Három hónap után hirtelen újra csökkent a prémium állampapír kamata, a mostani 2022/I papír forgalmazását holnapi nappal megszüntetik, utána csak a 2022/J vásárolható meg, infláció plusz 2% kamattal, az első kamatperiódusra 3.8% kamattal. Ajánlattétel.
Ennek mint befektető nem örülök, mint adófizető állampolgár annál inkább.
Köszönjük Zsombornak a hírt.
Kis pontosítás: ne rohanjon már senki, ma lehetett utoljára venni T+1 nap miatt... 🙁
Hogy jön ki az első kamatperiódusban a 3.8% a kamat? A KSH szerint 2016-ban az infláció 0.4% volt.
Épp pár napja vettem egy keveset, de még akartam...
Miert fizet az allam bokezu - ha jol tudom 1 % koruli jutalekot - a ker bankoknak, hogy allampapirt naluk is vasarolhatok/jegyezhetok legyenek?
Euros allampapirbol 5 evre melyiket eri meg venni mostansag? Meg van par forintom amit szinten felretennek.
Kár,hogy nem szólnak időben,mint régen.
De ám legyen így hirtelen, csak akkor ne kamu infla adatokkal hülyítsen a statisztika sóhivatal, mert nem 2,x% a valós infla,hanem jóval több.
Aki jár rendszeresen vásárolni,az látja, aki meg az emmmegy előtt ül egész nap, látja szintén, csak nem fogja fel agyilag, mert vakon hisz a propagandának.
Így va, sajnos már nem kell rohanni.
Beléptem, de már nem lehet venni 5 évest, csak a 3 évest.
El lehet felejteni most a PMÁK-ot is.
Ki meri odaadni a pénzét 5 évre +2%-ért egy olyan országban, ahol felkel az egyik vadbarom, beterjeszt valamit, másnap megszavazzák még akár visszamenőleg is?
Magyaran, kormányunk tovább fújja az ingatlan lufit?
Remélem, a haveroknak azért szóltak, mert véletlen egybeesés volt a 2021 vége előtt is, hogy pont akkor zsákolt egy titokzatos befektető egy nagyot.
mfor.hu/cikkek/makro/Egyre_furcsabb__kogazdag_alapitvany_zsakolja_a_magyar_allampapirokat.html
Azt is piszok gyorsan szüntették be mindenféle hírverés nélkül.
Elkezdődött az államadósság elinflálása.
Azért az inflaciot nem Orbán Viktor mèri.
Az, hogy a te inflacios kosarad 10%al nô az azért van mert nem benzinre és videki házra koltesz.
Amugy a Cetelem kinal 2%os betetet, látra szolo (meg ha nem 2%+inflacio is de legalabb barmikor kiveheted)
Annyira utalom a magyar allampapirokat, pontosabban a webkincstar hasznalatat, hogy inkabb lemondok a magasabb kamatrol. Az egesz allamkincstar weboldal egy logikatlan szerencsetlenkedes es egy evtizeddel van lemaradva, kezdve azzal, hogy jelszovaltoztatas 90 naponta, mikozben csak evente egyszer szeretnek belepni, tovabba keverednek a sajat bugyuta fogalmaik is, TeleKincstar vs Call Center, penzszamla vs keszpenz. A telefonszamok mogott azt irja, inkabb irjak emailt, az emailnel a felajanlott targy az hogy csaladtamogatasi ellatas. Nem lehetne bevezetni hogy a bankokban kotom le a penzemet es azok szerencsetlenkednek ezekkel a kontraszelektalt nyomorultakkal?
Sajnos szűkülnek a befektetési lehetőségek a magánszemélyek számára jelenleg.
#barbi
Értem,hogy érdeke az államnak a magasabb infláció, de ha nem a valós adatokat közli, akkor is érvényesül ez a hatás?
És az is tiszta sor, hogy szándékosan el akarja rettenteni az egyszerű befektetőket a megtakaritastól, hisz így felpörög a fogyasztás, ezzel elérik a buvos 4%-ot, ami jól jön a választási plakáton. Remélem jól olvasók a sorok közt:-)
Ezek a kormány már többször bizonyított, hogy lopnak! A kis embereket már többször is átverték (megmentették) Szép csendben mindenki aki magyar állampapírokba fektet csak rosszul fog járni mivel a folyamatos forint elgyengítés a céljuk. Én sokkal nagyobb biztonságban érzem magam ha forint eszközökből csak annyit tartok ami fedezi a mindennapi kiadásokat. Láthatóan az államadósság csökkentésére nem nagyon koncentrálnak mivel elinflálni akarják a forint adósságot és ezzel újra szabad teret teremtenek arra, hogy a forint gyengülésével párhuzamosan új deviza államadósságot vegyenek fel amivel ezt a rosszul működő elosztási rendszert néhány évvel tovább tudják működtetni. A véleményem az,hogy az átmeneti hátrányok ellenére mindenképpen azok járnak jól akik megtakarításaikat külföldi intézményeknél, külföldön devizában helyezik el.
@barbi
Ha így gondolod, akkor vegyél pemákot, azt nem ők inflálják.
Pont tegnap vettem egy nagyobb csomag 2022/I-t.
Félelmetes a módszer, és most már egyre biztosabban látszik, hogy a lufit tovább fújják, ez már az 5. ilyen változás 2 éven belül.
És miért támogatja a kormány az ingatlan áremelkedést?
Nem értem.
Ha csökken a jegybanki alapkamat, csökken a betéti kamat, csökken az áll.papír kamata, akkor az átlag az egyéb területekre kezd el fókuszálni, többek közt az ingatlanra.
Plusz rájön a CSOK + államilag támogatot hitel + alacsony rögzítetlen bank hitel, mert a bank is olcsón jut forráshoz + támogatják kafetériából az albérletet is + eltörlik az EHO-t + RBNB-t támogatják az alacsony adóval + EU-ingyen hitel korszerűsítésre + emelkedő bérek + pénzbőség + gyenge forint
Ez összességében mind-mind fújja tovább az ingatlan lufit.
Visszatérve az elejére, ez miért jó a kormánynak?
Nem értem, miért háborogtok? Ha az államnak ennyit kell fizetni ahhoz, hogy forráshoz jusson, akkor ennyit fog.
Ha kevésnek találjátok, akkor keressetek más lehetőséget a pénzeteknek. Akárhogy is nézzük, kockázatmentesen jelenleg ennél többet nem adnak máshol.
Még emlékszem, talán 2009. januárjában bocsátották ki az első PMÁK-ot, és talán infláció +6%-kal, mégsem volt annyira népszerű, mint manapság. Akkor annyit kellett fizetni a magyar államnak, most pedig ennyit.
@szabozoltan azt szokta mostanában a kincstár, hogy az első kamatperiódusra csak úgy fixen mondanak egy kamatot, és a következőtől fogják infláció alapon számolni. Most éppen 3.8%-ot mondtak.
@Vlad
"[...] Visszatérve az elejére, ez miért jó a kormánynak?"
Mert innen lehet nagyot bukni. Ja, ez nem is jó neki. 😀
Kockazat mentes helyett hivnam inkabb garantalt hozamnak.
Tavaly juniusban lejart utolso kkj-m ota nincs allampapirom, es ugy latom nem is lesz. Ekkora hozamot (osztalek) tud boven produkalni szamtalan tozsdei ceg is, sot meg sokkal jobbat is, valamiert ott jobb helyet latom a penzemnek.
Egyetlen bibire azért nem árt figyelni a matekban. Jó nagy késéssel követi a kamat az inflációt. Pl. a 2017-es éves átlagos inflációt 2018.november és 2019.november között. Az elején ugyan adnak egy kis mézesmadzag ajándékot, hiszen 1,8% felár van 0,4% helyett, de ezen kívül 4x2 = 8% körüli a teljes felár, vagyis 5,5 év alatt összesen már kevesebb, mint 10%. És kérdés, mennyi lesz a majdani 2022-es infláció? Ha az a 2022-es pedig teszemazt 6% lesz, akkor combos 4%-ot (évesítve már 1%-ot sem) reálkamatot adnak majd.
Én örülök!
Majd amikor már 0% lesz a felár várunk bennetek egy másik piacon! 😉 🙂
@L70
Részben igazad van.
A bankok is fizettek nem is olyan rég még 11-12%-ot betéti kamatra, mert szükségük volt a pénzre.
Állam ennyit fizet most a PMÁK-ra, kereslet-kínálat, tiszta sor.
Én csak a hatásait firtattam, semmi több.
Hogy megint a rövid távú haszonszerzés felülírja a hosszú távú célokat ->
méghozzá, azt próbáltam előbb levezetni, hogy az állam arra sarkalja a lakosságot, hogy ne takarítson meg nagyobb összeget, hanem tolja bele a gazdaságba, mert, ha pörög a pénz, rövid távon tényleg mindenkinek jó és végül az államnak is, mert annál többször szedhet adót, járulékot stb. (nem adóellenes vagyok)
Kafetériából szinte teljesen kiírta az állam az önkéntes pénztárakat és a nyugdíjpénztárakat is (én is lakáscélra kértem a kafetériám 0%-os adókulccsal, hosszú távon én is majd egy x-edik lakásvásárlással hajtom fel az árakat), amivel az emberek közép / hosszú távon gondoskodhattak...
...magukról és a családjukról.
Persze lehet önkéntes alapon is befizetni, értem én, de sokak nem fognak így tenni (azt is tudom, hogy nőtt a dolgozói befizetés, a munkáltatóival szemben).
Visszacsatolva az elejére: rövid távú célok mindig verik a hosszú távúakat.
Talán a családtámogatási rendszer a legtávolabbra mutató cselekedet az összes közül (3 kiskorú gyerekem van), de ez sem elegendő, mert ami pozitívum van, az többszörösen elvész a kiáramló migráció miatt, magyarán, ha a feje tetéje is állnak, fogyni fog a magyar.
Most nézem, hogy eltolták a periódust novemberre, így ugyanolyan rossz lesz, mint az utóbbi 2-3 évben kibocsátott papírok (kivéve a most lezárt sorozatot).
Inflát majdnem 1 évvel később követi. Hagyjuk már...
Ez már a nevetséges kategória. Itt tényleg az adósság elinflálása lesz napirenden.
Nem érdemes forintban megtakarítani most már, plusz ennyi hozamot simán el lehet érni osztalékpapírokkal.
Többen is írják ezt az osztalékpapíros "stratégiát".
Kicsit jobban át kéne gondolni ezt. Nem úgy van az ahogy egyesek elképzelik.
random okos: akkor segíts lécci. 🙂
Ilyen időszakban inkább értékes(ebb) használati eszközöket, tárgyakat keresek 20-30%-os kedvezménnyel és abba súlyozom át a megtakarítások egy részét. Nem mellékesen ilyenkor relatíve jobban megéri utódokba fektetni is. 🙂
nem ertem, hogy miert lenne gond, ha el akarjak inflalni az allamadosagot.
A koznek ez jo.
Akinek meg vannak megtakaritasai, azok keszuljenek fel ra.
Kedves János 82! A köznek ez nem lesz jó, maradjunk annyiban.
@Janos82 vagy költse el amije van
Így a dugipénzemet elköltöm napkollektorra és napelemre. Magyarán rezsit csökkentek akkor az idei évre:-)
ha vettem pár millát, de már nem kapható ilyen, akkor el is tudnám adni valakinek pici felárért? 🙂
@Janos82
Az államadósságot elinflálni csak a lakosság kárára lehet, gyakorlatilag ugyanaz, mint ha extra adót kapnánk.
Zabalint, az államadósság 10%-a ha magánkézben van.
"Zabalint, az államadósság 10%-a ha magánkézben van."
Ami nagyon durván magas arány! De valami irtózatosan és még mindig növekszik!
Nem a magánszektortól várja már az állam a finanszírozást, pedig szerintem kiszámíthatóbb lenne és a lakosságnak is jót tenne vele
Az ÁKK adatai alapján 2017 április végén a lakosság kezében 6189 milliárd forint összegű forint- és devizakötvény volt, ezen belül a forint állomány 6070,4 milliárdot tett ki.
2020/K-t se sokáig fogják így hagyni szvsz ezek után.
Az allamnak pl. azert is erheti meg felhajtani az ingatlanarakat, mert igy Gipsz Jakab gazdagabbnak erezheti magat ("a szomszed 15 millioert adta el a szakadt paneljet, amilyen nekünk is van, pedig eddig 10-ert mentek az ilyenek!") es többet költ.
Re: 10% van magankezben; es? az inflacio nem csak az allampapirban levö forintokat ertekteleniti el, hanem az összeset. azt is ami a penztarcamban, a bankban vagy a parnacihaban van.
@Zabalint:
En orulok annak, ha nem az en adombol fizetik ki a kamatokat. Azert lassuk be, az a kamat, amit az allam kifizet, tolunk, adofizetoktol van.
Mondjuk ez igy kimondottan a lakossagi papirokat erinti, de a lenyegen nem valtoztat.
Az államadósság kb 73-76% már forintra váltva. Elmennek ameddig csak lehet az átváltással és kb 2019 környékén indulhat a forint drasztikusabb gyengítése. Addig pedig nyugi van.7
Lehet nekem nem fog már az agyam, de ha 2022 novemberében jár le ez az új papír, és 2022 decemberében jár le egy idén nyitott tbsz, akkor miért is rossz a futamideje?
Vagy arra vonatkozott, hogy így 0-1 helyett 1-2 évvel korábbi infláció az alapja a kamatnak?
Ezt a +30 milliárdot megnézném, hogy ki jegyezte le 1 nap alatt.
allampapir.hu/dokumentumok/x3_8449696185236381459.pdf
Megint mutyi szagú, mint a 2021 lezárása (lásd titokzatosan gazdag alapítvány, aki keményen vásárolta pont előtte).
mfor.hu/cikkek/makro/Egyre_furcsabb__kogazdag_alapitvany_zsakolja_a_magyar_allampapirokat.html
@Kiszamolo
Magyarország államadóssága kb 26000 milliárd forint. A lakosság kezében pedig 6000 milliárd forint lakossági állampapír van. Ezen felül pedig a befektetési alapokon keresztül is nagy mennyiségben birtokol állampapírt a lakosság. Szóval szerintem inkább olyan 30% körül lehet a lakosság állampapír állománya.
Eléggé meglepőek a kommentek, lévén ez bizony jó hír. Na persze nem egyéni befektetői szemszögből.
Az ingatlanlufizóknak meg csak annyit, hogy a jelenlegi ingatlanárak a hazai átlagfizetéshez képest még mindig nem érik el azokat az arányokat, mint más európai nagyvárosokban (pl Milánó, Párizs, London, Amszterdam). Szóval bár nyilvánvalóan számos egyszeri jelenség/támogatás is tolja az árakat, ugyanakkor az emelkedés nagyobb része tetszik vagy sem, egy teljesen normális korrekció a sok-sok éves alul árazottság helyrebillenése.
@max
"Most nézem, hogy eltolták a periódust novemberre, így ugyanolyan rossz lesz, mint az utóbbi 2-3 évben kibocsátott papírok (kivéve a most lezárt sorozatot)."
A teljesség kedvéért tegyük hozzá, hogy ez az állítás emelkedő inflációs szint mellett igaz. Egy esetleges fordulat, azaz csökkenő inflációs szint pont növelné azon papírok értékét, amelyek kamata csak késve követik le a csökkenést. Azt ma elég nehéz előre látni, mi lesz 2-3 év múlva.