A forint újabb negatív rekordot döntött meg, sokkal jobban gyengül, mint a régió többi devizája. Sokan kérdezik, mi ennek az oka.

Néhány képben elmesélem a legfontosabb dolgokat. 🙂

A cseh korona alapkamatának változása:

A cseh maginfláció 2,3%, 10 éves állampapír hozama 1,3%

Román lei alapkamata:

Román maginfláció 3,1%, 10 éves állampapír hozama 4,3%

Horvát kuna:

Horvát maginfláció 0,9%, 10 éves állampapír 0,58%

Magyar alapkamat:

Maginfláció mértéke: 3,7%. 10 éves állampapír hozama: 1,8%

Lengyelország: alapkamat 1,5%, maginfláció 2,2%, 10 éves állampapír hozama: 2,17%

A régióban a legalacsonyabb a magyar alapkamat, miközben a legnagyobb a magyar maginfláció és az állampapírokon elérhető hozam is az egyik legalacsonyabb. Így a magyar forint és a magyar állampapír kínálja az egyik legnagyobb negatív hozamot.

A növekvő béreknek is köszönhetően az elmúlt három évben az import sokkal dinamikusabban nőtt, mint az export, vagyis egyre több devizát kellett venni forintért, ez is a forint gyengülését okozza.

A nemzetközi befektetők félelme sem szokott soha jót tenni a feltörekvő devizáknak, amilyen a forint is. Márpedig aggódni újra van miért az egész világon.

Röviden főleg ezért kezdett el gyengülni a forint. A jegybank egy tollvonással megállíthatná a folyamatot, ha akarná, elég lenne az alapkamatot a többi környező deviza szintjére visszaemelni. De úgy tűnik, nem akarja, mert az infláció még a tolerancia-sávban van, ráadásul az elmúlt hónapokban némileg csökkent is.

Ez van most. Hogy mi kényszeríti ki a változást, vagy lesz-e változás egyáltalán, azt még nem tudjuk.