Vásárolj és fogyassz! :)

Az országban több szociális szövetkezet működik, amelyek az ország szegény részeiben azzal segítenek az ott élőknek, hogy egyrészt felvásárolják a megtermelt terményeket, másrészt helyben fel is dolgozzák és eladják a termékeket.

Nem támogatást és nem adományt adnak, hanem munkahelyet teremtenek és piacot keresnek a helyben előállított termékeknek.

Sok ilyen szövetkezet most nehéz helyzetbe került, mert nem tudják eladni a megtermelt árut a bezárt boltok és piacok miatt, így se fizetni, se munkát adni nem tudnak a helyieknek.

Ha szeretnél segíteni, egyszerűen megteheted: vedd meg a termékeiket.

Az egyik ilyen szövetkezet keresett meg a problémájukkal, az értékesítés hiánya miatt már közel 20 ezer eladatlan termékük halmozódott fel és a pénzük végére értek.

Amíg nem nyitnak ki a piacok és a kisebb boltok sem, segíts nekik annyit, hogy veszel pár (tucat) terméket tőlük. 3 literes gyümölcslevek, savanyúságok, szörpök, tészták, lekvárok és miegyebek. A legtöbb termék cukor- és adalékmentes, a házhoz szállítást a GLS végzi. (Mivel a szállítási díj fix, érdemes egyszerre jóóó sok terméket venned…. 🙂 )

Köszönöm, ha segítesz.

Share

108 hozzászólás

  • Nacionalista
    @Observer:

    Ez csak azt jelenti, hogy nagyon kevés zöldséget esztek 😀 Ha a “zöldségbe” nem számolod bele a gabonát meg a krumplit (és gondolom nem számítod bele), akkor a bevitt kalóriátoknak csak egy elenyésző részét termeled meg azon a 12×12-s területen. Ahhoz, hogy egy 4 fős családot teljesen önellátóvá tegyél élelmiszer szempontjából kell legalább 5 hektár jó minőségű föld.

    Ettől függetlenül szuper egészséges az otthon megtermelt zöldség, én is nekiugrok amint lesz kertes házunk. De az önellátásnak az a töredékére sem elég.

  • Vonalas
    @Kiszamolo: “nem arról szól, hogy te járj jól”

    A tudatos fogyasztó, tudatos vásárló, szociális vállakozás meg ilyenek a tudásom szerint a win-win-elvre épülnek. Azaz mindkét fél járjon jól. Persze, ne éhbérért dolgozzanak, hanem tisztességes fizetésért, de én is az általam kívánt terméket kapjam. Vagy ti nem ezt az iskolát követitek a Máltai Manufaktúrával? 😉

    @jurta: “a KÖZELBEN termelt”

    Ott a pont.

  • Zabalint

    Igazad van, de aki fenntarthatósagi okokból valasztja a bio élelmiszereket, az tévúton jár. Ha azért veszi, mert hisz abban, hogy szükség van a kis gazdaságokra is, vagy csak szimplán jobbnak találja, az rendben van, de a fenntarthatósaga egy tévhit, legalábbis a Föld jelenlegi lakosságszáma mellett.
  • Zabalint

    Józan paraszti ész:
    A nem bio módszereket, lásd pl. műtrágyázás, a magasabb termésátlag miatt csinálják. Ennek megfelelően a biogazdálkodás termésátlaga alacsonyabb, ami azonos terménymennyiség mellett nagyobb földterületet kíván.

    Nem a biora írtam, hogy bullshit, hogy jobb, hanem a természetes összetevőkre. Nem attól lesz jobb vagy rosszabb, egészségesebb vagy egészségtelenebb egy termék, hogy természetesek-e az összetevők.

  • Ronin
    Nacionalista

    Tisztában vagy vele, hogy 5 hektár föld mekkora terület? Azon több tonna élelmiszert lehet megtermelni. Csak nézzünk egy példát. 1 hektáron zsenge babból 5-6 tonna is terem. Hüvelyes zöldbab akár 10+ tonnát is terem. És ez csak egy növény. Nem hiszem el, hogy egy 4 fős család megeszik 5-6 tonna babot 1 év alatt.

  • Cz.-S. Pál
    Milyen appo(ka)t tudsz ajánlani?

    Többieknek: olvasnivaló karantén idejére: Fekete István: Zsellérek

  • Kris
    Te vedd a budgetet de ne csodálkozz hogy amit spórolsz költheted gyógyszerre.
  • Ronin
    Zabalint

    Azt nem vitatom, mert annyi élelmet kisgazdaságban nem tudsz megtermelni. De az sem jó út, hogy Etiópiából hozzák ide a babot. Mert annyival olcsóbban megtermelik, de nem jobb a minősége. Minap vettünk és tele volt fél szemekkel. Valahol a kettő között kellene lenni. Viszont az ország saját magát el tudná látni élelmiszerrel és nem kellene behozni mindent. Az egzotikus gyümölcsök és zöldségek persze behozatala érthető. De pl a lengyel disznó mit keres a pickben? Ráadásul egy ismerősöm Szegeden dolgozott évekig. Azt mondta olyan büdös volt a disznó vére, hogy öklendeztek. Ő a szúrósok között volt. Ők véreztették ki az állatokat.

  • Nacionalista
    @Ronin:

    Igazad van, benéztem az acre/hectare szavakat, nem 5 hektár hanem csak 2 szükséges.

    Én a klasszikus John Seymour féle könyvből indultam ki (The New Complete Book of Self-Sufficiency) , ott írnak 5 acre-t. De az nem vegán életmódra, és nem ipari termeléssel számol. Ha tartasz tyúkokat meg sertést/marhát, akkor gyorsan nő a szükséges terület. Plusz csak babon nem lehet élni: sok növény van amire szükséged van a vitaminok ásványi anyagok miatt, de elég alacsony a kalória/szükséges négyzetméter arányuk. Ha érdekel a téma ajánlom a könyvet, nagyon szépen leírja beosztva mi mire kell.

    Ha vegán életmóddal számolsz és ipari módszerekkel, akkor persze ez még alacsonyabb, de azt meg nem tudod megvalósítani a hátsó udvarodban 🙂

  • Ronin
    Valaki írta, hogy ő inkább veszi a külföldit, mint a magyart. Vennünk kellett pirospaprikát, mert elfogyott. Pörköltet főztem. Sajnos a zöldségesnél nem volt. Mindig ott veszünk, hazai, őstermelőtől van. 3000 Ft kilója. Boltban kellett venni, spanyolt kaptunk, 2800 Ft körül volt kilója. Nem vettem csak 10 dkg-ot. Olcsóbban megkaptuk igaz. Viszont a pörkölt nem piros lett, hanem narancsos árnyalatot kapott. Csak néztem ki a fejemből, hogy mivan. A másik ilyen a fokhagyma. Szinte csak kínait lehet kapni. Disznót vágtunk, kolbászba ugye kell a foki. Dupla mennyiséget kellett beletenni, mint a hazaiból. Azóta egy ismerőstől veszünk fokhagymát. Más klíma, más az íz. Persze vannak itthon is silány minőségű termények. Viszont én inkább adok valamennyivel többet érte, hogy legközelebb is azt a minőséget tudjam venni. Bocsánat, ha megint hosszúra sikeredett. Szép napot mindenkinek! 🙂
  • tgwh
    Azért az gáz, hogy ilyen drága. Nem néztem mennyi, többen írjátok. Ha belegondolunk, ennél olcsóbb nem lehet (mert szociális), max ha feketén dolgoztatnak.

    Költői kérdések, hol a pénz, hol a fejlődés. Ellopták, igen, tudjuk. De amíg még a fiatal generáció sem képes felfogni, hogy nem így kéne termelni, addig ne várjunk mást. Nem vagyunk olyan jó adottságú mezőgazdasági ország, ez még a szovjet időkből maradt fenn, gondolom. Persze, Szibériához képest igen, de pár évtized és fordul a kocka, ha kiolvad…
    A legnagyobb magyar b@szta el, mint utólag kiderült. Nem akart ő rosszat.
    Lényeg, hogy lehetne sokkal jobban, de a hozzá nem értő tipikus magyarkodás itt is meg(nem)hozta a gyümölcsét.
    Olcsóbb akkor lesz, ha magad termeled. Akkor sem lesz olcsó, de tudod mit eszel, így nézne megéri. Állatot tartani nem éri meg, csak ha megtermeled a takarmányt is.
    Ez egy nagyon jó téma, lehetne folytatni

  • Vagyok aki vagyok
    Rendeltünk egy tisztességeset. Köszi a tippet!
  • Matte
    Hát izé. Baxodjakmeg tudom, de….drága.
    Már engem ez nem zavar, nem azért, csak így azt egy picit kétlem, hogy ez bekeidoben annyira pörögne. Vagy van aki negyven liter gyumolcslevet vesz egyszerre? Mert akkor oké. Akarok 6 litert mondjuk, 20 százalékkal alapból drágább, mint egy Lidl almalé, meg még a gls. És kötve hiszem, hogy érezhetően jobb lenne. (Nyilván az, hisz ezeken a helyeken szűz lányok nyaljak le a peronoszt és kentaurok válogatjak a pirospozsgas szemeket. Lofaxt, ugyanolyan nagyüzem, csak kicsiben).

    Szóval az, hogy árulok valamit, rateszek 20 százalékot, rairom hogy háztáji, és várom a tömeget, az szerintem max 10 éve működött utoljára.

    Ja igen és miért kétlem hogy ez eddig pörgött: most is esznek az emberek lekvárt, isznak gyümölcslevet. Ha gyemantkarorat arulnanak azt megertenem hogy most beállt. Ez azért állt be, mert drágák.

  • Józsi
    Nálunk mutter falusi családból származik és emiatt sok időt töltöttem falun ahol abban az időben még csinálták az emberek a háztáji gazdálkodást. Hála az istennek, hogy már ipari szinten termelünk sokat és kevés emberi munkával. Lehet a rendszert nem szeretni de az, hogy nem kell a földeken rohangálni naphosszat vagy az állatok alól lapátolni a trágyát, elhozta ezt a hihetetlen jólétet amiben élünk. A mezőgazdaság soha nem volt jól fizető munka ahol lehetett ott inkább a bányába menekültek az emberek a földekről és amikor beindult az ipar mindenki oda küldte a gyerekét. A napszámos, gyári munkást szeretett volna a gyerekeiből nevelni, míg aki már a bányába dolgozott az orvost vagy valami mérnök esetleg tanárfélét. Mára már eljutottak oda falun, hogy sokan nem termelnek semmit sem mert olcsóbb és kényelmesebb megvenni a boltban, mint otthon megtermelni.
  • Zabalint

    Szerintem nem kellene közvetlenül beleszólni abba, hogy honnan hova szállítanak élelmiszert, de a szállítás okozta környezetkárosítást bele kellene árazni a szállítás költségeibe.
  • Kiszamolo
    Matte, ezt írták: Az van, hogy a kelenföldi boltunkban a forgalom 100 egységről 5 egységre esett. A dombóvári boltot pedig március 20. óta ki se nyitottuk…Szóval, ahogy fent is írtam át kell nekünk is állni más működésre. El kell jutni közvetlenül a fogyasztókhoz, hogy a rendszer működésben maradjon (azt nem írtam, hogy jelenleg 10 dolgozónk van), a gyártás ne álljon meg. Viszont beszorultunk úgy kábé 14-15 ezer termékkel, ami azért nem 20-22 ezer, mert az elmúlt hetekben visszafogtuk a termelést. Sok millió forint áll az árukészletben, a likviditásunk őrült tempóban konvergál a nullához. Jöhet állami bértámogatás, meg adófizetési moratórium (vagy inkább csak türelem), mi nem ezt szeretnénk kihasználni, hanem inkább el szeretnénk adni amint előállítunk.

    Gondolom most már kiderült, miért kereslek. 🙂 Segítségre van szükségünk, hogy eljussunk olyan vásárlókhoz, akik amellett, hogy fizetőképesek, van bennük társadalmi felelősségvállalás is.

    Matte, ha drága neked, nem veszel belőle. Ennyire marha egyszerű.

  • Ronin
    Józsi

    Az állatok alól ugyan úgy ki kell hordani a trágyát. Honnan veszed, hogy nagyüzemi helyen nem kell. Ahol nem csinálják meg, ott olyan is az állat. Beleivódik az izmaiba, mindenébe.

    Amúgy tudjátok miért esik össze a hús felére főzés és sütés közben? Mert tele van vízzel. 6 hónap alatt vágósúlyban kell lenni egy disznónak. Vágósúly 120 felett van. A felvásárló adja a disznót és a tápot. Hibrid disznók, ha nem azzal eteted, amivel kell akkora marad mint egy kutya. Szerintetek olcsóbb így a hús? Mert kb olyan árban van, mint amikor egy normálisan felhízlalt állat húsát veszi meg az ember. Az ízéről meg ne is beszéljünk.

    tgwh
    Idén pont megéri állatot tartani, nem drága a takarmány. Sőt az állatok ára is lefelé megy. Eddig azért volt drága a takarmány, mert a legtöbb kukorica, búza mind külföldön kötött ki.

    Zabalint

    Jogos. De sajnos nem teszik.

  • Finarfin
    Kedves Miklós! Szerintem nagyon jó ötlet, hogy felkarolsz ilyen cégeket. Minden forint, ami a helyi termelőknek jut, munkahelyet menthet meg. Csak így tovább!
  • Lau
    Nekem ezek a termekek konkretan tetszenek, vettem ezt-azt 🙂
    Koszi Miklos
  • Klaudia
    Kár, hogy sok a feldolgozott ételük. Ilyeneken nem élünk. Mindig friss zöldségből és gyümölcsből főzünk. Gyümölcslevet magunk facsarunk, mert azt látjuk, miből készül.

    Btw csak olyan termelőtől veszünk, amiket már személyesen ismerünk. Déligyümölcsöt nem eszünk. Ahogyan állati eredetű terméket sem. Egy gonddal kevesebb.

    A helyi bio meg termelői piacokról mindig a narancsot áruló őstermelő meg ez a videó jut eszembe.

    youtu.be/YYwB63YslbA

  • Moltiszanti

    A paprika színe az a fajtától, de leginkább az erlelestol is függ. Attól, hogy narancssárga színű még nem biztos, hogy rossz. Csak neked volt szokatlan mert eltért a megszokottól.
    Persze azt nem írtad, hogy ízre rendben volt-e.
    A szövetkezetre visszatérve. Ha a termékük van annyival jobb, mint amennyivel drágább akkor rendben van. Nyilván ki kell próbálni. Én magam gyakran vásárolok piacon és ismerős termelőktől is. Például éppen fűszerpaprikat, nálunk sok halászlé fogy. Vagy húsvéti sonkát, év közben kolbászt. Ha a minőséget keresem akkor az ár (szinte) nem számít…
  • Moltiszanti
    Viszont en a vásárlásaimat értékalapon kozelitem meg, nem gyártók mellé egyéb ideológiát, helyi termelő, meg vedd a hazait vedd a munkahelyed, egyéb szlogenek.
    Miklostol egyébként tényleg szuper, hogy felhívja a figyelmünket ezekre a lehetőségekre, ezzel mindkét oldalt támogatja. Nekem a kedvencem a szlovák bácsi volt karácsony előtt a kecskesajtjaival. Na azt tényleg best buy-nak hangzott, sokat gondolkodtam rajta, de végül elengedtem, a fo ok az volt, hogy elég messze lakom Budaorstol.
  • tgwh

    Akár merre nézek, minden csak sárga, repce. Van még kukorica vagy gabonafélék, évente váltogatja a ,,gazda”.
    Azért ettől nem fog nekiugrani minden falusi…
    Akkor mondom, hús, zöldség, gyümölcsök, döntő többségében háztáji. Össze sem lehet hasonlítani a boltival.


    Ebben azért nem vagyok biztos. A műtrágya már a múlté. Feltolta a termésátlagokat. De kizsigerelte a földet, most már csak a baj van vele. Ha a talajt etered a növény helyett, nem szántod, ugyan annyit megtermelsz. Persze idő kell mire visszaáll a természetes állapot. Bio termék kártevő etető, bullshit. Ha beáll a természetes állapot, elenyésző a veszteség.

  • GRatta
    Az tényleg kérdéses, hogy a kistermelői/bio összességében környezetkímélőbb-e, mint a nagyüzemi (bár a bionak nem ez a lényege, hanem hogy nincs benne “vegyszer”) – az ökológiai lábnyomot elég nehéz mindenre kiterjedően megsaccolni.
    De abban nem vagyok biztos, hogy a nagyüzemi nélkül éhezés lenne. Amikor élelmiszerbőségről beszélünk, akkor egyébként is csak nagyjából Európáról és Észak-Amerikáról van szó, az emberiség nagy része most se zabál két marokkal minden luxuskaját. Viszont a “bőséges” helyeken meg jellemzően túltermelés van, és az élelmiszerek jelentős része megy a kukába, sőt a megtermelt alapanyagokból is sok. Ha ezeken a helyeken vissza vennénk a nagyüzemi termelést, nem biztos, hogy gond lenne, bár valamennyire a fogyasztást is vissza kellene venni – de a fogyasztás nagy része pazarlás. Ahol meg most sincs elég kaja, ott meg attól se lesz több, hogy itt túltermelés van.
  • GRatta
    A másik előnye a kistermelői stb. termékeknek – ha a morális oldalról nézzük, és a környezetnek tegyük fel tényleg nem jobb – az pedig a már említett rabszolgamunka. Ebben a tekintetben viszont főleg a textilipart érdemes megnézni: ez is lehetne ennek a posztnak egy továbbgondolása, a fair trade kérdések. Az olcsó, de még a relatíve nem is olcsó divatmárkák is szinte mind rabszolgamunkával gyártja a ruhákat… egyszer utánajártam a dolgoknak, és bevallom, arra jutottam, hogy viszont nem váltok a fair trade-re, mert annyival drágább, hogy egyelőre nem úgy látom, hogy beleférne a költségvetésbe… de nyilván ez egyébként a normális ára egy minőségi és nem rabszolgamunkával gyártott pólónak, pulcsinak, nem 4-5 ezer forint…
  • Gabor
    Nekem nincs bajom az áraival, rendelnék, de egész nap nem válaszoltak az emailen feltett 3 kérdésemre. Az is lehet az oka, hogy nincs rendelés, hogy nem válaszolnak.
  • Olcsó Pista
    A hajdúszoboszlói piacon- nyaralásunk alkalmaval-a balmazujvarosi szövetkezet kozmunkasok által uzemeltetett – tesztagyar termékeit vásároltuk meg sokkal- sokkal olcsóbban. S nagyon jó minőségű termekek voltak.
  • Nacionalista

    Jó hozzáállás, de mondjuk decemberben milyen friss zöldséget eszel? Azt a paradicsomot amit tápoldatban neveltek üvegházban? Biztos, hogy az annyira jó?

    A savanyítás, lekvárnak eltevés, befőttkészítés az egy sokszáz (vagy ezer) éves technológia arra, hogy télen is hozzájuss egészséges ételekhez. A lekvár mondjuk véleményes persze a cukor miatt, de a savanyúság vagy az eltett paradicsomszósz még jót is fog tenni a bélflórádnak.

    (Persze itt nem arról a savanyúságról beszélek amit telenyomnak tartósítószerrel, de itt ha jól látom pont klasszikus adalékmenteseket árulnak.)

    Rendeltem egy kört, a netes rendelés meg a honlap kicsit furcsán amatőrnek tűnik, de ha jó lesz a termék akkor lesz majd több kör.

  • Ronin
    tgwh

    Felénk az elmúlt 2 évben olyan mennyiségű kukorica és búza termett, hogy szinte hihetetlen. Akár merre néztél kukorica föld. A volt kollégám is kukoricát szokott vetni. Sírt, hogy csak 4000 Ft körül lesz az ára. Nem tudom mi igaz belőle. A műtrágyával kapcsolatban egyetértek. Egy nagygazda nálunk szervestrágyát hordat ki az embereivel. Minden évben. Igaz neki van jó sok szarvasmarhája is. Minden évben szép a termése, a többi gazda meg irigykedik rá. Ők műtrágyáznak márciustól vagy ahogy az idő engedi. Egyiket sem sajnálom, mert 80-100 milliós gépekkel dolgoznak.

    A húsra visszatérve, igen az otthon tartott és nevelt kiérett állatnak finomabb és laktatóbb a húsa. Igaz sok munka van vele, de szerintem megéri.
    Jó olvasni, hogy más is ellenzi vagy nem ért egyet a műtrágyával.

  • Ronin
    Nacionalista

    Majd ránézek a könyvre, amit fentebb ajánlottál.

  • Addam
    Az ötlet jó és értékelendő, sajnos nekem nem éri meg. 1 éve találtam egy olcsó és kitűnő minőségű szilvalakvárt boltban, ami miatt már nekem sem éri meg befőzni, legalábbis szilvát semmiképp. Amúgy meg 1 kg-os kiszerelés kéne.
  • jami
    Mióta van kertünk pl. retket, paradicsomot, babérlevelet, kakukkfüvet, szárzellert stb. nem veszünk, 5 hónapig saját leveszöldségünk van. Most, hogy itthon dolgozom láthatóan sokkal több földieper is lesz, szépen nőnek a málna- és szederbokrok is a rendszersebb locsolástól. Tavaly már volt saját fügénk is.
    Szerintem tragikus, hogy akiknek van kertje, azoknak milyen kicsi részének van konyhakertje. A fűszernövények jelentős része igénytelen és évelő. A bogyósok is megvannak maguknak, kevés metszéssel.
    A szomszéd nem akart csak díszkertet, de mióta látja, mi és mennyi megterem pici helyen, már ő is csinált ágyást.

    Önellátók soha sem leszünk.

  • Vasvári Károly
    Hát ha 10-ből 9-en drágállják, akkor meg kell nézni, hogy meg lehet-e élni a maradék 1-ből. Ha rajtuk maradt 15 ezer termék (amit egyébként megvennének az emberek, de drágállják), akkor lehet, hogy árat kellene csökkenteni.
  • hazitroll
    Köszi a tippet, én lekvárban, gyümölcslében pont az ilyeneket szeretem-veszem. Ezen gyümölcstartalom/kiszerelés mellett ezek teljesen oké árak.
  • Ronin
    Moltiszanti

    Ízre sem olyan, mint amit az Alföldön termesztenek. Eleve más éghajlat, más talajszerkezet. Plusz a pörkölt ne narancs színű legyen… De kinek a pap, kinek a papné.

  • Kiszamolo
    Vasvári, végül is lehet kapni olyan lekvárt, amiben nincsen gyümölcs, meg olcsó mosóport, ami kilóra megvan, csak semmi nincs benne, ami tisztítana…

    Ha csak az ár számít, mindig van olcsóbb.

    Értsük meg: nem most kezdték, eddig eladták, saját boltjaik is voltak (meg vannak is, csak most zárva) és a többi.

    De ha te drágállod, ne vegyél, ennyire egyszerű.

  • EgyProgramozóASokKözül
    Ez mennyire igaz. Akármerre járok, csak tuja meg fű, semmi más. Se kert, se bokor, se rendes fa. Elképesztő 🙁
  • Ronin
    Érdekes ez a blog. Csomó ember itt tanult meg spórolni. Csak egyet nem értek, pont az élelmiszeren akartok meggazdagodni? Én úgy tanultam, hogy az ételen nem spórolunk. Minél jobb minőségűt kell venni és enni.
    De mindenki úgy dönt, ahogy akar. Én inkább eszem minőségi kaját, mint naponta pizzát meg Tesco-s alapanyagokból főzött ételt.
  • magas magyar arak
    legnagyobb probléma a burgonyatermesztők szerint azonban az, hogy nincsenek feldolgozó üzemek az országban és szerződéses termeltetés sem zajlik a hazai földeken. Nagyrészt ennek köszönhető az évről évre jellemző, folyamatos áringadozás, illetve a feketén az országba kerülő, rossz minőségű burgonya is negatívan befolyásolja az árakat.

    magro.hu/agrarhirek/olcso-silany-lengyel-aru-teszi-tonkre-hazai-piacot-es-arakat/

    Magyarországon nagyon sok a szegény ember. A kereskedelmi láncok pedig néhány termék pár forintos árelőnyével, elsősorban UHT-tejjel, trappista sajttal, párizsival, tőkehússal, vécépapírral, zsemlével, dobozos sörrel és kutyatáppal csalogatják be a fogyasztókat, hogy aztán más termékeken realizálják a profitot.

    index.hu/gazdasag/2019/04/17/robbant_a_vaj_ara_mire_haboru_indult_a_tejpiacon/

  • magas magyar arak
    A hazai vöröshagyma kínálatot az is korlátozza, hogy nagyon kevés az olyan korszerű tároló, amelyben állandó légmozgás és az ideális 1-5 Celsius fokos hőmérséklet uralkodik, márpedig enélkül az ott tárolt vöröshagyma, de a burgonya is romlásnak indul, illetve kicsírázik.

    lőfordul, hogy hiába működnek nálunk hazai, korszerű tárolók, szárítók, mégis olcsóbb a Föld “másik végén”, Új-Zélandon megvásárolni a zöldséget, mint itthon, mert a hatalmas konténerekkel történő szállítási költség alacsonyabb, mint a Magyarországon szárításra felhasznált energiáé.

    nepszava.hu/3021569_kiszoritottak-a-magyar-zoldsegeket-a-dragabb-kulfoldi-termenyek

    és a támogatások eloszlása sem kedvező, amivel a költségek ellensúlyozhatók lennének.

    blog.atlatszo.hu/2020/01/ellenorzest-kapott-a-hortobagyi-juhasz-miutan-a-foldugyekrol-nyilatkozott-a-sajtonak/

  • jami

    Mikor én voltam gyerek, akkor minden ház előtt rózsakert volt. Elkövettem azt a hibát, hogy nekem is van 2 tő. Direkt levendulát ültettem melléjük. Jelentem, a levéltetvek nem olvasnak kertészeti könyvet és vígan megvannak a levendulák között. A csalánleveles lemosás is ennyire hat rájuk, így az első átküzdött bioévem után (nem mellesleg a poloskák miatt) permetezek.

    Nem akartam füvet, de mivel homokos a föld, kellett, ha nem akartam köveket/hetente ablakot mosni. Szerintem a fű egy átok, sokkal több munka van vele, mint a veteményessel.

  • Ronin
    Jami

    Tudod miért van ennyi levéltetű. Mert hibrid növényeket lehet csak kapni. Régen miért nem kellett permetezni. Régent értsd 70 évvel ezelőtt. Vagy még több. Régen miért volt a tájakra jellemző növény és állatvilága tanyákon. Na most pont ezt tette tönkre az ipari termesztés. És most isszuk meg az egésznek a levét. Tudod, olcsó húsnak, híg a leve…. Régen is otthon termelték meg a zöldség nagyobbik részét, ami kellett. A hús az ott röfögött az ólban vagy kotkodált az udvarban. A többit pedig beszerezték.
    Láttam írtad, hogy te is elkezdtél otthon termeszteni zöldséget, jól is teszed. De azt is írtad, hogy nem lehet önellátónak lenni. Azt mondom nem is kell, amit tudsz termelni azt csináld. Ha van felesleg, akkor el kell adni vagy elcserélni mással, akinek más zöldsége van.

  • Adamo
    Te sem érted. Én is értékelem a minőséget, ezért veszek pl. Rummo tésztát, de az is drága. Az, hogy valami bio, kézműves vagy helyi még nem garancia a minőségre, mégis látatlanul dicsérik sokan ezeket a termékeket.

    Amúgy paradicsomon kívül melyik zöldségnél mondjátok meg vakteszten, hogy melyik a nagyüzemi és melyik nem?
    Szerintem az a baj, hogy sok régi fajta már csak génbankban van, mert a nagyobb hozamú növényt termeszti a kistermelő is. Középiskolásként láttam életemben először csíkos dinnyét, az alma meg akkor volt zöld amikor még éretlen volt, most meg ízetlen a 90 éves Joli nénié is.

  • jami

    Helyem sincs.

    A sok levéltetű azért is van, mert nincsenek katicák. Valami 3-t láttam idén…


    Paprika, retek, sárgarépa, cékla, eper, cseresznye, szeder, málna stb. Még a fokhagyma sem ugyanolyan.
    A húsokról ne is beszéljünk. Antibiós műkaján nevelt izék.

  • Ági
    Szerintem tévedés, hogy a nagyüzemi paradicsom azért vízízű, mert üvegházban nő és számítógép adagolja neki tápot. Azért vízízű, mert az egy olyan fajta, amit arra nemesítettek, hogy nagy terméshozama legyen, a termések azonos méretűek legyenek, szép színűek és jól bírják a szállítást stb., nem pedig arra, hogy jó legyen az íze. Valószínűleg ez a vásárlói igény és a ronda paradicsomot nem veszi az áruházak népe, valamint egyesek decemberben is friss paradicsomot akarnak enni. Mari néni kiskerti paradicsoma azért finomabb, mert más fajta, cserébe nem túl szép, nem lehet átszállítani egész Európán, mert püré lesz belőle az úton, és csak júliustól szeptemberig terem.
  • jami

    A végeredményt nézve ugyanazt írod: a távolról való szállítás hülyeség. Teljesen abszurd, hogy a nemesítés célja, hogy az utat bírja a cucc – aminek közben épp csak íze nincsen. Hát akkor mi értelme az egésznek?? Ennyi erővel nyomtathatnám helyben 3D-ben is…
  • százegy
    Nem pénzkérdés, nem smucigoskodás, de itt tényleg elég lehúzós árak vannak. 36% “általános” zöldség, olívaolaj és olcsó “segédanyagok, meg némi fűszer, 2.633 HUF/L. Az más kérdés, hogy sokszor az “ipari hulladék” se olcsóbb. Az a legjobb, amit az ember magának készít. Persze csak akkor, ha szeret ilyenekkel foglalkozni. Én például jól szoktam azzal szórakozni, hogy órákat töltök grillezéssel, ízesítéssel, mire olyan az a csatni, mint amilyent szeretnék. Mondjuk nálunk a rokonságban családi hagyomány a saját savanyúság, bio paradicsomlé, lecsó, chilimártások, csatnik, szörpök, lekvárok, utóbbi időben az ivólevek készítése.
    Ezek azoknak jók, akiket nem érdekel az, hogy saját maguknak készítsék, az ipari hulladéknál mindenesetre biztos jobb.
  • százegy

    A gyümölcsök, zöldségek jó részénél meg lehet mondani, melyik ipari, melyik jó minőségű házi.
    Altalában a terméshozam a minőség rovására megy. Próbálj meg összedobni bármilyen zöldséges tésztát mondjuk kiskerti zöldségekből, utána meg a multi zöldségeiből. Még jobban látszik, ha például a palermói piacon vett hozzávalókból készített ételt próbálod itthon reprodukálni a multiik árujából.

  • Garbo
    1, A “magyar” a legritkább esetben minőségjelző önmagában.
    2, A “háztáji/kézműves/helyi/őstermelői/stb” sem az az esetek igen nagy százalékában.
    3, Akartam vásárolni itt, de drága. Nem nekem drága, hanem ár-érték arányban drága.

    Családi, több évtizedes tapasztalat alapján tudom, hogy mi mennyibe kerül, honnan van tisztességes haszon, és honnan a felár. Felárat pedig nem fizetek, mert hülyének nézésért egy fillért sem adok (lásd levendulaszörp kétezer forintos literáron, hogy messzebb ne menjünk), de nem, nem vásárolok rabszolgák által termeltet multiban, vagy mi is volt itt az ellenpont.

    Ez az én privát véleményem, ami szerint élek, és nem beszélek le senkit, még mielőtt.

  • Adamo
    , szazegy A fajtakülönbséget mondod meg, nem a termesztés módját leginkább. A hús más dolog, apám is csak úgy hívta, hogy tápos csirke.