Máv Start kártya: te is spórolhatsz vele
Sokan ingáznak munka miatt vonattal. Ki naponta jegyet vesz, ki bérletet vásárol, de jóformán mindegy is, mert jeggyel utazni alig drágább, mint bérlettel. (A 30 kilométeres jegy 22 munkanapra retúrban 24.640 Ft, a bérlet alig olcsóbb, 21.400 Ft. Egy Cegléd-Budapest táv minimum 2.980 Ft naponta, bérlettel 49.800 Ft havonta.)
Mások Debrecenből, vagy Pécsről járnak Budapestre munkaügyben, hetente-kéthetente, alkalmanként retúrban kifizetnek egy útért minimum 8.600 forintot, első osztályon IC pótjeggyel ez már 11.180 forintba kerül.
A MÁV-Startnak van egy éves bérletcsaládja, ami valamiért nem kap kellő figyelmet, ez a Start Klub kártyacsalád.
Ezekkel a kártyákkal egész évben, bárhová akár ingyen utazhatunk, akár első osztályon és IC-n is. Különösen akkor előnyösek, ha magadnak fizeted az útiköltségedet.
A legolcsóbb a Start klubkártya, 34.500 forintos éves díjért féláron tudunk korlátlan számban jegyet venni. Ez leosztva csak havi 2.875 Ft és még társkártyát is igényelhetünk feleennyiért. így a családból ketten járhatnak féláron. Ezt már a 10 kilométeres jegy napi szintű vételénél is érdemes megvenni, de ha csak másfél havonta utazol Budapestre valamelyik nagyvárosból, már akkor is nyersz rajta.
A legolcsóbb teljes ingyenességet adó kártya a Bónusz, amely évi 250 ezer forintért (fél évre 150 ezer forintért) kínálja a teljes ingyenes utazást az egész országban, igaz csak másodosztályon és az IC pótjegyet, ha van, meg kell venni.
Azonban ezen az áron ez még a havi 35 kilométeres bérletnél is olcsóbb éves szinten, egy ceglédi bérletről már nem is beszélve.
Ha Debrecenből jársz Budapestre, évi 30 alkalomtól jobban megéri ezt használni, mint minden alkalommal jegyet venni.
Ahogy minden kártyához, ehhez is igényelhető társkártya.
A VIP kártya már első osztályra és IC-re is vonatkozik külön díj nélkül, az éves díja 280 ezer forint, azaz csak 30 ezerrel több évente.
Cégek kérhetnek arckép nélküli, a cég dolgozói között szabadon átruházható Prémium kártyát is, ez bruttó 375 ezer forint, az áfa levonása után 295 ezer egy évre.
Azoknak, akik sokat utaznak vonaton és főleg, ha a munkáltatójuk nem téríti meg a költségeket, érdemes megfontolni valaemlyik éves kártya kiváltását, a cégeknél pedig a Prémium kártya lehet jó ötlet, főleg, ha az egyik kolléga haza is tud vele naponta járni.
További részleteket a linkeken találtok.
Amúgy ez a VIP kártya nem rossz, ezzel egészen messziről lehetne ingázni Budapestre valamely fővonalról (a normál bérletet csak nagyon értékes munkavállalónak fizetné ki egy cég 50+ kilométernél).
(Most hagyjuk, hogy amugy normalis dolog-e naponta 5-6 orat vonatozni. Nem az. O sem birta tul sokaig)
Na, o meselte, hogy ki akarta valtani ezt a kartyat, de a ceg nem engedte neki, mert azt akkor nem tudta volna tovabb konyvelni, igy inkabb fizettek a teljes aru jegyek 86%-at naponta.
A Bubi egy aranyos dolog, de 2-3 km-es távolságról történő bejárásra sem alkalmas, minden alkalommal leizzadva érkeztünk meg. Inkább csak hazafelé opció.
A BUBI koncepciója szerintem alapvetően nem az, hogy a tömegközlekedés helyett, hanem a tömegközlekedés mellett használd. Ugyanis a legnagyobb előnye éppen az, hogy rugalmas, akár odafelé tömegközlekedés – hazafelé kerékpár, de az átszállásokkal is kombinálható, a saját kerékpárral ellentétben ugyanis nem kell érte menni a végén, hanem lerakod egy állomásnál és kész. De hogy a rugalmasságát maximálisan kihasználhasd, bizony nem árt mellette a BKV bérlet.
Hat, ezt kellett volna, de nem volt a konyveles tul rugalmas. A srac is ki volt akadva.
Mondjuk ez jo 5 eve volt, es nem vagyok benne biztos, hogy ez akkor megoldhato volt.
Van 1-2 spéci dolog még, hogy kerékpár 25% kedvezménnyel vihető, külföldi vonatozáskor railplus kedvezmény (ez is 25% bizonyos vonalakon), szombatonként 1 útitárs 25%-el utazhat (ő is gyorsvonati pótjegy nélkül, 50%-on). Nyáron volt idényjelleggel, hogy első osztályra fel lehetett vele szállni másodosztályú jeggyel. Nekem azért jött be, mert gyakran utazok vidékre, és így nem kell gyorsvonati pótjegyet se venni. Havi 1 oda-vissza útnál (oda-vissza 2*~200 km) már megéri.
Azt mondták, hogy azt már csak bérköltségként tudnák könyvelni (ami ugye a kártya ára felett kb ugyanannyi adót is jelent), így nem opció. Egy év alatt még ez is olcsóbbra jött volna egyénként ki nekik, mint a teljes árú jegyek 86%-os térítése (úgy számolva, hogy az 50%-os kedvezményes jegyeimről is behajtottam volna a 86%-os költségtérítést).
Szóval maradt a teljes árú jegy, de így legalább vehetek gyorsvonati pótjegyet, aminek fejében a MÁV visszafizeti a jegy 25 vagy 50%-át késés esetén. Így vannak olyan utazásaim, amiken pénzt keresek.
Akkor még betelepítették a munkást a gázgyári lakótelepre. De most senki nem szeretné, ha munkásnak titulálnák. Pláne kiszamoló fórumon 🙂
Mondom jó, de felvennem ugye nem kötelező?
Azért nincs igazad, mert:
1. Törvény van róla, hogy kötelező, nyilván másik fele a dolognak, ha neki így már nem éri meg, hogy téged vegyen fel egy pozícióba, akkor megteszi.
2. Ha kifizet annyival magasabb fizetést, hogy te megvehesd a bérletet, akkor rosszabbul jártok, mert míg a bérletet el tudja számolni, a fizetésre járulékokat, szja-t kell befizetni. Az adókat leszámítva meg eleve az történik, hogy akkor fizeti a munkáltató az utazásodat, ha így is megéri téged alkalmazni.
index.hu/gazdasag/ado_es_koltsegvetes/2014/10/21/jon_az_internetado/
“Jövőre kiterjesztik a távközlési különadót az internetszolgáltatókra is, mert azt figyelték meg, hogy a telefonálást egyre többen interneten intézik, magyarázta Varga Mihály a jövő évi adóváltozásokról.”
🙁
Magyarországon ez azért van, mert 35 km az már egy fél nettó minimálbért jelent, és ennél messzebbről is járnak be emberek dolgozni nap mint nap, szóval sokaknak képtelenség lenne munkába állniuk (falvakban nincs munkahely), ha ez nem lenne. Utazási költségként meg kevesebb mint fele annyi a cégnek, mint annyival több nettó bért adni.
Ha a cég vesz egy éves MÁV bérletet, amit kizárólag kiküldetésekhez lehet használni, azt természetesen szintén leírhatja költségként (ahogy a jegyeket is, amivel kiküldetésbe utaznak a dolgozók). De ha a kártyát hétvégére is a dolgozónál hagyja, akkor azzal már egy adóköteles juttatást nyújt.
Ha munkábajáráshoz ad éves (egész hálózatra érvényes) bérletet, akkor szintén adott egy plusz juttatást, hiszen az utiköltséged 100%-át átvállalta, 86 helyett. És ugye még valahogy ellenőrizni is kellene, hogy nem használod-e a bérletet hétvégén, mert akkor már szintén kaptál egy juttatást, ami adóköteles.
Valószínűleg annyi lenne az adminisztráció, hogy a cégek inkább fizetik a drágább 86%-ot.
Nem drágám, mi adófizetők fizetjük, hogy tetszik utazgatni. Úgy egyébként a személyszállítást nyugodtan be is lehetne zárni piaci alapon.