Az adakozásról
Mintegy fél éve szeretnék már írni az adakozásról, de mindig halogattam, mert elég kényes téma, a magyar társadalomban – finoman szólva is – nincs az adakozásnak kultúrája.
Ennek oka a négy évtizedes szocializmusban keresendő, ahol az emberek hozzászoktak a gondoskodó állam képéhez. Legyen szó az éhezőkről, az egyházakról, a bélyeggyüjtő klubokról, színházakról, bármiről, az emberek fejében még mindig az a kép él, hogy azért van az állam, hogy eltartsa és megsegítse az arra igényt tartókat.
Számomra az angolszász állam a példa, ahol az állam nem avatkozik bele ezekbe az ügyekbe. Az az alap elgondolás, hogy tartsák el az egyháztagok az egyházukat, a filatélisták a bélyeggyüjtő klubot és a színházrajongók a színházakat, a rászorulókról pedig társadalmi szervezetek gondoskodjanak. Ennek eredménye az alacsony adókulcsok és a szociálisan érzékeny társadalom.
Sokaknak a mai napig nem világos, hogy az állam azt a pénzt osztja el újra, amit adó formájában mástól elvesz. Miért fizet valaki évi sokezer forintot egyházak támogatására, ha egyetlen közösségnek sem tagja? (2011-ben mintegy 28 milliárd forintot költöttek egyházak támogatására.) Miért fizet valaki azért, hogy a szinházjegyeket a valódi költségük töredékéért lehessen megvenni, ha történetesen nem szeret színházba járni?
A gond az, hogy akár egy egyházat, akár egy színházat drága dolog fenntartani. Ha nem az adófizetők állják a számlát, akkor valaki másnak kell kifizetni a fűtés, világítás, fizetések és hasonló költségeket.
Viszont ha például egy egyház a tagjait adakozásra, vagy tizedfizetésre buzdítja a költségek fedezése céljából, ez egyből kiveri a magyar társadalomban a biztosítékot. “Bizniszegyház”, “csak az emberek pénzét akarják”, “ezen akarnak meggazdagodni”.
Ismerősek ezek az ostoba beszédek? Nos, itt tart a magyar társadalom. Gyanakodva néz mindenre, ahol egy cél érdekében gyűjteni mernek, legyen az a havasi gyopár megmentése, vagy egy kórház új mütőjének a felszerelése. Közben meg sopánkodik, hogy milyen magasak az adók, de az állam azért fizessen minden számlát.
A fejekben még évtizedes favágásra lesz szükség, mire a magyar társadalom kinővi a szocializmus átkát és az adakozásra nem mint valami piszkos pénzszerzési trükkre néz, hanem mint társadalmi felelősségvállalásra.
Addig is egy ilyen hosszú bevezető után nézzük meg, hogyan lenne érdemes adakozni.
Milyen célból adjunk?
Támogathatunk egy szervezetet, vagy egy konkrét célt is. Az első esetben egy munkát támogatunk, például az ingyenes szoftverek elterjesztését segítő szervezet munkáját, az adományunkkal az ő erőfeszítéseiket jutalmazzuk, a hálánkat fejezzük ki ezzel. Ilyenkor nem tőrödünk azzal, hogy mi lett a pénzünkkel.
A második esetben például a szegény gyerekek étkezéséhez akarunk hozzájárulni, itt viszont számít, hogy a befizetett 20-30 ezer forintunkból mennyi ment valóban étkeztetésre és mennyi ment el az alapítvány költségeire.
Egy alapítvány fenntartása is pénzbe kerül, az ott dolgozóknak is van villanyszámlája és lakástörlesztése, ezért megint csak butaság azt elvárni, hogy teljesen ingyen dolgozzanak és a levegőből éljenek. Ahogy te is pénzből tudsz csak megélni, nincs ez másként egy alapítványi dolgozónál sem.
Viszont sok helyen többe kerül a leves, mint a hús, van, hogy csak a támogatás 10-15%-át fordítják az eredeti célra, vagy mert kicsi az alapítvány, így nagy a fajlagos költsége, vagy mert nem feltétlen tisztességesen játszanak.
Ezért nem könnyű a döntés, érdemes alaposan körüljárni a támogatandó alapítványt, esetleg lekérni a mérlegét és megnézni a működési költségeit, bevételeit és kiadásait.
Személy szerint én két egyházi alapítványt szoktam rendszeresen támogatni, az egyik a Baptista Szeretetszolgálat, a másik a Hites Adakozók Hálózata.
Mindkettő kellően nagyméretű és mivel vallási okokból is fontosnak tartják a szegények támogatását és a tisztességet, ezért bennük megbízok. A Baptista Szeretetszolgálat külföldön is nagyon aktív, amikor a pakisztáni árvíz károsultjainak akartunk pénzt küldeni, akkor is hozzájuk tudtunk fordulni. A Hites Adakozók Hálozata inkább az országban és a környező országokban segíti a szegényeket.
(A példa kedvéért a Baptista Szeretszolgálat mérlegét itt találjátok. Ebből kiderül, hogy személyi jellegű ráfordításokra a bevételeik 5%-át fordították, anyagjellegű ráfordításokra pedig még ennél is kevesebbet. Ez szerintem teljesen korrekt arány.)
Természetesen adhatsz egy célra közvetlenül is, nem kell szervezeten keresztül adnod. Volt, hogy egy négygyerekes özvegyasszonynak adtunk pénzt, akinek a férje rákban halt meg, a legkisebb gyereke akkor született.
Mennyit adjunk?
Először is ne borravalót adjál, mert az otromba dolog. Az adakozásnak akkor van értelme, ha az nagylelkű gesztus és valódi támogatást jelent a rászorulók részére.
Azt, hogy mennyit adj, az a te saját anyagi helyzeted függvénye. Van, akinek tízezer forint már komoly áldozat, van akinek egymillió sem az.
Saját magunkat én egy átlagos családnak tartom, egy kicsivel jobb anyagi körülmények között élünk, mint a nagyátlag. Mi általában 10 és 100 ezer forint között szoktunk adni jó célokra, viszonylag rendszeresen, évente több alkalommal.
Arra is van lehetőség, hogy havonta egy kisebb összeget adj, de azt rendszeresen, például havonta 2-4 ezer forinttal támogasd egy kisiskolás étkezését. Ennyi pénzt talán még egy szűkös költségvetésből is ki lehet gazdálkodni.
Ha nincs pénzed, segíthetsz munkával is, például beállsz ételt osztani társadalmi munkában.
Ha veszel egy új hűtőt, számítógépet, akármit, akkor ne eladd a régit, hanem add oda egy rászorulónak. A használd dolgaidat hosszú szenvedés után örülhetsz, ha el tudod adni 30 ezer forintért. Takarítsd meg a fáradságot és inkább tegyél jót valakivel.
Ha van egy felesleges mikród, vasalód, akármid, azt is ajándékozd el.
Azok a ruhák, amik nem voltak rajtad már egy-két éve, mind add tovább.
Szintén fontos dolog, hogy ne a lomot és a rongyot add oda a segélyszervezeteknek (vagy az ismerősednek), mert azok a kukába valók. Csak olyan dolgokat adj, amit te is használnál, vagy felvennél, csak éppen vettél már egy jobbat, vagy újabbat.
Adjunk-e a hajléktalanoknak, akik koldulnak?
Ez egy kényes kérdés, mert nem tudod eldönteni, hogy azért lett hajléktalan, mert alkoholista volt és nem akart dolgozni, vagy azért lett alkoholista, mert hajléktalanná vált.
Aki nem akar dolgozni, azt nem szabad támogatni, aki viszont nem tud, azt pedig támogatni kell.
Én ritkán adok nekik, akkor is olyan alkalommal, amikor nem kér, csak mondjuk turkál a kukában, vagy alszik a szabad ég alatt. Ilyenkor viszont nem száz forintot adok, hanem egy-két ezret, mert megint csak nem borravalót akarok adni.
Ha segíteni akarsz nekik, szerintem adj pénzt például a Menhely alapítványnak.
Beszélhetnénk még a koldusmaffiáról, a metrónál képeslapokkal manipuláló álalapítványokról, a házaló csalókról és nagyon sok mindenről még, de most itt abbahagyom.
A kommentekben folytathatjuk a téma kitárgyalását.
Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)
Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Én személy szerint olyan alapítványnak adok pénzt és az 1%-ot, ami engem is segített, és látom a hasznát hosszabb távon. (oktatással kapcsolatos, alumni-rendszerről van szó) Alapvetően nem szeretek egy nagy kalapba pénzt adni, mert a tetején lévők tuti aránytalanul nagy részt lopnak el (ezért nem szeretek adózni sem 🙂 ) akkor inkább a konkrét dologgal segítek, pl. a számítógép az jó példa.
Úgyhogy sok minden kimaradt, de legalább elkezdtük.
De persze ez csak az én véleményem.
Kösz szépen!
Szerintem is jók, de utána még nem néztem.
A kétszer egy százalékból az első egy százalék egyházaknak ment, a második bármilyen más civil szervezetnek, bár mintha lett volna valami változás ezen a téren.
Mivel úgyis időszerű, megpróbálok utánanézni és még a héten írni róla.
A Noé-t ismerem, ha esetleg hallasz más, megbízható, állatvédelemmel kapcsolatos intézményről, megköszönném, ha megosztanád.
Én most pont ezt szeretném tenni. Lehet ezt úgy, hogy ne közvetlenül tőlük, hanem mint ahogy a cégekét a cégbíróságon meg lehet nézni?
_”Adjunk-e a hajléktalanoknak, akik koldulnak?”_
Beszélgessetek el bármelyik hajléktalan-ellátó vagy -szálló vezetőjével: rettenetes, hogy mi lesz az esetek 99%-ában abból a pénzből, amit nekik kézbe adtok (egy részét el sem tudjuk képzelni). Az ellátót támogatva nagyobb a remény, hogy ki is tudják húzni a szerencsétlent a bajból (bár megjegyzem, sajnos már ez is egy nagy biznisz – mint minden, amire az állam nagy pénzeket ad).
Ételre kéregetővel általában inkább megfelezem a kajámat, vagy (ha ráérek) veszek neki valamit, és azt többnyire el is fogyasztják (bár egyszer előfordult, hogy mikor azt hitte, már nem látom, kidobta(!), hát dühömben majdnem elsírtam magam – visszamentem jól elbeszélgetni vele, aztán hazavittem és megettem én). Útiköltségre kéregetőnek felajánlom, de még soha egy sem fogadta el, hogy megvegyem neki a jegyet.
A legnagyobb bajom a kéregetők segítésével, hogy tünetkezelés. Enyhíti a fájdalmat, de pont tartósítjuk vele a problémát.
_”Azok a ruhák, amik nem voltak rajtad már egy-két éve, mind add tovább.”_
Egy nagyon fontos megjegyzés: ha három zsák ruhát adsz le, amiben vegyesen van fél pár zokni, különböző méretek, női, férfi és gyerekruha, téli és nyári ruha, abból _teljesen érthetően_ nagy valószínűséggel technológiai textil lesz, nem a fázó emberek segítése. Erről, meg arról, hogy aki megteheti, a legtanulságosabb valahol személyesen is segíteni, itt írtam a 2010-es árvizek után (hosszú! a bevezető után lapozz rögtön az önkénteskedésről szóló részhez): http://www.tamashegyenvolgyon.blogspot.com/2010/08/biciklitura-es-segitseg-arvizben.html
Itt név szerint kereshetsz:
http://nonprofit.hu/?q=niok/organization-oith-search
A NAV honlapján megtalálod az 1%-ot kapó szervezetek listáját.
“(A példa kedvéért a Baptista Szeretszolgálat mérlegét itt találjátok. Ebből kiderül, hogy személyi jellegű ráfordításokra a bevételeik 5%-át fordították, anyagjellegű ráfordításokra pedig még ennél is kevesebbet. Ez szerintem teljesen korrekt arány.)”
A 5% teljesen irreális arány, pontosan azok miatt, amit – részben – te magad említesz. A működésnek sajnos vannak költségei, és az nagyon függ a tevékenység jellegétől. Nem csak a bér és közterhei, meg anyagjellegű, hanem a telefon, net, az irodabérlet, az utazás/utaztatás, stb. Ha 50%-ot írnál még az is tevékenységfüggő, de az már reáliabb célérték.
De nyilván nem egy többszáz milliós 1%-os bevétellel rendelkező szervezetnél, ahol ennek a kamataiból lehet szervezetet működtetni és reklámozni…
Szerintem az lényeges, hogy mennyire mutatja be a szervezet a tevékenységét, a megvalósult eredményeit ÉS a gazdálkodását.
A NAV weboldalát meg hagyjuk mert egy örökkévalóság ameddig megtalál az ember valamit. 😀
A Noé-n pedig vannak ismerőseim és ott tényleg arra megy a pénz jórészt amire kell.
Jó módszer az, ha felmentek az adott szervezet honlapjára és keresgéltek, hogy mire költötték el az előző évben, illetve mire szánják a mostanit.
1 1% én is úgy tudom, hogy egyház egyéb szervezet volt a felosztás. (Bár mintha ezt megszüntették volna)
Mivel az állam a legrosszabb gazda, ezért jobban járnánk, ha mi dönthetnénk el mit és mennyivel támogatunk.
De mint adakozót azért érdekel, hogy a befizetett pénzemből mennyi megy a támogatott célra. Ezért igyekszek nagy és tisztességes alapítványokat támogatni.
(Amellett, ha összegszerűen akármilyen keveset is, de arányosan adsz a pénzedből, akkor máris nem érzed úgy, hogy az utolsó fillérig ki vagy számolva. És az nagyon jó érzés. Ha megszokod, már szinte észrevétlen lesz az a kis különbség.)
“Az állam rossz gazda” régi szdsz-es doktrína teljes igazságtartalmáról nem vagyok meggyőződve. Nem az állam a rossz gazda, hanem a politikusok lopnak többet, mint egészséges.
Ha tudsz egy példát, ahol az állam jobb gazda, mint a magánszektor (lenne), akkor oszd meg.
és ha jobban szétnézünk, lehet, hogy találnánk még hasonló érdekes dolgokat
szerintem nem magával az elvvel van a baj, hanem a politika mindenekfelett (szakma, logika, józan ész)
mindig lehet hallani, hogy az mvm-mel is van valami katyvasz. én úgy tudom (lehet,h tévesen), hogy az mvm nagyon nem veszteséges. A szerencsejáték zrt, és a paksi atomerőmű sem. (teszi ezt paks annak ellenére, hogy nagyon az is egyre inkább politikai játékszer – ami végzetes hiba)
(Ha pontos, amit írnak, akkor tök jól eltaláltam az arányokat. :-))
Beszélgettünk már arról is másokkal, hogy vagyunk néhányan, akik kedvezményezettjei vagyunk az új adórendszernek., de rossz érzéssel tölt el, hogy sokkal többen vannak a károsultak és nekik az a havi 5-10 ezer forint (nálunk pluszban, náluk mínuszban) sokkal többet jelent.
Szóval valamennyit szeretnék és tudnék is adni, de nehéz azért megtalálni a megfelelő szervezetet. A mi házunkban is van egy alapítvány, a garázsban luxusautókkal. :-/ A Máltaiaknak meg szoktam venni a kártyáját a boltban. (ez is egy jó ötlet.) Az Adhat.hu adatbázisa szerintem nagyon rosszul kereshető, pl. az egész szociális szféra egy kalap. Szívesen támogatnék pl. egyedülálló szülőket.
Beszélgettünk már arról is másokkal, hogy vagyunk néhányan, akik kedvezményezettjei vagyunk az új adórendszernek., de rossz érzéssel tölt el, hogy sokkal többen vannak a károsultak és nekik az a havi 5-10 ezer forint (nálunk pluszban, náluk mínuszban) sokkal többet jelent.
Szóval valamennyit szeretnék és tudnék is adni, de nehéz azért megtalálni a megfelelő szervezetet. A mi házunkban is van egy alapítvány, a garázsban luxusautókkal. :-/ A Máltaiaknak meg szoktam venni a kártyáját a boltban. (ez is egy jó ötlet.) Az Adhat.hu adatbázisa szerintem nagyon rosszul kereshető, pl. az egész szociális szféra egy kalap. Szívesen támogatnék pl. egyedülálló szülőket.
http://www.otthonsegitunk.hu/
Továbbra sem találtam lehetőséget, hogy egy társadalmi szervezet vagy alapítvány beszámolóját, mérlegét úgy kapjam meg (pl. a bejegyző bíróságtól), hogy ne tőlük kelljen elkérnem, így ha erre vagy kíváncsi, neked is hozzájuk kell fordulnod. (Én e bejegyzés óta már elkértem egy egyesülettől, hamarosan átnézem, és ha nincs benne semmi vad, támogatni is fogom is őket!)