Hitelügyintézős Gáborunk ígéretéhez híven folytatja az előző írását, most a vállalkozói hitelek bírálatáról írt egy cikket. Ha érint vagy érdekel, érdemes lehet elolvasni:
A vállalkozói hitelpiacnak az állam garanciavállalóként (Garantiqa Zrt) és finanszírozóként (MFB, Eximbank, Kavosz) is nagyon fontos szereplője. A kamattámogatott hiteleknek (Széchenyi hitelek, Baross Gábor hitelprogram) sokkal nagyobb a súlya, mint a lakossági hitelpiacon (OTK, Babaváró). Mivel az államnak nincs értékesítési kapacitása, a kereskedelmi bankok és pénzügyi vállalkozások értékesítik a támogatott hiteleket is.
A bankszféra és a kormányzat céljai és szempontrendszere nagyon eltérőek a vállalkozások finanszírozásával kapcsolatban. A jelentős állami forrás és kockázatátvállalás fejében, sokkal jelentősebb volumenű hitelezést várna el az állam. A bankok azonban ragaszkodnak a konzervatív, kockázatkerülő finanszírozási gyakorlatukhoz. Többek között ez az oka annak, hogy a kis- és mikrovállalkozások hitelezésében nem a bankokkal, hanem a hitelbírálatban sokkal rugalmasabb másodlagos hitelpiac szereplőivel, a pénzügyi vállalkozásokkal dolgozik együtt a KAVOSZ és az MFB.
Vizsgálódásunkat ezúttal a kis- és középvállalkozások számára elérhető vállalkozó hitelekre korlátozzuk. Sőt még mielőtt bármi érdemlegeset mondanánk, további szűkítjük a perspektívánkat a kereskedelmi bankok által nyújtott likviditási, beruházási, forgóeszköz hitelekre. Ezek bírálatának ugyanis jól beazonosítható közös metszete van. Miután ezeket kitárgyaltuk, projekthitelekről és a másodlagos hitelpiacon elérhető hitelekről, faktorálásról is lesz szó, amelyeknek merőben más szempontok mentén történik a bírálata.
Minden esetben alapelvárás, vagy kizáró feltételek:
Maximális hitelösszeg:
Kiszámításának alapja az utolsó lezárt üzleti év árbevétele.
Fedezetlen hitelek esetében: max 40% és az összes hitelállomány pedig max. 50%
Fedezetes hitelek esetén: max 50%, ha nincs más hitel
Azt, hogy ezt a felső határt mennyire tudjuk megközelíteni, leginkább a vállalkozás tevékenységi körén, az üzletági és gazdasági környezeten, a cég „számain” - leginkább nyereségén, EBITDA rátáján -, a finanszírozó üzletpolitikáján és kockázatvállalási hajlandóságán múlik.
Ebbe a kategóriába tartozó Széchenyi hitelek: folyószámla hitelkeret, likviditási hitel
A fent leírt bírálati sajátosságok sok céget zárnak el a (megfelelő) finanszírozási- és ezáltal növekedési lehetőség elől. Néhány példa ezekre:
Az eddig vizsgált finanszírozási formákon kívül rekedtek számára a következő alternatív megoldások elérhetőek.
Sajnos projekthitelekkel nem foglalkozunk. Ezért ennél bővebben nem nyilatkoznék a bírálati sajátosságiról.
Minden esetben alapelvárás, vagy kizáró feltételek:
Maximális hitelösszeg: A számla bruttó értékének max. 90%-a
Bírálata csak kisebb mértékben az igénylő cég, mintsem az ő vevőinek a minősítésén alapszik. Vagyis, ha a cégem a Tesco és a Spar beszállítójaként dolgozik, akkor a finanszírozó döntése szempontjából az a kulcskérdés, hogy a Tesco, Spar mennyire kiszámíthatóan fizeti az alvállalkozóit.
Kiegészítője, vagy helyettesítője lehet folyószámla keretnek.
Minden esetben alapelvárás, vagy kizáró feltételek:
Maximális hitelösszeg: Az értékbecslő által megállapított ingatlanfedezet értékének 60%-a.
A sikeres bírálathoz leginkább egy forgalomképes ingatlanfedezet szükséges.
A Széchenyi Mikrohitel ebbe a termékcsoportba esik.
Jelen cikk írója független hitelszakértő.
Potenciális hitelfelvevők mellett könyvelők és pályázatíró cégek megkeresését is várom vállalkozók és vállalkozások hitelezésében való együttműködés jeligével!
Vigyázat, önreklám következik:
Amiben én és a kollégáim segítséget tudunk nyújtani:
Munkámért a bankok fizetnek jutalékot és azt nem is háríthatják át a hiteligénylőkre. Ügyfeleimtől pedig semmilyen jogcímen nem kérek munkadíjat, vagy költségtérítést.
Aki igénybe venné ezen szolgáltatásokat, vagy bővebb tájékoztatást kér, kérem az alábbi elérhetőségeken jelezze:
olcsohitelek.com
gabor.solymosi@benkspartner.hu
+36 70 603 9076
Hitelpont Zrt-nel igenyeltem Szechenyi mikrohitelt. Ket, osszesen 95 millio forint erteku ingatlant vontam be fedezetkent, 50 milliot szerettem volna igenyelni. Az ingatlant lefoglaloztam. Ertekbecsleseket megcsinaltam. A Hitelpont meg a szerzodes tervezetet is kerte, azt is megirattam egy ugyveddel. A cegem penzugyileg nagyon rendben van, uzleti terv rendben volt. Vartam a dontesre. Dontes: mivel mindket fedezetkent bevont ingatlanom kereskedelmi, ezert elutasitottak.
Az egyeduli dolog, amit elso pillanattol lehetett tudni, hogy a fedezetem ket kereskedelmi ingatlan. Tobb millio forintot kidobtam az ablakon azert, mert "rugalmasak" a hitel elbiralasi szempontjaik.
Ugyanez, tavaly 1 milliónyi költséget buktam, mert a folyamat végén az MFB indoklás nélkül elutasított. Közben minden szereplő jól járt. Senki nem adott informaciót, 2 újság érdeklődött, de végül nem merték megírni.
@soha-tobbet én nem értem a storyt: ingatlant szerették volna venni, akkor miért nem a vásárolt ingatlan lett a fedezete?
Engem a takarék szivatott meg 2x:
- miután minden sínen volt beütött a covid és azt mondták, hogy hiába szuper minden számomra, csődbe fogok menni, és nem adnak beruházási hitelt (kb.18-24 millió)
- másik üzletág hívott, hogy tök hülye ez az ember, adnak folyószámla hitelt 50 milliót, 1-2 hét és számlámon van, majd miután kifizettem és át van adva az épület 6 hónapon belül utófinanszírozni kell és minden sima lesz, cég 80-90 millióig terhelhető, de ha úgy van 120 fölé is...
- majd beadott dokumentumokon ült az ügyintéző 2-3 hónapot, azt kamuzta, hogy lassú a központ, majd kiderült, hogy újra ki kell tölteni (verzió update), majd erre 1 hónapra kérdeztem, hogy mizu, amire már nem reagált... Fiókvezetőt hívtam határidő előtt 1 hónappal, aki szintén hazudott egy jót.
Ugyanez, tavaly 1 milliónyi költséget buktam, mert a folyamat végén az MFB indoklás nélkül elutasított. Közben minden szereplő jól járt. Senki nem adott informaciót, 2 újság érdeklődött, de végül nem merték megírni.