Tegnap Zoli kért segítséget. Meglátva a 310 forint feletti euro árfolyamot és elolvasva a híreket, úgy döntött, hogy feltöri a bankbetéteit és átváltja a megtakarításait eurora a biztonság kedvéért (16 millióról van szó).
Megkeresett egy internet-szerte híres pénzügyi tanácsadót {nem, nem a ..netes életbiztosítási értékesítőt, hanem a másikat), aki az alábbit ajánlotta neki:
7+2% éves hozamú 3, illetve 5 éves futamidejű német kötvény, forex kereskedés euroval, illetve fizikai arany.
Nézzük sorba az ajánlatot, szerintem ti is okulhattok belőle:
Érdemes-e átváltani a forintot ilyen árfolyam mellett eurora?
Erre a kérdésre nem tudjuk a választ. Mivel elég viharos idők járnak, akár jó döntés is lehetett, ezt majd az idő eldönti. De az is lehet, hogy mindenki megnyugszik és egy-két hónapon belül az euro újra 270 forint lesz, ekkor Zoli közel kétmilliót bukott. 350 forintos árfolyam mellett viszont ugyanennyit nyert. Általánosságban annyit szeretnék megjegyezni, hogy pánik alatt nem mindig szerencsés dönteni.
Okos dolog-e pont eurot venni?
Ezen a kérdésen is érdemes elgondolkodni, hiszen a jelenlegi válság éppen az euro válságáról szól. Egyre inkább minden jel arra mutat, hogy az euro vagy megszűnik, vagy legalábbis erős átalakuláson fog keresztül menni, így a jövőbeni léte, funkciója és árfolyama is csupa kérdés.
Német kötvény 7+2% kamatra (hozamra?).
Az ajánlott kötvény egy számomra ismeretlen német ingatlanberuházó cég kötvénye. Megkérdezem Zolit, hogy ő mit tud a cégről, hogy rá meri bízni az összes vagyonát? Tanulmányozta-e a 2010-es és 2009-es mérlegét a cégnek, különös tekintettel a saját forrás/idegen tőke, rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek arányát, megvizsgálta-e ezek változását, a trendszerű mozgását? Megnézte-e, hogy mennyi kötvénye jár le a cégnek a közeljövőben? Megnézte-e a vevőkövetelések nagyságát és alakulását, a cég cash flow kimutatását, kiszámolta-e ebből a cég likvidítását? Járt-e a kezében a cég eredménykimutatása és az üzleti terve? Utánajárt-e a cég reputációjának (üzleti jó hírnevének), utána olvasott-e, hogy mi a befektetők véleménye a cégről?
Mert ha nem, miért akarja az összes pénzét kölcsönadni egy számára totál ismeretlen, külföldi cégnek? Ennyi erővel az első szembejövő embernek is kölcsönadhatná a pénzét, csak azért mert az nagyobb kamatot igér, mint a bank.
Fogja követni a német kötvénypiacot és vállalati híreket mostantól öt éven át? Ha nem, honnan fogja megtudni, ha felszámolás alá került a cég és 60 napon belül be kell nyújtania a kártérítési igényét, mint hitelező?
Ha szeretne kiszállni idő előtt a kötvényből, el tudja-e majd adni? Mennyire likvid ez a kötvény? Milyen spread-del (adásvételi különbséggel) lehet eladni?
Látogassunk el a cég honlapjára. A címoldalon ott virít, hogy 10 éves kötvényt bocsát ki a cég 6,5%-os kamatra. Ha 10 évre 6,5%-ot ad a cég, akkor három évre reálisan 4,5-5%-ot. Akkor hogy lehet 9%-os kamattal (hozammal) venni a cég papírjaiból?
A válasz egyszerű: a másodlagos piacon névérték alatt forog a papír, ezért jön ki a 9%-os hozam. Tegyük fel a kérdést, miért 9%-os hozam mellett adják-veszik a 3 éves papírt, amikor a csőd közelében tántorgó 10 éves olasz állampapírok is "csak" 7%-on mennek.
(Azt már tudja mindenki, hogy minél hosszabb a futamidő, annál magasabb kamatot várnak el a befektetők? Ha nem, olvassátok el a kockázatokról szóló kis szösszenetet. Meg érdemes lenne a kötvényről szólót is.)
Azért a 9%-os hozam, mert ennyi a cég kockázati felára. Azaz a befektetők ekkora esélyt adnak a cég csődbemenésére.
Drága Olvasók! Már többször elmondtam és újra megismétlem: a több kamat nem biztos, hogy jobb is. Nem úgy választunk befektetést, hogy megnézzük, melyik sor mellett van a legmagasabb százalék. A piac nem véletlenül vár el magasabb kamatot ettől a papírtól, annak van nyomós oka. Ugye nem gondolod azt, hogy te találtál egy papírt, ami másnak még fel sem tűnt és a magasabb kamat csak a véletlen műve?
Aztán: soha nem fektetjük a teljes vagyonunkat egyetlen cégbe. Egy céget be lehet csődöltetni akár szándékosan, akár szándék nélkül pár hónap alatt.
Zoltántól háromszor megkérdeztem, tőzsdézett-e már. Ugyanis elég rizikós lehetőségeket választott. Aki még nem bukta el a teljes pénzének a 30-40%-át, annak még nincs edzettsége húzósabb dolgokhoz, nem biztos, hogy egyből egy fejessel kellene kezdenie az úszástanulást.
Ne értsétek félre: a magas hozamú vállalati kötvények nem a gonosztól vannak. De csak ha tudod mit csinálsz és mit rizikózol. Ha szereted a rizikós termékeket, buktál már az értékpapír piacon és nyertél is, akkor bátorítalak, hogy alakíts ki egy portfoliót 25-30 céges kötvényből, a pénzed egy részét erre fordítva. De csak akkor!!!
Ahogy a gázt se kötöd be a saját szakálladra, mert félsz, hogy felrobbantod magad, a pénzügyekben sem árt az ilyen óvatosság. Egy ilyen rossz döntés elviheti a teljes megtakarításod.
Kifutottam az időből, az aranyra és a forexre nem jutott idő. Mondjuk mindkét téma megér egy-egy saját bejegyzést (vagy többet is), úgyhogy ezekre majd visszatérünk.
Remélem, ma is tanultatok valamit.
Update: éppen most váltottunk e-mailt Zolival. Azt mondtam neki, hogy ha már mindenképpen vállalati euros kötvényt szeretne, miért nem nézi meg az OTP alárendelt tőkekölcsön kötvényét, 2014-es lejárattal 6-7%-os hozam mellett fut. Erre visszaírta, hogy megnézte a bankban, az OTP kötvény 2 évre 3%. Na igen, nem mindegy, hogy milyen kötvény. Más a hozama a jelzáloggal fedezetnek, a sima banki kötvénynek és az alárendelt kötvénynek. És ennek is nyomós oka van, de ezt már nem fogom most elmagyarázni. Amiért leírtam: még a kötvény típusa is számít a hozamnál.
Sikerült végre megtudnom: ma az euros OTP alárendelt kötvény 2016-os lejáratra 9,7%-on ment. De alárendelt kölcsöntőke kötvény, ha nem tudod, ez mit jelent, kérdezz rá, mielőtt bevásárolsz belőle. És én nem javasoltam, hogy vegyél, csak információt osztottam meg.
Tetszett az írás? Akkor ne felejts el bejelölni a facebook-on, így mindig értesülsz az új írásokról.
Az alárendelt kölcsöntőkét csak nagyon nagy minimum összegért lehet venni az OTP-nél. Én is kérdeztem még valamikor tán tavasszal. Nem emlékszem, mi volt a válasz, csak azt tudom, hogy nem volt annyim.
Én tudom, mit jelent az alárendelt kölcsöntőke, de a te blogodban olyan csúnya szavakat, mint járulékos tőkeelem nem illik leírni. 🙂
Pedig éppen akartam emelni a tétet. gondoltam, idén évfolyamot váltok és kicsit emeltebb szintekről is fogok írni.
Kiszamolo: Mi a velemenyed egy 5 eves 5.5%, TBSZ-re kotott EUR bankbetetrol?
EUR-t nem kell venni, (amugy anno 240-en lett veve, de nem tervezem hogy valaha is forintra valtsam - vagy lehet pont azt kene? -) es magasabb osszeg minthogy a TBSZ alapkoltsegei a kapott kamatot befolyasolnak.
Bank az Unicredit, igy nem tartanek attol hogy ok bedolnek 5 even belul(mert ha igen akkor mar az egesz EU felfordult :P), igy igazabol a cikkben is emlitett Eurozona kockazat van inkabb. Ezeket pedig szerintem objektivan semennyire nem lehet felmerni.
Az unicredittől éppen lehetne tartani a bedőléstől (olvass utána), de a magyar unicredit jó állapotban van, legalábbis azon ritka bankok egyike, amelyik nyereséges Magyarországon.
Jelen állapotban az 5,5% jónak tűnik, de azért ne felejtsd el, hogy rekord alacsonyan van az euro alapkamat, ha csak 2-3%-kal emelik a következő pár évben, már mindjárt nem lesz olyan sok az az 5,5%.
Mivel kamatadó-mentes, ez mellette szól.
Összességében én is meggondolnám, mert nem tűnik rossznak, de döntést te hozz.
Sziasztok!
Lehet már senki nem olvassa a hozzászólásokat 🙂 Az Unicredit miatt passzol ide a kérdésem, most olvastam az OBA-ról szóló bejegyzést is amelyben az van, hogy a bank által kibocsátott kötvények is biztosítva vannak.
"Az OBA hatálya kiterjed a bankbetétekre és a bank által kibocsátott kötvényekre és a lakástakarék-pénztárakra is, de nem terjed ki az értékpapírokra, önkéntes nyugdíjpénztárra. Az értékpapírokat a BEVA biztosítja, de erről majd máskor."
Ennek utána akartam nézni Ausztriában, az ottani Bankaustriánál van bank által kibocsátott kötvényem, ilyen:
bankaustria.at/files/AT000B042593_EndgueltigeBedingungen_vom_24-04-2012.pdf
Végigolvastam mit írnak a betétbiztosításról és úgy értettem, hogy az értékpapírok nem tartoznak bele. Van ott is BEVA de ami csak annyit biztosít, hogy bankcsőd esetén az értékpapírjaim meglesznek és a kamatokat is kifizetik majd rá.
Tehát valójában véve ha épp becsődöl a bankaustria akkor sajnos az adós fizetésképtelen így jártam, buktam a pénzemet.
Lehet én értettem ki rosszul, ha valakinek van kedve bogarászhatja:
bankaustria.at/rechtliches-einlagensicherung-und-anlegerentschaedigung.jsp
Tehát Magyarországon a banki kötvények is biztosítva vannak, országonként akkor más lehet a szabályozás?
Az osztrák unicredit hogyan áll csődszempontból, vagy az olasz amelyik gyengélkedik?
Köszi!
@Kiszamolo
Nem tudom, olvasod-e még itt a hozzászólásokat, de érdekelne, hogy az említett német céggel végül mi lett?
tt, fogalmam sincs. Gondolom ugyanaz, mint az összes hasonlóval.
Tulajdonképpen most olvasva a cikket, illetve az 5,5%-os hozamos hozzászolást, nem járt rosszul azt hiszem. Mennyi is most az EKB alapkamat, 0,1, vagy 0,25%. Hm. Nem egyszerű ez, az biztos. És még csak sz euró-zóna sem omlott össze.
Teljesen más kérdés: csak én nem találtam idei bejegyzéseket a blogban? A 2013-as, és régebbi posztok (pl. Szamlavezetési díjakról, állampapír hozamokról) már nem aktuálisak sajnos.
Amúgy nagy gratula, jó a blog ötlete, szép, hogy egyáltalán foglalkozik valaki (ingyen) ilyesmivel.
További sok sikert!
[...] csak el se gondolkodjanak azon, vajon miért igér ilyen sokat egy cég a pénzükért. (Erről itt írtam) Hogy lehet-e bukni a kötvényeken? Talán kérdezzük meg azokat, akik 30%-ot buktak 2009-ben a [...]