A mai állapot szerint a bankbetéteid felől nyilatkozhatsz életedben, hogy kinek fizessék ki azt, ha meg találnál halni (elhalálozási rendelkezésnek hívják), ugyanakkor ezt nem teheted meg az értékpapírjaiddal. Ide tartozik az állampapírtól kezdve az összes befektetési alap.
Ez főleg akkor komoly probléma, ha valaki fiatalon meghal, mert ilyenkor a kiskorú gyerekei örökölnek, amely vagyonra a gyámügy ráteszi a kezét és nagyon megnehezíti az életben maradt házastárs életét. (Minden fillérért könyörögni kell, aztán számlát kell vinni, hogy valóban a gyerekek érdekében lett a pénz felhasználva.)
Egy új tervezet szerint ez az áldatlan állapot megváltozik, most már majd az értékpapírszámláról is tehetsz ilyen rendelkezést, így az nem lesz része az örökségnek.
"Tpt. a 148. §-t követően a következő XIV/A. Fejezettel egészül ki:
„XIV/A. Fejezet
AZ ÉRTÉKPAPÍRSZÁMLÁRA ÉS AZ ÜGYFÉLSZÁMLÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSI JOG KÖZÖS SZABÁLYAI
148/A. § (1) A nagykorú számlatulajdonos az értékpapírszámla és az ügyfélszámla számlavezetővel az értékpapírszámla továbbá ügyfélszámla vezetésére létrejött szerződés megkötésekor, illetve annak hatálya alatt úgy rendelkezhet, hogy elhalálozása esetén az értékpapírszámlán és az ügyfélszámlán nyilvántartott pénzeszközei és pénzügyi eszközei az általa megjelölt kedvezményezett tulajdonába kerüljenek. A számlatulajdonos ilyen rendelkezése esetén az értékpapírszámláján és az ügyfélszámláján lévő pénzeszközök és pénzügyi eszközök nem tartoznak a számlatulajdonos hagyatékához, a kedvezményezett az értékpapírszámla és az ügyfélszámla felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet.
(2) A számlatulajdonos a kedvezményezett megjelölését tartalmazó számlavezetőhöz címzett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát a számlavezető az értékpapírszámla szerződés és az ügyfélszámla szerződés megszűntetéséig megőrizni köteles."
Ha elfogadják a törvényt, menj egyből a bankodba, megtenni a nyilatkozatot.
Egy másik tervezet a betétbiztosítással kapcsolatos változásokkal foglalkozik. Egy mai portfolios cikk alapján szükséges is a változás, mert három poros kis takarékszövetkezet csődje teljesen lemerítette az OBA vagyonát.
Hahaaaaaa, ma olvastam én is, épp akartam levelet írni, hogy mit szólsz hozzá. Pár kommentben már érintettük a témát, mi a megoldás erre, de végre egy értelmes intézkedés. Öröm és boldogság. Persze nem, mert ahhoz, hogy ez életbe lépjen meg kell halni sajnos, de legalább nincs vele tovább huzavona kiskorú örökös esetén.
Remélem elfogadják a tervezetet.
És illeték szempontjából ez minek számít?
Másik szempont: van egy alapjaiban évszázadok óta változatlan öröklési jog, el kellene dönteni, hogy van-e értelme az egésznek, ha egy mozdulattal kivesszük belőle a bankszámlákat, értékpapírokat stb.
Ha "millionaire next door" szemlélettel élünk van 20 milliós lakásunk, 3 milliós autónk és hozzá 100-150 millió megtakarításunk... A 20+3 megy a rendes - komolynak mondható - öröklési szabályok szerint a 100-150 meg egy papír aláírásával. (Egy "2 tanús" teljes bizonyító erejű magánokiratot kb. 1/2 perc elkészíteni... és egy bef. szolgáltatónál van nagyságrendileg 50 aláírásod az évek során, amiből lehet választani; még végrendelettel kapcsolatban is rengeteg vita merül fel, hogy az örökhagyótól származik-e vagy sem!)
A szabályozási tervezet célját nem értem, a komolysága pedig így megkérdőjelezhető...
Az OBA-ról linkelt cikkben nem értem a számokat. Ha tavaly év végén 76,6 milliárd forint volt benne, és idén ki kellett fizetni csaknem 90 milliárdot, akkor már mínuszban kéne legyenek, nem?
NYESZ számlára ez a dolog hogy vonatkozik?
konkrétan a kérdés az lenne, h ha a szülő a NYESZ-t a törvényes örökösök közül csak 1 valakire szeretné hagyni, akkor egy ilyen nyilatkozat meglétével nem lehet örökösödési vita a többi örökössel?
Mi van abban az esetben, ha a NYESZ számlán csak pénz van?
az nem számít, csak az, h NYESZ számla és ez alapján értékpapír számlának számít?
@stiel
Ott van az első mondatban:
"Az alap vagyonát azóta növelték a hozamok és a hitelintézetek által befizetett biztosítási díjak, utóbbiak összege erre az évre valamivel 8,5 milliárd forint fölött lehetett."
Ez alapján a hozamoknak 5 milliárd felett kellett lenniük, hogy ne legyenek mínuszban, de az is lehet, hogy már mínuszban vannak, csak nem verik nagy dobra.
Az sem kizárt, hogy időközben a korábban becsődölt bankok felszámolásából is folyt be már valamennyi.
@TT: de még úgy sem elég (76,6+8,5=85,1, szerintem ez kevesebb, mint a 'csaknem 90'). (Amúgy az 'azóta' szó sem egyértelmű a cikkben - tavaly év vége vagy a 3 csőd óta?)
Azonkivul hogy ennek a halalozasi rendelkezesnek kovetkezteben nem kell megvarni a hagyatekit mi ertelme van?
pdw : "Ez főleg akkor komoly probléma, ha valaki fiatalon meghal, mert ilyenkor a kiskorú gyerekei örökölnek, amely vagyonra a gyámügy ráteszi a kezét és nagyon megnehezíti az életben maradt házastárs életét. (Minden fillérért könyörögni kell, aztán számlát kell vinni, hogy valóban a gyerekek érdekében lett a pénz felhasználva.)":))
Tegyük fel hogy sajnálatos módon a párod meghal és marad utána 2-3 kiskorú kölök. A készpénzt jó eséllyel a pároddal együtt gyűjtötted össze (nálunk pl. a közös megtakarításunk 90%-a az asszony számláján van). Ha nincs elhalálozási rendelkezés, a pénz a kölköké lesz és 18 éves korukig minimális eséllyel fértek hozzá, mert a gyámügy sárkányként védi. Hiába a "TE" pénzed és hiába fordítanád rájuk mert hiányzik a párod fizetése, nem tudod... old meg a felnevelésüket D
Mi pont most futottunk bele ebbe a haláleseti kedvezményezettségbe haláleset kapcsán. Eddig úgy tudtuk, hogy a haláleseti kedvezményezett csak arra szolgál, hogy a pénzt megkapja azonnal a kedvezményezett, de később, a hagyatéki eljárás része lesz ez a pénz is, és ezt is el kell osztani a megszokott módon.
Ehhez képest a _jegyző_ azt mondta (többször is rákérdeztem, hogy nem értjük-e félre egymást), hogy ebben az esetben a hagyatéki eljárásnak ez a pénz már NEM része. Be se kellett írni az elhunyt vagyontárgyai közé...
Ami így elég furcsa, gyakorlatilag a köteles rész alól pénzt, értékpapírt így teljesen ki lehet vonni. Tehát ha van több gyerek, akkor simán kikerülhető a normál öröklés, egyszerűen "kitagadható" egy örökös, ebből még a köteles rész sem jár. Furcsa.
Na végre.
Most nyáron szembesültem a helyzettel, amikor a CIB ingyenes akciója miatt végre megtettem a rendelkezéseimet, és a MÁK üzletszabályzatából vágódott az arcomba a tény. Nem hittem, hogy ilyen hamar megoldódik. 🙂 Most már csak ne legyen X ezer forint a kincstárnál is a nyilatkozat megtétele.
Fő poén az volt eddig, hogy a magán- és önkéntes nyugdíjpénztári egyenlegre is tehető ilyen rendelkezés, pedig azt a pénztárak semmi másban nem tartják, mint értékpapírokban. 🙂
@pdw : nem elég könnyítés, hogy nem kell megvárni a hagyatékit? Rengeteg tételt kell a családnak kifizetni halálesetkor; főleg ha neked jobban megy anyagilag, mint nekik (gondolom van a blog olvasói között jó pár ilyen), akkor ez biz'a nagy segítség. (És a közjegyző díját is megússzák.)
@hnr
"van egy alapjaiban évszázadok óta változatlan öröklési jog, el kellene dönteni, hogy van-e értelme az egésznek, ha egy mozdulattal kivesszük belőle a bankszámlákat, értékpapírokat"
Pont ezen én is gondolkoztam sokat. De azt hiszem, egyedül az a kockázata, ha valakit (bárhogy is) rákényszerítenek egy ilyen nyilatkozatra alkalmatlan személy javára, miközben azok, akik megérdemelnék a pénzét, ki lesznek semmizve.
A nagy többség, ha választ, nyilván olyat választ kedvezményezettnek, akiben úgy bízik, hogy (immár végleges távollétében is) olyan jó gondját fogja viselni a vagyonának, mint ő maga tette volna.
És mi a helyzet, ha a számlatulajdonos házastársa hal meg? Attól, hogy valakinek a nevén van a számla, az ottani vagyon még nem az övé. Többnyire közös szerzemény 50-50% részesedéssel. A számlatulajdonos is lehet haláleseti kedvezményezett? Erre tudja valaki a megoldást?
@peter Ezt a vegrendelet is megoldja szerintem.
@jurta Ha neked jobban megy mint az elhunytnak akkor pont nem kene h gondot okozzon ez nem? Egy hamvasztas ~50ezer, nehany havi rezsivel meg egyeb aprobb koltseggel is max 1-2szazezer.
De amugy igaz, vkinek tenyleg segitseg lehet h nem kell megvarni.
Viszont sztem tovabbra is veszelyes dolog ez. Amikor az emberek 90%-a nem kepes ujrakotni a kotelezojet meg olcsobb bankszamlat valtani, akkor majd pont azt fogja fejbentartani hogy melyik szamlajara kit adott meg kedvezmenyezettnek?
Es mi van ha kozbe elvalik vagy neadjisten meghal a feleseg/ferj, de elfelejti atirni? Megmurdel aztan az exneje kapja az osszes lovet? 🙂
@headset Ilyenkor nincs ertelme szerintem. Kozos tulajdonu szamlaknal nincs az nyilvantartva hogy a ket 50% kie. Ilyenkor Tulaj1 es Tulaj2 is elkoltheti az egeszet a masik beleegyezese nelkul. (Epp ezert marhasag ilyet csinalni, kiveve persze hazastarsak kozott.)
Ergo ha egyik meghal siman a masike az osszes penz.
Aha, aztán meg úgy megbüntetik, ha elkölti, hogy csak néz. Hiába férsz hozzá a számlához, akkor sem költheted el a rajta lévő pénzt, mert nem a tiéd, hanem az elhunyt hagyatéka. Látni fogják percre pontosan, mikor halt meg.
Én úgy tudom, hogy ez az összeg is perelhető legalább a köteles rész mértékéig.
nem nyugodtam meg: + ha egy lakáson/házon/földön szeretnél tulajdont szerezni -> ügyvéd, földhivatal, stb. + cégtulajdon -> ügyvéd, cégbíróság, stb.
+ halál esetén öröklésnél -> végrendelet, közjegyző, stb.
értékpapírszámla x millió forinttal -> A4 papír 2 tanúval
Ne már 🙂 Értem én hogy gyors hozzáférés meg minden, de amikor majd először férnek hozzá gyorsan valakinek a privátbanki számlájához vagy 10+ MFt értékpapírszámlájához, akkor lesz nagy meglepetés. Nem hiszem el, hogy ha aláírok egy ilyen papírt, akkor tényleg az általam kedvezményezetthez fog kerülni, Vagy ha nem írok alá, akkor nem "keletkezik" egy általam aláírt... és ahhoz túl sok pénz egy életen át gyűjtött vagyon, hogy ezt a kockázatot bevállald. Valamilyen biztonsági kelléket ki kellene találni!
Ennek a tizedéért is nap mint nap átvernek embereket.
És a TBSZ-el mi a helyzet? Pár hónapja azt mondta a bankom, hogy arra nem lehet rendelkezni. Bár technikailag nekem a TBSZ is pénz vagy értékpapírszámla.
@pdw 10-20 06:11
"pont azt fogja fejbentartani hogy melyik szamlajara kit adott meg kedvezmenyezettnek?"
Miért kéne minden számlára különböző személyt megadni? 🙂
"Es mi van ha kozbe elvalik vagy neadjisten meghal a feleseg/ferj, de elfelejti atirni? Megmurdel aztan az exneje kapja az osszes lovet? :)"
Ha meghal, az szabályozva van: a rendelkezés érvényét veszti.
Ha elválnak, az már gond, na de ha nem bíznak annyira egymásban, hogy a pénzt egymásra hagyják, akkor már életükben, a házasság is gond. 🙂
@hnr
"+ ha egy lakáson/házon/földön szeretnél tulajdont szerezni -> ügyvéd, földhivatal, stb.
+ cégtulajdon -> ügyvéd, cégbíróság, stb.
+ halál esetén öröklésnél -> végrendelet, közjegyző, stb.
értékpapírszámla x millió forinttal -> A4 papír 2 tanúval
Vagy ha nem írok alá, akkor nem “keletkezik” egy általam aláírt"
A CIB-nél be kell menni a fiókba, az ügyintéző ellenőrzi az okmányokat, a rendszerben rögzítik az ő nevét is, és egy másik munkatársnak is alá kell írni.
A nyugdíjpénztáraknál - ott sajnos tényleg elég egy levélben beküldött űrlap.
Ugyanakkor a személyes nyilatkozat kényszere kiszúrás a kisebb településeken élőkkel.
Szerintem nagyon jó, hogy lesz erre lehetőség. Nem is értem, hogy pl. a bankbetétre eddig is volt, az értékpapírra, államkincstárra miért nem. A jogalkotó nagyon helyesen megszüntette azt, hogy bizonyos megtakarítási formákra létezett, másra pedig nem. Ha pedig valakinek ez nem tetszik, akkor nem tesz ilyen nyilatkozatot.
Ne legyen rá szükség, de ha mégis, akkor pont, hogy ez segít majd érdemben a házastársadnak, hogy felnevelje a gyereke(i)teket.
Ha netán elválnál, akkor pedig szépen visszamondod, nem olyan ördöngős dolog ez.
Okirat hamisítás ügyben: az egy bűncselekmény, és simán kiszúrja az írásszakértő, hogy ki írta alá, és onnan már büntetőjog.
Az unit linked ügynökök nem pont ezt mondták előnynek korábban az UL-nek egy síma értékpapírszámlás befektetéshez képest, hogy ott lehet kedvezményezett, sima befektetésnél nem?
Na majd most ezt sem lehet az UL előnyei közt emlegetni.
Egyébként ha közös számla van egy családban, a számlának akkor is 1 db tulajdonosa van, ha jól tudom és csak meghatalmazott lehet a másik fél. Ezért ha a számlatulajdonos meghal, és a másik fél nincs megadva haláleseti megbízásban, akkor nem férhet a számlához. Ugyanez lehet ezután a megtakarításokkal is. Szerintem ez jó. Ha meg valaki el akar válni, akkor előtte mondja vissza ezt a meghatalmazást. Ha meg valaki paranoiás, hogy mi lesz ekkor meg akkor, az ne kössön ilyet és majd lesz, ami lesz.
@viktor
A jelenlegi tervek szerint (ami persze a törvény elfogadásáig változhat) akár szerződésenként, pl. normál értékpapír szla-ra, NYESZ-re, különböző évi TBSZ számlákra, vagy akár Stabilitás számlákra is külön-külön rendelkezést lehet adni, egy-egy portfolióhoz akár több kedvezményezettet is meg lehet jelölni, megadva, hogy ki milyen arányban részesedjen az adott számla egyenlegéből.
Mivel a törvény a tervek szerint jan.1-én lépne hatályba, ezért viszonylag hamar dönteni fognak róla.
Aki a kitagadás, meg a köteles rész miatt aggódik, az kérem ne felejtse már el, hogy egy még élő ember azt csinál a pénzével, vagyonával, amit akar. Ha még éltében eladja, átíratja, eljátsza, elosztogatja vagy éppen "feltételesen" elajándékozza, az az ő döntése.
A kéttanús papír egyenértékű az ügyvéd által ellenjegyzettel vagy a teljes egészében saját kézzel írt okirattal.
A hamis magánokirat elkészítése nem bcs, csak a felhasználása.
@hiteles "akár több kedvezményezettet is meg lehet jelölni, megadva, hogy ki milyen arányban részesedjen az adott számla egyenlegéből".
Vajon mi a helyzet, ha az egyik 50% kedvezményezett a számlatulajdonos halálakor már halott? A másik 50%-os örökli a teljes számlát? Ha így lenne, egy házaspár megadhatná magát 50-50%-os kedvezményezettként és akkor az életben maradó örökölné a számlát, elkerülve a hagyatéki eljárást és a gyámügy "gyámkodását". Persze megnézném az ügyintéző arcát, amikor bejelentem, hogy a nevemen levő számlán az egyik 50%-os haláleseti kedvezményezett a feleségem, a másik pedig én vagyok. 🙂
És ha jól tájékozódtam az OTP hirdetménylabirintusában, az ottani gyámügyi számla kamata megegyezik a lakossági lekötött betét kamatával, ami jelenleg 0,1%. Mit ér majd egy gyerek öröksége, mire nagykorú lesz? Az Ő érdeke, hogy egy fillért se örököljön kiskorúként.
@headset Szerintem, ha meghal a kedvezményezett, akkor az ő örököseié az 50%.
Ha valakinek a nevén van egy számla, akkor saját magára nem kell kedvezményezettséget megadni, ugyanis számlatulajdonosként rendelkezik a számlával. A másik fél is rendelkezhet a számlával, ha van meghatalmazása erre. Ezt bankfiókban meg lehet tenni, lehet teljeskörű, vagy csak részleges. Ez viszont nem a haláleseti kedvezményezettség. Ez csak a napi bankszámlahasználatot könnyíti meg a két fél számára, hogy nem az egyik intézheti a banki ügyeket, hanem mindketten.
Azt viszont nem tudom, hogy ha meghal a meghatalmazott (tehát nem a számlatulajdonos), akkor az ő örökölhető vagyonába vajon beleszámít-e a bankszámlán levő összeg fele mondjuk, vagy valahány százaléka. Vagy a bankszámlán levő összeg, mint örökölhető vagyon csak a számlatulajdonosnál számít.
A fele beleszámít, ha két tulajdonos van.
Jól értem? Adott egy házaspár. Egy értékpapír számlán gyűjtik a megtakarításukat nyugdíjas éveikre. (nem nyesz) A számla a férj nevén van. Ha a férj hirtelen meghal, a feleség bukja a pénzt, ha a gyerekei igényt tartanak az ölükbe pottyant pár (tíz)millióra? Vagy még neki kell (adott esetben bíróságon) bizonygatnia, hogy a pénz fele az övé (házassági vagyonközösség), hogy "megmentsen" belőle valamicskét? Most tekintsünk el a "gyerekei úgysem forgatnák ki a vagyonából" vagy a "micsoda anya az aki sajnálja a pénzt a gyerekeitől" típusú hozzászólásoktól. A kérdés a feleség nyugdíjaskori anyagi létbiztonságának garanciájáról szól.
Tudtommal egy ideje semmilyen számlát nem lehet egyszerűen 2 névre nyitni (régi számlák még lehetnek 2 néven), hanem az egyik a számlatulajdonos, a másik a meghatalmazott. De a meghatalmazotti jogviszony csak a számlatulajdonos életére vonatkozik. Ha azt akarja, hogy a másik a halála után is hozzáférjen a számlához, akkor az illetőt külön kell haláleseti kedvezményezettként is megadni.
Tehát igen, ha a számlatulajdonos nem adott meg haláleseti kedvezményezettet, akkor a norál öröklés vonatkozika a számlára. Persze a hagyatéki eljárásban mondhatja pl. az özvegy, hogy a számlán valójában közös pénz volt, aminek mondjuk alapesetben a fele az övé, és csak a többi a hagyaték része.
@panasonic
Nem jól érted. Ha a házasságuk ideje alatt keletkezett a vagyon, akkor 50% eleve a feleség tulajdona, akkor is, ha nem az Ő nevén van a számla.
A maradék 50% a hagyaték. Ezen osztozik az özvegy a férj mindenkori gyerekeivel. Ő is egy gyerekrészt kap. (pl. 3 gyerek esetén az 50% 1/4 részét és ugyanúgy 1/4-1/4 részt minden gyerek.) De ha a gyerekek kiskorúak, az anya csak a gyámügy hozzájárulásával költheti az Ő pénzüket pl. ételre, iskolára, stb. Ez a pénz a családnak szinte hozzáférhetetlenné válik, amíg a gyerekek kiskorúak. Erről szól a cikk.
Sajnos a valóság húzósabb annál, amit feltételeztek.
1., Bankban 2 ember kell az aláíráshoz -> tessék megnézni, hány olyan ügy (van - volt) ahol megy a pénz kilapátolása a bankból nem 1 v. 2 ember volt benne az alkalmazottak közül...(nem nagy ügyekről beszélek, hanem elkövetési értékenként 100e és 50MFt közöttiekről; konkrétumokat nem írhatok, csak a sajtót érdemes böngészni, vannak akár többszáz vádlottas ügyek is)
2., Írásszakértő majd megállapítja 🙂 a., ha nem terjed ki rá a hagyatéki eljárás, vajon honnan fogjátok egyáltalán megtudni, hogy apunak volt számlája b., láttatok már írásszakértői véleményt? hányat? mindegyik egyértelmű volt? (a szakértői rendszerrel kapcsolatban csak utalnék a Rezesova ügyre) Ha szignót v. rövid aláírást használ valaki a kockázat rögtön hatványozott.
3., A gyakorlatban hogy büntetik a magánokirat hamisítást? Annak pont semekkora visszatartó ereje nincs
Itt úgy látom elsikkad a lényeg. Szerintem áttörhetetlen védelem nincs, ahogy kikezdhetetlen rendszer sem. Aki attól fél, hogy ráteszik a pénzére a kezét, az pont nem ettől a rendelkezéstől fog csak félni. Ahol nagy vagyonok vannak, vagy 3 feleségtől 10 gyerek és mindenki utálja egymást, ott így is úgy is vita lesz belőle. Eddig is, ezután is.
Maga a törvény azonban szerintem alapvetően jó. A "fantasztikus" UL-eknél is így volt eddig, az nem szúrta senkinek a szemét? Sőt, csak ez az egy volt jó a UL-nél, nem csoda, hogy az összes ügynök ezt rakta ki az ablakba.
Azt azért nem árt tudni, hogy polgári peres eljárásban a köteles rész megtámadható. Hogy a gyámügy a kiskoralála után a gyerekek "védelme" érdekében mikor fog ezzel élni, azt nem lehet tudni. Másrészről ha az elhunytnak volt olyan gyereke, aki nem a házastársától származott, és ha a párja felvette a számlán levő összeget, de abból nem adott az "idegen" gyereknek, akkor ő perelheti (és általában pereli is) a neki járó köteles részt!
Az UL-nél ez nem így működik. Ott a biztosított halálával biztosítási esemény történik, aminek következtében a haláleseti kedvezményezett(ek) részére történik meg a szerződés teljes értékének a kifizetése a haláleset bejelentését követő 15 napon belül. A biztosítási törvény értelmében a kifizetendő összeg nem peresíthető, adó- és járulékmentes.
Bocsánat, de mi az az UL ??
@humulus
Unit linked rövidítése, vagy életbiztosítás. Addig örülj, amíg nem ismered. A lényeg, hogy ahelyett, hogy te megvennéd magadnak a befektetési alapokat töredék árért, egy céget bízol meg helyette, akik méregdrágán megveszik neked és még nem is engednek hozzáférni a pénzedhez.
Hasznos dolgokat tudsz róla olvasni itt:
//kiszamolo.hu/ilyen-meg-nem-volt-oszinten-az-eletbiztositasokrol/
//kiszamolo.hu/miben-gyujtsuk-a-megtakaritasunkat-osszehasonlitas/
//kiszamolo.hu/eletbiztositasok-ami-a-reklamok-mogott-van/
//kiszamolo.hu/a-unit-linked-biztositas-halala/
Ja, a pontos tájékoztatás kedvéért, elfelejtettem mondani, ha netán meghalsz valami nagyon egyedi módon, akkor fizet utánad, de csak hogy biztosításnak lehessen nevezni. De sima mezei kockázati biztosítással jobban jársz. Kukk ide, mire gondolok:
//kiszamolo.hu/a-kockazati-eletbiztositasokrol/
nehany komment:
1.Az uj torveny szerinti esetben nem lesz koteles resz, mivel nem a hagyetek resze. ellemben ha pl. orokhagyo az elmult 5 evben elajandekozta a hazat, akkor arra jar a koteles resz, mivel az elmult 5 evben elajandekozott dolgok a hagyatek resze....
Tehat perelni sem erdemes majd a koteles reszert
2. TBSZ-re is vonatkozik, mivel az is ertekpapir szamla...
3. Eddig nagy hianyossag volt, hpgy nem lehett...fent emlitett kiskoru orokos esete...de en pl. szulok nevere nyiottam TBSZ-t a sajat penzemmel, igy mar megnyugtatoan lehet rendelkezni....
Mi hír erről? Egy szót nem találok most róla sehol...
Én is azt szeretném kérdezni, hogy mikorra volt / van ez a tv módosítás tervezve?
Az Államkincstár 2015.01.01-től érvényes üzletszabályzata továbbra is külön említi (ahogy eddig is), hogy nincs lehetőség haláleseti rendelkezésre. Az Aegon Befektetési Alapkezelőnek a 2014.10.21-ei szabályzata van még mindig hatályban. Ezek szerint nem fogadták el a törvényjavaslatot?
Vicces ez. Most jutott eszembe, hogy ezzel vajon mi lett, és célirányos google keresés első találata ez a cikk.
Kicsit tovább keresgélve a tpt jelenleg és 2016-tól hatályos változata sem tartalmazza, úgyhogy nem tudom mi lett ezzel a javaslattal, de úgy néz ki nem lett elfogadva. Sajnos.
Sziasztok! Végül elfogadták ezt a tervezetet???
Már 2016 van és a 2017 előrejelzésben sem található. Hol kaszálták el?