Ezt nem találom az allampapir.hu-n.
docs.google.com/spreadsheets/d/1QKczlGF1xvKeWKcY5IU_WjAeNbq-x6NmB1shiIkV3y4/edit?usp=sharing
Az egyik oszlopban most a 2,5% eves allampapir van fel szazalek levonassal, a masikban a 4,2%-os ot eves 1%-al. Latszik, hogy hamarabbi visszavaltasnal kevesebb, mint negy honap utan jobban megeri a hosszabb.
Ertelem szeruen ugrik a vonal ha megvarom az egy evet.
A tabla kamatadoval nem szamol, de az aranyon az nem valtoztat.
Keresem a megoldást arra, hogy a forintban lévő megtakarításomból hogy tudok eurós papírokat vásárolni minél kedvezőbb költségekkel. Currencyfair, TW, Revolutot ismerem, így kb 0,7%-ra le tudom nyomni a konverziós díjakat, de minden megoldás vagy beutalásnál vagy kiutalásnál vagy a konverziónál költséggel jár.
Ezután vagy az említett Transferwise alacsony költségű átváltás, vagy akár eljársz belvárosi pénzváltóhoz ahol a középárfolyamtól csak 1-1.5 Ft-tal eltérő árfolyamon váltasz. Az EUR-t meg befizeted kápéban a számlára (nézd meg, hogy a bankod erre nem számít-e fel költséget, ha igen, válts bankot, ami sok az sok)
Ezután
– ahogy éppen akarod töltögeted a kinti devizás bef/tréd számláidat kártyával az EUR kártyáról, ha lehet kártyával feltölteni
– Revolut számládat is töltögetheted ingyen és R-ról akármi devizát ingyen utalsz akárhova, no txn illeték, no ktg.
– használod az EUR kártyádat EU-ban is
Kimenni sehova nem kell
– A revolut kártyámat HUF-fal nem tudom ingyen tölteni. Vagy utalnom kell HUF-ot egy angol számlára, ami deviza utalásnak számít, vagy EUR-t töltök rá. Utóbbi esetben VISA kártyával, ami mögött a váltani kívánt forintom van lesz 0,21% konverziós díjam, tehát tkp a VISA váltja. (ezt még nem próbáltam, lehet, hogy felszámít valami díjat még) Majd a kiutalás ingyen van havi 6000 EURig. Ez kb ugyanaz, mintha a brókeremnél tudnék kártyával fizetni ingyen.
– Transferwise: ingyen elutalom, majd konvertálom 0,35%+170HUF-ért, kb középárfolyamon váltok, 0,8 EURért kiutalom, a költségem így 0,39%
folyt.
– Elutalom ingyen currencyfairnek, ott konvertálom (0,4%), kiutalom a brókerhez az EUR-t (3EUR), így kb 0,58% a költségem. (Ez még jobb is lehet, ha referralok valakit)
– Ingyen tudok akármennyi HUF kpt felvenni, beviszem a correctchangenek, akik 0,36% + 0,3% = 0,66% költségért dolgoznak, plusz még sétálhatok is. Ezt be tudom fizetni a brókernek közvetlenül, esetemben épp ingyen, de ez nem kedvező megoldás. Innen nem sok értelme van még extrán megjáratni a Rnál.
EUR kártyahasználat jelenleg nem szempont.
– Van HUF a számlámon, elutalom ingyen a brókerhez, ő átváltja 1%-ért, így 10000 Ft a költségem.
EUR-ban kellene kapni a fizetésemet, akkor nem lenne ilyen probléma 🙂 Bár a 0,21% már bőven elviselhető költség valóban.
Végül is jogos, a forint probléma.
Nekem van EUR bevételem is, természetesen legális, így simán befizetem számlára és onnan már mehet a revolut topup.
A forint esetnél nyilván lesz a fenti 0.21% körüli költség.
Kivéve ha találsz valakit aki el akar adni EUR-t és megállapodtok középárfolyamban. 🙂
A kártyáról levenni az 1M-t ezért lehet egyszerűbb, mivel a kártya a saját neveden van (Revolut is), ezért azt valszeg elfogadja a bróker.
De ezek a 0.3-0.4%-os átváltási költségek szerintem már elviselhetők (kb. 1 forint), ennyit mozog a piac napon belül is általában, úgyse tudod, hogy mikor jobb átváltani, délelőtt/délután/holnap… Ha 10 forinttal lehúz a bank, azt nagyon nem szeretem, de 1-2 forint árfolyamkülönbség szerintem nem a világ.
A VISÁt először próbáld ki, én nem esküdnék meg, hogy ilyen jól (0.21) vált a kártya, és a magyar bank nem húz le még valamit. Nekem is van VISA kártyám, ami sokkal rosszabban vált, vagy 6 forinttal középárfolyamtól…
De a visszaág hogyan történik? Nem szeretném az idők végezetéig ott tartani a pénzt. De még a magyar eurócsatlakozást sem feltétlen (ki tudja lesz-e egyáltalán).
Semmi probléma, ez normális. Holnap már meg fog jelenni. Nálam is így volt. 2 nappal később már ott volt.
Viszont – ha jól tudom – az ETF-ek nem fix hozamúak, bukni is lehet velük. Én olyan – nem HUF-os – alternatívát akarok a magyar állampapír helyett, ami fix. Persze tisztában vagyok vele, hogy olyan kamatot nem tudok vele elérni, de leglaább ne bukjak vele, ez lenne a minimum.
A napon belüli árfolyammozgással kapcsolatos felvetésed jogos. Revolutnál csak 200 EUR/hó-ig ingyenes a kp felvétel, felette 2%.
KBC-hez tudtam tavaly Currencyfairről és TW-ről is utalni, csak a közleményt nézték. Revolutból még nem utaltam, csak kártyáztam.
Arra figyelj még, hogy ha HUF számlára nem HUF-t utalsz, akkor járulékos költségeid lehetnek (pl. Erste Priv 2000 Ft-ot felszámít minden bejövő EUR jóváírásra, ezen kívül ő váltja az EUR-t is)
Ha Revolutra került a pénz, onnan bárhová utalhatod bármilyen devizában, és minden utalás ingyenes és tranzakció illeték mentes jelenleg – még ha forintban utalod forintszámlára, akkor is…
Alternatívának ott a hosszú 5-10 éves USA államkötvény, vagy pl. az 5 év múlva lejáró dolláros magyar államkötvény, mostani árfolyamon az is 4% feletti hozamot fizet, lejáratig tarva, dollárban….
Bár ha már diverzifikáció, akkor talán érdemes amerikait is venni – de 5 évet azért talán még ki lehet várni ha lenne is pityputy a magyar árfolyamával… 🙂
1. “vajon ez is követi?”
Igen, 3% a kamatprémium, ha rákeresel a feltételekre. Ez az “infláció feletti rész”, azaz több, mint a PMÁK. Nem olyan rossz ez.
2. “Ilyen hosszú távra nem szivesen fektetek be”
Sajnos az a helyzet, hogy jól befektetni szinte csakis hosszú távra érdemes, a kamatos-kamat hatás miatt. Az általad említett 10 év még csak nem is hosszú táv. A hosszú táv az 20-30 év, ilyen dimenziókban gondolkodj. (Oké, babakötvény esetén ha most a gyermeked 8 éves, akkor valóban 10 évről beszélünk)
Annyit még érdemes tudni, hogy a babakötvényit is ki lehet maxolni, mint anno az LTP-t, egy bizonyos összegnél többet nem érdemes rajta tartani, ha jól tudom. De nem ovlastam végig a feltételeket, ezt majd te megteszed az Államkincstár oldalán:)
Ha kapok választ az erstétől, akkor megosztom veletek is.
Az az Erste VISA akkor cool.
Nem tudom, mastercard hitelkartyakat nem lehet VISAra cserelni vajon? Vagy ez a jo arfolyam csak Debitre ervenyes?
3.8.5.2.1. Külföldön végzett (kártya-)Tranzakciók elszámolása esetén Bank által alkalmazott árfolyamtípust a Hirdetmény, az árfolyamjegyzéket a Bank honlapja tartalmazza.
Külföldön vagy belföldön, nem forintban (HUF) történt bankkártya használat esetén a Tranzakció eredeti összegét és devizanemét a Visa nemzetközi kártyaszervezet az általa alkalmazott napi árfolyamon HUF-ra váltja az alábbi módon:
1. amennyiben a Tranzakció devizaneme nem EUR, először EUR-ra, majd ezen EUR összeget HUF-ra,
2. amennyiben a Tranzakció devizaneme EUR, úgy a Tranzakció eredeti összegét HUF-ra, majd ezen HUF összeg kerül terhelésre a Számlatulajdonos bankszámláján a feldolgozást követő banki mukanapon (könyvelési nap).
Nem teljesen vág témába a kérdésem, de azért felteszem, hátha tud valaki segíteni. Diverzifikáció miatt amerikai állampapír vásárlásán gondolkozom. Ezt a Random Capitálnál meg tudom tenni? Valaki akinek van ebben tapasztalata, meg tudná írni, hogy hol érdemes megvásárolni? Random-on kívül a KBC-re gondoltam.
ELőre is köszönöm a segítséget!